A. Ha külföldi állampolgár vagyok, ez befolyásolja-e a nyomozást?

Büntetőeljárás indítható minden olyan személy ellen, aki bűncselekményt követ el, és aki felett a máltai hatóságoknak joghatósága van. A nyomozás során követett eljárások megegyeznek a máltai állampolgárok és a külföldi állampolgárok esetében. Mindazonáltal a törvény bizonyos jogokat biztosít azoknak a személyeknek, akik nem máltai állampolgárok vagy nem Máltán élnek, elsősorban a tolmácshoz való jogot – ha a gyanúsított nem érti és beszéli a máltai nyelvet –, valamint az érintett személy azon jogát, hogy szabadságelvonás esetén kommunikáljon a konzuli hatóságokkal.

B. Melyek a nyomozás szakaszai?

i. Bizonyítékgyűjtési szakasz / A nyomozók jogköre

Büntetőeljárás akkor indul, ha a rendőrséghez feljelentés, információ vagy panasz érkezik. Amint a rendőrséget ezen eszközök valamelyike révén értesítik, a nyomozást bizonyításfelvétellel kezdi annak megállapítása érdekében, hogy történt-e bűncselekmény, és kit kell felelősségre vonni a bűncselekmény elkövetése miatt.

Ennek érdekében a törvény felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy tájékoztatásra kötelezzen minden olyan személyt, aki a nyomozás tárgyát képező bűncselekményről információval rendelkezik. Ennek része a tárgyi bizonyítékok összegyűjtése és a tanúk vallomásának felvétele.

ii. Rendőrségi őrizet

Ha megállapítást nyer, hogy egy személy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, a rendőrség kérheti a békebírótól a gyanúsított ellen elfogatóparancs kiadását. Vannak olyan körülmények is, amikor a rendőrség nyomozás céljából békebírói parancs nélkül is őrizetbe vehet egy személyt.

A gyanúsított őrizetbe vétele időpontjában egy általa értett nyelven tájékoztatják jogairól, beleértve az őrizetbe vétel okát, a hallgatáshoz való jogát és a választott ügyvéddel való konzultációhoz való jogát. Megkapja a jogait rögzítő levél egy példányát.

Ez idő alatt a rendőrség az őrizetbe vett személyt megmotozhatja a bűncselekménnyel kapcsolatos esetleges bizonyítékok fellelése érdekében, vagy ha fennáll annak a gyanúja, hogy az illető önmagára vagy másokra veszélyt jelenthet, vagy olyan eszköz van nála, amelynek használatával megszökhet az őrizetből.

A rendőrség testből származó mintákat és ujjlenyomatokat is vehet. A DNS-minta levétele és nyilvántartásba vétele megfelelő hozzájárulással lehetséges. Ha a személy megtagadja az ujjlenyomat vételét, a békebíró által kiadott végzéssel kötelezhető erre. A DNS-minta nyilvántartásba vétele azonban nem lehet kötelező.

iii. Kihallgatás

A gyanúsítottat a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény kapcsán hallgathatja ki a rendőrség. A rendőrség a kihallgatás során bármilyen olyan kérdést feltehet, amely segíthet a gyanúsított javára és ellene bizonyítékként beterjeszthető információk összegyűjtésében. A gyanúsított kérheti, hogy egy általa választott ügyvéd jelen legyen a kihallgatásán.

iv. Előzetes letartóztatás

A máltai törvények értelmében senki nem tartható őrizetben a szükségesnél hosszabb ideig, negyvennyolc (48) óránál hosszabb ideig egy esetben sem. Az őrizet ezen időtartama alatt a rendőrségnek meg kell határoznia, hogy szándékában áll-e azonnal bíróság elé állítani az őrizetes gyanúsítottat, vagy szabadon engedi-e amiatt, hogy az alapos gyanú már nem áll fenn, vagy egyéb intézkedést hoz a bírósághoz továbbítás előtt az ügy további nyomozása érdekében.

C. Milyen jogaim vannak a nyomozás során?

ii. Van jogom tolmács igénybevételéhez és fordításhoz?

Ha Ön nem beszéli vagy nem érti a rendőrség vagy más illetékes hatóságok által beszélt nyelvet, ingyenesen tolmácsra jogosult.

A tolmács segíthet a gyanúsítottnak az ügyvédjével való megbeszélésen, és e kommunikáció tartalmát bizalmasan kell kezelnie.

