Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Spanyolország

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ez két módon érhető el.

A szabályozás:

–A polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, LEC) 177. cikke, a polgári ügyekben való nemzetközi jogi együttműködésről szóló, 2015. július 30-i 29/2015. törvényben e cikkre tett hivatkozás,

– Az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, (LOPJ)) 229. cikke a videokonferenciák tekintetében; Az igazságszolgáltatásról szóló törvény 229. cikkének (3) bekezdése megengedi a meghallgatás, bizonyításfelvétel, tanú szembesítés, kihallgatás, jelentéstétel, szakértői vélemény megerősítése, illetve az eljárás videokonferencia útján, a bíró vagy a bíróság jelenlétében, adott esetben a felek jelenlétében vagy közreműködésével történő lefolytatását. A jogszabály mindegyik fél számára minden ügyben lehetőséget nyújt a másik fél vallomásának vitatására és az ellenvéleménye kinyilvánítására. Ezek kivételes esetektől eltekintve nyilványos eljárások.

– A bírósági eljárások kiegészítő vonatkozásairól szóló 1/2005. rendeletet jóváhagyó, az Igazságszolgáltatás Általános Tanácsának (Consejo General del Poder Judicial) 2005. szeptember 15-i plenáris ülésén kötött Megállapodás IV. címe II. fejezetének rendelkezései (74-80. cikkek).

Amennyiben Spanyolország külföldi hatóság együttműködését igényli

Ezekben az ügyekben az uniós jog elsőbbségére vonatkozó elvnek megfelelően a 29/2015. törvény alárendelt, az uniós jog pedig ezen a területen az Európai Unió és azon nemzetközi szerződések és megállapodások szabályainak alkalmazása számára biztosít elsőbbséget, amelyekben Spanyolország részes fél. A polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés terén a spanyol hatóságok külföldi hatóságokkal együttműködhetnek. Bár a kölcsönösség nem előírás, a Kormányzat királyi rendeletben rendelkezhet arról, hogy a hatóságok nem működnek együtt valamely külföldi állam hatóságaival, amennyiben azon állam hatóságai ismétlődően elutasították az együttműködést vagy az együttműködést illetően az állam hatóságaira nézve jogi tilalom áll fenn.

Abban az esetben, ha a spanyol bíróságok közvetlen igazságügyi kommunikációs kapcsolatokat létesíthetnek

Az egyes államokban hatályban lévő törvényeket minden esetben tiszteletben tartják. Közvetlen igazságügyi kommunikációs kapcsolatok azok a kapcsolatok, amelyek a hazai és külföldi bíróságok között közvetítő nélkül történnek. Ezek a kommunikációs kapcsolatok nem érintik vagy veszélyeztetik az érintett bíróságok függetlenségét vagy a felek védelemhez való jogát.

A spanyol bíróságok elutasítják polgári ügyekben a nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelmeket, amennyiben:

a) a kérelmezett együttműködés tárgya vagy célja a közrenddel ellentétes;

b) az együttműködési kérelemhez vezető eljárás a spanyol joghatóság kizárólagos hatáskörébe esik;

c) a tervezett cselekmény tartalma nem felel meg a megkeresett spanyol bíróság hatáskörének. Adott esetben a kérelmet elküldheti az illetékes hatóságnak és erről tájékoztathatja a megkereső hatóságot;

d) a nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelem nem felel meg a feldolgozásához szükséges, a 29/2015. törvényben előírt tartalomnak és minimális követelményeknek;

e) a Kormányzat királyi rendeletben kimondja, hogy a spanyol hatóságok nem működnek együtt azon külföldi állam hatóságaival, amely együttműködési kérelmeket ismételten visszautasított vagy jogilag tiltja az adott állam hatóságai által biztosított együttműködést.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A peres felek vagy a bizonyításfelvételben résztvevő bármely személy akár tanúként, akár szakértőként való közreműködését illetően nincs semmilyen korlátozás. Az alkalmasságról és a szakértőknek nyújtott tájékoztatásról a bíróság vagy törvényszék dönt.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A korlátozások, amelyek mindig csak kivételesek lehetnek és amelyeket a korlátozás arányosságát figyelembe vevő, indokolással ellátott bírósági határozatban kell meghatározni, az alapjogok vagy a kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek védelmét érintik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Azon a bíróságon kell tartani, ahol az eljárást lefolytatják, és amely előtt a bizonyításfelvétel nyilvános tárgyaláson vagy kivételes esetekben zárt tárgyaláson történik. Az eljárásban videokonferencia útján résztvevő személy hollétére nem vonatkozik korlátozás. Azon bíróság bírósági végrehajtójának, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, meg kell állapítania magán a bíróságon a videokonferencia útján résztvevő személyek személyazonosságát az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok alapján, illetve személyes ismeretség révén.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, nem csak megengedett, hanem kötelező is a rögzítés.

