All modern legal systems including those of the 27 Member States provide for the temporal limitation of civil claims. The laws governing limitation or prescription periods vary greatly with respect to the length of the time limits, when exactly the time limit starts and depending on which act or event suspends or interrupts the time limit. The law applicable to the claim also governs the limitation period affecting the claim.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A bíróságokról szóló törvénykönyv (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) több különböző határidőt tartalmaz.

Ezek két kategóriára oszthatók: várakozási időszakok és jogvesztő határidők.

A várakozási időszakok (délais d'attente/wachttermijnen) olyan időszakok, amelyeknek le kell járniuk. Másként fogalmazva, ezen időszakoknak el kell telniük, mielőtt érvényesen jogcselekményre kerülhetne sor.

A várakozási időszak egyik példája a tárgyalási időköz (délai de citation/dagvaardingstermijn). „Tárgyalási időköznek” kell eltelnie az idézés kézbesítése és az első tárgyalás között: ez az általános eljárásban (polgári ügyek) nyolc nap, az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban pedig két nap.

A jogvesztő határidők (délais de forclusion/vervaltermijnen) olyan határidők, amelyeken belül a jogcselekményt el kell végezni, legkésőbb a határidő napján ( dies ad quem), aminek hiányában e jogcselekményhez való jog elenyészik.

A jogvesztő határidők közé tartoznak azok a határidők, amelyeken belül meg kell indítani a jogi eljárásokat, így a következők:

• a tárgyalást követően hozott ítélettel szemben benyújtott fellebbezésnek az ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1051. cikke);
• a fél távollétében (in absentia) hozott ítélettel szemben előterjesztett ellentmondásnak az ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1048. cikke);
• a jogkérdésben a semmítőszék (Cour de cassation/ Hof van Cassatie) elé terjesztett felülvizsgálati kérelem három hónapos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1073. cikke);
• a harmadik személy által indított eljárás három hónapos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1129. cikke);
• a bíróság igazságszolgáltatási hiba miatti kártérítési felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának 30 napos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1142. cikke);
• a polgári eljárás újra megnyitásának hat hónapos határideje (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1136. cikke).

A tárgyalási időköz tehát várakozási időszak.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 707. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendes tárgyalási időköz nyolc nap az alapeljárásban a belgiumi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek vonatkozásában.

Ugyanez a helyzet akkor, ha

1. az idézést belgiumi értesítési címre kézbesítik;

2. az a személy, akinek részére az idézést kézbesítik, nem rendelkezik ismert belgiumi vagy külföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel;

3. a külföldi lakóhellyel rendelkező személy számára az idézést személyesen kézbesítik Belgiumban.

Az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban a tárgyalási időköz két nap (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1035. cikke). A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró (juge des saisies/beslagrechter) előtti eljárásban a tárgyalási időköz szintén két nap, amennyiben a bíró ideiglenes intézkedések iránti eljárást folytat.

Amennyiben az alperes nem rendelkezik belgiumi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy értesítési címmel, a fent megjelölt „rendes” nyolc- és kétnapos tárgyalási időközöket a bíróságokról szóló törvénykönyv 55. cikkével összhangban meghosszabbítják.

Az időköz tehát (nyolc vagy két nap +...):

1. 15 nap, amennyiben a fél szomszédos országban vagy az Egyesült Királyságban él;
2. 30 nap, amennyiben a fél európai országban él;
3. 80 nap, amennyiben a fél a világ más részén él.

E meghosszabbítást azonban törvénynek kell előírnia. Az általános eljárásban kibocsátott idézések esetén a bíróságokról szóló törvénykönyv 709. cikke, míg az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban a bíróságokról szóló törvénykönyv 1035. cikke tartalmazza ezt az előírást.

Különös esetekben szükséges lehet, hogy az idézést követően nagyon gyorsan el lehessen járni. Ilyen helyzetekben ügyvéd vagy bírósági végrehajtó útján az említett időközök lerövidítésére irányuló kérelmet lehet benyújtani az illetékes bírósághoz (a bíróságokról szóló törvénykönyv 708. cikke az általános eljárásokban, a bíróságokról szóló törvénykönyv 1036. cikke az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban).

Az idézés kézbesítése során a bírósági végrehajtó kézbesíti a tárgyalási időköz lerövidítéséről szóló határozatot is, annak érdekében, hogy tájékoztassák az alperest ennek engedélyezéséről.

A határidőkkel kapcsolatos egyik legfontosabb szempont azok számítása. A számítási eljárást a bíróságokról szóló törvénykönyv 48–57. cikke tartalmazza (vagyis a bíróságokról szóló törvénykönyv Első Részének VIII. fejezetében) (lásd lent).

