Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvényhez - Indokolások Tára 2021/69.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvények módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) a közjegyzői kinevezés feltételeként előírt közjegyzői vizsga tekintetében a Kjtv. módosítása egyértelműen kimondja, hogy ez a feltétel a már kinevezett, más közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázni szándékozó közjegyzővel szemben nem követelmény.
A közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének szabályai a Kjtv. 2021. január 1. napjától hatályos módosításával kiegészítésre kerültek. A módosítás eredményeként a miniszter a közjegyzőt kérelmére - pályázat kiírása és a közjegyző által betöltött korábbi székhely egyidejű megszüntetése nélkül - helyezheti át a megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre). A hivatkozott szabály megalkotásával a jogalkotó célja a közjegyzői feladatellátás veszélyhelyzet alatti megfelelő biztosítása volt. Tekintettel a veszélyhelyzet várható megszüntetésére, a közjegyzői székhely (álláshely) fentiekben hivatkozott áthelyezéssel történő betöltésére vonatkozó szabályok fenntartása a továbbiakban nem indokolt.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosítása összhangba hozza a közjegyzőkre és a végrehajtókra vonatkozó szabályozást a tekintetben, hogy a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is egyértelműen megtiltja a fegyelmi vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó bármely végrehajtói iroda általi foglalkoztatását. Egyértelművé teszi, hogy a nem adós fizetésre kötelezett részére a díjjegyzéket abban az esetben szükséges végrehajtói kézbesítés útján kézbesíteni, ha a végrehajtó ezen díjjegyzék alapján végrehajtás elrendelését fogja kérni tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtási lap kiállításának előfeltétele, hogy a díjjegyzék kötelezett részére történő kézbesítése - amennyiben jogorvoslattal nem éltek a felek - végrehajtói kézbesítés útján valósuljon meg.
A módosítás önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által nyilvántartásba vett adatok körét pontosítja, továbbá a végrehajtójelöltek esetén a nyilvántartásból történő törlés feltételeit szigorítja, tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelöltek feladatai és felelőssége nőtt. Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy egy végrehajtó csak egy járásbíróság mellé kerülhet kinevezésre, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnökségébe választható végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséggel kell rendelkezni, a Javaslat pedig az Elnökségen belül az elnök személye tekintetében szigorúbb feltételeket állapít meg, így az elnökké az nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy abban az esetben is sikertelen legyen az árverés, ha az nem szabályszerűen került kitűzésre, amelynek eredményeképpen ebben az esetben is biztosított az árverés ismételt kitűzése.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Bjt.) két témakörben is módosítja a Javaslat. A Javaslat szerinti módosítás egyrészt a bíráknak a két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetése esetére is meghatározza a fegyelmi büntetés hatályát, amit jelenleg nem tartalmaz a Bjt., másrészt az egyéb szervhez beosztott bíró beosztásának megszűnése esetére azon hatályos rendelkezést erősíti meg, amely szerint a tényleges bírói álláshelyre beosztás is azon esetek közé tartozik, amikor nem kell pályázatot kiírni.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) módosítása a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatokra támaszkodva adminisztráció-csökkentést valósít meg a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeivel összefüggésben, valamint további garanciális jellegű szabályok bevezetésével fokozza a névjegyzékben szereplő adatok hitelességét és a szakmai követelmények érvényesülését.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Fotv.) hatálybalépésének eredményeképpen, megkezdődött a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonban álló földterületek tulajdoni viszonyának felülvizsgálata. Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy számos, többségében termőföld ingatlan esetén tartalmaz a közhiteles nyilvántartás elhunyt személyt tulajdonosként. Emiatt a tulajdoni viszonyok rendezése érdekében egyre több póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló megkeresés érkezik az önkormányzatokhoz. A Fotv. kapcsán érkezett, rendkívül időigényes, aprólékos kutatómunkát igénylő, póthagyatéki kérelmekkel összefüggő hatósági eljárások esetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 23. § (1) bekezdésének kiegészítése ezért úgy rendelkezik, hogy az ingatlanügyi hatóságtól érkező megkeresés [Hetv. 19. § (1) bekezdés d) pont] esetén a jegyző előtt induló hagyatéki, póthagyatéki eljárásokra vonatkozó leltározási határidő - az egyéb hagyatéki eljárásokra irányadó harminc nap helyett - hatvan napra növekedik.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) módosításának célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló 2019. május 20-i 2019/770 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. május 20-i 2019/771 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv esedékes átültetésével összefüggésben.
Az EU tagállamai között a polgári jogsegélyt jelenleg a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés") és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: kézbesítési rendelet) és a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: bizonyításfelvételi rendelet) szabályozza. Ezeket azonban a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új kézbesítési rendelet) és a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: új bizonyításfelvételi rendelet) fogja felváltani. Az új rendeletek alkalmazására történő áttérés ugyanakkor két lépcsőben történik. 2022. július 1. napjától lesz alkalmazandó az új rendeletek újításainak túlnyomó része. Mindkét új rendelet hangsúlyos eredménye, hogy a tagállamok bíróságai, hatóságai közötti kommunikációt lényegében kizárólagosan elektronikus útra tereli, ennek megvalósítására azonban a tagállamok hosszabb felkészülési időt kaptak. Az erre szolgáló decentralizált informatikai rendszer technikai paramétereire vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat az Európai Bizottságnak 2022. március 23-ig kell elfogadnia, majd e végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésének napját követő hároméves időszakot követő hónap első napjától (így várhatóan 2025. második negyedévétől) lesz majd csak alkalmazandó az elektronikus kommunikáció. Mivel a bizottsági végrehajtási jogi aktusok hiányában a kapcsolódó hazai jogalkotási feladatok sem határozhatók meg, a Javaslat kizárólag a 2022. július 1. napjától alkalmazandó rendelkezések végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezéseket állapítja meg, részben a hazai jogszabályokban megtalálható hivatkozásoknak az új rendeletekhez igazítása, részben a kifejezetten az új rendeletek újításainak alkalmazásához szükséges rendelkezések megalkotása útján.
Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) határozza meg az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályokat. A Javaslat az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel a jogalkalmazói visszajelzések alapján felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást, pontosítja a kirendelő hatóság fogalmát és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés feltételeit. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosításával gördülékenyebbé teszi a kirendelést és lehetővé teszi a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását. A módosítás emellett az utólagos szakértői, illetve hatósági adatigénylések teljesíthetősége érdekében a névjegyzékből törölt adatok megőrzési idejét 10 évről 20 évre emeli.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) módosítását a Kúriának a végzések elleni fellebbezési eljárásaiban működési problémákat okozó egyes rendelkezéseinek pontosítása teszi szükségessé. A módosítás a Kúriának a törvényszék végzései elleni fellebbezés iránti eljárásaiban változtat az eljáró a bíróság összetételére vonatkozó szabályokon. Az ügydöntő, vagyis a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzéseik kivételével egyesbíróként jár el, azonban az ügy bonyolultságára tekintettel ebben az esetben is lehetőséget teremt a tanács elé utalásra. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló határozat elleni fellebbezést - a módosítást követően - a Kúria a felterjesztéstől számított harminc napos határidőn belül bírálja el.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) módosítása útján szükséges arról rendelkezni, hogy kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók által végzett elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, az Üttv. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező, minden más esetben - a felhasználás jellegétől függően - más elektronikus hitelesítési megoldás is alkalmazható. A módosítás bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol és jóváhagyása a szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltétele.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) módosítása jogtechnikai és egyértelműsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A fentieken túl a jogalkalmazásban felmerült egyes büntetőjogi tárgyú problémák orvoslása és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt a büntetőügyekben hozott külföldi ítéletek érvényesülésével kapcsolatos változások kezelése érdekében jelen Javaslat további négy törvény kisebb terjedelmű módosítását irányozza elő az alábbiak szerint.
1. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény (a továbbiakban: semmisségi törvény) értelmében a semmissé nyilvánítási eljárásra a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: 1973. évi I. törvény) 356. §-ának szabályai irányadóak. Az 1973. évi I. törvény azonban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 605. § (7) bekezdése értelmében 2003. július 1. óta hatálytalan, így rendelkezései nem alkalmazhatóak. Mivel sem az 1998. évi, sem a 2017. évi büntetőeljárási törvény hatálybalépése óta nem került sor a semmisségi törvény módosítására, a bírói gyakorlatban problémaként merült fel, hogy a semmisségi eljárás lefolytatásakor hatályos büntetőeljárási rendelkezésre nem lehet hivatkozni.
Mindezek alapján indokolt a semmisségi törvény normaszövegébe az 1973. évi I. törvény rendelkezései helyett a hatályos büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: Be.) megfelelő rendelkezéseket beilleszteni.
