Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Iratkézbesítés - Görögország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Az „iratkézbesítés” azt a módot jelenti, amellyel a címzettnek átadják az iratot, hogy megismerhesse annak tartalmát, az eljárásjog bizonyos, azt meghatározó rendelkezéseivel összhangban, hogy milyen eszközzel kerül sor arra, milyen módszerrel értesítenek az iratról, és hogyan tanúsítják a teljesült kézbesítést.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A hivatalosan kézbesítendő iratok közé tartozik a keresetlevél, a hibás ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem, a fellebbezés, a megsemmisítés iránti kérelem, az ítélet felülvizsgálata iránti kérelem, harmadik felek eljárása, a bíróságon kívüli és bírósági aktusokkal szembeni kérelem, az elsődleges vagy másodlagos beavatkozás, a tárgyalásról értesítés és a harmadik felek értesítése, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem, a nemperes eljárásban bírói jogvédelem iránti kérelem, a tárgyalásra idézés és valamennyi (jogerős és közbenső) bírósági ítélet.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A kézbesítésért a fél felelős, a kézbesítendő iratra vonatkozóan általa vagy képviselője által tett írásbeli rendelkezést követően, vagy a hivatkozott fél kérelmére a hatáskörrel rendelkező bíró, vagy bírói tanács esetén az elnök (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv [a továbbiakban: PP] 123. cikke). Az iratokat a címzett kézbesítéskori lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti székhellyel rendelkező bíróság által kijelölt bírósági végrehajtó kézbesíti (a PP 122. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben az iratkézbesítés a bíróság feladata, a kézbesítést végezheti az érintett terület büntetőjogi bírósági végrehajtója, vagy a görög rendőrség kötelékébe tartozó tisztviselő, erdész vagy önkormányzati titkár (a PP 122. cikkének (2) és (3) bekezdése). Ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel összefüggő eljárásban a tárgyalás helyéről és időpontjáról a bírósági hivatal által kibocsátott irat kézbesítése útján történik az értesítés, amelyben szerepel a tárgyalás helye, dátuma és időpontja, vagy a bírósági hivatal távirat vagy telefon útján adja át a meghívást. A bíró elrendelheti azt is, hogy az idézéssel együtt kézbesítsék a kérelem másolatát is (a PP 686. cikkének (4) bekezdése).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Igen.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem, nincs közvetlen hozzáférésük, ahogyan ez levezethető az 1206/2001/EK rendeletből is, amely kimondja, hogy az igazságügyi hatóságoknak együtt kell működniük az egyén felkutatása iránti kérelem teljesítése során.

Hozzá kell tenni továbbá, hogy az egyes önkormányzatok adatbázisai az illetékes nyilvántartó-hivatalokon keresztül nyilvántartják a Görögország területén lakó valamennyi személyt. Az egységes nemzeti adatbázis azonban csak azokat a felnőtt polgárokat tartalmazza, akik személyazonosító igazolványuk/útlevelük révén bekerültek a nyilvántartásba, és ezt az adatbázist a görög önkormányzatok megfelelően frissítik.

