A bűncselekmények sérterttjeinek jogai a büntetőeljárásban - Horvátország

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: horvát.

A bűncselekmények áldozatai számos joggal rendelkeznek a tárgyalás előtt és a büntetőeljárás alatt; a gyermekek, illetve a szexuális szabadság elleni bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai külön védelemben részesülnek

A bűncselekmény áldozata a következő jogokkal rendelkezik:

  • a rendőrség, a nyomozó, az ügyészség (državno odvjetništvo) és a bíróság kötelezően tájékoztatja;
  • hatékony pszichológiai és más szakértő segítséget és támogatást kap a bűncselekmények áldozatait segítő szervektől, szervezetektől és intézményektől;
  • sértettként részt vehet a büntetőeljárásban;
  • az ügyész (državni odvjetnik) tájékoztatja az áldozat meghallgatásáról készült jegyzőkönyv alapján tett intézkedésekről, és panaszt tehet a vezető ügyésznél (viši državni odvjetnik);
  • állami finanszírozású szakképzett tanácsadást vehet igénybe, amennyiben nagy mértékű pszichoszomatikus károsodást szenvedett el vagy a bűncselekmény következményei nagyon súlyosak;
  • polgári jogi keresetet nyújthat be;
  • kártérítést kaphat a vonatkozó jogszabály alapján, amennyiben erőszakos bűncselekmény következtében súlyos testi sértést vagy jelentős egészségkárosodást szenvedett el.

A szexuális szabadság elleni bűncselekmény vagy emberkereskedelem áldozata a fentieken túlmenően a következő jogokkal is rendelkezik:

  • a meghallgatása előtt az állami költségvetés terhére megbeszélést folytathat egy tanácsadóval;
  • költségmentességben részesülhet;
  • a rendőrségen vagy az ügyészségen azonos nemű személy hallgatja meg;
  • a meghallgatása során jelen lehet egy bizalmi személy;
  • a személyes életével kapcsolatos, szükségtelen kérdésekre megtagadhatja a választ;
  • kérheti, hogy meghallgatását audiovizuális eszköz segítségével bonyolítsák le;
  • személyes adatait bizalmasan kezeljék;
  • kérhet zárt tárgyalást;
  • e jogairól a bíróságnak, az ügyészségnek és a rendőrségnek az első meghallgatása előtt tájékoztatniuk kell.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, a fentieken túlmenően a következő jogokkal is rendelkezik:

  • költségmentességben részesülhet;
  • az eljárásban való részvétele során bizalmi személy kísérheti;
  • személyes adatait bizalmasan kezeljék;
  • a bíróság helyett otthonában vagy más speciálisan felszerelt helyszínen hallgathatják meg;
  • zárt tárgyalás;
  • a meghallgatást lefolytathatják úgy, hogy a bíró vagy a felek nincsenek jelen ugyanabban a szobában, ahol a gyermek, hanem azt egy szakképzett asszisztens által működtetett audiovizuális eszközök segítségével bonyolítják le;
  • a meghallgatást különös figyelemmel folytassák le, hogy a gyermek mentális egészségét ne érintse hátrányosan.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermek tanúkat és sértetteket a nyomozási bíró hallgatja meg a bizonyításfelvételkor, és a gyermek tanút szülein vagy gondviselőjén keresztül idézik.

Magánvád

Amennyiben bűncselekményről tesznek bejelentést, a legtöbb esetben az ügyész hivatalból eljár.

Magánvádat olyan bűncselekmények esetében lehet benyújtani, amelyek esetén a büntetőeljárás magánvádra indul. A magánvádat a bűncselekményről és az elkövetőről tudomást szerzett, erre felhatalmazott természetes vagy jogi személynek a tudomásszerzést követő három hónapon belül be kell nyújtania.

Polgári jogi igény

A bűncselekmény áldozata egyben sértett fél is, és jogában áll a bíróság előtt polgári jogi igényt benyújtani.

Az ilyen igény a következő követeléseket foglalhatja magában:

  • kártérítés – amely lehet vagyoni vagy nem vagyoni (az elszenvedett fájdalomért, félelemért);
  • tulajdon visszaadása – amennyiben a sértett bizonyítani tudja, hogy ő volt a tulajdonos vagy jogszerű birtokos;
  • konkrét ügylet megsemmisítése – amennyiben a bűncselekmény tulajdonjogi ügyletet eredményezett (ha a vádlott a sértettet rákényszerítette egy szerződés megkötésére).

A polgári jogi igényt a büntetőeljárásban vagy különálló polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni a vádlottal szemben. Amennyiben a büntetőeljárás keretében érvényesítik az igényt, ennek befogadásának előfeltétele, hogy a bíróság a vádlottat bűnösnek találja.

Ez nem előfeltétele a polgári jogi igény polgári peres eljárásban történő érvényesítésének.

A sértettek jogai a nyomozás során és a büntetőeljárásban

A nyomozás során a bűncselekmény áldozata magánvádlóként és sértettként jogosult a tények előadására és a bűncselekmény megállapítását elősegítő bizonyítékok benyújtására, az elkövető(k) azonosítására és polgári jogi igény benyújtására.

