Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Iratkézbesítés - Észtország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A bírósági iratok kézbesítése az iratnak az átvevő részére történő olyan átadását jelenti, amely lehetővé teszi az átvevő számára az irat időben történő megvizsgálását jogainak gyakorlása és védelme érdekében. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 34. fejezete különböző kézbesítési módokat szabályoz, beleértve az ajánlott levél útján, az elektronikus úton, a bírósági végrehajtó általi, a címzett képviselője részére történő kézbesítést, a bírósági irat megküldés útján történő kézbesítését és az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) kiadványban közzétett hirdetmény útján történő kézbesítést. Ahhoz, hogy a bírósági irat kézbesítettnek legyen tekinthető, az iratátadási aktusnak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek, és azt az e célra kialakított formában kell dokumentálni.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 306. cikkének (5) bekezdése szerint a következő iratokat a bíróság kézbesíti a feleknek az eljárás során: a keresetlevelet, a fellebbezést és kiegészítéseit, az idézéseket, a bírósági ítéleteket, az eljárás felfüggesztéséről szóló határozatokat, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb iratokat.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bíróság hivatásos postai szolgáltató, bírósági végrehajtó, bírósági biztonsági szolgálat vagy – a bíróság belső szabályzatával összhangban – erre hatáskörrel rendelkező más bírósági tisztviselő útján végzi a bírósági iratok kézbesítését. Más, jogszabályban meghatározott módon is kézbesítheti az iratokat. A kézbesítendő iratot benyújtó fél, vagy az a fél, aki egyéb bírósági irat kézbesítését kéri, kérheti a bíróságtól az irat önálló kézbesítésének elvégzését. Az eljárásban részt vevő fél kizárólag bírósági végrehajtó útján kézbesíthet bírósági iratokat. Ilyen esetben ugyanazon feltételek mellett kerül sor a kézbesítésre és a kézbesítés dokumentálására, mint amikor a bíróság kézbesít bírósági végrehajtó közreműködésével. A bíróság értékeli, hogy a bírósági irat kézbesítettnek tekinthető-e.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A kérelmet átvevő intézmény (Igazságügyi Minisztérium [Justiitsministeerium] vagy bíróság) a meglévő adatok mellett azt a tényt is igazolja, hogy a személy szerepel a népesség-nyilvántartásban (Rahvastikuregister) és/vagy a cégjegyzékben (Äriregister).

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A cégjegyzéket mindenki ingyenesen használhatja, és abban megtekinthető a társaságok címe. A cégjegyzék a következő címen található A link új ablakot nyit meghttps://ariregister.rik.ee/.

Valamely magánszemély címének megállapítása érdekében hivatalos kérelmet kell benyújtani a népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatok megszerzéséhez. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy miért van szükség az adatokra, annak érdekében, hogy az adatkezelő eldönthesse, hogy igazolt-e az adat kiadása. A népesség-nyilvántartást a Belügyminisztérium (Siseministeerium) Informatikai és Fejlesztési Központja működteti, amelynek honlapján szerepelnek a kérelmekkel kapcsolatos információk, és amelynek címe A link új ablakot nyit meghttps://www.smit.ee/.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A bíróságok járnak el a nemzetközi iratkézbesítési kérelmek és a bizonyításfelvétel iránti kérelmek esetében, a bíróságok tehát kötelesek mindent megtenni az érintett személy címének megállapítása érdekében.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Általában az eljáró szerv hozza meg az iratkézbesítés módjáról szóló döntést. A bíróságoknak azonban elsősorban elektronikus úton kell kézbesíteniük az iratokat, a megfelelő nyilvános elektronikusirat-küldő portálon vagy e-mailen keresztül. Az elektronikus iratkézbesítés elsőbbségének követelménye nem jogszabályi előírás, azonban segítségére van a bíróságoknak a postaköltségek csökkentésében. Az elektronikus kézbesítés alkalmazásának folyamatos növekedése az általános trend. Az elektronikus kézbesítés megfontolását követően a bíróság más alternatívákat is mérlegel, például a postai kézbesítést, a bírósági futárral történő kézbesítést és számos egyéb, jogszabályban meghatározott módot.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az elektronikus kézbesítés valamennyi eljárásban megengedett.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 311.1 cikke szerint a bírósági iratokat az arra kijelölt információs rendszeren keresztül kézbesítik elektronikus úton, minek során értesítést küldenek a feleknek arról, hogy az irat hozzáférhető a rendszerben. A bíróság valamennyi bírósági iratot, beleértve a bíróság határozatait is, azonnal hozzáférhetővé teszi az eljárásban részt vevő felek számára az információs rendszer útján, tekintet nélkül arra, hogy az eljárás során hogyan kézbesítették a résztvevőknek az iratokat. Az információs rendszerbe való belépéshez személyazonosító kártya szükséges. Akkor tekintendő kézbesítettnek a bírósági irat, amikor az átvevő megnyitja azt az információs rendszerben, vagy a dokumentum megnyitása nélkül igazolja annak átvételét. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben, ha másik olyan személy végzi el ezt, akinek az átvevő hozzáférést biztosított az iratok információs rendszerben való megtekintéséhez. Az információs rendszer automatikusan rögzíti az iratkézbesítést.

