1 A kérelem átvétele
1.1 Kérjük, adjon tájékoztatást a központi hatóság által beszélt idegen nyelvekről (a kapcsolattartás részletei a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszában találhatók), ha vannak ilyenek. Mely nyelv(ek)en fogadja a központi hatóság a beérkező új kérelmeket?
A Központi Hatóság a magyar mellett angol, német és francia nyelven folytat kommunikációt, azonban a kérelmeket, azok mellékleteit magyar nyelven szükséges megküldeni.
1.2 Melyik kommunikációs csatornát részesíti előnyben a központi hatóság – az e-mailt, a faxot vagy a postai utat? Elfogadja-e a központi hatóság az elektronikus úton beérkezett kérelmeket? Ha igen, továbbra is szükség van-e az eredeti papíralapú kérelemre (akár az eljárás megindításához, akár az eljárás egy bizonyos szakaszában), vagy az elektronikus úton továbbított kérelmeket az eljárás valamennyi szakaszában elfogadják?
A kérelmeket a Központi Hatóság elektronikus úton is fogadja a postai út mellett. Eredeti okiratok megküldésére csak abban az esetben van szükség, ha ezt a bírósági eljárás során a bíróság kifejezetten kéri.
1.3 Az Önök központi hatósága elutasította-e az 1980. évi Hágai Egyezmény 27. cikke szerint bejövő kérelmet? Ha igen, milyen feltételekkel?
A központi hatóság csak a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmeket utasítja el, így elsősorban akkor, ha a kérelemmel érintett személy betöltötte a 16. életévét. Emellett a magyar központi hatóság gyakorlatában előfordult már kérelem központi hatóság általi elutasítása nyilvánvaló alaptalanság miatt, amikor a korábbi kérelmezett a gyermek visszavitelét elrendelő határozat kényszervégrehajtását követően az állítása szerint jogellenesen külföldre vitt gyermek visszahozatalát kérte.
2 Az ügy kezelése
2.1 Az Ön bírósága előtt ki kérvényezheti a gyermek visszavitelét (több válasz is lehetséges)? A i. központi hatóság, ii. kormányzati ügyvéd, pl. ügyész, legfőbb ügyész stb., iii. magánügyvéd vagy iv. más (ha igen, kérjük, fejtse ki, pl. maga a kérelmező)?
A központi hatóság magánügyvédnek ad megbízást a kérelmező jogi képviseletére, illetőleg maga a kérelmező, vagy általa meghatalmazott jogi képviselő is eljárhat a bíróság előtt.
2.2 A kérelmezőt képviseli-e a fent említett személy vagy szerv a bírósági tárgyaláson? Nemleges válasz esetén ki a kérelmező jogi képviselője az eljárásban? A i. központi hatóság, ii. kormányzati ügyvéd, pl. ügyész, legfőbb ügyész stb., iii. magánügyvéd vagy iv. más személy (ha igen, kérjük, fejtse ki)?
Igen, a központi hatóság által megbízott ügyvéd a kérelmezőt képviseli.
2.3 Milyen gyorsan utalja az ügyet a központi hatóság a kérelmező jogi képviselőjéhez?
Amennyiben az egyezmény 7. cikk c) pontja szerinti békés megoldás elősegítése nem jár eredménnyel, a központi hatóság haladéktalanul (5 munkanapon belül) megküldi a kérelmet a kérelmező jogi képviselője részére. Kivételesen, a kérelmező indokolt kérelmére a békés megoldás elősegítésétől a központi hatóság eltekint.
2.4 Amennyiben magánügyvéd alkalmazására kerül sor, a központi hatóság teszi-e meg a kérelmező nevében a szükséges lépéseket? Amennyiben az ügyet nem a központi hatóság utalja magánügyvédhez, biztosít-e a központi hatóság a kérelmező számára listát a lehetséges ügyvédekről, akik közül az választhat?
A központi hatóság ad megbízást a vele szerződésben álló ügyvédnek a kérelmező képviseletére, majd a megbízott ügyvéd és a kérelmező közvetlenül tartja a kapcsolatot.
2.5 Biztosítanak-e a kérelmezők számára költségmentességet? Ki határoz arról, hogy részesül-e jogi költségmentességben a kérelmező? Van-e külön kérelmezési formanyomtatvány, amit a kérelmezőnek ki kell töltenie ehhez? Meg kell-e felelni bizonyos előfeltételeknek a költségmentességben való részesüléshez? Vizsgálják-e az anyagi helyzetet és/vagy a megalapozottságot? Milyen igazoló dokumentumokat kell a kérelmezőnek biztosítania? Mennyi ideig tart a költségmentességre vonatkozó határozathoz való hozzájutás? Milyen költségeket fedez a költségmentesség? (pl. jogi konzultációk, közvetítés, utazási költségek)
Magyarország az egyezményhez tett közlése értelmében a központi hatóság útján benyújtott kérelmek esetén ingyenesen biztosítja a kérelmezők számára a jogi képviseletet, illetőleg az eljárás a kérelmező számára költségekkel nem jár. A bírósági eljárás az eljárás tárgyára tekintettel költségmentes.
2.6 A i. központi hatóság, ii. kormányzati ügyvéd, pl. ügyész, legfőbb ügyész stb., iii. magánügyvéd, iv. maga a bíróság vagy v. más személy (ha igen, kérjük, fejtse ki) segítséget nyújt-e a gyermek pontos tartózkodási helyének meghatározásában? A gyermek pontos tartózkodási helyére vonatkozó tájékoztatás hiánya valamilyen módon kizárja-e annak lehetőségét, hogy a gyermek visszavitele iránti kérelmet nyújtsanak be a bírósághoz?
A központi hatóság intézkedik a gyermek tartózkodási helyének megállapítása iránt a lakcímnyilvántartó, valamint, ha szükséges, a helyi gyámhatóság vagy a rendőrség megkeresése útján.
2.7 Intézkedik-e a központi hatóság az önkéntes visszavitel érdekében? Amennyiben igen, erre az ügy ügyvédhez és/vagy bírósághoz való utalása előtt kerül-e sor?
A központi hatóság közvetlenül kapcsolatba lép a kérelmezettel, tájékoztatja a beérkezett kérelemről, az önkéntes visszavitel lehetőségéről, illetve kéri a nyilatkozatát, amelyet a kérelmező számára továbbít. A központi hatóság a kérelmezettet rendszerint a mediáció lehetőségéről is tájékoztatja, kivéve, ha a kérelmező ezt kifejezetten kizárta.
2.8 Tesz-e a központi hatóság lépéseket a gyermek további elvitelének megakadályozása érdekében az önkéntes visszavitel lehetőségének feltárásával egyidejűleg? Milyen megelőző lépéseket tesz lehetővé az Önök jogrendszere?
A központi hatóság megelőző lépéseket nem tud tenni.
2.9 Milyen gyorsan fog a központi hatóság naprakész tájékoztatást adni egy folyamatban lévő ügyről? Milyen gyorsan reagál a központi hatóság a folyamatban lévő ügyek előrehaladásáról való tájékoztatás iránti kérelmekre?
A gyermekelviteli ügyeket a központi hatóság soron kívül kezeli, a tájékoztatás-kérésre 5 munkanapon belül választ ad.
2.10 Biztosít-e a központi hatóság fordítást a kapcsolódó (pl. a költségmentességre vonatkozó) formanyomtatványokról vagy a tárgyalások bírósági dokumentumairól? Amennyiben igen, mennyi időbe telik ez?
A központi hatóság a magyarországi kérelmezők számára, külföldre irányuló kérelmek ese-tén biztosítja a kérelem és csatolmányainak fordítását. A külföldi kérelmezők számára – beérkező kérelmek esetén – azonban a bírósági határozatok lefordítását nem vállalja, azok tartalmáról angol, német vagy francia nyelven összefoglalást ad.
2.11 Biztosít-e a központi hatóság tolmácsolást bármely olyan bírósági tárgyaláson, amelyen a kérelmező köteles megjelenni?
A tolmácsolást a bírósági eljárásban a bíróság biztosítja.
3 Közvetítés és alternatív vitarendezés
3.1 Igénybe vehető-e közvetítés? Kérjük, részletezze a közvetítési eljárást, feltüntetve többek között a közvetítéssel foglalkozó szervezetek nevét, a közvetítés költségét, valamint azt, hogy elérhető-e finanszírozás a közvetítéshez? Kiterjed-e a közvetítés költségeinek fedezésére a költségmentesség?
A magyar Központi Hatóság a feleket tájékoztatja a közvetítés lehetőségéről, kivéve, ha az az adott ügyben nem tűnik célszerűnek, vagy legalább a felek egyike nem kívánja. A közvetítésre a felek által választott közvetítő előtt kerülhet sor, a központi hatóság közvetítést nem végez. A közvetítő díjazása a felek és a közvetítő közötti megállapodás tárya, a gyermekelviteli eljárásra vonatkozó költségmentesség hatálya a közvetítésre nem terjed ki.
3.2 Ha részt vesz a központi hatóság a közvetítés megszervezésében, hogyan teszi ezt?
A magyar Központi Hatóság azon túl, hogy a felek tudomására hozza a közvetítői névjegyzék elérhetőségét (https://inyr.im.gov.hu/mediators/name-search ), a közvetítés megszervezésében nem vesz részt.
3.3 Rendelkezésre áll-e más típusú alternatív vitarendezés? Ha igen, kérjük, részletezze az eljárást, az érintett szervezeteket, köztük a központi hatóságot és a költségkezelést
Az eljáró bíróság az eljárás során bírósági mediációt is elrendelhet. Ez esetben a bíróság mediációra kiképzett munkatársai végzik a közvetítést.
4 Végrehajtási eljárások
4.1 Ha részt vesz a központi hatóság a visszavitelt elrendelő végzések érvényesítésében/végrehajtásában, hogyan teszi ezt?
A gyermekelviteli ügy vitelére a kérelmező számára biztosított megbízott ügyvéd megbízása kiterjed a végrehajtási eljárás megindítására is. A központi hatóság az ügyvéddel kapcsolatot tart, valamint biztosítja a kommunikációt a megkereső központi hatóság vagy kérelmező és az ügyvéd között.
4.2 Vannak-e a központi hatóságnál olyan szakemberek (pl. szociális munkás, pszichológus, ügygondnok), akik felkészíthetik a gyermeket és a gyermeket jogellenesen külföldre vivő szülőt a visszavitelre vonatkozó határozat végrehajtására?
A központi hatóságnál nincsenek, azonban a gyermek átadásával járó végrehajtási kényszercselekmény esetén gyermekvédelmi szakemberek jelen vannak, akik szükség esetén a gyermek érdekében közbeavatkozhatnak.
4.3 Ki kérelmezi a visszavitelt elrendelő határozat végrehajtását? A i. központi hatóság, ii. kormányzati ügyvéd, pl. ügyész, legfőbb ügyész stb., iii. magánügyvéd vagy iv. más személy (ha igen, kérjük, fejtse ki)?
A visszavitelt elrendelő határozat végrehajtását rendszerint a kérelmező képviseletére megbízott ügyvéd kérelmezi, arra azonban magának a kérelmezőnek is lehetősége van.
4.4 Ha a végrehajtási eljárás során bírósági tárgyalásra kerül sor, a kérelmezőt képviseli-e a fent említett személy vagy szerv?
A kérelmezőt a képviseletére megbízott ügyvéd a végrehajtási eljárás során is képviseli.
5 Az ügy lezárása
5.1 Ki erősíti meg a gyermek visszavitelét?
Ügytől függően, a gyermek önkéntes visszavitele, átadása esetén a kérelmező (megbízott ügyvédje) tájékoztatásából, illetve kényszervégrehajtás esetén hivatalos jegyzőkönyvből értesül a központi hatóság.
5.2 Mikor tekinti a központi hatóság az ügyet lezártnak? Kap-e a kérelmező írásbeli megerősítést arról, hogy az ügyet lezárták?
Főszabályként, amennyiben bírósági határozat született, a bírósági határozatban megjelöltek teljesülése esetén tekinti a magyar központi hatóság az ügyet lezártnak, melyről a kérelmező külön értesítést nem kap, az ügy lezárásáról a másik állam központi hatóságát kell értesíteni. Az ügy lezárása technikai jellegű, annak újranyitására kérésre bármikor lehetőség van.
6 A Brüsszel IIb. rendelet 29. cikke ((EU) 2019/1111) és a Brüsszel IIa. rendelet (2201/2003/EK) 11. cikkének (6)–(8) bekezdése szerinti eljárás [az ún. felülbírálati mechanizmus])
6.1 Játszik-e bármilyen szerepet az Ön központi hatósága a felülbírálati mechanizmusban?
A gyermekelviteli magyar központi hatóság a felülbírálati mechanizmus során alapvetően nem játszik szerepet. Amennyiben a bíróság a magyar központi hatóságot keresi meg az iratok továbbítása végett, azokat a magyar központi hatóság a társhatóságnak továbbítja.
6.2 Kérjük, ismertesse a Brüsszel IIa. rendelet 11. cikkének (8) bekezdésében említett, visszavitelt elrendelő külföldi határozat vagy a Brüsszel IIb. rendelet 29. cikkének (6) bekezdése szerinti külföldi privilegizált határozat végrehajtására irányuló eljárást, amely gyermek visszavitelét vonja maga után, amennyiben az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárás az Ön államában az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti elutasításhoz vezetett (a kért információk tekintetében lásd a 2.2. alkérdéseket)
A kérdés szerinti esetben az igazolással ellátott, gyermek visszavitelét maga után vonó határozat alapján azonnal végrehajtási lap kerül kiállításra további vizsgálat nélkül. A végrehajtási lap alapján az eljáró végrehajtó a gyermek átadásának végrehajtására irányuló általános szabályok szerint intézkedik. A végrehajtási eljárásban a magyar központi hatóságnak szerepe nincs, és ekként a végrehajtást kérő számára ügyvéd sem kerül biztosításra.
7 Képzés
7.1 Szerveznek-e speciális képzéseket különböző szakemberek (például ügyvédek, közvetítők, ügyészek, bírósági végrehajtók stb.) számára a visszaviteli ügyekkel kapcsolatban?
A központi hatóság keretei között nem kerül sor képzés szervezésére, de a magyar központi hatóság felkérésre rendszeresen tart előadásokat bíróságoknak, ügyvédeknek jogellenes gyermekelvitellel kapcsolatban.