A büntetőeljárásban sértettként résztvevő áldozatnak joga van:

  • saját nyelve használatára, ideértve a siketek és siketnémák jelnyelvét, továbbá tolmács segítségéhez, ha nem érti vagy nem használja a horvát nyelvet, vagy amennyiben siket vagy siketnéma, fordító vagy jelnyelvi tolmács segítségéhez;
  • saját nyelvét használni;
  • polgári jogi igény és ideiglenes intézkedés kibocsátása iránti kérelem benyújtására;
  • képviselethez;
  • a tények előadásához és bizonyíték benyújtásához;
  • a bizonyításfelvételen való jelenléthez;
  • a tárgyaláson való jelenléthez, a bizonyításfelvételen való részvételhez, és zárónyilatkozat megtételéhez;
  • az aktába való betekintéshez;
  • az ügyész tájékoztatásának kéréséhez az áldozat meghallgatásáról készült jegyzőkönyv alapján tett intézkedésekről, és panasztételhez a vezető ügyésznél;
  • fellebbezéshez;
  • vádemelés iránti kérelem benyújtásához vagy magánvád benyújtásához;
  • a vád elejtéséről vagy az eljárás megszüntetéséről való ügyészi tájékoztatáshoz;
  • az ügyész helyetti vádképviselethez;
  • az eredeti állapot helyreállításának igényléséhez;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatáshoz.

Az ügyészség és a bíróság köteles megvizsgálni a büntetőeljárás előtt és annak minden szakaszában, hogy fennáll-e bármilyen lehetőség arra, hogy a vádlott jóvátegye a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt. Kötelesek továbbá a sértettet a jogszabály által rögzített egyes jogairól tájékoztatni (saját nyelvének használatához való jog, polgári jogi igény benyújtásához való jog stb.).

A kártérítéshez való jog

A bűncselekmények áldozatainak pénzügyi kártérítéséről szóló törvény (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela) (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 80/08 és 27/11 szám) írja elő a Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatainak vagy a törvény által meghatározott feltételek esetén hozzátartozóinak fizetett pénzügyi kártérítéshez való jogot.

A szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai számára pénzügyi kártérítéshez való jogot rögzít, továbbá meghatározza e jog gyakorlásának előfeltételeit és az arra irányuló eljárást, a döntéshozó szerveket, amelyek a döntéshozatali eljárásban részt vesznek és határozatokat hoznak, továbbá a határokon átnyúló ügyekben eljáró szerveket és az eljárást.

A szándékos erőszakos bűncselekmények sértettjei a nemzeti költségvetésből kártérítésre jogosultak.

A rendőrség, ügyészség és a bíróságok kötelesek tájékoztatást nyújtani a kártérítéshez való jogról, rendelkezésre bocsátani a kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványokat, és az áldozat kérelmére általános iránymutatást és információt nyújtani a kérelem kitöltésére és a szükséges alátámasztó dokumentumokra nézve.

A pénzügyi kártérítési kérelmeket az igazságügyi minisztériumhoz kell benyújtani, a szükséges formanyomtatványt a minisztérium honlapjáról lehet letölteni.

Pénzügyi kártérítési formanyomtatvány bűncselekmények sértettjei számára PDF(223 Kb)hr

A kérelmeket a bűncselekmény elkövetését követő hat hónapon belül kell benyújtani. Ha jogos indok áll fenn, amiért az áldozat nem tudta kérelmét határidőn belül benyújtani, ezen indokok megszűnésétől számított három hónapon belül meg kell ezt tennie, és minden esetben a bűncselekmény elkövetésének dátumától számított három éven belül.

Ha az áldozat kiskorú vagy cselekvőképességétől megfosztott személy, és jogi képviselője nem nyújtotta be a kérelmet a bűncselekmény elkövetésének dátumától számított hat hónapon belül, a hat hónap számítása a személy tizennyolcadik születésnapjától indul, vagy attól a naptól, amikor az áldozat nagykorúvá válását követően megindul a büntetőeljárás, vagy a személy cselekvőképességét helyreállítják.

A pénzügyi kártérítésre jogosultak:

  • erőszakos bűncselekmények áldozatai, akik a Horvát Köztársaság állampolgárai, az Európai Unió tagállamának állampolgárai vagy az Európai Unióban állandó lakóhellyel rendelkező személyek, amennyiben a bűncselekményt Horvátországban követték el;
  • a bűncselekmény következtében súlyos testi sérülést vagy egészségkárosodást elszenvedett sértett (aki a kártérítésre a kötelező egészségbiztosítás által nem fedezett kezelési költségek vonatkozásában jogosult, a Horvát Köztársaság egészségbiztosítási összegéig, valamint a keresetkiesésre legfeljebb 35 000 HRK összegig);
  • az elhunyt áldozat közeli rokonának számító személy (házastárs vagy élettárs, gyermek, szülő, örökbefogadó szülő, örökbefogadott gyermek, mostohaszülő, mostohagyermek, azonos nemű partner, nagyszülő és unoka, ha az áldozattal azonos háztartásba tartoztak) (az ilyen személy legfeljebb 70 000 HRK összegig jogosult a törvényes eltartó elvesztéséért kártérítésre);
  • a sértett halála esetén a temetési költségeket álló személy legfeljebb 5 000 HRK összegig jogosult kártérítésre;
  • amennyiben a bűncselekményről bejelentést tettek, vagy a rendőrség vagy az ügyészség eljárást indított a bűncselekmény elkövetési idejétől számított hat hónapon belül, függetlenül attól, hogy az elkövető ismert vagy sem.

