---

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A bűncselekmények áldozatainak támogatása és az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás biztosítása érdekében a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMJV) közzétett egy tájékoztatót a bűncselekmények áldozatai számára, valamint egy áldozatoknak szóló kézikönyvet, és létrehozta a http://www.hilfe-info.de/ platformot.

A bűncselekmények áldozatainak szóló tájékoztató több mint 25 nyelven elérhető a BMJV honlapján és a „hilfe-info.de” platformon. Röviden tájékoztatást nyújt az áldozatsegítő szervezetek megtalálásának módjáról, a bűncselekmények miatti feljelentések megtételéről, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos információk megszerzéséről, a vallomástételről, valamint a költségekről, a jogi képviseletről és a kártérítésről.

Az áldozatok kézikönyve (Opferfibel) részletesebben ismerteti a sértettek büntetőeljárással kapcsolatos jogait, valamint levélmintákat és elérhetőségeket is tartalmaz.

Az igénybe vehető pszichoszociális segítségnyújtásról további információ található egy külön tájékoztatóban, amely szintén elérhető az interneten, német és angol nyelven.

A legfontosabb információkhoz való online hozzáférés biztosítása érdekében a BMJV létrehozott egy országos áldozatvédelmi platformot. A segítségnyújtásra és a tanácsadásra, valamint a kártérítésre és a büntetőeljárások lefolytatására vonatkozó információk a http://www.hilfe-info.de/ oldalon érhetők el. A tanácsadó központok keresője azt is közli az áldozatokkal, hogy hol juthatnak gyorsan telefonos, online vagy személyes segítséghez az adott területen.

A „Hilfe-Info.de” konkrét tájékoztatást nyújt például azoknak a személyeknek, akik a személyes környezetükben bekövetkező erőszak, illetve szexuális erőszak, kiberbűnözés vagy terrorcselekmények áldozatává váltak. Bemutatja a kapcsolattartókat, például a németországi terrorcselekmények áldozataival és azok hozzátartozóival foglalkozó szövetségi kormánybiztost, Edgar Frankét.

A súgó lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és közvetlenül megtalálják a megfelelő támogató szolgálatokat. A segítség különböző formáit video- és audiointerjúk, valamint szemléltető videók ismertetik.

Nem abban az uniós tagállamban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Bármely német rendőrségen vagy ügyészségen feljelentést tehet a bűncselekmény miatt. Az ügyészség ezt követően megvizsgálja, hogy lehetséges-e Németországban büntetőeljárást indítani. Ha nem ez a helyzet, vagy egyéb okból nem lehetséges Németországban büntetőeljárást indítani, az ügyészség továbbítja az ügyet azon másik uniós tagállam illetékes bűnüldöző hatóságához, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Kap egy írásbeli igazolást a feljelentésről, amely röviden összefoglalja az elkövetés helyére és idejére, valamint a feljelentés tárgyát képező bűncselekményre vonatkozó nyilatkozatát.

Ha a feljelentés során kéri, értesítést kap a nyomozás lezárásáról, a tárgyalás helyéről és időpontjáról, a vádlottal szemben felhozott vádakról és a bírósági eljárás eredményéről.

Ezenkívül a bűncselekmény áldozataként Ön kérelemre tájékoztatást kap arról, hogy az elítéltet utasították-e arra, hogy ne lépjen kapcsolatba Önnel, illetve hogy ne találkozzon Önnel.

Arról is értesítést kaphat, ha a vádlott(ak)at vagy az elítélt(ek)et letartóztatták vagy őrizetbe vették, illetve szabadon bocsátották, ha enyhítettek a fogva tartásuk feltételein, illetve ha első ízben engedélyezték számukra a börtönből való eltávozást, feltéve, hogy igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, vagy a pótmagánvádlóként történő csatlakozásával kapcsolatos eljárás során már ennek megfelelő nyilatkozatot tett. A fogva tartás feltételeinek további enyhítéséről, illetve a további eltávozásokról akkor kap értesítést, ha ahhoz jogos érdeke fűződik, és ha az elítéltnek nincs semmilyen elsőbbséget élvező érdeke.

Akkor is értesítik, ha az elítélt megszökött az őrizetből. Ebben az esetben az Ön védelme érdekében meghozott intézkedésekről is tájékoztatást kap.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha egy bűncselekmény miatt feljelentést tesz, megkapja az ahhoz szükséges segítséget, hogy a feljelentést az Ön által ismert nyelven tehesse meg, anélkül, hogy emiatt bármilyen költsége keletkezne. A feljelentésről kérelemre írásbeli igazolást kap a saját nyelvén.

A nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatása alatt szükség esetén ingyenesen tolmácsot biztosítanak Önnek, valamint abban az esetben is, ha pótmagánvádlóként aktívan részt vesz az eljárásban.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A gyermekeket speciális képzettséggel rendelkező tapasztalt kérdezők hallgatják meg. A felnőttek által gyermek vagy fiatalkorú ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó eljárásokkal (ifjúságvédelmi ügyekkel) a fiatalkorúak rendszeréhez tartozó bírók és ügyészek foglalkoznak, akik megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek a fiatalkorúak oktatása és nevelése terén.

A hallási fogyatékkal élő vagy beszédhibás személyek kérhetik a kommunikáció szóbeli, írásbeli vagy a bíróság által kirendelt segítő (például jelnyelvi tolmács) igénybevételével történő lefolytatását. A bíróság köteles gondoskodni a szóbeli és az írásbeli kommunikációhoz szükséges megfelelő technikai eszközökről.

A vak vagy gyengénlátó személyek az írásbeli beadványokat és egyéb iratokat olyan formában is benyújthatják a bírósághoz, amelyet képesek elolvasni, ideértve különösen a Braille-írást. Kérelmükre a bírósági eljárással kapcsolatos előadásaikat és egyéb irataikat rendszerint valamilyen számukra hozzáférhető formátumban kell elérhetővé tenni, és anélkül kell hozzáférést biztosítani számukra az ügy irataihoz, hogy emiatt bármilyen további költségük keletkezne.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A büntetőeljárás során Ön a bűncselekmény áldozataként ügyvédi segítséget kaphat – például egy tanúkat segítő ügyvédtől – a tanúvallomásával kapcsolatban, illetve az eljáráshoz történő csatlakozásra jogosult pótmagánvádlóként is, már azt megelőzően is, hogy közölné a csatlakozási szándékát. Képviseletében eljárhat egy, a sértetteknek történő tanácsadásra szakosodott ügyvéd, illetve a meghallgatásra elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az veszélyeztetné a nyomozás célját.

