Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Iratkézbesítés - Lengyelország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Az „iratkézbesítés” azt jelenti, hogy meghatározott személyek számára hozzáférést biztosítanak a jogszabályokkal összhangban a nekik szánt levelezéshez.

Az igazságszolgáltatás átláthatóságának alkotmányos elve, a felek eljárási jogai és azok megvédésének lehetősége, az eljárások érvényessége, a határidők helyes számítása és ennélfogva az ítéletek érvényessége mind csak az iratok megfelelő kézbesítése esetén biztosítható.

Az iratkézbesítésre vonatkozó szabályok kötelezőek, és a feleket nem illeti meg mérlegelési jogkör e tekintetben. E szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (a továbbiakban: a törvénykönyv) 131–147. cikke és az alábbi végrehajtási aktusok rögzítik:

  • a rendes bíróságok eljárási szabályzatáról szóló, 2007. február 23-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: az eljárási szabályzat);
  • a bírósági iratok polgári eljárások keretében történő kézbesítésére irányuló eljárás részletes szabályairól és a kézbesítés módjáról szóló, 2010. október 12-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: a rendelet).

A bíróságon kívüli iratok kézbesítését a postáról szóló, 2012. november 23-i törvény és az annak alapján elfogadott végrehajtási aktusok – beleértve a közigazgatásért és a digitalizációért felelős miniszternek az egyetemes szolgáltatások kijelölt szolgáltató általi nyújtásának feltételeiről szóló, 2013. április 29-i rendeletét (a továbbiakban: a postáról szóló rendelet) – szabályozzák.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A bírósági iratokat (a bíróság által a feleknek vagy a bírósági eljárásokban részt vevő más személyeknek megküldött iratokat) hivatalosan kézbesítik. Ilyen iratok például a következők:

  • a beadványok másolatai a mellékletekkel együtt,
  • az értesítések,
  • az idézések,
  • a jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatások,
  • az ítéletek másolatai az indokolással együtt.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Lengyelországban az iratokat hivatalosan kézbesítik, ami azt jelenti, hogy csaknem minden iratot hivatalból kézbesítenek. Az eljárások során a bíróságok kézbesítik az iratokat. A kézbesítő hatóságok a postai szolgáltató, a bírósági végrehajtók és a bírósági kézbesítési ügynökség. Főszabály szerint a postai szolgáltató kézbesíti az iratokat. A kézbesítés költségeit és hatékonyságát szem előtt tartva kerül sor a bírósági iratok kézbesítési módjának megválasztására. Az iratok akkor kézbesíthetők a bírósági kézbesítési ügynökség, bírósági titkárok, az igazságügyi rendőrség vagy bírósági végrehajtók (az eljárási szabályzat 68. cikke) által, ha ez a kézbesítési mód hatékonyabb bizonyos körülmények között. A végrehajtási eljárások során a bírósági végrehajtók kézbesítik az iratokat. Az igazságügyi miniszter bírósági kézbesítési ügynökséget állíthat fel, és meghatározhatja annak szerkezeti felépítését és az iratkézbesítési eljárás részletes szabályait.

A törvénykönyv 132. cikke értelmében az ügyvédek és jogtanácsosok mentességet élveznek a hivatalos iratkézbesítés elve alól, és keltezett tértivevénnyel közvetlenül egymásnak kézbesíthetik az iratokat. Annak bizonyítékát, hogy a beadványt kézbesítették a másik félnek, vagy hogy azt ajánlott levélben feladták, csatolni kell a bírósághoz benyújtott beadványokhoz. Vissza kell küldeni azokat a beadványokat, amelyekhez nem csatolták a kézbesítés vagy az ajánlott levélben történő feladás bizonyítékát. Az iratok közvetlenül a bíróság titkárságán is kézbesíthetők a személyazonosságukat és az átvételt igazoló címzettek részére.

