Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Csehország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény módosítását követően, amely 2017 szeptemberében lépett hatályba, a videokonferencia-berendezések polgári perben történő használatának szabályait közvetlenül e törvény határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 102a. szakasza kifejezetten előírja, hogy a bíróság a fél kérésére vagy amikor hasznosnak ítéli, videokonferencia-berendezés használatával láthat el feladatokat. A videokonferencia különösen a fél vagy a tolmács bírósági tárgyaláson való jelenlétének lehetővé tétele, vagy tanú, szakértő vagy fél meghallgatása érdekében használható.

Az eljárást a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. sz. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza is szabályozza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A törvény kifejezetten rendelkezik a tanúk, szakértők és felek meghallgatásáról. Azonban semmilyen módon nem korlátozza előre a személyek kategóriáját; lehetséges más személyek, pl. tolmácsok bekapcsolása a videokonferencia útján történő meghallgatásba. A videokonferencia használatát annak hasznossága vagy a fél kérése alapján korlátozzák.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek általános korlátozások a törvény szövegében. Mindazonáltal az ügy különleges körülményeiből következhet korlátozás (műszaki megvalósíthatóság stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) videokonferencia útján lát el feladatokat, az idézésnek a videokonferencia helyét és időpontját is tartalmaznia kell. Ezért a feladat elvégzésére alkalmas bármely megfelelő helyszín, például olyan hely, ahol a szakértők vagy a tanúk tartózkodnak (pl. kórházak, laboratóriumok), használata nem kizárt.

Fontos azonban, hogy azok a bírósági alkalmazottak, akiket a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meggyőződjenek az érintett személy személyazonosságáról. A tervek szerint általában bíróságon, büntetés-végrehajtási intézetben vagy egészségügyi intézményben hallgatják meg a személyeket.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A törvény előírja, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni minden alkalommal, amikor videokonferencia útján történik egy feladat elvégzése. Ha a felvétellel együtt jelentés is készül, a feladattal érintett személynek nem szükséges a jelentést aláírnia.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem beszéli az eljárás nyelvét, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése szerint a bíróságnak tolmácsot kell kijelölnie bármely nem cseh anyanyelvű fél számára, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

A tolmács jelenlétéről videokonferencia-berendezés útján is gondoskodni lehet. Ezért nem szükséges, hogy a tolmács fizikailag ugyanazon a helyen legyen, mint a meghallgatott személy.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően kell, hogy kézbesítse az idézést egy személynek. Ha e törvény vagy az idézésre vonatkozó más különleges jogszabály egyebet nem ír elő, az idézésnek a következő tájékoztatást kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és szükség esetén az eljárás várható időtartamát. Ha a meghallgatás során videokonferencia-berendezést használnak, az idézett személyt értesítik, hogy hol és mikor jelenjen meg.

Az idézés kézbesíthető papíron vagy elektronikus úton, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon.

Ha a tanút vagy szakértőt videokonferencia útján kell meghallgatni, és a meghallgatandó személynek egy másik bíróság illetékességi területén kell megjelennie, az a bíróság felel az idézésért; a megkereső bíróság felkéri a másik bíróságot e cselekmény elvégzésére. A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása adattovábbítási költségeket von maga után. E költségeket annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. A tanú csak abban az esetben tagadhatja meg a tanúvallomást, ha vallomása büntetőeljárás kockázatának tenné ki őt vagy hozzátartozóját. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

Amennyiben a meghallgatás videokonferencia útján történik, az a bírósági alkalmazott, akit a tanács elnöke (az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meg kell, hogy győződjön a videokonferencia útján meghallgatandó személy személyazonosságáról. A tanács elnökének (az egyesbírónak) a beleegyezésével a meghallgatás helyszínén a személyazonosságot ellenőrző személy a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási vagy idegenrendészeti őrizetet biztosító intézet alkalmazottja is lehet, amennyiben e személyt megbízták e feladattal.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit.” Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/10/2020