Amennyiben az átvevőtől nem várható el a bírósági iratok kézbesítésére szolgáló információs rendszer használata, vagy amennyiben az információs rendszeren keresztüli iratkézbesítés műszakilag lehetetlen, úgy a bíróság egyéb elektronikus módon is kézbesítheti a bírósági iratokat. Ebben az esetben az irat akkor tekintendő kézbesítettnek, amikor az átvevő írásban, faxon vagy elektronikus úton igazolja a bírósági irat átvételét. Az igazoláson szerepelnie kell az iratátvétel dátumának, valamint a címzett vagy képviselője aláírásának. Az elektronikus formában készített igazoláson szerepelnie kell a feladó digitális aláírásának, vagy más olyan biztonságos módon kell továbbítani azt, amely lehetővé teszi a feladó és a küldés időpontjának azonosítását, kivéve, ha a bíróságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a címzett vagy képviselője küldte a digitális aláírás nélküli igazolást. Az igazolást késedelem nélkül meg kell küldeni a bíróságnak. A bíróság e kötelezettség megsértése esetén bírsággal sújthatja az eljárásban részt vevő felet vagy annak képviselőjét.

Kellő indokoltság esetén kizárólag ügyvédeknek, közjegyzőknek, bírósági végrehajtóknak, felszámolóknak, valamint állami vagy önkormányzati intézményeknek kézbesíthető bírósági irat az elektronikustól eltérő módon.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben a bírósági irat címzettje nem érhető el otthonában, az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha olyan, legalább a tizennegyedik életévét betöltött személynek adják át azt, aki a címzettel él vagy a címzett családjának alkalmazottja. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint a bírósági irat a címzettnek való kézbesítése helyett átadható a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös ingatlan üzemeltetőjének vagy a címzett főbérlőjének is. Az hasonlóképpen kézbesíthető a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt. A (3) bekezdés szerint akkor is a címzett által átvettnek kell tekinteni a bírósági iratot, ha az ugyanezen cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott módok valamelyikével kézbesítik azt a címzett képviselőjének. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (4) bekezdése szerint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratot a védelmi erők kötelékében szolgáló személynek, a börtönbüntetését töltő személynek vagy a valamely egészségügyi intézményben vagy hasonló helyen hosszabb időt töltő személynek kézbesítettnek kell tekinteni, ha az intézményvezetőnek vagy az általa kijelölt személynek kézbesítik az iratot.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 323. cikke szerint, amennyiben gazdasági vagy szakmai tevékenységet végző természetes személy részére kézbesítik az iratot, de ez a személy rendes munkaidőben nem tartózkodik az üzlethelyiségben, vagy képtelen átvenni az iratot, úgy az irat kézbesíthető olyan munkavállalónak, aki rendszerint a címzett üzlethelyiségében tartózkodik, vagy olyan személynek, aki hasonló szerződéses alapon rendszerint szolgáltatást nyújt a címzettnek. A (2) bekezdés szerint ugyanez alkalmazandó az iratok jogi személyeknek, igazgatási intézményeknek, közjegyzőknek és bírósági végrehajtóknak történő kézbesítése esetén, valamint az irat címzett képviselőjének vagy bármely más olyan személynek történő kézbesítése esetén, akinek az irat a címzett helyett kézbesíthető.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 326. cikkének (1) bekezdésével összhangban akkor tekinthető kézbesítettnek az olyan bírósági irat, amelyet azért nem lehetett kézbesíteni, mert nem volt átadható a címzett vagy képviselője otthonában vagy üzlethelyiségében, ha az otthonhoz vagy az üzlethelyiséghez tartozó levélszekrénybe vagy olyan hasonló helyre helyezték azt, amelyet a címzett vagy képviselője küldemények fogadásához használ, és amely rendes körülmények között megóvja az iratot az időjárástól. Bírósági irat csak akkor kézbesíthető ily módon a címzett otthonának vagy üzlethelyiségének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy a címzett főbérlőjének, valamint a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt, ha az iratot lehetetlen személyesen a címzettnek vagy képviselőjének kézbesíteni. Az e cikk (1) bekezdése szerinti iratkézbesítési mód kizárólag abban az esetben megengedett ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint, ha legalább három napos eltéréssel, legalább két alkalommal, jelentősen eltérő időben kísérletet tettek a bírósági irat személyesen a címzettnek történő kézbesítésére, és ugyancsak lehetetlen a bírósági iratot másik olyan személynek kézbesíteni, aki a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (1) bekezdésével vagy 323. cikkével összhangban az otthonban vagy az üzlethelyiségben tartózkodik.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 327. cikke azt is lehetővé teszi, hogy a bírósági iratot meghatározott helyen való letétbe helyezéssel kézbesítsék. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 217. cikkének (1) bekezdése szerint a törvénykönyv 326. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén az irat letétbe helyezhető az iratkézbesítés helye szerint illetékes postahivatalban, helyi önkormányzatnál vagy városi önkormányzatnál, vagy az iratkézbesítés helye szerint illetékes megyei bíróság hivatalában.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 317. cikkének (1) bekezdése szerint bíróság határozata alapján hirdetmény útján kézbesíthető a bírósági irat az eljárásban részt vevő fél részére, ha:

  1. nem vették nyilvántartásba az eljárásban részt vevő fél címét, vagy a személy nem a nyilvántartásba vett címen él, és a bíróság nem tudja más módon kideríteni a személy címét vagy tartózkodási helyét, és az iratot nem lehet átadni a személy képviselőjének vagy valamely iratátvételre jogosult személynek, sem a hivatkozott cikkben szereplő más módon kézbesíteni;
  2. lehetetlennek tűnik az irat követelményeknek megfelelő, külföldi államba történő kézbesítése;
  3. azért nem kézbesíthető az irat, mert a kézbesítés helye területen kívüli személy otthona.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 317. cikkének (3) bekezdése szerint az Ametlikud Teadaanded kiadványban közzéteszik a hirdetményi úton kézbesítendő irat kivonatát. Az ügyben eljáró bíróság elrendelheti, hogy más kiadványokban is tegyék közzé a kivonatot.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Amennyiben az iratot a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. és 323. cikke szerint kézbesítik, úgy az akkor minősül kézbesítettnek, ha átadták annak a személynek, akinek kézbesíteni kellett azt a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. vagy 323. cikke szerint.

Amennyiben az iratot a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 326. cikke szerint a levélszekrényben való elhelyezés útján kézbesítették, úgy az a levélszekrénybe helyezéssel tekintendő kézbesítettnek.

Amennyiben az iratot a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 327. cikkének (3) bekezdése szerint letétbe helyezés útján kézbesítették, úgy az az ugyanezen cikk (2) bekezdésében meghatározott írásbeli értesítés elhelyezésétől vagy megküldésétől számított három nap elteltével tekintendő kézbesítettnek. A kézbesítés időpontját feltüntetik az irat borítékján.

Hirdetmény útján történő kézbesítés esetén a bírósági iratot a kivonat Ametlikud Teadaanded kiadványban való közzétételének napjától számított 30 nap elteltével kell kézbesítettnek tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 317. cikkének (5) bekezdése). Az ügyben eljáró bíróság hosszabb időt is meghatározhat az irat kézbesítettnek tekintéséhez. Ebben az esetben az időtartamot az irat közzétételével egyidejűleg hozzák nyilvánosságra.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Amennyiben a bírósági iratot a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 327. cikkének (2) bekezdése szerint letétbe helyezés útján kézbesítették, úgy erről szóló írásbeli értesítést hagynak a címzett címén vagy küldenek meg erre a címre. Amennyiben ez lehetetlen, úgy az értesítést a címzett otthonának, üzlethelyiségének vagy tartózkodási helyének bejáratára függesztik ki, vagy a szomszédban élő személynek adják át azt azzal, hogy továbbítsa azt a címzettnek. Az értesítésnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a bíróság küldte a letétbe helyezett iratot, és hogy az irat a letétbe helyezésétől kezdődően kézbesítettnek minősül, és attól az időponttól kezdődnek az eljárási határidők.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 325. cikke szerint, amennyiben valamely személy alapos indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az iratátvétel megtagadásának időpontjától a személy részére kézbesítettnek tekintik az iratot. Ebben a helyzetben az iratot a címzett otthonában vagy üzlethelyiségében hagyják, vagy levélszekrényébe helyezik. Ingatlan vagy levélszekrény hiányában az iratot visszaküldik a bíróságra.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet átültető 316.1 cikkének (5) bekezdése szerint, valamint a rendelet alapján a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvben a bírósági iratok kézbesítésére meghatározott eljárás szerint kézbesítik az iratokat Észtországban. Az iratok hirdetményi úton nem kézbesíthetők.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 313. cikkének (2) bekezdése szerint kizárólag a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv VI. részében szereplő esetekben lehet átadni a címzettől eltérő személynek a kézbesítendő bírósági iratot. Ennek a személynek a lehető leghamarabb át kell adnia az iratot a címzettnek. Kizárólag akkor tagadhatja meg az irat címzettnek való átadásra való átvételét, ha bizonyítja, hogy képtelen átadni az iratot a címzettnek. Az iratátadási kötelezettségről tájékoztatni kell az adott személyt. Az irat e tájékoztatás megadásától függetlenül kézbesítettnek minősül.

Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint alkalmazni lehet a fenti 2.1. pontban bemutatott kézbesítési módokat is, amelyeket a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. és 323. cikke szabályoz:

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben a bírósági irat címzettje nem érhető el otthonában, az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha olyan, legalább a tizennegyedik életévét betöltött személynek adják át azt, aki a címzettel él vagy a címzett családjának alkalmazottja. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint a bírósági irat a címzettnek való kézbesítése helyett átadható a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös ingatlan üzemeltetőjének, vagy a címzett főbérlőjének is. Az hasonlóképpen kézbesíthető a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt. A (3) bekezdés szerint akkor is a címzett által átvettnek kell tekinteni a bírósági iratot, ha az ugyanezen cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott módok valamelyikével kézbesítik azt a címzett képviselőjének. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (4) bekezdése szerint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratot a védelmi erők kötelékében szolgáló személynek, a börtönbüntetését töltő személynek vagy a valamely egészségügyi intézményben vagy hasonló helyen hosszabb időt töltő személynek kézbesítettnek kell tekinteni, ha az intézményvezetőnek vagy az általa kijelölt személynek kézbesítik az iratot.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 323. cikke szerint, amennyiben gazdasági vagy szakmai tevékenységet végző természetes személy részére kézbesítik az iratot, de ez a személy rendes munkaidőben nem tartózkodik az üzlethelyiségben, vagy képtelen átvenni az iratot, úgy az irat kézbesíthető olyan munkavállalónak, aki rendszerint a címzett üzlethelyiségében tartózkodik, vagy olyan személynek, aki hasonló szerződéses alapon rendszerint szolgáltatást nyújt a címzettnek. A (2) bekezdés szerint ugyanez alkalmazandó az iratok jogi személyeknek, igazgatási intézményeknek, közjegyzőknek és bírósági végrehajtóknak történő kézbesítése esetén, valamint az irat címzett képviselőjének vagy bármely más olyan személynek történő kézbesítése esetén, akinek az irat a címzett helyett kézbesíthető.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 316.1 cikke (5) bekezdésének második mondata szerint nem alkalmazható hirdetmény a bírósági iratok 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kézbesítése esetén.

A bírósági irat a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 326. cikke szerint levélszekrénybe helyezés útján vagy a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 327. cikke szerint letétbe helyezés útján is kézbesíthető.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 326. cikkének (1) bekezdésével összhangban akkor tekinthető kézbesítettnek az olyan bírósági irat, amelyet azért nem lehetett kézbesíteni, mert nem volt átadható a címzett vagy képviselője otthonában vagy üzlethelyiségében, ha az otthonhoz vagy az üzlethelyiséghez tartozó levélszekrénybe vagy olyan hasonló helyre helyezték azt, amelyet a címzett vagy képviselője küldemények fogadásához használ, és amely rendes körülmények között megóvja az iratot az időjárástól. Bírósági irat csak akkor kézbesíthető ily módon a címzett otthonának vagy üzlethelyiségének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy a címzett főbérlőjének, valamint a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt, ha az iratot lehetetlen személyesen a címzettnek vagy képviselőjének kézbesíteni. Az e cikk (1) bekezdése szerinti iratkézbesítési mód kizárólag abban az esetben megengedett ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint, ha legalább három napos eltéréssel, legalább két alkalommal, jelentősen eltérő időben kísérletet tettek a bírósági irat személyesen a címzettnek történő kézbesítésére, és ugyancsak lehetetlen a bírósági irat másik olyan személynek történő kézbesítése, aki a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 322. cikkének (1) bekezdésével vagy 323. cikkével összhangban az otthonban vagy az üzlethelyiségben tartózkodik.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 327. cikke azt is lehetővé teszi, hogy a bírósági iratot meghatározott helyen való letétbe helyezéssel kézbesítsék. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 217. cikkének (1) bekezdése szerint a törvénykönyv 326. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén az irat letétbe helyezhető az iratkézbesítés helye szerint illetékes postahivatalban, helyi önkormányzatnál vagy városi önkormányzatnál, vagy az iratkézbesítés helye szerint illetékes megyei bíróság hivatalában.

Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke szerint a bírósági iratokat tértivevénnyel kell kézbesíteni; kérdéses, hogy elfogadható-e a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 326. és 327. cikkében szereplő esetekben alkalmazandó kézbesítés.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A gazdasági és kommunikációs miniszter 2006. június 22-i 57. sz. rendeletével jóváhagyott, „Az ajánlott és biztosított küldemények egyetemes postai szolgáltatás keretében történő továbbítására vonatkozó követelmények” 6. cikkének (1) bekezdése szerint, amennyiben a kézbesítés időpontjában a levélpostai küldemény címzettje nem tartózkodik a lakóhelyén vagy tartózkodási helyén, a szóban forgó helyhez legközelebbi postahivatal a kézbesítésről szóló értesítést hagy a címzettnek.

Amennyiben a feladó a kézbesítési értesítésben nem adott meg egyéb kézbesítési módot, úgy a bírósági iratot a második kézbesítési kísérlettől számított 15 napig letétbe helyezik a postahivatalban, kivéve, ha a feladó ettől eltérő időtartamot határozott meg. A határidő elteltével a bírósági iratot hivatalosan visszaküldik a feladónak a visszaküldés indokának feltüntetésével, és a feladó képviselőjének adják át, aki aláírja az átvételt (az AS Eesti Post bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó szerződési feltételei).

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 306. cikkének (2) bekezdése szerint bírósági irat kézbesítése esetén az átadási aktusnak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek, és azt az e célra kialakított formában kell dokumentálni. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 307. cikkének (4) bekezdése szerint a kézbesítendő bírósági irat elküldését fel kell tüntetni a bírósági aktában. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 311.1 cikke szerint az erre kijelölt információs rendszer automatikusan rögzíti a bírósági irat kézbesítését (lásd az információs rendszeren keresztül történő kézbesítés fenti 6. pontban szereplő bemutatását). A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 313. cikke szerint az átvételi elismervény igazolja az irat ajánlott levélben történő kézbesítését. Amennyiben nem ajánlott levélben vagy fax útján küldik meg az iratot, úgy az akkor minősül kézbesítettnek, amikor az átvevő saját választása szerint levélben, fax útján vagy elektronikus úton megküldi a bíróságnak az irat átvételének igazolását. Az igazoláson szerepelnie kell az iratátvétel dátumának, valamint az irat címzettje vagy a címzett képviselője aláírásának. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 315. cikkének (5) bekezdése szerint átvételi elismervény készül a bírósági irat bírósági végrehajtó, bírósági tisztviselő vagy más személy vagy intézmény általi kézbesítéséről. Az átvételi elismervényt a kézbesítést követően késedelem nélkül visszaküldik a bíróságnak.

A bírósági iratnak a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 314. cikke szerinti kézbesítése során, amennyiben azt küldéssel kézbesítették, az iratban feljegyzik, hogy hol és mikor küldték el az iratot vagy a hozzáférhetőségéről szóló tájékoztatást, kivéve, ha a küldést automatikusan rögzíti az e célra létrehozott információs rendszer.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 307. cikkének (3) bekezdése szerint, amennyiben az irat eljut az eljárásban részt vevő azon félhez, akinek az iratot kézbesíteni kellett, vagy akinek jogszabály szerint kézbesíteni lehetett azt, de nem lehet igazolni a kézbesítést, vagy amennyiben megsértik a jogszabályban meghatározott kézbesítési eljárást, az irat csak attól az időponttól tekinthető kézbesítettnek az eljárásban részt vevő fél részére , amikor az irat ténylegesen a címzetthez került.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 313. cikke szerinti ajánlott levélben történő kézbesítés esetén a bíróság a kézbesítés céljainak megfelelőnek tekintheti az olyan átvételi elismervényt, amely nem felel meg a hivatkozott cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott alaki követelményeknek, ha az átvételi elismervény ennek ellenére hitelesen dokumentálja a kézbesítést. Amennyiben a bíróság azért nem minősítheti kézbesítettnek a bírósági iratot, mert a postai szolgáltató nem megfelelően kézbesítette azt, úgy a bíróság térítésmentesen újból átadhatja a bírósági iratot a postai szolgáltatónak az ismételt kézbesítés érdekében. A megfelelő iratkézbesítés elmulasztásának példái magukban foglalják azt a helyzetet, amikor a bírósági irat ajánlott levélként történő kézbesítése során nem alkalmazzák a törvényben szereplő valamennyi lehetőséget, amikor olyan személynek kézbesítik a bírósági iratot, akinek e cikk rendelkezései szerint nem lehetett volna, amikor nem tesznek eleget a törvénykönyv 326. cikkében szereplő, a bírósági irat levélszekrénybe helyezés útján történő kézbesítésére vagy a törvénykönyv 327. cikkében szereplő, a bírósági irat letétbe helyezés útján történő kézbesítésére vonatkozó követelményeknek, vagy amikor nem megfelelően kézbesítik az iratot, vagyis a kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Az 1393/2007/EK rendelet alapján az anyagok kézbesítése főszabály szerint ingyenes, kivéve, ha bírósági végrehajtó általi kézbesítésre van szükség.

Amennyiben bírósági végrehajtó útján kézbesítik a bírósági iratokat, a bírósági végrehajtónak a bírósági iratok kézbesítéséért fizetendő díj 30 euró a bírósági végrehajtókról szóló törvény 48. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben az iratot a címzettnek vagy jogi képviselőjének kézbesíteni lehet az alábbi módon: 1) a népesség-nyilvántartásban szereplő címen vagy távközlési adaton, vagy az isikukood@eesti.ee e-mail címen keresztül; vagy 2) az Észtországban az egyéni vállalkozókról és jogi személyekről vezetett nyilvántartásban szereplő címen, vagy a hivatkozott nyilvántartás információs rendszerében szereplő távközlési adaton keresztül. A (3) bekezdés szerint, amennyiben a bírósági irat nem kézbesíthető annak ellenére, hogy a bírósági végrehajtó minden szükséges és ésszerűen elképzelhető erőfeszítést megtett az irat jogszabályban meghatározott eljárás szerinti kézbesítése érdekében, a bírósági végrehajtó 30 euró összegű díjat követelhet a bírósági végrehajtói díjról és a bírósági végrehajtó által az iratkézbesítés érdekében megtett intézkedésekre vonatkozó kézbesítési eszközről szóló határozat kibocsátásával. A (2) és a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetekben a bírósági végrehajtónak a bírósági iratok kézbesítéséért járó díj 60 euró.

A postaköltség mértéke a szolgáltató árjegyzékétől függ; jogszabályi szinten nem állapítottak meg fix díjat. Az ár a levél tömegétől, a kézbesítési címtől stb. függ. 2014-ben az átlagár iratcsomagonként 5,70 euró volt. Bírósági futár igénybevételekor az iratcsomagonkénti költség 6,20 euró.

További információ: A link új ablakot nyit megA polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 20/11/2018