Kis értékű követelések - Lettország

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Lettországban külön eljárások állnak rendelkezésre a kis értékű követelések tekintetében, ahol a követelést tárgya pénz vagy tartásdíj behajtása, annak teljes összege pedig nem haladja meg a 2100 EUR-t.

A kis értékű követeléseket a polgári eljárásról szóló törvény 30.3 fejezetének 250.18–250.27 szakasza, illetve 54.1 fejezetének 449.1–449.12 szakasza szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kizárólag pénz és tartásdíj behajtására alkalmazható (a polgári eljárásról szóló törvény 35. szakasza (1) bekezdésének 1) és 3) pontja).

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban a tőketartozás, illetve tartásdíj behajtására irányuló követelés esetén a teljes tartozás összege a kereset benyújtásának napján nem haladhatja meg a 2100 EUR-t. Tartásdíj behajtására irányuló követelések esetén a kifizetések teljes összegére alkalmazandó felső határt gyermekenként kell érteni, és a teljes összeg az egy év alatt kifizetendő összeget jelenti.

A kis értékű követelésekre a nemzeti jogban alkalmazandó rendelkezések nem vonatkoznak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i A link új ablakot nyit meg861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kis értékű követelések eljárására, kivéve az elsőfokú bíróság határozataival szembeni jogorvoslati eljárást. A tartásdíj határokon átnyúló, EU-n belüli ügyekben történő behajtására irányuló követeléseket a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i A link új ablakot nyit meg4/2009/EK tanácsi rendelet szabályozza.

A kereset után fizetendő illeték (valsts nodeva) a követelt összeg 15%-a, de legalább 71,41 EUR. Gyermek vagy szülő után fizetendő tartásdíj behajtására irányuló követelés esetében nem kell illetéket fizetni.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kis értékű követelések elbírálása során a bíróság a rendes bírósági eljárásokat követi, a kis értékű követelések tekintetében megállapított kivételekkel. Az ügy vizsgálatát írásbeli kereset alapján kezdik meg.

A bíróság nem vizsgálja meg a keresetet, ha azt nem a polgári eljárásról szóló törvényA link új ablakot nyit meg250.20 szakasza alapján készítik el – ha a felperes nem használta a kis értékű követelésekre vonatkozó formanyomtatványt, illetve ha nem jelölte meg, hogy kéri-e az ügy tárgyalással történő elbírálását.

Ebben az esetben a bíró indokolással ellátott határozatban közli, hogy nem vizsgálja meg a keresetet, a határozatot megküldi a felperesnek, és határidőt tűz a hiánypótlásra. A határidő a határozat közzétételétől számított legalább 20 nap. A bíró határozata ellen 10 napon belül lehet fellebbezni; ez az időtartam 15 nap, ha az adott személy nem Lettországban rendelkezik lakóhellyel.

1.3 Nyomtatványok

A keresetet és az alperesi észrevételeket a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendeletben (Ministru kabinets) előírt nyomtatványokat használva kell elkészíteni. A rendelet mellékleteiben az alábbi nyomtatványok szerepelnek:

  1. Kereset pénz behajtására irányuló követelés esetére
  2. Kereset tartásdíj behajtására irányuló követelés esetére
  3. Észrevételek pénz behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére
  4. Észrevételek tartásdíj behajtására irányuló követelésre vonatkozó kereset esetére

A rendelet elérhető a hivatalos közlöny, a Latvijas Vēstnesis jogszabályokat ismertető portálján: A link új ablakot nyit meghttp://www.tiesas.lv/.

A felperes és az alperes adatain kívül a kis értékű követelések nyomtatványán a következő információt kell megadni:

  1. Azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) neve, ahova a keresetet benyújtják, kivéve, ha a felek szerződésben megállapodtak, hogy bármely vitát más fórum előtt kell rendezni; valamely személy ellen a bejelentett lakóhelye szerint, jogi személy esetében a székhelye szerint illetékes bíróságon lehet keresetet benyújtani (ha a követelés a jogi személy fióktelepének vagy kirendeltségének tevékenységével függ össze, a keresetet be lehet nyújtani a fióktelep vagy kirendeltség helye szerint illetékes bírósághoz is).
    Az arra vonatkozó információ, hogy melyik az illetékes bíróság, és ennélfogva melyiket kell a nyomtatványon feltüntetni, a következő internetes portálon érhető el: A link új ablakot nyit meghttp://likumi.lv/doc.php?id=237849, ezen belül a Tiesas („Bíróságok”), Tiesu darbības teritorijas („Bíróságok illetékessége”) menüpontban.
  2. Ha a felperes érdekeit egy másik személyen keresztül szeretné képviseltetni a bíróság előtt, fel kell tüntetni a felperesi képviselő adatait. Ahhoz, hogy egy másik személy a bíróság előtt képviselőként eljárhasson, meghatalmazást (pilnvara) kell készíteni, amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni, és azt fel kell tüntetni a képviselet alapjáról szóló rovatban. Ha a képviselő ügyvéd (zvērināts advokāts), a képviseletet ügyvédi meghatalmazással (orderis) kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie).
  3. A követelés tárgya: a nyomtatványon fel kell tüntetni a vitatott jogokat, valamint a felperes és az alperes közötti jogviszonyt, amelynek fennállása vagy fenn nem állása megerősítésének érdekében a felperes a bírósághoz fordul, kérelmezve, hogy a bíróság védje meg a jogszabályban garantált jogait vagy jogos érdekeit.
  4. A követelt összeg kiszámításának módja: a kis értékű követelések nyomtatványán fel kell tüntetni a tőketartozást, azaz a kamatok és kötbérek nélküli tartozást, emellett a kötbért, a szerződés vagy jogszabály alapján esedékes kamatot, és mindezek összegét.
  5. A nyomtatványon fel kell tüntetni a felperes követelésének alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, a követelés konkrét jogszabályi alapját, végül a felperes által a bíróságtól kért intézkedést.
  6. A keresetet a felperesnek vagy a képviselőjének, illetve ha a bíróság előírja, kettejüknek együttesen kell aláírnia. A keresethez csatolni kell olyan dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a jogszabályban előírt, az ügy előzetes, bíróságon kívüli kivizsgálásával kapcsolatos eljárásokat követték, valamint dokumentumokat, amelyek indokolják a követelés alapjául szolgáló tényeket.

1.4 Segítségnyújtás

A polgári eljárásról szóló törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtásra. Kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben van lehetőség képviseletre.

Ha a felperes úgy kívánja, hogy érdekeit más személy képviselje a bíróság előtt, és a keresetet a képviselő nyújtja be, a keresetben fel kell tüntetni a képviselő családi és utónevét, személyi azonosítószámát, a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címét, illetve ha a képviselő jogi személy, a nyilvántartási számát és székhelyét. Bármely természetes személy lehet képviselő polgári eljárásban, ha betöltötte 18. életévét, nem áll gondnokság alatt, és nem vonatkozik rá a polgári eljárásról szóló törvény 84. szakaszában meghatározott egyik korlátozás sem. Ha másik személy jár el képviselőként a bíróság előtt, azt az érintett félnek fel kell hatalmaznia közjegyző által hitelesített meghatalmazással. A képviselendő személy szóbeli felhatalmazást is adhat a bíróság előtt, amellyel feljogosíthat egy másik személyt, hogy a nevében eljárjon; ezt a felhatalmazást fel kell venni a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvébe. Jogi személy képviselőjének írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie, vagy azt igazoló iratokkal, hogy ő olyan tisztségviselő, aki külön felhatalmazás nélkül jogosult a jogi személy képviseletére. Ha a képviselő ügyvéd, a képviseletet ügyvédi meghatalmazással kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie). Ha valamely személy képviselőt állít ki maga helyett, a szükséges dokumentumokat az adott személyt a meghatalmazással összhangban képviselő személynek kell benyújtania a bírósághoz, és neki kell azokat aláírnia.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításfelvételre a polgári eljárásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók. Ennek megfelelően a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bizonyíték lehet a felek vagy harmadik személyek észlelése, a tanúvallomás, az okirati bizonyíték és a szakértői vélemény.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíró a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást írásbeli kereset alapján indítja meg. A keresetet és az ahhoz csatolt dokumentumok másolatát, valamint az észrevételek megtételére lehetőséget biztosító formanyomtatványt megküldik az alperesnek; az alperesnek 30 nap áll rendelkezésére bármely észrevétel megküldésére. A bíróság arról is tájékoztatja az alperest, hogy ha nem tesz észrevételt, az nem akadályozza az ügy elbírálását, valamint arról, hogy az alperes teljes körű bírósági tárgyalást kérhet. Amikor a bíróság megküldi a dokumentumokat a feleknek, ismerteti eljárási jogaikat, tájékoztatja őket az ügyet vizsgáló bíróság összetételéről, és kifejti, hogy a felek hogyan élhetnek kifogással valamely bíróval szemben. A polgári eljárásról szóló törvény eljárási jogokat biztosít a felek számára az ügy tárgyalásra való előkészítését illetően; e jogokat az ügy elbírálására kitűzött napot megelőzően legkésőbb hét nappal gyakorolhatják.

Az alperes a kormány által jóváhagyott nyomtatványon nyújthatja be észrevételeit. E nyomtatvány egyike a kis értékű követelésekre alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2011. október 11-i 783. sz. kormányrendelet mellékletében szereplő mintáknak (a nyomtatvány elérhető a lett bírósági portálon: http://likumi.lv/doc.php?id=237849). Észrevételeiben az alperesnek a következőkre kell kitérnie:

  1. a bíróság neve, ahova az észrevételt benyújtják;
  2. a felperes családi és utóneve, személyi azonosító száma, bejelentett lakcíme, ennek hiányában a felperes tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye;
  3. az alperes családi és utóneve, személyi azonosító száma és bejelentett lakóhelye vagy bármely más bejelentett címe, ennek hiányában a tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; emellett az alperes más kapcsolattartási címet is megadhat a bíróságnak;
  4. az ügyszám és a követelés tárgya;
  5. nyilatkozat arról, hogy elfogadja-e a követelést teljes egészében vagy részben;
  6. a követeléssel szembeni kifogásai, azok indokai és az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések;
  7. a követeléssel szembeni kifogást alátámasztó bizonyítékok;
  8. a bíróságtól bizonyításfelvétel kérésére irányuló beadványok;
  9. az alperes kéri-e az eljárási költségek megtérítését;

10.  az alperes kéri-e az ügy vitelével kapcsolatos költségek megtérítését; ehhez fel kell tüntetnie az összeget és mellékelnie az azt alátámasztó dokumentumokat;

11.  az alperes kéri-e, hogy az ügyet bírósági tárgyaláson bírálják el;

12.  bármely más körülmény, amelyet az alperes lényegesnek tart az ügy elbírálása szempontjából;

13.  bármilyen más kérelem;

14.  az észrevételhez csatolt dokumentumok listája;

15.  az észrevételek megszövegezésének időpontja és helye.

Az alperes a kereset számára történő megküldésétől számított 30 napon belül viszontkeresettel élhet, ha: 1) az eredeti keresetben és a viszontkeresetben foglalt követelések kölcsönösen beszámíthatók; 2) azzal, hogy a bíróság helyt ad a viszontkeresetnek, egyúttal elutasítja az eredeti keresetben foglalt követelések egészét vagy egy részét; 3) a viszontkereset és a kereset összefüggenek, és az ügyet gyorsabban és pontosabban el lehet intézni, ha együttesen vizsgálják a kettőt. Az ügy elbírálására a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás szerint kerül sor, ha a viszontkereset tárgya is kis értékű követelés, azaz a megengedhető felső határon belül marad, és a keresetet az ügytípusnak megfelelően szerkesztik meg.

Ha a viszontkereset tárgyát képező összeg meghaladja a kis értékű követelésekre vonatkozó felső határt, vagy ha a viszontkereset nem pénz vagy tartásdíj behajtására irányul, a bíróság az ügyet a rendes bírósági eljárás szerint bírálja el.

Ha a felek nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő elbírálását, és a bíróság szerint nem szükséges a tárgyalás, a kis értékű követeléseket írásbeli eljárásban bírálják el, a feleket pedig időben értesítik arról, hogy az ítélet mely napon szerezhető be a bíróság titkárságán. Ez az időpont azt a napot jelöli, amikor a teljes ítélet elkészül.

A bíróság a rendes bírósági eljárás szerint tárgyaláson vizsgálja meg az ügyet, ha bármelyik fél ezt kéri, vagy ha a bíróság úgy véli, tárgyalásra van szükség.

Ha egy személy lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, és címe ismert, a bírósági iratokat a Lettországra kötelező nemzetközi jogi és európai uniós jogi aktusok szerint adják át és kézbesítik, különösen a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkében megállapított eljárással összhangban.

1.7 Az ítélet tartalma

A bírósági ítélet közlése úgy történik, hogy az ítélet egy példányát közvetlenül annak megszövegezése után átadják a feleknek.

Az ítélet példánya a polgári eljárásról szóló törvényben foglalt, az igazságszolgáltatási dokumentumok átadására és kézbesítésére irányadó eljárásokkal összhangban megküldhető postán vagy lehetőség szerint más módon is. Az ítélet példányát a teljes ítélet elkészültét követően haladéktalanul meg kel küldeni. A határidőket nem érinti az a nap, amelyiken az ítéletet kézhez veszik.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ítéletnek meg kell felelnie a polgári eljárásról szóló törvényben az ítéletek tartalmára vonatkozóan meghatározott általános rendelkezéseknek. Az ítélet négy részből áll:

  1. A bevezető rész kimondja, hogy az ítéletet a Lett Köztársaság nevében hozták, és feltünteti azt a dátumot, amikor az ítélet megszületik, az ítélkező bíróság nevét, összetételét, a tárgyaláson jelen lévő bírósági tisztviselőt, a feleket és a vita tárgyát.
  2. A leíró rész bemutatja a felperes által előterjesztett követelést, az alperes által benyújtott viszontkeresetet, a kifogásokat és a felek által tett észrevételek érdemét.
  3. Az ítélet indokolása tartalmazza az ügyben megállapított tényállást, a bíróság megállapításainak alapjául szolgáló bizonyítékokat és egyes bizonyítékok elutasításának okait. Ebben a részben szerepelnek a bíróság által alkalmazott jogszabályok, a tények bíróság általi értékelése és a bíróságnak a követelés megalapozottságát vagy meg nem alapozottságát érintő megállapításai. Ha az alperes teljes egészében elfogadja a követelést, az ítélet indokolása csak a bíróság által alkalmazott jogszabályokat tünteti fel.
  4. A rendelkező rész mondja ki, hogy a bíróság helyt ad-e a keresetnek teljes egészében vagy részben, vagy azt elutasítja teljes egészében vagy részben, és kifejti az ítélet lényegét. Meghatározza azt is, hogy kiknek és milyen arányban kell viselniük az eljárási költségeket, az ítélet önkéntes végrehajtására nyitva álló határidőt, a jogorvoslati határidőket és eljárásokat, valamint a teljes ítélet megszövegezésének napját.

Az ügyben részt vevő felek a polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott jogorvoslati okokból élhetnek jogorvoslattal a kis értékű követelések tárgyában hozott ítélettel szemben.

1.8 A költségek megtérítése

A kis értékű követelésekre a bírósági költségek megfizetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Az ítéletben a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél minden eljárási költségének megfizetésére. Ha a keresetnek csak részben adnak helyt, az alperes a felperes bírósági költségeit csak azon követelések tekintetében köteles megfizetni, amelyeknek helyt adtak, a felperesnek pedig az elutasított követelések arányában meg kell fizetnie az alperes eljárási költségeit. Az illetéket (valsts nodeva) nem térítik vissza olyan másodlagos kifogás (blakus sūdzība) esetében, amelyet bírósági határozat ellen, vagy ha az ítéletet valaki távollétében hozták meg, az eljárás újraindítását és az ügy újratárgyalását érintő kérelem kapcsán nyújtottak be.

Ha a felperes eláll a keresettől, meg kell térítenie az alperes eljárási költségeit. Ebben az esetben az alperes nem téríti meg a felperes bírósági költségeit, ha azonban a felperes azért áll el a keresettől, mert annak benyújtása után az alperes önként kielégíti a követelést, a bíróság a felperes kérésére elrendelheti, hogy az alperes térítse meg a felperes bírósági költségeit.

Hasonlóképpen, ha a keresetet nem bírálják el, a bíróság az alperes kérelmére elrendelheti, hogy a felperes fizesse meg az alperes eljárási költségeit.

Ha a felperes mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, az alperes kötelezhető az eljárási költségek államnak való megfizetésére abban az arányban, amelyben a keresetnek helyt adtak.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az első fokú bíróság ítéletével szemben fellebbezés (apelācija) nyújtható be, ha:

  • a bíróság helytelenül értelmezte vagy alkalmazta az anyagi jog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
  • a bíróság megsértette az eljárásjog egy szabályát, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
  • a bíróság helytelen ténymegállapításokat tett, vagy helytelenül értékelt egy bizonyítékot, vagy helytelen jogi értékelést adott az ügy körülményeiről, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el.

Ha a kis értékű követelésről írásbeli eljárásban határoztak, az ítélet megfellebbezésére nyitva álló határidő az ítélet megszövegezésének napjától indul.

A polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott pontokon felül az ítélet hibájára vonatkozó fellebbezésben fel kell tüntetni a következőket:

  • az elsőfokú bíróság az anyagi jog mely szabályát értelmezte vagy alkalmazta helytelenül, vagy az eljárásjog mely szabályát sértette meg, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására;
  • az elsőfokú bíróság mely ténymegállapításai nem helytállóak, melyek a helytelenül értékelt bizonyítékok, miből derül ki, hogy az ügy körülményeinek jogi értékelése hibás, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására.

Az elsőfokú bíróság bírája dönt arról, hogy a fellebbezés tárgyában eljárnak-e a továbbiakban: ha a fellebbezés nem felel meg a polgári eljárásról szóló törvény követelményeinek, vagy ha nem csatoltak minden szükséges másolatot, vagy nem adták át a fellebbezésnek és a csatolt dokumentumok másolatának megfelelően hitelesített fordításait, holott az elő van írva, a bíró hiánypótlási határidőt tűz.

Ha a hiányosságokat a határidőn belül pótolják, a fellebbezést azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amikor azt először előterjesztették. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtották volna, és azt visszaküldik a fellebbezés benyújtójának.

Ha a fellebbezés nincs aláírva, vagy ha azt arra nem jogosult személy terjesztette elő, vagy ha nem fizették meg a fellebbezési illetéket, a bíróság nem fogadja be a fellebbezést, és visszaküldi azt a benyújtónak. A fellebbezés befogadását elutasító határozatot nem lehet megtámadni.

Miután meggyőződött arról, hogy mindenki a fellebbezés benyújtására irányadó eljárásoknak megfelelően járt el, a fellebbviteli bíróság bírája a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a fellebbezési eljárás megindításáról; ezt a határozatot adott esetben három bíróból álló tanács hozza meg.

Feltéve, hogy a fellebbezésnek legalább egy lehetséges oka fennáll, a bíró határozatot hoz a fellebbezési eljárás megindításáról, haladéktalanul értesíti a feleket, és feltünteti az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidőt.

Ha a fellebbezés tárgyában határozathozatalra kijelölt bíró úgy látja, hogy a fellebbezési eljárást nem lehet megindítani, a kérdést három bíróból álló tanács dönti el.

Ha a három bíró közül legalább az egyik úgy véli, hogy a fellebbezési eljárás megindításának legalább egy lehetséges oka fennáll, a bírók határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket.

Ha a bírák egyhangúlag azon az állásponton vannak, hogy a fellebbezési eljárás megindításának egyik indoka sem áll fenn, határozatot hoznak a fellebbezési eljárás megindításának elutasításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket. Ezt a határozatot végleges határozat (rezolūcija) formában hozzák meg, amelyet nem lehet megtámadni.

Miután a fellebbviteli bíróság értesítette őket az eljárás megindításáról, a felek az értesítéstől számítva 20 napon belül, írásbeli észrevételeket tehetnek a fellebbezésre, amelyet a felek számával megegyező példányban kell benyújtaniuk.

A fellebbviteli eljárás megindításáról szóló értesítést követően valamely fél 20 napon belül nyújthat be csatlakozó fellebbezést. A csatlakozó fellebbezés beérkezését követően a bíróság másolatot küld arról a többi félnek.

A kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyekben a fellebbezéseket többnyire írásban bírálják el; a feleket kellő időben értesítik arról, hogy az ítélet mikor vehető át a bíróság titkárságán, továbbá tájékoztatják őket a bíróság összetételéről és arról, hogy joguk van kifogást emelni valamelyik bíró ellen. Úgy kell tekinteni, hogy az ítélet elkészültének napja az a nap, amikor annak egy példányát át lehet venni a bíróság titkárságán. Ha azonban a bíróság szükségesnek ítéli, a kis értékű követeléssel kapcsolatos fellebbezés tárgyalással is elbírálható.

A fellebbviteli bíróság ítélete jogkérdésben nem támadható meg, és kihirdetésével, illetve ha írásban hozzák meg, akkor megszövegezésének napján jogerőssé válik.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 07/02/2019