Költségmentesség | Európai igazságügyi portál

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Az ügy bíróság elé viteléhez a felperesnek meg kell fizetnie a bírósági illetéket és az ügyvédi közreműködésért fizetendő díjakat. Ezek a jogi költségek. Ha a bíróság a felperes javára dönt, általában kötelezi a pervesztes felet a felperes perköltségének a viselésére. Ebben az esetben a pervesztes fél viseli azokat a költségeket, amelyek a felperesnél az ügy bíróság elé vitelével kapcsolatban felmerültek.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentesség a peres feleknek az őket közvetlenül és személyesen érintő jogi érdekek tekintetében biztosított jogi segítségnyújtás, amennyiben a jogszabályok vagy egyéb kapcsolódó szabályok ilyen költségmentességről rendelkeznek. A támogatott költségmentesség esetében az ügyvédi költségeket az állam fizeti.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

A támogatott költségmentességre való jogosultság az Ön összesített jövedelmétől és a megvédendő érdek típusától függ. További információk a Költségmentességi Tanács honlapján (Raad voor Rechtsbijstand) találhatók. Kezdőlap – Rechtsbijstand.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Igen. Hollandiában a (támogatott) költségmentességet a tanácsadási szakaszban engedélyezik, és minden típusú eljárásra kiterjed. Lásd azonban az előző kérdésre adott választ is. Hollandiában államilag támogatott közvetítői eljárás is elérhető.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Polgári ügyekben ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárást lehet indítani. Közigazgatási ügyekben az eljárás bármely szakaszában, vagyis az eredeti panasszal, valamint az első- és a másodfokú fellebbezéssel összefüggésben is ideiglenes intézkedés kérelmezhető.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Hollandiában a támogatott költségmentesség iránti kérelmet főszabály szerint ügyvéd nyújtja be a Költségmentességi Tanácshoz. Az ügyvédnek ilyen esetben szerepelnie kell a Költségmentességi Tanács nyilvántartásában.

Ön egy másik uniós tagállamból származik? Ebben az esetben a kérelmet tagállama továbbító hatóságán (általában az Igazságügyi és Biztonsági Minisztériumon, valamely bíróságon vagy más, erre kijelölt szervezeten) keresztül nyújthatja be. A kérelmet ezt követően továbbítják a holland átvevő hatósághoz, azaz a Költségmentességi Tanácshoz.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A támogatott költségmentességre való jogosultságot pénzügyi teszt és az érdekre irányuló teszt alapján vizsgálják (ld. 3. és 4. pont). A pénzügyi teszthez a Költségmentességi Tanács részére igazoló dokumentumokat kell benyújtania a megelőző két évre vonatkozó éves jövedelméről. A Költségmentességi Tanács számára az is elegendő, ha bizonyítani tudja, hogy a saját tagállamában költségmentességre jogosult.

Az érdekre vonatkozó teszthez olyan igazoló dokumentumokat kell benyújtania, amelyek igazolják az ügyhöz fűződő érdekét, például azt, hogy mire irányul az eljárás, mennyi pénz forog kockán, hogy az ügy az Ön vállalatának érdekeihez kapcsolódik-e, illetve hogy milyen lépéseket tett a jogvita megoldása érdekében.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Raad voor Rechtsbijstand (Költségmentességi Tanács)

Postbus 70503

5201 CD Den Bosch

Hollandia

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Ön és adott esetben az ügyvédje írásban megkapja a kérelme tárgyában hozott határozatot. Ebből kiderül, hogy sikeres volt-e a kérelme. Ha a döntés Önre nézve kedvezőtlen, fellebbezést nyújthat be.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha Ön jogosult támogatott költségmentességre, a legtöbb esetben önrészt kell fizetnie az ügyvéd részére; ennek összegét a Költségmentességi Tanács állapítja meg.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Hollandiában Ön választhat ügyvédet. Az ügyvédnek azonban szerepelnie kell a Költségmentességi Tanács nyilvántartásában. Itt kereshet ügyvédet: Ügyvéd keresése – költségmentesség

