Ugrás a tartalomra

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

Németország
Németország
Flag of Germany

50. cikk (1) bekezdés a) pont – A számlazárolási végzés kibocsátására illetékes bíróságok

Ha a hitelező már rendelkezik közokirattal, a számlazárolási végzés kibocsátására az a bíróság illetékes, amelynek területén az okiratot kiállították.

A bíróságok hatásköre a bíróságok szervezetére vonatkozó német törvény általános rendelkezéseinek és a vonatkozó peres eljárási törvénykönyveknek megfelelően alakul. Az egy adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot az e weboldal elején található keresőeszköz segítségével találhatja meg.

50. cikk (1) bekezdés b) pont – A számlainformációk beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság

A számlainformációk 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerint beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság a Bundesamt für Justiz (német szövetségi igazságügyi hivatal).

A Szövetségi Igazságügyi Hivatal elérhetőségei a következők:

Bundesamt für Justiz
Adenauerallee 99-103
53113 Bonn
Németország
Tel.: +49-228 99 410-40
E-mail: EU-Kontenpfaendung@bfj.bund.de

50. cikk (1) bekezdés c) pont – A számlainformációk beszerzésének módszerei

A számlainformációk 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti beszerzése céljából a német szövetségi igazságügyi hivatal megkeresheti a Bundesamt für Steuern-t (német szövetségi adóhatóság) a hitelintézetek birtokában lévő következő adatok közlése végett:

  • számlaszám,
  • a számlanyitás és a számla megszüntetésének az időpontja,
  • a számlatulajdonos neve és születési ideje, és
  • az engedélyezett felhasználók neve.

50. cikk (1) bekezdés d) pont – A bíróságok, amelyeknél a számlazárolási végzés iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést elő kell terjeszteni

A számlazárolási végzés kibocsátását elutasító határozattal szemben a kérelmet elutasító bíróságnál, vagy ha a kérelmet első fokon eljáró bíróság utasította el, a magasabb szintű bíróságnál terjeszthető elő fellebbezés.

50. cikk (1) bekezdés e) pont – A számlazárolási végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóságok

A végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében az 50. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett helyi bíróságok (Amtsgerichte) az illetékesek.

50. cikk (1) bekezdés f) pont – A számlazárolási végzés végrehajtására illetékes hatóság

A számlazárolási végzés végrehajtására az a helyi bíróság illetékes, amely a polgári eljárásról szóló törvény általános rendelkezései szerint a végrehajtás tekintetében illetékességgel rendelkezik. Ha azonban német bíróság bocsátotta ki a végzést, akkor ez a bíróság rendelkezik hatáskörrel a végzés végrehajtásának elrendelésére.

50. cikk (1) bekezdés g) pont – A közös és kedvezményezett (letéti) számlák zárolhatóságának mértéke

A közös számlákon tartott pénzeszközök zárolására a következők vonatkoznak:

  • Ha a számlavezető bank nyilvántartása szerint az engedélyezett felhasználók csak közösen rendelkezhetnek a számlaegyenleg (az úgynevezett „és”-számlák) felett, a zárlatról szóló végzést valamennyi számlatulajdonosnak kell címezni.
  • Ha az adós önállóan rendelkezhet a számlaegyenlegről (az úgynevezett „vagy-számlákról), a számlán lévő pénzeszközök ugyanúgy zárolásra kerülnek, mint az adós egyéni számláján tartott pénzeszközök.

A német nemzeti jog szerint alkalmazható lefoglalás az adóssal szemben azon kedvezményezett számlák egyenlege tekintetében, amelyekről az adós harmadik személy nevében rendelkezhet. Ilyen esetekben a számlazárolási végzést a vagyonkezelőnek (adós) kell címezni.

50. cikk (1) bekezdés h) pont – A lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó szabályok

A fizetési számlák lefoglalással szembeni védelme a lefoglalás alól mentes számlák (Pfändungsschutzkonto) útján biztosítható (a polgári eljárásról szóló törvény 850k. szakasza). A lefoglalás alól mentes számlákkal kapcsolatos joghatásokat a polgári eljárásról szóló törvény 899. és azt követő szakaszai szabályozzák.

A polgári eljárásról szóló törvény 850c. szakaszának (1) és (2) bekezdésében említett összegek a lefoglalás alól mentes értékhatárokról szóló közleményben (Pfändungsfreigrenzenbekanntmachung) találhatók. Az összegeket minden évben július 1-jén módosítják. A szabályok a http://www.gesetze-im-internet.de/ weboldalon érhetők el és tekinthetők meg.

