A bűncselekmények sérterttjeinek jogai a büntetőeljárásban - Olaszország

Ön akkor minősül bűncselekmény áldozatának – sértettnek –, ha bizonyított, hogy az Ön büntetőjogi jogszabály által védett jogát egy, a nemzeti jog értelmében bűncselekménynek minősülő cselekmény által megsértették, vagyis Ön a bűncselekmény lényeges részét képező sérelmet szenvedett.

A polgári jog értelmében bűncselekmény következtében Ön akkor szenved sérelmet, amikor a bűncselekmény eredményeként károsul (anyagi vagy nem anyagi értelemben, de minden esetben pénzügyileg értékelhető kárt szenved el). Általában a büntetőjog szerinti sértett és a polgári jog szerinti sértett azonos, kivéve például emberölési ügyekben, ahol az áldozat a megölt személy, a sértettek pedig a családtagjai, akik bírósághoz fordulhatnak és az elszenvedett veszteségért kártérítést igényelhetnek.

A büntető- és a polgári jog különböző egyéni jogokat biztosít az áldozat számára az eljárás előtt, alatt és után.

Olaszországban a büntetőeljárás nyomozással kezdődik. A rendőrség és az ügyészség nyomoz az ügyben. A nyomozás végén az ügyész vádat emelhet vagy a nyomozás felügyeletéért felelős bírótól az ügy lezárását kérheti. Egyes bűncselekmények esetében az eljárás csak akkor indulhat meg, ha Ön, mint áldozat panaszt tesz a rendőrségen vagy az ügyészségnél.

A tárgyalás során a bíróság megvizsgálja az összegyűjtött bizonyítékokat és megállapítja, hogy a vádlott bűnös-e. Az eljárás akkor ér véget, amikor a vádlottat a bíróság elítéli vagy felmenti, a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségével.

Áldozatként Ön fontos szerepet játszhat a büntetőeljárásban, és ezért számos joggal élhet. Áldozatként (sértettként) külön jogi státusz nélkül részt vehet az eljárásban, vagy aktívabb szerepet vállalhat azáltal, hogy polgári jogi igényt érvényesít az elkövetővel szemben.

A keresett információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

A link új ablakot nyit meg1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

A link új ablakot nyit meg2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

A link új ablakot nyit meg3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

A link új ablakot nyit meg4 - Kártérítés

A link új ablakot nyit meg5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként


Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a bűncselekményről való értesülést követően köteles tájékoztatni Önt, hogy sértett félként jogosult az Ön részére biztosított jogok gyakorlásával ügyvédet megbízni, és hogy jogosult az olasz államtól költségmentességet kérni (az olasz büntetőeljárásról szóló törvény [Codice di procedura penale vagy c.p.p.] 101. cikke).

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

  • a bejelentés vagy panasz benyújtására vonatkozó eljárás, az Ön nyomozati és tárgyalási szakasz során betöltött szerepe, az arra irányuló joga, hogy értesítést kapjon a tárgyalás időpontjáról és helyéről, valamint a vádról, illetve, ha az eljárásban magánfélként lép fel, azon joga, hogy az ítéletről, összefoglalásként is tájékoztatást kapjon
  • az olasz állam által finanszírozott jogi tanácsadáshoz és költségmentességhez való joga
  • miként gyakorolhatja a tolmácsoláshoz és az ügy iratainak fordításához való jogát
  • az Ön részére esetlegesen rendelkezésre álló védelmi intézkedések
  • a jogszabályok által elismert jogai, ha a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti uniós tagállamhoz képest másik uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel
  • a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja
  • a bűncselekmény következtében elszenvedett sérülés vagy kár megtérítése iránti eljárás megindításának lehetősége
  • a peren kívüli egyezség panasz visszavonása vagy közvetítés útján történő elérésének lehetősége
  • az azon eljárásokban Önt megillető jogok, amelyekben a terhelt az eljárás próbára bocsátás érdekében történő felfüggesztését kéri, vagy amelyekben a bűncselekmény csekély súlya miatt a bűnvádi eljárás alól történő mentesítésre kerül sor
  • az adott területen található egészségügyi ellátást biztosító intézmények, bentlakásos ellátások, menedék- és óvóhelyek

(a c.p.p. 90b. cikke)

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha nem beszéli és érti az olasz nyelvet, a bejelentés vagy panasz elsőfokú kerületi bírósághoz (tribunale) tartozó ügyészséghez történő benyújtása során jogosult az Ön által ismert nyelvet használni. Hasonló módon jogosult arra, hogy erre irányuló kérelme esetében igazolják az Ön által ismert nyelvre lefordított bejelentésének vagy panaszának kézhezvételét (a büntetőeljárásról szóló törvény végrehajtására vonatkozó iránymutatás [Disposizioni di Attuazione del Codice di Procedura Penale vagy disp.att.] 170c. cikke).

Amennyiben lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Olaszországban van, az ügyész az Európai Unió másik tagállamában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket vagy panaszokat a fellebbviteli bíróság (Corte di appello) főügyészségéhez fogja elküldeni annak érdekében, hogy az továbbíthassa azokat az illetékes igazságügyi hatósághoz (a disp.att. 108c. cikke).

Lásd továbbá:

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

  • az eljárás állásával kapcsolatos és a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe való bejegyzésre vonatkozó információhoz való jutás joga
  • az eljárás befejezése iránti kérelemről való tájékoztatás Önt megillető joga
  • hogyan tudja kifogásolni jogainak megsértését
  • azon hatóságok, amelyek ügyével kapcsolatosa tájékoztatást tudnak Önnek adni
  • a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésének módja

Személy elleni erőszakos bűncselekményre vonatkozó eljárásokban, amennyiben kérelmezi, a nyomozó hatóság haladéktalanul értesíteni fogja a szabadon bocsátás előkészületeiről vagy a szabadságelvonással járó intézkedés befejezéséről, és arról is hasonló módon, időben fog értesítést kapni, ha a terhelt az előzetes őrizetből vagy a börtönből megszökik, és ha szándékosan nem tesz eleget az őrizetet elrendelő határozatnak, kivéve, ha e tájékoztatás az elkövetőt tényleges veszélynek tenné ki (a c.p.p. 90c. cikke).

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Az ügyészség fordítót jelöl ki, ha valamely okiratot idegen nyelvre vagy nehezen érthető nyelvjárásra kell lefordítani, vagy tolmácsot, ha Ön nyilatkozatot akar tenni, és nem beszél olaszul. A nyilatkozattételre írásban is sor kerülhet, és a fordító által adott fordítással együtt a nyilatkozat beleilleszthető a bejelentésbe.

A hatóság szükség esetén hivatalból tolmácsot fog kijelölni, ha nem beszéli vagy érti az olasz nyelvet, és ha az Ön meghallgatása szükséges, valamint azokban az esetekben, ha részt akar venni a tárgyaláson, és tolmács közreműködését kérte.

Amennyiben lehetséges, a tolmács közreműködése távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával is biztosítható, feltéve, hogy az Ön jogainak megfelelő gyakorlásához, vagy az eljárás teljes körű megértéséhez a tolmács jelenléte nem szükséges.

Ha nem beszéli vagy érti az olasz nyelvet, jogosult a jogainak gyakorlásával kapcsolatos információkat tartalmazó iratok vagy azok részeinek ingyenes fordítására. A fordításra szóban vagy összefoglaló formájában is sor kerülhet, ha az ügyészség úgy véli, hogy ez jogait nem fogja sérteni (a c.p.p. 143b. cikke).

Ha nem beszéli és érti az olasz nyelvet, a bejelentés vagy panasz az elsőfokú kerületi bíróság melletti ügyészségnél történő benyújtása során jogosult az Ön által ismert nyelvet használni. Hasonló módon jogosult arra, hogy erre irányuló kérelme esetében igazolják az Ön által ismert nyelvre lefordított bejelentésének vagy panaszának kézhezvételét (a disp.att. 170c. cikke).