Ön jogosult legalább a lényeges dokumentumok vonatkozó részeinek lefordítására, ideértve azon bírói vagy békebírói végzéseket, amelyek lehetővé teszi őrizetbe vételét vagy fogva tartását, a vádpontokat vagy a vádiratot és az ítéletet. Bizonyos körülmények között szóbeli fordítást vagy összefoglaló fordítást kaphat.

ii. Milyen jogok illetnek meg a tájékozódással és az iratbetekintéssel kapcsolatban?

Amikor Önt letartóztatják és őrizetbe veszik, Önnek vagy ügyvédjének joga van betekinteni a letartóztatás vagy őrizetbe vétel vitatásához szükséges alapvető okiratokhoz.

Ha az ügye bíróság elé kerül, Önnek vagy ügyvédjének joga van megtekinteni az Ön javára vagy ellene szóló tárgyi bizonyítékokat.

iii. Mit jelent, hogy jogom van ügyvédi segítség igénybe vételére, illetve arra, hogy egy harmadik személyt tájékoztassanak a helyzetemről?

A fogva tartása alatt joga van az ügyvéddel való kapcsolattartásra. Ez a jog a letartóztatása időpontjától kezdődően és még kihallgatása előtt érvényesül.

Joga van ahhoz, hogy megkapja az ügyvédek és a jogi képviselők listáját, amelyből választhat egyet, aki segít Önnek, vagy választhat, hogy pártfogó ügyvéd segítse Önt. Ez utóbbi esetben a jogi segítségnyújtás ingyenes.

A rendőrség nem javasolhat név szerint ügyvédet, akit letartóztatás vagy fogva tartás során igénybe vehet.

Önnek és ügyvédjének joga van – legkésőbb egy órával a kihallgatás megkezdése előtt – tájékoztatást kapni a kihallgatásának tárgyát képező állítólagos bűncselekményről. Ezt az információt a kihallgatás megkezdése előtt legalább egy órával az Ön rendelkezésére kell bocsátani.

A letartóztatást követően joga van személyesen találkozni és kommunikálni az Önt képviselő ügyvéddel, még a rendőrségi kihallgatás előtt is.

Joga van ahhoz, hogy a kihallgatáson ügyvédje jelen legyen, és abban ténylegesen részt vegyen.

A teljes kihallgatást, az összes adott választ és a gyanúsított vagy vádlott kihallgatásával kapcsolatos eljárásokat audiovizuális eszközökkel kell rögzíteni, amennyiben ezt a kihallgató tiszt lehetségesnek tartja; Önnek joga van ahhoz, hogy a kihallgatás befejezése után másolatban megkapja a felvételt.

Joga van ahhoz, hogy ügyvédje jelen legyen az alábbi nyomozati vagy bizonyításfelvételi cselekmények bármelyikén:

1. gyanúsított felsorakoztatása azonosítás céljából;
2. szembesítések;
3. a bűncselekmény helyszíni szemlén történő rekonstrukciója.

Az ügyvédhez való hozzáférési jogának gyakorlása során tiszteletben kell tartani az ügyvéddel folytatott kommunikáció bizalmas jellegét.

Letartóztatását követően tájékoztatást kell kapnia arról a jogáról, hogy legalább egy személyt – például rokonát, tanárát vagy bármely más, az Ön által választott személyt – értesítsenek arról, hogy Önt szabadságától megfosztották.

Bizonyos esetekben időszakosan korlátozható az ahhoz való joga, hogy az őrizetbe vételéről egy másik személyt tájékoztassanak.

Ilyen esetekben a rendőrség tájékoztatja Önt erről.

Ha Ön külföldi, tájékoztathatja a rendőrséget, ha azt szeretné, hogy fogva tartásáról konzuli hatósága vagy nagykövetsége értesüljön.

Dönthet úgy is, hogy a rendőrséget arról tájékoztatja, ha kapcsolatba kíván lépni konzuli hatósága vagy nagykövetsége tisztviselőjével.

iv. Mit jelent az, hogy jogom van a költségmentességhez?

A rendőrség megkérdezi Öntől, hogy melyik ügyvédet vagy tanácsadót kívánja igénybe venni segítségnyújtáshoz. A rendőrség azt is megkérdezi Öntől, hogy ügyvédi segítségre költségmentesség keretében tart-e igényt. Ha úgy dönt, hogy a költségmentesség keretében eljáró ügyvéd segítségét veszi igénybe, a segítségnyújtás ingyenesen biztosított.

