Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése érdekében a sértett büntető- vagy polgári bírósághoz fordulhat.
A legfontosabb eljárási eszköz, amellyel a bűncselekmények sértettjei beszerezhetik a vádlottat kártérítés fizetésére kötelező határozatot, a polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő érvényesítése. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy lehetővé teszi a büntetőbíróság elé terjesztett összes bizonyíték felhasználását, míg a polgári bíróság előtt folyó külön polgári eljárásra „a hozzáférhetőség elve” vonatkozik.
A polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket a büntetőeljárási törvénykönyv 19–28. cikke tartalmazza.
A büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény célja, hogy megállapítsák a polgári jogi felelősséget a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel okozott károkért.
Polgári jogi igényt a vádlottal és adott esetben a polgári jogi felelősséggel rendelkező féllel szemben nyújthat be a magánfélként eljáró sértett vagy a sértett jogutódja.
Ha a sértett cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a polgári jogi igényt a jogi képviselője vagy adott esetben az ügyész is benyújthatja.
Ha nem vettek részt magánfélként a büntetőeljárásban, a sértettek vagy jogutódaik a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése érdekében keresetet indíthatnak a polgári bíróságon.
A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?
A sértettet az első tárgyalás elején tájékoztatják arról, hogy jogosult magánfélként részt venni a büntetőeljárásban.
A magánfélként való csatlakozásra irányuló kérelem (cerere de constituire ca parte civilă) a büntetőeljárás tárgyalás előtti szakaszában terjeszthető elő, vagy benyújtható az előkészítő tanácshoz, valamint a tárgyalás során is előterjeszthető, de a bírósági vizsgálat megkezdéséig be kell nyújtani.
Amíg a bírósági vizsgálat folyamatban van, a magánfél kijavíthatja a magánfélként való csatlakozás iránti kérelmében szereplő elírásokat, növelheti vagy csökkentheti a követelését, és ha a természetbeni kártérítés már nem lehetséges, pénzbeli kártérítést követelhet a vagyoni káraiért.
Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és a kamatokat)?
Az eljáráshoz szóban van írásban lehet magánfélként csatlakozni. Meg kell jelölni a követelés jellegét és összegét, valamint a követelés alapjául szolgáló indokokat és bizonyítékokat.
Ha erre szóban kerül sor, azt a bíróságnak hivatalos jegyzőkönyvben vagy adott esetben bírósági végzésben (încheiere) kell rögzítenie.
Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?
Nincs külön formanyomtatvány, de a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: a magánfélnek a bírósági vizsgálat megkezdése előtt kell csatlakoznia az eljáráshoz, amit szóban vagy írásban tehet meg, a követelés jellegének és összegének, valamint a követelés alapjául szolgáló indokoknak és bizonyítékoknak a megjelölésével.
Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
A büntetőeljárásban bizonyítéknak minősül minden olyan tény, amely a bűncselekmény elkövetésének a megállapítására, az elkövető azonosítására és az ügy tisztességes eldöntéséhez szükséges körülmények meghatározására szolgál, és amely a büntetőeljárás során hozzájárul az igazság kiderítéséhez.
Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, illetve vannak-e a kérelemnek egyéb költségei?
A vádlott és/vagy a polgári jogi felelősséggel rendelkező fél polgári jogi felelősségének megállapítására irányuló, büntető- vagy polgári bíróság előtt érvényesített polgári jogi igény mentes az eljárási illeték alól (taxă de timbru).
Kaphatok-e költségmentességet az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?
A büntetőeljárásban részt vevő feleket ügyvéd képviseli vagy segíti.
A büntetőeljárás során a sértett ügyvédje jogosult arra, hogy tájékoztassák a nyomozás vagy a vizsgálóbíró (judecător de drepturi și libertăți) előtti meghallgatás napjáról és időpontjáról, valamint arra, hogy a büntetőeljárás bármely szakaszában jelen legyen – kivéve, ha a törvény másként rendelkezik –, továbbá betekinthet az ügy irataiba, valamint kérelmeket és nyilatkozatokat nyújthat be. Ezenkívül a sértett ügyvédje jogosult arra, hogy biztosítsák számára a hatékony védekezés előkészítéséhez és felépítéséhez szükséges időt és eszközöket.