50. cikk (1) bekezdés i) pont – A díjak, ha a bankok jogosultak ezeket felszámolni az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért, és melyik felet terheli e díjak megfizetésének kötelezettsége

A német jog szerint a bankok nem számíthatnak fel díjat az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért.

50. cikk (1) bekezdés j) pont – A számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett hatóság vagy egyéb szerv által felszámított díjak táblázata vagy az alkalmazandó díjakat megállapító egyéb szabályok

A bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz) és a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen, FamGKG) határozza meg a 655/2014/EU rendelet szerinti számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett bíróságok által felszámítható illetéket. A fent említett jogszabályok díjmentesen elérhetők és megtekinthetők a következő weboldalakon: http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/gkg_2004/gesamt.pdf és http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/famgkg/gesamt.pdf.

A fentebb említett jogszabályok alapján felszámítható illetékekkel kapcsolatban lásd az 50. cikk (1) bekezdésének n) pontjához kapcsolódó választ.

A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény (Gerichtsvollzieherkostengesetz, GvKostG) határozza meg a 655/2014/EU rendelet szerinti számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett bírósági végrehajtók által felszámítható díjakat. A fent említett jogszabály díjmentesen elérhető és megtekinthető a http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/gvkostg/gesamt.pdf címen.

A bank díjat köteles fizetni a Németországban kibocsátott ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kézbesítéséért, ha bírósági végrehajtó végzi a kézbesítést Németországban. Ha a bírósági végrehajtó személyesen kézbesíti a számlazárolási végzést, 11 EUR illeti meg a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényhez kapcsolódó költségjegyzék (Kostenverzeichnis zum Gerichtsvollzieherkostengesetz, KV GvKostG) 100. pontja alapján, valamint a bírósági végrehajtó az általa megtett távolság alapján utazási költséget számít fel a következők szerint: 10 km-ig 3,25 EUR, 10 km és 20 km között 6,50 EUR, 20 km és 30 km között 9,75 EUR, 30 km és 40 km között 13 EUR, 40 km felett pedig 16,25 EUR (a KV GvKostG 711. pontja). Ha a bírósági végrehajtó más módon kézbesíti a végzést, 3,30 EUR kerül felszámításra (a KV GvKostG 101. pontja). A kézbesítés igazolásával történő kézbesítés esetén felszámítják a teljes postaköltséget (a KV GvKostG 701. pontja alapján). A készkiadások fedezésére átalányt számítanak fel, amelynek összege végzésenként a díj 20%-a, de legalább 3,00 EUR és legfeljebb 10,00 EUR (a KV GvKostG 716. pontja alapján).

Ez a rendelkezés alkalmazandó arra az esetre is, amikor a Németországban számlazárolási végzést kibocsátó bíróság bírósági végrehajtót rendel ki, hogy a végzést a hitelező kezdeményezésére az adós részére kézbesítse.

Az információs hatóságnak a 655/2014/EU rendelet 14. cikke szerinti tevékenységeiért nem számítanak fel díjat, ez azonban nem érinti az 50. cikk (1) bekezdésének n) pontjával kapcsolatos választ, amely ismerteti a számlazárolási végzésnek a 655/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésének b) pontja szerinti beszerzésére irányuló eljárásokban felszámítható magasabb eljárási illetéket.

50. cikk (1) bekezdés k) pont – Az egyenértékű tagállami végzések rangsora, amennyiben fennáll

A 655/2014/EU rendelet szerinti határozatokkal egyenértékű, a nemzeti jog szerinti határozatokon alapuló számlazárolások rangsorát a banknak történő kézbesítés időpontja határozza meg: a korábban kézbesített számlazárolási végzések sorrendben megelőzik a később kézbesített végzéseket.

50. cikk (1) bekezdés l) pont – A jogorvoslatra illetékes bíróság vagy végrehajtó hatóság

A számlazárolási végzést kibocsátó bíróság bírálja el a 655/2014/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatokat.

A végzés végrehajtásnak elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróságként az általános rendelkezések szerint hatáskörrel rendelkező helyi bíróság bírálja el a 655/2014/EU rendelet 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogorvoslatokat.