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Az ügyészség fordítót jelöl ki, ha valamely okiratot idegen nyelvre vagy nehezen érthető nyelvjárásra kell lefordítani, vagy tolmácsot, ha Ön nyilatkozatot akar tenni, és nem beszél olaszul. Ha fiatalkorú, a bíró szakértői vélemény elkészítését rendelheti el, beleértve a hivatalbóli elrendelést, ha az Ön korát illetően bizonytalanság áll fenn (abból kiindulva, hogy kétség esetén az eljárási iránymutatások alkalmazása céljából fiatalkorúnak fog minősülni). Ugyanaz a szakértői jelentés alkalmazható annak megállapítására is, hogy rendelkezik-e Ön bármiféle fogyatékossággal.

a c.p.p. 351. cikkének (1c) bekezdése

Az olasz büntetőtörvénykönyv 572., 600., 600bis., 600ter., 600-quater., 600-quater.1., 600-quinquies, 601., 602., 609bis., 609-quater, 609-quinquies, 609-octies, 609-undecies és 612b. cikkének hatálya alá eső bűncselekményekre vonatkozó eljárásokban, ha a nyomozó hatóság fiatalkorúakra vonatkozó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, az ügyészség által kirendelt szakértő pszichológus vagy gyermekpszichiáter közreműködését kéri. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha különösen veszélyeztetett helyzetben lévő felnőttekkel kapcsolatban szükséges bizonyíték-összefoglaló. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

a c.p.p. 362. cikkének (1bis) bekezdése

A 351. cikk (1ter) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekményekre vonatkozó eljárásban az ügyészség fiatalkorúaktól származó bizonyíték beszerzése során pszichológus és gyermekpszichiáter szakértő közreműködését kéri. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttekkel kapcsolatban szükséges bizonyíték-összefoglaló. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

a c.p.p. 498. cikkének (4)–(4quater) bekezdése

4. A fiatalkorúak tanúként történő kihallgatását, beleértve a felek kérdéseit és tiltakozásait az elnöklő bíró végzi. A kihallgatás során az elnöklő bíró kérheti a fiatalkorú valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértő közreműködését. A felek meghallgatását követően, ha az elnöklő bíró úgy véli, hogy közvetlen kérdezéssel nem éri stressz a fiatalkorút, el fogja rendelni, hogy a tanúmeghallgatásra a fenti rendelkezésekben meghatározottak szerint kerüljön sor. A végzés a kikérdezés során visszavonható.

4bis. A felek egyikének kérelme esetében, vagy, ha az elnöklő bíró szükségesnek tartja, a 398. cikk (5-bis) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazandók.

4ter. Az olasz büntetőtörvénykönyv 572., 600., 600b., 600c., 600-quater., 600-quater.1., 600-quinquies, 601., 602., 609b., 609-quater, 609-octies és 612bis. cikkének hatálya alá eső bűncselekményekre vonatkozó eljárásokban a bűncselekmény(ek) fiatalkorú vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő felnőtt sértettjeinek kihallgatására kérelmükre vagy ügyvédjük kérelmére tükörüveg és távbeszélő rendszer alkalmazásával fog sor kerülni.

4-quater. A fenti rendelkezések sérelme nélkül, ha a sértett fél különösen veszélyeztetett helyzetben van, és ki kell hallgatni, a bíró a sértett vagy ügyvédje kérelmére védelmi intézkedéseket fog elrendelni.

a c.p.p. 398. cikkének (5-quater) bekezdése
Az 5ter bekezdés sérelme nélkül, ha sértett fél különösen veszélyeztetett helyzetben van, és ki kell hallgatni, a 498. cikk (4-quater) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazandók.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Az adott régió egészségügyi ellátást biztosító intézményei, bentlakásos ellátást nyújtó intézmények, menedék- és óvóhelyek és a helyi, illetve regionális szervezetek által felügyelt egyéb intézmények nyújtanak segítséget a bűncselekmények sértettjei számára. Általánosságban elmondható, hogy számos régióban található helyi szervezetekből, ügyészségekből, kerületi bíróságokból és egészségügyi szolgáltatókból álló szervezeti háló, amely a bűncselekmények sértettjeinek nyújt ingyenes segítséget.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Igen. Különösen, ha Ön bizonyos bűncselekmények (például emberkereskedelem, kapcsolati erőszak, szexuális zaklatás) sértettje, rendelkezésre állnak olyan stabil alapokon álló, bűnüldöző hatóságokkal kapcsolatban álló szervezetek, amelyek tájékoztatást nyújtanak Önnek a rendelkezésre álló és Önről gondoskodni tudó menedékekről és bentlakásos intézményekről.

Hogyan védik a magánéletemet?

Ha Ön különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges.

A 2003. június 30-i 196. sz. törvényerejű rendelet (személyes adat védelméről szóló törvénykönyv) további külön szabályokat tartalmaz az igazságügyi adatok – azok bizalmas jellegének és biztonságának megőrzése érdekében történő – feldolgozására. Ezen felül úgy kell tekinteni, hogy azt követően, hogy Ön áldozatként a büntetőeljárásban sértett fél lett, köteles a bíróságnak bizonyítékot szolgáltatni. A törvénykönyv szabályokat tartalmazz arra vonatkozóan, hogy erre milyen módon kell, hogy sor kerüljön, amelynek célja annak elkerülése, hogy többször kelljen Önnek bizonyítékot szolgáltatnia (bírósági eljárást megelőző meghallgatás – incidente probatorio), és olyan szabályokat, amelyek azon sértetti jogának védelmére szolgálnak, hogy ne kerüljön kapcsolatba a nyomozás alatt álló féllel/gyanúsítottal. Amennyiben Ön 18 év alatti sértett, sem az arcképe, sem a neve nem jelenhet meg az újságokban. Az utóbbi szabály a 18 éves és annál idősebb áldozatra is vonatkozik. A rendszer célja személyes adatai és az Ön azonosítására alkalmas információk közlésének megakadályozása.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozatsegítő szolgálatok igénybevételének nem feltétele a bűncselekmény bejelentése.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A jogszabályban (a c.p.p. 273. és 274. cikke) meghatározott bizonyos körülmények fennállása esetében, amelyek többek között magukban foglalhatják azt a veszélyes helyzetet, amelybe Ön sértett félként kerülhet (különösen annak veszélye, hogy az elkövető továbbra is jogellenes magatartást fog tanúsítani), az igazságügyi hatóságok az elkövetővel szemben felügyeleti intézkedéseket rendelhetnek el. Például az elkövetőt haladéktalanul eltávolítják a családi otthonból; az elkövetőt eltiltják attól, hogy az Ön által gyakran látogatott helyekre menjen, vagy hogy meghatározott helyen lakjon. Egyéb esetben az elkövető házi őrizetbe vagy előzetes őrizetbe helyezik.

Jogosult két napon belül tájékoztatást kapni az elkövetővel szemben kiszabott felügyeleti intézkedések megszüntetésére vagy helyettesítésére irányuló kérelmekről, ellenkérelmek benyújtására, vagy álláspontja ismertetésére (a c.p.p. 299. cikke). Szintén jogosult tájékoztatást kapni a gyanúsítottal szemben elrendelt felügyeleti intézkedések módosítására, visszavonására vagy helyettesítésére vonatkozó bírósági végzésekről.

Különösen akkor, ha Ön különösen veszélyeztetett személy, fiatalkorú vagy meghatározott bűncselekmények sértettje, további eljárási intézkedések rendelhetők el, különösen:

  • ha különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az feltétlenül szükséges;
  • ha fiatalkorú és a nyomozó hatóságnak bizonyíték-összefoglalóra van Öntől szüksége, köteles az ügyészség által kirendelt pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését igénybe venni (a c.p.p. 351. cikkének (1c) bekezdése);
  • ha fiatalkorú, és az ügyészségnek bizonyítékra van Öntől szüksége, köteles pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését igénybe venni. Ha különösen veszélyeztetett személy, akkor minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, nem fog kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik Öntől ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a c.p.p. 362. cikkének (1b) bekezdése);
  • A fiatalkorú tanúként történő kihallgatását az elnöklő bíró végzi, aki a fiatalkorú valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértő közreműködését kérheti. (a c.p.p. 498. cikke);
  • Bármelyik fél kérelmére, vagy, ha az elnöklő bíró azt szükségesnek tartja, és a bizonyítékot szolgáltató felek egyike fiatalkorú, a bíróság végzést hozhat a bírósági eljárást megelőző meghallgatás helyének, időpontjának és különös eljárásainak megállapítására, ha ez az érintett személyek védelme érdekében szükséges és helyénvaló. A meghallgatásra az elsőfokú bíróságtól eltérő helyszínen is sor kerülhet, és ehhez a bíróság különleges létesítményeket is igénybe vehet, vagy ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, erre a bizonyítékot szolgáltató személy otthonában is sor kerülhet;
  • a tanúvallomást a maga egészében kell hangrögzítő vagy audiovizuális eszköz alkalmazásával rögzíteni. Amennyiben nem áll rendelkezésre hang-, illetve képrögzítő készülék, vagy műszaki személyzet, szakértők vagy műszaki tanácsadók közreműködését kell kérni;
  • erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben a bűncselekmény fiatalkorú vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő felnőtt sértettjeit kérelmükre vagy ügyvédjük kérelmére tükörüveg és távbeszélő rendszer alkalmazásával fogják kihallgatni.

Ki nyújthat nekem védelmet?

(Lásd fent.)

