1 A hatáskör összpontosítása
1.1 Melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel az 1980. évi Hágai Egyezmény/a Brüsszel IIb. rendelet 22. cikke szerinti visszavitel iránti kérelmek elbírálására (a továbbiakban: visszavitel iránti kérelmek)?
A kérelmek elbírálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel, kivételesen, nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek esetén a kérelmet a központi hatóság is elutasíthatja.
1.2 A visszavitel iránti kérelmek tárgyalásával kapcsolatos hatáskör szakosított bíróságokra korlátozódik-e? – Ha igen, az mely bíróságokra korlátozódik? A szakosított bíróságon belül hány bíró gyakorolja a hatáskört? Ha nem, a visszavitel iránti kérelmeket elbíráló bírák erre szakosodtak?
A kérelmek elbírálására az egész országra kiterjedő kizárólagos illetékességgel első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság, míg másodfokon a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel. A jogerős döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket a Kúria bírálja el.
1.3 Milyen módon osztják ki a visszavitel iránti kérelmeket a bírónak?
Az ügyek kiosztása automatikusan, a visszaviteli ügyek érkezése szerinti sorrendben történik a soron következő bíróra.
1.4 Milyen szakképzést biztosítanak a bírák számára? Lehetőségük van-e arra, hogy részt vegyenek a nemzetközi családjogra szakosodott multinacionális konferenciákon? Van-e az Önök országában olyan rendszeresen megrendezett konferencia, amelyen a visszavitel iránti kérelmekkel foglalkozó bírák meghívást kapnak?
A jogellenes gyermekelviteli ügyek témakörében rendszeresen kerülnek megtartásra képzések a bírák számára. Emellett a magyar bírói kar a nemzetközi képzéseken, konferenciákon is rendszeresen képviselteti magát.
2 A visszavitel iránti kérelmekre vonatkozó gyakorlat és eljárás az elsőfokú bíróságon
2.1 Vannak-e különleges gyakorlati és eljárási szabályok a visszavitel iránti kérelmekre vonatkozóan? Ha igen, kérjük, röviden foglalja össze az eljárást, és adott esetben adja meg a kapcsolódó linket
Az ügytípus elbírálása nemperes eljárás keretében, soron kívül történik, első és másodfokon egyenként 6 hetes elintézési határidővel. Az elsőfokú eljárásban a meghallgatást a kérelemnek a bírósághoz történő érkezését követő 8 napon belül kell kitűzni. Gyorsítja az eljárást az is, hogy az általános eljárási határidőkhöz képest rövidebb határidőkkel dolgozik a bíróság, és az eljárásban szünetelésnek nincs helye.
A 2021. évi LXII. törvény előírja az ügy érdemi elintézése előmozdításának követelményét:
-
amennyiben a kérelmezett és a gyermek a kérelemben megjelölt címen nem lelhető fel, a bíróság az eljárást felfüggeszti és haladéktalanul intézkedik a tartózkodási helyük hatósági felkutatása érdekében;
-
amennyiben a gyermeket másik részes államba vitték, a bíróság az eljárás megszüntetése után a szükséges intézkedések megtétele érdekében a központi hatóságot haladéktalanul értesíti.
Speciális eljárási szabály az is, hogy a bíróság az általános szabályok szerinti feltételek fennállása hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést a kérelmező és a gyermek közötti kapcsolattartásról.
A Törvény az eljárás soron kívüli elintézéséhez igazodó határidő tűzésével lehetővé teszi közvetítés igénybevételét.
Ide tartozó rendelkezés az is, hogy a Törvény előírja a felek személyes és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek érdekelti meghallgatásának a kötelezettségét azzal, hogy további bizonyítás felvételét csak a hágai gyermekelviteli egyezmény, valamint az (EU) 2019/1111 Rendelet által meghatározott körben teszi lehetővé. Amennyiben valamely bizonyítékot külföldről kell beszerezni, a bíróság kérheti a központi hatóság közreműködését.
