Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Kis értékű követelések - Ausztria


ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Ausztria

Határokon átnyúló európai eljárások – Kis értékű követelések


25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

Ausztriában azok a körzeti bíróságok (Bezirksgerichte), amelyek a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, a 2421/2015/EK rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet szerinti eljárások tekintetében első fokon hatáskörrel rendelkeznek. A területi illetékességet – amennyiben nem következik a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásából – az igazságszolgáltatásról szóló osztrák jogszabály határozza meg.

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, a 2421/2015/EK rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet hatálya alá követelések benyújthatók papíron, vagy elektronikus úton az erre szolgáló e-igazságügyi portálon (Elektronischer Rechtsverkehr – „ERV”) keresztül. Az ERV alapvetően minden természetes és jogi személy számára rendelkezésre áll, a használatához azonban szükség van egy különleges szoftverre és egy közvetítő ügynökség közreműködésére. A közvetítő ügynökségek naprakész listája az alábbi weboldalon található:

A link új ablakot nyit meghttp://www.edikte.justiz.gv.at/edikte/km/kmhlp05.nsf/all/erv.

A beadványokat és a csatolmányokat elektronikus formában is be lehet nyújtani az állampolgári kártya funkció (Bürgerkartenfunktion) használatával (chipkártyás vagy mobiltelefonos aláírás – lásd A link új ablakot nyit meghttp://www.buergerkarte.at/ ), az Ausztria igazságügyi honlapján elérhető online formanyomtatványokon: A link új ablakot nyit meghttps://portal.justiz.gv.at/at.gv.justiz.formulare/Justiz/index.html.

A dokumentumok faxon vagy e-mailben történő benyújtása azonban nem lehetséges.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

Osztrák bíróságok nemzetközi joghatósága esetén a felek az adott ügyben illetékes megyei bíróságtól kapnak segítséget és általános tájékoztatást.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

A bíróságok az osztrák ERV rendszert használhatják a dokumentumok elektronikus kézbesítésére a felek vagy képviselőik számára. Ez olyan továbbítási mód, amely meghatározott felhasználói körön belül, pontos műszaki szabályok alapján történik. Az ERV alapvetően minden természetes és jogi személy számára rendelkezésre áll, a használatához azonban szükség van egy különleges szoftverre és egy közvetítő ügynökség közreműködésére. A közvetítő ügynökségek naprakész listája az alábbi weboldalon található:

http://www.edikte.justiz.gv.at/edikte/km/kmhlp05.nsf/all/erv.

Amennyiben az ERV-n keresztül nem lehetséges az iratok kézbesítése, az elektronikus kézbesítés a kézbesítésről szóló törvény 3. részével összhangban (Zustellgesetz, 28. és azt követő szakaszok) az iratok kézbesítéséért felelős közigazgatási szervezeti egységen keresztül is történhet.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

Az osztrák ERV rendszerben való részvételre köteles személyek a következők (nem kötelesek azonban más elektronikus szolgáltatási rendszerek használatára): az ügyvédek (Rechtsanwälte), más olyan személyek, akik a büntetőeljárásban a vádlott képviseletére jogosultak (Verteidiger in Strafsachen), a közjegyzők (Notare), a hitel- és pénzintézetek (a banktörvény (BWG) 1. szakaszának (1) és (2) bekezdése), a 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény (VAG) 1. szakasza (1) bekezdése 1., 2., 4., 6., 7. és 8. pontjának alkalmazási körébe tartozó vállalkozások, társadalombiztosítási intézmények (az általános társadalombiztosítási törvény (ASVG) 23–25. szakasza, az önálló vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonyáról szóló törvény (GSVG) 15. szakasza, a mezőgazdasági vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonyáról szóló törvény (BSVG) 13. szakasza, a köztisztviselők egészség- és balesetbiztosítási jogviszonyáról szóló törvény (B-KUVG) 9. szakasza, és a közjegyzők nyugdíjbiztosítási jogviszonyáról szóló 1972. évi törvény (NVG) 4. szakasza), a nyugdíjintézetek (az általános társadalombiztosítási törvény (ASVG) 479. szakasza), az építőipari dolgozók szabadság- és végkielégítési alapja (az építőipari dolgozók szabadságát és végkielégítését szabályozó törvény (BUAG) 14. szakasza), a gyógyszerészek szakmai pénztára (a szakmai pénztárakról szóló 2002. évi törvény 1. szakasza), a fizetésképtelenségi tartalékalap (a fizetésképtelenségi bérgaranciáról szóló törvény (IESG) 13. szakasza, a fizetésképtelenségi bérgarancia-alapot kezelő társaság (IEF Service GmbH) (a fizetésképtelenségi bérgarancia-alapról szóló törvény (IEFG) 1. szakasza), az osztrák társadalombiztosítási intézmények szövetsége (az általános társadalombiztosítási törvény (ASVG) 31. szakasza), a pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) ügyésze (aki az államot képviseli bizonyos típusú ügyekben; a pénzügyi ügyészségről szóló törvény – ProkG – 1. szakasza), valamint az ügyvédi kamarák (Rechtsanwaltskammern).

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

Az eljárási illetékekről szóló osztrák törvény nem rendelkezik külön a kis értékű követelések európai eljárása esetében fizetendő bírósági illetékekről. A keresetlevélre és az azt követő elsőfokú eljárásra a bírósági illetékekről szóló törvény (GGG) szerinti 1. díjtétel (TP 1); a fellebbezésre és az azt követő másodfokú eljárásra pedig a 2. díjtétel (TP 2) irányadó. Ugyanezek az illetékek fizetendők az összes belföldi polgári eljárás esetében is.

