Închide

VERSIUNEA BETA A PORTALULUI ESTE ACUM DISPONIBILĂ!

Accesați versiunea BETA a portalului european e-justiție și spuneți-ne cum vi se pare!

 
 

Cale de navigare

  • Prima pagină
  • ...
  • Drepturile victimelor criminalității în cadrul procedurilor penale

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

A bűncselekmények sérterttjeinek jogai a büntetőeljárásban - Horvátország

Această pagină este o versiune realizată cu ajutorul instrumentului de traducere automată. Nu putem oferi nicio garanție în ceea ce privește calitatea traducerii.

Traducerea a fost evaluată ca fiind inacceptabilă

V-a fost utilă traducerea?


A bűncselekmények áldozatai számos joggal rendelkeznek a tárgyalás előtt és a büntetőeljárás alatt; a gyermekek, illetve a szexuális szabadság elleni bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai külön védelemben részesülnek

A bűncselekmény sértettje:

  1. a bűncselekmények áldozatainak szóló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  2. a bűncselekmények áldozatait a jogszabályokkal összhangban segítő hatóságtól, szervezettől vagy intézménytől származó hatékony pszichológiai és egyéb szakmai segítséghez és támogatáshoz való jog,
  3. megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  4. méltóságának védelme a tanúként való vallomástétel során;
  5. a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  6. bizalmas személy általi támogatás minden általa tett intézkedés során;
  7. minimális orvosi eljárásban részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  8. a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  9. az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  10. az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  11. a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  12. törvényben meghatározott egyéb jogok.

A szexuális szabadság elleni bűncselekmény vagy emberkereskedelem áldozata a fentieken túlmenően a következő jogokkal is rendelkezik:

  1. a kikérdezés előtt a költségvetés terhére beszéljen a tanácsadóval;
  2. a költségvetést terhelő meghatalmazott,
  3. azonos nemű személy a rendőrségen és az ügyészségen kihallgatja, és ha lehetséges, ugyanazon személy ismételt vizsgálat esetén kihallgatja,
  4. megtagadják az áldozat szigorú magánéletével kapcsolatos, nem büntetőjogi jellegű kérdések megválaszolását;
  5. elrendeli, hogy azokat audio-video eszközökkel vizsgálják meg (e törvény 292. § (4) bekezdése);
  6. a személyes adatok bizalmas kezelése;
  7. követelje meg, hogy a nyilvánosságot zárják ki a tárgyaláson való részvételből.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, a fentieken túlmenően a következő jogokkal is rendelkezik:

  1. egy képviselőt a költségvetés terhére,
  2. a személyes adatok bizalmas kezelése,
  3. a nyilvánosság kizárása.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a vizsgálóbíró hallgatja meg a tárgyaláson és az idézést a szülőjének vagy gyámjának kell megküldeni.

Magánvád

Amennyiben bűncselekményről tesznek bejelentést, a legtöbb esetben az ügyész hivatalból eljár.

Magánvádat olyan bűncselekmények esetében lehet benyújtani, amelyek esetén a büntetőeljárás magánvádra indul. A magánvádat a bűncselekményről és az elkövetőről tudomást szerzett, erre felhatalmazott természetes vagy jogi személynek a tudomásszerzést követő három hónapon belül be kell nyújtania.

Polgári jogi igény

Polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelmet a sérelmet szenvedett fél terjeszthet elő.

A bűncselekmény áldozata egyben sértett fél is, és jogában áll a bíróság előtt polgári jogi igényt benyújtani.

Az ilyen igény a következő követeléseket foglalhatja magában:

  • kártérítés – amely lehet vagyoni vagy nem vagyoni (az elszenvedett fájdalomért, félelemért);
  • tulajdon visszaszolgáltatása – ha a károsult igazolni tudja, hogy ő volt a tulajdonos vagy a jogszerű birtokos;
  • konkrét jogügylet törlése – ha a bűncselekmény vagyoni jellegű jogügylethez vezetett (ha a vádlott kényszerrel kötött szerződést).

