Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Olaszország

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az olasz jogrendszerben, és különösen a polgári perrendtartásról szóló törvényben (Codice di Procedura Civile) nincs kifejezett utalás a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre.

A videokonferencia azonban ténylegesen a jogrendszerünk része.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 202. cikke azt irányozza elő, hogy amikor a vizsgálóbíró bizonyításfelvételről rendelkezik, akkor meg kell „határoznia a bizonyításfelvétel idejét, helyét és módját”. Az 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a bíró által alkalmazható bizonyításfelvételi módok közé tartozik a videokonferencia.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikke előirányozza, hogy a bíró olyan filmes anyagot is felhasználhat, amely mechanikus eszközök vagy eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di Procedura Penale) kifejezetten rendelkezik a videokonferenciáról (például a 205b. cikk).

Tehát a rendelet 10. cikke és az azt követő cikkei által szabályozott eljárásra tekintettel, a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a jogrendszerünkkel való „összeegyeztethetetlenségből” fakadó korlátozás kizárható.

Az egyetlen korlátozás, amely a videokonferencia iránti kérelemre vonatkozhat az, ha jelentős gyakorlati akadályok állnak fenn.

A különböző típusú bizonyításfelvételi módokat illetően, az uniós rendelet és az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a megfelelő végrehajtási jogszabályok vonatkoznak.

A 17. cikk által szabályozott eljárást illetően, a megkeresett tagállamnak, miután ellenőrizte, hogy a (5) bekezdésben előirányzott követelmények teljesültek, majd azt követően engedélyezte a közvetlen bizonyításfelvételt, „elő kell segítenie” a videokonferencia alkalmazását, amit a megkeresett igazságügyi hatósággal egyszerűen a bizonyításfelvétel módjaként eseti alapon egyeztetnie kell.

Így azt az esetet leszámítva, amikor a megkeresett igazságügyi hatóság ezt a kommunikációs eszközt a felmerülő jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tudja alkalmazni, bármilyen bizonyítás felvehető videokonferencia útján a 10. cikk és az azt követő cikkek szerinti jogszerű kérelem vagy a 17. cikk szerinti engedélyezés alapján.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia hasznos eszköz a tanúk és az eljárás által érintett felek meghallgatására. Ebben a tekintetben az olasz jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merült fel probléma, sőt, az olasz jog rendelkezik a tanúvallomás tételéről, a felek informális meghallgatásáról, valamint a felek eskü alatt történő meghallgatásáról.

A szakértők meghallgatását illetően a szakértői vélemény elfogadhatóságával kapcsolatos probléma alapvető okával kell foglalkozni, különösen a közvetlen bizonyításfelvétel esetében (17. cikk).

Az olasz jogrendszerben a polgári perrendtartásról szóló törvény 61. cikke és 191-201. cikkei szabályozzák a szakértői vallomásokat. A szakértők rendszerint írásbeli véleményt fogalmaznak meg (a polgári perrendtartásról szóló törvény 195. cikkének (2) bekezdése), de a bíróság tisztázást is kérhet. Miután a vélemény elfogadásra került, nem szabad a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatásával szemben akadálynak felmerülnie. Az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezése szerint „ha az elnök helyénvalónak tartja, felkéri a szakértőt, hogy vegyen részt a bírói testület jelenlétében lefolytatott megbeszélésen, és fejtse ki zárt tárgyaláson a felek jelenlétében a véleményét, akik a védőügyvédjükön keresztül az ügyüket ismertethetik és tisztázhatják”.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Gyakorlati szempontból a videokonferencia hatékony eszköznek tűnik a bizonyításfelvételhez, a tanúk szemtől szembe történő meghallgatásához, valamint a felek nyilatkozattételéhez.

A szabályok azonban közvetlenül nem foglalkoznak a bizonyíték típusának vagy kötelező jellegének kérdésével, illetve gyakorlati problémák adódhatnak a szakértői véleménnyel kapcsolatban, például ha a bizonyíték kézírással kapcsolatos, genetikai adatok vagy telefonnal kapcsolatos bizonyíték esetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyítást rendszerint a megkeresett tagállam területileg illetékes bírósági vagy rendőrségi épületében veszik fel, ahol mind a szükséges berendezés, mind a hivatali kiszolgáló személyzet rendelkezésre áll. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban, a polgári eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról nem készül „nyilvántartás”.

Ha a videokonferenciát büntetőeljárás során alkalmazzák, rendszerint a megkeresett igazságügyi hatóság fellebbviteli bíróságának körzetében található megfelelő létesítmény egyik rendelkezésre álló helyiségét használják (a bíróság tárgyalóterme, biztonságos terem büntetés-végrehajtási épületben).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tárgyalások rögzítésének nincs jogszabályi akadálya, amennyiben a megkereső állam jogszabályai ezt megengedik.

Azonban a 4. cikk és az azt követő cikkek értelmében történő bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. cikke és az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről szóló, ugyanazon törvény végrehajtási rendelkezéseinek 46. cikke vonatkoznak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt a szempontot a szabályok nem szabályozzák közvetlenül.

A kérelmeknek és tájékoztatásoknak a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén történő megfogalmazását kikötő 5. cikk jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásokat milyen nyelven kell lefolytatni.