Ha ez nem lehetséges, a Költségmentességi Tanács mint átvevő hatóság segíthet Önnek abban, hogy ügyvédet találjon.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Abban az esetben is kell önrészt fizetnie az ügyvéd részére, ha Ön jogosult támogatott költségmentességre. Ha bírósághoz fordul, bírósági illetéket is kell fizetnie. Akkor is előfordulhat, hogy díjakat kell fizetnie, ha külső szakértők vagy bírósági végrehajtó szolgáltatásait kell igénybe vennie. Végül pedig, ha a bíróság Ön ellen dönt, kötelezhetik Önt az eljárás költségeinek a viselésére (ideértve a másik fél költségeit is).

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ön. Azonban előfordulhat, hogy a saját tagállamában költségekhez való hozzájárulást igényelhet.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Igen.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az ügy eredményeként Ön az akkori összeghatár felét meghaladó összeget kap (vagy arra jogosulttá válik), a Költségmentességi Tanács úgy határozhat, hogy visszavonja a költségmentességre való jogosultságát. Ebben az esetben úgy tekintendő, hogy Ön ki tudja fizetni a jogi segítségnyújtás költségeit.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességre való jogosultságáról szóló, a Költségmentességi Tanács által meghozott határozat ellen a Költségmentességi Tanácsnál fellebbezhet. A fellebbezés tárgyában hozott határozatot a körzeti bíróságon (Rechtbank) támadhatja meg, másodfokon pedig az Államtanács (Raad van State) közigazgatási jogi osztályához (Afdeling bestuursrechtspraak) fordulhat.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

Nem.

Last update: 19/08/2025

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4 - Jogaim a bírósági határozathozatalt követően

Fellebbezhetek az elsőfokú bíróság ítélete ellen?

Az ítélet kihirdetése után az elsőfokú bíróságnak meg kell kérdeznie Önt, hogy kíván-e fellebbezni. Ön elfogadhatja a döntést, fellebbezhet, vagy háromnapos határidőt kérhet annak megfontolására, hogy kíván-e fellebbezni.

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A szóbeli fellebbezés utóbb írásban indokolható. Ha Ön az ítélethirdetéskor nincs jelen, Önnek kézbesítik az ítéletet, és Ön a kézhezvételtől számított nyolc napon belül fellebbezhet. Fellebbezni ténybeli és jogi okból is lehet.

A fellebbezésben olyan új tényt állíthat és olyan új bizonyítékokra hivatkozhat, amelyről az ítélethirdetés után szerzett tudomást. Olyan bizonyítást is indítványozhat, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött.

Mi történik, ha fellebbezek?

A másodfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ítélet az ügy tényállására tekintettel megalapozott és jogilag helyes-e, és hogy az elsőfokú eljárás jogszerű volt-e.

A bíróság a fellebbezésről tárgyaláson vagy nyilvános ülésen (lásd alább) dönt. Önnek lehetősége van személyesen megjelenni a fellebbviteli bíróság előtt, kivéve, ha a bíróság tanácsülésen (csak a bírák jelenlétében) dönt. Ez ritkán történik, jellemzően olyan esetben, amikor Önre mint vádlottra kedvező döntés születhet (pl. felmentés vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása eljárási szabálysértés miatt).

A fellebbezési tárgyalást az ügy iratainak a fellebbviteli bírósághoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül kell kitűzni.

Nincs különbség a fellebbezés elintézésében, ha Ön előzetes letartóztatásban van a fellebbezéskor. Bár elvileg ilyenkor az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtt?

A fellebbviteli bíróság előtt bizonyításnak csak akkor van helye, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.

Ha bizonyítást nem kell felvenni, akkor nyilvános ülést tartanak. A tárgyaláson és a nyilvános ülésen ugyanazok a szabályok érvényesülnek, Önnek ugyanazok a jogai, mint az elsőfokú bírósági eljárásban. Az egyedüli különbség az, hogy mind a nyilvános ülés, mind a tárgyalás megtartható az Ön távollétében, ha idézésre nem jelenik meg.