Lényeges eljárási szabály, hogy magánszakértői vélemény az eljárásban nem használható fel, a bíróság indokolt esetben maga rendel ki szakértőt. Itt kell megjegyezni, hogy ez az eljárás soron kívüli befejezését nehezítő körülmény, ami a szakértőhiányból és a szakértők leterheltségéből, így a szakvélemény beterjesztésének lehetséges elhúzódásából adódhat.
Az elsőfokú bíróság a döntését előzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja és védelmi intézkedéseket is hozhat.
A bíróság határozatát soron kívül köteles a feleknek kézbesíteni.A határozat ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, a fellebbezésre vonatkozó észrevételeit az ellenérdekű fél a fellebbezés vele történő közlésétől számított öt napon belül terjesztheti elő.
Garanciális rendelkezés, hogy az ügy elintézésében csak bíró vehet részt, a joghoz való hozzáférést pedig az biztosítja, hogy az eljárás tárgyi költségmentes.
2.2 Milyen lépéseket tesznek a Brüsszel IIb. rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hathetes határidő betartása érdekében?
Mivel az ügy soron kívüli és a bíráknak a hathetes határidőt be kell tartaniuk, sokszor az elsőfokú bírók a tárgyalási napjaikon kívül (a magyar bíráknak heti két nap tárgyalási napjuk van), ún. pótnapon intézik ezeket az ügyeket. A másodfokú tanácsok az ügyek kitűzése során előzetesen figyelemmel vannak az ügyek lehetséges érkezésére.
2.3 Amennyiben közvetítés alkalmazására kerül sor, milyen lépéseket tesznek azon kockázat kiküszöbölésére, hogy a közvetítésre utalás a hathetes határidő megsértésével járhat? Hogyan vizsgálja a bíróság, hogy a Brüsszel IIb. rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell-e biztosítani a kapcsolattartást? Vizsgálja-e a bíróság, hogy a kapcsolatfelvételt kizárólag az egyik fél kérelmére kell-e biztosítani, vagy hivatalból is megteheti?
A közvetítésre rövid határidőt enged a bíróság, figyelemmel a megegyezésnek az adott esetben reális esélyére/lehetőségére is.Bár az elsőfokú bíróság rendszeresen tájékoztatja a feleket a közvetítés lehetőségéről, nem jellemző, hogy az elviteli eljárásokban a felek kérjék a közvetítés elrendelését vagy közvetítőhöz fordulnának. Ezekben az ügyekben kötelező közvetítés elrendelésére nincs lehetőség.
Több esetben is előfordult, hogy a kérelmező ideiglenes intézkedéssel kérte a kapcsolattartás szabályozását az eljárás ideje alatt. A bíróság ilyenkor a felek személyes meghallgatása, illetőleg a gyermek meghallgatása után soron kívül, ideiglenes intézkedéssel rendezi az eljárás időtartama alatt a kérelmező és a gyermek közötti kapcsolattartást.
A bíróság a kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmet az ellenérdekű fél részére észrevételezés céljából megküldi. Ugyanakkor a bíróság a kapcsolattartásról akár hivatalból – akkor is hozhat ideiglenes intézkedést, ha annak általános szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn: így adott esetben nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmezőnek a kérelmezett távollétében megtartott személyes meghallgatáson előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmét nem közölte a kérelmezettel, hanem – a közelgő karácsonyi ünnepkörre figyelemmel –szabályozta a kapcsolattartást.A kapcsolattartás szabályozása jellemzően az egyik fél kérelmére történik az elviteli ügyekben.
2.4 Hogyan van lehetősége a gyermeknek arra, hogy a visszaviteli eljárás során kifejtse véleményét? Kérjük, ismertesse, ki hallgatja meg a gyermek véleményét, és az eljárás mely szakaszában hallgatják meg véleményüket
Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a bíróság meghallgatja: ez az elsőfokú eljárásban a bíróság által, vagy – szakértő kirendelése esetén – a szakértő által történhet meg.