A polgárok adataihoz (ingyenesen) csak a nyilvános telefonkönyvekből lehet hozzáférni.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A végrehajtó bíróság kibocsátja a személy illetékes rendőrhatóság általi felkutatása iránti kérelmet.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratkézbesítéshez rendszerint alkalmazott módszer az érintett irat személyes kézbesítése a címzettnek (a PP 127. cikkének (1) bekezdése), tekintet nélkül arra, hogy a címzett hol található (a PP 124. cikke). Amennyiben azonban a címzett önálló vagy másokkal közös lakóhelye, üzlete vagy irodája vagy műhelye a kézbesítés helyén található, vagy alkalmazottként, munkásként vagy a személyzet tagjaként ott dolgozik, úgy az iratot hozzájárulása nélkül nem lehet más helyen kézbesíteni (a PP 124. cikkének (2) bekezdése). Az alkalmazható alternatív módok tekintetében az igazságügyért, átláthatóságért és emberi jogokért felelős miniszter javaslatára elfogadott rendeletek alapján az iratok kézbesíthetők postai úton, távirat vagy telefon útján is, ebben az esetben a rendelet meghatározza a kézbesítés végrehajtásának és tanúsításának módját is (a PP 122. cikkének (4) bekezdése). Ilyen rendeletek elfogadására ez idáig nem került sor.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A bírósági iratokat elektronikus úton is lehet kézbesíteni, feltéve, hogy szerepel rajtuk elektronikus aláírás. Az elektronikus úton kézbesített bírósági irat akkor minősül kézbesítettnek, ha a feladó megkapta a címzettől az átvételről szóló elektronikus bizonylatot, amelyen szerepelnie kell a minősített elektronikus aláírásnak, és amely átvételi elismervénynek minősül (a PP 122. cikkének (5) bekezdése). Hozzá kell tenni, hogy a bírósági iratok fent említett elektronikus úton történő kézbesítésének feltétele, hogy az igazságügyért, átláthatóságért és emberi jogokért felelős miniszter javaslatára elnöki rendelet szülessen a teljesítendő részletesebb követelményekről. Ezen túlmenően a pénzügyminiszter és az igazságügyért, átláthatóságért és emberi jogokért felelős miniszter közös határozata ugyancsak meghatározza, hogy hogyan kell megfizetni és beszedni az elektronikus úton kézbesítendő bírósági iratokkal összefüggő díjakat és illetékbélyegeket.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Amennyiben a címzett nem tartózkodik a lakóhelyén, az iratot az ugyanott élő személyek egyikének kézbesítik, feltéve, hogy az adott személy tudatában van cselekményeinek és nem ellenérdekű fél az eljárásban (a PP 128. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott személyek egyike sem tartózkodik a lakóhelyen, úgy:

a) az iratot tanú jelenlétében a lakás ajtajára kell kifüggeszteni;

b) legkésőbb a postára adás dátumát követő munkanapon az irat ingyenesen elkészített másolatát személyesen kézbesíteni kell a lakóhely szerinti kerületben működő rendőrség vezetőjének, vezető hiányában pedig a felelős tisztviselőnek vagy helyettes tisztviselőnek, vagy a rendőrség biztonsági szolgálatának. A fenti esetek mindegyikében bizonyítani kell a kézbesítést az átvételi elismervény szerinti, ingyenesen készített igazolással.

c) a következő munkanapon a kézbesítést végző személynek az alábbiakat feltüntető írásbeli értesítést kell küldenie postai úton a címzett részére: a kézbesített irat típusa, a lakcím, amelyre az iratot postázták, a feladás dátuma, az a hatóság, amelynek másolatot küldtek, és a kézbesítés dátuma. Az értesítés elküldésének igazolását a kézbesítést végző személynek kell ingyenesen elkészítenie és aláírnia az átvételi elismervény szerint. Az igazoláson fel kell tüntetni a postahivatalt, ahol az értesítést feladták, valamint az átvevő munkavállalót, akinek alá kell írnia az igazolást (a PP 128. cikkének (4) bekezdése).

Amennyiben a címzett nincs az üzletben, irodában vagy műhelyben, az iratot személyesen az üzlet, iroda vagy műhely vezetőjének vagy valamelyik partnernek, társnak, alkalmazottnak vagy személyzeti tagnak kell átadni, feltéve, hogy az adott személy tudatában van cselekményeinek és nem ellenérdekű fél az eljárásban (a PP 129. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott személyek egyike sem tartózkodik az üzletben, irodában vagy műhelyben, úgy a PP 128. cikkének (4) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazandók (a PP 129. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a címzett vagy a 128. és 129. cikkben hivatkozott személy megtagadja az irat átvételét vagy az átvételi elismervény aláírását, vagy képtelen aláírni azt, úgy a kézbesítést végző tisztviselő tanú jelenlétében kifüggeszti az iratot a lakás, üzlet, iroda vagy műhely ajtajára (a PP 130. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett nem rendelkezik lakóhellyel, irodával, üzlettel vagy műhellyel, vagy megtagadja az irat átvételét, vagy képtelen az átvételi elismervény aláírására, vagy megtagadja annak aláírását, és a kézbesítést végző tisztviselő által ebből a célból felkért tanú igazolja a megtagadást vagy az aláírásra való képtelenséget, úgy az elismervényt a PP 128. cikke (4) bekezdésének b) pontjában szereplő személyek valamelyikének kell személyesen átadni (a PP 130. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a címzett kórházban vagy büntetés-végrehajtási intézetben van, és ezért lehetetlen felvenni vele a kapcsolatot, és ezt az átvételi elismervényen igazolja a hivatkozott kórház vagy büntetés-végrehajtási intézet vezetősége, úgy az irat kézbesíthető a kórház vagy büntetés-végrehajtási intézet címzettnek való személyes iratkézbesítés kötelezettségével terhelt vezetőjének (a PP 131. cikke).