Az eljárási szabályzat 70. cikke értelmében a bíróság elnöke elrendelheti a bírósági iratok helyi intézmények és ügyvédek részére történő közvetlen kézbesítését és a helyi intézmények által a bírósághoz benyújtott iratok közvetlen átvételét. Ha valamely előkészítő irat benyújtására olyan későn került sor, hogy annak egy példányát nem lehetett kézbesíteni a bírósági tárgyalásra való idézéssel együtt, ezen irat a tárgyaláson is kézbesíthető.

Az eljárási szabályzat 71. cikke és a törvénykönyv 135. cikke értelmében abban az esetben, ha a címzett csak egy postafiókszámot adott meg levelezési címként, e postafiókon keresztül is értesíthető egy bírósági irat megérkezéséről.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A megkeresett hatóság a megfelelő nyilvántartásokat használva állapíthatja meg a címet, ha ezt megfelelőnek ítéli. A lengyelországi nyilvántartásokat a 4.2. pont sorolja fel.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A szóban forgó információ az Általános Elektronikus Népesség-nyilvántartó Rendszerből (PESEL) szerezhető be azon bíróság kérelmére, amely előtt eljárást indítottak, vagy egy jogos érdekkel rendelkező személy kérelmére (a jogos érdeket igazoló iratok közé tartoznak a kérelmek, a bírósági végrehajtói levelek és a megállapodások).

A fél vagy a jogos érdekkel rendelkező személy a A link új ablakot nyit meghttp://www.mswia.gov.pl/portal/pl/381/32/ oldalon elérhető formanyomtatványt használva nyújthat be kérelmet.

A díj 31 PLN. Minden kérelemhez csatolni kell a díj megfizetéséről szóló igazolást (a bíróságok által benyújtott kérelmek díjmentesek).

A díjat az alábbi számlaszámra kell befizetni:

Belügyi és Közigazgatási Minisztérium

Ul. Batorego 5

00-951 Varsó

Számlaszám: NBP O/O Varsó 67 1010 0031 3122 3100 0000 sz.

Ügyvéd meghatalmazása esetén a meghatalmazást csatolni kell a kérelemhez.

A kérelmeket az alábbi címre kell benyújtani:

Wydział Udostępniania Informacji

Departamentu Spraw Obywatelskich MSWiA

Ul. Pawińskiego 17/21

02-106 Varsó

Lengyelországban a vállalkozások (bejegyzett társulások, szakmai személyegyesítő társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok, szövetkezetek, állami tulajdonban lévő vállalkozások, K+F struktúrák, külföldi vállalkozások és fióktelepeik, valamint kölcsönös önsegélyező egyesületek) címei a Nemzeti Bírósági Nyilvántartás által vezetett online nyilvántartásban érhetők el. A nyilvántartást a nyilvánosság elvével összhangban vezetik (bárki hozzáférhet az abban tárolt adatokhoz).

Online elérhető információk az alábbi helyeken találhatók:

A link új ablakot nyit meghttp://bip.ms.gov.pl/rejestry-i-ewidencje/okrajowy-rejestr-sadowy/elektroniczny-dostep-do-krajowego-rejestru-sadowego/

Keresőmotor: A link új ablakot nyit meghttps://ems.ms.gov.pl/krs/wyszukiwaniepodmiotu

A gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek adatait a nyilvános Gazdasági Tevékenységek Központi Nyilvántartása és Információjegyzéke (CEIGD) tartalmazza.

A Gazdasági Tevékenységek Központi Nyilvántartásának és Információjegyzékének keresőmotorja: A link új ablakot nyit meghttps://prod.ceidg.gov.pl/ceidg.cms.engine/

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A bíróságok minden egyes kérelem esetében megvizsgálják annak elfogadhatóságát. Nem létezik egységes gyakorlat e tekintetben. A címek megállapításának módjait a 4.2. pont ismerteti.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A gyakorlatban a bírósági iratokat rendszerint tértivevényes ajánlott levélben küldik meg (lásd a 3. pontot).

A törvénykönyv 133. cikke értelmében abban az esetben, ha a címzettek természetes személyek, az iratokat személyesen részükre kézbesítik, azaz adják át nekik vagy – ha nem rendelkeznek jogképességgel – jogi képviselőjüknek. A jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek szánt iratokat a bírósági képviseletükre jogosult szervnek kézbesítik, vagy az érintett egység vezetője által az iratok átvételére feljogosított munkavállalóknak adják át azokat. Ha jogi képviselőt jelöltek ki vagy egy személyt jogosítottak fel a bírósági iratok átvételére, az iratokat e személyek részére kézbesítik.