A jogi segítségnyújtáson kívül pszichoszociális segítségnyújtás is rendelkezésre áll a tárgyalás előtt, alatt és után is, melyet a bíróság térítésmentesen biztosít a szexuális és az erőszakos bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak, valamint a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények különösen veszélyeztetett felnőtt áldozatainak. További információért lásd a pszichoszociális segítségnyújtásról szóló tájékoztatót.

A Németországi Szövetségi Köztársaságban a szövetségi tartományok (Länder) felelnek az áldozatok általános támogatásáért. Számos tartomány már kijelölte az áldozatok képviselőit, vagy egyablakos ügyintézési pontokat hozott létre az erőszakos cselekmények áldozatai számára. Ezek a személyek és szervek saját hatáskörükben járnak el, a meghatározott feladatkörüknek megfelelően. Az áldozatok képviselőiről, az áldozatsegítő és a tanácsadó szolgálatokról, valamint a segítségnyújtás rendelkezésre álló formáiról további információk érhetők el a http://www.hilfe-info.de/ oldalon és „A támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim” című tájékoztatóban.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség tájékoztatja Önt arról, hogy jogosult-e áldozatsegítő szolgáltatásokra, amelyek a tanácsadástól kezdve a védett szálláshelyeken át a terápiáig terjednek.

Ön szabadon eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni ezeket a szolgáltatásokat. A továbbutalás nem automatikus.

Hogyan védik a magánéletemet?

Személyes adatai és az Önre vonatkozó információk csak az Ön kérelmére és kifejezett hozzájárulásával kerülnek megosztásra az áldozatsegítő szervezetekkel.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem, az áldozatsegítő szolgálatok attól függetlenül nyújtanak támogatást, hogy feljelentést tett-e.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre? Ki nyújthat nekem védelmet?

Ha a büntetőeljárás során tett tanúvallomása miatt veszélybe kerül, több különböző módon részesülhet védelemben:

Ilyen esetekben a büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi a személyes adatok teljes vagy részleges bizalmas kezelését.

Főszabályként Ön a vallomástételkor a személyazonosságával és a lakcímével kapcsolatos összes adatot köteles megadni.

Ha világos és kézzelfogható jele van annak, hogy lakóhelyének közlése veszélyeztethetné az Ön vagy más személyek jogait, például azért, mert jogosan aggódik amiatt, hogy zaklatás éri, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a cím megadása Önre vagy másokra nézve hátrányos hatással járna – például megakadályozná vagy befolyásolná Önt a valóságnak megfelelő nyilatkozat megtételében –, nem kell feltüntetnie a lakóhelyét. Ebben az esetben más olyan címet is megadhat, amelyen keresztül elérhető, és ahová a hatóságok levelet (például bírósági idézést) küldhetnek Önnek; megadhatja például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címét. Ha élete, testi épsége vagy szabadsága veszélyben van, előfordulhat, hogy a személyazonosságát is teljes mértékben titokban tarthatja. A valós lakcímére vagy személyazonosságára vonatkozó dokumentumokat az ügyész az ügy irataitól elkülönítve tárolja mindaddig, amíg a veszély meg nem szűnik.

Emellett a következő esetekben a rendőrség által biztosított tanúvédelem is elérhető:

• ha tanúvallomást tesz az eljárás során, és
• a nyilatkozata nélkülözhetetlen;
• élete, testi épsége, egészsége, szabadsága vagy fontosabb vagyontárgyai veszélyben vannak;
• elfogadja az áldozatvédelmi intézkedéseket; valamint
• az intézkedéseket az Ön helyzetéhez igazítják;

Ilyen esetben Ön és a hozzátartozói, valamint közeli családtagjai szükség esetén áldozatvédelmi programban vehetnek részt. Ez a program kifejezetten magában foglalja annak lehetőségét, hogy a személyazonosságát ideiglenesen megváltoztassák.

Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata, kérelmezheti az illetékes családjogi bíróságtól, hogy biztosítsa Önnek a közös családi otthon kizárólagos jövőbeli használatát, az elkövetőnek pedig tiltsa meg, hogy kapcsolatba lépjen vagy találkozzon Önnel. A bírósági határozatot megelőző első intézkedésként a rendőrség eltávolíthatja az elkövetőt a családi otthonból, vagy letartóztathatja őt. Ha a családon belüli erőszak áldozata gyermek, a szülőnek a rendőrségen kívül a gyermekjóléti hivatalt (Jugendamt) is meg kell keresnie, amely a gyermekekkel kapcsolatos segítségnyújtás és védelmi intézkedések tekintetében elsődleges kapcsolattartó pontként funkcionál.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A védelmi intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg veszély áll fenn. Ha új vagy jelentősebb veszélyre utaló jelek válnak ismertté, a rendőrség meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárás során a rendőrség, az ügyész és a bíróság mindvégig köteles figyelembe venni azon tanúk egyéni veszélyeztetettségét, akik egyúttal sértettek is.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A veszélyeztetett áldozatok védelme érdekében különösen a következő intézkedéseket kell meghozni:

• Ha fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a tanú legfőbb érdekei a nyomozás és a tárgyalás során súlyos sérelmet szenvednek, a tanút video- vagy hangkapcsolat segítségével kell meghallgatni annak érdekében, hogy ne kelljen a vádlottal egy helyiségben tartózkodnia.
• A nyilvánosság kizárható a tárgyalóteremből, ha olyan körülményekről van szó, amelyek a sértett magánéletével kapcsolatosak.
• Becsületsértő kérdések vagy egy adott személy magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor engedélyezhetők, ha azokra feltétlenül szükség van.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

Ha Ön 18 évesnél fiatalabb, a jog úgy rendelkezik, hogy csak bíró kérdezheti ki, és a meghallgatásról lehetőség szerint video- vagy hangfelvételt kell készíteni. Ha Ön szexuális vagy erőszakos bűncselekmény áldozata, a felvétel bemutatható a tárgyaláson, és bizonyítékként felhasználható, melynek következtében akár az is előfordulhat, hogy nem kell megjelennie a bíróságon, és nem kell Önt ismételten meghallgatni a tárgyalási szakaszban.

Az ügyész köteles gondoskodni a szóban forgó nyomozások gyorsított lefolytatásáról.

Önnek mint kiskorú tanúnak az ügy fő tárgyalásán nem tehet fel kérdéseket az eljárásban részt vevő összes fél. Kizárólag a bírói tanács elnöke tehet fel kérdéseket. Ha az ügyésznek vagy a védelemnek kérdései vannak Önhöz, azokat rendszerint a bíróságon keresztül kell feltenniük.

Egy családtagom bűncselekmény következtében életét vesztette. Milyen jogokkal rendelkezem?

