Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Észtország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (4) bekezdése rendelkezik a videokonferencia alkalmazásának kérelmezéséhez való jogról. A videokonferencia a rendelet 17. cikke szerint is alkalmazható a bizonyításfelvételre; a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles elősegíteni a kommunikációs technika - például videokonferenciák és telekonferenciák - alkalmazását. Az észt bíróságok rendelkeznek a videokonferenciákhoz szükséges berendezésekkel. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (6) bekezdése szerint (online A link új ablakot nyit megitt elérhető), e törvény rendelkezései az Európai Unió tagállamainak bíróságaitól származó kérelmek alapján az Észtországban történő bizonyításfelvételben nyújtott segítségre vonatkoznak, amennyiben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezései nem írnak mást elő. A törvény 15. szakaszának (5) bekezdése szerint amennyiben törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, egy észt bíróság valamely külföldi bíróság kérelmére eljárási cselekmény teljesítése során akkor nyújt eljárási segítséget, ha az észt jog értelmében a kért eljárási cselekmény az észt bíróság joghatósága alá tartozik és törvény nem tiltja. Az eljárási cselekmény a külföldi állam joga alapján is teljesíthető, ha ez szükséges az eljárásnak a külföldi államban történő lefolytatásához és az eljárás résztvevőinek érdekeit nem sérti. A távmeghallgatás formájában tartott bírósági üléseket a törvény 350. szakasza szabályozza. Nem vonatkoznak külön rendelkezések vagy korlátozások egy videokonferenciának az 1206/2001/EK rendelet szerint történő lefolytatására, ideértve egy távmeghallgatásnak a rendelet 17.cikke szerint valamely másik tagállam megkereső bírósága által történő közvetlen lefolytatását is.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint egy távmeghallgatás formájában tartott bírósági ülés résztvevőjének lehetősége nyílik az eljárási cselekmények valós időben történő teljesítésére, azaz eskü alatt nyilatkozatot tehet vagy a kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot; a 350. szakasz (2) bekezdése szerint tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni távmeghallgatás formájában.

Vagyis az eljárásban résztvevő a távmeghallgatás útján eskü alatt nyilatkozatot tehet, illetve egy kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot, továbbá tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni a távmeghallgatás során.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság az ülést távmeghallgatás formájában is megszervezheti oly módon, hogy az eljárás résztvevőjének, képviselőjének vagy tanácsadójának lehetősége nyílik a bírósági ülés időpontjában egy másik helyen tartózkodni és az eljárási cselekményeket valós időben azon a helyen teljesíteni.