2. A Javaslat az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kosurnyikov és társai kontra Magyarország ügyben (59017/14. sz.) hozott ítéltére tekintettel az eljárási jogsegélykérelmek alapján elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedések időtartamának korlátozása céljából teljes körűen megteremti az elrendelt kényszerintézkedések indokoltságának kötelező felülvizsgálatát, valamint a felülvizsgálatot követően a kényszerintézkedés megszüntetésének lehetőségét mind a harmadik országokból, mind az Európai Unió tagállamaiból érkező jogsegélykérelmek esetében.
3. 2020. február 1-jén az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból; ekkor lépett hatályba a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: kilépési megállapodás). Ekkor kezdődött a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak, amelyet 2021. január 1-jén újabb jogi rezsim váltott fel. Ennek megfelelően a 2020. december 31-ig terjedő időszakban a kilépési megállapodás határozta meg az alkalmazandó szabályokat, amely alapján az Egyesült Királyságra továbbra is az uniós tagállamokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2021. január 1-jén ideiglenesen alkalmazandóvá vált, az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás). 2021. január 1-től az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között a korábbi uniós együttműködési keretek és eljárások helyett a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
A kilépési megállapodás és a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás közjogi értelemben - az Európai Unió által kötött - nemzetközi szerződés, amelyek az uniós jog részét képezik. E nemzetközi szerződések Magyarországon az uniós jog részeként, belső jogként érvényesülnek, és közvetlen hatállyal rendelkeznek. Ezek jogi természete az Alaptörvény E. Cikkéből ered. Kapcsolódó gyakorlatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az uniós jog mint belső jog nem illeszkedik bele a hazai jogforrási hierarchiába, hanem az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs alapján kötelezően alkalmazandó jogszabályösszesség. [2/2019. (III. 5.) AB határozat, Indokolás 20. pontja]. Az uniós jog elsőbbségének elve alapján - esetleges jogszabállyal való ütközés esetén - e nemzetközi szerződések alkalmazása szükséges. Míg a kilépési megállapodás gyakorlatilag az uniós szabályok alkalmazását írta elő az Egyesült Királyság tekintetében 2020. december 31-ig, a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szakított a korábbi jogi szabályozással, és önálló, közvetlenül alkalmazandó szabályrendszert vezetett be.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 1. és 3. §-a alapján a 2021. január 1-je után indult bűnügyi jogsegély ügyekben a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás mint nemzetközi szerződés mellett az Nbjt. alkalmazandó azokon a területeken, amelyekre vonatkozóan a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás nem tartalmaz rendelkezést.
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Része rendelkezik a bűnüldözési együttműködésről és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről, amely az általános rendelkezések között rögzíti, hogy az igazságügyi együttműködés alapja valamennyi fél részéről a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, továbbá az alapvető szabadságjogok védelme iránti elkötelezettség. Erre tekintettel a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az igazságügyi együttműködés területén az Egyesült Királyság jog- és intézményrendszerét olyan megbízhatónak tekinti és fogadja el, mint a tagállamokét, ezért számos tekintetben az uniós jogi aktusokban foglalt együttműködési formákat és intézményrendszert rendeli (tovább)alkalmazni a tagállamok és az Egyesült Királyság viszonylatában. Ez a megoldás jogfolytonosságot teremt, amely átível a kilépési megállapodás által lefedett időszakon is.
Noha a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás rendelkezései közvetlenül alkalmazandók, szűk körben az mégis jogalkotási feladatot keletkeztet egyes, az alkalmazását segítő részletszabályok tekintetében.
3.1. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló IX. Címe alapján a részes államok központi hatóságai tájékoztatják egymást az érintett állam állampolgáraival szemben a területükön hozott és a bűnügyi nyilvántartásba bekerült valamennyi ítéletről, az államoknak ezen információkat belső joguknak megfelelően kell tárolniuk. A bűnügyi nyilvántartásból származó információk államok közötti cseréje elektronikus úton, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren [a továbbiakban: ECRIS, ld. a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2009/316/IB tanácsi határozat] keresztül történik.
Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek - a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően -az EU tagállamaiban hozott ítéletekkel azonos módon kerüljenek nyilvántartásra, módosítani kell a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Bnytv.), miszerint tagállami ítélet alatt érteni kell az egyesült királyságbeli ítéletet is.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) tagállami ítéletek érvényéről rendelkező VIII. Fejezete is kis terjedelmű módosításra szorul. Az EUtv. egyes rendelkezései tekintetében tisztázni kell a törvény új, kissé kiterjesztett hatályát, nevezetesen azt, hogy az EUtv.-ben meghatározott konkrét esetekben a külföldi ítélet érvénye tekintetében a tagállami ítéletek alatt az Egyesült Királyság ítéleteit is érteni kell. Az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Ezzel a megoldással elkerülhető a bírósági ügyteher-növekedés, és ezáltal rövid időn belül figyelembe vehetőek lesznek a kiszabott ítéletek, ami pl. a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában fontos szempont.
A Bnytv. és az EUtv. záró rendelkezései is módosítást igényelnek: a jogfolytonosság és normavilágosság érdekében a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás ideiglenes hatálybalépésére visszamenőlegesen átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat.
3.2. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész II. Címe kölcsönös együttműködést hoz létre az Egyesült Királyság és a tagállamok között a DNS-profilok, valamint daktiloszkópiai adatok automatizált továbbítása tekintetében. Erre tekintettel a hatályos rendelkezések kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság nemzeti kapcsolattartó pontja részére is biztosított legyen az ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítása, az EU tagállamaival megegyező módon.
3.3. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész VII. Címe az átadásról szól. E Cím nagymértékben leképezi az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályokat. E rendelkezések a megállapodásban részletesen kidolgozott, önálló egységet alkotnak, és alkalmazásuk minimális jogalkotást igényel. Az Egyesült Királyságból érkezett megkereséseket tehát a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás alapján, az abban megjelölt formanyomtatvány segítségével kell elintézni. Ahol a magyar jogszabályok harmadik országok tekintetében kiadatásról beszélnek, ott értelemszerűen az Egyesült Királyság tekintetében az átadást is érteni kell. Az Nbjt.-ben meghatározott megtagadási okok azonban nem alkalmazhatók, hiszen azokat a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás vonatkozó rendelkezései kiváltják, a megtagadási okok nemzeti hatáskörben nem bővíthetők.
3.4. A VIII. Cím az eljárási jogsegélyről szól, és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. április 20-án Strasbourgban kelt Európai Egyezmény és Jegyzőkönyvei alkalmazását segíti. E Cím tekintetében az Egyezmény és a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás által nem részletezett kérdésekre az Nbjt. szabályai alkalmazandók.
3.5. A XI. Cím a befagyasztás és az elkobzás részletes szabályait tartalmazza. Az e Cím alatt szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: 2005. évi egyezmény), valamint a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: 1990. évi egyezmény) "nemzetközi együttműködésről" szóló fejezetei helyett. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 657. cikke lép a 2005. évi egyezmény 1. cikke és az 1990. évi egyezmény 1. cikke szerinti megfelelő fogalom-meghatározások helyébe. Egyebekben a Cím rendelkezései nem érintik a 2005. évi egyezmény és az 1990. évi egyezmény egyéb rendelkezései által támasztott kötelezettségeket, amelyek vonatkozásában adott esetben az Nbjt. szabályainak megfelelő alkalmazására kerülhet sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A már kinevezett, más közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázni szándékozó közjegyzővel szemben nem kinevezési feltétel a közjegyzői vizsga.
A 2. és 3. §-okhoz
A közjegyzői álláshelyek - pályázat kiírása és a közjegyző által betöltött korábbi székhely egyidejű megszüntetése nélküli - miniszteri áthelyezéssel történő betöltésére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, amelyhez az egyértelmű szabályozás érdekében átmeneti rendelkezés megállapítása is szükséges.
A 4. §-hoz
Az 1973. évi I. törvény és a Be. a különleges eljárásokra vonatkozó általános szabályoknál eltérő rendelkezéseket tartalmaz, ezért a technikai jellegű pontosításon túl indokolttá vált a semmisségi törvény 4. § (2) bekezdésének teljeskörű felülvizsgálata.
A Javaslat technikai jellegű pontosítást hajt végre, amikor a semmisségi törvény normaszövegében az 1973. évi I. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hivatkozott rendelkezései helyett a hatályos Be. különleges eljárásokra vonatkozó szabályait [Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdés], valamint a hozzátartozó tekintetében a hatályos Büntető Törvénykönyv megfelelő rendelkezését [Btk. 459. § (1) bekezdés 14. pont] tünteti fel.
