Iratkézbesítés - Hollandia

Visszaállít Mentés PDF formátumban

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A megkeresett hatóságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megküldött valamennyi irat.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Hollandiában a végrehajtót jelölték ki átvevő és áttevő intézményként.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A végrehajtó köteles a címzett lakóhelyét a holland népesség-nyilvántartásban (BRP) ellenőrizni. E kötelező ellenőrzés során megállapítható lesz az új cím, ha a címzett már nem a megadott címen lakik.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Hollandiában a bíróságok a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok. A holland bíróságok azonban nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy (kérésre) kiderítsék egy fél címét.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratok kézbesítése a végrehajtó hivatalos kötelezettségei közé tartozik (a végrehajtókról szóló törvény [Gerechtsdeurwaarderswet] 2. cikke). A 4.1. kérdés körében leírtaknak megfelelően az ellenőrzést követően a végrehajtó köteles a kézbesítésre átvett iratot a címzett részére kézbesíteni. Főszabály szerint az iratokat személyesen kézbesítik. A 7. kérdés körében említett „helyettesítő kézbesítésen” kívül nincs lehetőség másfajta kézbesítésre.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az iratok Hollandiában nem kézbesíthetők elektronikusan.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Nem, vagy csak abban az esetben, ha ez a különleges forma nem ellentétes a holland joggal. A kézbesítés a címzett lakóhelyétől eltérő címre is lehetséges, feltéve, hogy a végrehajtó személyesen találkozik és beszél a címzettel. Ha a címzett nem rendelkezik Hollandiában ismert lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, az irat az ügyész hivatalában helyezhető letétbe.

A végrehajtók postai úton nem kézbesítik az iratokat, azonban más tagállam áttevő intézménye postai úton közvetlen küldheti meg az iratot a címzettnek.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Nem alkalmazandó.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Nem alkalmazandó.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

1. Az irat átvételének megtagadása

Ha a címzett megtagadja a végrehajtó által kézbesített irat átvételét, a végrehajtó jogosult az iratot a bejegyzett címen zárt borítékban hagyni (a polgári perrendtartás [Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering] 47. cikke). Az irat ezen időpontban kézbesítettnek tekintendő.

2. Az átvétel megtagadása a fordítás hiánya miatt

Ha a címzett fordítás hiánya miatt tagadja meg az irat átvételét (az 1393/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése), a végrehajtó köteles ezt a megtagadást az igazolásban rögzíteni és az iratot kézbesítetlennek minősíteni. Az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának megfelelően a bíróság feladata eldönteni, hogy a kézbesítés megtagadása mennyiben tekinthető érvényesnek (Novo Banco ítélet).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A postai kézbesítés más személy részére is teljesíthető. A kézbesítés módjától függően szükséges az átvevő személy azonosítása.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Amennyiben az irat ajánlott küldeményként érkezett, azt meghatározott időn keresztül a postahivatalban helyezik letétbe. A postás erről értesítést hagy a címzett postaládájában.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Ha az ajánlott küldemény nem kézbesíthető, a postás üzenetet hagy, amely szerint a címzett az iratot a megadott postahivatalban veheti át. Az iratot három hétig őrzik. Ha ezen idő alatt nem veszik át, az iratot visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, a kézbesítési jegyzőkönyvön felül a megkeresett hatóság (a végrehajtó) kézbesítési igazolást is kiállít (a kézbesítési rendelet 10. cikke), és azt a jegyzőkönyvvel együtt megküldi a megkereső hatóságnak.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Az irat kézbesítése nem lehet jogellenes, ha arra végrehajtó részvételével került sor. A kézbesítés a polgári perrendtartás 66. cikke szerint érvénytelen lehet.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Ha a kézbesítésre egy holland megkeresett hatóságon keresztül kerül sor, a kézbesítés díja kézbesítésenként 65 EUR.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 11/04/2019