A törvénykönyv 135. cikke értelmében a fél kérelmére az általa megadott postafiókcímre is kézbesíthetők iratok.

A törvénykönyv 137. cikke értelmében a kötelező katonai szolgálatukat töltő katonák és a rendőrségi, valamint büntetés-végrehajtási tisztviselők részére közvetlen felettesük útján kell az iratokat kézbesíteni. Az iratokat a megfelelő intézet vezető szervein keresztül kell a raboknak kézbesíteni.

A közvetett és a fiktív kézbesítéssel a 7. pont foglalkozik.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A törvénykönyv 1311. cikke értelmében az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásokban az ilyen eljárásokat támogató információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) rendszeren keresztül kézbesítik az iratokat a jogosultak részére (elektronikus kézbesítés). Az iratokat akkor kézbesítik a kötelezetteknek, ha ellentmondást nyújtottak be elektronikus úton.

Valamely irat elektronikus kézbesítése esetén azt az elektronikus tértivevényen feltüntetett napon kell kézbesítettnek tekinteni. Tértivevény hiányában a kézbesítést az iratnak az ICT rendszerbe történő feltöltését követő 14 nap elteltével kell végrehajtottnak tekinteni.

A kézbesítendő iratokat nem küldik meg e-mail címekre, de értesítést hagynak a címzett postafiókjában arról, hogy egy üzenet feltöltésére került sor az ICT rendszerben.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a címzett nincs otthon, a kézbesítést végző személy a háztartás nagykorú tagjának adhatja át a bírósági iratot, vagy ilyen személy hiányában a lakásszövetkezetnél, a házmesternél vagy a falu vezetőjénél hagyhatja az iratot, ha e személyek nem ellenérdekű felek az ügyben, és vállalták az irat címzettnek való átadását (a törvénykönyv 138. cikke).

Ha az irat nem kézbesíthető a fent ismertetett módon, azt a postahivatalban vagy a helyi városházán kell hagyni. Erről szóló értesítést kell elhelyezni a címzett ajtaján vagy levélszekrényében (a törvénykönyv 139. cikke).

Ha az iratok azért nem kézbesíthetők jogi személyek, szervezetek vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó természetes személyek részére, mert nem került sor a címváltozás bejelentésére, az iratokat az ügyiratok között kell hagyni, és azok érvényesen kézbesítettnek tekintendők, kivéve, ha a bíróság ismeri az új címet (a törvénykönyv 139. cikke).

Az iratok személyesen az érintett személy keresete tárgyában eljáró bíróság által kijelölt ügygondnok részére is kézbesíthetők. Erre akkor kerül sor, ha a fél jogainak védelmét szükségessé tevő beadványt ismeretlen helyen tartózkodó fél részére kell kézbesíteni. Szervezetek részére is kijelölhető ügygondnok, ha nincs képviselő szervük, vagy e szerv tagjai ismeretlen helyen tartózkodnak (a törvénykönyv 143. cikke).

Ha valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik, és a kézbesítendő irat nem teszi szükségessé e fél jogainak védelmét, ezen iratot a bíróság épületében történő közzététel útján kell kézbesíteni (a törvénykönyv 145. cikke).

Ha a felek és képviselőik nem jelentik be a címváltozást, a bírósági iratot az ügyiratok között kell hagyni, és az érvényesen kézbesítettnek tekintendő, kivéve, ha a bíróság ismeri az új címet (a törvénykönyv 136. cikke).