A kártérítési összeg megállapításakor figyelembe veszik az áldozat magatartását a bűncselekmény alatt és után, vagy a károkozáshoz és a kár mértékéhez való hozzájárulását, azt a tényt, hogy a személy közvetlen áldozat-e, valamint hogy jelentette-e a bűncselekményt az illetékes hatóságoknak, és ha igen, mikor. Ezen túlmenően értékelik az áldozatnak a rendőrséggel és az illetékes hatóságokkal való együttműködését az elkövető bíróság elé állítása érdekében, figyelembe véve azt is, hogy a közvetlen áldozat hozzájárult-e a károkozáshoz vagy súlyosította-e a kárt; minden ilyen esetben az áldozatnak fizetendő kártérítést ennek megfelelően csökkentik. A kártérítés iránti kérelmet elutasítják vagy az összeget csökkentik, ha az áldozatról kiderül, hogy szervezett bűnözésben vállalt szerepet, vagy bűnszervezet tagja. A kártérítési igény akkor is elutasítható vagy az összeg csökkenthető, ha a teljes kártérítési összeg megítélése a tisztesség, az erkölcs és közrend alapelveivel ellentétes lenne.

Az elkövető szabadon bocsátásáról való tájékoztatás

Ha a vádlottat szabadságvesztés büntetésre ítélik, az Igazságügyi Minisztérium Független Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata tájékoztatja az áldozatot az elkövető szabadon bocsátásának (feltétel nélküli és feltételes szabadon bocsátás) napjáról.

Az elkövető szabadon bocsátásáról a sértettnek nyújtott tájékoztatás törvényes kötelezettsége

A szabadságvesztés végrehajtásáról szóló törvényt módosító törvény (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o izvršenju kazne zatvora) rendelkezéseinek megfelelően az Igazságügyi Minisztérium Független Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata köteles tájékoztatni az áldozatot, a sértettet vagy családját az elkövető szabadon bocsátásáról.

A szexuális szabadság, a nemi erkölcs, az élet vagy testi épség elleni, vagy erőszakos bűncselekmények esetén a sértettet minden esetben tájékoztatják a fogvatartott szabadon bocsátásáról.

Ezt a fenti információt az áldozatnak, a sértettnek vagy családjának attól függetlenül biztosítják, hogy a fogvatartottat feltétel nélkül vagy feltételesen bocsátják szabadon.

Ezen túlmenően, amikor a fogvatartott állandó vagy ideiglenes lakóhelyére történő távozásának lehetővé tételéről szóló határozatot hozzák, a büntetés-végrehajtási intézményének kérhetik a pártfogó felügyeletet, hogy állapítsa meg az áldozat vagy az áldozat családjának hozzáállását. A Független Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálat az áldozattal folytatott megbeszélések alapján levont következtetéseiről jelentést készít a pártfogó felügyeletnek.

A tanúk és áldozatok számára nyújtott támogatás

A tanúk és áldozatok számára nyújtott támogatást a Horvát Köztársaságban az Igazságügyi Minisztérium Független Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálata (Samostalna služba za podršku žrtvama i svjedocima) koordinálja.

Az áldozatok és tanúk a bíróság áldozat- és tanúsegítő részlegétől kaphatnak támogatást és tájékoztatást jogaikról és az eljárásokról.

Ilyen részleg hét megyei bíróságon (županijski sudovi) található: Zágrábban, Zadarban, Eszéken, Vukováron, Splitben, Sisakon és Fiumében. A részlegek az áldozatoknak (és tanúknak), valamint az őket kísérő személyeknek érzelmi támogatást, gyakorlati információkat és a jogaikra vonatkozó tájékoztatást biztosítanak. Ezen túlmenően az illetékes városi és szabálysértési bíróságok (općinski és prekršajni sudovi) megfelelő részlegei is támogatást nyújtanak.

Az áldozatok jogaikról és a rendelkezésükre álló segítségnyújtás típusairól a díjmentesen hívható 116 006 telefonszámon kaphatnak tájékoztatást a Bűncselekmények és szabálysértések sértettjeinek nemzeti telefonos ügyfélszolgálatán (lásd a nemzeti telefonos ügyfélszolgálat honlapját).

Az Igazságügyi Minisztérium szintén tájékoztatást nyújt a sértettek és tanúk számára jogaikról; az érdeklődést a következő e-mail címre lehet küldeni: A link új ablakot nyit megzrtve.i.svjedoci@pravosudje.hr vagy a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjára: A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/

Támogatás az áldozatoknak és a sértetteknek a határokon átnyúló ügyekben

Az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított Független Áldozat- és Tanúsegítő Szolgálat a nemzetközi jogsegély révén idézett tanúknak és sértetteknek (ideértve a háborús bűncselekmények tanúit is) támogatást és tájékoztatást nyújt.

A Horvát Köztársaság bíróságain tanúvallomás tételére idézett tanúknak vagy a külföldi bíróságok előtti megjelenésre idézett horvát tanúknak egyaránt tájékoztató levelet küldenek.

A háborús bűncselekmények tanúinak szükség esetén fizikai védelmet biztosítanak, továbbá támogatást nyújtanak az illetékes bíróság előtti megjelenéshez és az utazásukhoz (a Horvát Köztársaság illetékes bíróságai előtt zajló, háborús bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásban meghallgatandó tanúk és más felek esetében, vagy Horvátországon kívül, amikor az ilyen támogatás nemzetközi jogsegélykérelemhez kapcsolódik).

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

A link új ablakot nyit meg2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

A link új ablakot nyit meg3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

A link új ablakot nyit meg4 - Kártérítés

A link új ablakot nyit meg5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A büntető eljárásjogi törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozatnak a bűncselekmény elkövetését követően, de annak bejelentése előtt megadott tájékoztatásban. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetőség van a bűncselekmények bejelentésére, nyilatkozatok megtételére, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadvány benyújtására. A hivatallal kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani, hogy hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogairól és kötelezettségeiről.

A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözött bűncselekményekre vonatkozó jegyzőkönyvek felvételére.

Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelemnek észszerű okai vannak.