A bírósági illeték összegét a kereset tárgyának értéke (az eredeti követelés értéke, plusz a kereset kiterjesztése révén felmerülő további összegek), illetve a fellebbezési eljárásban a követelés értéke és a felek száma alapján kell megállapítani. A bírósági illetékekről szóló törvény szerinti 1. és 2. díjtétel szerinti jelenlegi összegeket teljes egészében az alábbi táblázat tartalmazza:

1. díjtétel

A követelés értéke

A bírósági illeték összege


150 EUR-nál

alacsonyabb


22 EUR



150 EUR

és

300 EUR között

43 EUR



300 EUR

és

700 EUR között

61 EUR



700 EUR

és

2 000 EUR között

102 EUR



2 000 EUR

és

3 500 EUR között

163 EUR



3 500 EUR

és

7 000 EUR között

299 EUR


2. díjtétel

A fellebbezés tárgyát képező követelés értéke

A bírósági illeték összege


150 EUR-nál

alacsonyabb


18 EUR



150 EUR

és

300 EUR között

39 EUR



300 EUR

és

700 EUR között

67 EUR



700 EUR

és

2 000 EUR között

137 EUR



2 000 EUR

és

3 500 EUR között

271 EUR



3 500 EUR

és

7 000 EUR között

544 EUR


A fizetési módokat a bírósági illetékekről szóló törvény 4. §-a rögzíti, amely szerint az illetéket bankomat funkcióval rendelkező bankkártyával, hitelkártyával, az összegnek az illetékes bíróság számlájára történő befizetésével vagy átutalásával, vagy az illetékes bíróságon készpénzben lehet megfizetni.

Ezen kívül valamennyi illeték megfizetése közvetlen terhelés révén is történhet, amennyiben a bíróság (vagy általában az osztrák igazságszolgáltatási rendszer) felhatalmazást kapott arra, hogy az eljárási illetéket beszedje az illetékfizetésre köteles fél által bejelentendő számláról, és letétbe helyezze azt egy bírósági számlán, valamint, ha a kérelem tartalmazza legalább annak a számlának az adatait, amelyről az illeték összegét le kell vonni, valamint a tartozás maximális levonható összegét.

Ha a kérelmet az ERV rendszeren keresztül nyújtják be, az illetéket közvetlen terhelés útján kell megfizetni. Ebben az esetben nem kell megjelölni a levonandó maximális összeget.

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, a 2421/2015/EK rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet alapján indított ügyekben a megyei bíróság által hozott elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést lehet benyújtani (Berufung). A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított négy héten belül írásban kell benyújtani ahhoz a megyei bírósághoz, amely az elsőfokú ítéletet hozta. A fellebbezést ügyvédnek (Rechtsanwalt) kell ellenjegyeznie. A felet az ezt követő fellebbezési eljárásban is ügyvédnek kell képviselnie.

A határozat költségekre vonatkozó részét a költségekre vonatkozó fellebbezés (Kostenrekurs) útján lehet vitatni abban az esetben is, ha maga az ítélet nem vitatott. Ezt a fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 14 napon belül írásban kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely az ítéletet hozta.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

Az osztrák polgári perrendtartás 548. szakaszának (5) bekezdése értelmében a kis értékű követelések európai eljárása tekintetében első fokon eljáró bíróság hatáskörrel rendelkezik a rendelet 18. cikkében előírt felülvizsgálat elvégzésére is.

A felülvizsgálatra csak akkor kerül sor, ha azt az alperes kifejezetten kérte. Az alperesnek a kérelemben megfelelően alá kell támasztania az ilyen felülvizsgálatot megalapozottságát. A bíróság csak az alperes által előadott indokokat vizsgálhatja. Szóbeli meghallgatást csak akkor kell tartania, ha azt szükségesnek tartja.

Amennyiben a bíróság szerint a rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt felülvizsgálati okok nem állnak fenn, a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban elutasítja a kérelmet. Ebben az esetben az eredeti ítélet hatályban marad. E határozat ellen jogkérdésben fellebbezést lehet benyújtani. Ha viszont a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt okok fennállnak, vagyis a bíróság az indokokat megalapozottnak találja, az eredeti ítéletet semmisnek nyilvánítja. Ezt a határozatot nem lehet megtámadni. Az eljárás attól a ponttól folytatódik, ahol a semmisnek nyilvánított eljárási lépést megelőzően tartott. Az 18. cikk szerinti felülvizsgálati eljárás során az alperes a végrehajtás helye szerinti tagállamban a 23. cikk értelmében a végrehajtás felfüggesztését vagy korlátozását kérheti.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A 21a. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott nyelv a német.

Az osztrák állampolgárok és az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban résztvevő országok állampolgárai a hivatalos (német) nyelven kívül Oberpullendorf és Oberwart megyei bírósága előtt jogosultak a magyar nyelv használatára, Ferlach, Eisenkappel és Bleiburg megyei bírósága előtt a szlovén nyelv használatára, Eisenstadt, Güssing, Mattersburg, Neusiedl am See, Oberpullendorf és Oberwart megyei bírósága előtt pedig a horvát nyelv használatára.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

A végrehajtás tekintetében, valamint a 23. cikk alkalmazásában hatáskörrel rendelkező hatóságok a megyei bíróságok. A területi illetékesség meghatározása az osztrák végrehajtási kódex (Exekutionsordnung) rendelkezései alapján történik.


E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 07/03/2019