50. cikk (1) bekezdés m) pont – A bíróságok, amelyeknél a fellebbezést elő kell terjeszteni, valamint a fellebbezés előterjesztésének esetlegesen előírt határideje

A 655/2014/EU rendelet 37. cikkében foglalt jogorvoslati lehetőségek tárgyában hozott határozatok ellen annál a bíróságnál nyújtható be fellebbezés, amely a jogorvoslatra vonatkozó határozatot meghozta, vagy ha ez a bíróság első fokon járt el, akkor a magasabb szintű bíróságnál.

A fellebbezés benyújtásának határideje egy hónap.

A fellebbezés benyújtásának határideje azon a napon kezdődik, amikor az érintett részére kézbesítik azt a határozatot, amellyel szemben fellebbezés terjeszthető elő.

50. cikk (1) bekezdés n) pont – Az eljárási illetékek

A 655/2014/EU rendelet 5. cikkének a) pontja szerinti eljárásban:

Az illeték mértéke a bírósági eljárási költségekről szóló törvény (GKG) 34. §-ában és/vagy a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvény (FamGKG) 28. §-ában meghatározott számítási módszerrel, a pertárgyérték és az adott szorzó alapján kerül megállapításra.

a) Az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzésnek a 655/2014/EU rendelet 5. cikkének a) pontja szerinti beszerzésére irányuló eljárásokban a bírósági eljárási költségekről szóló törvényhez kapcsolódó költségjegyzék (Kostenverzeichnis Gerichtskostengesetz, KV GKG) 1410. pontja alapján főszabály szerint 1,5-ös szorzóval számított illeték fizetendő. Bizonyos esetekben, ha a bíróságra kevesebb feladat hárul, 1,0-ás szorzóval számított csökkentett illeték alkalmazandó (a KV GKG 1411. pontja). Ha a ZPO 91a. §-a vagy 269. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata alapján hozzák meg a végzést, 3,0-s szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 1412. pontja alapján).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy az igazságügyi alkalmazottak általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű átalánydíjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon fokán több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a KV GvKostG 9002. pontja).

A fellebbezési eljárásban 1,5-ös szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 1430. pontja). Ha a fellebbezés visszavonásával az eljárás megszűnik, 1,0-s szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 1431. pontja).

A bíróság minden esetben mérlegelési jogkörében állapítja meg a pertárgyértéket (a GKG-nak a ZPO 3. §-ával összefüggésben értelmezett 53. §-a).

Az illeték az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek a bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg esedékes (a GKG 6. §-a).

b) Ha első fokon a helyi bíróság családjogi bíróságként hoz döntést, akkor a családjogi ügyekben fizetendő bírósági eljárási költségekről szóló törvényhez (KV FamGKG) kapcsolódó illetékjegyzék 1420. pontja alapján rendszerint 1,5-ös szorzóval számított illeték fizetendő. Ha jogerős határozat meghozatala nélkül szűnik meg az eljárás, 0,5-ös szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 1421. pontja).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy a bírósági tisztviselők általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű díjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon fokán több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a KV FamGKG 2002. pontja).

A fellebbezési eljárásban 2,0-ös szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 1422. pontja). Ha az eljárás a fellebbezés visszavonásával azt megelőzően megszűnik, hogy a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatot benyújtották volna a bírósághoz, 0,5-ös szorzóval számított illetéket kell alkalmazni (a KV FamGKG 1423. pontja). Minden olyan egyéb esetben, amikor az eljárás ítélet meghozatala nélkül szűnik meg, 1,0-ás szorzóval számított illetéket kell alkalmazni (a KV FamGKG 1424. pontja).

A pertárgyértéket minden esetben méltányosan határozzák meg (a FamGKG 42. szakaszának (1) bekezdése).

Az illeték akkor esedékes, amikor feltétel nélküli döntés születik az illetékekről, vagy az eljárás bármely módon megszűnik (a FamGKG 11. §-a).

c) Ha első fokon munkaügyi bíróság (Arbeitsgericht) hoz határozatot, általában 0,4-es szorzóval számított illeték alkalmazandó az eljárás tekintetében (a KV GKG 8310. pontja). Ha a ZPO 91a. §-a vagy 269. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata alapján hozzák meg a végzést, főszabály szerint 2,0-s szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 8311. pontja).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is. A kézbesítési igazolással, illetve tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítésért vagy a bírósági tisztviselők általi feldolgozásért kézbesítésenként 3,50 EUR összegű díjat kell fizetni, ha az eljárás ugyanazon fokán több mint 10 kézbesítésre kerül sor, vagy ha a kézbesítést a hitelező kezdeményezi (a KV GKG 9002. pontja).