Az elhunytak közeli hozzátartozói pótmagánvádlóként járhatnak el a büntetőeljárás során, és ezzel összefüggésben jogi segítségre jogosultak.

Ezenkívül pszichoszociális segítségnyújtás formájában nyújtott támogatásra is jogosultak.

Ha a hozzátartozó erőszakos bűncselekmény következtében vesztette életét, az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló törvény alapján kártérítés jár (lásd a kártérítésről és az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló részt is).

Egy családtagom bűncselekmény áldozatává vált. Milyen jogokkal rendelkezem?

A hozzátartozók szintén élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy szakosított tanácsadó testületektől kérjenek információt és tanácsot.

A szülők térítésmentesen és név nélkül is tanácsot kérhetnek a 0800 1110550-es számon elérhető, szülők részére fenntartott segélyvonalon.

Ha valamely hozzátartozója tanúvallomást tesz, és Ön nem szerepel tanúként az adott eljárásban, elkísérheti a hozzátartozóját a meghallgatásra, és annak során támogathatja őt.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételek mellett? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az Ön és a vádlott között létrejött megállapodás alapján Németországban közvetítői eljárásra, azaz „helyreállító igazságszolgáltatásra” (Täter-Opfer-Ausgleich) van lehetőség. Az ügyész és a bíróság az eljárás valamennyi szakaszában köteles vizsgálni a vádlott és a bűncselekmény áldozata közötti egyezség lehetőségét, és a megfelelő esetekben kötelesek elősegíteni az egyezség megkötését. Az elkövetők vagy az áldozatok azonban maguk is jogosultak közvetlenül megkeresni egy helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó szervezetet. Maga a helyreállító igazságszolgáltatási eljárás a büntetőeljáráson kívül megy végbe, gyakran speciálisan képzett közvetítők részvételével. Először általában külön megbeszélést tartanak a felekkel az együttműködési hajlandóságuk és a kártérítéssel kapcsolatos elképzeléseik megismerése céljából. A helyreállító igazságszolgáltatás alapvető feltétele, hogy mindkét oldal hajlandó legyen együttműködni. Ezenkívül az eljárás során a vádlottnak bizonyos mértékben vállalnia kell a felelősséget az elkövetett jogellenes cselekményért. A helyreállító igazságszolgáltatás keretében gyakran kerül sor pénzfizetésben vagy egyéb jóvátételben történő megállapodásra.

Továbbá bizonyos bűncselekmények – például a magánlaksértés, a rágalmazás, a levéltitok megsértése és a testi sértés – esetében a magánvádas eljárás megindításának előfeltétele a tartományi választottbíróság előtt korábban lefolytatott közvetítői eljárás.

Hol találom a jogaimat szabályozó törvényt?

Az alábbi (nem kimerítő jellegű) felsorolás a fontosabb büntetőjogi, polgári jogi és eljárásjogi törvényeket tartalmazza. A hivatkozások a jogszabályok szövegére mutatnak:

• A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (Strafprozessordnung – StPO) – németül és angolul
• A bíróságok szervezetéről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG) – németül
• A büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) – németül és angolul
• Az áldozatok védelmének összehangolásáról szóló törvény (Zeugenschutzharmonisierungsgesetz – ZSHG) – németül
• Az erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény (Gewaltschutzgesetz) – németül
• A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) – németül és angolul
• A tartózkodási jogról szóló törvény (Aufenthaltsgesetz) – németül
• A fiatalkorúak bíróságairól szóló törvény (Jugendgerichtsgesetz) – németül és angolul
• A bírósági juttatásokról szóló törvény (Justizvergütungs- und -Entschädigungsgesetz) – németül
• A polgári eljárásról szóló törvénykönyv (Zivilprozessordnung) – németül
• Az áldozatok kártérítéséről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz) – németül és angolul

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Ha bűncselekmény áldozatává vált, a következőknél tehet feljelentést:

• bármely rendőrségen vagy rendőrnél;
• bármely ügyészségen;
• bármely helyi bíróságon.

A feljelentést írásban vagy szóban lehet benyújtani. Szóbeli feljelentés esetén az azt befogadó hatóság írásbeli feljegyzést készít. Kérelemre írásbeli visszaigazolást kap az Ön által megtett feljelentésről. A feljelentést az Ön nevében más is megteheti. Ennek a személynek nincs szüksége külön meghatalmazásra.

A legtöbb szövetségi tartományban (Länder) a rendőrség a feljelentés online rendőrségen keresztül történő megtételének lehetőségét is biztosítja (Internetwache vagy Onlinewache).

Amikor feljelentést tesz, meg kell adnia a személyes adatait és az elérhetőségeit annak érdekében, hogy további kérdésekre válaszolhasson, valamint hogy később tanúként beidézhessék a bíróságra. Ha aggályai vannak személyes adatainak megadásával kapcsolatban, például azért, mert úgy érzi, hogy veszélyben van, kérjük, erről a lehető leghamarabb tájékoztassa a feljelentését befogadó hatóságot. Az említett hatóság ezt követően megvizsgálja, hogy adott esetben elegendő-e egy másik cím, például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címének a megadása, amelyen keresztül Ön elérhető.

Panasza tartalmát tekintve fontos, hogy a gyanúsított(ak)ról és a feljelentés tárgyát képező bűncselekményről rendelkezésére álló összes információt közölje, annak érdekében, hogy a rendőrség és az ügyészség ellenőrizhesse a nyilatkozatát, és megkezdhesse az első vizsgálatot.

A feljelentés megtételére alapvetően nem vonatkozik konkrét határidő. Azonban egyes bűncselekmények – például a rágalmazás és a magánlaksértés – esetében csak akkor indulhat büntetőeljárás, ha Ön magánindítványt terjeszt elő, amelyet írásban kell benyújtania valamely helyi bírósághoz, az ügyészséghez vagy a rendőrséghez az attól számított három hónapon belül, hogy tudomást szerzett a bűncselekményről és arról, hogy azt ki követte el. Az elkövető(k)ről való tudomásszerzés szempontjából elegendő, ha egyedileg azonosítható(k). Nem kell tudni a nevüket. A feljelentés megtételekor tájékoztatják arról, hogy szükség van-e magánindítvány előterjesztésére. Ezenkívül felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a bűncselekmények elévülhetnek, és ha ez – több év eltelte után – bekövetkezik, már nem indítható miattuk büntetőeljárás; az elévülési határidő az adott bűncselekménytől függően eltérő lehet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Ha érdeklődni szeretne a hatóságoknál, tanácsos megadni a hivatkozási számot – ezáltal könnyebben és gyorsabban azonosítható az ügy, azaz gyorsabban választ kaphat a kérdésére.