Amennyiben a címzett görög kikötőben állomásozó kereskedelmi hajón teljesít szolgálatot, úgy ha távol van, vagy megtagadja az iratátvételt, vagy megtagadja az elismervény aláírását, vagy képtelen aláírni azt, az iratot a hajó kapitányának vagy helyettesének kell kézbesíteni, és amennyiben ők is távol vannak, vagy megtagadják az irat átvételét, úgy a kikötői hatóság vezetőjének kell kézbesíteni azt, akinek értesítenie kell a címzettet (a PP 132. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett nem görög kikötőben állomásozó kereskedelmi hajón teljesít szolgálatot, úgy a 128. cikknek megfelelően a lakóhelyén kell kézbesíteni az iratot, ha pedig nincs lakóhelye, akkor az ismeretlen lakóhellyel rendelkező személyeknek történő iratkézbesítés szabályaival összhangban kell végrehajtani a kézbesítést. Az iratot mindenképpen kézbesíteni kell a hajótulajdonos görögországi irodájába vagy – ha van ilyen – a hajó ügynökének görög kikötőben található irodájába (a PP 132. cikkének (2) bekezdése).

Az alábbi kategóriákba tartozó, aktív szolgálatot töltő személyek esetében, amennyiben lehetetlen nekik vagy rokonaiknak vagy az ugyanazon a lakcímen élő személyzetnek kézbesíteni az iratot, az iratot a 128. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban kell kézbesíteni az alábbiakra tekintettel:

a) a görög hadseregben szolgáló személyek esetében az iratot azon egység, állomáshely vagy intézmény vezetőjének kell kézbesíteni, ahova a címzett tartozik. Amennyiben ismeretlen az egység vagy az állomáshely vagy az intézmény, úgy az iratot a megfelelő fegyvernem parancsnokának kell kézbesíteni;

b) a görög haditengerészet tisztviselői, helyettes tisztviselői és tengerészei esetében az iratot a haditengerészet általános személyzeti ügyekért felelős vezetőjének kell kézbesíteni;

c) a görög légierő tisztviselői, helyettes tisztviselői és pilótái esetében az iratot a légierő általános személyzeti ügyekért felelős vezetőjének kell kézbesíteni;

d) a görög rendőrség és parti őrség tisztviselői és helyettes tisztviselői, valamint a rendőrök és parti őrök esetében az iratot szolgálati egységük vezetőjének kell kézbesíteni;

e) a világítótornyok, fényjelzők és szemaforok személyzete esetében az iratot a szolgálatvégzésük helye szerinti terület kikötői hatósága vezetőjének kell kézbesíteni (a PP 133. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett külföldön él, vagy ott található a székhelye, úgy az iratot az ügyben eljáró vagy a jövőben eljáró bíróság vagy az ítélet kézbesítését elrendelő bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni, a kerületi polgári bíróság előtt indított ügyekben pedig a kerületi polgári bíróság működési területén első fokon eljáró bíróság mellett működő ügyésznek. A végrehajtásra vonatkozó iratokat a végrehajtás helyén illetékes elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni, a bíróságon kívüli iratokat pedig az utolsó külföldi lakóhely vagy ismert tartózkodási hely ügyészének kell kézbesíteni, külföldi lakóhely vagy ismert tartózkodási hely hiányában az iratot a fővárosi elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni (a PP 132. cikkének (1) bekezdése). Az irat átvételekor az ügyésznek késedelem nélkül meg kell küldenie azt a külügyminiszternek, akinek kötelessége továbbítani azt a címzett részére (a PP 134. cikkének (3) bekezdése).