A fellebbezési eljárásban 1,2-es szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 8330. pontja). Ha a fellebbezés visszavonásával az eljárás megszűnik, 0,8-as szorzóval számított illeték fizetendő (a KV GKG 8331. pontja).

A bíróság minden esetben mérlegelési jogkörében állapítja meg a pertárgyértéket (a GKG-nak a ZPO 3. §-ával összefüggésben értelmezett 53. §-a).

Az illeték akkor esedékes, amikor feltétel nélküli döntés születik az illetékekről, vagy az eljárás bármely módon megszűnik (a GKG 9. §-a).

A 655/2014/EU rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti eljárásban, valamint a számlazárolási végzés végrehajtásának korlátozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó eljárásban:

A számlazárolási végzésnek a 655/2014/EU rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti beszerzésére irányuló eljárásban felszámított illeték mértéke 22 EUR (a KV GKG 2111. pontja). Ha az eljárás során számlainformációk beszerzése iránti kérelmet nyújtanak be, az illeték mértéke 37 EUR-ra emelkedik (a KV GKG 2112. pontja).

Az eljárási illeték kiterjed az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés visszavonása vagy módosítása céljából a 655/2014/EU rendelet 33. cikkében meghatározott jogorvoslat iránt az adós által benyújtott kérelmekre is.

A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kérelem esetén az illeték mértéke 33 EUR (a KV GKG 2119. pontja).

A fellebbezés elutasítása esetén az illeték mértéke 33 EUR (a KV GKG 2121. pontja). Ha a fellebbezést csak részben utasítják el, a bíróság méltányossági alapon felére csökkentheti az illetéket, vagy úgy határozhat, hogy nem számítja fel az illetéket.

Az illeték az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés iránti kérelemnek, a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti kérelemnek vagy a fellebbezésnek a bíróságon történő befogadásával egyidejűleg esedékes (a GKG 6. §-a).

50. cikk (1) bekezdés o) pont – Az iratok fordítása céljából elfogadott nyelvek

A bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz a 655/2014/EU rendeletnek megfelelően benyújtott iratok kizárólag német nyelven készülhetnek.

4 - Jogaim a bírósági határozathozatalt követően

Fellebbezhetek az elsőfokú bíróság ítélete ellen?

Az ítélet kihirdetése után az elsőfokú bíróságnak meg kell kérdeznie Önt, hogy kíván-e fellebbezni. Ön elfogadhatja a döntést, fellebbezhet, vagy háromnapos határidőt kérhet annak megfontolására, hogy kíván-e fellebbezni.

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A szóbeli fellebbezés utóbb írásban indokolható. Ha Ön az ítélethirdetéskor nincs jelen, Önnek kézbesítik az ítéletet, és Ön a kézhezvételtől számított nyolc napon belül fellebbezhet. Fellebbezni ténybeli és jogi okból is lehet.

A fellebbezésben olyan új tényt állíthat és olyan új bizonyítékokra hivatkozhat, amelyről az ítélethirdetés után szerzett tudomást. Olyan bizonyítást is indítványozhat, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött.

Mi történik, ha fellebbezek?

A másodfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ítélet az ügy tényállására tekintettel megalapozott és jogilag helyes-e, és hogy az elsőfokú eljárás jogszerű volt-e.

A bíróság a fellebbezésről tárgyaláson vagy nyilvános ülésen (lásd alább) dönt. Önnek lehetősége van személyesen megjelenni a fellebbviteli bíróság előtt, kivéve, ha a bíróság tanácsülésen (csak a bírák jelenlétében) dönt. Ez ritkán történik, jellemzően olyan esetben, amikor Önre mint vádlottra kedvező döntés születhet (pl. felmentés vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása eljárási szabálysértés miatt).

A fellebbezési tárgyalást az ügy iratainak a fellebbviteli bírósághoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül kell kitűzni.

Nincs különbség a fellebbezés elintézésében, ha Ön előzetes letartóztatásban van a fellebbezéskor. Bár elvileg ilyenkor az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtt?

A fellebbviteli bíróság előtt bizonyításnak csak akkor van helye, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.

