2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Save as PDF

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

  • Bejelentésre akkor kerül sor, ha egy magánszemély, akinek közvádra üldözendő bűncselekményről van tudomása, tájékoztatja arról az ügyészséget vagy a bűnügyi nyomozót. A bűncselekmény bejelentése nem kötelező, azonban kötelezővé válhat a jogszabályban kifejezetten előírt esetekben. A bejelentés tartalmazza a cselekmény fontosabb részleteit, és megjelöli a napot, amelyen Ön tudomást szerzett a bűncselekményről és a már megismert bizonyíték forrásairól. Lehetőség szerint a bejelentés tartalmazza továbbá a személyes adatokat, lakcímet és bármi mást, ami segíti azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, valamint az Ön, mint sértett fél személyes adatait, és bárki más személyes adatait, aki fontos információt szolgáltathat azzal kapcsolatban, hogy mi történt. Ha nem került sor olyan hasznos információk megadására, amelyek segítenének azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, ez nem akadályozza meg a büntetőeljárás megindítását, mivel ismeretlen személy ellen is tehet feljelentést, amelyet a rendőrség nyújt be az illetékes ügyészséghez a bűncselekmény elkövetőinek azonosítása érdekében elvégzett nyomozati intézkedések részleteivel együtt.
  • A panasz olyan nyilatkozat, amely révén a bűncselekmény áldozatává vált magánszemély (vagy e személy jogi képviselője) kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az elkövető ellen vádat emeljenek. A panasz a magánindítványra üldözendő bűncselekményekre vonatkozik. A nyilatkozatban meg kell határozni az elkövetett bűncselekményt, és annak tartalmaznia kell a panaszos bejelentés kivizsgálására és a bűnös fél megbüntetésére irányuló egyértelmű szándékát. Visszavonhatja a korábban benyújtott panaszt, kivéve szexuális erőszak és fiatalkorúval szemben elkövetett szexuális cselekmények esetében. A panasz elutasítása érdekében a visszavonást annak a személynek is el kell fogadnia, aki ellen a panasz irányult, és aki, ha ártatlan, ehelyett dönthet úgy, hogy bírósági eljárás útján bizonyítja, hogy nincs semmi köze a bűncselekményhez.
  • Kérelem benyújtása a bűnüldöző hatóságok magánszemélyek közötti nézeteltérés során történő beavatkozásának kérésére irányul, és azt az érintett felek egyike vagy mindkét érintett fél nyújtja be. A hivatalos beavatkozás kérése után a rendőrtiszt a feleket békéltetés megkísérlése és jelentés elkészítése érdekében személyes meghallgatásra idézi. Ha megállapításra kerül, hogy bűncselekményt követtek el, a rendőrtiszt, ha közvádra üldözendő bűncselekményről van szó, köteles az igazságügyi hatóságokat értesíteni. Ha a bűncselekmény esetében panasz útján emelhető vád, a rendőrtiszt kérelemre megkísérelheti a vita előzetes rendezését, amely nem érinti az Ön panasz benyújtására vonatkozó jogát.

A bejelentéseket, panaszokat és kérelmeket a bűnüldöző hatóságok illetékes hivatalánál (tartományi rendőr-főkapitányságok, a helyi rendőrség és a katonai rendőrség [Carabinieri]) kell benyújtani. Bejelentést tenni vagy kérelmet benyújtani az ügyészhez is lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Miután bejelentést tett, a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni: azon hatóságok, amelyekhez abban az esetben fordulhat, ha az üggyel, az Ön nyomozati és tárgyalási szakasz során betöltött szerepével, azon jogával kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni, hogy értesítést kapjon a tárgyalás időpontjáról és helyéről, valamint a vádról, illetve, ha az eljárásban magánfélként lép fel, arra vonatkozó jogával kapcsolatban, hogy az ítéletről, összefoglalásként is tájékoztatást kapjon. Ezen felül az eljárás állásával kapcsolatban és a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe való bejegyzésről kaphat tájékoztatást; tájékoztatást kaphat az ügy lezárására irányuló kérelmekről, és arról, hogyan kifogásolhatja jogainak megsértését; valamint, ahol lehetséges, a panasz visszavonásával vagy közvetítéssel lezárhatja az ügyet (a büntetőeljárásról szóló törvény [Codice di procedura penale vagy c.p.p.] 90b. cikke).