A letartóztatás során a jogi tanácsadás a kihallgatás előtt egy órára korlátozott. Telefonon is kérhet tanácsot.

v. Tudnivalók a következőkről:

a) Az ártatlanság vélelme

Az igazságszolgáltatás érdekében megtehető megelőző intézkedésektől függetlenül minden személyt ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg az ügyben eljáró bíróság jogerős és végleges ítéletet nem hoz arról, hogy az illető követte-e el a bűncselekményt vagy sem.

b) A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma

Amikor a rendőrség vagy más illetékes hatóság kihallgatja, joga van hallgatni, és nem kell magát bűncselekmény elkövetésével vádolnia.

Ennek eldöntésében ügyvédje tud segíteni.

c. Bizonyítási teher

A gyanúsított vagy vádlott bűnösségének megállapítása során a bizonyítási teher az ügyészséget terheli, kivéve azokat a különleges eseteket, amikor a törvény e személynek írja elő bizonyos tények bizonyítását.

A bűnösséggel kapcsolatos minden észszerű kételyt a gyanúsított vagy vádlott javára kell értékelni, beleértve azokat az eseteket is, amikor a bíróság a vádlott felmentésének szükségességét értékeli.

A gyanúsított vagy vádlott vitathatja az ellene felhozott bizonyítékokat. Ha a bizonyítás tanúk meghallgatásával jár, a személy keresztkérdéseket tehet fel, vagy előterjesztheti saját tanúit azok vallomásának vitatása céljából.

Okirati bizonyítékok esetében a gyanúsított vagy vádlott keresztkérdéseket tehet fel a tanúnak vagy az említett okiratokat készítő bírósági szakértőknek, vagy saját tanúkat javasolhat a bizonyítékok vitatására. Saját szakértői véleményt azonban nem készíttethet. A szakértői véleményt csak a bírósági szakértő megállapításaira vagy kompetenciájára vonatkozó keresztkérdésekkel lehet vitatni.

A gyanúsított vagy vádlott tanúkat is beidézhet, és okirati bizonyítékokat terjeszthet be védekezésének alátámasztására.

Ha a tárgyalás a Büntetőbíróságon zajlik, a törvény határidőt állapít meg, amelyen belül meg kell jelölni a tanúkat és minden egyéb bizonyítékot, amelyet a tárgyaláson védelmére elő kíván adni, ezt a határidőt a vádirat vádlottnak történő kézbesítésétől számítják. Ez a korlátozás nem érvényesül, ha a tárgyalásra a Békebíróság előtt kerül sor.

vi. Melyek a gyermekekre vonatkozó különleges biztosítékok?

Ha egy feltételezett bűncselekményben valamely tanú vagy az áldozat kiskorú, úgy a rendőrség és a bíróság gyakorlata az, hogy a kiskorúakat lehetőség szerint nem idézi be; ez azonban nem mindig lehetséges. A kiskorúak tanúkénti meghallgatását illetően a bíróságok általában videokonferenciát alkalmaznak. Ha a kiskorú áldozat, a békebíró gyermekpszichológus segítségével egy erre a célra kialakított helyiségben – amely lehet a bíróság épületében is – videokonferencia útján beszél vele, elkerülendő, hogy a kiskorú a vádlottal azonos helyiségben tartózkodjon. Jogilag a bíróság, különösen a Fiatalkorúak Bírósága, jogosult gyermekvédő kirendelésére (a 602. fejezet 25. cikke és a kiegészítő jogszabályok 12.20. pontja) a kiskorúak jogainak védelmére, legyen akár áldozat, akár vádlott. Ez egyértelműen kitűnik a máltai törvények 602. fejezetéből, és még inkább a Gyermektörvényből. Ez a fejezet előír a bíróság épületén kívül egy felszerelt helyiséget is, az úgynevezett „gyermekházat”, ahol a kiszolgáltatott kiskorú áldozatot meghallgathatja mind a békebíró, mind képzett szakértők csoportja, az úgynevezett „gyermekkérdezők”.

vii. Melyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyanúsítottakra vonatkozó különleges biztosítékok?

