Bezárás

MÁR ELÉRHETŐ A PORTÁL BÉTA VERZIÓJA!

Látogasson el az európai igazságügyi portál béta verziójának felületére, és mondja el nekünk, milyennek találja!

 
 

Navigációs útvonal

menu starting dummy link

Page navigation

menu ending dummy link

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Szlovénia

TARTALOMJEGYZÉK

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bizonyításfelvétel videokonferencia útján lehetséges a megkereső tagállam bíróságának részvételével vagy közvetlenül e tagállam bírósága által. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku; a továbbiakban: ZPP) 114a. cikke minden polgári és kereskedelmi ügyben alkalmazandó; ez úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felek hozzájárulásával engedélyezheti a feleknek és a jogi képviselőiknek, hogy a meghallgatás ideje alatt a más helyszínen tartózkodjanak, és az eljárási cselekményeket ott folytassák le, amennyiben a meghallgatás helyszínéről a felek és képviselők tartózkodási helyére vagy helyeire hang- és képtovábbítás történik és fordítva (videokonferencia). Ugyanezen feltételek teljesülése esetén a bíróság úgy is határozhat, hogy a bizonyításfelvételt a felek, tanúk és szakértők ilyen módon történő meghallgatásával folytatja le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia alkalmazható felek és tanúk meghallgatására, valamint szakértőtől történő bizonyításfelvételre. A felek és képviselők (például ügyvédek) bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Főszabály szerint a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. A ZPP a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel lehetőségét taxatíve felsorolt bizonyítékokra korlátozza (felek és tanúk meghallgatása, szakértőtől történő bizonyításfelvétel). Így helyszíni ellenőrzés vagy okiratok vizsgálata révén történő bizonyításfelvételnél nincs lehetőség videokonferencia alkalmazására.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Általában a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a távollévő fél milyen, a bíróságon kívüli helyszínen tartózkodhat.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPP 125a. cikke rendelkezik a meghallgatás kép- és hangfelvételének jogalapjáról. E rendelkezés alapján a tanácselnök a meghallgatás kép- és hangfelvételét rendelheti el. Ez azt jelenti, hogy a mérlegelési joga alapján az a tanácselnök dönthet a meghallgatás kép- és hangfelvételének elkészítéséről, aki előtt az eljárás folyamatban van. A 114a. cikk szerint egy félnek nincs joga a bíróságtól videokonferencia engedélyezését kérni. A videokonferencia a bíróság által is kérvényezhető, amely esetben a felek hozzájárulása szükséges. Figyelemmel a technikai előkészületekhez szükséges időre, a bíróság videokonferenciát elrendelő határozatát a tervezett meghallgatás előtt kellő időben ki kell adni, a feleket pedig megfelelő időben előre tájékoztatni kell arról, hogy meg kell jelenniük a bíróság előtt.

2011 óta Szlovénia minden területi bíróságán (11 helyszín) legalább egy tárgyalótermet felszereltek videokonferenciákhoz és az így létrejött összeköttetések rögzítéséhez szükséges minden berendezéssel. Lehetőség van csak a kép vagy hang vagy egyidejűleg mindkettő rögzítésére. Három mobil videokonferencia-berendezés is rendelkezésre áll, amelyeket a bíróságok megyei bíróságokon vagy más bíróságokon használhatnak. Mivel a videokonferencia kapcsolatokat központilag hozzáférhető ponton keresztül létesítik, bírói végzés alapján minden videokonferenciát rögzíteni lehet.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10-12. cikke alapján a megkeresett bíróság a meghallgatásokat kifejezetten a bíróság hivatalos nyelvén (szlovén nyelven, illetve azon nemzeti közösségek nyelvein, amelyeket az e nemzeti közösségek területén található bíróságok hivatalosan használnak, nevezetesen olasz vagy magyar nyelven), illetve szükség esetén a fél vagy az eljárás más résztvevője által ismert nyelvre történő fordításon keresztül folytathatja le, ha ezt jelezték, vagy ha a bíróság megállapítja, hogy a fél vagy az eljárás más résztvevője nem ismeri a szlovén nyelvet.

