Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Horvátország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A Horvát Köztársaságban a tanú, valamely fél vagy szakértő meghallgatásával történő bizonyításfelvétel videokonferencia keretében is elvégezhető a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 10–12. és 17. cikkével összhangban olyan módon, hogy bizonyításfelvételnek a rendelet szerinti elvégzése esetén a Horvát Köztársaságban a bíróság:

1. másik tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától közvetlenül bizonyításfelvételt kérhet, vagy

2. a rendelet 17. cikkében előírt feltételek teljesülése esetén másik tagállamban közvetlen bizonyításfelvételt kérhet.

A fent említett rendelet szerinti bizonyításfelvételt a polgári eljárási törvény (Zakon o parničnom postupku) 507d.–507h. cikke rögzíti ('Narodne novine' (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja) 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 148/11, 25/13, 89/14. sz.; a továbbiakban: ZPP).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Videokonferencia használható a tanúk meghallgatására, valamint a szakemberektől / szakértőktől és a felektől történő bizonyításfelvételre.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A Horvát Köztársaság nem alkalmaz külön korlátozást a videokonferencia útján megszerezhető bizonyíték fajtáját illetően. Az eljáró bíróság határozza meg, hogy milyen fajtájú bizonyítékot és hogyan kell felvenni egy adott tény megállapítása érdekében. A bíróság saját belátása szerint határozza meg, hogy a teljes eljárás eredménye alapján, az egyes bizonyítékok és a bizonyítékok összességének körültekintő és gondos értékelését követően a tények közül melyeket tekint bizonyítottnak. A videokonferenciát ugyanakkor általában a felek és tanúk meghallgatásával történő bizonyításfelvételre használják, ha valamely okirat megtekintésével vagy a helyszíni vizsgálat végzésével történő bizonyításfelvétel bizonyos ténybeli és műszaki akadályokba ütközik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint a tárgyalást a bíróságon kell lefolytatni, azonban a fél videokonferencia útján történő meghallgatásának helyét illetően nincs külön jogi korlátozás.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kifejezetten előírná a videokonferencia keretében történő tárgyalások magnószalagra rögzítését vagy felvételét, azonban a ZPP 126a–126c. cikke jogalapot biztosít a tárgyalásokról történő hangfelvétel készítéséhez. A hangfelvétel készítéséről a bíróság – akár hivatalból, akár a felek kérelmére – határozat formájában dönt. A hangfelvételek tárolásának és továbbításának módszereit, a rögzítés műszaki követelményeit és módjait a bírósági szabályzat (Sudski poslovnik) írja elő (NN 37/14, 49/14, 08/15, 35/15, 123/15 és 45/16. sz.).

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10–12. cikkével összhangban előterjesztett kérelem esetén a tárgyalást jellemzően horvát nyelven tartják meg, ugyanakkor a kisebbségi nyelvek polgári eljárásokban történő használatát külön jogszabály szabályozza (hacsak jogszabály meghatározott bíróságok részére valamely más nyelv használatát elő nem írja, a polgári eljárást horvát nyelven kell lefolytatni). Ezenfelül a ZPP 102. cikke szerint, amennyiben az eljárás nem a fél vagy az eljárás egyéb résztvevői nyelvén folyik, a tárgyaláson elhangzottakat, valamint a tárgyaláson bizonyítékként előterjesztett dokumentumokat tolmács a nyelvükre fordítja.

A rendelet 17. cikkével összhangban végzett közvetlen bizonyításfelvétel esetén a tárgyaláson a bizonyítás felvételét idegen nyelven is el lehet végezni, mivel azt a tárgyalást kérelmező bíróság közvetlenül maga folytatja le, azonban gondoskodni kell a felek vagy az eljárás egyéb résztvevői által értett nyelvre történő megfelelő fordításról.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Főszabály szerint a megkeresett bíróság a rendelet 10–12. cikke szerinti tárgyalás céljából hites bírósági tolmácsról gondoskodik. Bizonyos feltételek között (a ZPP 263. cikkére utaló 251. cikk) a bíróság úgy határozhat, hogy a tolmácsolást a fél által javasolt bírósági tolmácsok végzik el.

Hasonlóképpen, a tolmácsolási szolgáltatás igénybevételéről a bizonyításfelvételt kérő bíróságnak és a megkeresett bíróságnak kell megegyezésre jutnia, és a tolmácsot az egyik vagy a másik bíróság biztosíthatja. A gyakorlatban a bírósági tolmácsokat a tolmácsolást igénylő személy tartózkodási helyére vagy a megkeresett bíróság székhelyére rendelik ki, ha a megkereső bíróság a tárgyalást a rendelet 17. cikkével összhangban a saját nyelvén folytatja le, vagy pedig a megkereső bíróság székhelyére rendelik ki, amennyiben a tárgyalást a rendelet 10–12. cikkével összhangban a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A ZPP 242. cikke értelmében a tanúk írásbeli idézést kapnak, amely többek között megjelöli a tárgyalás időpontját és helyszínét. A fél meghallgatásával történő bizonyításfelvétellel foglalkozó tárgyalásra történő idézést e félnek a személyes kézbesítés szabályaival összhangban kell kézbesíteni. Amennyiben a fél képviselővel rendelkezik, a felek meghallgatásával történő bizonyításfelvételre irányuló tárgyalásra szóló idézést a félnek vagy a fél vonatkozásában meghallgatandó személynek a képviselő adja át (a ZPP 138. és 142. cikkére utaló 268. cikke). Idős életkoruk, betegségük vagy súlyos testi fogyatékosságuk miatt a bíróság előtt megjelenésre nem képes tanúk az otthonukban is meghallgathatók. A ZPP nem határozza meg, hogy a tanúkat mennyi idővel korábban kell megidézni; a feleknek ugyanakkor elegendő időt kell adni arra, hogy a tárgyalásra felkészülhessenek (a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően).

A rendelet 10–12. cikke alapján lefolytatott tárgyalás esetén a megkeresett bíróság értesíti a tanút/felet a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, míg a rendelet 17. cikke szerinti tárgyalás esetén az idézések kézbesítését a megkereső bíróság végzi.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke szerint a bizonyítás felvételét kérő felet a bíróság végzésben arra kötelezi, hogy előzetesen helyezze letétbe a bizonyításfelvétel során várható költségek fedezéséhez szükséges összeget. Amennyiben a bizonyításfelvételt mindkét fél javasolja vagy azt a bíróság hivatalból rendeli el, a bíróság mindkét féltől kéri, hogy a szükséges összeget egyenlő arányban helyezzék letétbe.

A videokonferenciához kapcsolódó költségeket illetően a rendelet 18. cikke alkalmazandó.

A Horvát Köztársaságban a bizonyítás videokonferencia útján történő felvétele ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az adott személy erről az idézésben kap tájékoztatást, azonban a ZPP nem határoz meg további követelményeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A tanúnak meghallgatása előtt nyilatkoznia kell a vezetéknevéről és keresztnevéről, személyazonosító számáról, apja nevéről, foglalkozásáról, lakcíméről, születési helyéről, életkoráról és a felekhez fűződő viszonyáról (a ZPP 243. cikkének (3) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP 246. cikke értelmében a bíróság határozhat úgy, hogy a tanúnak esküt kell tennie a nyilatkozatait illetően, azonban a rendelet 17. cikke szerinti esetben a megkereső állam szabályai bizonyos feltételek fennállása esetén akkor is alkalmazandók, ha ezen állam a tárgyalás előtt tájékoztatja a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságát vagy központi szervét arról, hogy a tanúk vallomását eskü alatt kívánja felvenni.

A ZPP 270. cikke szerint a felek meghallgatását a bíróság esküfelvétel nélkül folytatja le.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP e tekintetben nem tartalmaz rendelkezést, azonban gyakorlatilag a műszaki személyzetnek és a szükséges igazságügyi alkalmazottaknak jelen kell lenniük a videokonferencia előtt és alatt, hogy teljesüljön a videokonferencia megtartásának valamennyi műszaki követelménye.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs a kiegészítő információ kérése esetén követendő előírás, azonban a tárgyalás napjának kitűzése során előfordulhat, hogy a megkereső és a megkeresett bíróság szükségesnek találja bizonyos műszaki problémák megoldását a tárgyalás eredményes lefolytatásának biztosítása érdekében. A gyakorlatban ezeket a kérdéseket a bíróságok rendszerint e-mailben intézik.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 22/02/2019