Az 1973. évi I. törvényben a különleges eljárások általános szabályainál szerepelt, hogy az eljárás hivatalból és kérelemre is megindulhat, a Be. 837. § (1) bekezdése azonban ezt nem tartalmazza, így az erre vonatkozó rendelkezést a hozzátartozó indítványtételi lehetősége mellett indokolt a semmisségi törvényben feltüntetni.
A Be.-ben csak az egyes különleges eljárásoknál van meghatározva, hogy melyik bíróság jogosult eljárni az ügyben, ezért indokolt a semmisségi törvényben meghatározni, hogy a semmissé nyilvánítási ügyben az alapügyben első fokon ügydöntő határozatot hozó bíróság jár el. Az 1973. évi I. törvény alapján az elsőfokon eljáró bíróság főszabály szerint egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban ítélkezett. Kizárólag a törvényben meghatározott esetekben járt el a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként, így pl. vétségi eljárásban. Mivel a semmisségi törvény 1. §-ában felsorolt bűncselekmények nagyrésze bűntettnek minősült, így azokat az alapügyben a bíróság tanácsa bírálta el. A semmisségi törvényben ezért a Be. fogalomhasználatához igazodva, lényegében az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás szabályának [Be. 672. § (2) bekezdés] átvételével indokolt kimondani, hogy ha a bíróság az alapügyben tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el.
Az 1973. évi I. törvény 356. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bíróság a különleges eljárásokban főszabály szerint iratok alapján döntött. A Be. 837. § (4) bekezdése ellenben csak annyit tartalmaz, hogy ha e törvény alapján az indítvány érdemi indokolás nélküli elutasításának van helye, a bíróság az ügyiratok alapján is dönthet. Egyebekben csak az egyes különleges eljárásoknál van szabályozva, hogy a bíróság az ügyiratok alapján, a nyilvános ülésen, vagy a tárgyaláson hozhatja meg a döntését. A semmissé nyilvánítási eljárás esetén - a Be. terminológiájához igazodva - indokolt kimondani, hogy a bíróság főszabály szerint az ügyiratok alapján hozza meg döntését. A bíróság ezen túl akkor tart nyilvános ülést, ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, bizonyítás felvétele esetén pedig tárgyalást tart. Ha a semmissé nyilvánítási eljárásban tárgyalás tartása szükséges, akkor - az eljárás természete folytán - előkészítő ülés tartásának nincs helye.
Az 5. és 6. §-okhoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nem adós fizetésre kötelezett részére a díjjegyzéket abban az esetben szükséges végrehajtói kézbesítés útján kézbesíteni, ha a végrehajtó ezen díjjegyzék alapján végrehajtás elrendelését fogja kérni tekintettel arra, hogy a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtási lap kiállításának előfeltétele, hogy a díjjegyzék kötelezett részére történő kézbesítése - amennyiben jogorvoslattal nem éltek a felek - végrehajtói kézbesítés útján valósuljon meg.
A 7. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes mellett a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt részére is rendszeresítésre kerüljön hivatali elektronikus aláírás. Így a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó alatt az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt értendő.
A 8. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó milyen esetekben nem használhatja az elektronikus aláírást tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelölt is már rendelkezhet vele.
A 9. §-hoz
A Javaslat kibővíti a sikertelen árverések körét azzal, hogy az árverés abban az esetben is sikertelen, ha az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre. Az árverés nem szabályszerű kitűzését követően az árverés ilyen okból történő sikertelenségének megállapítására árverési jegyzőkönyvben kerül sor, amelyben pontosan meg kell jelölni az okokat és a szabályszerűtlenséget. Az árverési jegyzőkönyvvel szemben természetesen jogorvoslat benyújtására a főszabályok szerint nyílik lehetőség. Továbbá a Javaslat eltörli az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó által az ingatlan szűkített adattartamú közzétételét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
A 10. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint a nem szabályszerűen kitűzött árverés sikertelen, szükséges kibővíteni az ismételt árverés kitűzésének lehetőséget a nem szabályszerűen kitűzött ingatlanárverésekkel. Ebből következően második árverést kell tartani abban az esetben, ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg, továbbá akkor is, ha az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre. A második árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell kitűzni.
A 11. §-hoz
A Javaslat összhangba hozza a közjegyzőkre és a végrehajtókra vonatkozó szabályozást a tekintetben, hogy a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is egyértelműen megtiltja a fegyelmi- vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes, valamint végrehajtójelölt végrehajtói iroda általi foglalkoztatását. A gyakorlatban több esetben előfordult, hogy a fegyelmi eljárás során hivatalából felfüggesztett végrehajtó, aki végrehajtói tevékenységet nem végezhet a felfüggesztés hatálya alatt, egyéb jogcímen ugyan, de ténylegesen végrehajtói irodában került foglalkoztatásra, amely egyértelműen szemben áll a közbizalom megerősítését célzó jogalkotói szándékkal.
A 12. §-hoz
A Javaslat kötelezővé teszi, hogy a végrehajtó a kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére megkötött legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást ne kizárólag a működése alatt tartsa fenn, hanem a végrehajtói szolgálatának szünetelése alatt is, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették.
A 13. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a végrehajtójelöltek az elvégzendő feladataik és így a felelősségük alapján kettő csoportra oszlottak, a végrehajtói szakvizsgával rendelkező és nem rendelkező végrehajtójelöltekre, a Javaslat a végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt feladataival összefüggésben rögzíti, hogy a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban és az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. Kiemelendő, hogy a végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.
A 14. §-hoz
A végrehajtójelölteket a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve veszi nyilvántartásba, rögzíti névjegyzékébe, amely névjegyzék adattartamát a Javaslat kiegészíti a végrehajtójelölt hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetével és lejáratával tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelölt már rendelkezhet hivatali elektronikus aláírási tanúsítvánnyal.
A 15. §-hoz
A Vht. módosításaihoz kapcsolódó szükséges átmeneti rendelkezések.
A 16. §-hoz
A Vht. jogharmonizációs záradékának az új kézbesítési rendeletre tekintettel történő módosítása.
A 17. §-hoz
Szövegcserés módosítások, amelyek szövegpontosító és koherenciát biztosító rendelkezések is egyben. E szövegcserés módosítások főként az önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és önálló bírósági végrehajtójelöltek Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által nyilvántartásba vett adatai körét pontosítják, továbbá a végrehajtójelöltek esetén a nyilvántartásból történő törlés feltételeit szigorítja tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelöltek feladatai és felelőssége nőtt. Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy egy végrehajtó csak egy járásbíróság mellé kerülhet kinevezésre, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnökségébe választható végrehajtóknak egyetemi jogi végzettséggel kell rendelkezni, a Javaslat pedig az Elnökségen belül az elnök személye tekintetében szigorúbb feltételeket állapít meg, így az elnökké az nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó.
A 18. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 19-21.és 24. §-okhoz
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás - mint közvetlenül alkalmazandó nemzetközi szerződés - alapján az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat új alapokra helyeződik. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás által érintett területeken az Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között speciális szabályozás lép életbe, amely szabályok egy része az unió más tagállamaival jelenleg is hatályban lévő uniós jogi eszközökből, míg más részük az adott területre vonatkozó nemzetközi szerződésekből származnak. Mivel azonban a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e szabályok automatikusan a magyar jog részévé válnak.
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Része rendelkezik a bűnüldözési és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről. A kilépést követően az együttműködés szempontjából az Egyesült Királyság harmadik államnak tekintendő, ugyanakkor maga a megállapodás rögzíti, hogy az igazságügyi együttműködés területén az Egyesült Királyság jog- és intézményrendszere olyan megbízhatónak tekintendő, mint a tagállamoké. Ezért több helyen az uniós jogi aktusokban foglalt együttműködési formákat és intézményrendszert rendeli (tovább)alkalmazni a tagállamok és az Egyesült Királyság viszonylatában, amelyre tekintettel az alkalmazást segítő részletszabályok elfogadása jogalkotás útján indokolt.
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló IX. Címe alapján az Egyesült Királysággal való együttműködés során tulajdonképp a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapuló rendszer él tovább. Bár a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás az ítéletek elismerése tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket, fontos, hogy a bűnügyi információk cseréjére vonatkozó, eddig jól működő rendszer megmaradjon. Ezért az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Minderre tekintettel indokolt az Nbjt.-ben a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó szabályok olyan jellegű módosítása, amelyek egyértelművé teszik, hogy e területen az Egyesült Királyságra nem az Nbjt., hanem az EUtv. szabályai irányadóak továbbra is. A Javaslat ezért kizárja az Nbjt. alkalmazhatóságát a külföldi ítéletek elismerése körében az Egyesült Királyság bíróságai által hozott ítéletek tekintetében. Másrészt azokon a területeken, ahol az Nbjt.-t kell alkalmazni az Egyesült Királyság viszonylatában (pl. szabadságvesztés, elkobzás, vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély esetén) a normaszöveg olyan jellegű pontosítása indokolt, amely az Egyesült Királyság kapcsán az ítélet elismerése helyett az ítélet megfeleltetésére utal.
A 22. §-hoz
A jogsegélykérelem alapján indult eljárásokban a magyar végrehajtó hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a végrehajtani kért eljárási cselekményeket érintően érdemben - megalapozottságában - döntést hozzanak, hiszen az eljárást nem a végrehajtó állam hatóságai folytatják. A vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének, illetve fenntartásának feltételeinek érdemi vizsgálata a jogsegélykérelmet előterjesztő állam hatóságainak a feladata. Azonban a gyakorlatban előfordul, hogy a megkereső igazságügyi hatóság nem tájékoztatja a végrehajtó hatóságot arról, hogy az eljárási jogsegély végrehajtásának oka megszűnt, ezzel a jogsegélykérelmek alapján elrendelt kényszerintézkedések indokolatlan elhúzódását okozva.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kosurnyikov és társai kontra Magyarország ügyben (59017/14. sz.) hozott ítéletével elmarasztalta hazánkat egy eljárási jogsegélykérelem végrehajtása során elrendelt zár alá vétel tekintetében, mert a korlátozás elhúzódása a kérelmezőre túlzott terhet rótt, ezzel felborítva az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének (a továbbiakban: kiegészítő jegyzőkönyv) 1. Cikkében foglalt tulajdon védelméhez fűződő követelmények és a közérdek közötti "tisztességes egyensúlyt". Az ítéletre tekintettel indokolttá vált a jogsegélykérelmek alapján elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedéseket érintő jogszabályok felülvizsgálata.
Az EUtv. a befagyasztást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet] alapján történő eljárási jogsegélyek esetében - vagyont érintő kényszerintézkedés időtartamának korlátozása céljából - a kibocsátó állammal folytatott kötelező konzultációt ír elő a kényszerintézkedések indokoltságával kapcsolatban. Továbbá a végrehajtó hatóság részére önálló megszüntetési, illetve feloldási okot határoz meg azokra az esetekre, ha a kibocsátó állam a kényszerintézkedés indokoltságának kérdésében tett megkeresésre határidőn belül nem válaszol [EUtv. 92/C. § (11)-(12) bekezdés].
Azonban az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem alkalmazó tagállamokkal, illetve a harmadik országokkal folytatott eljárási jogsegélyeket érintő kényszerintézkedések indokoltságának felülvizsgálata tekintetében ilyen - a végrehajtó hatóság kötelezettségére vonatkozó - egyértelmű eljárási szabályokat, illetve önálló megszüntetési okot a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak.
A módosítás ezekre az esetekre nézve - az EUtv. rendelkezéseihez hasonló módon - a végrehajtó hatóságok számára meghatározza a vagyont érintő kényszerintézkedések indokoltságának felülvizsgálatára irányuló eljárás minimum szabályait, illetve önálló megszüntetési, és feloldási okot biztosít, ha a kibocsátó hatóság ésszerű időn belül nem reagál a végrehajtó hatóság kényszerintézkedés indokoltságával kapcsolatos megkeresésre, vagy nem ad tájékoztatást a biztosítandó cél fennállásáról.
Az EUtv. 2. §-a alapján a módosítás megteremti a jogsegélykérelmek végrehajtásaként elrendelt kényszerintézkedések megszüntetésének jogszabályi lehetőségét mind az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendeletet nem alkalmazó tagállamok, mind a harmadik országok által előterjesztett jogsegélyek vonatkozásában is, ezzel biztosítva a kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkének való teljes körű megfelelést.
A 23. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
A 25. §-hoz
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) technikai jellegű módosítása szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i 2019/770 (EU) európai parlament és tanács irányelvet (a továbbiakban: 2019/770 EU irányelv), továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i 2019/771 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2019/771 EU irányelv) átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében is jogosult legyen eljárni.
A 26. §-hoz
Az Ftv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése szükséges tekintettel arra, hogy a törvény a 2019/771 EU irányelvnek való megfelelést is szolgálja.
A 27. §-hoz
Indokolt kiegészíteni a Kvtv. 5. § szerinti névjegyzékbe vételre vonatkozó szabályait azzal a rendelkezéssel, hogy ha a természetes személyt korábban azért törölték a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, akkor mindaddig ne lehessen ismételten felvenni a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségének eleget nem tesz. E szabályozás garanciális jellegű, ösztönzi a továbbképzési kötelezettség teljesítését, erősíti a törlés szankciós jellegét és biztosítja a szakmai színvonal megfelelő szinten tartását.
A 28. §-hoz
A Kvtv. 8. § (2) bekezdésének módosítása csökkenti az ügyfélre háruló adminisztrációs és költségterheket. A névjegyzékbe vétel iránti bejelentést alátámasztó okiratok többségét már eddig is elegendő volt másolati formában csatolni, e tekintetben nem indokolt kizárólag a szakmai képzés elvégzését igazoló irat tekintetében megkövetelni annak eredeti vagy hiteles másolati formában történő előterjesztését. Erre tekintettel egységesülnek a formai követelmények a benyújtandó okiratok vonatkozásában.
A 29. §-hoz
A Kvtv. 9. § (1) bekezdésének módosítása a közvetítői igazolvány kiadásának módját változtatja meg, a korábbi személyes átvétel helyett, a hivatalos iratokra vonatkozó kézbesítésre történő áttéréssel. A hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a címzettnek ne kelljen az ország bármely pontjáról a kiállító szerv székhelyére utaznia az igazolvány átvétele érdekében, ami az adminisztrációs kötelezettségek csökkentését szolgálja, mind a kiállító, mind az átvevő oldalán.
A 30. §-hoz
A Kvtv. 11. § (1) bekezdésének módosításával egy új törlési ok kerül bevezetésre a közvetítői névjegyzék vonatkozásában. A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha a közvetítői tevékenységét szünetelteti és anélkül, hogy a szüneteltetés befejezését, azaz tevékenysége folytatását bejelentené, öt év telik el. A névjegyzékben ugyanis nem indokolt olyan adatokat közzétenni, amelyek valós közvetítői tevékenységhez ténylegesen nem köthetők. A szabályozás a hosszabb (ötéves) időtartam meghatározásával egyszerre biztosítja a közvetítői tevékenység ideiglenes szüneteltetéséhez fűződő magánérdek érvényesülését és az adatok aktualitásához fűződő közérdeket.
A 31. §-hoz
A Kvtv. 11. § (3) bekezdésének módosítása az esetleges visszaélések elkerülése érdekében észszerűsíti a szabályozást. E szerint a névjegyzékben szereplő személy saját maga nem kérheti a névjegyzékből való törlését addig, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban. A szabályozás célja, hogy ne lehessen elkerülni például a hivatalbóli törléshez kapcsolódó közvetítői tevékenységtől történő eltiltást [Kvtv. 5. § (5) bekezdés] azzal, hogy az érintett személy a felelősség megállapításának elkerülése érdekében, az eljárás befejezését megelőzően maga kéri a törlését a névjegyzékből.
A 32. §-hoz
A célhoz kötött adatkezelés elvének kiteljesítése érdekében indokolt a névjegyzékből törölt személyek adataival kapcsolatos adatkezelési szabályok meghatározása.
A 33. §-hoz
A módosítás kiegészíti a Kvtv.-t egy új alcímcímmel és a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre utaló jogharmonizációs záradékkal.
A 34. §-hoz
A szövegcserés módosító javaslatok a normaszöveg pontosítását szolgálják. Pontosításra kerül a közvetítés fogalma, tekintettel arra, hogy a közvetítő tevékenységének elsősorban arra kell irányulnia, hogy elősegítse a felek közötti megállapodás létrejöttét, nem arra, hogy a megállapodás létrejöttét feltétlenül megvalósítsa. A közvetítővé válás felsőfokú végzettséggel kapcsolatos feltétele is pontosításra kerül annak kimondásával, hogy az ötéves szakmai gyakorlatnak felsőfokú végzettséghez kötött szakmai gyakorlatnak kell lennie. A Kvtv. 11. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása technikai jellegű, a jogszabályon belüli megfelelő hivatkozás pontosítását szolgálja.
A 35. §-hoz
A Kvtv. 6. § (1) bekezdés j) és l) pontjának hatályon kívül helyezése a névjegyzékben szereplő adatkör racionalizálását szolgálja. A továbbiakban a közvetítői névjegyzék nem fogja tartalmazni az "elérhetőségi címre" és a "munkahely címére" vonatkozó adatokat, mert azok feltüntetése szükségtelen a "lakcímadat" és az "iroda címére" vonatkozó adat feltüntetése mellett. Megszűnik a közvetítői névjegyzék nyilvános adatainak párhuzamos közzététele. Az adatok a jövőben kizárólag a névjegyzéket vezető hatóság internetes portálján kerülnek közzétételre. Hatályon kívül helyezésre kerül az a szabály, amely szerint az igazolványon a közvetítőt alkalmazó jogi személy elnevezését is fel kell tüntetni, tekintettel arra, hogy az igazolvány az eljáró közvetítő közvetítői minőségének felek részére történő megerősítésére szolgál.
A 36. §-hoz
A Kp. 90. § (1) bekezdés b) pontjának 2020. április 1-jétől történő újraszabályozása miatt, amely egyfokú eljárások esetében a bíróság megváltoztatási jogát akkor teszi lehetővé, ha törvény így rendelkezik, szükségessé vált a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a kisajátítási hatóság döntését a bíróság a törvényben tételesen előírt kivétellel megváltoztathatja.
A 37. §-hoz
A Bnytv. értelmében azon magyar állampolgárok adatait, akinek bűnösségét az EU más tagállamának bírósága jogerősen megállapította, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása tartalmazza. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész IX. Címében foglalt előírások szerint az Egyesült Királyságban magyar állampolgárokkal szemben hozott bírósági ítéleteket az Európai Unió tagállamainak bíróságai által hozott ilyen tartalmú ítéletekkel megegyezően kell tárolni (és abból adatszolgáltatás teljesíteni), ezért a Javaslat a Bnytv. III. Fejezetébe új 34/A. §-t illeszt, amely megadja ezen adatkezelés jogalapját.
A fejezetben több helyen kisebb eltéréssel vagy jelzős szerkezetben jelenik meg a tagállamra utalás (pl. érintett tagállam, tagállam bírósága, tagállam központi hatósága), a rendelkezés értelemszerűen valamennyi előfordulási esetre irányadó.
A 38. §-hoz
Az ECRIS keretében történő adatcsere a Bnytv. VI. Fejezetében meghatározott - a 2009/316/IB tanácsi határozaton alapuló - eljárási rend szerint történik. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 646-651. cikke és a LAW-6. melléklet e szabályokat rendeli alkalmazni az Egyesült Királyság vonatkozásában is, erre figyelemmel szükséges egy értelmező rendelkezés beiktatása a Bnytv. VI. Fejezetébe. Ennek értelmében automatikus adattovábbítás, adatigénylés és kérelemre történő adattovábbítás során az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.
A fejezetben több helyen kisebb eltéréssel vagy jelzős szerkezetben jelenik meg a tagállamra utalás (pl. más tagállam, tagállam állampolgára, tagállam központi hatósága), a rendelkezés értelemszerűen valamennyi előfordulási esetre irányadó, csakúgy, mint a törvény mellékletében szereplő formanyomtatványra [amelyre történő utalás a Bnytv. 79. § (1) bekezdésében szerepel, és mivel ez a § az új 80/B. § hatókörébe esik, így a mellékletre is kiterjed az értelmező rendelkezés].
A 39. §-hoz
A Bnytv. hatályos 80/B. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelv 10. cikkének való megfelelést biztosítja azzal, hogy a gyermekekkel való kapcsolattartással járó tevékenység végzésére történő alkalmazás céljából az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az ECRIS-en keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújthat be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, amely a 80/B. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tíz munkanapon belül továbbítja.
A fenti irányelvhez hasonlóan rendelkezik a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdése, miszerint "a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló, szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenységekre irányuló felvétel céljából benyújtott megkeresések megválaszolásakor az Államok tájékoztatást adnak a gyermekek szexuális zaklatásával vagy szexuális kizsákmányolásával, a gyermekpornográfiával, a gyermekek sérelmére megvalósuló kerítéssel - ideértve az e bűncselekmények bármelyikének elkövetésére való felbujtást, az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegélyt vagy az azok elkövetésére irányuló kísérletet is - kapcsolatos bűncselekmények miatt hozott ítéletekről, valamint a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló tevékenységekből való kizárás fennállásával kapcsolatos információkról".
Emiatt szükséges a Bnytv. jelenleg hatályos 80/B. §-ának újraszabályozása és szerkezeti áthelyezése. Mivel e tekintetben a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásra külön kell hivatkozni, ezért az értelmező rendelkezés után, új 80/C. §-ba kerül ez az előírás.
A 40. §-hoz
A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokhoz való automatikus találati hozzáférés a Bnytv. 85. § (1) bekezdése alapján jelenleg két felhatalmazás alapján lehetséges:
a) a Prümi Szerződésen [kihirdette: a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény], illetve
b) az EU kötelező jogi aktusán [a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat, illetve egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozat]
alapuló adatigénylés teljesítése céljából.
A fenti rendelkezés módosítása két okból vált indokolttá.
Egyrészt a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész II. Címe a DNS-adatok és az ujjnyomatok automatizált továbbítása tekintetében olyan szabályokat vezet be, amelyek alapján ezen adatok cseréjét az Egyesült Királyságba vagy onnan irányuló adatkérésekre és azok teljesítésére is alkalmazni kell.
Emellett a prümi szabályok szerinti adatcsere - mint technikai megoldás - hamarosan több, nem uniós tagállamot is érinteni fog (pl. a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény keretében további hat ország), így a hatályosnál rugalmasabb megfogalmazásra volt szükség annak érdekében, hogy e rendelkezés a jövőben alkalmazható legyen az előkészítés alatt álló egyezményeken alapuló, Európai Unión kívüli államokkal folytatott hasonló adatcserékre is.
Mindezek alapján a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Bnytv. 85. §-a szerinti adatcsere a továbbiakban három felhatalmazáson alapulhat:
a) az Európai Unió kötelező jogi aktusán (ez változatlan),
b) törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen (amely magában foglalja a prümi és ahhoz hasonló nemzetközi megállapodásokat, feltéve, hogy azok a belső jognak megfelelően kihirdetésre kerülnek),
c) a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson (amely szintén nemzetközi szerződés, de mivel az uniós jog része, nem kell kihirdetéssel a belső jog részévé tenni).
A 41. §-hoz
A 85. § módosítása mellett a Bnytv. egész VIII. Fejezete tekintetében utalni kell arra, hogy a tagállamokra vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell [ld. 85. § (1) és (8) bekezdés]; ezt az előírást tartalmazza az új 86/E. §.
A 42. §-hoz
A Javaslat e §-a a Bnytv. záró rendelkezésébe illeszti a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásnak való megfelelésre történő utalást.
A 43. §-hoz
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás ideiglenesen 2021. január 1-jével hatályba lépett, ezért szükséges átmeneti rendelkezést megállapítani a folyamatban lévő eljárásokra.
Az a tény, hogy az Egyesült Királyság kilépésére jogilag rendezett keretek között kerül sor, 2020. december 24-én vált bizonyossá, amikor tárgyalói szinten elvi megállapodás született. A Tanács írásbeli eljárás keretében december 29-én határozatot fogadott el az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás aláírásáról; valamint - az Európai Parlament egyetértésére, és a megállapodásnak a Tanács határozatával történő későbbi megkötésére várva - annak 2021. január 1-jétől való ideiglenes alkalmazásáról. Ezt követően a két fél 2020. december 30-án aláírta a megállapodást.
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás úgy rendelkezik, hogy az 2021. január 1-től ideiglenesen alkalmazandó. Ezért szinte azonnali hatállyal állt elő az a helyzet, hogy lejárt a kilépési megállapodás, és annak szabályait egy új szabályrendszer váltotta fel. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szabályai tehát azonnal alkalmazandóvá váltak, és 2021. január 1-től az ítéletek továbbítására ez alapján került sor. A Bnytv.-be bevezetni tervezett, hézagpótló szabályok alkalmazását tehát értelemszerűen 2021. január 1-től, visszamenőleges hatállyal kell megállapítani.
A 44. §-hoz
1. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Harmadik Rész IX. Címe értelmében az egyesült királyságbeli elítélés a tagállami elítélésnek megfelelően kezelendő a belső jogban. A tagállami ítélet fogalma a Bnytv. 11. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében található, ezért itt szükséges a fentiek szerinti kiterjesztő értelmezést megadni.
2. A Bnytv. V. Fejezetét egy ponton, a 76/B. § (2) bekezdésében érinti a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás, ezért a Javaslat e rendelkezést is kiegészíti.
3. A Bnytv. 80/B. §-ának 80/C. §-ban történő újraszabályozása szükségessé teszi a 80. § (2a) bekezdés pontosítását.
4. A Bnytv. adatvédelmi szabályai között (IX. Fejezet) is egyértelművé kell tenni, hogy a 91. § (2) bekezdés az Egyesült Királyság mint adatigénylő vonatkozásában is irányadó.
A 45. §-hoz
Az Fotv. hatálybalépésének eredményeképpen, megkezdődött a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonban álló földterületek tulajdoni viszonyának felülvizsgálata. Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy számos, többségében termőföld ingatlan esetén tartalmaz a közhiteles nyilvántartás elhunyt személyt tulajdonosként. Emiatt a tulajdoni viszonyok rendezése érdekében egyre több póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló megkeresés érkezik az önkormányzatokhoz. A Fotv. kapcsán érkezett, rendkívül időigényes, aprólékos kutatómunkát igénylő, póthagyatéki kérelmekkel összefüggő hatósági eljárások esetében a Hetv. 23. § (1) bekezdésének kiegészítése ezért úgy rendelkezik, hogy az ingatlanügyi hatóságtól érkező megkeresés [Hetv. 19. § (1) bekezdés d) pont] esetén a jegyző előtt induló hagyatéki, póthagyatéki eljárásokra vonatkozó leltározási határidő - az egyéb hagyatéki eljárásokra irányadó harminc nap helyett - hatvan napra növekedik.
A 46. §-hoz
A Bjt. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések közé tartozik a két fizetési fokozattal való visszavetés.
A Bjt. 126. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a bíró a fegyelmi büntetés kiszabása után mennyi ideig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt. Ezek között a rendelkezések között azonban nem szerepel, hogy a két fizetési fokozattal való visszavetés esetén meddig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt a bíró, ezért a Javaslat az erre vonatkozó rendelkezéssel kiegészíti a Bjt. szabályozását.
Tekintettel arra, hogy a bíró az egy fizetési fokozattal való visszavetés, valamint a vezetői tisztségből való felmentés jogerős kiszabása után is két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt, ezért a fokozatosság elvére is figyelemmel e két fegyelmi büntetés közé beiktatott két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés hatályát is két évben indokolt meghatározni.
A 47. §-hoz
A Javaslat a Bjt. 126. § (1) bekezdés b) pontjának módosításához - amely a két fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés esetében rögzíti, hogy a bíró két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt - kapcsolódóan átmeneti rendelkezéssel egészíti ki a Bjt.-t.
Ezen átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően kiszabott, két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés alóli mentesítésre is alkalmazni kell az új szabályokat, ha a mentesítésre korábban nem került sor. Az átmeneti rendelkezés célja, hogy ha korábban ilyen büntetést kiszabtak, azonban a mentesítésre vonatkozó konkrét előírás miatt a mentesítés még nem történt meg, arra sor kerülhessen az új szabályok alapján.
A 48. §-hoz
A Bjt. 62/C. § (3) bekezdése szerint, az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. § (3) és (4) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Bjt. 58. § (3) és (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy a hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre; a bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható. A Bjt. 8. § (1) bekezdés e) pontja szerint nem kell pályázatot kiírni az 58. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben.
A fentiek értelmében, az utaló szabályok alapján az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre történő beosztása esetében sem kell pályázatot kiírni.
A Javaslat a Bjt. 8. § (1) bekezdés f) pontjának módosításával a fenti szabályozást erősíti meg.
A fentiek mellett a Javaslat módosítja a Bjt. sarkalatos rendelkezéseit felsoroló 237. § (1) bekezdését, mivel a Bjt. kiegészítésre került a 232/S. §-sal, amely sarkalatos rendelkezéseket tartalmaz.
A 49-51. §-okhoz
A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás részletesen tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket 2021. január 1-je után az Egyesült Királyság viszonylatában alkalmazni kell. A megállapodás közvetlenül alkalmazandó, így azok megismétlése felesleges. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás a büntetőügyekben folytatott együttműködésben legtöbbször már létező eljárásokkal analóg, de mégis sui generis szabályokat vezet be, amelyek kis részben követik a korábbi uniós együttműködési szabályokat. A Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás részletesen szabályozza azonban az elítélésekkel kapcsolatos adatcserét és tájékoztatást, az ítéletek elismerése tekintetében (szemben a kilépési megállapodással) nem tartalmaz rendelkezést. Ezt a célt érvényesítendő, az EUtv. tagállami ítéletek érvényéről rendelkező VIII. Fejezete is kis terjedelmű módosításra szorul. Ahhoz, hogy a bűnügyi információk cseréje továbbra is zökkenőmentesen történjen, az általános bűnüldözési érdek azt diktálja, hogy ezt ne a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárás előzze meg. Ezért az egyesült királyságbeli ítéletek esetében továbbra is fennmarad a korábbi eljárási rend, azaz a figyelembe vétel és szükség esetén a megfeleltetés. Ezzel a megoldással elkerülhető a bírósági ügyteher-növekedés, és ezáltal rövid időn belül figyelembe vehetőek lesznek a kiszabott ítéletek, ami pl. a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában fontos szempont.
Kivételes jelleggel tehát tisztázni kell a törvény - Negyedik Rész VIII. Fejezet tekintetében - részben kiterjesztett hatályát, nevezetesen azt, hogy az EUtv.-ben meghatározott konkrét esetekben a külföldi ítélet érvénye vonatkozásában a tagállami ítéletek alatt az Egyesült Királyság ítéleteit is érteni kell. Az EUtv. Negyedik Részében található VIII. Fejezetben tehát a tagállami ítélet, elítélés, határozat, tagállami hatóság, igazságügyi hatóság, tagállam joga alatt az egyesült királyságbeli ítéletet, elítélést, határozatot, hatóságot és jogot is érteni kell. Mivel az Egyesült Királyság uniós tagsága idején a kölcsönös bizalom elve alapján ez a rendszer jól működött, nincs ok feltételezni, hogy a jövőben a megfelelő garanciák elmaradnak az Egyesült Királyságban zajló büntetőeljárások tekintetében, ami a rendszer további fenntartását megkérdőjelezhetővé tenné. Ugyanakkor célszerűségi szempontok egyértelműen ezt a megközelítést, kiterjesztést támasztják alá.
A Brexit-megállapodás részletes szabályai nem teszik szükségessé az EUtv. más helyeken való módosítását, az Egyesült Királyság 2021. január 1-től harmadik országnak minősül, ami kívül esik az EUtv. hatályán. Az Nbjt. 3. §-a, valamint a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás alapján egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által kibocsátott elfogatóparancs nem azonos az európai elfogatóparanccsal, így ha egy európai elfogatóparancs, és egy Egyesült Királyság által kibocsátott elfogatóparancs vagy egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra az Nbjt. rendelkezései az irányadóak.
Az ezt megelőző időszak (2020. február 1. - 2020. december 31.) tekintetében pedig a kilépési megállapodás utaló szabálya alapján az EUtv. szabályait kell alkalmazni.
Az 52-54. §-okhoz
A Ptk. módosításának célja az uniós jog és a magyar jog összhangjának megteremtése.
A 2019/770 EU irányelv, továbbá a 2019/771 EU irányelv meghatározza, hogy a hatálya alá tartozó szerződések tekintetében - hibás teljesítés esetén - a fogyasztónak milyen jogorvoslatok állnak rendelkezésére.
E jogorvoslatok megfelelnek a magyar Ptk.-ban szabályozott kellékszavatossági jogoknak, egy kivétellel. A hivatkozott irányelvek nem tartalmazzák a jogosultnak a kötelezett költségére történő saját maga általi kijavításra, vagy más általi kijavíttatásra vonatkozó kellékszavatossági jogát. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott irányelvek e tárgykör tekintetében nem engedik szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezések alkalmazását, e harmonizációs szint biztosítása érdekében indokolt a magyar szabályozás törvényi szintű kiigazítása is. Olyan kellékszavatossági jog ugyanis nem alkalmazható az irányelvek hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, amelyet maguk az irányelvek nem tartalmaznak. Ugyanakkor azon szerződések esetén, amelyek nem tartoznak a hivatkozott irányelvek hatálya alá (például az építési munkákra vonatkozó szerződés), a fogyasztónak továbbra is lehetősége van arra, hogy a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthassa vagy mással kijavíttathassa.
Fontos megjegyezni, hogy az irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződések esetén a Ptk.-ban meghatározott kellékszavatossági szabályok továbbra is irányadóak, azonban az uniós jogi szabályozás teljes harmonizációs kötelezettségére figyelemmel szükséges a szabályozás hatálya alá tartozó tárgykörök tekintetében a Ptk.-tól eltérően rendelkezni.
Tekintettel arra, hogy a Ptk.-nak a kellékszavatossági jogok rendszerére vonatkozó egyes szabályai az irányelvi rendelkezéseknek való megfelelést is szolgálják, szükséges a kódex jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése is, a hivatkozott irányelvek vonatkozásában.