Az LEC 147. cikkének rendelkezései szerint a szóbeli eljárásokat, meghallgatásokat és megjelenéseket kép és hang felvételére és visszaadására alkalmas adathordozón rögzíteni kell. Spanyolországban a tárgyalásokhoz és meghallgatásokhoz minden bíróság rendelkezik audiovizuális felvevőberendezéssel. A hardvert  a bírósági végrehajtónak DVD formátumban archiválnia kell. A felek számára – költségtérítés ellenében – másolatot lehet kiadni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha valamelyik spanyol bíróság érintett, lényegesnek tűnhet az, hogy az eljárás és a vonatkozó okiratok spanyol nyelven legyenek, kivéve, ha az ország egyes régióinak többi hivatalos nyelve (galíciai, katalán, valenciai és baszk nyelv) közül valamelyiket elfogadják abban az esetben, ha a videokonferencia útján meghallgatott személyek ismerik ezeket a nyelveket és ezeket kívánják használni.

A 17. cikk esetében a megkereső ország nyelvének használatával szemben nem merült fel kifogás, mivel a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történik.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Polgári ügyekben a bírósági szolgálatok a tolmácsokat, az eljárás alatt és a kapcsolódó okiratokra tekintettel utána is, az autonóm közösséghez áthelyezve biztosítják, amennyibena tolmácsolást nem a tolmácsolást igénylő fél biztosítja, ezt a bírósági szolgálatok biztosítják. Más ügyekben ezeket a szolgáltatásokat az Igazságügyi Minisztérium biztosítja. E szolgáltatások nyújtásának költségeit arra a félre terhelhetik, akit a költségek viselésére köteleztek, az ingyenes jogsegélyhez való jogosultság eseteinek megfelelő figyelembe vétele mellett.

Az eljárás ténylegesen kontradiktórius jellegének garantálása céljából a tolmács tartózkodhat a bíróságon vagy amellett a személy mellett, aki a meghallgatáson videokonferencia útján beszél.

A tolmácsnak minden esetben esküt vagy ígéretet kell tennie az igazság elmondására, valamint a feladatainak teljesítése során a lehető legtárgyilagosabban való eljárásra.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás belső eljárását a rendelet 10. cikkében előírt esetben a LEC a felek meghallgatásával kapcsolatosan a 301. és az azt követő cikkeiben; a tanúk meghallgatásával kapcsolatosan a 360. és az azt követő cikkeiben; a jelentések szakértők általi elkészítésével és – nyilvános tárgyaláson vizsgálat, illetve keresztkérdések feltevése céljából való – előterjesztésével kapcsolatosan a 335. és az azt követő cikkeiben határozza meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Elvben a videokonferencia ingyenes, de ha bármelyik érdekelt fél a felvételről másolatot kíván kapni, biztosítania kell a megfelelő adathordozót vagy meg kell fizetnie a megfelelő összeget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Mivel ez a spanyol bíróság irányítása alatt történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Lásd a fenti 4. kérdésre adott választ.

Azon bíróság bírósági végrehajtójának, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, meg kell állapítania magán a bíróságon a videokonferencia útján résztvevő személyek személyazonosságát az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok alapján, illetve személyes ismeretség révén.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A következő esetek között szükséges különbséget tenni:

a) A felek nem kötelesek a meghallgatás során esküt vagy ígéretet tenni, bár az ellenőrzésről szóló értesítésben az érintett felet tájékoztatni kell arról, hogy ki nem mentett távolmaradása esetén a bíróság elismertnek tekintheti azokat a tényeket, amelyek kapcsán ez a fél személyesen közreműködött; e tények bizonyosként való megállapítása nagyon hátrányos a fél szemszögéből nézve.

b) Tanúk: vallomástétel előtt minden egyes tanúnak esküt vagy ígéretet kell tennie arra vonatkozóan, hogy polgári ügyekben a hamis tanúzásra megállapított szankciók terhe mellett az igazat mondja. A bíróság tájékoztatja a tanút ezekről a szankciókról, ha a tanúnak nincs tudomása róluk.

A büntetőjogi felelősség életkorát be nem töltött tanúk esetében az igazmondásra vonatkozó eskü vagy ígéret tétele nem szükséges.

c) Szakértők: véleményük előterjesztésekor a szakértőknek esküt vagy ígéretet kell tenniük arra vonatkozóan, hogy az igazat mondják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy figyelembe véve a valamelyik félre nézve esetleg előnyös, illetve valószínűleg hátrányos tényezőket, a lehető legtárgyilagosabban jártak el vagy adott esetben fognak eljárni, továbbá, hogy tudomásuk van a büntetőjogi szankciókról, amelyekkel sújthatók, amennyiben nem teljesítik szakértői kötelességüket. Ez az eskü vagy ígéret a tárgyalás alatt újból elhangzik, amikor a vélemény a felek és a bíróság közötti kontradiktórius eljárás során előterjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az audiovizuális berendezéseket előre előkészítik. Az Elnöki Titkárság (Secretaría del Decanato) vagy a bírósági hivatalvezető határozza meg a napot, időpontot és helyet, ahol a videokonferenciát tartani fogják, és a lefolytatásához gondoskodik a kellő számú személyzet jelenlétéről. A kapcsolatok és berendezések kifogástalan működésének biztosítására rendszerint előzetes teszteket végeznek.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Bármilyen információra, amely a bizonyításfelvétel optimalizálása szempontjából helyénvalónak tekinthető.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 26/01/2018