Ha bizonyítást nem kell felvenni, akkor nyilvános ülést tartanak. A tárgyaláson és a nyilvános ülésen ugyanazok a szabályok érvényesülnek, Önnek ugyanazok a jogai, mint az elsőfokú bírósági eljárásban. Az egyedüli különbség az, hogy mind a nyilvános ülés, mind a tárgyalás megtartható az Ön távollétében, ha idézésre nem jelenik meg.

A fellebbviteli bíróság többféle döntést hozhat. Az elsőfokú ítéletet helyben hagyhatja, ha azt nem kell hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. A fellebbviteli bíróság csak akkor változtathatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott jogszabályt, vagy ha a fellebbviteli bíróság megállapítása szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és ez a hiba a fellebbviteli bíróság előtt lefolytatott bizonyítás segítségével kiküszöbölhető.

A bíróság hatályon kívül is helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét. Ilyenkor megszünteti az eljárást vagy új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot (pl. súlyos eljárási szabálysértés vagy nagyfokú megalapozatlanság esetén).

Fontos tudnia, hogy az Ön eredeti büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha az Ön terhére fellebbezést jelentettek be (pl. az ügyész). Tehát Ön nem kerülhet rosszabb helyzetbe az Ön javára bejelentett fellebbezés eredményeként.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés sikertelen, a másodfokú bíróság helybenhagyja az elsőfokú döntést. Ha sikeres, a bíróság megváltoztatja a döntést (Önt felmenti, vagy enyhíti a büntetését), vagy hatályon kívül helyezi azt és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A másodfokú bíróság döntése jogerős, az ellen további fellebbezésnek nincs helye, kivéve ha Önt az elsőfokú bíróság felmentette, de a másodfokú bíróság elítélte. Ilyenkor Ön fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz. Az ügyész is fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz, ha pl. Önt első fokon elítélték, de a másodfokú bíróság felmentette.

Perújításnak akkor lehet helye, ha új tény, bizonyíték merül fel az ügyben, a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatra pedig súlyos jogi hiba esetén kerülhet sor.

Nem jár Önnek automatikusan kártalanítás, ha a fellebbezés sikeres és Önt felmentik. Ebben az esetben kártérítést követelhet az Önt elítélő bíróságtól. Önnek bizonyítania kell, hogy a bíróság jogellenesen járt el. Ha Ön a büntetőeljárás során előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben volt, és utóbb felmentették, Önnek kártalanítás jár. Ilyenkor is pert kell indítania, de ilyenkor csak a kárának összegét kell bizonyítania, a bírósági eljárás jogellenességét nem.

A jogerős felmentését követően nem lehet nyoma semmilyen nyilvántartásban annak a ténynek, hogy Ön ellen korábban büntetőeljárás folyt.

Ha elítélnek, bíróság elé állíthatnak újra ugyanazon bűncselekmény miatt?

Ugyanazon bűncselekmény miatt senkit nem lehet még egyszer bíróság elé állítani.

Egy másik tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalást követően?

Ha Ön nem magyar állampolgár és másik uniós tagállamból származik, kiutasítható Magyarország területéről, ha olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha Ön legalább tíz éve tartózkodik jogszerűen az országban, fiatalkorú vagy a családja Magyarországon él, a kiutasítása csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendelhető el. A kiutasítás a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet végleges, rendszerint azonban legfeljebb 10 évre szól. A döntés ellen az általános szabályok szerint lehet fellebbezni.

A vádakra/elítélésre vonatkozó információk

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága több esetben nyilvántarthatja adatait, pl. ha Ön ellen büntetőeljárás van folyamatban, ha kényszerintézkedést alkalmaztak Önnel szemben vagy ha elítélték.

Ez büntetőügyekben az Ön hozzájárulása nélkül megtehető, és nem is kap külön tájékoztatást arról, hogy az adatokat nyilvántartásba veszik. Az adatok tárolásának ideje (általában legalább 3, legfeljebb 12 év) az elkövetett cselekmény jellegétől és az Önre kiszabott büntetéstől függ. Ha Önnek az adatai kezelése ellen kifogása van, a Bűnügyi Nyilvántartó Hatósághoz fordulhat írásban panasszal, vagy kérheti az adatvédelmi ombudsman közbenjárását is.

Kapcsolódó linkek

A magyar büntetőeljárási törvény

Bűnügyi nyilvántartási törvény

Technikai probléma/tartalmi hiba bejelentése vagy az oldallal kapcsolatos észrevételek megosztása