Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Iratkézbesítés - Ciprus

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A „kézbesítés” a bírósági és bíróságon kívüli (kézbesítést igénylő) iratok hivatalos átadását jelenti, melynek ténye írásban bizonyítható.

A kézbesítésre meghatározott szabályok vonatkoznak, amelyek biztosítják az eljárás érvényességét és a felek jogait.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A bírósági eljárásokkal kapcsolatos valamennyi bírósági irat, például végzések, felhívásra adott válaszok és eljárást kezdeményező iratok, valamint bíróságon kívüli iratok (amelyek nem bírósági eljárással kapcsolatosak, amelyek hivatalos közlése és kézbesítése azonban szükséges).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bírósági végrehajtók. A bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1965. évi hágai egyezmény alapján, illetve az 1393/2007/EK rendelet szerint aláírt és ratifikált bármely kétoldalú megállapodás alapján érkezett iratkézbesítés iránti kérelem esetében az iratot az Igazságügyi és Közrendi Minisztérium mint kijelölt központi hatóság kapja meg, amelyet kézbesítés céljából továbbít a bírósági végrehajtók részére.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Általában nem, kivéve, ha a megadott címen tájékoztatják az új címről.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem alkalmazandó.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Ilyen megkeresésre ez idáig nem került sor. Mindenesetre kétséges, hogy ebben a kérdésben bizonyításnak lehet helye.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A gyakorlatban a kézbesítés rendszerint a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerinti személyes kézbesítéssel történik. Jogi személy esetében az irat kézbesíthető a társaság ügyvezető igazgatójának, titkárának vagy titkárnőjének, illetve a társaság irodájában található bármely felelős személynek.

Ami a „helyettesítő” kézbesítési módokat illeti, a meghatározott helyen történő kifüggesztéssel vagy újságban való közzététellel történő hirdetményi iratkézbesítést (vagy a bíróság által az adott körülmények között megfelelőnek ítélt bármely egyéb módon történő kézbesítést) a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban valamelyik fél kérelmére végzésben rendeli el.

Egyéb alternatív módok jelenleg nem vehetők igénybe.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Lásd a fenti 5. kérdésre adott választ.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Lásd a fenti 5. kérdésre adott választ.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Lásd a fenti 5. kérdésre adott választ.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Lásd a fenti 5. kérdésre adott választ.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Lásd a fenti 5. kérdésre adott választ.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Nem alkalmazandó.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Nem alkalmazandó.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Nem alkalmazandó.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen. A kézbesítést követően a bírósági végrehajtó kitölti az átvételi elismervényt, amely tartalmazza a kézbesített irat azonosító adatait, annak a személynek a nevét, akinek az iratot kézbesítették, azt, hogy e személy az iratot milyen minőségben vette át, a kézbesítés dátumát és időpontját, vagy ha az iratot nem kézbesítették, annak megjelölését, hogy a kézbesítés miért nem volt lehetséges.

Amennyiben a kézbesítésre az 1393/2007/EK rendeletben foglaltak szerint került sor, az említett rendelet 10. cikke alapján igazolást állítanak ki a rendelet I. mellékletében található formanyomtatványon.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ilyen esetben a kézbesítés érvénytelennek minősül, amely körülmény nem orvosolható. Szabálytalan kézbesítés esetén a kézbesítést meg kell ismételni.

Amennyiben a kézbesítés azért maradt el, mert az érintett személy tiltakozott ellene, a kézbesítést kérő félnek „helyettesítő” kézbesítés iránti kérelmet kell benyújtania a bírósághoz.

Amennyiben a kézbesítés azért nem volt lehetséges, mert az irat címzettje nem volt fellelhető, a kézbesítést kérő fél a vonatkozó bírósági végzés kibocsátását követően intézkedhet az irat alternatív módon történő közlése iránt.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A díjat 21 EUR összegben állapították meg.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 13/05/2019