Vagyis a bíróság a távmeghallgatást megszervezheti oly módon, hogy egy személynek nem szükséges a bíróságon tartózkodnia miközben meghallgatják.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a bírósági ülések rögzítése. A rögzítést a polgári perrendtartásról szóló törvény 52. vagy 42. szakaszában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni. A bíróságok által használt, távoli meghallgatást szolgáló technológia lehetővé teszi a meghallgatásoknak a törvény 52. szakasza szerinti rögzítését; a felvételek tárolásához, feldolgozásához és archiválásához szükséges eszközöket azonban még nem vezették be a bíróságokon. A gyakorlatban a távoli meghallgatásokat így nem rögzítik.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések jegyzőkönyveit és más eljárási cselekményeket észt nyelven fogalmazzák meg. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül rögzítheti a jegyzőkönyvben azon a nyelven is, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartásról szóló törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján valamely másik tagállam bíróságának kérelmére tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati rendszerére vonatkozóan, többek között a rendelet 17. cikke alapján történő bizonyításfelvétel nyelvhasználati rendszerére sem.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 34. cikkének (1) bekezdése szerint, ha az eljárás egyik résztvevője nem tud jól észtül és az eljárás során nincs képviselője, a bíróság amennyiben lehetséges, az eljárás résztvevőjének kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére tolmácsot vagy fordítót von be az eljárásba. Nem szükséges tolmácsot vagy fordítót bevonni, ha az eljárás résztvevőjének nyilatkozatait a bíróság és az eljárás többi résztvevője értik. Amennyiben a bíróság nem tud egy tolmácsot vagy fordítót azonnal bevonni, a bíróság olyan döntést hoz, miszerint az eljárás tolmács vagy fordító segítségét igénylő résztvevője köteles saját maga számára a bíróság által megadott határidőn belül tolmácsot, fordítót vagy észt nyelven tudó képviselő találni (a törvény 34. cikkének (2) bekezdése). Az észt polgári perrendtartásról szóló törvényben nem szerepelnek külön rendelkezések a rendelet alapján történő bizonyításfelvételnél alkalmazott tolmács vagy fordító tartózkodási helyéről.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 343. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság a bírósági ülés helyéről és időpontjáról történő értesítés céljából az eljárás résztvevőinek és a bírósági ülésre behívott más személyeknek idézést kézbesít. A törvény 343. szakaszának (2) bekezdése szerint az idézések kézbesítésének napja és a bírósági ülés napja közötti időintervallum legalább tíz nap kell, hogy legyen. Az időintervallum lehet rövidebb, amennyiben az eljárás résztvevői erről megállapodnak.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az 1206/2001 rendelet szerinti bizonyításfelvételre alkalmazható költségeket a rendelet 18. cikke határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (4) bekezdése szerint nem a megkereső bíróság fedezi az eljárási cselekmény költségeit. Az eljárási cselekményt lefolytató bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről, és ezek a költségek a tárgyalt üggyel kapcsolatos költségeknek tekintendők. A bizonyításfelvétel költségét az eljárás során szükségszerűen felmerült költségként a törvény 148. szakasza (1) bekezdésének megfelelően kell megfizetni, mely szerint eltérő bírósági döntés hiányában az eljárás során szükségszerűen felmerült költségeket annak a résztvevőnek kell a bíróság által elrendelt mértékben előre megfizetnie, aki az eljárásban a költségekkel kapcsolatos kérvényt benyújtotta. Ha a kérvényt a két fél együtt nyújtotta be vagy ha a bíróság kezdeményezésére tanút vagy szakértőt idéznek be vagy vizsgálatot végeznek, a költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mivel a bíróságok rendelkeznek videokonferencia berendezéssel, a használatukra nem vonatkoznak költségek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A rendelet 17. cikkének (2) bekezdése vonatkozik a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személyek tájékoztatására annak önkéntességéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 347. szakasza (2) bekezdésének 1) pontja szerint a bírósági ülés kezdetén a bíróság megállapítja a beidézett személyek közül az ülésen ki jelent meg és a személyazonosságukat. A törvény nem rendelkezik külön eljárásról, amely a személyazonosságnak a bírósági ülésen történő ellenőrzésére irányul. A bíróság a beidézett személyek személyazonosságáról köteles meggyőződni. E célból például a beidézett személy fényképes személyazonosító okmányát ellenőrzi.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 269. szakaszának (2) bekezdése szerint az eljárás résztvevőjének az alábbi esküt kell letennie mielőtt vallomást tenne:

„Én (név), a becsületemre és a lelkiismeretemre esküszöm, hogy az ügyre vonatkozó teljes igazságot feltárom anélkül, hogy bármit is eltitkolnék, hozzátennék vagy megváltoztatnék.” Az eljárás résztvevője szóban teszi le az esküt és az eskü szövegét aláírja.

A törvény 36. szakaszának (1) bekezdése szerint az a személy, aki nem tud észtül, olyan nyelven kell, hogy letegye az esküt, amelyet ismer; a 36. szakasz (2) bekezdése szerint az eskü észt nyelvű szövegét látja el aláírásával, amelyet kifejezetten neki lefordítanak, mielőtt aláírná.

A törvény 262. szakasza (1) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy az eskütétel előtt a bíróságnak el kell magyaráznia a tanúnak a tanúk azon kötelezettségét, hogy az igazat mondják, valamint a törvény 256-259. szakaszainak tartalmát. A törvény 303. szakaszának (5) bekezdése szerint a tanúk meghallgatásával kapcsolatos rendelkezések a szakértők meghallgatására is vonatkoznak. Mielőtt a szakértői véleményt előterjesztené, a szakértőt, aki nem igazságügyi vagy okleveles szakértő, figyelmeztetik a tudatosan hamis szakértői véleményadás ellen, amit a szakértő a bírósági jegyzőkönyv vagy a figyelmeztetés szövegének aláírásával igazol. Az aláírt figyelmeztetés a szakértői véleménnyel együtt a bíróság elé terjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (3) bekezdése értelmében a távmeghallgatás formájában szervezett bírósági ülés során technikai szempontból biztonságos módon garantálni kell az eljárás valamennyi résztvevőjének a kérvény és kérelem benyújtásához, valamint az eljárás többi résztvevőjének kérvényéről és kérelméről az álláspontjának megfogalmazásához való jogát, továbbá meg kell felelni a bírósági ülés további feltételeinek miközben a kép és a hang valós időben a bíróság helyiségeiben jelen nem lévő eljárásban résztvevő személytől továbbításra kerül a bíróságra és viszont.

Minden bíróságon rendelkezésre áll belső IT szakemberként egy alkalmazott a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjától, aki biztosítja a videokonferencia berendezések működőképességét és megold bármilyen technikai problémát.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A szükséges információk feltüntetésre kerültek a kérelem formanyomtatványán. Bármilyen további szükséges információ függ az egyes bírósági ügyek konkrét körülményeitől.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 08/05/2017