2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Save as PDF

Please note that the original language version of this page Croatian has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.


Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket az illetékes ügyészi hivatalhoz benyújtott írásbeli, szóbeli vagy más formában tett büntető feljelentés segítségével lehet bejelenteni.

A büntető feljelentést szóban benyújtó személyeket figyelmeztetni kell a hamis bejelentés tételének következményeire. A szóbeli feljelentéseket rögzíteni kell. A telefonon vagy más kommunikációs eszköz segítségével benyújtott feljelentéseket – amennyiben lehetséges – rögzíteni kell és azokról hivatalos feljegyzést kell készíteni.

A feljelentés benyújtása során az áldozatnak át kell adni a feljelentés felvételére vonatkozó elismervényt, amely tartalmazza a bűncselekményre vonatkozó alapvető részleteket. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik az illetékes hatóság által használt nyelvet, a bűncselekményt a saját nyelvükön is bejelenthetik és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli a hivatalos nyelvet és az áldozat nyelvét. Az illetékes hatóság által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy a hatóság költségén az általuk használt nyelvre fordítsák le az elismervényt.

A bíróságokhoz, rendőrséghez, ügyészi hivatalhoz érkező, illetékességi területükön kívül eső büntető feljelentéseket azonnal továbbítani kell az illetékes ügyészi hivatalhoz.

Az ügyész – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a büntető feljelentés beérkezésekor felveszi azt a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Amennyiben az ügyész csak hírből értesült a bűncselekményről vagy csak az áldozat nyújtott be hozzá címzett bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, rögzíti azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, vagyis az ügyész nem tudja beazonosítani a bejelentett bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában rögzíti és felkéri a bejelentő személyt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Amennyiben a bejelentő személy nem tesz eleget a kiegészítő információkra irányuló kérésnek, az ügyész ezt hivatalos feljegyzésben rögzíti. A kiegészítő információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék fel a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a büntető feljelentés benyújtását vagy a bűncselekményt bejelentését követően az áldozat vagy a sértett fél a feljelentéssel/bejelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelmet küldhet az ügyésznek. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válasz hátrányosan hatna az eljárásra. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás végkimenetelére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra a meghallgatásukat megelőzően képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségei az államot terhelik.

A gyermekkorú áldozatok mindegyik fent említett joggal rendelkeznek, emellett jogosultak meghatalmazott képviselőre, amelynek költségeit az állam viseli.

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények áldozatai az eljárás során ingyenesen vehetik igénybe annak érdekében, hogy kártérítésben részesülhessenek a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérüléseikért/kárukért.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás minden esetben igénybe vehető:

  • ha a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
  • ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
  • ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
  • ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban való beadányokra, a bírósági eljárásokban való beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint a jogi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtásban a következő esetben részesülhet a személy:

  1. ha az eljárás összetett;
  2. ha a kérelmező képtelen saját képviseletére;
  3. ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását;
  4. ha a per nem túlzó;
  5. ha a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el helytelen információ szolgáltatására hivatkozva; valamint
  6. ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

  1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
  3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó külön szabályozás szerint tartásra jogosult; vagy
  4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság határozatában/ítéletében szerepelnie kell, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1-5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit a kártérítést jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az államnak kell megfizetnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a hivatalból üldözendő vagy valamely személy által bejelentett bűncselekmény tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájákoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ugyanilyen módon kell eljárni a bíróságnak is, ha azért szünteti meg az eljárást, mert az ügyész más esetekben ejtette a vádakat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E jogszabály szerint a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében fizikai vagy pszichológiai sérüléseket, anyagi károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos megsértését szenvedték el. A bűncselekmény következtében életét vesztett személye házastársa, partnere, élettársa, informális élettársa, leszármazója/leszármazói vagy ezek hiányában felmenője/felmenői vagy testvére(i), valamint az elhunyt személy által eltartott személy(ek) szintén e bűncselekmény áldozatának minősülnek.

A sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, akit a bűncselekmény következtében kár ért és, aki a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás felei vagy abban résztvevő személyek státusza nem e személyek kívánságától, hanem a személy konkrét büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki eljárhat a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

  • a bűncselekmények áldozatainak szóló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatainak segítséget nyújtó testületektől, szervezetektől és intézményektől;
  • megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  • méltóságának védelme a tanúként való vallomástétel során;
  • a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  • bizalmas személy általi támogatás minden általa tett intézkedés során;
  • minimális orvosi eljárásban részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  • a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  • az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  • az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • a jogszabály szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

A fenti jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait a 12. pontban meghatározott jogok is megilletik.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, e gyermeket a bűncselekmények áldozatainak fenti jogai mellett a 13. pontban meghatározott további jogok is megilletik.

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyész és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett a jogszabály szerint kötelesek a sértett felet bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A következő személyeket fel lehet szólítani, hogy tanúskodjanak: a sértett fél, a bűnvádlóként eljáró sértett fél és a magánvádló.

A magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt, kivéve a kizárólag állami tisztviselők számára fenntartott jogokat.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A büntetőeljárásban sértett félként eljáró személy ilyen jogait a 25. pont tartalmazza.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • a bejelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • tájékoztatás, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018