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A törvénykönyv 139. cikke értelmében az irat postahivatalban vagy helyi városházán hagyásáról szóló értesítésen fel kell tüntetni, hogy az iratot hét napon belül kell átvenni. Ha a címzett nem veszi át az iratot e határidőn belül, akkor a kézbesítést végző személy még egyszer megkísérli az iratot a címzettnek kézbesíteni. Ennek eredménytelensége esetén a kézbesítést végző személy még egy értesítést hagy arról, hogy az iratot a postahivatalban vagy a helyi városházán hagyta, és a címzett további hét napon belül veheti át azt. Az ítélkezési gyakorlat ezen időszak utolsó napján tekinti kézbesítettnek az iratokat (lásd a 7.3. pontot).

Közvetett kézbesítés esetén (lásd a 7.1. pont első bekezdését) a háztartás nagykorú tagjának átadott, vagy ilyen személy hiányában a lakásszövetkezetnél, a házmesternél vagy a falu vezetőjénél hagyott bírósági iratok az e személyeknek történő átadás időpontjában tekintendők kézbesítettnek.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Értesítést kell elhelyezni a címzett ajtaján vagy egy levélszekrényben. A rendelet tartalmaz egy mintaértesítést. Az jelzi többek között, hogy amennyiben annak ellenére nem veszik át az ajánlott levélben megküldött bírósági iratot, hogy a címzettet kétszer is értesítették, ezen iratot visszaküldik az azt feladó bíróságnak. Ebben az esetben a címzett általi átvehetőségének utolsó napján kell kézbesítettnek tekinteni az iratot. Az iratok kézbesítése eljárási határidők megkezdődésével járhat.

A rendelet 6. cikke értelmében a szolgáltató postahivatala vagy a kézbesítést végző személy értesítést készít arról, hogy egy irat letétbe helyezésére került sor, amely megjelöli a szolgáltató azon postahivatalát vagy azt a városházát, ahol az iratot az értesítés elhelyezésének napját követő naptól számított hét napon belül át kell venni. Az értesítéseket a címzettek levélszekrényeiben kell elhelyezni.

A címzettet arról tájékoztató értesítés elhelyezését követően, hogy az irat a szolgáltató postahivatalában vagy a helyi városházán vehető át, a kézbesítést végző személy

1. egy tértivevényre feljegyzi, hogy az irat kézbesítésére nem került sor, a levél címet tartalmazó oldalán bejelöli az „értesítés hagyva” rubrikát, és aláírja azt;

2. haladéktalanul a szolgáltató postahivatalában vagy a helyi városházán helyezi el az iratot.

A szolgáltató postahivatala vagy a városháza igazolja a letétbe helyezett irat kézhezvételét, azt a beérkezés időpontját feltüntető bélyegzővel látja el és aláírja az átvevő személy.

A letétbe helyezett iratot a szolgáltató postahivatala vagy a városháza őrzi az értesítés elhelyezésének napját követő naptól számított következő hét napban.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett megtagadja az irat átvételét, az irat kézbesítettnek tekintendő.

Ebben az esetben a kézbesítést végző személy feljegyzi magának a kézbesítés időpontját, és hogy miért maradt el a tértivevény aláírása (a törvénykönyv 139. cikke).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Az iratokat a postai szolgáltató ebben az esetben rendszerint rendes levélként, nem pedig bírósági iratként kézbesíti.

A postáról szóló törvény 37. cikke értelmében az irat – kivéve, ha a postai küldeményt a postán maradóként (poste restanteként) küldik – az alábbi személyeknek is átadható, és érvényesen kézbesítettnek tekintendő:

1. a címzettnek:

a) a levélszekrényébe, az ajánlott tételek kivételével,

b) egy postahivatalban, ha a címzett nem tartózkodott a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen a postai küldemény kézbesítésekor, vagy ha a postai küldemény nem kézbesíthető levélszekrényen keresztül,

c) a címzett és a postai szolgáltató megállapodása szerinti helyen;

2. a címzett jogi képviselőjének vagy általános vagy postai meghatalmazással rendelkező ügyvédjének:

a) a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen,

b) egy postahivatalban;

3. a címzettel együtt lakó nagykorú személy részére, ha a címzett nem adott az ajánlott tételek vagy postautalványok kézbesítésére vonatkozó utasításokat a postahivatalnak:

a) a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen,

b) egy postahivatalban, miután a kérdéses személy írásban nyilatkozott arról, hogy együtt él a címzettel;

4. egy hatóság irodájában postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az érintett hatóságnak címezték;

5. jogi személyeknél vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységeknél postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az alábbiaknak címezték:

a) az érintett jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységnek,

b) egy nem az érintett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egység vezetősége tagjának vagy munkavállalójának minősülő természetes személynek, aki a jogi személynél vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységnél tartózkodik;

6. egy szervezeti egység vezetőjének vagy az e vezető által meghatalmazott természetes személynek, ha a postai küldeményt egy olyan egységnél tartózkodó természetes személynek címezték, ahol rendkívül bonyolult vagy lehetetlen postai küldeményt kézbesíteni a címzettnek az adott egység jellege vagy az általánosan elfogadott szokás miatt.

A postáról szóló rendelet 30. és azt követő cikkei értelmében a kijelölt szolgáltató oly módon nyújtja a szolgáltatásokat, hogy lehetővé váljon a feladó számára, hogy csak írásbeli kérelmére kapjon az ajánlott tétel átvételét igazoló dokumentumot.

A kijelölt szolgáltató valamennyi postahivatalában átveszi a címzettek arra irányuló írásbeli kérelmeit, hogy a postai küldeményeket az e kérelmekben megjelölt címekre küldje az eljárási szabályzatban meghatározott határidőn belül.

A kijelölt szolgáltató az ajánlott tételeknek a címzettel élő nagykorú személyek részére történő kézbesítést megtiltó írásbeli utasításokat fogad el a címzettektől.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a címzett vagy az ajánlott tételek átvételére feljogosított más személyek nincsenek jelen a kézbesítéskor, a kijelölt szolgáltató az ajánlott tétel kézbesítésének megkísérléséről szóló értesítést helyez el a címzett levélszekrényében az adott tétel átvételének határidejére és a tétel letétbe helyezésének helyéül szolgáló postahivatal címére vonatkozó információval együtt. Az értesítés papíralapú.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A kijelölt szolgáltató 14 napig adja át a címzetteknek a postai küldeményeket a postahivatalokban (a továbbiakban: átvételi határidő). E határidő lejárta után a postai küldemény tárolható a címzett erre irányuló írásbeli kérelme esetén.

Az átvételi határidő az értesítés elhelyezésének napját követő napon kezdődik.

Az e határidőn belül át nem vett postai küldeményeket visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A tértivevény – rendszerint a küldeményhez csatolt formanyomtatvány – szolgál a kézbesítés megtörténtének és időpontjának bizonyítékaként. A törvénykönyv 142. cikke értelmében az iratot átvevő személy az aláírásával igazolja annak átvételét és az átvétel időpontját. Ha e személy nem tud vagy nem akar így tenni, a kézbesítést végző személy feljegyzi magának a kézbesítés időpontját, és hogy miért maradt el a tértivevény aláírása. A kézbesítést végző személy feljegyzi a tértivevényre az irat kézbesítésének módját, feltünteti a kézbesített iraton a kézbesítés időpontját, és aláírja azt.

A bírósági irat átvételéről készült elismervény a kézbesítést és annak időpontját igazoló hivatalos dokumentum. Annak a személynek, aki arra hivatkozik, hogy valamely irat kézbesítésére más időpontban került sor, bizonyítékot kell benyújtania ezen állítás alátámasztására.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha a kézbesítést végző személy megsérti a kézbesítés feltételeit, a kézbesítés érvénytelennek tekintendő.

Ha valamely iratot nem a helyes címre kézbesítenek, azt érvényesen kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett ténylegesen átveszi azt.

Mindazonáltal az a fél, aki képtelen volt valamely cselekményt elvégezni azért, mert valamely iratot nem a megfelelő személy részére kézbesítettek, három hónapon belül az eljárás újbóli megindítását kérheti (a törvénykönyv 401. és 407. cikke).

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Nem közvetlenül. A kézbesítés díjmentes Lengyelországban, kivéve, ha kérelemre különleges eljárás alkalmazására került sor (az 1393/2007 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdése).


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 28/02/2017