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A jogszabály előírja, hogy, ha különleges védelmi igények merülnek fel, a bűncselekmények sértettjeit egyenként vizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy az eljárás folyamán jogosultak-e, és ha igen, milyen mértékben külön intézkedésekre. Külön figyelmet fordítanak arra, ha Ön fiatalkorú és/vagy különösen veszélyeztetett személy. A bíró saját hatáskörében határozza meg, hogy részesül-e a büntetőeljárás során megfelelő védelmi intézkedésekben. A nyomozás során meghallgatásaira megfelelő helyszíneken, és képzett szakemberek közreműködésével kerül sor. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Az Ön további bűncselekményekkel szembeni védelme érdekében az elsőfokú bíróság az elkövető szabadságának korlátozását rendelheti el (börtönben való fogvatartás, az Ön által gyakran látogatott helyek látogatásának tilalma, családi otthonból való eltávolítás). Ezen intézkedések alkalmazásáról értesíteni kell Önt (a c.p.p. 282-quater. cikke). Azt is kérheti, hogy a bíró, amikor vagy miután az elkövető családi otthontól való távoltartását rendeli el, az elkövetőt tartásdíj megfizetésére is kötelezze (a c.p.p. 282b. cikke). Az érintett tartományi rendőr-főkapitányságok (Questura) hasonló hatáskörrel rendelkező irodát működtetnek.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Erőszakos bűncselekmények sértettjei, ha fiatalkorúak vagy különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, védelmi intézkedések hatálya alatt jogosultak bizonyítékot szolgáltatni. Különösen arra vonatkozó megállapodások megkötésére kerülhet sor, amelyek megakadályozzák, hogy a nyomozás vagy a bírósági eljárás során az elkövetővel kapcsolatba kerüljön. Továbbá, ha Ön különösen veszélyeztetett személy, lehetőség van nyilatkozatainak audiovizuális eszközzel történő rögzítésére, még akkor is, ha az nem feltétlenül szükséges.

Áttétellel kapcsolatos iránymutatások 
(a c.p.p. 413. cikke): A nyomozás alatt álló személy vagy a bűncselekmény sértettjének kérelme

  1. A nyomozás alatt álló személy vagy a bűncselekmény sértettje a 412. cikk (1) bekezdése szerinti áttételt elrendelő határozat meghozatalát kérheti a legfőbb ügyésznél (ha az ügyészség nem emel vádat az ügyben, vagy nem kéri az eljárás jogszabályban előírt vagy a bíróság által meghosszabbított határidőn belül történő megszüntetését).
  2. Ha az áttételt elrendelik, a legfőbb ügyész a 412. cikk (1) bekezdésében előírt módon lefolytatja a szükséges előzetes nyomozást, és a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül benyújtja a kérelmeket.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A sértett különösen veszélyeztetett helyzete az életkort, fizikai fogyatékosságot és pszichológiai problémát figyelembe nem véve levezethető a bűncselekmény típusából, valamint az adott ügy eljárásaiból és körülményeiből. A veszélyeztetettség felmérése érdekében figyelembe fogják venni, hogy az ügyben személy elleni erőszakos bűncselekményről vagy faji alapú gyűlölet-bűncselekményről van-e szó, hogy az – akár nemzetközi szintű – szervezett bűnözéshez vagy terrorizmushoz, emberkereskedelemhez kapcsolódik-e, hogy arra hátrányos megkülönböztetés eredményeképpen került-e sor, és hogy a sértett érzelmileg, pszichológiailag vagy gazdaságilag függött-e az elkövetőtől (a c.p.p. 90-quater. cikke).

Ha Ön különösen veszélyeztetett személy, nyilatkozatai audiovizuális eszközzel történő rögzítését minden esetben engedélyezni fogják, még ha az nem is feltétlenül szükséges.

MEGHATÁROZOTT ESETEK BIZONYÍTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – Családtagok és partnerek bántalmazásával, rabszolgaságba kényszerítéssel vagy abban való tartással, gyermekprostitúcióval, gyermekpornográfiával, virtuális pornográfiával, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével, szexuális zaklatással, bűncselekmények minősített eseteivel, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal, fiatalkorúval való szexuális céllal történő kapcsolatfelvétellel és zaklatással kapcsolatos ügyekben, ha különösen veszélyeztetett helyzetben van és vallomástételre kérték, ha a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson vagy azon személy részvételével lezajlott keresztkérdések feltevésére szolgáló meghallgatáson, aki ellen a nyilatkozatok felhasználásra kerülnek, már tett nyilatkozatokat, vagy ha nyilatkozatait írásban rögzítették, csak abban az esetben lesz köteles vallomást tenni, ha az a korábbi nyilatkozataiban érintettektől eltérő tényekre és körülményekre vonatkozik, vagy ha a bíró vagy a felek egyike úgy véli, hogy az meghatározott követelmények alapján szükséges.

BIZONYÍTÉK-ÖSSZEFOGLALÓ – ha a nyomozó hatóságnak különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettektől származó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, még ha azok 18. életévüket be is töltötték, az ügyészség által kijelölt pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését kell kérni. Minden esetben biztosítják, hogy ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a 351. cikk (1c) bekezdése).

BIZONYÍTÉK GYŰJTÉSE – ha az ügyészségnek különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettektől származó bizonyíték-összefoglalóra van szüksége, még ha azok 18. életévüket be is töltötték, pszichológus szakértő vagy gyermekpszichiáter közreműködését kell kérni. Minden esetben biztosítják, hogy, ha bizonyíték-összefoglalóra van szükség, különösen veszélyeztetett személyek nem kerülnek kapcsolatba olyan személlyel, aki ellen nyomozás van folyamatban, és nem követelik tőlük ismételten összefoglaló-bizonyíték megadását, kivéve, ha az a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges (a 362. cikk (1b) bekezdése).

TANÚMEGHALLGATÁS: Az Ön tanúként történő meghallgatását, beleértve a felek kérdéseit és ellenkérelmeit, az elnöklő bíró végzi. A tanúmeghallgatás során az elnöklő bíró kérheti valamelyik rokonának vagy gyermekpszichiáter szakértőnek a közreműködését. A felek meghallgatását követően, ha az elnöklő bíró úgy véli, hogy közvetlen kérdezéssel Önt nem éri stressz, el fogja rendelni, hogy a tanúmeghallgatásra a fenti rendelkezésekben meghatározottak szerint kerüljön sor. A végzés a kikérdezés során visszavonható (a c.p.p. 498. cikke).

A felek egyikének kérelme esetében, vagy, ha az elnöklő bíró szükségesnek tartja, a 398. cikk (5b) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazandók (lásd lent a bírósági eljárást megelőző meghallgatást).

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ MEGHALLGATÁS – (a 398. cikk (5bis) bekezdése) Amennyiben azt bármelyik fél kérelmezi, vagy az elnöklő bíró azt szükségesnek tartja, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni: családtagok és partnerek bántalmazásával, rabszolgaságba kényszerítéssel vagy abban való tartással, gyermekprostitúcióval, gyermekpornográfiával, virtuális pornográfiával, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével, szexuális zaklatással, bűncselekmények minősített eseteivel, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal, fiatalkorúval való szexuális céllal történő kapcsolatfelvétellel és zaklatással kapcsolatos nyomozások esetében, ha a bizonyítékot szolgáltató személyek között különösen veszélyeztetett helyzetben lévő felnőttek is találhatók, a bíróság végzést hozhat az előzetes meghallgatás helyének, időpontjának és különös eljárásainak megállapítására, ha az az érintett személyek védelme érdekében szükséges és helyénvaló. A meghallgatásra az elsőfokú bíróságtól eltérő helyszínen is sor kerülhet, és ehhez a bíróság különleges létesítményeket is igénybe vehet, vagy ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, erre a bizonyítékot szolgáltató személy otthonában is sor kerülhet. A tanúvallomást a maga egészében kell hangrögzítő vagy audiovizuális eszköz alkalmazásával rögzíteni. Amennyiben nem áll rendelkezésre hang-, illetve képrögzítő készülék, vagy műszaki személyzet, szakértők vagy műszaki tanácsadók közreműködését kell kérni. A kihallgatás összefoglaló formájában történő írásbeli jelentését is elkészítik. A felvétel leiratát csak a felek kérelmére bocsátják rendelkezésre.

Ha különösen veszélyeztetett helyzetben van, és az Ön meghallgatása szükséges, a bíró az Ön vagy ügyvédje kérelmére védelmi intézkedéseket fog elrendelni (a c.p.p. 498. cikkének (4-quater) bekezdése).

A fentiekben említett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyészség az Ön vagy a nyomozás alatt álló személy kérelmére is kérheti Öntől, hogy a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson szolgáltasson bizonyítékot, még azokban az esetekben is, amelyekben nem közölték, hogy ez szükséges lenne. Ha különösen veszélyeztetett helyzetben van, az ügyészség az Ön vagy a nyomozás alatt álló személy kérelmére is kérheti Öntől, hogy a bírósági eljárást megelőző meghallgatáson szolgáltasson bizonyítékot (a c.p.p. 392. cikke).

