Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Iratkézbesítés - Franciaország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A hivatalos kézbesítés (signification) a végrehajtó által végzett kézbesítési mód.

A polgári perrendtartás (Code de procédure civile) 651. cikke értelmében „[az] iratokat az iratok részükre történő kézbesítése útján kell az érintett felek tudomására hozni”.

A kézbesítésre végrehajtói okirat útján történő kézbesítést (második bekezdés) jelentő hivatalos kézbesítésként (signification) vagy rendes kézbesítés (notification) útján, végrehajtó közreműködése nélkül kerülhet sor.

A hivatalos kézbesítés szabályszerűségét az azon órákra és napokra vonatkozó szigorú általános feltételek betartása, amelyekben, illetve amelyeken a kézbesítés teljesíthető, valamint a polgári perrendtartás 653. és azt követő cikkeiben előírt formai követelmények biztosítják.

  • A polgári perrendtartás kézbesítésre vonatkozó rendelkezései az alábbi linken találhatók: kattintson A link új ablakot nyit megIDE

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az ügy valamennyi fontos iratát kézbesíteni kell a másik félnek. Az eljárási irat az a dokumentum, amely lehetővé teszi a jogi eljárások megindítását, lefolytatását, felfüggesztését, illetve megszüntetését vagy egy ítélet végrehajtását (például: idézések, megállapítások, beadvány, az ítélet kézbesítése).

A polgári perrendtartás az eljárási iratok kézbesítésének vegyes rendszerét alkalmazza: a kézbesítés minden esetben lehet hivatalos kézbesítés (a polgári perrendtartás 651. cikkének harmadik bekezdése), még ha jogszabály szerint arra más formában is lehetőség van. Ezzel szemben, ahol a jogszabály hivatalos kézbesítést ír elő, ott a kézbesítés más módja szabálytalan.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A végrehajtó kizárólagos joga a hivatalos kézbesítés abban az értelemben, hogy csak a végrehajtó rendelkezik a kézbesítés teljesítésének jogosultságával. Kizárólagos jogkörüket gyakorolva igénybe vehetik felesküdött bírósági alkalmazottak szolgáltatásait, akiknek tevékenységéért a végrehajtók felelnek.

Az iratok rendes formában történő kézbesítését bárki végezheti, aki köteles vezetéknevét és utóneveit, cégnevét vagy kereskedelmi nevét, illetve lakhelyét és székhelyét a kézbesítés során megadni (a polgári perrendtartás 665. cikke). A kézbesítésre a bírósági hivatalvezető kezdeményezésére is sor kerülhet (egyes ügyekben a tárgyalásra való idézések vagy az ítélet kézbesítése esetében).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Amikor a francia hatóság (az ügyész vagy a végrehajtó) külföldi iratot köteles kézbesíteni, és megállapítható, hogy a címzett már nem lakik a megadott címen, e hatóság feladata, hogy az érintett személy lakóhelye pontos címének felderítése érdekében megtegye a szükséges lépéseket.

Ennek érdekében az ügyész hozzáférhet különböző nyilvántartásokhoz, különösen a társadalombiztosítási nyilvántartásokhoz. A közölt információ az adós címéhez, az adós munkáltatójának címéhez és azon intézményekhez kapcsolódik, amelyeknél az adós nevében számlát nyitottak, kizárva minden más információt.

Ezenfelül a polgári végrehajtási eljárás tekintetében A link új ablakot nyit mega polgári végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv (Code des procédures civiles d'exécution) L 152-1. cikke rendelkezik a végrehajtók kormányzati apparátus vagy szervek és hatóságok, valamint a közigazgatási hatóság irányítása alatt álló vállalatok és szervek birtokában lévő információkhoz való közvetlen hozzáféréséről.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A nyilvánosan (például telefonszámjegyzékben) hozzáférhető információktól eltekintve külföldi hatóságoknak és a jogi eljárásban részt vevő feleknek nincs hozzáférésük a személyes adatokat, mint például az adós címét tartalmazó nyilvántartásokhoz.