E cikkek az általános kérdéseket (48. és 49. cikk), a jogvesztő határidőket (50. cikk első bekezdése), a határidők számítását (52. cikk, 53. cikk első bekezdése, illetve 53a., 54. és 57. cikk), a vis maior helyzeteket, a határidő meghosszabbítását (50. cikk második bekezdése, 51. cikk, 53. cikk második bekezdése és 55. cikke), valamint a valamelyik fél halála miatti felfüggesztést (56. cikk) szabályozzák.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

január 1. (újév)

húsvétvasárnap és húsvéthétfő (változó dátumok)

május 1. (a munka ünnepe)

áldozócsütörtök (a húsvétvasárnapot követő hatodik csütörtök)

Pünkösd vasárnap és Pünkösd hétfő (a húsvét vasárnapot követő hetedik vasárnap és hétfő)

Nemzeti ünnepek: július 21.

augusztus 15. (Nagyboldogasszony ünnepe)

november 1. (mindenszentek napja)

november 11. (1918-as fegyverszünet)

december 25. (karácsony)

E lista nem szerepel a bíróságokról szóló törvénykönyvben.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Lásd az 1. kérdést (fent).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A szabály az, hogy a dies a quo (a határidő kezdetét kiváltó cselekmény vagy esemény napja) NEM képezi részét a határidőnek, ellenben a dies ad quem (a határidő utolsó napja) IGEN („dies a quo non computatur in termino”).

A bíróságokról szóló törvénykönyv 52. cikke: „A határidő számítása éjféltől éjfélig tart. A határidőt a határidő kezdetét kiváltó cselekmény vagy esemény napját követő naptól kell számítani, és az magában foglal minden napot, a szombatokat, vasárnapokat és a munkaszüneti napokat is beleértve.”

Ebből következően a határidő számítása nem az idézés vagy ítélet kézbesítésének napján kezdődik (dies a quo), hanem a következő napon (pontosabban a következő napon, 00:00 órakor).

Ha például egy idézést május 4-én, hétfőn kézbesítenek (dies a quo), a tárgyalási időköz május 5-én, kedden kezdődik. Másként fogalmazva, a nyolcnapos határidő kezdete május 5., kedd.

Amennyiben május 4. péntekre esik, akkor a tárgyalási időköz május 5-én, szombaton kezdődik. A tárgyalási időköz első napja tehát szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra is eshet.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A/ Bírósági végrehajtó általi kézbesítés

A bíróságokról szóló törvénykönyv 57. cikke szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ellentmondás, a felsőbb bírósághoz való fellebbezés, illetve a semmítőszék elé terjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az ítéletet kézbesítették az adott személynek, illetve lakóhelyére, illetve adott esetben, amikor annak másolatát átadták vagy letétbe helyezték a 38. cikknek és a 40. cikknek megfelelően.

Olyan személyek esetében, akik nem rendelkeznek belgiumi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel, és akik részére személyesen sem lehetséges a kézbesítés, a határidő akkor kezdődik, amikor a kézbesítendő ítélet egy másolatát postára adták, illetve adott esetben átadták az ügyésznek.

Cselekvőképtelen személyek esetében a határidő csak azt követően kezdődik, hogy az ítéletet törvényes képviselőjüknek kézbesítették.

B/ Papíralapú kézbesítés (levél):

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a bíróságokról szóló törvénykönyv 53a. cikke alapján a papíralapú okirat kézbesítésével kezdődő határidő számítása a következő:

1. amennyiben az okiratot hivatalos bírósági levélben vagy tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik, az azon napot követő első naptól, amikor a levelet eljuttatták a címzett lakóhelyére, illetve adott esetben a címzett tartózkodási helyére vagy kézbesítési címére;
2. amennyiben az okiratot ajánlott levélben vagy rendes levélben kézbesítik, az azon napot követő harmadik munkanaptól, amikor a levelet postára adták, kivéve, ha a címzett bizonyítja ennek ellenkezőjét;
3. amennyiben az okiratot keltezett tértivevénnyel kézbesítik, az ezt követő első naptól.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A szabály az, hogy a dies a quo (a határidő kezdetét kiváltó cselekmény vagy esemény napja) NEM képezi részét a határidőnek, ellenben a dies ad quem (a határidő utolsó napja) IGEN.

DIES A QUO:

A bíróságokról szóló törvénykönyv 52. cikke: „A határidő számítása éjféltől éjfélig tart. A határidőt a határidő kezdetét kiváltó cselekmény vagy esemény napját követő naptól kell számítani, és az magában foglal minden napot, a szombatokat, vasárnapokat és a munkaszüneti napokat is beleértve.”