A különösen veszélyeztetett helyzetben lévő sértettek részvételét igénylő bizonyítékgyűjtésre a bírósági eljárást megelőző meghallgatás bizalmas eljárása keretében is sor kerülhet, amely olyan eszköz, amely többek között arra irányul, hogy a jogi eljárásban való folyamatos részvétel miatt ne érje Önt további ártalom (másodlagos sértetté válás).

KÖLTSÉGMENTESSÉG – Ha Ön családtagok és partnerek bántalmazásával, női nemi szervek megcsonkításával, szexuális erőszakkal, fiatalkorúval folytatott szexuális cselekményekkel, csoportos szexuális erőszakkal és zaklatással kapcsolatos bűncselekmény sértettje, minden esetben jogosult teljes költségmentességre, még ha jövedelme magasabb is a jogszabály által a költségmentességre előírt szintnél. Ha fiatalkorú, ugyanezen szabályok alkalmazandók, ha szolgaságba vagy rabszolgaságba kényszerítéssel, illetve abban való tartással, gyermekpornográfiával, gyermekprostitúcióval, gyermekprostitúció kihasználására irányuló turisztikai kezdeményezésekkel, emberkereskedelemmel, rabszolgák adásvételével és fiatalkorúak megrontásával kapcsolatos bűncselekmények sértettje.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

(Lásd fent.)

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Ha a bűncselekmény sértettje elhunyt, a sértett legközelebbi családtagjai gyakorolják az őt jogszabály alapján megillető jogokat.

(a c.p.p. 90. cikkének (3) bekezdése)

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

(Lásd fent.)

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

A büntetőügyekre vonatkozó közvetítés a 274/2000 törvényerejű rendeleten alapul, amely lehetőséget biztosít a sértettnek, hogy az érdekeiket ért sérelem megtérítése iránt közvetlen keresetet nyújtson be az elkövetővel szemben. E jogosultság kizárólag olyan bűncselekményekkel kapcsolatban gyakorolható, amelyekkel szemben panasz nyújtható be (kisebb súlyú bűncselekmények).

A büntetőügyekre vonatkozó közvetítés kezdeményezéséhez és lefolytatásához a kielégítő megegyezés elérése érdekében szükséges a felek hozzájárulása. Az eljárás egésze során a békebírónak, amennyire lehetséges, elő kell segítenie a felek közötti megbékélést. A békebíró hatáskörébe tartozó, és jellegüknél fogva közvetítésre alkalmas bűncselekmények közé tartozik: a rágalmazás, a becsületsértés, a könnyű és súlyos testi sértés, a kisebb személyi sérülések, a rongálás.

A büntetőeljárásban részes felek vagy ügyvédjeik ezen túlmenően a békebíró 274/2000 törvényerejű rendelet 35. cikkében előírt hatáskörébe tartozó büntetőeljárás eltérő meghatározására tekintettel, vagy arra irányuló határozatra tekintettel, hogy a bűncselekmény büntethetősége az elkövető által megtett jóvátételi intézkedések miatt megszűnik, közvetlenül nyújthatnak be kérelmet a közvetítői hivatalhoz.

Azon bűncselekmény tekintetében, amelyekkel kapcsolatban panaszt nyújthat be, lehetősége van idézést kérni, amely alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy köteles a békebíró előtt megjelenni. A kérelmet sértett félként Önnek, illetve jogi képviselőjének és ügyvédjének kell aláírnia. Az Ön aláírását ügyvédje igazolja. Ha Ön 14 évnél fiatalabb fiatalkorú, szellemi fogyatékos vagy cselekvőképtelen, a kérelmet szülőjének, a részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának vagy a kijelölt gyámnak kell aláírnia. A kérelem benyújtása a panasztétellel azonos joghatást vált ki (21. cikk).

Kérelem benyújtása: a kérelmet előzetesen az ügyészségnek – a titkárságának címezve – kell elküldeni, majd a kérelmezőnek azt a fentiekben említett kézbesítés igazolásával együtt kell a bűncselekmény bejelentésétől számított három hónapon belül a helyi békebíró hivatalvezetőjének irodájához benyújtania. Ha ugyanazon esemény tekintetében már nyújtott be panaszt, akkor ezt jelezni kell a kérelemben, csatolni kell a panasz másolatát, és új panaszt kell az ügyészség titkárságára küldeni. Ebben az esetben a békebíró el fogja rendelni az eredeti panasz beszerzését (22. cikk).

Az eljárásban magánfélként való fellépés Ha úgy dönt, hogy az eljáráshoz magánfélként csatlakozik, ezt jogvesztés terhe mellett a kérelem benyújtásakor kell megtennie. A kártalanításra vagy kártérítésre vonatkozó, keresetben foglalt indokolt kérelem az eljárásban magánfélként való fellépésnek felel meg (23. cikk).

A kérelmet elfogadhatatlannak minősítik:

  1. ha azt határidőn túl nyújtják be;
  2. ha azt az előírtaktól eltérő esetekben nyújtják be;
  3. ha nem tartalmazza a szükséges információt vagy azt nem írták alá;
  4. ha a bűncselekmény leírása vagy a bizonyíték forrásainak azonosítása elégtelen;
  5. ha nincs arra bizonyíték, hogy az ügyészséget tájékoztatták.

Az ügyészség kérelmei (25. cikk): A kérelem benyújtásától számított tíz napon belül az ügyészség kérelmeit a békebíró hivatalvezetőjének irodájához fogja benyújtani. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak fogják minősíteni, vagy az adott régióban illetékességgel nem rendelkező békebíróhoz nyújtják be, az ügyészség nem fogja az idézést elfogadni, vagy egyébként a fellebbezésben megfogalmazott vádat megerősítő vagy módosító vádat fogja megállapítani.

A határidőt lejártát követően a békebíró folytatni fogja az eljárást, még ha az ügyészség nem is nyújtott be kérelmeket. Ha a békebíró nem minősíti a kérelmet elfogadhatatlannak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak, saját hatáskörében a feleket a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül megtartandó meghallgatásra szóló idézést tartalmazó végzést hoz.

A több sértett fél egyike által benyújtott kérelem nem jelenti akadályát annak, hogy a többi sértett fél ügyvéd közreműködésével és a fő kérelmezőt megillető jogokkal megegyező jogosítványokkal részt vegyen az eljárásban. A résztvevő sértett felek a tárgyalás megnyitásának kihirdetését megelőzően csatlakozhatnak a polgári keresethez. Amennyiben azon sértett felek, akik részére a végzést szabályszerűen kézbesítették, nem jelentek meg a tárgyaláson, az a panasztétel jogáról való lemondásnak vagy – ha a panaszt már benyújtották – annak visszavonásának minősül.

A bíróság előtt tárgyalás: A bíróság előtti tárgyalásra kijelölt időpont előtt legalább hét nappal az ügyészség vagy Ön, mint sértett fél a vonatkozó értesítéseket tartalmazó idézést fog a békebíró hivatalvezetőjéhez benyújtani.

A bíró, amennyiben a bűncselekmény ellen panasznak van helye, a felek közötti békéltetést fogja javasolni. Ebben az esetben, amennyiben az a békéltetés érdekében előnyös, a bíró legfeljebb két hónapos időtartamra elhalaszthatja a tárgyalást, és szükség esetén állami vagy magánközpontok és intézmények által a régióban biztosított közvetítő szolgáltatásokat vehet igénybe. Mindenesetre a felek által a békéltetés során tett nyilatkozatot mérlegelés érdekében semmilyen módon nem használhatók fel (29. cikk).

Egyezség elérése esetén a panasz visszavonását vagy a kérelem benyújtásáról való lemondást és a kapcsolódó elfogadást megerősítő jelentést kell készíteni. A kérelem benyújtásáról való lemondás a panasztétellel azonos joghatást vált ki.