Az általános gyakorlat az, hogy a szakértői bizonyítás időigényessége miatt a gyermek meghallgatását (hacsak valamely különös ok miatt a szakértői bizonyítás elengedhetetlen) a bíróság végzi el. A gyermeket a bíró a PKKB-n rendelkezésre álló gyermekmeghallgató szobák valamelyikében hallgatja meg oly módon, hogy a gyermek meghallgatásán sem a felek, sem a felek jogi képviselők nem vesznek részt. Az eljáró bíró dönt arról, hogy az eljárás mely szakaszában hallgatja meg a gyermeket. A gyermek meghallgatás szabályairól a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezik.
A meghallgatás azért az elsőfokú bíróság feladata, mert a másodfokú bíróság iratok alapján, meghallgatás nélkül dönt az ügyben.
2.5 A visszavitel iránti kérelmek bírósági tárgyalásainak száma bírósági mérlegelési jogkörbe tartozik-e, vagy az Ön jogrendszere meghatároz-e egy erre vonatkozó minimális/maximális számot? Ha nem, kérjük, fejtse ki
Minden esetben a bíró dönti el, hogy a törvényi határidőn belül hány meghallgatás kitűzése indokolt, erre külön eljárási szabály nincs.
2.6 Elfogadják-e a szóbeli tanúvallomásokat a tárgyaláson? Ha igen, elfogadják-e a szóbeli előterjesztéseket az írásbeli érvek kiegészítéseként?
A felek a beadványaikat írásban terjesztik elő. A bíróság a feleket személyesen hallgatja meg. Tekintettel arra, hogy a magyar joggyakorlat a közvetlenség elvén alapul, ezért a tanúkat is meg kell hallgatnia a bíróságnak, írásbeli nyilatkozat mérlegelésére csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Arról, hogy az idézni kívánt tanút a bíróság meghallgatja-e vagy sem, a bíró dönt. Amennyiben a bíróság egy tanú meghallgatása iránti bizonyítási indítványt elutasít, döntését az érdemi határozatában indokolnia kell.
2.7 Részt kell-e vennie a kérelmezőnek a tárgyaláson? Vannak-e eljárási következményei abban az esetben, ha a kérelmező nem jelenik meg a tárgyaláson?
A Törvény szerint a bíróság a feleket személyesen meghallgatja. A kérelmező személyes megjelenésének hiánya az érdemi döntés meghozatalának nem akadálya, azonban, ha a kérelmező a meghallgatáson személyesen nem jelenik meg és a bíróság nem tudja őt videokonferencia útján sem meghallgatni, ezt a körülményt a bíróság az eljárás adatainak együttes mérlegelésekor megfelelően értékeli és döntését a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg.
2.8 Rendelkeznek-e a bíróságok olyan videokonferenciához szükséges berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik az érintettek videokonferencia útján történő bejelentkezését? Milyen jogi keretek között lehet videokonferenciát alkalmazni a tárgyaláson? Létezik-e külön jogi keret a visszaviteli eljárások során lefolytatott meghallgatásokra vonatkozóan?
A Pp. lehetővé teszi a felek telekommunikációs eszközön keresztül történő meghallgatását, erre az elsőfokú bíróságon a szükséges technikai háttér biztosított.
Nem létezik külön jogi keret a visszaviteli eljárások során lefolytatott meghallgatásokra vonatkozóan ebben a körben.
2.9 Milyen típusú intézkedések hozhatók, beleértve az ideiglenes vagy védelmi intézkedéseket (biztosítékok) a gyermek biztonságos visszavitelének biztosítása érdekében?
A fentebb már kifejtettek szerint a bíróság a kapcsolattartásról ideiglenes intézkedést hozhat.
Lehetőség van védelmi intézkedés meghozatalára is: a bíróság a gyermek visszavitelének elrendelésével egyidejűleg védelmi intézkedést hozhat annak érdekében, hogy megvédje a gyermeket a Hágai Egyezmény 13. cikk b.) pontja szerinti testi, vagy lelki károsodás súlyos kockázatától. Elrendelheti: a kérelmezett és a gyermek megélhetéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás ügyvédi letétbe helyezését; a kérelmezett és a gyermek lakhatásához nyújtott támogatást, vagy a kérelmező és a gyermek közötti felügyelt kapcsolattatást.