A fellebbviteli bíróság többféle döntést hozhat. Az elsőfokú ítéletet helyben hagyhatja, ha azt nem kell hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. A fellebbviteli bíróság csak akkor változtathatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott jogszabályt, vagy ha a fellebbviteli bíróság megállapítása szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és ez a hiba a fellebbviteli bíróság előtt lefolytatott bizonyítás segítségével kiküszöbölhető.

A bíróság hatályon kívül is helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét. Ilyenkor megszünteti az eljárást vagy új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot (pl. súlyos eljárási szabálysértés vagy nagyfokú megalapozatlanság esetén).

Fontos tudnia, hogy az Ön eredeti büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha az Ön terhére fellebbezést jelentettek be (pl. az ügyész). Tehát Ön nem kerülhet rosszabb helyzetbe az Ön javára bejelentett fellebbezés eredményeként.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés sikertelen, a másodfokú bíróság helybenhagyja az elsőfokú döntést. Ha sikeres, a bíróság megváltoztatja a döntést (Önt felmenti, vagy enyhíti a büntetését), vagy hatályon kívül helyezi azt és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A másodfokú bíróság döntése jogerős, az ellen további fellebbezésnek nincs helye, kivéve ha Önt az elsőfokú bíróság felmentette, de a másodfokú bíróság elítélte. Ilyenkor Ön fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz. Az ügyész is fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz, ha pl. Önt első fokon elítélték, de a másodfokú bíróság felmentette.

Perújításnak akkor lehet helye, ha új tény, bizonyíték merül fel az ügyben, a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatra pedig súlyos jogi hiba esetén kerülhet sor.

Nem jár Önnek automatikusan kártalanítás, ha a fellebbezés sikeres és Önt felmentik. Ebben az esetben kártérítést követelhet az Önt elítélő bíróságtól. Önnek bizonyítania kell, hogy a bíróság jogellenesen járt el. Ha Ön a büntetőeljárás során előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben volt, és utóbb felmentették, Önnek kártalanítás jár. Ilyenkor is pert kell indítania, de ilyenkor csak a kárának összegét kell bizonyítania, a bírósági eljárás jogellenességét nem.

A jogerős felmentését követően nem lehet nyoma semmilyen nyilvántartásban annak a ténynek, hogy Ön ellen korábban büntetőeljárás folyt.

Ha elítélnek, bíróság elé állíthatnak újra ugyanazon bűncselekmény miatt?

Ugyanazon bűncselekmény miatt senkit nem lehet még egyszer bíróság elé állítani.

Egy másik tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalást követően?

Ha Ön nem magyar állampolgár és másik uniós tagállamból származik, kiutasítható Magyarország területéről, ha olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha Ön legalább tíz éve tartózkodik jogszerűen az országban, fiatalkorú vagy a családja Magyarországon él, a kiutasítása csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendelhető el. A kiutasítás a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet végleges, rendszerint azonban legfeljebb 10 évre szól. A döntés ellen az általános szabályok szerint lehet fellebbezni.

A vádakra/elítélésre vonatkozó információk

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága több esetben nyilvántarthatja adatait, pl. ha Ön ellen büntetőeljárás van folyamatban, ha kényszerintézkedést alkalmaztak Önnel szemben vagy ha elítélték.

Ez büntetőügyekben az Ön hozzájárulása nélkül megtehető, és nem is kap külön tájékoztatást arról, hogy az adatokat nyilvántartásba veszik. Az adatok tárolásának ideje (általában legalább 3, legfeljebb 12 év) az elkövetett cselekmény jellegétől és az Önre kiszabott büntetéstől függ. Ha Önnek az adatai kezelése ellen kifogása van, a Bűnügyi Nyilvántartó Hatósághoz fordulhat írásban panasszal, vagy kérheti az adatvédelmi ombudsman közbenjárását is.

Kapcsolódó linkek

A magyar büntetőeljárási törvény

Bűnügyi nyilvántartási törvény

Last update: 29/10/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.