A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatással és a jogaikra vonatkozó tájékoztatással látják el az áldozatokat, a tanúkat és e személyek családját (ideértve a technikai és a gyakorlati segítséget is). A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is részesül a tájékoztatásban és a segítségben, ha nem jelenti be a bűncselekményt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Állampolgárságtól függetlenül az áldozatok és a magánfelek jogait szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a horvát büntetőjog vonatkozik minden olyan személyre, aki Horvátország határain belül követ el bűncselekményt. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntető eljárásjogi törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ennek megfelelően az ügyészség és a bíróságok kötelesek mind a büntetőeljárást megelőzően, mind a büntetőeljárás során vizsgálni annak lehetőségét, hogy a terhelt kártérítést nyújtson a magánfélnek minden olyan veszteség/kár tekintetében, amelyeket a jogsértés következtében szenvedett el, valamint kötelesek szóban az áldozat által értett nyelven, illetve írásban horvátul vagy angolul értesíteni a magánfelet az anyanyelvhasználatra és tulajdonjogi követelés érvényesítésére (kártérítésre) vonatkozó jogáról. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogy hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési keresetre vonatkozó nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol verzióját a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról töltheti le.

Minden bűncselekményt bejelentő személy tájékoztatásban részesül a rendőrségtől a jogaira vonatkozóan. Az áldozat szóbeli tájékoztatását követően a rendőr átadja az áldozat jogaira vonatkozó írásbeli tájékoztatót és megoszt minden, az áldozatok védelmére és támogatására irányuló szolgálattal kapcsolatos információt. Ez utóbbi magában foglalja az ingyenes áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is.

A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.

A bűncselekmények és kihágások áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati segítséget biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok megkapnak minden további információt, támogatást és segítséget. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

a) Az áldozat és a magánfél a vádemeléstől vagy a bűncselekmény bejelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/jelentés kapcsán meghozott intézkedések tekintetében. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás hatékonyságát. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy magánféllel.

b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást:

  • amennyiben a bűncselekmény, amellyel a személyt vádolják nem hivatalból üldözött bűncselekmény;
  • amennyiben a körülmények felmentik a terheltet a bűnösség alól, kivéve, ha a jogellenes cselekményt mentális beszámíthatatlanság állapotában követték el;
  • amennyiben a bűncselekmény elévült vagy, ha a bűncselekményre közkegyelem vagy amnesztia vonatkozik vagy, ha egyéb körülmények meggátolják a büntetőeljárás lefolytatását; valamint
  • amennyiben nincs arra utaló bizonyíték, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt.

A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a magánfélnek és a terheltnek, akit, ha őrizetbe vagy fogságba vettek, azonnal szabadon kell engedni. A határozat mellett a magánfelet a büntető eljárásjogi törvény 55. cikke szerint tájékoztatni kell, hogy ő maga hogyan folytathatja a büntetőeljárást.

c) A bejelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a bejelentést, ha a bejelentésből kitűnik, hogy:

  • a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a bűncselekmény elévült vagy a bűncselekményre közkegyelem vagy amnesztia vonatkozik vagy a bűncselekmény tekintetében bíróság már jogerős döntést hozott vagy egyéb körülmények meggátolják a büntetőeljárás lefolytatását;
  • a körülmények kizárják a felelősségrevonhatóságot;
  • nincsenek észszerű kétségek a tekintetben, hogy a terhelt követte el a bejelentett bűncselekményt; vagy
  • a bejelentésre vonatkozó információ értelmében a bejelentés nem hiteles.

Az ügyész bejelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A büntető eljárásjogi törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a bejelentés elutasításáról szóló határozatáról és azt megindokolja. Az ügyész ezen túl tájékoztatja az áldozatot, hogy ő maga hogyan folytathatja a büntetőeljárást. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a bejelentést tevő személyt és a terheltet a bejelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.

Amennyiben az ügyész a bejelentésből nem tudja megítélni a vád hitelességét, vagy ha a bejelentésre vonatkozó információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyításfelvételre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre a rendőrséget szólítja fel.

d) Az őrizetért felelős tisztségviselő haladéktalanul szabadon engedi a letartóztatott vagy elfogott személyt:

  • amennyiben erre az ügyész felszólítja;
  • amennyiben a letartóztatott személyt az elévülési időn belül nem hallgatják ki; vagy
  • amennyiben az őrizetet megszüntetik.

e) Az ügyész írásban beidézi a tanút vagy szakértőt, hogy nyújtson segítséget a bizonyításfelvétel során. Az idézést az ügyész utasításai alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézi a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárásban magánfélként résztvevő áldozat jogosult:

  • az anyanyelve használatára, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozást lefolytató bíró hallgatja meg a 14 év alatti gyermekkorú áldozatokat. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy teremben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatás pszichológus, nevelési szakember vagy más szakképzett személy segítségével folytatható le. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vesz, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek szakértőn keresztül, a nyomozást lefolytató bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú áldozatnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével fel kell venni és a felvételt le kell zárni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen módon kell lefolytatni.

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozást lefolytató bíró hallgatja meg a 14 és 18 év közötti gyermekkorú áldozatokat. A gyermekkel – különösen, ha ő a bűncselekmény áldozata – kiemelt figyelemmel kell bánni annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat nem hat hátrányosan a gyermek pszichéjére. Különös lépéseket kell tenni a gyermek védelme érdekében.

Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakóhelyén vagy más helyen is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel számára kérdéseket, hogy vele egy teremben tartózkodnának. Amennyiben indokolt, a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével fel kell venni és a felvételt le kell zárni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. E vizsgálati eljárást kell alkalmazni, ha azt a szexuális bűncselekmény, emberkereskedelem vagy családon belüli erőszak tanúként eljáró áldozata kérelmezi. A tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha az a bíróság szükségesnek ítéli.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezen osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben és az áldozatok és a tanúk szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bíróság épületébe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.

További információt a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál:

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az áldozat szóbeli tájékoztatása során a rendőrség átadja az áldozat jogaira vonatkozó írásbeli tájékoztatót és megoszt minden, az áldozatok támogatására irányuló szolgálattal kapcsolatos információt. Ez utóbbi magában foglalja az ingyenes áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról való tájékoztatásról szóló ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:

  • az illetékes áldozat- és tanúsegítő osztály;
  • a megfelelő megye civil társadalmi szervezetei;
  • a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti segélyhívó központja (116-006).

Hogyan védik a magánéletemet?

Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntető eljárásjogi törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.

A személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet feldolgozni és e feldolgozás kizárólag abból a célból történhet, amilyen célból az információt begyűjtötték. Az ilyen információ további feldolgozása lehetséges, kivéve, ha ez ellentétes az adatok begyűjtésének céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik célhoz szükséges és azzal arányos.

A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet feldolgozni, ha az ötéves börtönbüntetéssel vagy annál szigorúbban büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.

A faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatokat nem lehet feldolgozni.

A büntetőeljárás céljából begyűjtött személyes adatokat különös jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni az azon személy adatainak megvédésére vonatkozó kötelezettségükre, akire az információ vonatkozik.

A szabályozásoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek a Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem jelenti be a bűncselekményt.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – különös jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen rendelkezésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – biztosítja a sértett és minden más olyan személy megfelelő védelmét, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve az ilyen személyekhez közel álló személyek védelmét, ha e személyeket vagy a hozzájuk közelálló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, maximum nyolc napig elővigyázatossági intézkedést hozhat az olyan személyekkel szemben, akikről jogosan feltételezhető, hogy ők követték el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül vádat emel az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott elővigyázatossági intézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. kötelező pszichoszociális kezelés;
  2. az elkövetőt a családon belüli erőszak áldozatának megközelítésétől és zaklatásától eltiltó intézkedés;
  3. a közös otthonból való kitiltás;
  4. a droghasználat elleni kötelező kezelés.

A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy elővigyázatossági intézkedéseket is alkalmazhat, amelyek célja annak megelőzése, hogy a gyanúsított zaklassa az áldozatot.

Ezen túl a büntető eljárásjogi törvény szerint a bíróság és az ügyész – ahelyett, hogy a terheltet vizsgálati őrizetbe helyezné – egy vagy több elővigyázatossági intézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek meggátolják, hogy az elkövető zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a jogaira vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A nyomozás befejeztét és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat szükségleteit, kivéve az elrendelt védelmi vagy elővigyázatossági intézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amelyek arra utalnak, hogy az elkövető újabb veszélyt jelent, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárási törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és a büntetőeljárásban érvényesülő státuszát. Az áldozat megvizsgálását megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság értékeli az áldozat bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel kapcsolatban fennálló helyzetét. Az áldozat helyzetének értékelése kiterjed annak felmérésére is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különös védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (különös kihallgatási módszerek az áldozat tekintetében, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különös védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét és különös védelmi intézkedéseket kell elrendelni. Az áldozat helyzetének értékelése különös tekintettel van az áldozat személyes jellemzőire, a jogsértés típusára és természetére, valamint a jogsértés elkövetésének körülményeire. Különös figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik a súlyos jogsértés következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett jogsértések áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűzött kapcsolata őket különösen veszélyeztetetté teszi.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és a büntetőeljárásban érvényesülő státuszát. Az áldozat megvizsgálását megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének értékelése kiterjed annak felmérésére is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különös védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (különös kihallgatási módszerek az áldozat tekintetében, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különös védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és különös védelmi intézkedéseket kell elrendelni. Az áldozat helyzetének értékelése különös tekintettel van az áldozat személyes jellemzőire, a jogsértés típusára és természetére, valamint a jogsértés elkövetésének körülményeire. Különös figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik a súlyos jogsértés következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett jogsértések áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata őket különösen veszélyeztetetté teszi.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, az áldozat általános jogai mellett a következő kiegészítő jogok is megilletik:

  1. egy jóváhagyott személy általi képviselethez való jog, amely képviselet költségeit kormányzati költségvetésből kell finanszírozni;
  2. a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez való jog;
  3. a nyilvánosság kizárásához való jog.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a vizsgálóbíró hallgatja meg a tárgyaláson és az idézést a szülőjének vagy gyámjának kell megküldeni.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat(a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi hozzájárulásra jogosult.

Az elhunyt (közvetlen) áldozat által eltartott közvetett áldozat a törvényes tartás elvesztése következtében maximum 70 000 HRK-ra, továbbá – amennyiben a temetés általános költségeit ő állta – ezek fedezésére maximum 5 000 HRK-ra jogosult.

Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, magánfélként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A közvetett áldozat lehet a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.