Ebből következően a határidő számítása nem az idézés vagy ítélet kézbesítésének napján kezdődik (dies a quo), hanem a következő napon (pontosabban 00:00 órakor).

Ha például egy idézést május 4-én, hétfőn kézbesítenek (dies a quo), a tárgyalási időköz május 5-én, kedden kezdődik. Másként fogalmazva, a nyolcnapos határidő kezdete május 5., kedd.

Amennyiben május 4. péntekre esik, akkor a tárgyalási időköz május 5-én, szombaton kezdődik. A tárgyalási időköz első napja tehát szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra is eshet.

DIES AD QUEM:

A bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikke: „A lejárat napja beleszámít a határidőbe. Ha azonban e nap szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a lejárat napja az azt követő első munkanap.”

A dies ad quem az a nap, amelyen a határidő lejár. E nap részét képezi a határidőnek, így ez a határidő utolsó napja.

Ha azonban e dies ad quem szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a lejárat napja az azt követő első munkanap.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 52. cikke szerint a határidő számítása éjféltől éjfélig tart. A határidőt a határidő kezdetét kiváltó cselekmény vagy esemény napját követő naptól kell számítani, és az magában foglal minden napot, a szombatokat, vasárnapokat és a munkaszüneti napokat is beleértve.

A bíróság hivatalánál azonban csak nappal, az ügyfélfogadási időben teljesíthető valamely cselekmény, kivéve, ha azt elektronikusan teljesítik.

Ennélfogva a naptári napokat kell figyelembe venni.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 54. cikke értelmében a hónapokban vagy években megállapított határidőt az adott hónap naptári napjától a másik hónap megfelelő naptári napját megelőző napig kell számítani.

E cikk csak a hónapokban vagy években megállapított határidőkre alkalmazandó (például az ellentmondás vagy fellebbezés határideje: egy hónap); ez azt jelenti – ha összevetjük a bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkével –, hogy például az egy hónapos határidő nem mindig 30 vagy 31 napos, hanem hosszabb vagy rövidebb is lehet.

A „naptári nap” a határidő első napja, vagyis a kézbesítést követő nap.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkének első bekezdése szerint a lejárat napja (vagyis a dies ad quem) beleszámít a határidőbe.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkének második bekezdésében ugyanakkor az szerepel, hogy ha e nap szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a lejárat napja az azt követő első munkanap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

a/ Nem jogvesztő határidők:

A bíróságokról szóló törvénykönyv 49. cikke kimondja, hogy a határidőket a törvény szabja meg, valamint hogy a bíróságok csak akkor írhatnak elő határidőt, ha a törvény ezt megengedi.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 51. cikke szerint lejáratukat megelőzően a bíróság lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja a nem jogvesztő határidőket. Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a meghosszabbítás nem lehet hosszabb, mint az eredeti határidő, és nincs lehetőség további meghosszabbításra, kivéve, ha erre indokolt határozatban és jelentős okokból kerül sor.

b/ Belgiumi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel nem rendelkező fél:

A bíróságokról szóló törvénykönyv 55. cikke szerint ha a törvény azt írja elő, hogy a belgiumi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel nem rendelkező féllel szemben megállapított határidőt meg kell hosszabbítani, e meghosszabbítás tartama:

1. 15 nap, amennyiben a fél szomszédos országban vagy az Egyesült Királyságban él;
2. 30 nap, amennyiben a fél európai országban él;
3. 80 nap, amennyiben a fél a világ más részén él.

c/ Ítélkezési szünet alatt:

A bíróságokról szóló törvénykönyv 50. cikkének második bekezdése szerint az 1048.,, vagy az 1051. cikkben, illetve az 1253c. cikk c) és d) pontjában meghatározott olyan ellentmondási vagy fellebbezési határidő, amely az ítélkezési szünet tartama alatt kezdődik és jár le, az új bírósági év tizenötödik napjáig meghosszabbodik.

Az ítélkezési szünet minden évben július 1-jétől augusztus 31-ig tart.

Amennyiben az ellentmondási vagy fellebbezési határidő ebben az időszakban kezdődik és jár le, akkor e határidő vonatkozásában a dies ad quem szeptember 15-ére kerül át.

1. példa: az ítélet kézbesítésére június 30-án kerül sor (dies a quo). A határidő július 1-jén kezdődik és július 31-én ér véget (dies ad quem).