A közvetítés a panasz visszavonását eredményezheti, ami arra vonatkozó nyilatkozat elfogadását eredményezi, amely szerint a vádat jogalap hiánya miatt ejtették. A közvetítés eredményessége, mivel a bűncselekmény által okozott károk megtérítéséhez vezethet, továbbá olyan határozat meghozatalát eredményezheti, hogy a bűncselekmény büntethetősége az elkövető által a tárgyalást megelőzően nyújtott jóvátétel következtében vagy a bűncselekmény csekély súlya miatt megszűnik.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

Az áldozatok védelmére vonatkozó szabályok a büntetőeljárásról szóló törvényben, a bűncselekmények áldozatainak jogairól, támogatásáról és védelméről szóló 2012/29/EU irányelvet végrehajtó A link új ablakot nyit meg2015. december 15-i 212 sz. törvényerejű rendeletben, a A link új ablakot nyit meg2007. november 9-i 204 sz. törvényerejű rendeletben, a (204/2007 törvényerejű rendeletet végrehajtó) A link új ablakot nyit meg2008. december 23-i 222 rendeletben, és aA link új ablakot nyit meg2016. július 7-i 122. törvény – 2015–2016-os európai törvény (az erőszakos bűncselekmények áldozatainak nyújtott kárenyhítés) 11. cikkében, valamint számos egyéb, külön bűncselekmény áldozataira vonatkozó szabályozási intézkedésben találhatók meg.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során


Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

  • Bejelentésre akkor kerül sor, ha egy magánszemély, akinek közvádra üldözendő bűncselekményről van tudomása, tájékoztatja arról az ügyészséget vagy a bűnügyi nyomozót. A bűncselekmény bejelentése nem kötelező, azonban kötelezővé válhat a jogszabályban kifejezetten előírt esetekben. A bejelentés tartalmazza a cselekmény fontosabb részleteit, és megjelöli a napot, amelyen Ön tudomást szerzett a bűncselekményről és a már megismert bizonyíték forrásairól. Lehetőség szerint a bejelentés tartalmazza továbbá a személyes adatokat, lakcímet és bármi mást, ami segíti azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, valamint az Ön, mint sértett fél személyes adatait, és bárki más személyes adatait, aki fontos információt szolgáltathat azzal kapcsolatban, hogy mi történt. Ha nem került sor olyan hasznos információk megadására, amelyek segítenének azonosítani a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt, ez nem akadályozza meg a büntetőeljárás megindítását, mivel ismeretlen személy ellen is tehet feljelentést, amelyet a rendőrség nyújt be az illetékes ügyészséghez a bűncselekmény elkövetőinek azonosítása érdekében elvégzett nyomozati intézkedések részleteivel együtt.
  • A panasz olyan nyilatkozat, amely révén a bűncselekmény áldozatává vált magánszemély (vagy e személy jogi képviselője) kifejezi arra irányuló szándékát, hogy az elkövető ellen vádat emeljenek. A panasz a magánindítványra üldözendő bűncselekményekre vonatkozik. A nyilatkozatban meg kell határozni az elkövetett bűncselekményt, és annak tartalmaznia kell a panaszos bejelentés kivizsgálására és a bűnös fél megbüntetésére irányuló egyértelmű szándékát. Visszavonhatja a korábban benyújtott panaszt, kivéve szexuális erőszak és fiatalkorúval szemben elkövetett szexuális cselekmények esetében. A panasz elutasítása érdekében a visszavonást annak a személynek is el kell fogadnia, aki ellen a panasz irányult, és aki, ha ártatlan, ehelyett dönthet úgy, hogy bírósági eljárás útján bizonyítja, hogy nincs semmi köze a bűncselekményhez.
  • Kérelem benyújtása a bűnüldöző hatóságok magánszemélyek közötti nézeteltérés során történő beavatkozásának kérésére irányul, és azt az érintett felek egyike vagy mindkét érintett fél nyújtja be. A hivatalos beavatkozás kérése után a rendőrtiszt a feleket békéltetés megkísérlése és jelentés elkészítése érdekében személyes meghallgatásra idézi. Ha megállapításra kerül, hogy bűncselekményt követtek el, a rendőrtiszt, ha közvádra üldözendő bűncselekményről van szó, köteles az igazságügyi hatóságokat értesíteni. Ha a bűncselekmény esetében panasz útján emelhető vád, a rendőrtiszt kérelemre megkísérelheti a vita előzetes rendezését, amely nem érinti az Ön panasz benyújtására vonatkozó jogát.

A bejelentéseket, panaszokat és kérelmeket a bűnüldöző hatóságok illetékes hivatalánál (tartományi rendőr-főkapitányságok, a helyi rendőrség és a katonai rendőrség [Carabinieri]) kell benyújtani. Bejelentést tenni vagy kérelmet benyújtani az ügyészhez is lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Miután bejelentést tett, a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni: azon hatóságok, amelyekhez abban az esetben fordulhat, ha az üggyel, az Ön nyomozati és tárgyalási szakasz során betöltött szerepével, azon jogával kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni, hogy értesítést kapjon a tárgyalás időpontjáról és helyéről, valamint a vádról, illetve, ha az eljárásban magánfélként lép fel, arra vonatkozó jogával kapcsolatban, hogy az ítéletről, összefoglalásként is tájékoztatást kapjon. Ezen felül az eljárás állásával kapcsolatban és a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe való bejegyzésről kaphat tájékoztatást; tájékoztatást kaphat az ügy lezárására irányuló kérelmekről, és arról, hogyan kifogásolhatja jogainak megsértését; valamint, ahol lehetséges, a panasz visszavonásával vagy közvetítéssel lezárhatja az ügyet (a büntetőeljárásról szóló törvény [Codice di procedura penale vagy c.p.p.] 90b. cikke).

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően az Ön által értett nyelven az olasz állam által finanszírozott jogi tanácsadáshoz és költségmentességhez való jogával kapcsolatban fog tájékoztatást kapni (90b. cikk). Kérelmet nyújthat be az államilag finanszírozott, hátrányos helyzetűek részére nyújtott támogatásról szóló törvényben előírt szabályok szerinti költségmentesség iránt (a c.p.p. 98. cikke). Abban az esetben is jogosult lehet az államilag finanszírozott költségmentességre, ha jövedelme meghaladja a jogszabályban meghatározott szintet. Az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság érdekében kérelmét az elsőfokú bírósághoz a bejelentés megtételét követően kell haladéktalanul benyújtani. Az eljárás első szakaszának – amelyen a védőügyvéd jogosult részt venni – lezárultával, és minden esetben a kihallgatásra való idézést megelőzően, vagy legkésőbb az arra vonatkozó értesítéssel egyidejűleg, hogy az előzetes nyomozás lezárult, az ügyészség köteles a nyomozás alatt álló személyt írásban tájékoztatni arról, hogy részére a bíróság ügyvédet rendelt ki, ellenkező esetben az ezt követő cselekmények semmisek (a c.p.p. 369b. cikke).

Ezen értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a büntetőeljárásokban kötelező hivatásos védőügyvéd közreműködését igénybe venni, valamint a nyomozás alatt álló személyt jogszabálynál fogva megillető jogokra való tájékoztatást;

b) a bíróság által kirendelt védőügyvéd nevét, címét és telefonszámát;

c) a vádlott azon jogáról való tájékoztatást, hogy jogosult saját védőügyvédet megbízni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem bíz meg saját védőügyvédet, akkor őt a nyomozás során a bíróság által kijelölt ügyvéd fogja képviselni;

d) az arra való utalást, hogy a vádlottnak kell állnia a bíróság által kijelölt ügyvéd díját, ha nem jogosult az államilag finanszírozott költségmentességre, és az arra való figyelmeztetést, hogy ha fizetésképtelennek minősítik, végrehajtási eljárást fognak ellene kezdeményezni;

da) a tolmácshoz és a fontos iratok lefordításához való jogára vonatkozó tájékoztatást;

e) az államilag finanszírozott költségmentességre való jogosultság feltételeire vonatkozó tájékoztatást.

A költségmentesség az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, amely alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén segítséget kapjon, és e költségmentesség nehéz anyagi helyzetben lévő személyek számára nemcsak azt teszi lehetővé, hogy az állam költségén ügyvéd vagy szakértők, közöttük technikai tanácsadók közreműködését vegye igénybe, hanem hogy mentesüljön a bírósági költségek megfizetése alól. A költségmentesség büntetőügyekben és büntetőügyekkel kapcsolatos polgári ügyekben vehető igénybe olyan kiegészítő cselekmények érdekében, mint a büntető-végrehajtási, biztosíték nyújtására, megelőzésre és felügyeletre irányuló eljárások, és végezetül büntetőeljárásból eredő polgári ügyek érdekében.

A költségmentesség való jogosultság nemcsak olasz állampolgárokat, hanem külföldieket is megillet, akkor is, ha ellenük kiutasítási eljárás van folyamatban, nem rendelkeznek Olaszországban lakóhellyel vagy Olaszországban élő hontalan személyek.

Az eljárásban részes valamennyi fél jogosult költségmentességre, ha azonban Ön egyes szexuális bűncselekmény áldozata, a jogszabályban meghatározott jövedelemkorlát nem alkalmazandó.

Az állam a fiatalkorúakat is védelemben részesíti, akik teljes költségmentességben részesülhetnek, és azokat a személyeket is, akikkel szemben előzetes nyomozás folyik, ha letartóztatták, őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásba helyezték őket.

