A bírák és ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Általános ismertető

Görögországban a bírói kar és az ügyészek kötelező szakmai alapképzését az 1995-ben Szalonikiben állami szervként, az igazságügyi miniszter felügyelete alatt alapította Nemzeti Bíróképző Iskola biztosítja. A fogalmazók négy kategóriába sorolhatók:

1. Közigazgatási bírák (Államtanács, Számvevőszék, közigazgatási bíróságok)
2. Polgári/büntetőbírák
3. Ügyészek
4. Békebírák

A képzés jelenlegi jogszabályi alapja az Alkotmány 88. cikke és a közelmúltban (2021. 12. 10.) elfogadott és a korábbi jogszabályokat módosító 4871/2021. sz. törvény. Az egyes kategóriákban a fogalmazók száma (évente egy) a következő évben várhatóan nyugdíjba vonuló bírák számától függően változik. Általában osztályonként (évente) 130–200 fogalmazót képeznek minden kategóriából.

Hozzáférés a szakmai alapképzéshez

Évente három különböző felvételi vizsgát szerveznek, egyet a közigazgatási bírák, egyet az ügyészek, egyet pedig az általános hatáskörű bíróságokon tárgyaló bírák számára (közös vizsga a polgári/büntetőbírák és a békebírák számára). A következők pályázhatnak:

1. legalább 2 éve gyakorló ügyvédek, kivéve, ha jogi doktorátussal (Phd-vel) rendelkeznek, amely esetben csak 1 év joggyakorlat szükséges;
2. jogi diplomával rendelkező és legalább 3 éves bírósági szolgálati idővel rendelkező igazságügyi alkalmazottak;
3. az Állami Jogi Szolgálat tagjai;
4. békebírák (bármely más kategória esetében).

Minden jelöltnek (a vizsga évében) 28–40 évesnek kell lennie, és nem lehet büntetett előéletű.

Minden vizsgát egy 5 (közigazgatási bírák esetében 6) tagú vizsgabizottság tart, akik többsége vezető bíró és ügyész, és annak egyaránt része írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsgák 2 szakaszban zajlanak. Az 1. szakaszban a jelöltek idegen nyelvi vizsgát tesznek (választhatnak angol, francia, német és olasz nyelv közül). Azok, akik sikeresen teljesítették ezt a szakaszt, részt vesznek a 2. szakaszban, amely a hazai jog különböző területein, az egyes kategóriákhoz kapcsolódó 4 tesztből áll. Minden írásbeli vizsgára Szalonikiben kerül sor. Az írásbeli vizsgát sikeresen teljesítő jelöltek szóbeli vizsgán vesznek részt, amelyet az írásbeli vizsgával megegyező témakörökből (valamint az uniós jogból), nyilvánosan, a megfelelő vizsgabizottság előtt tartanak. A szóbeli vizsgákra (közigazgatási bírák esetében) az Államtanács előtt és a Legfelsőbb Polgári és (minden más kategória esetében) a Büntetőbíróság előtt kerül sor.

A bíróvá válásnak jelenleg nincsenek alternatív lehetőségei.

A szakmai alapképzés formája és tartalma

A képzés időtartama 16 hónap, és 2 szakaszra tagolódik. Az első szakaszban (10 hónap) a fogalmazók főként elméleti képzésben vesznek részt az Országos Bírói Iskolában. Ez az időszak szintén 2 részre tagozódik. Az első 5 hónapban a fogalmazók általános képzésen vesznek részt, míg a fennmaradó 5 hónapban az egyes kategóriák fogalmazói azon bíróságok tárgykörére szakosodnak, ahol dolgozni fognak (a felvételi vizsga jegye és az 1. szakasz első részének átlagjegye alapján), és záróvizsgát tesznek. A második szakaszban (6 hónap) kategóriájuktól függően a kijelölt bíróságokon gyakorlati képzésben vesznek részt.

A képzés céljai között szerepel az ügykezelés és időgazdálkodás elsajátítása, a (hazai és uniós) jog és ítélkezési gyakorlat, valamint az informatikai kérdések (beleértve a mesterséges intelligenciát) naprakész ismerete, a nemzetközi környezetben való munkavégzés képessége, valamint olyan fontos humán készségek fejlesztése, mint a függetlenség, a köztársaság alapelveinek és az igazságügyi etikának a betartása, a kollégákkal, a bírósági személyzettel, az ügyvédekkel és a felekkel szembeni megfelelő magatartás, kommunikációs és együttműködési készségek stb. Ezeket a célokat például nyelvi képzéseken való részvétellel, tapasztalt oktatók irányításával zajló próbaperekben és tanácskozásokon, munkaértekezleteken, munkacsoportokban, tanulmányutakon, EJTN (Európai Igazságügyi Képzési Hálózat)/ERA (Európai Jogi Akadémia) tevékenységeiben, csereprogramokban stb. való részvétellel érik el. Az oktatók főként a bírói karból kerülnek ki, de a témától függően tudományos dolgozók és szakértők is részt vehetnek a képzésben. A képzés második szakaszában (gyakorlati képzés) az oktatók az adott bíróságon szolgálatot teljesítő bírák, akiket egy vezető bíró felügyel.

A szakmai alapképzési és minősítési folyamat befejezése

A szakmai alapképzés első szakaszában a fogalmazókat 7 oktató értékeli. Az első szakasz végén a sikeres (átlagban 8/15 pontot elérő) fogalmazók írásbeli záróvizsgát tesznek, amelyet egy 3 tagú vizsgabizottság tart. Ez a vizsga 3 elméleti eseten alapuló 3 tesztből áll („megfelelt” osztályzat: átlagosan 8/15).

Az 1. szakasz végén az egyes kategóriák rangsorolása a következők alapján történik:

1. belépő vizsgajegy, amely a végső jegy 30%-át teszi ki;
2. az első szakaszt értékelő osztályzat, amely a végső osztályzat 30%-át adja; és
3. a záróvizsgán kapott osztályzat, amely a végső érdemjegy 40%-át adja.

Az ebben a szakaszban kapott ranghely különösen fontos a közigazgatási bírák számára, mivel a fogalmazók a ranghelyüktől, az egyes bíróságokon (Államtanács és közigazgatási bíróságok) betöltetlen álláshelyektől és a preferenciájuktól függően különböző bíróságokra kerülnek a szakmai alapképzés 2. szakaszában (gyakorlati képzés).

A képzés második szakaszában az értékelés úgy történik, hogy minden fogalmazók teljesítményétől függően 4 szint egyikébe sorolnak. Az 1. szintre soroltak 1. fázisú érdemjegyét 1,2-del emelik, a 2. szintre soroltakét 1,15-del, a 3. szintre soroltakét 1,1-del, a 4. szintre soroltakét pedig nem emelik.

Így kerül kiszámításra a végső érdemjegy és a végső ranghely.

A végső ranghely fontos a közigazgatási bíróságok bíráinak, az általános hatáskörű bíróságokon ítélkező bíráknak és az ügyészeknek az elsőfokú bíróságokra és a békebíróságokra történő későbbi kinevezése szempontjából, akiket az ország különböző pontjain (élethosszig szóló kinevezést megelőzően) 10 hónapos próbaidőre neveznek ki. Minden kinevezést hivatalosan a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács határozatát követően elnöki rendelettel hajtanak végre (az Alkotmány 90. cikke, az 1756/1988. sz. törvény 67. és 78. cikke). A Tanácsot a bírói kar és ügyészek kinevezésekor a fenti ranghely köti.