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven az olasz állam által finanszírozott jogi tanácsadáshoz és költségmentességhez való jogával kapcsolatban fog tájékoztatást kapni (90b. cikk). Kérelmet nyújthat be az államilag finanszírozott, hátrányos helyzetűek részére nyújtott támogatásról szóló törvényben előírt szabályok szerinti költségmentesség iránt (a c.p.p. 98. cikke). Abban az esetben is jogosult lehet az államilag finanszírozott költségmentességre, ha jövedelme meghaladja a jogszabályban meghatározott szintet. Az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság érdekében kérelmét az elsőfokú bírósághoz a bejelentés megtételét követően kell haladéktalanul benyújtani. Az eljárás első szakaszának – amelyen a védőügyvéd jogosult részt venni – lezárultával, és minden esetben a kihallgatásra való idézést megelőzően, vagy legkésőbb az arra vonatkozó értesítéssel egyidejűleg, hogy az előzetes nyomozás lezárult, az ügyészség köteles a nyomozás alatt álló személyt írásban tájékoztatni arról, hogy részére a bíróság ügyvédet rendelt ki, ellenkező esetben az ezt követő cselekmények semmisek (a c.p.p. 369b. cikke).

Ezen értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a büntetőeljárásokban kötelező hivatásos védőügyvéd közreműködését igénybe venni, valamint a nyomozás alatt álló személyt jogszabálynál fogva megillető jogokra való tájékoztatást;

b) a bíróság által kirendelt védőügyvéd nevét, címét és telefonszámát;

c) a vádlott azon jogáról való tájékoztatást, hogy jogosult saját védőügyvédet megbízni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem bíz meg saját védőügyvédet, akkor őt a nyomozás során a bíróság által kijelölt ügyvéd fogja képviselni;

d) az arra való utalást, hogy a vádlottnak kell állnia a bíróság által kijelölt ügyvéd díját, ha nem jogosult az államilag finanszírozott költségmentességre, és az arra való figyelmeztetést, hogy ha fizetésképtelennek minősítik, végrehajtási eljárást fognak ellene kezdeményezni;

da) a tolmácshoz és a fontos iratok lefordításához való jogára vonatkozó tájékoztatást;

e) az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság feltételeire vonatkozó tájékoztatást.

A költségmentesség az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, amely alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén segítséget kapjon, és e költségmentesség nehéz anyagi helyzetben lévő személyek számára nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az állam költségén ügyvéd vagy szakértők, közöttük technikai tanácsadók közreműködését vegye igénybe, hanem hogy mentesüljön a bírósági költségek megfizetése alól. A költségmentesség büntetőügyekben és büntetőügyekkel kapcsolatos polgári ügyekben vehető igénybe olyan kiegészítő cselekmények érdekében, mint a büntető-végrehajtási, biztosíték nyújtására, megelőzésre és felügyeletre irányuló eljárások, és végezetül büntetőeljárásból eredő polgári ügyek érdekében.

A költségmentesség való jogosultság nemcsak olasz állampolgárokat, hanem külföldieket is megillet, akkor is, ha ellenük kiutasítási eljárás van folyamatban, nem rendelkeznek Olaszországban lakóhellyel vagy Olaszországban élő hontalan személyek.

Az eljárásban részes valamennyi fél jogosult költségmentességre, ha azonban Ön egyes szexuális bűncselekmény áldozata, a jogszabályban meghatározott jövedelemkorlát nem alkalmazandó.

Az állam a fiatalkorúakat is védelemben részesíti, akik teljes költségmentességben részesülhetnek, és azokat a személyeket is, akikkel szemben előzetes nyomozás folyik, ha letartóztatták, őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásba helyezték őket.