Először is, ha a gyanúsított pszichés-fizikai állapota vagy a bűncselekmény természete miatt szükséges tekintik az elfogott személy rendőrségi fogva tartását a nyomozás idejére, ekkor a zárkát a nap 24 órájában fizikailag őrző rendőr részéről „állandó felügyelet” alá helyezik, a fogvatartott egészsége érdekében. Mint minden más gyanúsított vagy őrizetbe vett személy esetében is, ha az illető bármilyen típusú orvosi segítséget kér, azt azonnal biztosítják, beleértve a körülményektől függően a klinikára vagy kórházba szállítást is. Ha az orvos a kiszolgáltatott személy gyanúsított vizsgálatát követően kijelenti, hogy nem szabad zárkában tartani, haladéktalanul értesítik a nyomozó tisztviselőt, és ennek megfelelően megteszik a megfelelő intézkedéseket (például rendőrségi óvadék mellett történő szabadon bocsátása).

D. Melyek a jogi határidők a nyomozás során?

A nyomozás törvényes határideje elsősorban a bűncselekmény jellegétől függ. Minden bűncselekmény a büntető törvénykönyv szerinti büntetést von maga után. Például a máltai törvények 9. fejezetének 688. cikke szerinti elévülés határozza meg azon törvényes határidők standard paramétereit, amelyeken belül egy bűncselekmény miatt nyomozást lehet folytatni. E határidő lejártakor az elévülés bekövetkezik, és az adott bűncselekmény rendőrségi nyomozását az elévülés akadályozza. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a máltai törvények 9. fejezetének 692. cikkével összhangban, ha bármely büntetőügyben a feltételezett elkövető személyazonossága nem a nyomozó tisztviselő mulasztása miatt ismeretlen, az elévülés nem kezdődik meg. Példa lehet erre egy gyilkossági eset, ahol az áldozat megvan, de a gyilkos személyére utaló jelek nincsenek.

E. Melyek a tárgyalást megelőző előkészületek, az előzetes letartóztatás alternatíváit és a származási államnak való átadás (az igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozat) lehetőségét is beleértve?

A rendőrség részéről az ügy bírósági tárgyalásának megkezdéséhez megteendő előkészületek körébe tartozhat:

• a tanúk megidézése az ügyben,
• ha a személyt idézéssel állítják bíróság elé, az ügyésznek gondoskodnia kell arról, hogy a vádlott elleni vádpontokat tartalmazó idézést a törvénynek megfelelően kézbesítsék,
• amennyiben valamely bűncselekmény nem közvetlenül a Legfőbb Ügyészség hivatalához tartozik, az ügyésznek meg kell vitatnia az ügyet, és pontosabban a vádpontokat ezzel a hivatallal, különösen, ha az ügy bonyolult,
• ha az illetőt őrizetbe veszik, az ügyésznek értesítenie kell a vádlott védőjét, a vádlottat pedig a rendőrség állítja elő a bíróságon.

Az előzetes letartóztatás alternatívái közé tartoznak azok az esetek, amikor az érintett személyt idézéssel állítják bíróság elé, vagy amikor az illető rendőrségi óvadék mellett szabadlábon van mindaddig, amíg a nyomozó tiszt be nem fejezi a nyomozást, és ezt követően őrizetbe vétellel vagy idézéssel állítják bíróság elé.

A származási államnak történő átadás lehetősége magában foglalja a főügyész hatáskörébe tartozó eseti eljárásokat. Ezek az eljárások csak meghatározott esetekben alkalmazhatók, például egy kiadatási kérelem vagy egy szabadságvesztését töltő elítélt illetékes helyi hatóságokhoz és a lakóhelye szerinti ország hatóságaihoz annak érdekében intézett kérelme, hogy a büntetés letöltését saját országában folytathassa.

A. Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalás a vallettai bíróságon zajlik. Az Ön ellen felhozott vádak súlyától függően az eljárást a büntetőbíróságként eljáró Békebíróság előtt folytatják le, ha a bűncselekmény annak hatáskörébe tartozik, vagy a vizsgálóbíróságként eljáró Békebíróság előtt, ha a bűncselekmény nem tartozik a büntetőbíróságként eljáró Békebíróság hatáskörébe.

A nyomozás befejezését követően a vizsgálóbíróságként eljáró Békebíróság dönt arról, hogy a bűncselekményt a büntetőbíróságként eljáró Békebíróság vagy a Büntetőbíróság, azaz az esküdtszék bírálja el. A bíróság minden esetben hoz ítéletet, amelyben a bűnösnek talált személyt a megfelelő büntetésre ítéli vagy pedig felmenti.