A polgári jogi igényt a büntetőeljárásban vagy különálló polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni a vádlottal szemben. Amennyiben a büntetőeljárás keretében érvényesítik az igényt, ennek befogadásának előfeltétele, hogy a bíróság a vádlottat bűnösnek találja.

Ez nem előfeltétele a polgári peres eljárás sikerének.

A sértettek jogai a nyomozás során és a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásban magánfélként résztvevő áldozat jogosult:

  • saját nyelve használatára, ideértve a siketek és siketnémák jelnyelvét, továbbá tolmács segítségéhez, ha nem érti vagy nem használja a horvát nyelvet, vagy amennyiben siket vagy siketnéma, fordító vagy jelnyelvi tolmács segítségéhez;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselethez;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • az aktába való betekintéshez;
  • az ügyész tájékoztatásának kéréséhez az áldozat meghallgatásáról készült jegyzőkönyv alapján tett intézkedésekről, és panasztételhez a vezető ügyésznél;
  • fellebbezés;
  • az eredeti állapot helyreállításának igényléséhez;
  • tájékoztatni kell a büntetőeljárás eredményéről.

Az ügyész és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Figyelmeztetik továbbá a sértett felet saját nyelvének használatára, beleértve a siket és siketvak jelnyelvét is, valamint tolmács segítségére, ha nem beszél vagy nem ért horvátul, illetve tolmács vagy jelnyelvi tolmács segítségére, ha siket vagy siketvak, polgári jogi igény és ideiglenes biztonsági intézkedések iránti kérelem benyújtására, ténynyilatkozat benyújtására és az eljárás során bizonyíték benyújtására, az érintett ügyvédhez benyújtott panaszra, az ügyvédhez benyújtott panaszra.

A kártérítéshez való jog

A bűncselekmények áldozatainak pénzügyi kártérítéséről szóló törvény (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela) (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 80/08 és 27/11 szám) írja elő a Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatainak vagy a törvény által meghatározott feltételek esetén hozzátartozóinak fizetett pénzügyi kártérítéshez való jogot.

A szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai számára pénzügyi kártérítéshez való jogot rögzít, továbbá meghatározza e jog gyakorlásának előfeltételeit és az arra irányuló eljárást, a döntéshozó szerveket, amelyek a döntéshozatali eljárásban részt vesznek és határozatokat hoznak, továbbá a határokon átnyúló ügyekben eljáró szerveket és az eljárást.

A szándékos erőszakos bűncselekmények sértettjei a nemzeti költségvetésből kártérítésre jogosultak.

A rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a kártérítéshez való jogról, meg kell adniuk a szükséges igénylőlapokat, és az áldozat kérésére általános útmutatást és tájékoztatást kell adniuk a kérelem kitöltéséről és a szükséges igazoló dokumentumokról.

A pénzügyi kártérítési kérelmeket az igazságügyi minisztériumhoz kell benyújtani, a szükséges formanyomtatványt a minisztérium honlapjáról lehet letölteni.

A bűncselekmények áldozatainak nyújtandó pénzbeli kárenyhítés igénylésére szolgáló formanyomtatvány PDF(223 Kb)HU

A kérelmeket a bűncselekmény elkövetését követő hat hónapon belül kell benyújtani. Ha jogos indok áll fenn, amiért az áldozat nem tudta kérelmét határidőn belül benyújtani, ezen indokok megszűnésétől számított három hónapon belül meg kell ezt tennie, és minden esetben a bűncselekmény elkövetésének dátumától számított három éven belül.

Ha a sértett kiskorú vagy cselekvőképességétől megfosztott személy, és jogi képviselője a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon belül nem nyújtott be keresetet, a hat hónapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor az érintett az 18. életévét betölti, vagy attól a naptól, amikor a büntetőeljárást a nagykorúvá válását követően megindították, vagy attól a naptól, amikor a személy cselekvőképessége helyreállt.

