Különös hatáskörű bíróságok
Főszabály szerint minden rendes bíróság hatáskörrel rendelkezik minden olyan polgári és büntető igazságszolgáltatási ügyben, amely az adott szervezeti szinthez (a körzeti bíróságokhoz [Bezirksgericht], illetve az első- vagy a másodfokú bíróságokhoz) tartozik.
A legnagyobb ausztriai városokban különös hatáskörű bíróságok is működnek:
- Bécsben öt ilyen bíróság működik: a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság (Landesgericht für Strafsachen Wien), a Bécsi Tartományi Polgári Bíróság (Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien), a Bécsi Munkaügyi és Szociális Bíróság (Arbeits-und Sozialgericht Wien), a Bécsi Kereskedelmi Bíróság (Handelsgericht Wien) és a Bécsi Körzeti Kereskedelmi Bíróság (Bezirksgericht für Handelssachen Wien); és
- két ilyen bíróság működik Grazban: a Grazi Tartományi Büntetőbíróság (Landesgericht für Strafsachen Graz) és a Grazi Tartományi Polgári Bíróság (Landesgericht für Zivilrechtssachen Graz).
Munkaügyi viták alatt alapvetően a munkaügyi és szociális bíróságokról szóló törvény (Arbeits- und Sozialgerichtsgesetz [ASGG]) 50. §-ában meghatározott, munkaviszonnyal kapcsolatos polgári jogi jogviták értendők. Ezekre a polgári ügyekéhez hasonló, néhány speciális szabállyal kiegészített külön eljárásrend vonatkozik.
A munkaügyi vitákban első fokon a tartományi bíróságok járnak el (Bécsben a Munkaügyi és Szociális Bíróság), másodfokon a tartományi felsőbíróságok (Oberlandsgerichte), végső fokon pedig a Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof). A döntéseket bírói tanácsok (Senate) hozzák, amelyeket valamennyi eljárási szinten egy vagy több hivatásos bíró (Berufsrichter(innen)), valamint a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldalról egy-egy ülnök (Laienrichter(innen)) alkot.
A munkaügyi bíróságok határozatai elleni jogorvoslati eljárás hasonló a polgári eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokhoz, azonban kevesebb benne a jogorvoslati korlátozás. Így például alapvető jelentőségű jogkérdés esetén értékhatártól függetlenül minden esetben felülvizsgálati kérelem (Revision) nyújtható be a Legfelsőbb Bírósághoz.
A kereskedelmi jogvitákat alapvetően a bíróságok hatásköréről szóló törvény (Jurisdiktionsnorm) 51. §-a szerinti azon polgári jogi jogviták alkotják, amelyekben valamelyik fél vállalkozó. Ezeket – néhány különös szabály alkalmazása mellett – rendes polgári eljárásban tárgyalják. A bírói tanácsok által elbírált kereskedelmi ügyekben első és másodfokon egy, a kereskedelmi oldalról delegált ülnök is részt vesz (A Legfelsőbb Bíróságon azonban nem.)
A kartellekről szóló törvény (Kartelgesetz) szerinti kartellügyeket az elsőfokú kartellbíróságként (Kartellgericht) eljáró Bécsi Tartományi Felsőbíróság tárgyalja. Illetékessége az ország egész területére kiterjed. A kartellbíróság ítéletei elleni fellebbezéseket másod- és legfelsőbb fokon a fellebbviteli kartellbíróságként (Kartellobergericht) eljáró Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A döntéseket bírói tanácsok hozzák, amelyeket másod- és legfelsőbb fokon is egy vagy több hivatásos bíró, valamint két minősített ülnök alkot. A két ülnököt az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) és – néhány kivételtől eltekintve – a Munkavállalók Szövetségi Kamarája (Bundeskammer für Arbeiter und Angestellte) jelöli ki (mindkettő egyet-egyet).
A peren kívüli eljárásokban (Verfahren außer Streitsachen) a bíróságok bizonyos, sajátos jellemzőkkel rendelkező magánjogi ügyekben döntenek (általában az egyezségek, a szülői felügyelettel kapcsolatos kérdések és más olyan ügyek tartoznak ide, amelyekben jellemzően nincs két ellenérdekű fél). Ezek esetében a peren kívüli eljáráshoz hasonló eljárásrend alkalmazandó.