B. A vád módosítható? Amennyiben igen, miként érvényesül e tekintetben a tájékoztatáshoz való jogom?

Igen, a vádpontok módosíthatók. Ilyen esetben általában – ha a változások jelentősek – új vádat emelnek az illető ellen, és a bíróság új vizsgálatot folytat le. A bizonyítékokat újra bemutatják, kivéve, ha erről az érintett lemond.

C. Milyen jogaim vannak a bíróság előtti megjelenés során?

A bíróság előtti megjelenése során jogai gyakorlásában az Ön által választott ügyvédnek kell segítenie, és ha ezt nem engedheti meg magának, pártfogó ügyvédet rendelnek ki Önnek. Dönthet úgy is, hogy ügyében a védelmét saját maga látja el. Egy további joga, hogy mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság ítéletében meg nem állapítja a bűnösségét. Ön jogosult tolmács segítségének igénybe vételére, valamint a vád tanúinak keresztkérdések feltevésére és saját tanúinak kérdések feltevésére. Joga van továbbá az Ön ellen indított eljárásban a vallomástétel megtagadására is.

i. Meg kell jelennem a bíróságon? Milyen feltételekkel maradhatok távol a bírósági tárgyalás alatt?

Igen, minden esetben jelen kell lennie a bíróság ülésein, mivel jogrendszerünk nem ismeri a terhelt távollétében történő döntéshozatalt. Ha betegség, utazás vagy egyéb ok miatt nem tud megjelenni, akkor ügyvédjén keresztül kell igazolási kérelmet benyújtania a bíróságra.

ii. Mit jelent az, hogy jogom van tolmács igénybevételéhez és az okiratok lefordításához?

Ha a békebíró beszéli a tanú által beszélt nyelvet, lefordíthatja a vallomást arra a nyelvre, amelyen az írásbeli eljárás folyik; minden egyéb esetben vagy az Ön kérésére hiteles tolmácsot vonunk be az eljárásba.

Jogom van ahhoz, hogy ügyvédi segítséget vegyek igénybe?

A bírósági ügy tárgyalása során az Ön jogai közé tartozik, hogy saját költségén a választott ügyvédje, vagy a bíróság által költségmentesség keretében kirendelt védő segítse.

Ha nem rendelkezik az Ön által választott ügyvéd megfizetéséhez szükséges anyagi forrásokkal, akkor kérelmét vagy a bíróhoz kell benyújtania, aki azt rögzíti azt az ügy aktájában, vagy a Máltai Jogsegélyszolgálathoz, amely az Ön nevében kéri költségmentesség keretében védő kirendelését az Ön számára.

Sommás ügyekben a bíró az Ön kérelmének meghallgatását követően elrendeli, hogy az adott napon éppen szolgálatban lévő, költségmentesség keretében eljáró ügyvéd támogassa Önt.

Bizonyítási eljárásokban és/vagy büntetőeljárásokban védő költségmentesség keretében történő igénybevételére irányuló kérelmet az ügyben eljáró bíróhoz lehet benyújtani, aki továbbítja a kérelmet a Költségmentességi Hivatalhoz, amely viszont feljegyzést nyújt be, amelyben megnevezi az Önt támogató ügyvédet. Egyébként kérheti a Költségmentességi Hivatalt is, hogy nyújtsa be a kérelmet az Ön nevében.  A költségmentesség keretében eljáró ügyvéd nem változtatható meg, jogszerű akadályoztatása kivételével.

iv. Milyen egyéb eljárási jogokról kell tudnom? (pl. gyanúsítottak bíróság elé állítása)

Mindenkinek joga van tanúit tanúvallomás tétele céljából beidéztetni. Minden beszámítható személy beidézhető tanúként, amennyiben alkalmassága ellen nem emelnek kifogást.

A gyanúsítottak vagy vádlottak jogait illetően további információk Málta büntető törvénykönyvének 9. fejezete 534A–534AG. cikkében találhatók. A büntetőeljárás bármely szakaszában egy személy letartóztatásával vagy őrizetbe vételével kapcsolatban említetteken kívül minden olyan, a rendőrség birtokában lévő, az adott üggyel kapcsolatos okiratot, amely elengedhetetlen a letartóztatás vagy fogva tartás jogszerűségének hatékony megtámadásához, a letartóztatott személy vagy ügyvédje rendelkezésére kell bocsátani.

D. Lehetséges büntetőjogi szankciók

Ha bűnösségét megállapítják, a következő büntetőjogi szankciókat lehet kiszabni:

1. szabadságvesztés;
2. magánelzárás;
3. eltiltás;
4. pénzbírság.