A pénzügyi kártérítésre jogosultak:

  • erőszakos bűncselekmények áldozatai, akik a Horvát Köztársaság állampolgárai, az Európai Unió tagállamának állampolgárai vagy az Európai Unióban állandó lakóhellyel rendelkező személyek, amennyiben a bűncselekményt Horvátországban követték el;
  • a bűncselekmény következtében súlyos testi sérülést vagy egészségkárosodást elszenvedett sértett (aki a kártérítésre a kötelező egészségbiztosítás által nem fedezett kezelési költségek vonatkozásában jogosult, a Horvát Köztársaság egészségbiztosítási összegéig, valamint a keresetkiesésre legfeljebb 35 000 HRK összegig);
  • az elhunyt áldozat közeli rokonának számító személy (házastárs vagy élettárs, gyermek, szülő, örökbefogadó szülő, örökbefogadott gyermek, mostohaszülő, mostohagyermek, azonos nemű partner, nagyszülő és unoka, ha az áldozattal azonos háztartásba tartoztak) (az ilyen személy legfeljebb 70 000 HRK összegig jogosult a törvényes eltartó elvesztéséért kártérítésre);
  • a sértett halála esetén a temetési költségeket álló személy legfeljebb 5 000 HRK összegig jogosult kártérítésre;
  • amennyiben a bűncselekményről bejelentést tettek, vagy a rendőrség vagy az ügyészség eljárást indított a bűncselekmény elkövetési idejétől számított hat hónapon belül, függetlenül attól, hogy az elkövető ismert vagy sem.

A kárenyhítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni a sértettnek a bűncselekmény során és azt követően tanúsított magatartását vagy a károkozáshoz való hozzájárulását, valamint a kár mértékét, azt, hogy az érintett személy közvetlen áldozat-e, és hogy bejelentette-e a bűncselekményt az illetékes hatóságoknak, és ha igen, mikor. Ezenkívül értékelik a sértettnek a rendőrséggel és az illetékes hatóságokkal való együttműködését az elkövető bíróság elé állítása érdekében, figyelembe véve, hogy a közvetlen sértett hozzájárult-e a kár okozásához, vagy súlyosbította-e a kárt; ezen esetek bármelyikében ennek megfelelően csökkentik a sértettet megillető kártérítést. A kártérítés iránti kérelmet elutasítják vagy az összeget csökkentik, ha az áldozatról kiderül, hogy szervezett bűnözésben vállalt szerepet, vagy bűnszervezet tagja. A kártérítési igény akkor is elutasítható vagy az összeg csökkenthető, ha a teljes kártérítési összeg megítélése a tisztesség, az erkölcs és közrend alapelveivel ellentétes lenne.

Az elkövető szabadon bocsátásáról való tájékoztatás

Ha a vádlottat szabadságvesztésre ítélik, az Igazságügyi Minisztérium, az Áldozatok és Tanulmányok Támogató Szolgálata tájékoztatja az áldozatot a bebörtönzött fogvatartottak szabadlábra helyezésének időpontjáról (rendes és feltételes szabadlábra helyezés).

Az elkövető szabadon bocsátásáról a sértettnek nyújtott tájékoztatás törvényes kötelezettsége

Az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtásról, sértettekről és tanúsegítő szolgálatról szóló törvényének módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban tájékoztatja az áldozatot, a sértett felet vagy családjukat a fogvatartottak szabadon bocsátásáról.

A szexuális szabadság, a nemi erkölcs, az élet vagy testi épség elleni, vagy erőszakos bűncselekmények esetén a sértettet minden esetben tájékoztatják a fogvatartott szabadon bocsátásáról.

Ezt a fenti információt az áldozatnak, a sértettnek vagy családjának attól függetlenül biztosítják, hogy a fogvatartottat feltétel nélkül vagy feltételesen bocsátják szabadon.