3 Jogorvoslatok
3.1 Érkezik-e fellebbezés az elsőfokú bíróságtól?
Igen, az elsőfokú bíróság döntése ellen rendszeresen fellebbezést terjeszt elő valamelyik fél. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság az ügy összes iratát elbírálás céljából a másodfokú bíróságnak haladéktalanul megküldi.
3.2 Amennyiben fennáll a jogorvoslati jog, ez feltétlen jellegű-e, vagy a fellebbezés engedélyhez kötött? Illetőleg a fellebbezésnek csak jogkérdés tekintetében adnak helyt?
A jogorvoslati jog mindkét felet külön engedély nélkül megilleti: az elsőfokú bíróság végzésével szemben – az általános 15 napos fellebbezési határidőtől eltérően – 8 napon belül van helye fellebbezésnek, amely a végzést mind anyagi, mind eljárási szempontból támadhatja.
3.3 Fellebbezés esetén automatikusan felfüggesztik-e a visszavitelt elrendelő határozatot, vagy azt végre lehet hajtani?
Az elsőfokú bíróság a végzését előzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja.
3.4 Van-e lehetőség második jogorvoslatra? Amennyiben igen, szükség van-e engedélyre?
A másodfokú bíróság jogerős végzésével szemben a Kúria előtt – a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint – felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető.
A fél a másodfokú bíróság (illetve a Kúria) határozatával szemben az Alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasszal élhet.
3.5 Milyen speciális tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a fellebbviteli bíróságok?
A fellebbviteli bíróságok megfelelő speciális szakértelemmel rendelkeznek.
A fellebbezéseket a másodfokú bíróság kijelölt tanácsa, illetve 2025. október 1-től két kijelölt tanácsa bírálja el.
3.6 Milyen határidőket alkalmaznak a fellebbezés és adott esetben a második jogorvoslat elbírálására vonatkozóan? Gyorsított eljárás esetén a bíróság alapokmánya, eljárási szabályzata vagy a gyakorlat alapján határozzák meg a prioritást?
A fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet soron kívül, hat héten belül kell elbírálnia a fellebbviteli bíróságoknak. Az ügyek elbírálása ezen belül érkezési sorrendben történik.
3.7 A Brüsszel IIb. rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban melyek azok az eljárási lépések, amelyeket meg kell tenni ahhoz, hogy a hathetes cél elkezdődjön annak érdekében, hogy a felsőbb szintű bíróság megvizsgálhassa a fellebbezést?
Az elsőfokú végzéssel szemben benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság küldi meg az ellenérdekű félnek az esetleges észrevételei előterjesztése érdekében. Amennyiben a felterjesztés feltételei fennállnak (valamennyi releváns határidő letelt és irat beérkezett), az elsőfokú bíróság az összes iratot soron kívül továbbítja a másodfokú bírósághoz: az így előkészített ügy a felülbírálatra alkalmas és nincs akadálya a másodfokú bíróságra vonatkozó határidő betartásának.
4 A bíróság által hozott visszavitelt elrendelő határozatok végrehajtása
4.1 4.1 Melyik hatóság illetékes a visszavitelt elrendelő határozatok végrehajtásának ügyében?
A végrehajtásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályai az irányadók.
A végrehajtást az elsőfokú határozatot hozó bíróság végrehajtási lap (végrehajtható okirat) kiállításával rendeli el és a kötelezett, illetve a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes bíróság foganatosítja.
A gyermek átadása tárgyában önálló bírósági végrehajtó intézkedik: először felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre, ennek érdekében értesíti a gyámhatóságot, eredménytelenség esetén a végrehajtást a gyámhatóság és a rendőrség bevonásával foganatosítja.