A költségmentességre való jogosultság érdekében jövedelme nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott 11 369,24 eurónak megfelelő maximális összeget, amelyet az Önnel egy háztartásba élő minden egyes személy esetében további 1 032,90 euróval kell növelni.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A költségmentesség, amely az olasz alkotmány 24. cikkében meghatározott védelemhez való jogon alapuló intézmény, lehetővé teszi a (pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos nehézségekre vonatkozó) feltételeknek megfelelő személyek számára, hogy az igazságügyi rendszer minden szakaszában és bármely szintjén ügyvédtől vagy szakértőktől, köztük technikai tanácsadóktól az állam költségén kapjanak segítséget; a költségmentesség lehetővé teszi a bírósági költségek megfizetése alóli mentesülést.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügy lezárása iránti kérelemmel szembeni felszólalást nyújt be, akkor az előzetes nyomozás folytatását kéri. Meg kell adni a további nyomozás tárgyát és a vonatkozó bizonyítékokat, ellenkező esetben a felszólalást el fogják utasítani. Ha felszólalása elfogadhatatlan, és a bűncselekmény megállapítása alaptalan, a bíró indokolt végzéssel el fogja rendelni az ügy lezárását és az iratok ügyészség részére történő visszaküldését. Ha a kérelmet nem fogadják el, a bíró az Ön és a nyomozás alatt álló személy részére kitűzi a tanácsi tárgyalás időpontját, tájékoztatva arról az ügyészséget. A bíró tájékoztatni fogja a fellebbviteli bíróság (Corte di Appello) főügyészét arról, hogy a tárgyalást kitűzte. A tárgyalást követően a bíró, ha további nyomozást tart szükségesnek, ezt végzést útján fogja az ügyészség tudomására hozni, meghatározva az e nyomozás teljesítésére vonatkozó jogerős határidőt. Ha a bíró nem fogadja el az ügy lezárásra vonatkozó kérelmet, utasítani fogja az ügyészséget, hogy tíz napon belül emeljen vádat. A vádemeléstől számított két napon belül a bíró az előzetes meghallgatást kitűző végzést hoz.

Ha Ön személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje, ezen felül minden esetben jogosult értesülni arról, ha az ügy lezárására vonatkozó kérelmet nyújtottak be, még ha a tájékoztatást kifejezetten nem is kérte, és e tájékoztatás kézhezvételétől számított 20 nap fog az irat áttekintésére és az előzetes nyomozás folytatására vonatkozó indokolt kérelem előterjesztésére rendelkezésére állni (a c.p.p. 408. cikkének (3b) bekezdése).

Részt vehetek a tárgyaláson?

A bűncselekmény sértettjeként ügyvédet bízhat meg az Önt megillető jogok gyakorlásával. Annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a jogszabály alapján Önt megillető tájékoztatást megkapja, meghatározott jogok gyakorlása érdekében kézbesítési címet kell megadnia. Köteles továbbá bejelenteni e cím büntetőeljárás folyamán bekövetkezett változását. Ha ügyvédet bízott meg, ezen információt nem köteles megadni, mivel az értesítéseket az ügyvéd részére küldik meg.

Jogosult beadványok benyújtására és bizonyítékok szolgáltatására, mind a nyomozati szakaszban, mind a bírósági eljárás során (a c.p.p. 90b. cikke). Ellenőrizheti a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzéseket is (a c.p.p. 335. cikke). Tájékoztatást kell kapnia arról, ha meg nem ismételhető szakértői vélemények elkészültek (a c.p.p. 360. cikke). Az ügyészségre is benyújthat kérelmet annak érdekében, hogy előzetes meghallgatáson gyűjtsék össze a bizonyítékokat. Kérhet tájékoztatást a nyomozás felfüggesztésére vagy az ügy lezárására vonatkozó kérelem benyújtásáról vagy haladéktalanul a bejelentést megtörténtekor vagy azt követően. Kifejezetten kérnie kell, hogy tájékoztatást kapjon a nyomozás felfüggesztésére (a c.p.p. 406. cikke) vagy az ügy lezárására (a c.p.p. 408. cikke) vonatkozó kérelem benyújtásáról. Amennyiben tárgyalás megtartására kerül sor, jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon az első tárgyalás helyéről, dátumáról és pontos idejéről; a további tárgyalásokról nem kell, hogy tájékoztatást kapjon, az elsőfokú bíróságtól kell kérnie a tárgyalási időpontokat. Nem köteles részt venni a tárgyalásokon, kivéve akkor, amikor bizonyítékot szolgáltat. A nyomozás befejezését követően jogosult betekinteni az üggyel kapcsolatos valamennyi iratba, és jogosult azokról másolatot készíteni. Ugyanakkor, amíg a nyomozás még folyamatban van, főszabály szerint ezt nem teheti meg, azonban az ügyészség engedélyt adhat arra, ha ahhoz különösen fontos érdek fűződik.

Ha büntetőtárgyalásra kerül sor, és Ön az elkövetett bűncselekmény által érintett, kártérítést kérhet, és az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén részt vehet a tárgyaláson.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A sértett, mint a bűncselekmény által érintett személy, rendelkezik a fentiekben említett összes jogosultsággal. Ezen kívül tárgyaláson tanúként is kihallgathatják, és ha a bűncselekmény által okozott károk megtérítése jogosult, az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás révén polgári igényt is érvényesíthet a büntetőeljárásban.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A fentiekben sértett félként Önt megillető jogokkal és érdekekkel kapcsolatban meghatározottak sérelme nélkül, ha Ön tanúként is fellép, a következő szabályok alkalmazandók:

Tanúként köteles a bíró előtt megjelenni, az általa az eljárási követelményekkel kapcsolatban adott utasításokat betartani, és az Önnek feltett kérdésekre valóságot állítva válaszolni. Nem köteles semmi olyat közölni, amellyel önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Amennyiben a tárgyalás napján olyan probléma merül fel, amely lehetetlenné teszi Ön számára a tárgyaláson való megjelenést, ezt köteles időben közölni, megadva távolléte okát. Ebben az esetben, ha a bíró távollétét igazoltnak fogadja el, a következő tárgyalásra szóló újabb idézést bocsát ki. Ha több alkalommal idézték meg, és megalapozott indok megadása nélkül nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el, és kötelezhetik bírság bírságokat kezelő hivatal (cassa delle ammende) részére történő megfizetésére, és a meg nem jelenése miatt felmerült költségek megtérítésére, összhangban a c.p.p. 133. cikkével. Köteles az Önnek feltett kérdésekre a valóságot állítva válaszolni. A c.p.p. 372. cikke elrendeli azon tanúk büntetését, akik megtagadják a válaszadást, valótlan nyilatkozatokat adnak, vagy nem számolnak be arról, amiről tudomással bírnak. Ha nem akar tanúskodni vagy tanúként nem működik közre, akkor börtönbüntetéssel sújthatják. A tanú tárgyalás során nem vehető őrizetbe. Amennyiben az ítélet kihirdetése előtt hamis vallomását visszavonja, vagy az igazságot megerősíti, nem vádolható bűncselekmény elkövetésével. Nem kerül sor büntetés kiszabására, ha önmaga vagy közeli hozzátartozója bűncselekmény miatti elítélésének elkerülése érdekében hamis tanúvallomást tesz.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Bűncselekmény sértettjeként Ön tanúként is felléphet. Nyilatkozatai a vádlott elítélése érdekében bizonyítékként felhasználhatók, ha azok vizsgálat alá vonva objektíve és szubjektíve hitelesek. A bíró szabadon értékelheti a tanúvallomást, és lehetséges, hogy az Ön bizonyítéka képezi a vádlott elítélésének alapját. Köteles igazat mondani, ugyanakkor nem köteles magát bűncselekmény elkövetésével vádolni (hallgatás joga). A vádlott közeli hozzátartozói nem kötelesek tanúként megjelenni, kivéve, ha ők maguk tesznek bejelentést vagy panaszt, vagy azokban az esetekben, amelyekben ők vagy közeli hozzátartozójuk az eljárás tárgyát képező bűncselekmény sértettjei. Megtagadhatja a választ azokra a kérdésekre, amelyek szakmai titkot fednének fel. Ha az előzetes nyomozás során tesz nyilatkozatot, különböző védelmi intézkedésekre lehet jogosult.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

(Lásd fent.)