Továbbá, amikor arról döntenek, hogy a fogvatartottat elhagyják-e lakóhelyükre vagy lakóhelyükre, a büntetés-végrehajtási intézetek/büntetés-végrehajtási intézetek tájékoztatást kérhetnek az áldozatokat és tanúkat támogató szolgálattól az áldozat vagy az áldozat családjának reakciójáról a kilépési lehetőség azonosításával kapcsolatban. Az áldozat kihallgatása alapján az áldozatokat és tanúkat támogató szolgálat jelentéseket készít, amelyeket a büntetés-végrehajtási intézet/büntetés-végrehajtási intézet ad ki.

A tanúk és áldozatok számára nyújtott támogatás

A Horvát Köztársaságban az áldozatok és tanúk támogatását az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott Áldozatokat és tanúkat Támogató Szolgálat koordinálja.

Az áldozatok és tanúk a bíróság áldozat- és tanúsegítő részlegétől kaphatnak támogatást és tájékoztatást jogaikról és az eljárásokról.

A sértetteket és tanúkat támogató egységeket 7 megyei bíróság hozta létre Zágrábban, Zadarban, Osijekben, Vukovárban, Splitben, Sisakban és Rijekaban. A szervezeti egységek érzelmi támogatást, gyakorlati tájékoztatást és az áldozatok jogaival kapcsolatos tájékoztatást nyújtanak, valamint támogatást és tájékoztatást nyújtanak a tanúk és a kísérő személyek számára. Ezen túlmenően az illetékes városi és szabálysértési bíróságok (općinski és prekršajni sudovi) megfelelő részlegei is támogatást nyújtanak.

Az áldozatok a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti hívóközpontja (lásd a nemzeti hívóközpont honlapját) 116 006 ingyenesen hívható telefonszámán is tájékozódhatnak jogaikról és a rendelkezésükre álló segítség típusáról.

Az Igazságügyi Minisztérium – az áldozatokat és a tanúkat is beleértve – tájékoztatást nyújt a jogokról és a támogatásról, és a következő szervekhez lehet fordulni: e-mail cím: A link új ablakot nyit meg zrtve.i.svjedoci@pravosudje.hr vagy a horvát jégminisztérium honlapjára: A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/

Támogatás az áldozatoknak és a sértetteknek a határokon átnyúló ügyekben

Az Igazságügyi Minisztérium keretében létrehozott sértetteket és tanúkat támogató szolgálat nemzetközi jogi segítségnyújtás révén támogatást és tájékoztatást nyújt a bíróságra beidézett áldozatoknak és tanúknak (ideértve a háborús bűncselekmények tanúit is).

Tájékoztató levelet küldenek a Horvát Köztársaság bíróságaira vallomástételre beidézett tanúknak, vagy a külföldi bíróságokra beidézett horvát tanúknak.

A háborús bűncselekmények tanúi számára szükség esetén orvost kell biztosítani, és segítséget kell nyújtani a távozások előkészítésében és az illetékes igazságügyi hatósághoz való hozzáférés megszervezésében (a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások során a Horvát Köztársaság, valamint a Horvát Köztársaság illetékes igazságügyi hatóságai előtt kihallgatott tanúk és egyéb résztvevők számára, amennyiben az ilyen segítségnyújtás nemzetközi jogsegély iránti kérelem tárgyát képezi).

Az alábbi linkekre kattintva megtalálhatja a szükséges információkat:

1 – Bűncselekmény áldozataként őt megillető jogokA link új ablakot nyit meghttps://e-justice.europa.eu/contentMaximisation.do?clang=hu&idTaxonomy=171&idCountry=HR&idSubpage=1&member=1&action=maximizeMS&plang=hu

A link új ablakot nyit meg2 – A bűncselekmény bejelentése és jogaim a nyomozás vagy a bírósági eljárás során

A link új ablakot nyit meg3 – Jogaim a bírósági eljárást követően

A link új ablakot nyit meg4 – Kártérítés

A link új ablakot nyit meg5 – Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 22/12/2020