Sulje

UUSI BETA-VERSIO ON NYT KÄYTETTÄVISSÄ!

Tutustu Euroopan oikeusportaaliin uuteen beta-versioon ja anna siitä palautetta!

 
 

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Szakosított bíróságok - Görögország

Tämän sivun teksti on konekäännös, eikä sen laatua voida taata.

Konekäännöksen arvioitu laatutaso: Heikko

Onko käännös mielestäsi hyödyllinen?

Ez a szakasz a görögországi különös hatáskörű törvényszékek szervezetéről nyújt tájékoztatást.


Számvevőszék

Az Alkotmány 98. cikke értelmében a Számvevőszék kettős jellegű legfelsőbb bíróság, amely igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat lát el. Közigazgatási hatáskörei gyakorlása során megőrzi igazságszolgáltatási jellegét. A Számvevőszék összetétele hasonló az Államtanácséhoz. A Számvevőszék feladatait a plenáris ülésen, három szakaszban és lépcsőben látja el.

A Belső Politikák Főigazgatóságának fő feladatai:

  • Akiadásoknak az állam és a helyi hatóságok vagy más közjogi jogi személyek általi ellenőrzése.
  • Olyan nagy gazdasági értékű szerződések ellenőrzése, amelyeknek az állam vagy az ahhoz hasonló személy a szerződő fél.
  • A számvitelért felelős tisztviselők és a helyi hatóságok vagy egyéb közjogi szervek számláinak ellenőrzése
  • Vélemény a nyugdíjakra vagy a nyugdíjjogosultság megadására irányuló szolgálat elismerésére vonatkozó törvénytervezetekről.
  • Az állam helyzetérőlés mérlegéről szóló jelentés elkészítése és benyújtása a Parlamentnek
  • A nyugdíjak odaítélésével kapcsolatosjogviták.
  • A polgári vagy katonai tisztviselőknek az állam területén szándékosan vagy gondatlanságból okozott károkért való felelősségével kapcsolatos ügyek elbírálása.

A Számvevőszék határozatait az Államtanács nem vizsgálhatja felül.

Egyéb különleges bíróságok

Katonai Bíróság, Tengerészeti Bíróság és Kereskedelmi Bíróság

Ezek különleges büntetőbíróságok. A katonai személyzet által a hadseregben, a haditengerészetben vagy a légi közlekedésben elkövetett valamennyi bűncselekmény (kivétel nélkül) a fent említett bíróságok joghatósága alá tartozik.

Legfelsőbb Különleges Bíróság

A Legfelsőbb Különleges Bíróság (Legfelsőbb Bíróság) különleges bíróság, amely alkotmánybírósági jogállással rendelkezik abban az értelemben, hogy a hatáskörébe tartozó jogviták többsége alkotmányos jellegű. Különösen az Alkotmány 100. cikke rendelkezik erről, és különös hatáskörrel rendelkezik a parlamenti választások érvényességének megítélésére, a képviselői megbízatás elvesztésére, illetve az ország három legfelsőbb bírósága közötti konfliktusok megszüntetésére. Az ADP ítéletei jogerősek, ezért azokkal szemben nem lehet jogorvoslattal élni.

A testület az Államtanács elnökéből, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből, a Számvevőszék elnökéből, a négy Államtanácsból és a Legfelsőbb Bíróság négy tisztviselőjéből áll (akiket kétévente sorsolással neveznek ki).

A Bíróság elnöke az Államtanács vagy a Legfelsőbb Bíróság legrégebbi elnöke. A konfliktusok megszüntetésével és az alapvető alkotmányellenességgel vagy a formális törvény fogalmával kapcsolatos viták rendezésével kapcsolatos ügyek tárgyalása során a görög egyetemeken két rendes jogiskolai professzort is fel kell venni a két állandó jogiskolai professzor összetételébe.

Rágalmazási ügyekben eljáró különbíróság

A Bíróságot az Alkotmány 99. cikke és a 693/1977. sz. törvény, valamint az igazságügyi tisztviselőkkel szembeni büntetőeljárásokra vonatkozó fellebbezések szabályozzák. Az Államtanács elnöke az Államtanács elnökéből és az Állami Bíróság tanácsadójából, mindegyikből, a Számvevőszék tanácsadójából, a görög egyetemek jogtudományi tanszékeinek két rendes professzorából és két ügyvédből (az ügyvédek legfelsőbb fegyelmi tanácsának tagjaiból, akiket sorshúzással neveznek ki) áll.

A miniszterek felelősségével foglalkozó különleges bíróság

E bíróságról az Alkotmány 86. cikke rendelkezik.

Az Államtanács hat tagját és a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság hét tagját, akiket a parlament elnöke idéz be a vádemelést követően, az Államtanács hat tagja és a Legfelsőbb Bíróság hét tagja minden egyes konkrét ügyben. A tárgyalás az Országgyűlés nyilvános ülésszakának formáját ölti, és azt a fent említett Legfelsőbb Bíróság tagjai irányítják, akiket a vádemelésre irányuló javaslat benyújtását megelőzően a hivatali idejük mértékéig ki kellett nevezni vagy elő kellett léptetni. A különleges bíróság elnöki tisztét a Legfelsőbb Bíróság sorsolással kiválasztott tagjai közül a legmagasabb besorolási fokozatban lévők töltik be, azonos besorolási fokozatú tagok esetében pedig a szolgálatban eltöltött legmagasabb besorolási fokozatban lévők töltik be. Az ügyész a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság Ügyészségének tagja, akit helyettesével kell betölteni.

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a kormánytagok vagy államtitkárok által feladataik ellátása során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek tárgyalására, az Országgyűlésnek az említett bíróság elé utalására is figyelemmel.

A Munkaügyi Bíróság különleges bírósága

A Bíróságról az Alkotmány 88. cikke rendelkezik.

Az Alkotmány 99. cikkében meghatározott különleges bíróság tagjaiból áll, egy további rendes tanár és egy további ügyvéd részvételével.

Feladata az igazságügyi tisztviselők (valamennyi) javadalmazásával és nyugdíjával kapcsolatos jogviták tárgyalása, amennyiben az érintett jogi kérdések megoldása hatással lehet a személyek szélesebb körének illetményére, nyugdíjára vagy adózási helyzetére.

Jogi adatbázisok

A határozatok indikatív számának összefoglalása megtalálható aA link új ablakot nyit meg Számvevőszék honlapján.

Vonatkozó linkek

A link új ablakot nyit megSzámvevőszék


Az oldal tartalma ezen a nyelven gépi fordítással készült. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Utolsó frissítés: 29/09/2020