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az ügyészség a tudomására hozott, vagy az általa saját kezdeményezésre feltárt bűncselekményeket haladéktalanul, és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy nevét ezzel egyidejűleg vagy lehető leghamarabb beiktatja a hivatala által működtetett megfelelő nyilvántartásba. Ha az előzetes nyomozás során a cselekmény jogi minősítése megváltozik, vagy az adatok másnak bizonyulnak, az ügyészség aktualizálja a bejegyzéseket. A bejegyzésekről tájékoztatást fog kapni a bűncselekmény elkövetésével vádolt személy, Ön, mint sértett, valamint erre vonatkozó kérelem esetén az érintett ügyvédek. Amikor a bejelentett bűncselekmények hivatalos jegyzékébe tett bejegyzésekkel kapcsolatban kérnek tájékoztatást, az ügyészség titkársága adja meg a kért tájékoztatást, ha a szóban forgó bejegyzések megtörténtek, és a válasznak nincs akadálya. Egyéb esetben kijelenti, hogy nincsenek olyan bejegyzések, amelyek tekintetében tájékoztatás adható. Ha a nyomozással kapcsolatban egyedi követelmények állnak fenn, az ügyészség a kérelem elbírálása során indokolt végzéssel elrendelheti, hogy a bejegyzések legfeljebb három hónapon keresztül bizalmasan kezelendők, amely időszak nem hosszabbítható meg (a c.p.p. 335. cikke).

Az ügyészség, amennyiben nem kéri az eljárás lezárását, amikor az ügy családtagok és partnerek bántalmazására vagy zaklatásra vonatkozik, az Ön jogi képviselőjét, vagy jogi képviselő hiányában személyesen Önt is tájékoztatni fogja arról, hogy az előzetes nyomozás befejeződött (a c.p.p. 415b. cikke).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően


Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Csak az eljáráshoz magánfélként csatlakozó fél rendelkezik az önálló fellebbezés jogával, és e jog minden esetben az Ön polgári érdekeinek védelmére korlátozódik.

A 2006/46 sz. olasz törvény szerint a magánfél már nem rendelkezik a fellebbezés általános jogával; kizárólag a Semmítőszékhez (Corte di Cassazione) fellebbezhet.

Az alábbi esetekben nyújthat be fellebbezést:

  • az elítélés polgári igénnyel kapcsolatos részeivel szemben;
  • kizárólag az ügy polgári jogi vonatkozásaival kapcsolatban felmentő ítélet ellen;
  • az ítélet kártérítésre és költségtérítésre vonatkozó saját jogával kapcsolatos részeivel szemben.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A felülvizsgálat tekintetében, ha Ön, mint sértett magánfélként csatlakozott az azon ítélettel lezárt bírósági eljáráshoz, amelynek felülvizsgálatát szeretné kérni, a bírósági eljárás megkezdését követően jogosult beavatkozni magának a kérelemnek az elfogadhatósága kapcsán. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amelyekben Ön rendkívüli jogorvoslatot nyújtott be vádalkura vonatkozó ítélettel szemben, külön ítéletben elismerve, hogy lehetséges olyan végzést kérni és kapni, amely alapján az elkövető megtéríti a jogi díjakat.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A 2015. február 11-i 9. sz. törvényerejű rendelet határozza meg a 2011/99/EU irányelv végrehajtására vonatkozó szabályokat, amely irányelv a kölcsönös elismerés elvén alapul, és valamely személy életét, testi és lelki egészségét, méltóságát, személyes szabadságát vagy nemi integritását veszélyeztető bűncselekménnyel szembeni védelme érdekében hozott intézkedések e személy másik tagállamba költözése esetében történő fenntartásának biztosítása érdekében szabályozza az európai védelmi határozatot. Az irányelv megállapítja, hogy csak abban az esetben bocsátható ki európai védelmi határozat, ha a kibocsátó államban korábban olyan védelmi intézkedést fogadtak el, amely a veszélyeztető személlyel szemben az alábbi tilalmak és korlátozások közül egyet vagy többet előír: tilalom arra vonatkozóan, hogy az érintett személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat; a védett személlyel való érintkezés tilalma vagy szabályozása; tilalom vagy szabályozás arra vonatkozóan, hogy az érintett személy előre meghatározott távolságon belül megközelítse a védett személyt. A végrehajtó állam illetékes hatósága az európai védelmi határozat kézhezvételekor indokolatlan késedelem nélkül elismeri a határozatot, és meghozza a nemzeti joga alapján hasonló esetben rendelkezésre álló bármely intézkedést a védett személy védelmének biztosítása érdekében.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A mérlegelés befejezését követően az elnöklő bíró megszövegezi és aláírja az ítélet rendelkező részét, és a ténybeli és jogi indokolásra, valamint az ítélet meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályokra vonatkozó tömör összefoglaló készül. Az ítéletet a tárgyaláson a rendelkező rész felolvasásával teszik közzé. Az ítélet indokolásának és rendelkező részének felolvasása az ítélet tárgyaláson jelenlévő vagy azon felek részére történő közlésnek minősül, akiknek meg kellett volna jelenniük. A bíró elmarasztaló ítéletet hoz, ha az elkövetőt a bűncselekményben kétséget kizáróan bűnösnek találják. Az ítélettel a bíró részletezni fogja a kiszabott büntetést és az esetleges megelőző intézkedéseket (misure di sicurezza). Ha az elítélt elkövető fizetésképtelen, a bíró kötelezni fogja az elkövető polgári képviselőjét a pénzbüntetés megfizetésére. Ezen felül az ítélet kötelezni fogja az elítélt elkövetőt az eljárási költségek megfizetésére. A büntetőítélet újságokban való közzétételét a magánfél erre vonatkozó kérelme esetében fogja a bíró elrendelni, és arra az elítélt elkövető és szükség esetén polgári képviselője költségére kerül sor.

Az ítélet tartalmazni fogja:

  1. az „in nome del popolo italiano” („az olasz nép nevében”) bevezető részt, és az ítélkező hatóság megjelölését;
  2. az elkövető személyes adatait, és az azonosítására szolgáló egyéb személyes információkat, valamint az ügyben részes magánszemélyek általános adatait;
  3. a vádat;
  4. arra való utalást, hogy a felek alávetik magukat az ítéletnek;
  5. a ténybeli és jogi indokolás, és határozat alapjául szolgáló jogszabályok tömör összefoglalását, megjelölve a határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat, és arra vonatkozó okok magyarázatát, hogy a bíró mért találta alaptalannak az ellenbizonyítékot;
  6. a rendelkező részt, az alkalmazott jogszabályi rendelkezések megjelölésével;
  7. a dátumot és a bíró aláírását.

Az ítéletet közzétételt követően a bíróság hivatalában iktatják be. Ha az ítéletet harminc napon belül nem teszik közzé, vagy a meghozatalától számított 90 napot meg nem haladó egyéb határidő alapján az ügyészséget és a fellebbezésre jogosult magánfeleket, valamint az elkövető védőügyvédjét az ítélet meghozatalának megtörténte kapcsán tájékoztatni kell arról, hogy az ítéletet mikor hozzák meg.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di procedura penale) 90c. cikke megállapítja, hogy személy elleni erőszakos bűncselekmények esetében Önt erre vonatkozó kérelme esetében haladéktalanul értesíteni kell a szabadon bocsátás előkészületeiről, vagy szabadságelvonással járó intézkedés lejártáról, ha a terhelt megszökik az előzetes őrizetből vagy a börtönből, és ha az elítélt elkövető azoknak szándékos nem tesz eleget.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Nincs arra vonatkozó általános gyakorlat, hogy a sértettel e döntések meghozatala előtt konzultáljanak.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018

4 - Kártérítés


Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A bűncselekmény elkövetése és az azt követő elítélés azt jelenti, hogy a sértett fél kártérítést követelhet. Az olasz jog az Ön által elszenvedett károk megtérítésének két módját határozza meg:

  • magánfélként csatlakozhat az elkövető elleni büntetőeljáráshoz.
  • Külön polgári jogi keresetet nyújthat be.

Ez az Ön döntése, mivel a jogszabályok a két eljárást: a büntetőeljárást és a polgári peres eljárást külön szabályozzák.

Csak az ügyben történő vádemelésre vagy a vád érdemi tárgyalásra bocsátására vonatkozó kérelmet követően, ügyvédje közreműködésével nyújthat be polgári jogi igényt és lehet ezáltal teljes körű képviselethez való joggal eljárásban eljárni jogosult fél. Az ítélet meghozatalakor a büntetőbíróság egy úgynevezett ideiglenes díjnak nevezett összeget ítél meg Önnek, amely azonnal végrehajtható, továbbítva a teljes és végleges kártérítési összegre vonatkozó határozatot a polgári bírósághoz, amely csak a büntetőítélet jogerőre emelkedését követően válik véglegessé.

