Kis értékű követelések

---

25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok

A belga igazságügyi törvénykönyv szerint (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) a kis értékű követelések európai eljárásában ítélethozatalra hatáskörrel rendelkező bíróságok a következők: a békebíróság (juge de paix/vrederechter), az elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg) és a kereskedelmi bíróság (tribunal de l'entreprise/rechtbank van koophandel).

25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök

A rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban bármely, az eljárás céljából elfogadott bíróságok és törvényszékek rendelkezésére álló, követelés előterjesztésére vagy közlésre Belgiumban kerülhet sor, az I. mellékletben meghatározott „A” formanyomtatvány és alátámasztó okiratok közvetlenül az illetékes elsőfokú bíróság hivatalához történő benyújtásával VAGY ugyanazon formanyomtatvány és az alátámasztó okiratok illetékes bírósághoz postai úton történő megküldése által.

Hamarosan lehetővé fog válni az „A” formanyomtatvány elektronikus úton történő beküldése.

25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek

A hatáskörrel rendelkező bíróság vagy törvényszék hivatala a formanyomtatványok kitöltéséhez gyakorlati segítséget biztosít, valamint általános tájékoztatást nyújt.

25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek

Belgiumban az iratokat és a határozatokat végrehajtók (huissiers de justice/gerechtsdeurwaarders) kézbesítik. A közeljövőben lehetővé válik majd az elektronikus úton történő kézbesítés.

A bejelentés postai úton, vagy amennyiben azt a törvény előírja faxon történik. A közeljövőben lehetővé válik majd az elektronikus úton történő bejelentés.

Az okiratok és határozatok kézbesítéséről szóló részletes információkért látogasson el az e-igazságügyi portál erre a célra létrehozott weboldalára.

25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák

/

25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok

E kérdést az igazságügyi törvénykönyv 1017. és 1022. cikke, a tanúk költségtérítését az igazságügyi törvénykönyv 953. cikke, a nyilvántartásba vételi illetékeket pedig a belga nyilvántartásba vételi, jelzálog-bejegyzési és bírósági illetékekről szóló törvény (Code des droits d'enregistrement, d'hypothèque et de greffe/Wetboek der registratie-, hypotheek- en griffierechten), különösen a 142. és az azt követő cikkek, valamint a 268. cikk szabályozza.

Az igazságügyi törvénykönyv 1018. cikke részletezi a költségeket:

1. A különböző hivatali és nyilvántartásba vételi illetékek. A bírósági hivatali illetékek magukba foglalják a bejegyzési illetéket, az iratok szövegezési illetékét és a bírósági iratok másolatainak kibocsátási illetékét (lásd a törvény 268. és azt követő cikkeit).

A nyilvántartásba vételi illetékek a több mint 12 500 EUR (leszámítva a jogi költségeket) tőkeösszeggel kapcsolatos határozatok esetén fizetendőek, és ezen összeg 3%-ában állapították meg ezeket. Ezért kis értékű követelések esetén nem fizetendőek.

2. A bírósági iratok költsége, valamint az ezekhez kapcsolódó járandóságok és illetmények.

3. Az ítélet másolata kibocsátásának költsége.

4. A vizsgálati intézkedések – különösen a tanúk költségtérítése és a szakértői díjak – költségei. A 1972. július 27-i királyi rendelet ezt a díjat tanúnként 200 frank értékben határozta meg, amely ma 5 eurónak felel meg. Ez az összeg nem tartalmazza az utazási költségek térítését.

A szakértők szabadon szabhatják meg költségeiket és díjaikat, bár ezek számítási módszerét egyértelműen fel kell tüntetni és – adott esetben, például amennyiben szükségtelen kiadások merültek fel – az összes jogi költség végső értékelése során a bíróság csökkentheti a kifizetendő összeget.

5. A bírák, hivatalvezetők és felek utazási és ellátási költségei bírósági határozat által elrendelt utazás szükségessége esetén, valamint kizárólag az eljárás céljára szövegezett iratok költségei.

6. Perköltségtérítés (az igazságügyi törvénykönyv 1022. cikke) a perköltséget a pervesztes fél fizeti, amely egy átalány-hozzájárulás a pernyertes fél kiadásaihoz és az általa fizetendő ügyvédi díjhoz. Az összegek kapcsolódnak a fogyasztói árindexhez. Bármely 10 pont értékű növekedés vagy csökkenés az összeg 10%-os növekedését vagy csökkenését eredményezi.

A követelés értéke	Alap összeg*	Minimális összeg*	Maximális összeg*
Legfeljebb 250 EUR	180 EUR	90 EUR	360 EUR
250,01 EUR-tól 750 EUR-ig	240 EUR	150 EUR	600 EUR
750,01 EUR-tól 2 500 EUR-ig	480 EUR	240 EUR	1 200

*2016. június 1-jétől számított új összegek.

Munkaügyi bíróság (különös szabályozás)

A követelés értéke	Alap összeg*	Minimális összeg*	Maximális összeg*
Legfeljebb 250 EUR	43,75 EUR	31,75 EUR	55,75 EUR
Legfeljebb 620 EUR	87,43 EUR	59,43 EUR	105,43 EUR
Legfeljebb 2 500 EUR	131,18 EUR	107,18 EUR	155,18 EUR

7. A kijelölt közvetítő díjazása, javadalmazása és költségei az igazságügyi törvénykönyv 1734. cikke értelmében.

A fentiek alapján a fizetendő összeg esetenként eltér attól függően, hogy Ön-e a pernyertes fél, bíztak-e meg szakértőket, hívtak-e tanúkat, kellett-e a bírósági tisztviselőknek külföldre utazni, jelöltek-e ki közvetítőt stb.

