1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?
A házasság felbontására sor kerülhet a felek közös megegyezése alapján (bírósági, közigazgatási vagy közjegyzői eljárásban). Közös megegyezés hiányában a házasságot a bíróság bontja fel.
2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?
A polgári törvénykönyv 373. cikke értelmében a házasság a következők alapján bontható fel:
- a felek közös megegyezése;
- ha a házastársak közötti kapcsolat súlyosan megromlott, és a házasság fenntartása a továbbiakban nem lehetséges;
- az egyik házastárs kérelmére, legalább két évig tartó különélést követően,
- azon házastárs kérelmére, akinek egészségi állapota lehetetlenné teszi a házasság fenntartását.
3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei
3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?
- a házastársi jogállás megszűnik, és mindkét elvált házastárs ismételten házasságot köthet;
- a házasság felbontással történő megszűnésekor a házastársak megállapodhatnak abban, hogy megtartják a házasságkötéskor felvett nevüket. Ilyen megállapodás hiányában a bíróság kellően indokolt esetben engedélyezheti a házastársaknak, hogy megtartsák a házasságkötéskor felvett nevüket. Ha sem megállapodás, sem bírósági határozat nem született, mindkét korábbi házastárs visszaveszi a házasságot megelőzően használt nevét.
3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?
A házasság felbontásának eredményeként a házastársak között fennálló házassági vagyonjogi rendszer a bontókereset benyújtásának napjával megszűnik. Ugyanakkor bármelyik házastárs, illetve megegyezésen alapuló bontás esetén a két házastárs közösen kérheti az eljáró bíróságot annak kimondására, hogy a házassági vagyonjogi rendszer a különélés kezdetén szűnt meg.
Ha a közös vagyonjogi rendszer a házasság megszűnésével bomlik fel, a korábbi házastársak a közös vagyon tulajdonostársai maradnak, amíg a megfelelő tulajdoni hányadokat meg nem határozzák.
A házassági életközösség megszűnésével a házastársak mindegyike átveszi a saját vagyonát, majd felosztják a közös vagyont és rendezik az adósságokat. Ebből a célból a házastársaknak járó vagyonrész meghatározása először is a közös vagyon megszerzésében való közreműködésük és közös kötelezettségeik teljesítése alapján történik. Egyéb bizonyítékok hiányában vélelmezhető, hogy a házastársak közreműködése egyenlő mértékű.
A korábbi házastársak közötti tartási kötelezettségtől és a házasság felbontása során fizetett kártérítéstől függetlenül az a házastárs, aki nem felelős a házasság megromlásáért, és akinek a házasság megszűnése anyagi kárt okoz, kártérítést igényelhet a házasság megromlásáért felelős házastárstól. Ebben a kérdésben a házasság felbontásáról szóló határozatban a családjogi bíróság dönt.
A házasság felbontásának eredményeként a kölcsönös öröklési jogok megszűnnek.
3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?
A bontóítélet kiadását követően a családjogi bíróság határoz az elvált szülők és a kiskorú gyermekek közötti gyermekelhelyezési intézkedésekről. Főszabályként a házastársak a házasság felbontása után közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak a gyermekek felett. A családjogi bíróság a kiskorú gyermek lakóhelyét annak a szülőnek az otthonában jelöli ki, akivel a gyermek általában él, míg a gyermektől külön élő szülő jogosultságot kap a gyermekkel való személyes kapcsolattartásra. A bíróság megállapítja az egyes szülők hozzájárulását a gyermek felnevelésével, oktatásával, iskolázásával és szakképzésével kapcsolatos költségekhez.
A körülmények megváltozása esetén a családjogi bíróság módosíthatja az elvált szülők kiskorú gyermekeiket érintő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó intézkedéseket, amennyiben ezeket a szülők vagy bármely másik családtag, a gyermek, a gyámhatóság, a gyermekvédelmi hatóság vagy az ügyész kéri.
3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?
A házastársak közötti tartási kötelezettség megszűnik a házasság felbontásának eredményeként. Az elvált házastárs akkor jogosult tartásdíjra, ha a házasságkötés előtt vagy a házasság során, illetve a házasság felbontását követő egy éven belül kialakult keresőképtelensége miatt arra anyagilag szüksége van (de csak akkor, ha ez a keresőképtelenség a házassággal összefüggő körülménynek tudható be).
Tartásdíjat kérelmező házastárs nem igényelhet egyidejűleg kártérítést is. Ha a házasságot az alperes házastárs kizárólagos hibája okán bontják fel, a felperes házastárs kártérítést kaphat. Kártérítés csak akkor jár, ha a házasság legalább 20 évig fennállt.
4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?
A román jog nem ismeri a „különválás” fogalmát, csak a „különélés” és a „bírósági vagyonmegosztás” fogalma ismert. Ezt a helyzetet a bíróság előtt bizonyítani kell. Ha a különélés legalább két éve tart, kezdeményezni lehet a bíróságon a házasság felbontását.
5 Melyek a különválás feltételei?
6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?
7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?
A házasság érvénytelenítésére abban az esetben kerül sor, ha a házasságkötésre vonatkozó valamelyik jogi követelmény sérül. Házasság csak bírósági határozat útján érvényteleníthető. Az érvénytelenítésnek visszamenőleges és jövőbeli hatása is van; úgy kell tekinteni, hogy a házasság soha nem állt fenn.
8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
A házasságkötésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alábbi megsértése a házasság abszolút érvénytelenségéhez vezetnek:
- a házasságot beleegyezés nélkül kötötték;
- a házasság azonos nemű személyek között jött létre;
- a házasságot olyan személy kötötte, aki akkor már házas volt;
- a házasságot egyenes ági rokonok vagy a negyedik fokig bezárólag oldalági rokonok kötötték;
- a házasságot olyan személy kötötte, aki nem beszámítható vagy mentális zavarban szenved;
- a házasságot a leendő házastársak beleegyezése nélkül kötötték, vagy ezt a beleegyezést nem a jogszabályban előírt eljárásban adták meg;
- a házasságot 16 év alatti kiskorú kötötte;
- a házasságot nem a családi élet megkezdésének szándékával kötötték meg.
A házasság érvénytelenségének relatív okai a következők:
- ha a házasságot 16 éves kiskorú kötötte orvosi szakvélemény alapján, a törvényes felügyeletet gyakorló szülők vagy szülő beleegyezése, illetve a szülői jogokat gyakorló személy engedélye nélkül;
- akarathiba, azaz tévedés (a házastárs kilétével kapcsolatban), csalás vagy erőszak esetén,
- ha a házasságot olyan személy kötötte, aki átmenetileg nincs ítélőképességének birtokában;
- ha a házasságot az örökbefogadó szülő és a gyámsága alatt álló kiskorú kötötte.
9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?
A jogerős ítélet kiadásáig az a házastárs, aki jóhiszeműen kötötte meg az érvénytelen vagy érvénytelenített házasságot, megőrzi az érvényes házasság szerinti házastársi jogállását, és a korábbi házastársak közötti vagyonjogi viszonyokat értelemszerűen a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések szabályozzák.
A házasság érvénytelenítése nincs hatással a gyermekekre, akik megtartják a házasságból született gyermekkénti jogállásukat. Ami a gyermekek és szülők egymás közötti jogait és kötelezettségeit illeti, értelemszerűen a házasság felbontására irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A házasság érvénytelenségét kimondó vagy a házasságot érvénytelenítő bírósági határozat végrehajtható harmadik személyekkel szemben; a házassági vagyonjogi rendszer alakszerűségeire, a házassági szerződés nyilvános jellegére és a házassági szerződés végrehajthatatlanságára vonatkozó rendelkezéseket ennek megfelelően alkalmazni kell.
A házasság érvénytelenségére nem lehet hivatkozni harmadik személlyel szemben a házasságot megelőzően a házastársak egyikével kötött jogügylet tekintetében, kivéve, ha az érvénytelenség kimondása vagy az érvénytelenítés iránti kereset tekintetében a jogszabályban megállapított közzétételi alakszerűségek teljesülnek, vagy a harmadik személy a jogügylet megkötését megelőzően egyébként tudott a házasság érvénytelenségének okáról.
10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?
A bírósági eljárást közvetítés előzheti meg. A bírósági eljárások során az igazságügyi hatóságok kötelesek értesíteni a feleket a közvetítés lehetőségéről és előnyeiről.
Közvetítés útján rendezhetők a házastársak között a szülői jogok gyakorlása, a gyermekek lakóhelyének megállapítása és a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulása kapcsán fennálló nézeteltérések. A közvetítő biztosítja, hogy a közvetítés eredménye ne legyen ellentétes a gyermek érdekével, és arra ösztönzi a szülőket, hogy elsődlegesen a gyermek szükségleteire összpontosítsanak, és a szülői felügyelet gyakorlása, a különélés vagy a házasság felbontása ne akadályozza a gyermek nevelését és fejlődését.
A közvetítési megállapodás tartalmazza a felek megállapodását a szülői jogok gyakorlásáról, a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulásáról és a gyermekek lakóhelyének kijelöléséről, a megállapodást azonban a bíróságnak jóvá kell hagynia, és a testület köteles megvizsgálni, hogy a megállapodás a gyermek érdekében áll-e.
Ha a házastársak beleegyeznek a házasság felbontásába, és nincs a házasságból vagy azon kívül született vagy örökbefogadott kiskorú gyermekük, a házasságkötés helye vagy a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti anyakönyvi hivatal vagy közjegyző kimondhatja a házasságnak a felek megegyezésén alapuló felbontását, és igazolást adhat ki erről.
A házasság házastársak megegyezésén alapuló felbontását közjegyző is megállapíthatja abban az esetben, ha van a házasságból vagy azon kívül született vagy örökbefogadott kiskorú gyermek, és a felek a névviselésre, a szülői felügyelet gyakorlására, a gyermek lakóhelyének kijelölésére, a személyes kapcsolattartás módjaira, továbbá a gyermek felnevelésével, oktatásával, iskolázásával és szakképzésével összefüggő költségekhez való szülői hozzájárulásra vonatkozó valamennyi kérdésben megállapodnak.
11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?
A bontókereset elbírálása a körzeti bíróságok (judecătoria) hatáskörbe tartozik.
A házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti körzeti bíróság illetékes. Ha a házastársaknak nem volt közös otthona, vagy ha már egyik házastárs sem él az utolsó közös otthon bírósági körzetében, a keresetet az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. Ha ugyanakkor az alperes nem rendelkezik lakóhellyel Romániában, és a román bíróságok nemzetközi joghatósággal rendelkeznek, a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. Ha sem a felperes, sem az alperes nem rendelkezik lakóhellyel Romániában, a felek megállapodása alapján a bontókereset bármely romániai bírósághoz benyújtható. Ilyen megállapodás hiányában a bontókeresetet a bukaresti 5. szektor körzeti bíróságához kell benyújtani.
A bontókeresetben az ítélet iránti kérelem megjegyzései mellett fel kell tüntetni a kiskorú gyermekek nevét is. A keresethez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, és adott esetben a házastársak által közvetítés nyomán kötött megállapodást.
Ha a bontókereset a felek megállapodásán alapul, azt mindkét házastársnak vagy hitelesített különleges meghatalmazással rendelkező közös képviselőjüknek alá kell írnia. Ha a meghatalmazott képviselő ügyvéd, a jogszabályokkal összhangban hitelesítenie kell a házastársak aláírását.
A feleknek személyesen kell megjelenniük az elsőfokú bíróság előtt, kivéve, ha az egyik házastárs szabadságvesztés-büntetését tölti, súlyos betegség miatt akadályoztatva van, bírósági intézkedés hatálya alatt áll, a lakóhelye külföldön van, vagy valamely más körülmény miatt nem tud személyesen megjelenni; ilyen esetekben az érintett személyt képviselheti ügyvéd, meghatalmazott képviselő, illetve adott esetben gyám vagy bejegyzett képviselő (curator). Ha az elsőfokú bíróság előtti tárgyalás napján a felperes indokolatlanul távol marad és csak az alperes van jelen, a keresetet megalapozatlanként el kell utasítani.
A házasság felbontása során eljáró bíróság akkor is hoz határozatot a szülői felügyelet gyakorlásáról, a gyermek felnevelésével és oktatásával összefüggő költségekhez való szülői hozzájárulásról, a gyermek lakóhelyének kijelöléséről és a szülő gyermekkel való személyes kapcsolattartáshoz fűződő jogáról, ha ez a kereseti kérelemben nem szerepel.
A házasság abszolút okokból történő érvénytelenné nyilvánítása iránti keresetet bármely érdekelt fél benyújthatja. A házasság érvénytelenítése iránti kereset személyes jellegű, így nem jár joghatással az örökösökre nézve. Ha ugyanakkor a keresetet a házastársak valamelyike nyújtotta be, bármelyik örököse folytathatja az eljárást.
12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
Költségmentesség az azóta módosított 193/2008. sz. törvénnyel módosított és kiegészített, a polgári ügyekben a költségmentességről szóló 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendeletben meghatározott feltételekkel kérhető.
Költségmentességre annak a 6. cikkben meghatározott formái szerint azok jogosultak, akiknek a kérelem benyújtását megelőző két hónapban az egy családtagra jutó átlagos havi nettó jövedelme nem haladta meg a nemzeti bruttó minimálbér 25 %-át. Ilyen esetekben a költségmentességet teljes egészében az állam finanszírozza.
Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző két hónapban az egy családtagra jutó átlagos havi nettó jövedelem nem érte el a nemzeti bruttó minimálbér 50 %-át, az állam a költségmentesség hatálya alá tartozó költségek 50%-át finanszírozza.
A felperes szükségleteihez igazodó költségmentességet lehet megítélni más olyan helyzetben, amikor az eljárás tényleges vagy becsült költségei – az igénylő jövedelmére és igazolt kiadásaira tekintettel – például a megélhetési költségeknek a felperes tartózkodási vagy lakóhelye szerinti tagállamban, illetve Romániában tapasztalható különbsége miatt valószínűleg korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való jog hatékony érvényesülését.
13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?
Az új polgári perrendtartás értelmében a határozattal szembeni fellebbezésre nyitva álló határidő a határozat közlésétől számított 30 nap.
14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?
A házasság felbontásáról, a különválásról vagy a házasság érvénytelenítéséről szóló határozatot a jog erejénél fogva, külön eljárás lefolytatása nélkül kell elfogadni a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (átdolgozás) értelmében.
Ez nem zárja ki azt, hogy bármely érdekelt fél olyan határozat meghozatalát kérelmezze, amely megállapítja, hogy az elismerés megtagadásának okai nem állnak fenn.
15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?
Nem alkalmazható.
16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?
A nemzetközi magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog meghatározása során a román bíróság vagy a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló, 2010. december 20-i 1259/2010/EU tanácsi rendeletet vagy a polgári törvénykönyv 2597. és azt követő cikkeit alkalmazza.
A házastársak a következők közül választhatnak: a szokásos közös lakóhelyük szerinti ország joga, az utolsó szokásos közös lakóhelyük szerinti ország joga (ha az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás megkötésekor legalább az egyikük ott él), valamelyik házastárs állampolgársága szerinti ország joga, azon ország joga, ahol a házastársak legalább három évet éltek, vagy a román jog.
Ha a házastársak nem választották meg az alkalmazandó jogot, akkor az a szokásos közös lakóhelyük szerinti állam joga, illetve ennek hiányban annak az országnak a joga, ahol az utolsó közös szokásos lakóhelyük volt (amennyiben a házasság felbontása iránti kereset benyújtásakor a házastársak egyikének szokásos lakóhelye továbbra is abban az országban van); amennyiben az egyik házastársnak nincs szokásos tartózkodási helye, azon ország joga alkalmazandó, amelynek a bontókereset benyújtásakor mindkét házastárs állampolgára volt; amennyiben pedig különböző országok állampolgárai, akkor az utolsó közös állampolgárságuk szerinti ország jogát kell alkalmazni (ha a bontókereset benyújtásakor legalább egyikük még mindig ennek az országnak az állampolgára). Minden egyéb esetben a román jogot kell alkalmazni.
Ez a weboldal a Your Europe portál része.
Szívesen fogadjuk az itt megadott információk hasznosságával kapcsolatos visszajelzéseit.