Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Románia

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen. Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003 törvény, egészen pontosan a 25. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint a 35. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

A megkeresett román igazságügyi hatóság - a megkereső igazságügyi hatóság kérésére - különleges eljárás alkalmazását is fontolóra veheti, amennyiben az nem ütközik román jogszabályba. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás időpontjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és külföldi bírák részvételét is megengedheti. A 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján az Igazságügyi Minisztérium látja el az ugyanazon rendelet 17. cikke alapján benyújtott kérelmekről hozott határozatokkal kapcsolatos feladatokat.

A videokonferenciának azon körzeti bíróság, szükség esetén tolmács által segített bírájának jelenlétében kell történnie, amely a bizonyításfelvétel helyén hatáskörrel rendelkezik. A bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát, és biztosítania kell a román jog alapelveinek betartását.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás lehetővé teszi tanúk vagy más érintett személyek meghallgatását (a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke).

Mindazonáltal, a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 26. cikkének (2) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén elutasítható az eljárás, ha a meghallgatandó személy a román jog alapján valamilyen tilalom miatt nem hallgatható meg tanúként vagy a továbbítandó vagy megvizsgálandó okiratokat nem lehet közreadni.

Továbbá az új polgári perrendtartásról szóló törvény 315., 316. és 317. cikke alapján a következő személyeket nem hallgathatók meg tanúként a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek, cselekvőképtelennek nyilvánított személyek, valamint hamis tanúzásért elítélt személyek. A felek azonban kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodhatnak a következő személyek tanúként való meghallgathatóságáról: harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, valamint az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek.

A származással, válással vagy más családi kapcsolattal kapcsolatos bírósági ügyekben a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok is meghallgathatóak, kivéve a leszármazottakat.

Az alábbi személyek mentesülnek a vallomástétel alól:
1. egyházi személyek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, közvetítők, szülésznők és ápolók, továbbá munkája vagy szakmai tevékenységének gyakorlása során a tudomására jutott tények vonatkozásában a törvény által azok bizalmas kezelésre vagy titoktartásra kötelezett bármely más szakember, még a tevékenysége megszűnését követően is;
2. bírák, ügyészek és tisztviselők, a hivatali idejük alatt tudomásukra jutott titkos körülményekről a hivataluk megszűnését követően is;
3. azok, akik a válaszaikkal saját magukat, harmadfokú és ennél közelebbi rokonukat, illetve házasság útján szerzett rokonukat vagy házastársukat, volt házastársukat, jegyesüket, illetve élettársukat büntetőjogi szankciónak vagy közmegvetésnek tennék ki.
Ezek a személyek azonban - az egyházi személyeket kivéve – meghallgathatók tanúként, ha a titoktartásban érdekelt fél foldja őket a bizalmas kezelés vagy szakmai titoktartás alól, kivéve ha a törvény másként rendelkezik. Bírák, ügyészek és tisztviselők akkor is meghallgathatók tanúként, ha adott esetben az őket foglalkoztató vagy a múltban foglalkoztatott hatóság vagy intézmény ehhez hozzájárul.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nem, nincsenek korlátozások. A polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke szerint a jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás a konkrét ügy rendezése céljából lehetővé teszi a tanúk és más érintett személyek meghallgatását, okiratok beszerzését, szakértői vélemények készítését, valamint vizsgálat folytatását vagy más szükséges dokumentumok vagy információk beszerzését.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nem, nincsenek korlátozások. Mindazonáltal az új polgári perrendtartásról szóló törvény 16. cikke, 261. cikkének (1) bekezdése és 314. cikke alapján a bizonyítékot az ügyet tárgyaló bíróság szerzi be. Ha objektív okoknál fogva a bizonyítékot kizárólag azon a helyen kívül lehet beszerezni, ahol a bíróság székhelye található, azonos vagy akár alacsonyabb szintű bíróság is beszerezheti a bizonyítékot a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás segítségével, ha az adott helyen nincs azonos szintű bíróság. A jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval. Ugyanakkor a bíróság előtt betegség vagy más komoly akadályoztatás miatt megjelenni nem tudó tanú, a felek idézésére vonatkozó eljárás függvényében, azon a helyszínen is meghallgatható, ahol tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a bírósági szervezésről szóló, ismételten közzétett 304/2004. törvény 13. cikke ezt megengedi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) román nyelven.

b) román nyelven, mivel a megkeresett román bíróságnak tárgyalási jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben rögzíti a meghallgatás helyét és napját, a meghallgatott személyek személyazonosságát, információkat az eskütételről, a meghallgatás technikai feltételeiről, stb.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A tolmácsok biztosítása a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 27. cikke értelmében a megkereső bíróság feladata. A megkereső bíróság részére tolmács névjegyzék biztosításával a román megkeresett bíróság elősegítheti adott esetben egy Romániából származó tolmács igénybe vételét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Legalább egy hónapot és legfeljebb három hónapot.

Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény, egészen pontosan a 25. cikk (3) bekezdése alkalmazandó. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás napjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot. Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

Mivel azonban a külföldi szervek vonatkozásában két eljárás létezik (a bizonyításfelvétel során alkalmazandó kommunikációs eljárás), úgy véljük, hogy a határidőnek a gyakorlatban legalább egy hónapnak és legfeljebb három hónapnak kell lennie az alábbiakra vonatkozó jelenlegi rendelkezések alapján:

- a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kézbesítési kérelem teljesítése során legalább arra az egy hónapos időtartamra kifejezetten ki kell terjednie, amely a kézbesítési kérelem postai úton, tértivevénnyel történő tényleges teljesítéséhez szükséges;

- a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletben jelzettek alapján a megkereső bíróság kötelezettsége a megkeresett bíróság további adatok megadásával vagy előleg/letét fizetésével, stb. kapcsolatos kérelmeinek teljesítése.

Ezt indokolja a megkereső bírósággal vagy a tanúval folytatandó levelezés esetleges lefordításához és a külföldre történő postázáshoz szükséges időráfordítás, a nagy munkateher, és nem utolsó sorban a videokonferenciák időbeosztása.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségeket nem lehet megbecsülni, mivel azok az eljárás időtartamától függően országonként változnak. Banki átutalással kell fizetni a fellebbviteli bíróság, mint másodlagos engedélyezésre jogosult szerv, vagy a körzeti bíróság, mint harmadlagos engedélyezésre jogosult szerv számlájára. A külföldi megkereső bíróság megtéríti a román megkeresett bíróságnak a videokapcsolattal, a kapcsolatnak a megkereső tagállamban való hozzáférhetővé tételével összefüggésben felmerült kiadásokat, a tolmácsdíjakat, a tanúknak és szakértőknek fizetett napidíjat, valamint a megkeresett államba való utazással összefüggésben felmerülő költségeket.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A meghallgatandó személyt is az új román polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell idézni. A személyt a megkereső bíróság általi bizonyításfelvételt engedélyező határozat vagy bármely más okirat alapján a román megkeresett bíróság által kiadott idézésben tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárással megkeresett bíróság a felek jelenlétében folytatja le a bizonyításfelvételt, vagy akár ennek hiányában is, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 318. cikke alapján, az elnök a tanút a nyilatkozata előtt felkéri a családi nevének, utónevének, foglalkozásának, lakóhelyének és életkorának, valamint annak közlésére, hogy valamelyik félnek rokona vagy házassági útján szerzett rokona-e és milyen fokon, illetve valamelyik fél szolgálatában áll-e. Ezt követően az elnök felhívja a tanú figyelmét az eskütételi kötelezettségre és az eskü jelentőségére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az új román polgári perrendtartásról szóló törvény 319. és 320. cikke alapján a tanú meghallgatása előtt a következő esküt teszi: „Esküszöm, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok. Isten engem úgy segéljen!”

Az eskütétel idején a tanúnak a keresztre vagy a Bibliára kell tennie a kezét. Az eskü szövegében az istenségre való utalás a tanú vallásos hite szerint változik. A kereszténytől eltérő vallású tanúra a fent említett rendelkezések nem alkalmazandóak.

A vallás nélküli tanú a következő esküt teszi: „Esküszöm a becsületemre és a lelkiismeretemre, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

A lelkiismereti vagy vallási okból esküt nem tevő tanúk a bíróság előtt a következő szöveget mondják: „Kötelezem magam, hogy az igazat mondom és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

Az írástudó némák és siketnémák az esküt az eskü szövegének leírásával és aláírásával teszik le, a hallássérültek kimondják az esküt, az írástudatlanok pedig tolmács segítségével jeleket használva teszik le az esküt.

Miután a tanú letette az esküt, az elnök felhívja a figyelmét, hogy amennyiben nem az igazat mondja, a hamis tanúzás bűncselekményét követi el.

Mindezt lejegyzik az írásbeli nyilatkozatban.

A meghallgatás időpontjában cselekvőképtelen, 14. életévüket be nem töltött gyermekek eskütétel vagy annak megtiltása nélkül meghallgathatóak, de a bíróság felhívja a figyelmüket arra, hogy az igazat kell mondaniuk, és figyelembe veszi a különleges helyzetüket amikor megítéli a vallomásukat.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A kapcsolattartó személyek lehetnek a fellebbviteli bíróságtól informatikai szakemberek, a bíróság írnoka vagy a bíró. A 244 bíróságból körülbelül 144 rendelkezik videokonferencia berendezéssel. Abból a 144 bíróságból mindegyik 2 videokonferencia berendezéssel rendelkezik.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 31/05/2017