Közvetett áldozatnak minősülnek emellett a nagyszülők és az unoka, ha az egyikük a közvetlen áldozat, feltéve, hogy e három személy hosszabb ideig közös háztartásban élt és a nagyszülők látták el a szülők feladatait.
Az élettársi kapcsolatot és az azonos nemű kapcsolatot a horvát szabályozás szerint kell értelmezni.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata életét vesztette, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztésére és az általános temetési költségekre tekintettel).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Horvátországban a kiskorú és fiatal felnőtt elkövetők tekintetében a büntetőeljárást megelőzően a sértett-áldozat közvetítő modell érvényesül. E modell a feltételes mérlegelési rendszer része. A modell a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény kiskorú és fiatal felnőtt elkövetők azon különös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit valósítja meg, amelyek szerint részt kell venniük a közvetítéssel lefolytatott peren kívüli egyezség megkötésének megkísérlésében. Ennek megfelelően, ha a kiskorú elkövető eleget tesz e kötelezettségének, nem állítják bíróság elé.

2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egyéves programban, 170 órás képzés keretében szerzik meg szaktudásukat (amely előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és felügyeletből áll). A közvetítők az egyedüli szakértők Horvátországban, akik jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben, és e személyek a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli megegyezési egyesülettől és az UNICEF-től kapják meg a tanúsítványaikat.

Ennek következtében minden horvát megyeszékhely saját peren kívüli megállapodási szolgálatot működtet.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény
A link új ablakot nyit megA bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket az illetékes ügyészi hivatalhoz benyújtott írásbeli, szóbeli vagy más formában tett büntető feljelentés segítségével lehet bejelenteni.

A büntető feljelentést szóban benyújtó személyeket figyelmeztetni kell a hamis bejelentés tételének következményeire. A szóbeli feljelentéseket rögzíteni kell. A telefonon vagy más kommunikációs eszköz segítségével benyújtott feljelentéseket – amennyiben lehetséges – rögzíteni kell és azokról hivatalos feljegyzést kell készíteni.

A feljelentés benyújtása során az áldozatnak át kell adni a feljelentés felvételére vonatkozó elismervényt, amely tartalmazza a bűncselekményre vonatkozó alapvető részleteket. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik az illetékes hatóság által használt nyelvet, a bűncselekményt a saját nyelvükön is bejelenthetik és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli a hivatalos nyelvet és az áldozat nyelvét. Az illetékes hatóság által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy a hatóság költségén az általuk használt nyelvre fordítsák le az elismervényt.

A bíróságokhoz, rendőrséghez, ügyészi hivatalhoz érkező, illetékességi területükön kívül eső büntető feljelentéseket azonnal továbbítani kell az illetékes ügyészi hivatalhoz.

Az ügyész – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a büntető feljelentés beérkezésekor felveszi azt a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Amennyiben az ügyész csak hírből értesült a bűncselekményről vagy csak az áldozat nyújtott be hozzá címzett bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, rögzíti azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, vagyis az ügyész nem tudja beazonosítani a bejelentett bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában rögzíti és felkéri a bejelentő személyt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Amennyiben a bejelentő személy nem tesz eleget a kiegészítő információkra irányuló kérésnek, az ügyész ezt hivatalos feljegyzésben rögzíti. A kiegészítő információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék fel a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a büntető feljelentés benyújtását vagy a bűncselekményt bejelentését követően az áldozat vagy a sértett fél a feljelentéssel/bejelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelmet küldhet az ügyésznek. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válasz hátrányosan hatna az eljárásra. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás végkimenetelére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra a meghallgatásukat megelőzően képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségei az államot terhelik.

A gyermekkorú áldozatok mindegyik fent említett joggal rendelkeznek, emellett jogosultak meghatalmazott képviselőre, amelynek költségeit az állam viseli.

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények áldozatai az eljárás során ingyenesen vehetik igénybe annak érdekében, hogy kártérítésben részesülhessenek a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérüléseikért/kárukért.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás minden esetben igénybe vehető:

  • ha a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
  • ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
  • ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
  • ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban való beadányokra, a bírósági eljárásokban való beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint a jogi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtásban a következő esetben részesülhet a személy:

  1. ha az eljárás összetett;
  2. ha a kérelmező képtelen saját képviseletére;
  3. ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását;
  4. ha a per nem túlzó;
  5. ha a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el helytelen információ szolgáltatására hivatkozva; valamint
  6. ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

  1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
  3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó külön szabályozás szerint tartásra jogosult; vagy
  4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság határozatában/ítéletében szerepelnie kell, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1-5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit a kártérítést jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az államnak kell megfizetnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a hivatalból üldözendő vagy valamely személy által bejelentett bűncselekmény tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájákoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ugyanilyen módon kell eljárni a bíróságnak is, ha azért szünteti meg az eljárást, mert az ügyész más esetekben ejtette a vádakat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E jogszabály szerint a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében fizikai vagy pszichológiai sérüléseket, anyagi károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos megsértését szenvedték el. A bűncselekmény következtében életét vesztett személye házastársa, partnere, élettársa, informális élettársa, leszármazója/leszármazói vagy ezek hiányában felmenője/felmenői vagy testvére(i), valamint az elhunyt személy által eltartott személy(ek) szintén e bűncselekmény áldozatának minősülnek.

A sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, akit a bűncselekmény következtében kár ért és, aki a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás felei vagy abban résztvevő személyek státusza nem e személyek kívánságától, hanem a személy konkrét büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki eljárhat a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

  • a bűncselekmények áldozatainak szóló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatainak segítséget nyújtó testületektől, szervezetektől és intézményektől;
  • megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  • méltóságának védelme a tanúként való vallomástétel során;
  • a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  • bizalmas személy általi támogatás minden általa tett intézkedés során;
  • minimális orvosi eljárásban részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  • a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  • az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  • az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • a jogszabály szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

A fenti jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait a 12. pontban meghatározott jogok is megilletik.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, e gyermeket a bűncselekmények áldozatainak fenti jogai mellett a 13. pontban meghatározott további jogok is megilletik.