A hivatkozási számot a feljelentését befogadó szerv közli Önnel, ami általában egy rendőrségi hivatkozási szám. Ez a hivatkozási szám lehetővé teszi az Ön számára, hogy ellenőrizze, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket hozott, valamint további információkat szolgáltathat a segítségével. Ha az ügyet átteszik az ügyészséghez, kérheti a rendőrséget vagy az ügyészséget, hogy adják meg az ügyészségi hivatkozási számot, amely eltér a rendőrségi hivatkozási számtól.

Ha nem tudja a hivatkozási számot, a kérelem benyújtásakor kérjük, adja meg a személyes adatait, és ha ismert, a terhelt nevét is.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Ön az alábbi esetekben jogosult ingyenes jogi segítségnyújtásra vagy költségmentességre:

Ha a körülmények alapján előfordulhat, hogy a tárgyalás alatt Ön nem lesz képes a jogai gyakorlására, a tárgyalás során Önt a tanúknak történő tanácsadással foglalkozó ügyvéd segítheti az állam költségén.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, bizonyos esetekben – különösen a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények esetében – már a büntetőeljárás megindulása előtt is igénybe veheti az állam költségén biztosított ügyvédet. Ha az ügyvéd kirendelésének szóban forgó feltételei nem teljesülnek, Ön pótmagánvádlóként költségmentességre jogosult, amelyet akkor kérelmezhet, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes az eljárási költségek fedezésére, valamint arra, hogy saját maga járjon el érdekei védelmében, illetve az észszerűen nem várható el Öntől.

A magánvádas bűncselekmények esetében – amelyeket az ügyészség csak akkor üldöz hivatalból, ha az a közérdeket szolgálja – Ön az elítélés biztosítása érdekében magánindítványt nyújthat be a vádlott ellen, amennyiben az ügyész szerint a büntetőeljárás megindításához nem fűződik közérdek, és a vádlott legalább 18 éves volt a bűncselekmény elkövetésekor. Ilyen esetben Ön az ügyész helyett jár el. Magánvádlóként attól a bíróságtól kérelmezhet költségmentességet, amely az ügyben határozatot fog hozni. A költségmentességet akkor engedélyezik, ha pénzügyi helyzete miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit, és ha az eljárás várhatóan eredményes lesz.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Ha tanúvallomást tesz az ügyész vagy a bíróság előtt, megtérítik Önnek az utazási költségeit, az egyéb kiadásait, az erre fordított idejét, a pénzügyi hátrányait és a jövedelemkiesést, amennyiben a meghallgatást követő három hónapon belül benyújtja a kérelmet. A rendőrség által beidézett személyek szintén költségtérítésre jogosultak. Ezt az adott tartomány joga határozza meg.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Az ügyész számos okból megszüntetheti az eljárást.

Ön jogosult írásbeli fellebbezést benyújtani az eljárást megszüntető határozat ellen. Fontos, hogy amennyiben további tényekről vagy bizonyítékokról van tudomása, azokat közölnie kell a fellebbezésben. Ha az ügyész fenntartja a határozatát, az ügyet a főügyész vizsgálja felül. Fellebbezésének elintézésére minden esetben írásban kerül sor.

Néhány olyan esetben, amikor az ügyész és a főügyész megtagadja a büntetőeljárás megindítását, az ügyet az illetékes tartományi felsőbíróság (vagy a tartományi legfelsőbb bíróság) elé viheti, és eljárást kezdeményezhet a vádemelés kikényszerítése érdekében. Az ügyész a határozatában kifejezetten tájékoztatja Önt arról, ha az ügyében lehetőség van erre az eljárásra. Erre az eljárásra azonban határidők és szigorú alaki követelmények vonatkoznak. A kérelmet alá kell írnia egy ügyvédnek, és vesztessége esetén Ön felel a költségekért.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Ha Ön tanúként szerepel az eljárásban, részvétele a vallomására korlátozódik. Miután befejezte a vallomástételt, nézőként szabadon követheti a meghallgatást, azonban egyéb módon nem vehet részt a tárgyaláson.

Ha pótmagánvádlóként csatlakozott az eljáráshoz, részt vehet a tárgyaláson, és kérelmeket nyújthat be, különösen bizonyítási indítványokat, kérdéseket és nyilatkozatokat, akárcsak az ügyész. Ezenkívül pótmagánvádlóként Önnek lehetősége van záróbeszédet (perbeszédet) mondani.

A büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként Ön kártérítést vagy sérelemdíjat követelhet az elkövetőtől. Ezenkívül polgári jogi igényt érvényesítő magánfélként részt vehet a tárgyaláson. A pótmagánvádló egyéb eljárási jogaival azonban nem rendelkezik.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél vagy magánvádló?

A nyomozás lezárása előtt a bűncselekmény áldozataként Ön a büntetőeljárásban elsősorban a tanú szerepét tölti be. Bármikor megkeresheti a hatóságokat, hogy további bizonyítékokkal vagy információval szolgáljon nekik. A bűncselekmények áldozatai – akikre a büntetőeljárási törvénykönyv sértettként hivatkozik – a tanúk általános jogain felül további jogosultságokkal is rendelkeznek, például tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a gyanúsított őrizetben van-e, és bizonyos feltételek esetén hozzáférhetnek az ügy irataihoz, illetve az azokban szereplő információkhoz (lásd az alábbiakban is), valamint ügyvédi segítséget, illetve képviseletet igényelhetnek.

Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon, Ön dönti el, hogy csatlakozni kíván-e az eljáráshoz. Azt is Ön dönti el, hogy szeretne-e magánfélként kártérítést vagy sérelemdíjat igényelni a büntetőeljárás keretében.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Tanúként Önt a következő jogok illetik meg a meghallgatása során:

• Megtagadhatja a vallomástételt, ha a vádlott házastársa vagy jegyese (ideértve az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatot is), illetve ha a vádlott közeli hozzátartozója.
• Bizonyos kérdésekre megtagadhatja a válaszadást, ha az az Ön vagy közeli hozzátartozója ellen megindított büntetőeljárást eredményezhetne.
• A becsületét érintő vagy a magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor megengedettek, ha feltétlenül szükségesek.
• Elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az adott személy jelenléte veszélyeztetné a nyomozás célját.
• Jogosult ügyvéd kíséretében részt venni az eljárásban.
• Ha nem képes személyesen gyakorolni a jogait, bizonyos körülmények esetén a meghallgatás során az állam költségén igénybe veheti egy tanúk támogatásával foglalkozó ügyvéd segítségét.
• Ha nem beszél elég jól németül, a meghallgatására tolmács segítségével kerül sor.
• Jogosult a költségei megtérítésére (lásd a fenti „Visszaigényelhetem-e a felmerülő költségeimet?” című részt).