2. példa: az ítélet kézbesítésére július 31-én kerül sor (dies a quo). A határidő augusztus 1-jén kezdődik és augusztus 31-én ér véget (dies ad quem).

Mindkét példában mind a határidő első napja, mind a dies ad quem az ítélkezési szünetre esik, ennélfogva a határidő meghosszabbodik szeptember 15-ig, amely az utolsó olyan munkanap, amelyen ellentmondást vagy fellebbezést lehet benyújtani.

3. példa: az ítélet kézbesítésére június 29-én kerül sor. A határidő június 30-án kezdődik. A dies ad quem július 29-re esik.

4. példa: az ítélet kézbesítésére augusztus 1-jén kerül sor. A határidő augusztus 2-án kezdődik. A dies ad quem szeptember 1-jére esik.

Mindkét példában vagy a határidő első napja, vagy a dies ad quem az ítélkezési szüneten kívülre esik, ennélfogva a határidő nem hosszabbodik meg szeptember 15-ig.

Meg kell jegyezni, hogy mind a bíróságokról szóló törvénykönyv 50. cikkének második bekezdése (a ítélkezési szünet miatti meghosszabbítás), mind a bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkének második bekezdése (a lejárat áthelyeződése a következő munkanapra, ha az szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik) alkalmazható abban az esetben, ha az ítélkezési szünet utolsó napja (augusztus 31.) szombatra vagy vasárnapra esik, és a határidő utolsó napja (dies ad quem) augusztus 31.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 50. cikkének második bekezdését kell először alkalmazni, a bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkének második bekezdését megelőzően.

Példa:

Az ítélet kézbesítésére július 31-én kerül sor. Az ellentmondás vagy fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő augusztus 1-jétől augusztus 31-ig tart, amely szombatra vagy vasárnapra esik.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 50. cikkének második bekezdése szerint a határidő első és utolsó napja az ítélkezési szünetre esik, ami azt jelenti, hogy a határidő meghosszabbodik szeptember 15-ig.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 53. cikkének második bekezdését csak akkor lehet alkalmazni, ha a szeptember 15. szombatra vagy vasárnapra esik, ilyen esetben a határidő utolsó napja hétfőre kerül át.

d/ Az ellentmondás, a felsőbb bírósághoz való fellebbezés, illetve a semmítőszék elé terjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult fél halála

A bíróságokról szóló törvénykönyv 56. cikke szerint a fél halála felfüggeszti az ellentmondás, a felsőbb bírósághoz való fellebbezés, illetve a semmítőszék elé terjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtására e fél számára nyitva álló határidő múlását.

E határidő csak azt követően kezdődik újra, hogy az ítéletet ismét kézbesítették az elhunyt lakóhelyén, és csak a leltár elkészítésére és a döntéshozatalra nyitva álló határidők lejártát követően kezdődik, amennyiben az ítéletet e határidők lejárta előtt kézbesítették.

Az ítélet csak közösen kézbesíthető az örökösöknek, nevük és jogállásuk feltüntetése nélkül. Bármely érdekelt fél mentesíthető azonban a fellebbezési határidő letelte miatt bekövetkező jogvesztés alól, amennyiben kiderül, hogy az említett félnek nem volt tudomása a kézbesítésről.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Általános szabályként a bíróságokról szóló törvénykönyv 1050. cikke alapján az ítélet meghozatalát követően fellebbezést lehet benyújtani, még akkor is, ha az ítéletet a fél távollétében hozták. A hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos határozattal, illetve a bíróság ellenkező rendelkezésének hiányában a végzéssel szemben csak az ítélettel szemben benyújtott fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1051. cikke szerint a fellebbezési határidő az ítélet kézbesítésétől számított egy hónap, a 792. cikk második és harmadik bekezdésével összhangban. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1054. cikke szerint ugyanakkor az alperes az eljárás bármely felével szemben bármikor csatlakozó fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bírósághoz, még akkor is, ha az ítélet kézbesítésére fenntartás nélkül került sor, vagy azt kézbesítése előtt elfogadta.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 51. cikke szerint lejáratukat megelőzően a bíróság lerövidítheti vagy meghosszabbíthatja a nem jogvesztő határidőket. Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a meghosszabbítás nem lehet hosszabb, mint az eredeti határidő, és nincs lehetőség további meghosszabbításra, kivéve, ha erre indokolt határozatban és jelentős okokból kerül sor.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 55. cikkét kifejezetten az ilyen fél érdekében iktatták be. Amennyiben e cikk feltételei teljesülnek, az említett fél hivatkozhat e rendelkezésre.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 50. cikkének első bekezdése alapján a jogvesztő határidők nem rövidíthetők le vagy hosszabbíthatók meg, még a felek megállapodásával sem, kivéve, ha a jogvesztés a törvényben előírt feltételek hatálya alá tartozik.