Az eljáráshoz magánfélként való csatlakozás alternatívájaként az elkövető magatartása miatt elszenvedett károk megtérítésére irányuló külön polgári jogi keresetet nyújthat be.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Amikor a bíróság az eljáráshoz magánfélként csatlakozó sértettnek okozott sérülések vagy károk megtérítésére kötelezi az elkövetőt, a következő három dolgot teheti: a károkat megtéríti, kártérítésre vonatkozó általános határozatot hoz vagy ideiglenes összeg megfizetését rendeli el. 
A sértett számára a legjobb, ha az ítélet a károk végleges megtérítését rendeli el: ebben az esetben valójában értesíteni lehet az elkövetőt az ítéletről és a fizetési meghagyásról (atto di precetto – fizetési meghagyás, amelyet a végrehajtási eljárást megelőzően kell kibocsátani), így a fizetendő összeg megfizetésének elrendeléséről, és, az elkövető következetes fizetésképtelensége esetén (amely esetben minden esetben ajánlott előzetesen felmérni a követelhető vagyontárgyakat) a végrehajtási intézkedések meghozatalához szükséges első lépés megtételéről.

Amennyiben a megítélt kártérítés nem nyilvánították kifejezetten előzetesen végrehajthatónak, a végrehajtás az ítélet meg nem támadásától függ, azaz attól, hogy határidőn belül ne nyújtsanak be fellebbezést.

A fizetési meghagyás ezért az ítélettel együtt közölhető azokban az esetekben is, amelyekben az ítélet ideiglenes díj megfizetését rendeli el, és ezen túlmenően minden esetben azonnal végrehajtható. Ugyanakkor ez a sértett számára nem mindig kielégítő. Ezért, ha azt elégtelennek tartja, külön polgári jogi keresetet nyújthat be, amely révén bármely járulékos kár megállapítható, és új és más büntetés szabható ki az elkövetővel szemben.

Mindig szükséges polgári jogi per megindítása a harmadik esetben, amikor a büntetőbíróság pusztán általános határozatot hoz, amelyben az elkövetőt az összeg meghatározása nélkül kártérítés megfizetésére kötelezi, mivel e tekintetben nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Az állam Olaszország által a fentiekben említett rendelkezésekkel átültetett 2004/80/EK irányelv alapján köteles azon állampolgároknak és harmadik ország polgárainak, akik olasz területen elkövetett szándékos, erőszakos bűncselekmények (emberölés, szándékos súlyos testi sértés, szexuális erőszak) áldozatai, igazságosan és megfelelő módon biztosítani a nekik okozott károk enyhítését, ha az elkövető nem ismert, vagy nem vonták felelősségre, vagy mindenesetre nem rendelkezik a sértetteknek, és ha az áldozat elhunyt, annak családjának általa okozott károk megtérítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

(Lásd fent.)

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha a terhelt ártatlansága a büntetőeljárás során megállapításra került, ez nem akadályozza meg Önt abban, hogy a polgári bíróságok előtt kártérítés iránti kereset nyújtson be, kivéve, ha e jogról a büntetőeljáráshoz magánfélként történő csatlakozásával lemondott.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Ha a büntetőeljáráshoz visszafizetés és kártérítés követelése érdekében magánfélként csatlakozik, a bíróság a c.p.p. 533. cikke alapján az ítélet meghozatalkor az ügy polgári jogi vonatkozásairól is dönteni fog. Azokban az esetekben, amikor bizonyíték van arra, hogy a bűncselekmény következtében kár keletkezett (an debeatur), azonban arra nincs, hogy ez a kár mekkora quantum debeatur), a bíróság a polgári jogi felelősséggel kapcsolatban általános határozat fog hozni, és a feleket az összeg megállapítása érdekében polgári bírósághoz irányítja (a c.p.p. 539. cikke). A magánfél azonban ideiglenes díj megítélését kérheti a büntetőbíróságtól, a bizonyítékkal már alátámasztott károk keretén belül. Pontosabban az ideiglenes határozat kötelezni fogja az elkövetőt és annak polgári képviselőjét, hogy kártérítés formájában az összeg végleges megállapítását megelőzően fizessen meg egy összeget, amely azonnal végrehajtható. Ez olyan eszköz, amely az Ön kifejezett kérelmére jogalapot szolgáltat az elkövető ideiglenes összeg megfizetésére való kötelezéséhez, ha a bíróság úgy véli, hogy a felelősségre vonatkozó konkrét bizonyíték áll rendelkezésre, amely azon összegre korlátozódik, amelynek tekintetében az ideiglenes összeget megítélték; valójában még a büntetőeljárásban sem szükséges, hogy az ideiglenes összeg kiszámítása érdekében bizonyítsák magának a kárnak az összegét, ugyanis elegendő, ha az bizonyos, hogy kár a megítélt összeg erejéig bekövetkezett (Semmítőszék büntetőjogi kollégium, 12634/2001 sz. ítélet).


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim


Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűnüldöző szervekkel való első kapcsolatfelvételt követően sértett félként az Ön által értett nyelven a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni: az adott területen található egészségügyi ellátást biztosító intézmények, bentlakásos ellátások, menedék- és óvóhelyek. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Ha kéri, a bűnüldöző hatóságok kötelesek Önt bármikor átirányítani a következő szervezetekhez:

  • áldozatsegítő szolgálatok
  • jogi támogatást nyújtó szakhatóságok
  • kamarai tanácsok (Consigli dell’Ordine)
  • nem kormányzati szervezetek (NGO-k)
  • jogklinikák – igazságügyi orvosi szolgálatok
  • jogi támogatás nyújtásában közreműködő állami szervek (igazságügyi minisztérium, belügyminisztérium)

áldozatsegítő szervezetek

nem kormányzati szervezetek – bűncselekmények sértettjeinek jogi támogatásában közreműködő egyesületek

  1. szakszervezetek: Olasz Általános Munkásszövetség (Confederazione Generale Italiana del Lavoro; CGIL) –- Munkavállalók Szakszervezeteinek Olasz Szövetsége Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori; CISL) – Olasz Munkaunió (Unione Italiana del Lavoro; UIL)
  2. Libera egyesület [maffiaellenes szervezet] – 0832 683429-683430
  3. római nőotthon – 06 6840 172006
  4. fogyasztóvédelmi egyesületek
  5. idősjogi egyesületek országos szövetsége (Associazioni per i Diritti degli Anziani; ADA) – 06 48907327
  6. Dafne hálózat (erőszak áldozatainak megsegítése) – 011 5683686

emberkereskedelem-ellenes segélyvonal – 800 290 290

erőszakellenes segélyvonal – 1522

megkülönböztetés-ellenes segélyvonal – 800 90 10 10

nemi szervek megcsonkításának áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800 300 558

terrorizmus és szervezett bűnözés áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 06.46548373 – 06.46548374 – 06.46548375

maffiával kapcsolatos bűncselekmény áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800 191 000

zsarolás és uzsora áldozatai számára fenntartott segélyvonal – 800-999-000

megkülönböztetés és rasszizmus eseteinek bármely nyelven történő bejelentésére fenntartott segélyvonal – 800 90 10 10

fiatalkorúak számára vészhelyzet esetére fenntartott segélyvonal – 114

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az erőszakkal elkövetett bűncselekmények traumatikusan hathatnak az áldozatra, és Ön áldozatként igénybe veheti a helyi egészségügyi hatóság (Azienda Sanitaria Locale; ASL), a családsegítő központok (consultorio familiare) és helyi önkormányzatok (szociális szolgálatok) által nyújtott megfelelő közszolgáltatásokat. Ha sértettek között fiatalkorú is van, a helyzet és a védelmi intézkedések értékelése érdekében értesíteni kell a fiatalkorúak bíróságát. Ha kéri, a rendőrhatóságok (katonai rendőrség [Carabinieri], állami rendőrség, helyi rendőrség stb.) kötelesek Önt bármikor átirányítani a következő szervezetekhez: egyes menekültek számára menedékházat tartanak fenn, amelyekben – súlyosabb esetekben – további erőszak elkerülése érdekében szállást kaphat. Annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és/vagy kapcsolatba léphessen a környezetében élő menekültekkel, az olasz miniszterelnöki hivatal által fenntartott ingyenes 1522 számot is hívhatja. Ha személyes problémákkal küzd, akkor szociális segítő (Amministratore di Sostegno) segítségét is kérheti, aki a polgári bíróság gyámsággal foglalkozó osztályának irányítása alatt dolgozik, és akinek feladata, hogy olyan személyek részére nyújtson ingyenes segítséget, akik szükségleteik ellátása során, akárcsak átmenetileg is, problémákkal küzdenek. Kérelmét közvetlenül a polgári bírósághoz is benyújthatja, vagy problémáit a helyi önkormányzat jóléti szolgálataival is közölheti annak érdekében, hogy tájékoztathassák az ügyészség polgári ügyekkel foglalkozó hivatalát, amely az Ön megsegítését rendelheti el.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A nem kormányzati szervezetek más jellegű támogatást nyújtanak, ez lehet pszichológiai támogatás, intézményekben, mint például menedékekben történő ideiglenes elszállásolás, jogi támogatás és tanácsadás, anyagi támogatás, szükségletek biztosítása, stb.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 15/10/2018