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyész és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett a jogszabály szerint kötelesek a sértett felet bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A következő személyeket fel lehet szólítani, hogy tanúskodjanak: a sértett fél, a bűnvádlóként eljáró sértett fél és a magánvádló.

A magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt, kivéve a kizárólag állami tisztviselők számára fenntartott jogokat.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A büntetőeljárásban sértett félként eljáró személy ilyen jogait a 25. pont tartalmazza.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • a bejelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • tájékoztatás, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.

Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.

Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.

A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.

Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk szükségleteire specializálódott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.

Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.

Kivételes esetben, ha a független szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozattal lefolytatott meghallgatásról és az őt érintő problémákról, és felkéri a megyei csoportot, hogy hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.

Kivételes esetben, ha a független szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrséget is felkérheti intézkedés meghozatalára.

Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott ítéletet kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát az ítélettel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.

Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, az ítéletet és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős ítéletet a sértett félnek kérelemre kézbesítik.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntető eljárásjogi törvény szerint az áldozat késedelem nélkül jogosult a rendőrségtől való tájékoztatásra az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnéséről, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelent az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.

A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik a független áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; a jogszabályt azonban hamarosan módosítják.

Az áldozatok kérelemre jogosultak az elkövető őrizetből vagy fogvatartásból való szabadságra bocsátására és a börtönből való szökésére, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásra.

A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozattól származó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

4 - Kártérítés


Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A különös szabályozás szerint a minimum öt éves börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények olyan áldozatai, akik súlyos pszichofizikai traumát szenvedtek vagy, akikre a bűncselekmény súlyos hatással volt, a büntetőeljárásban való vallomástételt vagy a kártérítési kereset benyújtását megelőzően tanácsadásra jogosultak; a tanácsadó díját az állam viseli.

Büntetőeljárásban kártérítési keresetet az ilyen követelések polgári eljárásban való érvényesítésére jogosult személyek nyújthatnak be.

A bűncselekmények kártérítési keresetet benyújtó áldozatainak jelezniük kell, hogy részesültek-e kártérítésben vagy benyújtottak-e kártérítési keresetet.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kártérítési keresetre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a sértett fél kérheti az első fokú határozatot hozó bíróságtól, hogy adják át neki a határozat hitelesített másolatát, végrehajthatóságának feltüntetése mellett.

Amennyiben a határozat nem jelöli meg, hogy annak mennyi időn belül kell eleget tenni, a határozat által megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. E határidőt követően a kötelezettségek teljesítése végrehajtás útján kikényszeríthető.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A szándékos bűncselekmény áldozatának külön jogszabály szerint az állami költségvetés terhére is nyújtható kártalanítás. Amennyiben az áldozat kártérítési követelésének helyt adnak, a kártérítés összege a megítélt összegtől függ; a kártérítési keresetről döntő bíróság ugyanezt az intézkedést hozza meg, ha az áldozat az állami költségvetés terhére már kártalanításban részesült.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A 2013. július 1-je után Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártalanításra:

  • ha Horvátország vagy más uniós tagállam állampolgárai vagy lakói;
  • ha őket a bűncselekmény következtében súlyos testi sértés érte vagy az egészségük súlyosan megromlott;
  • ha a bűncselekményt – függetlenül attól, hogy annak elkövetője ismert-e – az elkövetéstől számított hat hónapon belül bejelentik a rendőrségen vagy az ügyészségen;
  • ha kérelmüket hivatalos nyomtatványon, a szükséges iratokkal együtt benyújtották (a nyomtatvány beszerezhető bármely rendőrségen, ügyészségen, illetve helyi vagy megyei bíróságon; emellett megtalálható online is az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az ügyészség, valamint a helyi és megyei bíróságok honlapján).

Az áldozat az alábbiak tekintetében jogosult kártalanításra:

  • a nemzeti felső összeghatárok szerint meghatározott orvosi ellátási költségek; e kártalanításra csak akkor kerül sor, ha az áldozatot nem lehet egészségbiztosítás keretében kártalanítani;
  • a kieső jövedelem maximum 35 000 HRK-ig.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az áldozat számára akkor is megítélhető a kártalanítás, ha az elkövető ismeretlen vagy, ha nem indul büntetőeljárás.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A horvát jog szerint nincs lehetőség sürgősségi kifizetésekre.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.


Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Áldozatsegítő forróvonal

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) érzelmi támogatást nyújt, az áldozatok jogaira vonatkozó információval, és arra vonatkozó iránymutatással szolgál, hogy mely szervek és szervezetek nyújthatnak az áldozatok számára további információt, segítséget és támogatást.

A telefonos vonal ingyenes szolgáltatás,

amely hétköznap 8.00 és 20.00 között érhető el horvát és angol nyelven.

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) általános támogató szolgáltatás.