Másként fogalmazva, a jogcselekményt a határidő lejárta előtt kell elvégezni, különben fennáll a veszélye annak, hogy az a határidőn kívül esik és nem lesz elfogadható.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogvesztő határidő lejárta végleges. Másként fogalmazva, nincs lehetőség fellebbezés benyújtására, a jogsértés esetét kivéve.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A) Az alanyi anyagi jogok bírósági úton való érvényesítéséhez való jog gyakorlását jogszabályban meghatározott elévülési és jogvesztő határidők (naptári időben meghatározott határidők) szabályozzák.

Az elévülési idő az alanyi jog jogosultjának olyan inaktív időszaka, amelynek lejártával a jogosult elveszíti ezen jog törvényes úton való érvényesítésének lehetőségét. Az elévülési idő lejárta nem magát az anyagi jogot, hanem az ahhoz kapcsolódó keresetindításhoz és végrehajtáshoz való jogot szünteti meg, a jogot természetes joggá (bírósági úton nem érvényesíthető anyagi jog) átalakítva. Az elévülést nem hivatalból, hanem kizárólag az adósnak a hatáskörrel rendelkező bíróság vagy végrehajtó előtt emelt kifogása alapján veszik figyelembe.

Az elévülési idők időtartamát, megszakadását és nyugvását a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény (ZZD) szabályozza. Az általános ötéves elévülési idő alkalmazandó minden különös határidő nélküli követelésre. (a ZZD 110. cikke)

Hároméves elévülési idő a követelések három csoportjára alkalmazandó (a ZZD 111. cikke):

• az olyan javadalmazással kapcsolatos követelések, amelyekre nincsen más elévülési idő meghatározva
• a nem teljesített szerződésekből eredő kártérítéssel és kártalanítással kapcsolatos követelések
• bérleti díjjal, kamatokkal és egyéb időszakos fizetésekkel kapcsolatos követelések, mint például a hő- és villamosenergia szolgáltatók követelései, függetlenül az összeg esetleges időszakos változásaitól. A banki kölcsönszerződések alapján visszafizetendő törlesztőrészletek ugyanakkor nem az időszakos kifizetések jellemzőivel rendelkeznek, és a rendes elévülési határidő vonatkozik rájuk.

Hároméves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvény szerinti érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem benyújtásához való jogra, amelyek tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés hatására jöttek létre, illetve amelyeket cselekvőképtelen személy vagy az ilyen személyt képviselő, a vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy kötött.

Egyéves elévülési idő alkalmazandó az olyan szerződések törvény szerinti érvénytelensége megállapításának kezdeményezéséhez való jogra, amelyeket rendkívüli szükséghelyzet miatt vagy nyilvánvalóan kedvezőtlen feltételekkel kötöttek (a ZZD 33. cikke).

Hat hónapos elévülési idő alkalmazandó az ingó dolgok adásvételével kapcsolatos hibákkal vagy a gyártási szerződésben foglalt kivitelezési hibákkal összefüggő követelésekre, kivéve az építési munkákat, amelyeknél a követelés az általános öt év után évül el (a ZZD 265. cikke).

Kétéves elévülési idő alkalmazandó a végrehajtási eljárásban. Ha a hitelező a megindított végrehajtási ügyben két évig nem kéri a végrehajtási cselekmények elvégzését, a végrehajtási eljárást a GPK 433. cikke (1) bekezdésének 8. pontja ex lege alapján megszüntetik, és az új elévülési idő a legutóbbi érvényes végrehajtási cselekmény elvégzésétől kezdődik újra.

Az elévülési idő a keresetindításhoz való jog keletkezésének és gyakorolhatóságának időpontjában kezdődik, amely az érintett anyagi jog jellegétől függ. Ez lehet az az időpont, amikor a szerződéses kötelezettség esedékessé válik, a károkozó cselekmény elkövetésének időpontja, a jogellenes kár/azzal egy tekintet alá eső cselekmény okozója azonosításának időpontja, vagy hibákkal kapcsolatos követelésnél a dolog átadásának az időpontja, stb.

Az elévülési idő a felek megállapodása alapján nem rövidíthető vagy hosszabbítható meg.

Az elévülési idő ugyanakkor felfüggeszthető vagy megszakítható.