Az ilyen ügyek többségében első fokon a körzeti bíróságok, másodfokon a tartományi bíróságok döntenek, harmadfokon pedig a Legfelsőbb Bíróság jár el. Első fokon egyesbíró (Einzelrichter(in)) vagy speciális képesítésű önálló bírósági tisztviselő (Rechtspfleger(in)), másod- és harmadfokon pedig három vagy öt hivatásos bíróból álló tanács dönt.
A peren kívüli eljárásban alkalmazott jogorvoslati eljárás típusa is hasonlít a polgári eljárásban alkalmazotthoz. Ezen eljárások különös jellege alapján azonban kevesebb a jogorvoslati korlátozás. Ezenkívül másodfokon szűk körben – az elsőfokú kérelmek és indítványok keretein túlmenően – új indítványok is tehetők.
A peren kívüli eljárások körébe tartozó ügyek sokfélesége miatt gyakran sokféle különös szabály vonatkozik az egyes tárgykörökre.
Közigazgatási bíróságok
Az alábbi közigazgatási bíróságok működnek Ausztriában:
- kilenc tartományi közigazgatási bíróság (Landesverwaltungsgerichte) – minden tartományban egy;
- két szövetségi közigazgatási bíróság: a Szövetségi Közigazgatási Bíróság (Bundesverwaltungsgericht) és a Szövetségi Pénzügyi Bíróság (Bundesfinanzgericht);
- a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Verwaltungsgerichtshof).
A közigazgatási bíróságok elsősorban a közigazgatási szervek határozataival és eljárás nélkül meghozott közigazgatási aktusaival szemben benyújtott fellebbezéseket, valamint a megadott határidők közigazgatási hatóságok általi be nem tartásával kapcsolatos panaszokat (Säumnisbeschwerden) bírálják el.
A Szövetségi Pénzügyi Törvényszék a közigazgatási illetékekkel és díjakkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben (néhány kivétellel), valamint adóügyi büntetőügyekben jár el, amennyiben ezeket a kérdéseket közvetlenül a szövetségi pénzügyi vagy adóhatóságok kezelik. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság elsődlegesen a szövetségi hatóságok által más módon, közvetlen szövetségi közigazgatás keretében kiadott ítéletekkel szembeni fellebbezéseket bírálja el. A közigazgatási fellebbezési ügyekben egyéb esetekben általában a tartományi közigazgatási bíróságok járnak el.
A közigazgatási bíróságok ítéletei ellen bizonyos esetekben fellebbezés nyújtható be a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz. Az Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof) felkérhető az alkotmánysértéssel kapcsolatos ügyekben való döntéshozatalra, különösen az alapvető jogok megsértésével kapcsolatban.
Más különös hatáskörű bíróságok
Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof)
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság mellett Ausztria legfőbb bírói fórumainak egyike. Az Alkotmánybíróság székhelye a két másik legfelsőbb bírósághoz hasonlóan Bécsben található, illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed.
Az Alkotmánybíróság elsődleges feladata az alkotmány betartásának ellenőrzése. Ez az alapvető jogokat is magában foglalja. Különösen a következő törvények, rendeletek és határozatok alkotmányosságát kell vizsgálnia:
- szövetségi és tartományi törvények;
- a közigazgatási szervek által kibocsátott rendeletek; valamint
- a közigazgatási bíróságok ítéletei.
Az Alkotmánybíróság ezeket a jogszabályokat szükség esetén meg is semmisítheti.
Más bíróságoktól eltérően az Alkotmánybíróság bírái nem hivatásos bírákként, hanem tiszteletbeli bírákként (Honoratiorenrichter(innen)) töltik be tisztségüket. E bíróság tagjai csak olyan kiemelkedő személyiségek lehetnek, akik valamilyen más beosztásban már sikeres jogi pályafutást tudhatnak maguk mögött. Az Alkotmánybíróság legtöbb bírája részmunkaidőben látja el a tisztségét, amely mellett folytathatja előző hivatását (például bírói vagy egyetemi tanári munkáját; köztisztviselők azonban nem lehetnek – ebben az esetben a közszolgálati jogviszonyukat meg kell szüntetni). Az Alkotmánybíróság rendszerint évente négy ülésszakot tart.
Jogi adatbázisok
Az osztrák igazságügyi portál kezdőlapja általános tájékoztatást nyújt az osztrák igazságszolgáltatási rendszerről.
Ingyenes-e a hozzáférés az adatbázishoz?
Igen.
Kapcsolódó linkek
Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Ausztria