A hivatali illetékek előre fizetendőek, ha erre nem kerül sor, az ügyet nem veszik nyilvántartásba. A szakértők minden esetben előleget igényelnek mielőtt munkájukat elvégzik. Ha Ön tanúmeghallgatást kér, ennek költségeit a hivatalvezetőnél előre meg kell fizetni. Amennyiben ezt nem fizeti meg, a tanúmeghallgatásra irányuló kérelemről való lemondás vélelme áll be.

A fizetés átutalással vagy fizetési meghagyás kibocsátására szolgáló formanyomtatvány útján, elektronikus átutalással, készpénzzel vagy a hivatal részére kiállított csekkel történhet (az utóbbi módszert ügyvédek és végrehajtók számára tartják fenn).

25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok

A belga polgári eljárásjog szerint a rendelet 17. cikkével összhangban jogorvoslati kérelem nyújtható be. A jogorvoslat iránti kérelem az igazságügyi törvénykönyv értelmében a hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróságon, kereskedelmi bíróságon vagy a fellebbviteli bíróságon nyújtható be. A fellebbviteli bíróságok illetékességének megállapítása érdekében kérjük, tekintse meg a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszát.

Az igazságügyi törvénykönyv 1051. cikke értelmében a szupranacionális és nemzetközi jog kötelező rendelkezéseiben megjelölt határidők sérelme nélkül, az ítélet kézbesítésétől vagy az erről szóló értesítéstől számított egy hónapon belül nyújtható be fellebbezési kérelem, a törvénykönyv 792. cikkének második és harmadik bekezdésével összhangban. Értelemszerűen e rendelkezésnek megfelelően, a kis értékű követelések európai eljárásának keretében elvben a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy törvényszék ítéletének kézbesítését vagy az ítéletről szóló értesítést követő egy hónapon belül nyújtható be fellebbezési kérelem, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet 13. cikke alapján.

25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok

Az ügy konkrét körülményeinek függvényében a belga jogban a határozat felülvizsgálatára több jogorvoslati lehetőség áll a felek rendelkezésre.

– Egyrészt, az igazságügyi törvénykönyv (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 1051. cikke értelmében egy ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be a kézbesítéstől számított egy hónapon belül, vagy egyes esetekben, az ítéletről szóló értesítést követő egy hónapon belül, a törvénykönyv 792. cikkének második és harmadik bekezdésével összhangban. Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy az eljárás során mindkét fél megjelent vagy sem.

– Másrészt, a törvénykönyv 1048. cikke értelmében az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány terjeszthető elő a kézbesítéstől számított egy hónapon belül, vagy egyes esetekben, az ítéletről szóló értesítést követő egy hónapon belül, a törvénykönyv 792. cikkének második és harmadik bekezdésével összhangban.

A fellebbezés benyújtására vagy az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány előterjesztésére vonatkozó fent említett határidők a következő feltételekkel alkalmazandók:

– a szupranacionális és nemzetközi jog kötelező rendelkezéseiben megjelölt határidők sérelme nélkül;

– az igazságügyi törvénykönyv 50. cikke által nyújtott azon lehetőség sérelme nélkül, hogy egy megállapított határidőt a törvényben meghozott bizonyos feltételek fennállása esetén, jogvesztés terhe mellett meghosszabbítsanak;

– a belga Semmítőszék által több ízben megerősített azon általános jogelv alkalmazási lehetőségének sérelme nélkül, miszerint a cselekmény megtételére nyitva álló határidő azon fél érdekében meghosszabbodik, akit a határidő lejárta előtt vis maior akadályozott meg a cselekmény teljesítésében.

25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek

A 21a. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Belgium nem fogadja el a hivatalos nyelvtől vagy a belga nemzeti jog szerinti végrehajtási hely egyik hivatalos nyelvétől eltérő nyelvet.

25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok

Belgiumban a kis értékű követelések európai eljárása során a bíróság vagy törvényszék által hozott ítélet végrehajtásában illetékes hatóságok a végrehajtók.

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazásában elsősorban hatáskörrel rendelkező hatóság a kijelölt végrehajtási helyen illetékes végrehajtási bíró (juge des saisies/beslagrechter). A belga igazságügyi törvénykönyv 1395. cikke értelmében minden lefoglalásra vagy végrehajtásra irányuló kérelem esetén a végrehajtási bíró rendelkezik hatáskörrel. Az illetékességet az igazságügyi törvénykönyv 633. cikke határozza meg.

Az igazságügyi törvénykönyv továbbá rendelkezik a kijelölt hely szerinti elsőfokú bíróság hatásköréről. Az igazságügyi törvénykönyv 569. cikkének (5) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság – amelynek a végrehajtásért felelős bíró tagja – rendelkezik hatáskörrel az ítéletek és határozatok végrehajtására irányuló kifogások tárgyalását illetően. Az elsőfokú bíróság, ideértve a végrehajtási bírót, teljes körű feltételes hatáskörrel is rendelkezik, az igazságügyi törvénykönyv 568.cikke értelmében.