Közokiratok

Fellebbezhetek az elsőfokú bíróság ítélete ellen?

Az ítélet kihirdetése után az elsőfokú bíróságnak meg kell kérdeznie Önt, hogy kíván-e fellebbezni. Ön elfogadhatja a döntést, fellebbezhet, vagy háromnapos határidőt kérhet annak megfontolására, hogy kíván-e fellebbezni.

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A szóbeli fellebbezés utóbb írásban indokolható. Ha Ön az ítélethirdetéskor nincs jelen, Önnek kézbesítik az ítéletet, és Ön a kézhezvételtől számított nyolc napon belül fellebbezhet. Fellebbezni ténybeli és jogi okból is lehet.

A fellebbezésben olyan új tényt állíthat és olyan új bizonyítékokra hivatkozhat, amelyről az ítélethirdetés után szerzett tudomást. Olyan bizonyítást is indítványozhat, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött.

Mi történik, ha fellebbezek?

A másodfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ítélet az ügy tényállására tekintettel megalapozott és jogilag helyes-e, és hogy az elsőfokú eljárás jogszerű volt-e.

A bíróság a fellebbezésről tárgyaláson vagy nyilvános ülésen (lásd alább) dönt. Önnek lehetősége van személyesen megjelenni a fellebbviteli bíróság előtt, kivéve, ha a bíróság tanácsülésen (csak a bírák jelenlétében) dönt. Ez ritkán történik, jellemzően olyan esetben, amikor Önre mint vádlottra kedvező döntés születhet (pl. felmentés vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása eljárási szabálysértés miatt).

A fellebbezési tárgyalást az ügy iratainak a fellebbviteli bírósághoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül kell kitűzni.

Nincs különbség a fellebbezés elintézésében, ha Ön előzetes letartóztatásban van a fellebbezéskor. Bár elvileg ilyenkor az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtt?

A fellebbviteli bíróság előtt bizonyításnak csak akkor van helye, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.

Ha bizonyítást nem kell felvenni, akkor nyilvános ülést tartanak. A tárgyaláson és a nyilvános ülésen ugyanazok a szabályok érvényesülnek, Önnek ugyanazok a jogai, mint az elsőfokú bírósági eljárásban. Az egyedüli különbség az, hogy mind a nyilvános ülés, mind a tárgyalás megtartható az Ön távollétében, ha idézésre nem jelenik meg.

A fellebbviteli bíróság többféle döntést hozhat. Az elsőfokú ítéletet helyben hagyhatja, ha azt nem kell hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. A fellebbviteli bíróság csak akkor változtathatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott jogszabályt, vagy ha a fellebbviteli bíróság megállapítása szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és ez a hiba a fellebbviteli bíróság előtt lefolytatott bizonyítás segítségével kiküszöbölhető.

A bíróság hatályon kívül is helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét. Ilyenkor megszünteti az eljárást vagy új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot (pl. súlyos eljárási szabálysértés vagy nagyfokú megalapozatlanság esetén).

Fontos tudnia, hogy az Ön eredeti büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha az Ön terhére fellebbezést jelentettek be (pl. az ügyész). Tehát Ön nem kerülhet rosszabb helyzetbe az Ön javára bejelentett fellebbezés eredményeként.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés sikertelen, a másodfokú bíróság helybenhagyja az elsőfokú döntést. Ha sikeres, a bíróság megváltoztatja a döntést (Önt felmenti, vagy enyhíti a büntetését), vagy hatályon kívül helyezi azt és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A másodfokú bíróság döntése jogerős, az ellen további fellebbezésnek nincs helye, kivéve ha Önt az elsőfokú bíróság felmentette, de a másodfokú bíróság elítélte. Ilyenkor Ön fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz. Az ügyész is fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz, ha pl. Önt első fokon elítélték, de a másodfokú bíróság felmentette.

Perújításnak akkor lehet helye, ha új tény, bizonyíték merül fel az ügyben, a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatra pedig súlyos jogi hiba esetén kerülhet sor.

Nem jár Önnek automatikusan kártalanítás, ha a fellebbezés sikeres és Önt felmentik. Ebben az esetben kártérítést követelhet az Önt elítélő bíróságtól. Önnek bizonyítania kell, hogy a bíróság jogellenesen járt el. Ha Ön a büntetőeljárás során előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben volt, és utóbb felmentették, Önnek kártalanítás jár. Ilyenkor is pert kell indítania, de ilyenkor csak a kárának összegét kell bizonyítania, a bírósági eljárás jogellenességét nem.

A jogerős felmentését követően nem lehet nyoma semmilyen nyilvántartásban annak a ténynek, hogy Ön ellen korábban büntetőeljárás folyt.

Ha elítélnek, bíróság elé állíthatnak újra ugyanazon bűncselekmény miatt?

Ugyanazon bűncselekmény miatt senkit nem lehet még egyszer bíróság elé állítani.

Egy másik tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalást követően?

Ha Ön nem magyar állampolgár és másik uniós tagállamból származik, kiutasítható Magyarország területéről, ha olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha Ön legalább tíz éve tartózkodik jogszerűen az országban, fiatalkorú vagy a családja Magyarországon él, a kiutasítása csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendelhető el. A kiutasítás a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet végleges, rendszerint azonban legfeljebb 10 évre szól. A döntés ellen az általános szabályok szerint lehet fellebbezni.

A vádakra/elítélésre vonatkozó információk

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága több esetben nyilvántarthatja adatait, pl. ha Ön ellen büntetőeljárás van folyamatban, ha kényszerintézkedést alkalmaztak Önnel szemben vagy ha elítélték.

Ez büntetőügyekben az Ön hozzájárulása nélkül megtehető, és nem is kap külön tájékoztatást arról, hogy az adatokat nyilvántartásba veszik. Az adatok tárolásának ideje (általában legalább 3, legfeljebb 12 év) az elkövetett cselekmény jellegétől és az Önre kiszabott büntetéstől függ. Ha Önnek az adatai kezelése ellen kifogása van, a Bűnügyi Nyilvántartó Hatósághoz fordulhat írásban panasszal, vagy kérheti az adatvédelmi ombudsman közbenjárását is.

Kapcsolódó linkek

A magyar büntetőeljárási törvény

Bűnügyi nyilvántartási törvény