Minden esetben költségmentesség jár a sértettnek, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, valamint ha kiskorúakkal szembeni visszaélés, kapcsolati erőszak, kiszolgáltatott személyekkel szemben elkövetett emberkereskedelemmel és kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekmények, illetve a szexuális szabadság és integritás elleni bűncselekmények áldozata. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy bizonyos okokból a sértett nem tudja képviselni az érdekeit, ügyvédet rendel ki a számára.
A sértett jogosult arra, hogy térítésmentesen tolmácsot biztosítsanak neki, ha nem ért románul, nem tud románul kommunikálni, vagy nem beszéli jól a román nyelvet, valamint jogosult arra, hogy megkapja a vádemelés mellőzéséről szóló határozatnak (soluție de netrimitere în judecată) az általa értett nyelvre lefordított változatát, ha nem ért románul.
Milyen esetekben utasítja el a büntetőbíróság a vádlottal szembeni igényt vagy annak elbírálását?
A fent említettek szerint nincs külön formanyomtatvány, de a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: a magánfélnek a bírósági vizsgálat megkezdése előtt kell csatlakoznia az eljáráshoz, amit szóban vagy írásban tehet meg, a követelés jellegének és összegének, valamint a követelés alapjául szolgáló indokoknak és bizonyítékoknak a megjelölésével.
A büntetőeljárási törvénykönyv szerint a bíróság a következő esetekben nem bírálja el a polgári jogi igényt: ha a vádlottat felmentik; ha a büntetőeljárást megszüntetik, mivel az adott cselekmény nem tartozik a büntetőjog hatálya alá, vagy nem került sor előzetes feljelentésre, felhatalmazásra vagy az illetékes szervhez való továbbutalásra, vagy nem teljesül a büntetőeljárás megindításához szükséges, jogszabályban meghatározott valamely egyéb feltétel; ha a vádlott kegyelmet kap; ha a gyanúsítottat vagy a vádlottat holtnak nyilvánították, vagy a jogi személy gyanúsítottat vagy vádlottat törölték a nyilvántartásból; ha az ügyben már jogerős határozatot hoztak (res judicata); ha az eljárást a jogszabályok szerint átadták egy másik államnak; ha a feljelentés visszavonását követően megszüntették a büntetőeljárást; valamint ha a bíróság elfogad egy vádalkut, és a polgári igény által érintett felek között nem jött létre egyezség vagy közvetítési megállapodás. Ebben az esetben a sértett keresetet nyújthat be a polgári bírósághoz a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt.
Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?
Ha a bíróság nem bírálja el a polgári jogi igényt, a sértett keresetet nyújthat be a polgári bírósághoz a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt.
Ha a büntetőbíróság határozatot hozott a polgári jogi igényről, és azzal a sértett nem elégedett, az ítélet kihirdetésétől vagy adott esetben annak kézbesítésétől számított 10 napon fellebbezhet az ítélettel szemben.
Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?
A polgári jogi kártérítésre és a felek költségeinek megtérítésére vonatkozó, a büntetőeljárásban hozott ítélet részét képező határozatok a polgári joggal összhangban kerülnek végrehajtásra.
A bírósági határozatban vagy más végrehajtható okiratban megállapított kötelezettséget önként teljesíteni kell.
Ha az adós önként nem tesz eleget a kötelezettségének, a teljesítést végrehajtási intézkedésekkel biztosítják, amelyek a végrehajtó szerveknél kezdeményezhetők.
A végrehajtható okiratok végrehajtása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bírósági végrehajtók (executor judecătoresc) hatáskörébe tartozik.
A végrehajtási eljárás a polgári eljárás második szakasza, és elsődleges célja a bírósági ítéletben/egyéb végrehajtható okiratban elismert jogok tényleges gyakorlásának biztosítása. A végrehajtási eljárás biztosítja, hogy a bírósági ítéletben/végrehajtható okiratban elismert joggal rendelkező hitelező az adóst azon kötelezettségek teljesítésére kényszeríthesse, amelyeket önként nem teljesített.
A végrehajtást szabályozó rendelkezéseket a polgári perrendtartás 622–914. cikke tartalmazza.