Amennyiben ismeretlen a címzett tartózkodási helye vagy lakóhelyének pontos címe, a 134. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések alkalmazandók, és egyidejűleg két, Athénban és a bíróság székhelye szerinti helyen megjelenő napilapban, vagy a bírósági irat összefoglalóját átvevő ügyész javaslatát követően két athéni napilapban is közzé kell tenni a kézbesített bírósági irat összefoglalóját. Az összefoglalót a kézbesítést végző személy készíti és látja el aláírásával, és abban fel kell tüntetni az ügyben részt vevő felek teljes nevét, a kézbesített bírósági irat fajtáját, a vonatkozó kérelmet és bírósági ítélet esetében annak rendelkező részét, a bíróságot, amely az ügyet tárgyalja vagy tárgyalni fogja, vagy a tisztviselőt, aki készíti, és amennyiben a címzettet személyes megjelenés vagy meghatározott cselekmény elvégzése érdekében idézték, úgy a megjelenés helyét és időpontját, valamint az érintett cselekmény típusát (a PP 135. cikkének (1) bekezdése). A fentiek alkalmazandók abban az esetben is, ha a külügyminiszter megerősíti, hogy az iratot lehetetlen megküldeni a külföldi tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező személynek (a PP 135. cikkének (3) bekezdése).

Amennyiben a 128. cikk (4) bekezdésének b) pontjában, a 131., 132. és 133. cikkben hivatkozott irodák vagy üzletek zárva vannak, vagy az említett rendelkezésekben hivatkozott hatóságok vagy személyek megtagadják az irat átvételét vagy az átvételi elismervény aláírását, a kézbesítést végző személy elkészíti a vonatkozó elismervényt, és az iratot megküldi a kézbesítés helyén illetékes elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek, aki megküldi az iratot annak a személynek, aki megtagadta az átvételt vagy az elismervény aláírását.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Amennyiben a 7.1. pontban bemutatott kézbesítési módot olyan személy esetében alkalmazták, aki kórházban vagy büntetés-végrehajtási intézetben van, vagy tengerész, katonai szolgálatot ellátó személy vagy külföldön tartózkodó személy, úgy az átadott irat akkor minősül kézbesítettnek, amikor átadják azt a fenti pontban hivatkozott hatóságoknak vagy személyeknek, tekintet nélkül a feladás és az átvétel időpontjára (a PP 136. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a 7.1. pontban bemutatott kézbesítési módot olyan személy esetében alkalmazták, akit nem találtak a lakóhelyén, feltéve, hogy nem találtak a lakóhelyen tartózkodó felnőtt rokont sem, úgy az átadott irat akkor minősül kézbesítettnek, amikor a címzett lakásának ajtajára függesztették azt, feltéve, hogy tiszteletben tartották a kézbesítés módja tekintetében a 7.1. pontban meghatározott valamennyi követelményt (vagyis a rendőrség vezetőjének való személyes kézbesítést és a vonatkozó írásbeli értesítés megküldését).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ahogyan az a 7.1. pontban szerepel, amennyiben a lakóhelyén nem talált személyre meghatározott kézbesítési módot alkalmaztak, és feltéve, hogy nem találtak a lakóhelyen tartózkodó felnőtt rokont sem, úgy a kézbesített irat címzett lakóhelyének ajtajára való kifüggesztését és a másolat rendőrség vezetőjének való megküldését követően írásbeli értesítést kell postázni a címzett részére, feltüntetve abban a kézbesített irat fajtáját, annak a lakóhelynek a címét, ahova az iratot megküldték, a feladás dátumát, az átvevő hatóságot és az átvétel dátumát.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ahogyan az a 7.1. pontban szerepel, amennyiben a címzett megtagadja az érintett irat átvételét vagy az átvételi elismervény aláírását, a kézbesítést végző tisztviselő tanú jelenlétében a lakóhely, iroda, üzlet vagy műhely ajtajára függeszti ki az iratot. Az irat a kifüggesztéskor kézbesítettnek tekintendő.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Ebben az esetben a postai szolgáltató csak személyesen a címzettnek kézbesíti az iratot.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ebben az esetben a postai szolgáltató értesíti a távollévő címzettet arról, hogy az irat meghatározott ideig a postahivatalban marad, és ezen idő alatt átveheti azt.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a 8.2. pontban szereplő rendelkezéseket.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A kézbesítést végző személy elismervényt készít, amely tartalmazza a) a kézbesítés elrendelését, b) a kézbesített irat és az érintett személyek egyértelmű azonosítását, c) a kézbesítés dátumát és időpontját, d) az átvevő személyt és a kézbesítés módját abban az esetben, ha távollévőről van szó, vagy ha a címzett vagy a 128–135. és 138. cikkben hivatkozott személy megtagadta az átvételt (a PP 139. cikkének (1) bekezdése).

Az elismervényt aláírja a kézbesítést végző személy és az iratot átvevő személy, vagy ennek az utóbbi által történő megtagadása vagy erre való képtelensége esetén az ebből a célból felkért tanú (a PP 139. cikkének (2) bekezdése).

A kézbesítést végző személy feljegyzi a kézbesítés dátumát és időpontját, és aláírja a kézbesített iratot. Ez a feljegyzés az átvevő személy által felhasználható bizonyíték. Amennyiben eltérés áll fenn az átvételi elismervény és a feljegyzés között, az elismervényt kell figyelembe venni (a PP 139. cikkének (3) bekezdése).

A 139. cikk szerinti elismervényt két eredeti példányban kell elkészíteni, és az egyiket a kézbesítést elrendelő személynek kell megküldeni, a másikat pedig ingyenesen megőrzi a kézbesítést végző tisztviselő. A kézbesítést végző tisztviselő által vezetett külön könyvben rövid feljegyzést kell készíteni a kézbesítésről (a PP 140. cikkének (1) bekezdése).

A bírósági végrehajtónak kérésre annak a személynek a rendelkezésére kell bocsátania az ügyiratai között tárolt eredeti iratok másolatait, aki elrendelte a kézbesítést, valamint a címzettnek, illetve bárkinek, akinek jogos érdeke fűződik ehhez, feltéve, hogy a kézbesítés helye szerinti területen székhellyel rendelkező elsőfokú bíróság elnöke a kérelemre felvezetett feljegyzésben megadta az erre vonatkozó hozzájárulást (a PP 140. cikkének (2) bekezdése).

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Amennyiben valamelyik fél vis maior vagy az ellenérdekű fél visszaélése miatt nem tudott tiszteletben tartani valamely határidőt (például a bírósági végrehajtó érvénytelenül kézbesített, vagy az iratot átvevő személy szándékosan elmulasztotta a fél értesítését), úgy igazolási kérelemmel élhet az azon időponttól számított harminc napon belül (a PP 152. cikkéknek (1) bekezdése), amikor megszűnt a vis maiort képező akadály, vagy amikor tudomására jutott az ellenérdekű fél által elkövetett visszaélés (a PP 153. cikke).

Amennyiben azt a személyt, akivel szemben ítéletet hoztak, egyáltalán meg sem idézték, vagy nem jogszerűen vagy a meghatározott határidőn belül idézték meg, úgy az ítélet kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti a hibás ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben Görögországban lakik, ha pedig ismeretlen a lakóhelye vagy külföldön lakik, akkor az ítélet átvételi elismervénye 135. cikk (1) bekezdése szerinti összefoglalásának utolsó közzétételét követő hatvan napon belül (a PP 501. cikke, 503. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Amennyiben a fél úgy idézte meg az ellenérdekű felet, hogy ismeretlen tartózkodási helyen lévőként jelölte meg őt annak ellenére, hogy ismerte tartózkodási helyét, az ellenérdekű fél teljes vagy részleges perveszteség esetén hatvan napon belül kérheti a meghozott ítélet felülvizsgálatát, amennyiben Görögországban lakik,vagy a vitatott ítélet kézbesítésétől számított százhúsz napon belül, amennyiben ismeretlen lakóhelyen vagy külföldön él, vagy a vitatott ítélet meghozatalától számított három éven belül, feltéve, hogy az jogerős vagy visszavonhatatlan, más esetben az ítélet jogerőre emelkedésének napjától, amennyiben az ítélet kézbesítésére egyáltalán nem került sor (a PP 538. cikke, 544. cikkének (9) bekezdése, 545. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése).

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A kézbesítés költségeit a kézbesítést elrendelő fél előre fizeti (a PP 173. cikkének (1) és (3) bekezdése).

A pervesztes felet is kötelezni lehet e költségek megfizetésére (a PP 176. cikke és 189. cikkének (1) bekezdése). A fizetendő összeg az alkalmazott kézbesítési módtól és annak típusától függ. A kézbesítés költségének minimális összege 23 euró, amennyiben az érintett iratot a bírósági végrehajtó hivatalos irodájának területén lakó vagy tartózkodó személynek kézbesítik.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 16/12/2016