Tanúként Ön a következő főbb kötelezettségekkel rendelkezik:

• Köteles igazat mondani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem hallgathat el olyan információkat, amelyek az ügy szempontjából fontosak lehetnek. A bíróságon szándékosan elkövetett hamis tanúzás bűncselekménynek minősül, és általában szabadságelvonó büntetéssel jár. Ezenkívül azok a tanúk, akik hamis vallomást tesznek, a hamis vád és az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekményét is elkövethetik.

Ha az ügyész, az ügyész nevében a rendőrség, illetve a bíróság beidézi Önt, köteles megjelenni a meghallgatás céljából.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Ha felhívják, hogy tanúként vegyen részt a tárgyaláson, Ön köteles tanúvallomást tenni, kivéve azokat az eseteket, amelyekben jogosult megtagadni a vallomástételt (lásd fent a tanú jogai és kötelezettségei között).

 

Pótmagánvádlóként Ön jogosult az eljárás során nyilatkozatot tenni (lásd még a fenti „Részt vehetek-e a tárgyaláson?” című részt).

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A bűncselekmény sértettjeként kérésére Ön tájékoztatást kap a bírósági eljárás eredményéről.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Ha egy bűncselekmény során megsértették a jogait, az Ön nevében egy ügyvéd megtekintheti az ügy iratait, és megvizsgálhatja a bizonyítékokat, feltéve, hogy igazolja az ehhez fűződő jogos érdeket. Ebben az esetben Ön az ügy irataiból származó információkat kaphat, valamint azokról másolatokat szerezhet annak érdekében, hogy tájékozódhasson az eljárás állásáról. Ha jogosult arra, hogy pótmagánvádlóként csatlakozzon az eljáráshoz, Önnek, illetve az ügyvédjének nem kell igazolnia a tájékozódáshoz vagy az információszolgáltatáshoz fűződő jogos érdekét.

Ha Önt mint a bűncselekmény sértettjét nem képviseli ügyvéd, jogosult személyesen hozzáférni az ügy irataihoz, és azokat felügyelet mellett megvizsgálhatja.

Az ügy irataihoz, illetve az azokban található információkhoz való hozzáférés joga bizonyos esetekben megtagadható, például ha veszélyezteti a nyomozás célját. Meg kell tagadni a hozzáférést, ha azzal a vádlott vagy más személyek elsőbbséget élvező, védelemre érdemes érdekei állnak szemben. A vádemelés előtt és az eljárás jogerős befejezése után az ügyész dönt az ügy irataihoz való hozzáférés engedélyezéséről, egyéb esetekben pedig az ügyben eljáró bíróság.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

Áldozatként Ön mint pótmagánvádló (Nebenkläger) is eljárhat, és általában fellebbezhet a határozat ellen, azonban csak akkor, ha az a pótmagánváddal (Nebenklage) kapcsolatos tényeket is érint. Ugyanakkor nem nyújthat be fellebbezést pusztán azért, mert nem ért egyet a büntetés mértékével.

A határozat elleni fellebbezésre nyitva álló határidő egy hét. Ha Ön vagy az ügyvédje az Ön tanúként történő meghallgatása után jelen volt a tárgyaláson, a határidő a határozat közlésének napján kezdődik. Ellenkező esetben a határidő azon a napon kezdődik, amelyen a határozatot kézbesítették Önnek.

Magánvádlóként (Privatkläger) Ön ugyanolyan fellebbezési joggal rendelkezik, mint az az ügyész, aki az eljárást megindította.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A bírósági eljárás eredményéről akkor kap tájékoztatást, ha azt előzetesen kérelmezte. Ha pótmagánvádlóként járt el, a határozat egy példányát is megkapja.

Ezenkívül a bűncselekmény áldozataként kérelemre arról is tájékoztatást kap, hogy az elítéltet utasították-e arra, hogy ne lépjen Önnel kapcsolatba, illetve hogy ne próbáljon meg találkozni Önnel.

Ha igazolja a jogos érdekét, vagy a pótmagánvád befogadásakor azt már igazolta, arról is tájékoztatást kap, hogy az elítélttel szemben fogva tartást vagy szabadságelvonó intézkedést alkalmaztak-e, hogy a szóban forgó intézkedéseket megszüntették-e, valamint arról, amikor a fogva tartás feltételein első ízben enyhítenek, illetve arról, hogy az elítélt számára engedélyezték-e az eltávozást. A fogva tartás feltételeinek további enyhítéséről, illetve a további eltávozásokról akkor kap értesítést, ha igazolja, hogy ahhoz jogos érdeke fűződik, és ha az elítéltnek nincs védelemre érdemes elsőbbséget élvező érdeke.

Arról is értesítik, ha az elítélt személy megszökött az őrizetből. Ebben az esetben az Ön védelme érdekében meghozott intézkedésekről is tájékoztatást kap.

Ha például a tárgyalás befejeződése után Ön polgári peres eljárást kíván indítani az elítélt ellen, a polgári per előkészítése céljából jogosult megtekinteni a büntetőeljárás irataiban szereplő információkat. Ezt megelőzően sor kerül az elítélt meghallgatására annak megállapítása érdekében, hogy van-e olyan elsőbbséget élvező, védelemre érdemes érdeke, amely akadályát képezhetné annak, hogy Ön betekintsen az említett iratokba.

Ha a büntetőeljárásban hozott ítéletben jóváhagyták az Önnek mint magánfélnek járó kártérítésre vagy sérelemdíjra irányuló kérelmet (Adhäsionsantrag), e jogerős ítélet egy példányával Ön végrehajtási intézkedést kérelmezhet a végrehajtás helye szerinti bíróságtól vagy valamely bírósági végrehajtótól.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Ön a bírósági eljárás alatt és azt követően is jogosult pszichoszociális támogatásra.

Ezenkívül a már említettek szerint az eljárás alatt továbbra is védelemben részesül, ha az Önre vonatkozó fenyegetés továbbra is fennáll.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A fentiekben kifejtettek szerint (lásd a „Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?” című részt) kérésére tájékoztatást kap az eljárás eredményéről.

Arról azonban nem tájékoztatják, hogy az elítélt fogva tartását, illetve szabadságelvonó intézkedését hol hajtják végre.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Akkor kap erről tájékoztatást, ha azt kérelmezte (lásd a fenti „Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?” című részt).