A költségmentességre való jogosultság érdekében jövedelme nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott 11 369,24 eurónak megfelelő maximális összeget, amelyet az Önnel egy háztartásba élő minden egyes személy esetében további 1 032,90 euróval kell növelni.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A költségmentesség, amely az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, lehetővé teszi a (pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos nehézségekre vonatkozó) feltételeknek megfelelő személyek számára, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén ügyvédtől vagy szakértőktől, köztük technikai tanácsadóktól az állam költségén kapjanak segítséget; a költségmentesség lehetővé teszi a bírósági költségek megfizetése alóli mentesülést.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügy lezárása iránti kérelemmel szembeni felszólalást nyújt be, akkor az előzetes nyomozás folytatását kéri. Meg kell adni a további nyomozás tárgyát és a vonatkozó bizonyítékokat, ellenkező esetben a felszólalást el fogják utasítani. Ha felszólalása elfogadhatatlan, és a bűncselekmény megállapítása alaptalan, a bíró indokolt végzéssel el fogja rendelni az ügy lezárását és az iratok ügyészség részére történő visszaküldését. Ha a kérelmet nem fogadják el, a bíró az Ön és a nyomozás alatt álló személy részére kitűzi a tanácsi tárgyalás időpontját, tájékoztatva arról az ügyészséget. A bíró tájékoztatni fogja a fellebbviteli bíróság (Corte di Appello) főügyészét arról, hogy a tárgyalást kitűzte. A tárgyalást követően a bíró, ha további nyomozást tart szükségesnek, ezt végzést útján fogja az ügyészség tudomására hozni, meghatározva az e nyomozás teljesítésére vonatkozó jogerős határidőt. Ha a bíró nem fogadja el az ügy lezárásra vonatkozó kérelmet, utasítani fogja az ügyészséget, hogy tíz napon belül emeljen vádat. A vádemeléstől számított két napon belül a bíró az előzetes meghallgatást kitűző végzést hoz.

Ha Ön személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje, ezen felül minden esetben jogosult értesülni arról, ha az ügy lezárására vonatkozó kérelmet nyújtottak be, még ha a tájékoztatást kifejezetten nem is kérte, és e tájékoztatás kézhezvételétől számított 20 nap fog az irat áttekintésére és az előzetes nyomozás folytatására vonatkozó indokolt kérelem előterjesztésére rendelkezésére állni (a c.p.p. 408. cikkének (3b) bekezdése).

Részt vehetek a tárgyaláson?

A bűncselekmény sértettjeként ügyvédet bízhat meg az Önt megillető jogok gyakorlásával. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jogszabály alapján Önt megillető tájékoztatást megkapja, meghatározott jogok gyakorlása érdekében kézbesítési címet kell megadnia. Köteles továbbá bejelenteni e cím büntetőeljárás folyamán bekövetkezett változását. Ha ügyvédet bízott meg, ezen információt nem köteles megadni, mivel az értesítéseket az ügyvéd részére küldik meg.

Jogosult beadványok benyújtására és bizonyítékok szolgáltatására, mind a nyomozati szakaszban, mind a bírósági eljárás során (a c.p.p. 90b. cikke). Ellenőrizheti a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzéseket is (a c.p.p. 335. cikke). Tájékoztatást kell kapnia arról, ha meg nem ismételhető szakértői vélemények elkészültek (a c.p.p. 360. cikke). Az ügyészségre is benyújthat kérelmet annak érdekében, hogy előzetes meghallgatáson gyűjtsék össze a bizonyítékokat. Kérhet tájékoztatást a nyomozás felfüggesztésére vagy az ügy lezárására vonatkozó kérelem benyújtásáról vagy haladéktalanul a bejelentést megtörténtekor vagy azt követően. Kifejezetten kérnie kell, hogy tájékoztatást kapjon a nyomozás felfüggesztésére (a c.p.p. 406. cikke) vagy az ügy lezárására (a c.p.p. 408. cikke) vonatkozó kérelem benyújtásáról. Amennyiben tárgyalás megtartására kerül sor, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az első tárgyalás helyéről, dátumáról és pontos idejéről; a további tárgyalásokról nem kell, hogy tájékoztatást kapjon, az elsőfokú bíróságtól kell kérnie a tárgyalási időpontokat. Nem köteles részt venni a tárgyalásokon, kivéve akkor, amikor bizonyítékot szolgáltat. A nyomozás befejezését követően jogosult betekinteni az üggyel kapcsolatos valamennyi iratba, és jogosult azokról másolatot készíteni. Ugyanakkor, amíg a nyomozás még folyamatban van, főszabály szerint ezt nem teheti meg, azonban az ügyészség engedélyt adhat arra, ha ahhoz különösen fontos érdek fűződik.

Ha büntetőtárgyalásra kerül sor, és Ön az elkövetett bűncselekmény által érintett, kártérítést kérhet, és az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén részt vehet a tárgyaláson.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A sértett, mint a bűncselekmény által érintett személy, rendelkezik a fentiekben említett összes jogosultsággal. Ezen kívül tárgyaláson tanúként is kihallgathatják, és ha a bűncselekmény által okozott károk megtérítése jogosult, az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén polgári igényt is érvényesíthet a büntetőeljárásban.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A fentiekben sértett félként Önt megillető jogokkal és érdekekkel kapcsolatban meghatározottak sérelme nélkül, ha Ön tanúként is fellép, a következő szabályok alkalmazandók:

Tanúként köteles a bíró előtt megjelenni, az általa az eljárási követelményekkel kapcsolatban adott utasításokat betartani, és az Önnek feltett kérdésekre valóságot állítva válaszolni. Nem köteles semmi olyat közölni, amellyel önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Amennyiben a tárgyalás napján olyan probléma merül fel, amely lehetetlenné teszi Ön számára a tárgyaláson való megjelenést, ezt köteles időben közölni, megadva távolléte okát. Ebben az esetben, ha a bíró távollétét igazoltnak fogadja el, a következő tárgyalásra szóló újabb idézést bocsát ki. Ha több alkalommal idézték meg, és megalapozott indok megadása nélkül nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el, és kötelezhetik bírság bírságokat kezelő hivatal (cassa delle ammende) részére történő megfizetésére, és a meg nem jelenése miatt felmerült költségek megtérítésére, összhangban a c.p.p. 133. cikkével. Köteles az Önnek feltett kérdésekre a valóságot állítva válaszolni. A c.p.p. 372. cikke elrendeli azon tanúk büntetését, akik megtagadják a válaszadást, valótlan nyilatkozatokat adnak, vagy nem számolnak be arról, amiről tudomással bírnak. Ha nem akar tanúskodni vagy tanúként nem működik közre, akkor börtönbüntetéssel sújthatják. A tanú tárgyalás során nem vehető őrizetbe. Amennyiben az ítélet kihirdetése előtt hamis vallomását visszavonja, vagy az igazságot megerősíti, nem vádolható bűncselekmény elkövetésével. Nem kerül sor büntetés kiszabására, ha önmaga vagy közeli hozzátartozója bűncselekmény miatti elítélésének elkerülése érdekében hamis tanúvallomást tesz.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Bűncselekmény sértettjeként Ön tanúként is felléphet. Nyilatkozatai a vádlott elítélése érdekében bizonyítékként felhasználhatók, ha azok vizsgálat alá vonva objektíve és szubjektíve hitelesek. A bíró szabadon értékelheti a tanúvallomást, és lehetséges, hogy az Ön bizonyítéka képezi a vádlott elítélésének alapját. Köteles igazat mondani, ugyanakkor nem köteles magát bűncselekmény elkövetésével vádolni (hallgatás joga). A vádlott közeli hozzátartozói nem kötelesek tanúként megjelenni, kivéve, ha ők maguk tesznek bejelentést vagy panaszt, vagy azokban az esetekben, amelyekben ők vagy közeli hozzátartozójuk az eljárás tárgyát képező bűncselekmény sértettjei. Megtagadhatja a választ azokra a kérdésekre, amelyek szakmai titkot fednének fel. Ha az előzetes nyomozás során tesz nyilatkozatot, különböző védelmi intézkedésekre lehet jogosult.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

(Lásd fent.)

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az ügyészség a tudomására hozott, vagy az általa saját kezdeményezésre feltárt bűncselekményeket haladéktalanul, és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy nevét ezzel egyidejűleg vagy lehető leghamarabb beiktatja a hivatala által működtetett megfelelő nyilvántartásba. Ha az előzetes nyomozás során a cselekmény jogi minősítése megváltozik, vagy az adatok másnak bizonyulnak, az ügyészség aktualizálja a bejegyzéseket. A bejegyzésekről tájékoztatást fog kapni a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy, Ön, mint sértett, valamint erre vonatkozó kérelem esetén az érintett ügyvédek. Amikor a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzésekkel kapcsolatban kérnek tájékoztatást, az ügyészség titkársága adja meg a kért tájékoztatást, ha a szóban forgó bejegyzések megtörténtek, és a válasznak nincs akadálya. Egyéb esetben kijelenti, hogy nincsenek olyan bejegyzések, amelyek tekintetében tájékoztatás adható. Ha a nyomozással kapcsolatban egyedi követelmények állnak fenn, az ügyészség a kérelem elbírálása során indokolt végzéssel elrendelheti, hogy a bejegyzések legfeljebb három hónapon keresztül bizalmasan kezelendők, amely időszak nem hosszabbítható meg (a c.p.p. 335. cikke).

Az ügyészség, amennyiben nem kéri az eljárás lezárását, amikor az ügy családtagok és partnerek bántalmazására vagy zaklatásra vonatkozik, az Ön jogi képviselőjét, vagy jogi képviselő hiányában személyesen Önt is tájékoztatni fogja arról, hogy az előzetes nyomozás befejeződött (a c.p.p. 415b. cikke).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018