További információt itt találhat: A link új ablakot nyit meghttp://pzs.hr/

Egyéb erre szakosodott civil társadalmi szervezetek is nyújthatnak telefonos támogatást és segítséget az egyes bűncselekmények áldozatainak és a gyermekeknek. További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Az országos pszichológiai és jogi támogatást nyújtó szervezetek listája:

116 006

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal

Hétköznap 8.00–20.00

116 000

Eltűnt gyermekek országos segélyvonala

Eltűnt és bántalmazott gyermekek központja

24/7

116 111

Hrabri telefon gyermekek segélyvonala

Hétköznap 9.00–20.00

0800 0800

Hrabri telefon szülők segélyvonala

Hétköznap 9.00–20.00

0800 77 99

Emberkereskedelemmel kapcsolatos segélyhívószám

Minden nap 10.00–18.00

0800 55 44

Az erőszak női áldozatainak tanácsadó központja

Zágrábi női menhely

Hétköznap 11.00–17.00

0800 655 222

A bűncselekmények női és gyermek áldozatainak segélyhívószáma

Ženska pomoć sada női segélyvonal

24/7

0800 200 144

B.a.B.e. ingyenes jogi segítségnyújtás a családon belüli erőszak áldozatainak

Hétköznap 9.00–15.00

01 6119 444

Szexuális erőszak áldozatainak támogató központja

Ženska soba szexuális jogok központja

Hétköznap 10.00–17.00

01 48 28 888

Pszichológiai segítségnyújtás

TESA pszichológiai segítségnyújtó központ

Hétköznap 10.00–22.00

01 48 33 888

Kék szám

Hétköznap 9.00–21.00

01 4811 320

Ingyenes jogi segítségnyújtás

A jogi egyetem jogklinikája

Hétköznap 10.00–12.00, szerda és csütörtök 17.00–19.00

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az áldozat- és tanúsegítő osztályok a következőket nyújtják:

  1. érzelmi támogatás;
  2. jogokra vonatkozó információ;
  3. az áldozatoknak, tanúknak és hozzátartozóiknak szóló technikai és gyakorlati információk;
  4. az áldozat/tanú szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez való irányítás.

A megyei bíróságok áldozat- és tanúsegítő osztályai a következőket nyújtják:

ÁLDOZAT- ÉS TANÚSEGÍTŐ OSZTÁLYOK

Eszéki megyei bíróság

Cím:

Europska avenija 7, 31 000 Osijek, Horvátország

Tel.:

031 228 500

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@zsos.pravosudje.hr

Rijekai megyei bíróság

Cím:

Žrtava fašizma 7, 51000 Rijeka, Horvátország

Tel.:

051 355 645

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-ri@pravosudje.hr

Sziszeki megyei bíróság

Cím:

Trg Ljudevita Posavskog 5, 44000 Sisak, Horvátország

Tel.:

044 524 419

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-sk@zssk.pravosudje.hr

Spliti megyei bírósága

Cím:

Gundulićeva 29a, 21000 Split, Horvátország

Tel.:

021 387 543

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-st@pravosudje.hr

Vukovári megyei bíróság

Cím:

Županijska 33, 32000 Vukovar, Horvátország

Tel.:

032 452 529

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-vu@pravosudje.hr

Zadari megyei bíróság

Cím:

Borelli 9, 23 000 Zadar, Horvátország

Tel.:

023 203 640

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@pravosudje.hr

Zágrábi megyei bíróság

Cím:

Trg N.Š. Zrinskog 5, 10 000 Zagreb, Horvátország

Tel.:

01 4801 062

A horvát Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata az áldozat- és tanúsegítő szolgálatra vonatkozó különös információk mellett tájékoztatással szolgál a jogokra vonatkozóan és érzelmi támogatást is nyújt . A támogatásban azok az áldozatok és tanúk is részesülhetnek, akiket nemzetközi jogi segítségnyújtási módszerek segítségével kérnek fel bizonyítékok benyújtására, illetve az e módszerek segítségével bizonyíték benyújtására felkért horvát áldozatok és tanúk is. A független szolgálat az elérhetőségeket tartalmazó tájékoztató leveleket küld az áldozatoknak és a tanúknak és értesíti őket az elkövető börtönből való (automatikus vagy feltételes) szabadságra bocsátásáról. Emellett a független szolgálat felel a bűncselekmények áldozatainak nyújtott pénzügyi kártalanítás összegének meghatározásáért.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szervezet típusától és hatáskörétől függően, különböző segítség és támogatás állhat rendelkezésére: pszichológiai, érzelmi, jogi, gyakorlati, lakhatással, orvosi ellátással, biztonsággal és a bíróság előtti nyilatkozatokkal kapcsolatos segítség.

További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Folyamatban van tizenkét pártfogó felügyeleti iroda létrehozatala Horvátországban. Ezek célja a büntetőjogi szankciók végrehajtása emberi dimenziójának megteremtése, az elkövetők társadalomba való hatékonyabb integrációjának biztosítása, valamint az áldozatok, sértett felek és e személyek családjainak való segítség nyújtása.

A nemzeti pártfogó felügyelet közreműködik az elkövetők börtönből való szabadulást követő közösségbe való visszailleszkedésében. Ennek keretében segítséget nyújt e személyek számára a lakóhely- és munkahelykeresésben, valamint felkészíti őket, az áldozato(ka)t, sértett(ek)et és családjukat/családjaikat az elkövető szabadságra bocsátására. A felügyelet emellett gondoskodik az áldozatoknak, sértett feleknek, valamint az áldozatok és az elkövetők családjainak nyújtott pszichológiai segítségről is.

Amennyiben a szabadulni készülő elkövetőt szexuális bűncselekmény, az élet és a testi épség elleni bűncselekmény vagy erőszakos bűncselekmény miatt tartják fogva, a pártfogó felügyelet köteles megfelelő módon, késlekedés nélkül értesíteni az áldozato(ka)t, a sértett fele(ke)t és családjukat/családjaikat.

Az egyes pártfogó felügyeletek, valamint az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyeleti osztályának elérhetőségeit A link új ablakot nyit megitt találja.

Victims of crime can contact the police by email A link új ablakot nyit megpolicija@mup.hr or prevencija@mup.hr, or by dialling 192 (24/7) or +385 1 3788 111.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/10/2018