4.2 A visszavitelt elrendelő határozatok ideiglenesen végrehajthatók-e? Ha igen, erről a bíróság automatikusan dönt-e, vagy a kérelmezőnek ezt kérnie kell? A visszavitelt elrendelő határozat megtámadása hogyan érinti az ideiglenes végrehajthatóságot?
A visszavitelt elrendelő elsőfokú végzés – főszabály szerint – előzetesen nem végrehajtható, erről kérelemre határozhat a bíróság.
4.3 Mi az eljárás a visszavitelt elrendelő határozatok végrehajtására? Vannak-e olyan jogi intézkedések (például szankciók), amelyek segíthetnek a visszavitelt elrendelő határozat végrehajtásának biztosításában?
Ha a végrehajtani kért határozat védelmi intézkedést tartalmaz és végrehajtása Magyarországon lehetséges, azonban a végrehajtást kérő a védelmi intézkedésnek nem tett eleget, a bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja.
A gyermek átadásával kapcsolatosan a bíróság a végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre, ennek elmaradása esetén elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.
A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról és az eljárás eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon közölje a végrehajtóval.
A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén, vagy ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. A gyermeket a végrehajtást kérőnek, vagy a végrehajtást kérő távollétében a gyámhatóság által jóváhagyott meghatalmazottjának vagy a gyámhatóságnak kell átadni.
A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő személynek a gyermek egészségi állapotáról és egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek ismerete a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti.
A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb tárgyak átadása külön eljárás keretében teljesíthető.
A végrehajtó indítványára a rendőrség eltávolíthatja a kötelezettet és más személyeket a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt a gyermek átadásának helyszínéről.
Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címén nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést, és ha annak szükségessége felmerül, nemzetközi körözést rendel el.
4.4 Kérjük, ismertesse a visszavitelt elrendelő határozatok végrehajtása felfüggesztésének és megtagadásának kérelmezésére vonatkozó eljárást
Ha a kérelmezett a végrehajtás megszüntetése iránti pert indít , a perre irányadó speciális szabályok alapján lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését .A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
A perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság illetékes. A bíróság a perben soron kívül jár el. Ebben az eljárásban a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő 1 hónap.
Egyebekben fő szabály szerint a végrehajthatóság a jogerős (másodfokú) végzéshez kapcsolódik. Amennyiben a jogerős végzéssel szemben a fél a Kúria előtt felülvizsgálati eljárást kezdeményez, egyidejűleg kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amelyről a Kúria határoz.
Ha a fél alkotmányjogi panasszal él, az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti a végrehajtást. Az elsőfokú bíróság felfüggeszti a végrehajtást, amennyiben erre az Alkotmánybíróság felhívta.
5 A külföldi bíróságok által hozott megkülönböztetett határozatok érvényesítése
5.1 Milyen hatóság lenne felelős a Brüsszel IIa. rendelet 11. cikkének (8) bekezdésében említett külföldi úgynevezett felülbírálati határozat, vagy a Brüsszel IIb. rendelet 29. cikkének (6) bekezdése szerinti külföldi megkülönböztetett határozat végrehajtásáért, amely a megkeresett államban az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti megtagadást követően a gyermek visszavitelét vonja maga után?
A bírósági végrehajtásról szóló törvénynek megfelelően vármegyénként egy bíróság illetékes e határozatok végrehajtásának elrendelésére: a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti (megyei) törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
6 Bírói kapcsolattartás
6.1 Az Önök országa kijelölt-e a hivatalos vagy nem hivatalos módon szakértő bírót a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatba (EIH-polgári)/a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatába?
A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat bíró kapcsolattartója a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája.
A Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatába delegált bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája.
6.2 Amennyiben igen, a jelölt bíró hivatalban lévő bíró-e? A jelölés hivatalos vagy nem hivatalos módon történt-e?
Mindkét jelölés hivatalos jelölés, mindkét jelölt hivatalban lévő bíró, akiket kapcsolattartói munkájuk ellátására központi igazgatási feladattal bízott meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke.