I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások
Az igazságügyi vizsgálatokról szóló észt törvény szerint a szakértő olyan személy, aki nem jogi vagy jogi szakvéleményt ad olyan ügyekben, amelyekben a jogszabály megengedi. Egyes szakértőket állami intézmények alkalmaznak („igazságügyi szakértők”), mások szakértői intézetek jegyzékében szerepelnek.
Észtországban vannak hivatalos szakértői jegyzékek. Bárki hozzáférhet a jegyzékekhez. A jegyzékek letölthetők vagy megtekinthetők itt és itt.
Az Észt Igazságügyi Szakértői Intézet, az állami igazságügyi laboratórium felel ezen jegyzékek naprakészen tartásáért. Be kell jegyezni a fentebb említett második jegyzékbe azt a személyt, aki megfelel az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvény 6. § (1) bekezdésének 1)–3) és (2) bekezdésének 1) és 2) pontjában meghatározott követelményeknek.
II. A szakértők szakképesítése
Az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvényen alapulnak az igazságügyi szakértővé válás megszerzéséhez szükséges minimumkövetelmények. Az igazságügyi szakértői kompetencia képzés útján szerezhető meg.
A Tartui Egyetem az igazságügyi orvostan négyéves rezidensprogramja keretében biztosítja az igazságügyi orvosszakértői képzést. A rezidensek szakmai készségeket szereznek az Észt Igazságügyi Szakértői Intézetnél, amely a Tartui Egyetem egyik oktatási bázisa.
Észtországban egyik oktatási intézmény sem szervez igazságügyi szakértői képzést az igazságügyi szakértői tevékenység más területein. Az Észt Igazságügyi Szakértői Intézetben tapasztalt szakemberek oktatják a szakértőket. A legtöbb esetben 2 évig tart a képzés. A képzési terv általános és konkrét tárgyköröket is tartalmaz, és a terv célja, hogy a szakértő szakmai kompetenciákat szerezzen. Az egyes szakértői területek sajátosságai alapján állítják össze a képzési tervet, figyelembe véve a képzésben résztvevő szakértő szakmai tudományos hátterét és korábbi munkatapasztalatait is.
Ha valaki megfelel az igazságügyi szakértőkre vonatkozóan az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvényben foglalt követelményeknek, elvégezte a képzést, és elegendő tapasztalattal rendelkezik független szakértői vélemény adásához, igazságügyi szakértővé válik. Miután letette az igazságügyi szakértők részére az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvényben meghatározott esküt, igazságügyi szakértőként dolgozhat.
III. A szakértők díjazása
Az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvény 5. fejezete rendelkezik a vizsgálatok költségeinek viseléséről. Az éves állami költségvetés fedezi az állami igazságügyi intézményekben végzett vizsgálatokat. Az igazságügyi vizsgálatokról szóló törvény 26. szakasza határozza meg a vizsgálatok pontos díját.
A szakértők díjazására nincs külön eljárás. A legtöbb esetben a szakértőknek kirendelésük előtt árajánlatot kell benyújtaniuk. Az eljárási törvény rendelkezik a szakértő költségeinek megtérítéséről is.
A vizsgálat költségei magukban foglalják a vizsgálattal összefüggésben felmerült összes költséget, ideértve az alvállalkozóként eljáró szakértők vagy intézmények közreműködése miatt felmerült költségeket is. A bíróságon kívüli szakértői eljárások költségei beleszámíthatók az eljárási költségekbe.
A szakértők részesülhetnek költségelőlegben.
IV. A szakértők felelőssége
A szakértőknek tájékoztatni kell az eljárásban részt vevő feleket a vizsgálat megkezdéséről. Szándékosan hamis szakértői vélemény adása bűncselekménynek minősül a büntető törvénykönyv 321. cikke alapján.
A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Ezenkívül van egy speciális büntetőjogi rendelkezés, amely vonatkozik a szakértő felelősségére: Hamis vád: 1) Aki mást bűncselekmény elkövetésével szándékosan hamisan vádol, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2) Aki a fenti cselekményt koholt bizonyítékok előállításával követi el, pénzbüntetéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szakértők nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.
V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk
Az észt szakértői eljárásokra vonatkozó jogi rendelkezések a következő weboldalakon találhatók:
- Riigi Teataja
- Büntetőeljárásról szóló törvény
- Polgári perrendtartásról szóló törvény
- Igazságügyi vizsgálatokról szóló törvény
Polgári és közigazgatási eljárásban nincs különbség a szakértők kirendelése között. Büntetőeljárásban az Észt Igazságügyi Szakértői Intézet indítványára rendelnek ki igazságügyi szakértőt, hogy szükség esetén segítse az ügyészt és a bíróságot.
Észtországban a szakértői jogállás nem védett. A büntetőügyek több, mint 70%-ában, a polgári eljárások 30%-ában és a közigazgatási eljárások 10%-ában vesznek részt szakértők.
V.1 A szakértők kirendelése
Bíróság rendelhet ki, valamint néhány esetben a felek bízhatnak meg szakértőt. Az előzetes eljárás vagy a tárgyalás előkészítése céljára is rendelhetnek ki szakértőt. Nem kötelesek valamely jegyzékben szereplő szakértőt kirendelni. Büntetőeljárásban a nyomozás során a rendőrség (a nyomozó hatóság) vagy az ügyész rendelhet ki szakértőt.
A bíróság kirendelhet szakértőt, ha a felek nem bíznak meg szakértőt, vagy ha nem jutnak megállapodásra a szakértő személyét illetően, vagy ha a tárgyalást megelőzően készült szakértői vélemény. Polgári jogi ügyekben a szakértő kirendelése előtt a feleknek előleget kell fizetni a szakértői költségek fedezésére. A felek javaslatot tehetnek a szakértő személyére, de ez a javaslat nem köti a bíróságot.
Nincs jelentős eltérés a szakértőnek a különböző bíróságok általi és az igazságszolgáltatás különböző területein történő kirendelése között.
A bíróság által kirendelt szakértők kötelesek bejelenteni minden összeférhetetlenséget.
V.2. Az eljárás
Polgári eljárás
Általános követelmény a szakértőkkel szemben, hogy alaposan, teljeskörűen és objektíven kell végezniük munkájukat, valamint tudományos szempontból megalapozott véleményt kell adniuk. Ez minden jogi eljárásban alkalmazandó előírás.
A felek megtámadhatják a szakértői véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával.
A bíróságot nem köti a szakértői vélemény. A bíróság akkor is dönthet a szakértői vélemény alapján, ha valamelyik fél a tárgyaláson megtámadta azt.
Mivel a szakértői vélemény csupán a bizonyítékok egyike, a bíróság ebben az esetben is a többi bizonyítékhoz képest mérlegeli a szakértői vélemény bizonyító erejét.
Nincs olyan eljárás, amelynek során a szakértők megbeszélést folytatnának a tárgyalás előtt, vagy kerszetkérdéseket intéznének hozzájuk.
Ha a szakértőnek szüksége van további információkra, az eljárás során kapcsolatba léphet a felekkel.
1. Szakértői vélemény
Észtországban a szakértők írásban és néhány esetben szóban adnak szakvéleményt. A büntetőeljárások kivételével a szakértőnek nem kell meghatározott szerkezet szerint elkészíteni a véleményt.
A szakértő köteles reagálni a felek érveire a záróvéleményben. Ha a felek a vélemény kiegészítését indítványozzák az eredeti véleményben felmerülő kérdések miatt, a bíróság elrendelheti a vélemény kiegészítését. Ha a szakértői vélemény homályos, ellentmondásokat tartalmaz vagy hiányos, és ezeket a hibákat további kérdésekkel nem lehet kiküszöbölni, a bíróság jogosult új vizsgálatot elrendelni. Az új vizsgálatot ugyanaz vagy másik szakértő végzi.
2. Bírósági meghallgatás
A szakértők nem vesznek részt a tárgyalást előkészítő ülésen, de a tárgyalásra megidézik őket, hogy válaszolhassanak a bíróság vagy a felek kérdéseire. Általános gyakorlatnak számít, hogy kérdéseket intéznek a szakértőkhöz. Telefonkonferencia útján is meg lehet hallgatni a szakértőket, ha a felek megállapodnak erről a tárgyalás előtt.
A fentebb bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.