Az európai fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos bírósági illetékek

Bevezetés

A polgári peres eljárásra vonatkozó illetékeket az eljárási költségekről (polgári ügyek) szóló 2005. július 28-i törvény (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: 2014. évi Jogi Közlöny, 1025. szám) szabályozza. Általában minden keresetlevél benyújtásáért illetéket kell fizetni, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott eljárás keretében benyújtott kérelmeket is beleértve. A bírósági költségekről (polgári ügyek) szóló törvény (IV. cím – A bírósági költségek alóli mentesség) lehetővé teszi az ilyen költségek alóli mentesítés iránti kérelem benyújtását.

Milyen illetéket kell fizetnem?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás esetében alkalmazandó díjak a vitatott összeg összegétől függő rögzített díj, valamint a 20 000 PLN-t meghaladó összeg esetén fizetendő arányos díj.

Mennyit kell fizetni?

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmek díját a vitatott összeg alapján állapítják meg:

1. legfeljebb 500 PLN: 30 PLN összegű díj;
2. 500 PLN és 1 500 PLN összeg között: 100 PLN összegű díj;
3. 1 500 PLN és 4 000 PLN összeg között: 200 PLN összegű díj;
4. 4 000 PLN és 7 500 PLN összeg között: 400 PLN összegű díj;
5. 7 500 PLN és 10 000 PLN összeg között: 500 PLN összegű díj;
6. 10 000 PLN és 15 000 PLN összeg között: 750 PLN összegű díj;
7. 15 000 PLN és 20 000 PLN összeg között: 1 000 PLN összegű díj;

Tulajdonjogi ügyekben, ha a jogvita tárgyát képező összeg vagy a fellebbezés tárgyát képező érték meghaladja a 20 000 PLN-t, ezen összeg vagy érték 5 %-ának megfelelő, legfeljebb 200 000 PLN összegű arányos illetéket kell fizetni.

Az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetében az illeték fele fizetendő.

Mi történik akkor, ha nem fizetem be időben a bírósági illetéket?

Az 1964. november 17-i polgári perrendtartás (Jogi Közlöny, 43. szám, 269. tétel, módosítva) 126². §cikke értelmében a bíróság nem jár el olyan eljárási irat alapján, amelyre vonatkozóan az előírt illetéket nem fizették be. Más szóval vagy az illetéket meg kell fizetni, ha az eljárási iratot (keresetlevelet) a megfelelő illetékes bírósághoz nyújtják be, vagy a bírósági költségek alóli mentesség iránti kérelmet kell benyújtani.

Az illeték megfizetése elmaradásának eljárási következményeiről többek között a polgári perrendtartás 130. cikke és 130. cikkének ⁽²⁾ bekezdése rendelkezik.

A polgári perrendtartás 130. cikke szerint, ha az eljárási irat (a keresetlevelet is beleértve) az illetékfizetés elmaradása miatt nem vizsgálható, az elnöklő bíró felhívja az adott felet, hogy fizesse be az illetéket egy héten belül, amelynek elmulasztása esetén az eljárási irat visszaküldésre kerül. Ha az eljárási iratot külföldön élő személy nyújtotta be, aki nem jelölt ki képviselőt Lengyelországban, az elnöklő bíró az illeték befizetésére egy hónapnál nem rövidebb határidőt szab meg. Amennyiben az illetéket nem fizetik be az előírt határidőn belül, az eljárási iratot visszaküldik a fél részére. Ha az illetéket az előírt határidőn belül befizetik, az eljárási irat a benyújtása napjától joghatást vált ki.

A polgári perrendtartás 130. cikkének⁽²⁾ bekezdése alapján az ügyvéd vagy szabadalmi ügyvéd által benyújtott olyan eljárási iratot, amely után az illetéket nem fizették meg, fizetési felhívás kibocsátása nélkül visszaküldik, ha az illeték összege állandó vagy az a jogvita tárgyát képező, a fél által megjelölt összeghez igazodik. Amennyiben azonban az eljárási irat után fizetendő illetéket az irat visszautasításáról hozott határozat kézbesítésétől számított egy héten belül befizetik, az irat a benyújtása napjától joghatást vált ki.

Hogyan tudom befizetni a bírósági illetéket?

A polgári ügyekben irányadó bírósági illetékek megfizetésére vonatkozó szabályozást az igazságügyi miniszternek a polgári ügyekben irányadó bírósági illetékek megfizetésére vonatkozó szabályozásról szóló, 2016. március 21-i rendelete (Jogi Közlöny, 27. szám, 199. tétel) tartalmazza, amely a fent említett, az eljárási költségekről (polgári ügyek) szóló törvényt végrehajtó szabályozást foglal magában.

A polgári ügyekben a bírósági illetékek nem készpénz formában befizethetők a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folyószámlájára (a számla adatai beszerezhetők közvetlenül a bíróságtól vagy a bíróság honlapjáról vagy az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról), közvetlenül a bíróság pénztárában vagy illetékbélyegek formájában, amelyek a bíróság pénztárában vásárolhatók meg.

Mi a teendőm azután, hogy megfizettem az illetéket?

Az illeték megfizetését, valamint az esetleges szabálytalanságok megoldását követően a bíróság európai fizetési meghagyást bocsát ki.