A rendelet 17. cikke alapján a meghallgatást közvetlenül a megkereső bíróság folytatja le. Ebben az esetben az eljárás lefolytatható idegen nyelven is, amennyiben megfelelő fordítást biztosítanak a fél vagy az eljárás más résztvevői által ismert nyelvre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha bírósági tolmácsot alkalmaznak, erről (a bíróságok közötti megállapodástól függően) intézkedhet akár a megkeresett, akár a megkereső bíróság. Ezen kívül a bírósági tolmácsok tartózkodhatnak a megkeresett vagy a megkereső bíróság helyszínén, vagy egy harmadik helyszínen.

A gyakorlatban a tolmácsok azon a helyszínen tartózkodnak, ahol a tolmácsolást igénylő személy van, nevezetesen a megkeresett bíróság helyszínén, ha a meghallgatást kérelmező bíróság a rendelet 17. cikke értelmében a saját nyelvén folytatja a meghallgatást, vagy a megkereső bíróság helyszínén, ha a meghallgatást a rendelet 10-12. cikke értelmében a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt írásban, a bíróság előtti személyes megjelenésre kell idézni. Az idézésben közölni kell többek között a meghallgatás helyét és időpontját. Egyes tanúkat idős kor, betegség vagy súlyos testi fogyatékosság esetén az otthonukban is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény nem írja elő, mennyi idővel a meghallgatás előtt kell a tanúkat idézni; a feleknek azonban elegendő időt kell hagyni a meghallgatásra való felkészülésre - legalább az idézés kézbesítésétől számított15 napot. Ez a határidő nem vonatkozik a tanúként megidézett személyre.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke alapján a bizonyításfelvételt kérelmező fél a bizonyításfelvétel során felmerülő költségek fedezésére pénzt helyez letétbe. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, a bíróság dönthet úgy, hogy a két fél egyenlő arányban megosztva helyezze letétbe az összeget. A költségek az ügy kimenetelétől függően kerülnek megtérítésre.

A Szlovén Köztársaságban a videokonferencia tartása ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A ZPP nem határoz meg további feltételeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Mielőtt a tanúkat meghallgatnák, megkérdezik tőlük a családi nevüket és utónevüket, az apjuk nevét, foglalkozásukat, címüket, születési helyüket, életkorukat és, hogy milyen kapcsolat fűzi őket a felekhez (a ZPP 238. cikkének harmadik bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP nem írja elő az eskütételt. A 238. cikk alapján a bíróság a meghallgatás megkezdése előtt figyelmezteti a tanúkat, hogy igazat kell mondaniuk és nem hallgathatnak el semmit, ezt követően pedig a hamis tanúzás következményeiről részesülnek figyelmeztetésben.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban legalább egy héttel a videokonferencia előtt tesztelik a kapcsolatot a működésének, illetve a megfelelő minőségének ellenőrzése céljából, és az esetleges hibákat kijavítják. Ez biztosítja azt, hogy a meghallgatás alatt jelenlévő technikus a videokonferencia-berendezést nehézségek nélkül működtetni tudja, mivel a tesztelést addigra előre elvégzik. A bíróságok a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős személyek elérhetőségeit egymással kicserélik vagy magában a tényleges kérelemben vagy később.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban a megkereső bíróság a kérelemmel együtt egy formanyomtatványon megküldi a megkeresett bíróságnak a videokonferencia-rendszer minden műszaki adatát és a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős szakember elérhetőségeit. Mindkét bíróságnak szüksége van a következőkkel kapcsolatos adatokra: videokonferencia rendszerek, kapcsolat típusa (ISDN, IP), kapcsolat gyorsasága, címek (telefonszám), teszteléshez használandó nyelv, a tesztelés napja és időpontja, az esetleges időeltolódás és a technikai ügyekért felelős technikus elérhetőségei.


Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Utolsó frissítés: 16/03/2017