1. Mely uniós szabályok alkalmazandók?
Amennyiben a gyermeket jogellenesen elvitték egy, az elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba, vagy jogellenesen ott tartják, az 1980. évi Hágai Egyezményt kell alkalmazni, amelyet a Brüsszel IIb. rendelet III. és IV. fejezete egészít ki. A rendelet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazandó.
A Brüsszel IIb. rendelet alkalmazására vonatkozó gyakorlati útmutató ezen az oldalon található: EIH-kiadványok.
2. Mi a bíróság előtti eljárás, és mit vizsgál a bíróság a gyermek visszaviteléről való döntés során?
A visszaviteli eljárást azon tagállam bírósága előtt kell megindítani, ahol a gyermek jelenleg tartózkodik. Az eljárás megindítását közvetlenül a visszavitelt kérő szülők kezdeményezhetik, vagy valamely központi hatóság segítségével.
A bíróság gyorsan jár el a kérelemmel kapcsolatos eljárásban. Kivételes körülményektől eltekintve a határozatot legkésőbb a kérelem bírósághoz való beérkezésétől számított hat héten belül meg kell hozni.
A visszaviteli eljárásban eljáró bíróság fő feladata annak megállapítása, hogy sor került-e jogellenes elvitelre (a gyermeket a jogellenes elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba vitték vagy ott tartották-e, és ez megsértette egy másik személy felügyeleti jogát), és ha igen, annak biztosítása, hogy a gyermeket haladéktalanul visszavigyék az elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamba.
A bíróság elsősorban azt ellenőrzi, hogy:
- a gyermeket az elvitelt megelőzően a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba vitték vagy ott tartották,
- az elvitel vagy visszatartás sérti-e a felügyeleti jogot, és
- a felügyeleti jogot közösen vagy külön gyakorolták, illetve az elvitel vagy visszatartás nélkül gyakorolták volna.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, a bíróságnak főszabály szerint el kell rendelnie a gyermek visszavitelét, kivéve, ha az 1980. évi Hágai Egyezményben meghatározott korlátozott megtagadási okok valamelyike alkalmazandó.
A gyermek számára valódi és tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejtse véleményét, amennyiben képes azt kialakítani. A gyermek visszavitelét kérő személy számára is biztosítani kell a meghallgatás lehetőségét. Ha ez a feltétel nem teljesül, a bíróság nem tagadhatja meg a gyermek visszavitelét.
Adott esetben a bíróság ideiglenes vagy védelmi intézkedéseket is hozhat a gyermek biztonságának garantálása vagy a visszavitelt kérő szülővel való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében. Az ilyen intézkedések nem késleltethetik indokolatlanul a visszaviteli eljárást.
Az eljárás során a bíróság arra ösztönzi a feleket, hogy vegyék fontolóra a közvetítést vagy az alternatív vitarendezés egyéb formáit, feltéve, hogy ez nem ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével. A családjogi közvetítői eljárással kapcsolatos további információkért látogasson el az oldal alján található linkre.
Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságai továbbra is joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, beleértve a felügyeleti jog kérdését is.
3. Elutasíthatja-e a gyermek visszavitelét annak az országnak a bírósága, ahova a gyermeket jogellenesen elvitték?
Amennyiben megállapítást nyer, hogy a gyermeket jogellenesen vitték el, a gyermek jogellenes elvitelének helye szerinti ország bírósága csak akkor tagadhatja meg a gyermek visszavitelét:
- ha a hátrahagyott szülő a jogellenes elvitel időpontjában ténylegesen nem gyakorolta felügyeleti jogát vagy beleegyezett, illetőleg később elfogadta az elvitelt vagy visszatartást (az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja);
- ha fennáll annak komoly veszélye, hogy a visszavitel testi vagy lelki károsodást okozna a gyermeknél (az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja). A visszavitelt azonban nem lehet megakadályozni, ha megfelelő intézkedéseket hoztak a gyermek védelmére(a Brüsszel IIb. rendelet 27. cikkének (3) bekezdése);
- ha a gyermek ellenzi a visszavitelét (az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkének (2) bekezdése);
- ha a visszavitel a megkeresett államnak az emberi jogok védelmével és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos alapelveibe ütközne (az 1980. évi Hágai Egyezmény 20. cikke).
Még ha meg is tagadták a gyermek visszavitelét, a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai továbbra is dönthetnek a felügyeleti jogról, figyelembe véve többek között a visszavitel megtagadásának okait. A gyermek visszavitelét elrendelő határozatok más tagállamokban is végrehajthatók lesznek.
4. Mi történik, ha a bíróság elrendeli a gyermek visszavitelét?
Ha a bíróság elrendeli a gyermek visszavitelét, határozata az adott állam nemzeti jogával összhangban végrehajtható abban a tagállamban, ahol azt kibocsátották.
Ha a gyermeket ezt követően egy másik tagállamba viszik, a visszavitelt elrendelő határozat elismerhető és végrehajtható ott anélkül, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján új visszaviteli eljárást kellene indítani.
A származási tagállam bíróságának jogerős határozatát a másik uniós országban automatikusan elismerik és az végrehajtható anélkül, hogy végrehajthatóvá kellene nyilvánítani (a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése), feltéve, hogy a bíróság kiállította a Brüsszel IIb. rendelet szerinti megfelelő tanúsítványt.
Kérjük, válassza ki a releváns ország zászlaját a részletes nemzeti információk megjelenítéséhez.
5. Kapcsolódó linkek:
- A beérkező visszaviteli ügyek központi hatóságok általi feldolgozása
- Központi hatóság keresése az Ön uniós országában és egyéb kapcsolódó információk
- Gyakorlati útmutató a Brüsszel IIb. rendelet alkalmazásához
- Tájékoztató füzet a gyermek másik tagállamba történő, szülő általi jogellenes elviteléről
- Családjogi közvetítői eljárás
- A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencián a gyermekek jogellenes külföldre vitelével foglalkozó egység