A 10. cikk és az azt követő cikkek alapján benyújtott kérelmek esetében, amikor a hazai jog alkalmazandó, a meghallgatást olasz nyelven kell lefolytatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikke előírja, hogy a „per alatt az olasz nyelv használata végig kötelező. Amikor olyan személy kerül meghallgatásra, aki nem beszél olaszul, a bíró tolmácsot jelölhet ki”.

A 17. cikkben említett eljárásban azonban a megkereső állam joga alkalmazandó. Ez a rendelkezés a bizonyításfelvétel nyelvére is hatással lehet. A nyelv újfent a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ebben az esetben tolmácsokra lehet szükség.

A közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság a bizonyításfelvétel körülményeire vonatkozóan is nyújthat iránymutatást; ide tartozhat a használandó nyelv is.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ebben a vonatkozásban a szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket.

A 10. cikkben és az azt követő cikkekben említett eljárásban a megkeresett állam joga alkalmazandó.

Mindenesetre a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

A törvény tolmács kijelöléséről rendelkezik, ha olaszul nem beszélő személy kerül meghallgatásra. Így feltételezhető, hogy a tárgyalás nyelve (és az elsőfokú bíró nyelve) az olasz.

A tolmácsok díjának költségeit meg kell téríteni, ami a megkereső igazságügyi hatóságnak felszámításra kerül (lásd a 18. cikket).

A 17. cikk szerinti eljárás esetében lásd a 6. pontot. A tárgyalás nyelve a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ezért a tolmács(ok) kijelöléséért felelős személy megnevezéséhez a megkereső állam jogát kell használni. Ebben az esetben a tolmács kijelölésére vonatkozóan a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésében illetékes hatóság tájékoztatást kérhet.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 250. cikke úgy rendelkezik, hogy az érdekelt fél kérésére a bírósági végrehajtónak tájékoztatnia kell a tanúkat a megjelenési kötelezettségükről egy bizonyos helyen, bizonyos napon és bizonyos időben, továbbá tájékoztatnia kell őket a bizonyítást felvevő bíróról és a tárgyalásról, amely során őket meghallgatják. A polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek 103. cikke kimondja, hogy a tanúkat legalább hét nappal előre tájékoztatni kell a tárgyalásról, amelyre beidézték őket.

A tanúk meghallgatását szabályozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 244-257a. cikkei és a polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek a 102-108. cikkei irányozzák elő.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A 4. cikk alapján a 10. cikk (4) bekezdésének rendelkezése szerint lefolytatott videokonferencia (közvetett bizonyítás) költségeit a megkeresett hatóság kérésére a 18. cikk (2) bekezdésének előírása szerint megtérítik.

Ez a megtérítési kötelezettség nincs előírva a külföldi hatóság által, a 17. cikk alapján videokonferencia útján folytatott közvetlen bizonyításfelvétel esetére.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső hatóság felelőssége tájékoztatni a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról; a 17. cikk szerint ez a feltétel az egyik tényező, amelyen a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezése alapszik.

A szabályok azonban nem rendelkeznek a megkeresett igazságügyi hatóságot illetően hasonló kötelezettségről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Általában véve a 17. cikk alapján videokonferenciát lefolytató megkereső hatóság felelős a tanú személyazonosságának ellenőrzéséért. Közvetett bizonyíték esetében, a tanúk meghallgatását illetően, a polgári perrendtartásról szóló törvény 252. cikke szabályozza a tanú személyazonosságának ellenőrzését, amely szerint: „A vizsgálóbíró megkéri a tanút, hogy adja meg nevét, családi nevét, az apja nevét, életkorát és foglalkozását, majd felkéri a tanút, hogy nyilatkozzon, áll-e valamilyen családi kapcsolatban […] a felekkel, vagy érdekelt-e a perben”. Az azonosítás a polgári perrendtartásról szóló törvény 251. cikke által szabályozott eskütétel után történik. A gyakorlatban a vizsgálóbíró a tanútól a személyazonosító okmányát is elkéri, és az adatokat bejegyezteti az eljárás jegyzőkönyvébe.

A meghallgatandó feleket illetően, ha az adott ügyben meghatalmazottat vonnak be, akkor az adott ügyre szóló meghatalmazás is szükséges.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikkben említett eljárás vonatkozásában nem irányoztak elő külön szabályt. Hasznos lehet (a megkereső állam jogrendszerében) a hamis tanúzás vagy kihagyás büntetőjogi jelentőségéről tájékoztatásban részesülni; ez a büntetőjogi jelentőség függ a megkereső állam bírósági eljárásokat szabályozó jogszabályaitól.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia kapcsolatokért felelős Olasz Büntetés-végrehajtás Igazgatási Főosztály közvetlenül a videokonferencia előtt kompatibilitási vizsgálatokat végez a külföldi technikai személyzettel.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A nemzetközi jogsegély iránti kérelemmel egyidejűleg, a megkereső igazságügyi hatóságnak az országukban használt videokonferencia-rendszer műszaki adatait és a – lehetőleg technikus szakember – kapcsolattartó személy nevét és telefonszámát, valamint az e tevékenységek során használandó nyelvet is meg kell adnia – amennyiben rendelkezésükre áll.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 04/02/2019