A francia jog szerint ilyen hozzáférésre csak a polgári végrehajtási eljárás vagy a bírósági eljárás keretében, bíróság határozata alapján van lehetőség (lásd az 1.3. kérdést).

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A polgári perrendtartás nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályoznák az 1206/2001/EK rendelet valamely személy címének felderítése érdekében történő alkalmazását. E rendeletnek ugyanakkor tiszteletben kell tartania a polgári perrendtartás rendelkezéseit. A francia jog szerint a polgári bíróságok – más tagállamoktól eltérően – nem férnek hozzá közvetlenül a népesség-nyilvántartásokhoz. Következésképpen az 1206/2001/EK rendelet akkor lehet alkalmazható, ha egy harmadik fél van az érintett személy címét tartalmazó dokumentum birtokában. Ebben az esetben, összhangban a polgári perrendtartás 138. és azt követő cikkeivel, a bíró kötelezheti e harmadik felet a szóban forgó dokumentum hozzáférhetővé tételére, ugyanakkor e harmadik fél hivatkozhat jogos akadályokra (például ügyvéd/ügyfél kapcsolatra).

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az rendes formában történő kézbesítésre postai úton küldött zárt borítékban vagy levélben (a polgári perrendtartás 667. cikke), vagy aláírás, illetve átvételi elismervény ellenében kerül sor. A küldeménynek tartalmaznia kell a feladó vezetéknevére és utóneveire vagy a cégnevére, illetve kereskedelmi nevére, valamint az e személy lakóhelyére vagy székhelyére vonatkozó adatokat. A küldeményben meg kell jelölni a címzettet (a polgári perrendtartás 665. cikke). A kézbesítés érvénytelenségének terhe mellett kell ezeket az adatokat megadni (a polgári perrendtartás 693. cikke).

Ha a címzett természetes személy, az iratot a lakóhelyére vagy más helyre kell kézbesíteni, ha a kézbesítésre személyesen kerül sor, vagy a kézbesítési címre, ha azt jogszabály elfogadja vagy előírja. Ha a címzett jogi személy, az iratot a központi ügyintézés helyére vagy annak hiányában személyesen kell egyik átvételre feljogosított tagja részére kézbesíteni.

A kézbesítést teljesítő személy tekintetében az az időpont az irányadó, amelyen a levelet feladták, és amelyet a kiállító hivatal bélyege igazol. Azon személy tekintetében, akinek részére az iratot kézbesítették, az az időpont az irányadó, amelyen a levelet kézhez vette. Tértivevényes ajánlott levél esetében ez az időpont a postai igazgatás által megjelölt azon időpontnak felel meg, amelyen a levelet a címzettnek átadták.

Ügyvédek közötti kézbesítésre akkor kerül sor, ha az ügyvédnek valamely iratot egy másik ügyvéd részére kell kézbesítenie (a polgári perrendtartás 671–673. cikke). Erre minden esetben a bíróságon belül kerül sor, és ez kétféle módon lehetséges: hivatalos kézbesítés (amihez az iratot és a másolatot lebélyegző és aláírásával ellátó végrehajtó közreműködése szükséges) vagy közvetlen kézbesítés (ami az irat két példányának a címzett ügyvéd részére történő átadását jelenti, aki az egyik példányt dátummal és bélyegzővel ellátva adja vissza) útján.

A hivatalos kézbesítést a végrehajtó végzi a székhelye szerinti regionális bíróság (tribunal de grande instance) illetékességi területén. A gyakorlatban a hivatalos kézbesítésre kizárólag munkanapokon, 6:00 és 21:00 óra között kerülhet sor, kivéve, ha a bíró az ettől való eltérést engedélyezi. A polgári perrendtartás 663. cikke számos adatot sorol fel, amelyeket fel kell tüntetni a végrehajtói okirat két eredeti példányán. Bármiféle szabálytalanság esetén a kézbesítés érvénytelen (a polgári perrendtartás 693. cikke). A hivatalos kézbesítés személyes kézbesítést jelent. Ha ez nem lehetséges, az iratot a lakóhelyre vagy a tartózkodási helyre kell kézbesíteni. Ha e második kézbesítési mód feltételei nem állnak fenn, a címzett részére küldött kézbesítési igazolással kerül sor a hivatalos kézbesítésre (a kézbesítésre a végrehajtói irodában kerül sor).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A polgári perrendtartás 748-1. cikke úgy rendelkezik, hogy az eljárási iratok, dokumentumok, értesítések, figyelmeztetések vagy idézések, jelentések, hivatalos jelentések, valamint a bírósági ítéletek másolatainak és a végrehajtható okirat eredeti példányainak feladására, elküldésére és kézbesítésére bizonyos feltételek fennállása esetén elektronikusan is sor kerülhet.

Az új technológiák igazságszolgáltatási rendszerbe történő bevezetése a hivatalos kézbesítés elektronikuson úton, végrehajtó által történő teljesítése feltételeinek meghatározását eredményezte.

Az ügyvédek közötti kézbesítésre ügyvédi virtuális magánhálózaton (Réseau Privé Virtuel Avocats, RPVA) keresztül is sor kerülhet, amelyet az ügyvédek és bíróságok közötti eljárási párbeszéd lefolytatására is használnak.

Az elektronikus információcsere végrehajtásának konkrét feltételeit meghatározó technikai szabályok főszabály szerint bizonyos szakemberekre, nevezetesen az ügyvédekre és a végrehajtókra korlátozzák az elektronikus kommunikációt.

A legtöbb bíróság előtt lehetséges az elektronikus kommunikáció (a regionális bíróságok [tribunaux de grande instance], a kereskedelmi bíróságok [tribunaux de commerce], a fellebbviteli bíróságok [cours d'appel], a semmítőszék [Cour de cassation] és kisebb mértékben a kerületi bíróságok [tribunaux d'instance] esetében).

Ezenfelül pontosan meghatározott esetekben és feltételek mellett a nyilvántartásból származó egyes iratok (tárgyalási értesítő vagy néhány jogi személy esetében idézések) e-mailben is elküldhetők a feleknek (a polgári perrendtartás 748-8. és 748-9. cikke).

Az irat címzettjének minden esetben kifejezett hozzájárulását kell adni az elektronikus kommunikációs eszközök használatához.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha az egyszerű kézbesítés sikertelen, hivatalos kézbesítésre kerül sor.

Hivatalos kézbesítés esetén az iratot a lakóhelyre vagy – ismert lakóhely hiányában – a tartózkodási helyre kézbesítik. A végrehajtónak ezért az irat tartózkodási helyen történő átadása előtt törekednie kell arra, hogy felkutassa a címzett lakóhelyét.

Amennyiben az irat címzettjének lakóhelye vagy tartózkodási helye ismert, és a végrehajtó a címzettet nem találja ott, a kézbesítés csak akkor lehet érvényes, ha a végrehajtó a lakóhelyen vagy a tartózkodási helyen tartózkodó személynek átadja az irat egyik példányát. Ha az irat személyesen nem kézbesíthető, a címzett érdekeinek védelme érdekében több formai követelményt is be kell tartani: bizonyos információkat fel kell tüntetni a lezárt borítékban átadott példányon, és az értesítést közönséges levélküldeményként kell az érintett személynek elküldeni.

Ha az irat címzettje nem rendelkezik ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy munkahellyel, a végrehajtó érvényesen letétbe helyezheti az iratot az irodájában. Ennek érdekében a végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben részletesen rögzíti az érintett személy felkutatására tett lépéseket. A végrehajtónak a jegyzőkönyv felvételének napján vagy legkésőbb a következő munkanapon tértivevényes ajánlott küldeményként a címzett utolsó ismert címére kell megküldenie a jegyzőkönyv egy példányát és a kézbesítendő iratot. Még ugyanezen a napon a végrehajtó közönséges postai küldeményben értesíti a címzettet, hogy ez a formai követelmény teljesült.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A hivatalos kézbesítés azon a napon tekintendő megtörténtnek, amelyen azt az érintett személy lakóhelyére vagy tartózkodási helyére teljesítették. Mivel az irat végrehajtói irodában történő hivatalos kézbesítése „lakóhelyen történő kézbesítésnek” minősül, a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítés, nem pedig a példány végrehajtói irodában történő átadása határozza meg a kézbesítés időpontját. A hivatalos kézbesítés időpontjának meghatározására vonatkozó szabályokat kell akkor is alkalmazni, ha értesítést kell küldeni.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Amennyiben nem kerül sor az irat tértivevényes ajánlott levélben postás által történő kézbesítésére, a címzettet kézbesítés megkísérléséről szóló értesítés útján értesítik, hogy az iratot meghatározott határidőn belül a postahivatalban átveheti.

Ha a végrehajtó megbizonyosodott arról, hogy kézbesítés bizonyítékán feltüntetett cím megfelelő, azonban a személyes kézbesítés nem lehetséges, a végrehajtó kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagy a postaládában, amelyben felszólítja a címzettet, hogy vegye át az iratot a végrehajtói irodában (a polgári perrendtartás 656. cikke).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Az érintett személy mint az irat címzettjének hozzájárulása nem szükséges ezen irat e személy részére történő átadásához, így ha az irat címzettje nem kívánja átvenni a végrehajtó által részére bemutatott szóban forgó iratot, ebben az esetben is úgy kell tekinteni, hogy az iratot hivatalos kézbesítés útján személyesen kézbesítették az érintett személy részére. Valóban, a végrehajtó nem kényszerítheti a címzettet, hogy átvegye az iratot, ha e személy az átvételt megtagadja; elegendő, hogy a végrehajtó az iratot a címzett otthonánál hagyja, ha észleli, hogy e személy otthon van. Ezáltal a hivatalos kézbesítés akkor is érvényes, ha a címzett megtagadja az irat átvételét, és a végrehajtó az iratot egy bútordarabon helyezi el (párizsi fellebbviteli bíróság, 1906. december 12., S. 1907. 2.109).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Postai kézbesítés esetén a tértivevényes levél kézbesítéséért felelős személy a levelet főszabály szerint csak annak a személynek kézbesítheti, akinek a levelet címezték, kivéve, ha a címzett az ilyen iratok átvételére harmadik személyt hatalmazott meg.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha az irat címzettje vagy a tértivevényes levelek átvételére meghatalmazott személy nem tudta megszerezni a posta által kézbesített iratot, akkor a kézbesítés nem szabályszerű, és azt végrehajtó általi hivatalos kézbesítés útján kell megismételni.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha a tértivevényes levél kézbesítéséért felelős személy felkeresi az irat címzettjének lakóhelyét, és e személy (vagy a tértivevényes ajánlott levelek átvételére meghatalmazott személy) nem tartózkodik ott, a postás az érintett személy postaládájában a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagy. E kézbesítés megkísérléséről szóló értesítés szerint a levél az érintett személy részére a postahivatalban rendelkezésre áll, és azt e személy tizenöt napon belül átveheti. Ha az érintett személy a levelet e határidőn belül nem veszi át, a levelet visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ha a kézbesítésre tértivevényes ajánlott levél formájában kerül sor, a postás a levelet a tértivevény aláírása ellenében adja át a címzettnek. E tértivevényt elküldik a feladónak annak igazolására, hogy az iratot személyesen adták át. Ha a címzett nem vette át a levelet a postahivatalban, vagy például a cím nem megfelelő, a kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést követő 15 napos határidő lejárta után is megkapja a feladó a tértivevényt, amely igazolja, hogy az irat kézbesítése meghiúsult.

Ha az iratot kézbesítették, a végrehajtó a hivatalos kézbesítésről szóló jelentésben feltünteti a polgári perrendtartás 655. cikke szerinti kézbesítés megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében tett lépéseket; a polgári perrendtartás 655. cikkének második bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A végrehajtó köteles feltüntetni a dokumentumban azokat a lépéseket, amelyeket a címzett részére történő kézbesítés érdekében megtett, és azokat az okokat, amelyek miatt e kézbesítés sikertelen volt.”

A végrehajtó azt a személyt is megnevezi a jelentésben, akinek részére az iratot kézbesíteni tudta, és erről értesíti a megbízót.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Az iratokat főszabály szerint személyesen kell kézbesíteni. Ugyanakkor azon tény miatt, hogy az iratokat harmadik felek részére kézbesítik, bizonyos feltételek betartása esetén nem lesz a kézbesítés szükségszerűen szabálytalan.

A polgári perrendtartás 670. cikkének rendelkezései szerint tértivevényes ajánlott levél esetében a levél akkor tekinthető a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre kézbesítettnek, ha a tértivevényt a tértivevény aláírására meghatalmazott személy aláírja. E kézbesítés hatással lehet arra, hogy az ítéletet miként minősítik (az ítélet mindkét fél meghallgatását követően vagy ha a személy nem jelent meg, távollétében meghozottnak minősül), ugyanakkor ez a kézbesítés szabályos.

Egyéb esetekben, azaz ha az ajánlott levél kézbesítési címe hibás, vagy ha a címzett nem vette át a levelet a postahivatalban, a bírósági hivatalvezetőnek meg kell kérnie a felet, hogy az említett törvény 670-1. cikkének rendelkezései szerint a végrehajtó általi kézbesítést vegye igénybe. Ez a lépés lehetővé teszi, hogy az irat kézbesítése szabályossá váljon.

Hasonlóképpen, a végrehajtó az iratot a címzettől eltérő személynek is kézbesítheti, például a lakóhelyen tartózkodó családtagnak. Ebben az esetben az iratot lezárt borítékban a harmadik félnél hagyják, és a végrehajtó a kézbesítési jelentésben feltünteti azon személy nevét, aki az iratot átvette (az említett törvény 655. és 657. cikke).

Ha a végrehajtó ellenőrizni tudja, hogy a címzett valóban a megadott címen lakik, kézbesítés megkísérléséről szóló értesítést hagyhat a postaládában, amelyben kéri a címzettet, hogy a végrehajtói irodában vegye át a levelet. Ebben az esetben az irat szabályszerűen és a lakóhelyen kézbesítettnek minősül az ítélet minősítését illető, fent említett következményekkel (az említett törvény 656. cikke).

Végezetül, az alperes kerületi bíróság, kereskedelmi bíróság vagy munkaügyi bíróság (Conseil de prud’hommes) előtti tárgyaláson való önkéntes részvétele lehetővé teszi, hogy ne vegyék figyelembe az eljárást megindító irat kézbesítésének szabálytalanságát, ha a felek ehhez hozzájárultak (Soc. 1990. május 16.).

Ezen eseteken kívül az irat kézbesítésének szabálytalansága azt jelenti, hogy a kézbesítés nem vehető figyelembe, és nem keletkeztethet jogot. Az különösen nem teszi lehetővé a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidők megkezdődését.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Az irat ajánlott levél útján történő kézbesítésének díja megegyezik a Franciaországból Franciaországon belüli címre küldött ajánlott levél díjával, azaz 5,10 euró 20 grammig, amely a 2017. április 1-jén irányadó díj.

Az iratok végrehajtó általi kézbesítésének díját A link új ablakot nyit mega bírósági tisztviselők szabályozott díjainak megállapításáról szóló, 2016. február 26-i rendelet (Arrêté du 26 février 2016 fixant les tarifs réglementés des huissiers de justice) alapján határozzák meg.

A hivatalos kézbesítés díja az irat jellegétől és a szóban forgó összegtől függ, de általában nem haladja meg az 50 eurót.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 21/11/2018