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Ön nem vehet részt a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában, és azokkal szemben fellebbezést sem nyújthat be. A szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatala során a bíróság intézkedéseket hozhat az Ön védelme érdekében (például távoltartási végzést), illetve kártérítést és jóvátételt ítélhet meg Önnek (például a kárainak megfizetését). A bíróság abban az esetben is jogosult távoltartási végzést kiadni, ha bűnügyi felügyelet (Führungsaufsicht) szükséges az elítélt szabadlábra helyezése után. Ha az elítélt megsérti a távoltartási végzést, újra elítélhető.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárásban, polgári jogi igénnyel, kapcsolódó eljárásban [Adhäsionsverfahren])

Ha Ön bűncselekmény áldozataként sérelmet szenvedett, polgári per megindításával jogosult kártérítést vagy sérelemdíjat követelni, a büntetőeljárástól függetlenül. Ezenkívül azonban a büntetőeljáráshoz kapcsolódó eljárás (Adhäsionsverfahren) kezdeményezésével is jogosult kártérítést igényelni. Ha a büntetőeljárásban hozott határozat következtében olyan vagyontárgyat foglaltak le, amely az Öné (Tatbeute), és amelynek értéke megegyezik az Önnek járó kártérítéssel, az adott vagyontárgyat vagy az annak megfelelő pénzösszeget visszaszerezheti az ügyészségtől.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kapcsolódó eljárásokban meghozott kapcsolódó határozatok, illetve az ilyen eljárásokban megkötött egyezségek, valamint a polgári eljárásokban létrejött határozatok és egyezségek az általános végrehajtási szabályok szerint hajthatók végre. A végrehajtásra a határozat vagy az egyezség végrehajtható példánya alapján kerül sor, amelyet a büntetőbíróság tisztségviselője ad ki.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A törvény nem írja elő, hogy az államnak előleget kell folyósítania az elítélt által fizetendő kártérítéssel kapcsolatban.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Általános szempontok

Ha Ön Németországban erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, és fogyatékosságot okozó sérülést szenved, igényelheti az áldozatoknak járó kártérítést.

Emellett akkor is kártérítést igényelhet, ha egy erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt személy hozzátartozója.

2018. július 1. óta a nem német állampolgár áldozatok is jogosultak arra, hogy visszamenőleg igényeljék ugyanazokat a kártérítési összegeket, mint a német állampolgárok.

2009 óta az állandó németországi lakóhellyel rendelkező áldozatok is jogosultak kártérítést igényelni az áldozatok kártérítéséről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz, OEG) alapján, akkor is, ha az erőszakos bűncselekményre külföldön került sor.

Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?

Azokért az erőszakos bűncselekményekért, amelyek személy elleni szándékos és jogellenes támadásban nyilvánulnak meg (például testi sértés, szexuális erőszak, terrortámadás, szándékos emberölés, mérgezés, gyújtogatás).

Milyen kifizetéseket kaphatok a kártérítés keretében?

Nemcsak a (testi vagy pszichológiai) fogyatékosságokért, hanem azok gazdasági következményeiért is kártérítés jár.

A kártérítés keretében teljesített kifizetések összegét és időtartamát a segítségnyújtásról szóló szövetségi törvény (Bundesversorgungsgesetz) szabályozza. A szóban forgó kifizetések különösen a következőkre vonatkoznak:

• orvosi/kórházi kezelés;
• gyógyászati segédeszközök (pl. protézisek, fogászati protézisek, kerekesszékek);
• a sértetteknek és az elhunytak hozzátartozóinak nyújtott kártérítés;
• temetési költségek és haláleseti juttatások;
• kiegészítő jóléti juttatások gazdaságilag hátrányos helyzetű személyeknek (pl. gondozási támogatás, kiegészítő megélhetési támogatás).

Vagyoni kárért és pénzügyi veszteségért azonban nem jár kártérítés. Az áldozatok kártérítéséről szóló törvény értelmében a fájdalomra vagy a szenvedésre tekintettel szintén nem jár kártérítés. Az állandó németországi lakóhellyel rendelkező áldozatok a külföldön bekövetkezett erőszakos bűncselekmények alapján is részesülhetnek kártérítésben, ennek összege azonban alacsonyabb.

Hogyan és hol igényelhetek kártérítést?

Az állami kártérítés külön formanyomtatvány nélkül, illetve hivatalos kérelem benyújtásával is kérelmezhető. A kérelmek benyújtására nem vonatkozik határidő. Azonban általában csak attól a naptól kezdve kaphat juttatást, amelyen azt kérelmezte.

A kérelmet annak a szövetségi tartománynak a jóléti hatóságához küldheti be, amelyben az állandó lakóhelye található.

Ha nem rendelkezik németországi állandó lakóhellyel, azonban Németországban erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, a kérelmet annak a szövetségi tartománynak a jóléti hatóságához küldheti be, amelyben a bűncselekmény bekövetkezett.

Ha állami juttatást igényelt, főszabály szerint Ön köteles részt venni a kártérítésre vonatkozó eljárásban. Ez azt jelenti, hogy köteles előadni minden olyan körülményt, amely segíthet a tényállás tisztázásában. Ez magában foglalja a bűncselekményre vonatkozó rendőrségi feljelentést is. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem szükséges feljelentést tenni.

Nem kell megvárnia a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét.

Az állami kártérítésre vonatkozó minden egyéb fontos információt megtalál itt:

Német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium – Opferentschädigung (németül)

Német Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium – Opferentschädigung [az áldozatoknak nyújtott kártérítés] (angolul)

Jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az állami kártérítés attól függetlenül elérhető, hogy az elkövetőt azonosították vagy elítélték-e. Főszabály szerint nem kell megvárnia a büntetőeljárás befejezését ahhoz, hogy állami kártérítést kapjon. A kártérítéssel foglalkozó illetékes hatóságok önállóan döntenek az állami kártérítés iránt benyújtott összes kérelemről.

Ha az elkövetőt nem ítélik el a büntetőeljárásban, csak akkor fizethető kártérítés, ha az elkövető felmentésére és az eljárás megszüntetésére nem a bizonyítékok hiánya miatt kerül sor; a kisebb súlyú bűncselekmények esetében csak akkor jár kártérítés, ha az eljárást felfüggesztették, azonban az elkövető tekintetében kötelezettségeket írtak elő, vagy utasításokat alkalmaztak. Ilyen esetben az ügyészség vagy a bíróság előírhatja az Önnél mint áldozatnál keletkezett – vagyoni és nem vagyoni – károk megtérítését, és az eljárás a kártérítés maradéktalan megfizetése után zárul le jogerősen. Áldozatként azonban Ön nem kérelmezheti ezt az eljárást.

A büntetőeljárás eredménye – ideértve a felmentő határozatot is – nem érinti az esetleges polgári pert. A polgári bíróság önállóan vizsgálja, hogy megalapozott-e a kártérítésre vagy sérelemdíjra vonatkozó igény.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Nem, a büntető- vagy a polgári eljárásban meghozott jogerős határozat előtt Ön semmilyen „előlegre” nem jogosult.

Az állami kártérítés tekintetében Ön nem jogosult az előleg készpénzben történő kifizetésére. Azonban az állami kártérítésre vonatkozó kérelme alapján előfordulhat, hogy az orvosi/kórházi kezelésre vagy traumával kapcsolatos járóbeteg-ellátásra tekintettel kifizetést kaphat az illetékes hatóság határozatának meghozatala előtt.

Bűncselekmény áldozata vagyok. Kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűncselekmények áldozatai számára elérhető támogatásról és segítségről részletes információt talál a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMJV) központi áldozatvédelmi platformján, a http://www.hilfe-info.de oldalon, vagy letöltheti a Minisztérium honlapjáról az Opferfibel című ismertetőt (az áldozatoknak szóló német nyelvű tájékoztató, a Minisztérium saját kiadványa). Ezen az országos áldozatvédelmi platformon megtalálható továbbá a tanácsadó központok „keresője” is, melynek segítségével az áldozatok gyorsan megtalálhatják azokat az adott területen belül elérhető központokat, amelyek telefonon, az interneten keresztül vagy személyesen segítséget nyújtanak. A vonatkozó információk az ODABS-ban, a bűncselekmények áldozatainak online adatbázisában, a www.odabs.org oldalon érhetők el, amely a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium támogatásával működik.

Az alábbiakban megtalálja a rendelkezésre álló különböző segítségnyújtási lehetőségek listáját.

Áldozatsegítő forróvonalak

A legfontosabb ingyenesen elérhető forróvonalak listája (ezek a számok külföldről nem hívhatók). Németországban a következő számok találhatók meg a www.hilfe-info.de weboldalon:

Hilfetelefon Sexueller Missbrauch (szexuális bántalmazással kapcsolatban hívható segélyvonal): 0800 22 55 530

Hilfetelefon Gewalt gegen Frauen (a nők elleni erőszakkal kapcsolatban hívható segélyvonal): 08000 116 016

Hilfetelefon Gewalt gegen Männer (a férfiak elleni erőszakkal kapcsolatban hívható segélyvonal): 0800 1239900

berta – Beratung und telefonische Anlaufstelle (általános tanácsot nyújtó segélyvonal): 0800 30 50 750

Elterntelefon (segélyvonal szülők számára): 0800 11 10 550

Hilfetelefon Schwangere in Not (segélyvonal bajban lévő terhes nők számára): 0800 40 40 020

Medizinische Kinderschutzhotline (a gyermekvédelemmel kapcsolatban hívható egészségügyi segélyvonal): 0800 19 21 000

Az áldozatok egész Európa területén segítséget és támogatást kaphatnak, ha felhívják a Weisser Ring e.V. által létrehozott 24 órás segélyvonalat a 116006-os telefonszámon.

Ingyenes-e a áldozatoknak nyújtott segítség?

Igen.

Milyen típusú támogatást kaphatok az állami szolgálatoktól vagy a hatóságoktól?

Németországban minden szövetségi tartomány felelősséggel tartozik az áldozatoknak történő általános segítségnyújtásért. Az egyes szövetségi tartományok különböző intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy javítsanak a bűncselekmények áldozatainak helyzetén, és hogy megfelelő segítséget nyújtsanak nekik. Az említett intézkedések közé tartoznak a következők: áldozatvédelmi képviselők kijelölése a rendőrségen, tanúvédelmi egységek létrehozása, átmeneti szálláshelyek biztosítása a bántalmazott nőknek és fiatal lányoknak, valamint tájékoztatás és pénzügyi segítség nyújtása a bűncselekmények áldozatainak. Több tartomány is olyan speciális regionális szervezeteket hozott létre, amelyek tanácsadó központokat és az áldozatokkal foglalkozó egységeket üzemeltetnek. Az egyes tartományok által biztosított lehetőségek listája megtekinthető a következő címen: https://www.hilfe-info.de/WebS/hilfeinfo/DE/HilfeUndBeratung/AnsprechpartnerUndBeratungsstellen/EinrichtungenOpferhilfe/EinrichtungenDerOpferhilfe.html.

Ezenkívül központi kapcsolattartó pontok is léteznek mind szövetségi, mind regionális szinten. Például országos szinten Dr. Frankét kinevezték az ország területén elkövetett terrorista bűncselekmények áldozataival és azok hozzátartozóival foglalkozó szövetségi kormánybiztosként. Dr. Felix Kleint a németországi zsidóságért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős szövetségi kormánybiztosnak, Dr. Röriget pedig a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó független biztosnak nevezték ki.

Tizenhárom szövetségi tartomány az áldozatokkal foglalkozó képviselőt is kinevezett. Ezek a személyek azonban eltérő feladatkörökkel rendelkeznek. Az egyes elérhetőségek listája megtekinthető a következő címen: www-hilfe-info.de.

Bűncselekmény áldozataként Ön ügyvédi segítséget kaphat a büntetőeljárás során, például azért, hogy az ügyvéd támogatást nyújtson Önnek a tanúvallomásával kapcsolatban. Ezenkívül pótmagánvádlóként is támogatásra jogosult, már az eljárásban való részvételének bejelentése előtt is. Sértettként jogi képviseletre jogosult, vagy a meghallgatására elkísérheti valaki, akiben megbízik, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a nyomozás célját.

A jogi segítségnyújtáson kívül Ön a büntetőeljárás előtt, alatt és azt követően pszichoszociális támogatásra is jogosult. Ez a támogatás nemcsak a szexuális és az erőszakos bűncselekmények kiskorú áldozatai számára érhető el térítésmentesen, hanem azon különösen veszélyeztetett felnőttek számára is, akik valamilyen súlyos erőszakos bűncselekmény vagy szexuális bántalmazás következtében szenvedtek sérelmet.

Orvosi kezelés

Ezenkívül a traumaambulanciák rövidtávú pszichológiai támogatást nyújtanak az erőszakos bűncselekmények áldozatainak. Ezek a központok egész Németország területén megtalálhatók. Az erőszakos bűncselekmények áldozatai azonnali pszichológiai támogatásban részesülhetnek a traumaambulanciákon. A bűncselekmények számos áldozata esetében már néhány tanácsadási és pszichoterápiás foglalkozás után is jelentős javulás tapasztalható. Szükség esetén hosszabb távú kezelés is felajánlható és biztosítható, például járóbetegeknek nyújtott pszichoterápia, illetve fekvőbeteg-ellátás egy pszichiátriai vagy pszichoszomatikus tünetekkel foglalkozó klinikán. Sok traumaambulancia pszichiátriai klinika vagy kórház mellett működik, ezért a legtöbb esetben pszichiáter segítségével is képesek ellátást nyújtani.

A traumaambulanciák listáját a Hilfe-Info.de oldalon találja.

A szexuális vagy fizikai bántalmazás áldozatai kérhetik a látható sérüléseik dokumentálását. Általában orvosi igazolást kaphat a sérüléseiről, miután a helyi rendelőintézetben vagy kórházban megvizsgálta Önt egy orvos. Egyes városok olyan speciális, az erőszak elleni védelemmel foglalkozó járóbeteg-ellátó központokkal is rendelkeznek, amelyek dokumentálhatják a bűncselekmények áldozatainak sérüléseit.

Ezekben a központokban igazságügyi orvos vizsgálhatja meg, valamint rögzítheti a sérüléseit és az egyéb fizikai nyomokat.

Pénzügyi támogatás

A fentieken kívül az állam többféle pénzügyi támogatást is nyújt: A bűncselekmények áldozatainak járó kártérítésről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz) szerint mindenki kártérítésre jogosult, aki erőszakos bűncselekmény következtében egészségkárosodást szenved. Az érintetteknek hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk a nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal foglalkozó megfelelő tartományi hivatalhoz (Landesversorgungsamt). A nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal foglalkozó hivatalok listája szintén a Hilfe-Info.de oldalon található áldozatvédelmi platformon érhető el. Ezek az ellátások magukban foglalják a traumaambulanciák által nyújtott kezelést is.

A szélsőségesek vagy terroristák által elkövetett támadások után az áldozatok rászorultsági juttatásban (Härteleistungen) részesülhetnek. E juttatások tekintetében a Bundesamt für Justiz (a Szövetségi Igazságügyi Hivatal) jár el kapcsolattartó pontként.

Ha erőszakos bűncselekmény következtében megsérül a munkahelyén, egy iskolai osztálykiránduláson vagy egyetemi csoportjának kirándulásán, illetve az azokhoz kapcsolódó utazás során, bizonyos körülmények esetén kérelmet nyújthat be a törvényben előírt balesetbiztosítás alapján. Ezekben az esetekben a megfelelő Unfallkasse vagy Berufsgenossenschaft (az Ön balesetbiztosítója vagy szakmai szövetsége) a kapcsolattartó pont.

A járműveket is magukban foglaló erőszakos bűncselekmények esetében a Verkehrsopferhilfe e.V. (a közlekedési balesetek áldozatait támogató szervezet) az illetékes biztosító. Például olyan esetek tartoznak hozzá, amelyekben a jármű nem volt biztosított, illetve a cserbenhagyásos gázolások, valamint azok az esetek, amelyekben a sofőr szándékosan jogellenesen járt el.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szakmai és az önkéntes alapon szerveződő nem kormányzati áldozatsegítő szervezetek különböző intézkedéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy javítsanak a bűncselekmények áldozatainak helyzetén, és hogy megfelelő segítséget nyújtsanak nekik.

A szóban forgó szervezeteknél dolgozó szakértők a bűncselekmény következményeinek megbeszélése, a pszichoszociális támogatásnyújtás, valamint a lehetséges büntetőeljárásról és az elérhető pénzügyi ellentételezésről szóló tájékoztatás formájában nyújthatnak Önnek segítséget. Emellett további segítséget is nyújthatnak, például ügyvédi vagy gyógyászati szolgáltatások biztosításával.

A Weisser Ring e. V. például országos szinten támogatást nyújt az áldozatoknak. Azon túl, hogy egész Németországban rendelkezik központokkal, ez a szervezet biztosítja az áldozatok fent említett segélyvonalát (116006), amelyen keresztül a bűncselekmények áldozatai azonnal szakszerű segítséget kaphatnak. A Weisser Ring e. V. különösen a következőket nyújtja: általános tanácsadás, segítségnyújtás a hatóságokkal és a bíróságokkal kapcsolatos eljárások során, ingyenes első konzultáció egy ügyvéddel, ingyenes első orvosi/pszichológiai támogatás a bűncselekmény által okozott stressz kezelésével kapcsolatban, kísérő biztosítása a bírósági meghallgatásokra, valamint pénzügyi támogatás. A Weisser Ring e. V. ezenkívül az áldozatok kártérítésére, továbbá az áldozatok és az elkövetők közötti közvetítésre vonatkozó programokkal is rendelkezik.

Az Arbeitskreis der Opferhilfen in Deutschland e.V. (ADO, németországi áldozatsegítő munkacsoport) több regionális szinten szakmai tevékenységet végző áldozatsegítő központ ernyőszervezeteként működik. E központok céljai többek között a következők: a németországi áldozatsegítő központok közötti rendszeres információcsere ösztönzése, a szakszerű áldozatsegítés követelményeinek meghatározása, további szakszerű áldozatsegítő központok létrehozása és az összes támogatási központ közötti együttműködés előmozdítása. Az ADO-nál a hatóságokkal kapcsolatos ügyekben tanácsot és segítséget, valamint sürgősségi pszichológiai támogatást, orvosi kezelést és terápiát, továbbá jogi tanácsot is kaphat, kísérőt kérhet a rendőrség, a hatóságok és a bíróságok előtt történő megjelenéshez, és támogatásban részesülhet az áldozatok és az elkövetők közötti közvetítéssel kapcsolatban.

Több támogatási központ is egyes konkrét bűncselekmények, így különösen a szexuális, rasszista, antiszemita, homofób és transzfób bűncselekmények áldozatainak történő tanácsadásra és segítségnyújtásra specializálódott. Ezek a központok is különféle ernyőszervezetek, például a következők keretében működnek:

VBRG – Verband der Beratungsstellen für Betroffene rechter, rassistischer und antisemitischer Gewalt (a jobboldali és antiszemita erőszak áldozataival foglalkozó tanácsadó központok szövetsége)

BFF – Bundesverband der Frauenberatungsstellen und Frauennotrufe in Deutschland (a nők számára létrehozott tanácsadó központok és forróvonalak német szövetsége)

Az országos áldozatsegítő kezdeményezések mellett számos támogatási központ regionális és helyi szinten is elkötelezetten tevékenykedik. A regionális és helyi tanácsadó központok listája a következő oldalon található: http://www.hilfe-info.de.