Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Csehország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az eljárást a (polgári perrendtartásról szóló, módosított) 99/1963. törvény és – elsősorban – a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás is szabályozza.

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza értelmében, a bírói tanács elnöke (egyesbíró) kép- és hangtovábbítást szolgáló műszaki berendezést („videotelefont”) használhat a tanú vagy a szakértő meghallgatására, amennyiben ez a személyek jogainak védelme vagy biztonságának garantálása szempontjából vagy más nyomós oknál fogva megfelelő és műszakilag lehetséges.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 11a. szakasza értelmében szakértőket és tanúkat is meg lehet hallgatni videotelefonon.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A videotelefon kizárólag tanúk és szakértők meghallgatására alkalmazható.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha egy bírói tanács elnöke (egyesbíró) beleegyezik a tanú vagy szakértő videotelefonon történő meghallgatásába, a hely ahol a tanúnak vagy szakértőnek a meghallgatásra meg kell jelennie feltüntetésre kerül az idézésben. Másként megfogalmazva, a meghallgatásnak megfelelő más helyszín (például az a hely, ahol a szakértők vagy tanúk jelen vannak, mint például egy kórház vagy laboratórium) is felhasználható.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tanú vallomásának összefoglalója rögzítésre kerül. A vallomás részeit szükséges lehet szó szerint rögzíteni. Alternatív módszer az egész vallomásnak egy hivatalos jegyzőkönyvvezető általi rögzítése vagy hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel készítése, amennyiben létezik erre vonatkozó jogi rendelkezés vagy a bírói tanács elnöke (egyesbíró) úgy dönt, hogy ezek a módszerek alkalmazhatóak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem ismeri a nyelvet, amelyen a meghallgatás folyik, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapjogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bíróság a nem cseh anyanyelvű félnek tolmácsot jelöl ki, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amikor egy személynek a bíróság idézést kézbesít, a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően jár el. Ha a jog vagy egy külön jogi szabályozás nem ír elő más követelményt az idézéssel kapcsolatosan, az idézésnek a következő információkat kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és adott esetben az eljárás várható időtartamát. Az idézés kézbesíthető papír-alapú vagy elektronikus formában, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon. Ha egy tanú vagy szakértő meghallgatása videotelefonon történik, és a meghallgatandó személynek egy másik bírósági kerületben kell megjelennie, az a bíróság kézbesíti az idézést, amelyik bíróság kerületében a személynek a meghallgatáson meg kell jelennie, a megkereső bíróság pedig felkéri a másik bíróságot az együttműködésre e cselekmény teljesítésében (megkeresés). A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása közvetítési költségeket von maga után. Az információk továbbításáért annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. Kizárólag akkor tagadhatják meg személyek a vallomástételt, ha az büntetőeljárás kockázatának tenné ki őket vagy hozzájuk közel álló személyeket. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit. Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 30/01/2019