A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény 14. §-a a Ptk. jogharmonizációs záradékát egészíti ki egy új ponttal a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: 2019/2161 (EU) irányelv] való megfelelés érdekében. A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a Ptk. jogharmonizációs záradékát érintő módosítások egységesen az előterjesztésben kerülnek szabályozásra.
A 2019/2161 (EU) irányelvre vonatkozó jogharmonizációs záradék elhelyezésének indoka, hogy az irányelv szerint módosított adásvételi szerződés fogalmát továbbra is a Ptk. ültesse át, és kormányrendeleti szinten ne jöjjön létre párhuzamos adásvételi szerződés fogalom. Különös tekintettel arra, hogy a 2011/83 (EU) irányelv módosított 3. cikk (1) bekezdése szerinti hatály továbbra is főszabály szerint az ellenérték fejében nyújtott szerződésekre terjed ki, kivételként nevesítve az adatalapú digitális szolgáltatás nyújtására vagy digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződést.
Az 55. §-hoz
A 2019/770 EU irányelv, továbbá a 2019/771 EU irányelv átültetésével összefüggésben indokolt a szabályozási cél megvalósításához szükséges felhatalmazó rendelkezés elhelyezése a Ptké.-ben, az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében.
Az 56., 58. és 60. §-okhoz
Az igazságügyi szakértői névjegyzék adattartalma kiegészítésre került, melynek célja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatása, valamint az elektronikus ügyintézésnek való megfelelés. Erre figyelemmel az igazságügyi szakértők tekintetében a névjegyzékben feltüntetésre kerül a születési név és az eskü letételének időpontja, a gazdasági társaságok nyilvántartott adatai pedig az adószámmal, az elektronikus kézbesítési címmel és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőséggel bővülnek ki. Az igazságügyi névjegyzék adattartalmának kiegészítése szükségessé tette a Szaktv. 11. §-a szerint szabályozott nyilvános tények és adatok körének és nyilvánosságra hozataluk módjának módosítását is, így a Javaslat ezt a módosítást is elvégzi.
A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben töröltként nyilvántartott igazságügyi szakértő adatairól - a jogos érdekének igazolása után, törvény által arra feljogosított - harmadik személy részére adatszolgáltatást végez. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét, azaz a jelenlegi tíz évet meghaladóan túl is érkeznek adatszolgáltatási kérelmek, jellemzően a bíróságok (mind büntető, mind polgári ügyekben), illetve a rendőrség részéről, amelyek a korábban eljárt szakértők szakterületeire, személyes adataira, elérhetőségeire, illetve a bejegyzésük időtartamára vonatkoznak az eljárási jogosultságuk megállapítása érdekében. Indokolt ezért az adatok törlésére vonatkozó időtartam húsz évre történő emelése, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott közreműködését, és a jogbiztonság fenntartását. A névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt gazdasági társaságok vonatkozásában is érkeznek hasonló, kirendelő hatósági és szakértői adatszolgáltatási kérelmek, ezért a törlésére vonatkozó időtartam húsz évben történő meghatározása a gazdasági társaságok vonatkozásában is indokolt.
Az 57. és 59. §-okhoz
A hatályos törvényi rendelkezés szerint az igazságügyi szakértőt, illetve társaságot törölni kell a névjegyzékből, ha a hatósági kirendelése alapján történő eljárási kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget. A Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján ezt a szabályt akként módosítja, hogy egyértelművé teszi, hogy az igazságügyi szakértőt, illetve a társaságot csak akkor lehet törölni a névjegyzékből, ha a hatóság ismételten ugyanabban az eljárásban szólítja fel.
A 61. és 62. §-okhoz
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) értelmében bizonyos felsőoktatási intézmények az állami fenntartásból a KEKVA tv. mellékletében meghatározott alapítványok által fenntartott magán felsőoktatási intézménnyé alakulnak. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják a társadalom számára kiemelten fontos közérdekű céljaik megvalósítását. Az alapítvány a vagyonkezelési tevékenységét akár közvetlenül, akár közvetve, a tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti. A modellváltás alapján a korábban költségvetési szervként működő egyetemek önálló jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezetekként működnek tovább.
A KEKVA tv. az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított alábbi igazságügyi szakértői intézeteket érinti a KEKVA tv. 1. melléklete alapján, tekintve, hogy az orvostani intézetek a modellváltó egyetemek szervezeti egységeként (és nem azok mellett) működnek:
- 4. Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány - a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézete kapcsán,
- 18. Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány - Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Orvostani Intézete kapcsán,
- 26. Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány - Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézete kapcsán,
- 31. Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány - a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézete kapcsán.
Mindezek alapján a KEKVA tv.-vel való összhang megteremtése érdekében szükséges a Szaktv. 2. § 5. pontjában foglalt értelmező rendelkezés pontosítása az igazságügyi szakértői intézet definiálása kapcsán. A "állami szerv" minősítés ugyanis bár bizonyos szakértői intézetekre továbbra is alkalmazható (NAV, illetve NBSZ szakértői intézete), a modellváltó orvosi egyetemekre tekintettel, azok jogállásának változása miatt már nem lesz helytálló. A pontosítást az is indokolja, hogy az orvostani intézetek a jövőben nem az egyetemek mellett, kvázi különálló jogi személyként, hanem minden esetben az egyetem szervezeti egységeként működnek majd.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében a Javaslat pontosítja az igazságügyi szakértőt kirendelő hatóság fogalmát, és egyértelművé teszi, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a közjegyző és a végrehajtó is kirendelő hatóságnak minősül.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a szakértők meghatározott adatait és a tevékenységükkel kapcsolatos egyes tényeket és körülményeket tartalmazó elektronikus felületre vonatkozó szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket. Mivel az érintett adatokat tartalmazó szakértői névjegyzék elektronikus formában történő vezetését kormányrendelet rögzíti, és a névjegyzék meghatározott adatainak nyilvánosságát maga a Szaktv. írja elő, az elektronikus felület és a kapcsolódó miniszteri rendeleti szabályozás indokolatlan és szükségtelen.
Ezenfelül a Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján az eljárás gyorsítása érdekében hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, mely a névjegyzékbe vételi eljárás során kötelezően előírja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményének beszerzését. Mivel a névjegyzékbe történő felvétel objektív törvényi feltételeken alapul, a módosítással lehetővé válik, hogy a névjegyzéket vezető hatóság a felvételi kérelmeket akár sommás eljárás keretében is elbírálja.
A 63. §-hoz
A kézbesítési rendelet 19. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben az eljárást megindító irat kézbesítésének a kézbesítési rendelet alapján volt helye, az alperes nem jelent meg, és így hoztak vele szemben határozatot, akkor a bíróság mentesítse az alperest a jogorvoslati határidő elmulasztásának következményei alól, meghatározott feltételek fennállása esetén. A tagállamok megjelölhetik, hogy a határozat időpontjától számított milyen határidőn belül élhet az alperes e lehetőséggel, ez azonban egy évnél rövidebb nem lehet. A magyar jogban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (5) bekezdése szabályozza e lehetőséget, egy éves határidőt megállapítva. Mivel az új kézbesítési rendelet 22. cikk (4) bekezdése ezt a szabályt megőrzi, a Pp. 182. § (5) bekezdés a) pontjában is szükséges az új kézbesítési rendeletre történő hivatkozást átvezetni.
A 64. §-hoz
A kézbesítési rendelet 19. cikk (2) bekezdése alapján, a tagállamok nyilatkozatától függően, amennyiben az eljárást megindító irat kézbesítésének a kézbesítési rendelet alapján volt helye, és a kézbesítés igazoló okirat nem érkezett vissza, a bíróság érdemben határozhat az ügyben, meghatározott feltételek fennállása esetén. A magyar jogban a Pp. 227. § (6) bekezdése teszi lehetővé a bíróság számára érdemi döntés meghozatalát. Mivel az új kézbesítési rendelet 22. cikk (2) bekezdése szintén megtartja ezt a szabályt, a Pp. 227. § (6) bekezdés a) pontjában is szükséges az új kézbesítési rendeletre történő hivatkozást átvezetni.
A 65. §-hoz
A Pp. jogharmonizációs záradékának az új rendeletekre tekintettel történő módosítása.
A 66. §-hoz
A Pp. jogharmonizációs záradékából szükséges elhagyni a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvre való utalást, mivel a Pp. egy rendelkezése sem szolgálja az annak való megfelelést.
A 67. §-hoz
A zár alá vétel kapcsán egyértelműsítésre kerül, hogy annak megszüntetésének esetei a lefoglalásnál is irányadóak, ezért szükséges a szakasz címének pontosítása, illetve a zár alá vétel kapcsán egyértelműsítésre kerül, hogy annak megszüntetése esetei a lefoglalásnál is irányadóak.
A 68. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a végrehajtást elrendelő végzés ellen is önálló jogorvoslatnak van helye.
A 69. §-hoz
A módosítások egyértelművé teszik, hogy a biztosítási intézkedésről szóló végzés ellen is helye van önálló jogorvoslatnak, továbbá rögzítésre kerül az esetleges fellebbezés halasztó hatályának kizárása.
A 70. és 71. §-okhoz
A Kp. módosítása a Kúria végzések elleni fellebbezési eljárásaiban változtat az eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályokon. A Kúria az ügydöntő, vagyis a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzések kivételével egyesbíróként jár el, azonban az ügy bonyolultságára tekintettel ebben az esetben is lehetőséget teremt a tanács elé utalásra. Az ügydöntő határozatok esetében a Kp. 8. § (6) bekezdése szerint háromtagú tanácsban jár el.
A 72. §-hoz
Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló határozat elleni fellebbezést a módosítást követően a Kúria a Kp. 114. § (1) bekezdése szerinti, a felterjesztéstől számított harminc napos határidőn belül bírálja el. A módosítást követően a Kúria előtt általában, így a törvényszék végzése ellen benyújtott fellebbezési eljárásokban is kötelezővé válik a jogi képviselet. Technikai módosításként a Kp. belső koherenciájának megteremtése érdekében szükséges elhagyni a Kp. 115. § (1) bekezdéséből a felülvizsgálat szabályai közül a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzésekre történő utalást, tekintettel arra, hogy mindkét döntéstípus esetén fellebbezést ír elő a Kp. és azt a Kúria bírálja el, így a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye.
A 73. §-hoz
A kézbesítési rendelet hazai végrehajtásához kapcsolódó rendelkezéseket a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 77. §-a állapítja meg. Az új kézbesítési rendelet ezek jelentős részét nem érinti, így az áttevő és az átvevő intézmények, illetve a központi szerv kijelölése változatlan marad, nem módosulnak, továbbá érdemben a kézbesítés foganatosítására és az egyes kézbesítési módok alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések sem [lásd Nmjtv. 77. § (1)-(4) bekezdés és (7)-(11) bekezdés].
Az új kézbesítési rendelet egyik lényeges újdonsága, hogy a címzett lakcímének megállapításához való segítségnyújtást is előirányoz. E feladatnak a tagállamoknak a saját választásuk alapján a rendelet 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt módok legalább egyikén kell eleget tenniük. A Javaslat szerint Magyarország két mód alkalmazását vállalná [lásd Nmjtv. 77. § (5) bekezdés]. Egyrészt erre irányuló jogsegélykérelem esetén az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) végezne lakcímkutatást, hasonlóan több, kétoldalú polgári jogsegélyszerződéshez. A másik vállalt mód szerint a magyarországi lakcím beszerzésére vonatkozó lehetőségekről szóló tájékoztatást nyújtana a miniszter az európai igazságügyi portálon, megjegyzendő, hogy ez utóbbi már most is megvalósul.
Az új kézbesítési rendeletnek az elektronikus kommunikációra vonatkozó későbbi alkalmazási időpontja miatt a kézbesítési rendelet egyes rendelkezései (4. és 6. cikk) továbbra is hatályban maradnak, ebből következően az ezekben meghatározott notifikációs feladatokat is ezek alapján kell meghatározni, így az Nmjtv. 77. § (6) bekezdése is ennek megfelelően került átfogalmazásra a Javaslatban, érdemi módosítás nélkül.
A 74. §-hoz
A bizonyításfelvételi rendelet hazai végrehajtásához szükséges rendelkezéseket az Nmjtv. 81. §-a állapítja meg. Az új bizonyításfelvételi rendelet ezek jelentős részét nem érinti, így a megkeresések teljesítésére illetékes bíróságok és a központi szerv kijelölése változatlan marad, nem módosul, továbbá érdemben az új bizonyításfelvételi rendelet hatályán kívül eső közvetlen bizonyításfelvétel szabályozása sem [lásd Nmjtv. 81. § (1), (4) és (6) bekezdés].
Az új bizonyításfelvételi rendelet egyik újítása, hogy a 2. cikk 1. pontja a bíróság fogalmát kiterjeszti a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, a tagállamok által kijelölt egyéb hatóságokra is. Az (5) preambulumbekezdés szerint a fogalomba tartoznak különösen az olyan hatóságok, amelyek egyéb uniós jogi aktusok alapján bíróságnak minősülnek. Magyarországon egyrészt ilyenek a közjegyzők, az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában, illetve a gyámhatóságok a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában. Ennek megfelelően a Javaslat e két hatóságtípust nevesíti [Nmjtv. 81. § (2) bekezdés].
Az új bizonyításfelvételi rendeletnek az elektronikus kommunikációra vonatkozó későbbi alkalmazási időpontja miatt a bizonyításfelvételi rendelet 6. cikke továbbra is hatályban marad, ami alapján kell majd meghatározni az új bizonyításfelvételi rendelet szerinti formanyomtatványok fogadásának technikai módját, ez azonban a bizonyításfelvételi rendeletre történő kifejezett hivatkozás megőrzését nem igényli [Nmjtv. 81. § (5) bekezdés].
Az új bizonyításfelvételi rendelet a közvetlen bizonyításfelvétel közvetlen eseteként nevesíti a távközlési technológia alkalmazásával történő meghallgatást, így az ilyen kérelmek fogadására jogosult szerv kijelölése is szükséges, amely ugyanaz, mint általánosságban is a közvetlen bizonyításfelvétel esetében, vagyis a miniszter [Nmjtv. 81. § (4) bekezdés].
A 75. §-hoz
A bizonyításfelvételt szabályozó két- és többoldalú jogsegélyszerződéseink közvetlenül (bár bizonyos esetekben engedéllyel) lehetővé teszik a konzuli tisztviselő általi bizonyításfelvételt más állam területén. Az új bizonyításfelvételi rendelet 21. cikke is biztosítja e bizonyításfelvételi mód alkalmazhatóságát, a konzuli tisztviselő küldő államának belső jogától függően. Ugyanakkor a magyar belső jog ilyen bizonyításfelvételt biztosító rendelkezést nem tartalmaz, viszont indokolt lenne, ha uniós viszonylatban is alkalmazható lenne majd egy a harmadik államok viszonylatában alkalmazható megoldás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen konzuli közreműködésre szükségesek lennének bizonyos minimumszabályok, ezért az Nmjtv.-nek a Javaslat által beillesztett 81/A. §-a ezeket is megállapítja.
Azokra az esetekre, amikor a vonatkozó nemzetközi vagy külföldi jogforrás nem térne ki erre, az új bizonyításfelvételi rendelet mintájára, célszerű egyrészt rögzíteni, hogy a konzuli tisztviselő kényszert nem alkalmazhat a külföldi állam területén a meghallgatandó személlyel szemben, másrészt indokolt a meghallgatásban való közreműködés lehetőségét csak a magyar állampolgárokra korlátozni.
A 76. és 77. §-okhoz
Az Nmjtv. jogharmonizációs záradékának módosítása, annak figyelembevételével, hogy a kézbesítési és a bizonyításfelvételi rendeletek egyes rendelkezései továbbra is hatályban maradnak majd.
A 78. §-hoz
Az Üttv. 46. §-ában az ügyvédi tevékenységet gyakorlók által végzett elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, az Üttv. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező, minden más esetben - a felhasználás jellegétől függően - más elektronikus hitelesítési megoldás is alkalmazható.
Ha az ügyvéd az elektronikus másolaton az Üttv. 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot ennek megfelelően alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.
A 79. §-hoz
Szövegcserés módosítás rendelkezik arról, hogy kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.
A módosítás ezen felül bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol és a jóváhagyása a továbbképzési szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltételévé válik.
A 80. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény új pertípusként nevesítette a Pp.-ben a kapcsolattartási pereket, amelyekre a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per szabályait rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a kapcsolattartás szabályozása vagy megváltoztatása szorosan összefügg a szülői felügyelet gyakorlásának kérdésével, indokolt a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény kiegészítésével ebben a pertípusban is biztosítani költségfeljegyzési jog kedvezményét.
A 81. §-hoz
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 97. § (1) bekezdés szerint a kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben részt venni. Ezt a szabályt alkalmazni kell a közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra is (szakmai felsővezetők).
A módosítás célja, hogy - az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően - a kötelező képzés kizárólag központi kormányzati igazgatási szervek szakmai vezetőit és ügyintézőit érintse, a szakmai felsővezetőkre ne terjedjen ki.
A 82. §-hoz
A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvényt érintő, a Ptk. jogharmonizációs záradékának egységes újraszabályozása miatt, továbbá a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében az érintett rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezik.
A 83. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 84. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
A 85. és 86. §-okhoz
Az Európai Uniós jognak való megfelelést szolgáló rendelkezés.