Ha szabálysértésben állapítják meg a bűnösségét, a kiszabható büntetések a következők:

1. fogva tartás;
2. pénzbírság;
3. megrovás vagy figyelmeztetés.

Alternatív szankciók is kiszabhatók, például: pártfogó felügyelet, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és közérdekű munka.

Jogom van a bíróság határozatával szemben fellebbezéssel élni?

Akinek valamely vádban a bűnösségét megállapítják, minden esetben fellebbezhet a marasztaló ítélet, illetve büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletben kiszabott büntetőjogi szankciót ellen, kivéve, ha a szankciót törvény írja elő. A fellebbezés soha nem eredményezheti a büntetés súlyosítását. A vádlott a bűnösségét megállapító ítélet ellen fellebbezhet beszámíthatatlanságára hivatkozással. Bizonyos esetekben a bíróság megismételt eljárást is elrendelhet.

B. Milyen egyéb jogorvoslati lehetőségeim vannak?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet követően elnöki kegyelem kérhető. Ez egy nagyon erőteljes, mérlegelésen alapuló eszköz, amelyet a máltai alkotmány 93. cikke szabályoz, és az állam végrehajtó hatalmát, konkrétan Málta elnökét illeti meg. Az elnöki kegyelem felhatalmazza az elnököt arra, hogy a kabineten keresztül átvegye a szokásosan az állam bírói szervére ruházott hatalmat.

Általában a kegyelem felfüggesztheti a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet joghatását, például a börtönbüntetést töltő fogvatartott azonnali szabadon bocsátásának elrendelésével. A köztársasági elnök az alkotmány 93. cikke értelmében a büntetést enyhítheti, vagy a jogszabály relatív büntetés mérséklését eredményező módosítása alapján más módon intézkedhet.

C. Milyen következményekkel jár, ha valakit elítélnek?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet következménye lehet pénzbüntetés vagy szabadságvesztés, a büntetlen előélet elvesztése, valamint a személy jó hírnevének sérelme.

i. Büntetett előélet

A bűnügyi nyilvántartásba a bűnösnek talált személyre vonatkozóan a bűnügyi joghatósággal rendelkező bíróság által hozott minden ítéletet bejegyeznek, az alábbiak kivételével:

1. a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet kihágás miatt született;
2. az a személy, akinek bűnösségét a bűncselekmény elkövetésében megállapították, a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét;
3. az elítéltnek Málta elnöke kegyelmet adott az adott ítélet vonatkozásában;
4. a pártfogó felügyeletről szóló törvény alapján végzést adtak ki;
5. a személy bűnösségét olyan büntetendő cselekmény vonatkozásában állapítják meg, amely legfeljebb 200 eurós pénzbírsággal büntethető, amennyiben az adott személyt korábban nem ítélték el.

Az ítélethozatal időpontja után az erkölcsi bizonyítványokról szóló rendelet (77. fejezet) második mellékletében megállapított határidő lejárata után az elmarasztaló ítéletet nem rögzítik a nyilvántartásban.

A fentiek szerint a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nyilvántartásba vétele mellőzésének előnye nem illeti meg azokat a visszaeső elkövetőket, akik a veszélyes kábítószerekről szóló rendelet vagy az orvosi és hasonló jellegű szakmákról szóló rendelet előírásaiba ütköző lopás, csalás vagy gyógyszerértékesítés vagy -kereskedelem bűntette miatt, vagy a rendelet 3. mellékletében felsorolt bűncselekmények (például a kormány biztonsága elleni bűncselekmények), hamis tanúzás és hamis eskü, vagy bármely más, a közbizalom elleni bűncselekmény miatt elítélteknek.

v. Büntetés végrehajtása, fogvatartottak átszállítása, pártfogó felügyelet, alternatív szankciók

A szabadságvesztés és/vagy pénzbüntetés mellett más alternatív szankciók is léteznek. Ezek a pártfogó felügyelet, a felfüggesztett büntetés és a közérdekű munka elrendelése.

A Máltán szabadságvesztésre ítélt külföldi személy bizonyos körülmények között a lakóhelye szerinti országban töltheti le büntetését, esettől függően az elítéltek átadásáról szóló európai egyezmény (112. sz. európai egyezmény) és a 2008/909/IB tanácsi kerethatározat alapján egyaránt.