Az elévülési idő megszakad a ZZD 115. cikkében taxatíve felsorolt esetekben:

• gyermek és szülő között, amennyiben az utóbbi szülői felügyeleti jogait gyakorolja;
• a gondnokság vagy gyámság alá helyezett személy és a gondnokaik vagy gyámjaik között, ameddig a gondnokság vagy gyámság fennáll;
• házastársak között;
• olyan személyek követelései esetén, akiknek tulajdona jogszabály vagy bírósági rendelkezés alapján hatósági eljárás tárgya, a hatósággal szemben a hatósági eljárás alatt;
• jogi személyek ügyvezetőikkel szembeni kártérítési követelései esetén, amíg az ügyvezetők hivatalban állnak;
• a kiskorúak és korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyek követelései esetén a törvényes képviselőjük vagy gyámjuk távolléte idején, valamint 6 hónappal az ilyen személy kinevezése után vagy a cselekvőképtelenség megszűnése után;
• a követeléssel kapcsolatos eljárás időtartama alatt.

Ezekben az esetekben a fél időlegesen és jogszerűen nem érvényesítheti keresetindításhoz való jogát. A nyugvásig eltelt elévülési idő érvényben marad és tovább folytatódik a nyugvást előidéző körülmény megszűnése után.

Az elévülési idő az alábbi esetekben nyugszik:

• a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése esetén
• követelés vagy kifogás érvényesítése, valamint megegyezésre irányuló kérelem esetén; mindazonáltal amennyiben a követelésnek vagy kifogásnak nem adnak helyt, az elévülési időt úgy kell tekinteni, mintha nem szakadt volna meg
• a követelésnek a fizetésképtelenségi eljárásban történő érvényesítésével
• végrehajtási cselekmények foganatosításával.

Ezekben az esetekben az az idő, amely a keresetindításhoz való jog keletkezésének időpontjától az elévülési idő nyugvásáig eltelt, elveszti jogi relevanciáját, és új elévülési idő kezdődik. Amennyiben a nyugvásra követelés vagy kifogás érvényesítése adott okot, a törvény egy másik fontos következményt is megállapít: a nyugvás után újrakezdődő új elévülési idő mindig öt év.

A jogvesztő határidő az, amelynek lejárta magát az anyagi jogot szünteti meg. Ezek a határidők az anyagi jog keletkezésének, nem pedig a keresetindításhoz való jog keletkezésének időpontjában kezdődnek.

A jogvesztő határidők nem szakadhatnak meg és nyugodhatnak úgy, mint az elévülési idők.

Ezeket a bíróság vagy a végrehajtó hivatalból veszi figyelembe, ami azt jelenti, hogy érvényesítésükhöz nem szükséges az adós kifogása. A jogvesztő határidő lejárta miatt a kereset elfogadhatatlan, míg az elévülési határidő lejárta (amennyiben kifogást emeltek a keresettel szemben) megalapozatlanná teszi a keresetet.

E jogvesztő határidők az alábbiakat foglalják magukban: az a három hónapos időszak, amely alatt a zálogjogosult vagy jelzálogjogosult kifogásolhatja, hogy a biztosítási díjat nem részükre, hanem a dolog tulajdonosa részére fizették meg; az a két hónapos időszak, amely alatt a tulajdonostárs a közös tulajdon tárgyának értékesítésével kapcsolatos követelését érvényesítheti, amennyiben a másik tulajdonostárs harmadik személy részére értékesítette a tulajdonrészét; az ajándék visszakövetelésének érvényesítésére szolgáló egyéves időszak, stb.

B) A követelések érvényesítésére irányuló eljárások – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által teljesítendő meghatározott eljárási cselekmények végrehajtásának határidejét a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (GPK) szabályozza. A fizetésképtelenségi eljárásokban végrehajtandó eljárási cselekmények teljesítésére vonatkozó határidőket a kereskedelmi törvény (TZ), illetve a bankok fizetésképtelensége esetén a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény (ZBN), továbbá más különös törvények szabályozzák.

A határidő felek általi elmulasztása az érintett eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó jogosultság elenyészését eredményezi.  Amennyiben a bíróság mulasztja el az eljárási határidőt, ez nem képezi akadályát az eljárási cselekmény későbbi elvégzésének, amennyiben az még teljesíthető. A bíróságok tekintetében megállapított határidők csupán jelzésértékűek.

A felek által elvégzendő eljárási cselekményekre meghatározott határidőket jogszabály vagy bíróság írja elő.

A jogszabály által meghatározott határidők (törvényes határidők) közé tartoznak:

• a keresetlevél hiányosságainak pótlására megállapított határidő (a féllel való közléstől számított egy hét a GPK 129. cikkének (2) bekezdése alapján, de a bíróság hosszabb határidőt is megállapíthat)
• az alperes követelésére adott válasz előterjesztésére, a bizonyítékok meghatározására, a keresetlevélben megjelölt bizonyítékok hitelességének vitatására, a viszontkereset előterjesztésére, a harmadik személyek (egyéb perbeli személyek) alperes általi perbehívására és a velük szembeni keresetindításra, valamint a bíróság által az eljárások figyelembevételére megállapított eljárással szembeni kifogás benyújtására megállapított határidő. A határidő a keresetlevél másolatának az alperessel való közlésétől kezdődik, az időtartama pedig egy hónap vagy két hét attól függően, hogy az eljárás általános eljárás, vagy a kereskedelmi jogviták vizsgálatára irányuló, különleges követelések eljárása szerint zajlik (a GPK 131. és 367. cikke)
• kereskedelmi jogvitákban a felperes keresetkiterjesztésének előterjesztésére megállapított határidő – az alperes válaszának kézhezvételétől számított két hét (a GPK 372. cikke)
• kereskedelmi jogvitákban a keresetkiterjesztésre adandó alperesi válasz előterjesztésére megállapított határidő – a keresetkiterjesztés kézhezvételétől számított két hét (a GPK 373. cikke)
• a bíróság által kihirdetett ítélet elleni fellebbezés benyújtására megállapított határidő – az ítélet féllel való közlésétől számított két hét (a GPK 259. cikke)
• a fellebbezésre adandó válasznak és a csatlakozó fellebbezésnek az ellenérdekű fél által történő előterjesztésére megállapított határidő – a fellebbezés másolatának kézhezvételétől számított két hét (a GPK 263. cikke)
• a bíróság ítéleteivel szembeni felülvizsgálati kérelem előterjesztésére megállapított határidő – az ítélet féllel való közlésétől számított egy hónap (a GPK 283. cikke)
• a bíróság ítéleteivel szembeni fellebbezés benyújtására megállapított határidő – a féllel való közléstől számított egy hét, illetve amennyiben azokat a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson hirdették ki, a határidő a tárgyalás napjától kezdődik (a GPK 275. cikke)
• a végrehajtható határozat megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére megállapított határidő – a megsemmisítés okának felmerülésétől számított három hónap (a GPK 305. cikke)
• az a határidő, amelyen belül a fél kérheti a bíróságtól az eljárás megszüntetését – a megszüntetés okának felmerülését vagy az erről való tudomásszerzést követő első tárgyalás (a GPK 23. cikke)
• az a határidő, amelyen belül a fél a kizárólagos hatáskör hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – a másodfokú eljárás befejezéséig (a GPK 119. cikke)
• az a határidő, amelyen belül a fél az ingatlan fekvése szerinti illetékesség hiányára vonatkozó kifogását előterjesztheti – az elsőfokú bírósági eljárás során lefolytatandó vizsgálat befejezéséig (a GPK 119. cikke), az illetékességi szabályok megszegésének minden más esetében csak az alperes terjeszthet elő kifogást a kérelemre adandó válasz benyújtására megállapított határidőn belül (a GPK 119. cikke). Fogyasztói keresetek és a sérülést szenvedett személyek által a biztosító, a garanciaalap és a bolgár gépjárműbiztosítók nemzeti irodája ellen indított keresetek esetén a bíróság hivatalból vizsgálja az illetékességet az első bírósági tárgyalás berekesztéséig
• az a határidő, amelyen belül a felperes az alperes hozzájárulása nélkül visszavonhatja a keresetét – az első bírósági tárgyalás berekesztéséig (a GPK 232. cikke)
• az a határidő, amelyen belül a fél kiegészítő kérelmet terjeszthet elő – a felperes esetén az első tárgyaláson, valamint a keresetlevélre adandó alperesi válasz benyújtására megállapított határidőn belül (a GPK 212. cikke)
• valamely okirat valódiságának megtámadására megállapított határidő – legkésőbb az azon eljárási cselekményre adandó válasszal együtt, amellyel azt előterjesztették, illetve amennyiben azt a keresetlevéllel együtt terjesztették elő, az alperesnek azt az írásbeli válasziratában kell vitatnia (a GPK 193. cikke)
• a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésére megállapított határidő – a meghagyás közlésétől számított két hét (a GPK 414. cikke)
• a fizetési meghagyás kibocsátásának elutasításával szembeni fellebbezés benyújtására megállapított határidő – a kérelmező értesítésétől számított egy hét (a GPK 413. cikke)
• a végrehajtási intézkedést elrendelő végzéssel szembeni fellebbezés benyújtására megállapított határidő – két hét, amely az elrendelő határozatnak a végrehajtást kérővel való közlésétől, illetve az önkéntes teljesítésre szóló felhívás alperessel való közlésétől kezdődik (a GPK 407. cikke)
• a végrehajtási eljárásokban az adós önkéntes teljesítésére megállapított határidő – a felhívás végrehajtó általi közlésétől számított két hét (a GPK 428. cikke)
• a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezés benyújtására megállapított határidő – a cselekmény teljesítésétől, illetve amennyiben a fél jelen volt a cselekmény elvégzésénél, vagy szabályszerűen idézve volt arra, valamint egyéb esetekben az értesítés napjától számított egy hét (a GPK 436. cikke)
• a követelés fizetésképtelenségi eljárásokban történő előterjesztésére megállapított határidő – a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat cégnyilvántartásban való bejegyzésétől számított egy hónapon, illetőleg három hónapon belül (a TZ 685. és 688. cikke)
• a fizetésképtelenség helyreállítására irányuló terv végrehajtására megállapított határidő – a bíróságnak az elfogadott követelések jegyzékét jóváhagyó ítéletének cégjegyzékbe való bejegyzésétől számított egy hónapon belül (a TZ 696. cikke).
• az elfogadott követelések jegyzéke elleni kifogás előterjesztésére megállapított határidő – a jegyzék cégnyilvántartásban való nyilvánosságra hozatalától számított hét napon belül (a TZ 690. cikke)
• a felszámoló által készített elosztási beszámolóval szembeni kifogás előterjesztésére megállapított határidő – a beszámoló cégnyilvántartásba való bejegyzésétől számított tizennégy napos időtartam (a TZ 727. cikke)
• a vonatkozó eljárási cselekmények elvégzésének jogvesztő határidejét más különös törvények is szabályozzák, amelyeket nem lehet kimerítően felsorolni: a kereskedőkre vonatkozó stabilizációs eljárására vonatkozó TZ, a ZBN, a biztosítási kódex stb.

A bíróság által meghatározott határidők közé tartoznak:

• a bizonyítékok beszerzésére vonatkozó határidő (a GPK 157. cikke)
• a bizonyítékok beszerzéséhez (a tanúk idézéséhez, a szakértő díjának megfizetéséhez, stb.) szükséges költségek megtérítésére megállapított határidő – a GPK 160. cikke)
• a fél által elvégzett eljárási cselekmények hiányosságainak orvosolására megállapított határidő (a GPK 101. cikke)
• a cselekményre vonatkozó nyilatkozat benyújtásának határideje, amely általában hosszabb, mint egy hét.

A határidők két csoportba is oszthatók aszerint, hogy meghosszabbíthatók a bíróság által, vagy pedig e lehetőség kizárt. A bíróság által megállapított valamennyi határidő meghosszabbítható. A fellebbezés és a végrehajtható határozat visszavonása iránti kérelem benyújtásának határideje nem hosszabbítható meg: a GPK 63. cikkének (3) bekezdése.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A nemzeti ünnepek közé tartozik:

január 1. – újév napja;

március 3. – felszabadulás napja – nemzeti ünnep;

május 1. – munka ünnepe;

május 6. – Szent György napja, a bátorság és a bolgár hadsereg napja;

május 24. – a bolgár közművelődés, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe;

szeptember 6. – Bulgária egyesítésének napja;

szeptember 22. – függetlenség napja;

november 1. – nemzeti felkelők napja; munkaszüneti nap valamennyi oktatási intézményben és munkanap valamennyi más jogi szervezetnél;

december 24. – szenteste, december 25. és 26. – Karácsony;

nagypéntek, nagyszombat és húsvétvasárnap – két nap (vasárnap és hétfő), amelyeket az érintett évben ünnepként kijelölnek.

A miniszteri tanács az év során mindössze egyetlen alkalommal más napokat is nemzeti ünnepé, meghatározott szakmák ünneplésének napjává, valamint munkaszüneti nappá nyilváníthat.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A követelések érvényesítésére irányuló eljárás – ideértve a végrehajtási eljárásokat is – során a felek és a bíróság által elvégzendő eljárási cselekmények határidejére vonatkozó általános szabályokról a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (GPK) rendelkezik. Számos különös törvény határoz meg jogvesztő határidőket az eljárási jogok gyakorlására, pl. a TZ 74. cikke, a kereskedelmi nyilvántartásról és a nonprofit jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény (ZTRRYLNT) 19. és 25. cikke, stb. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv „Határidők és határidők meghosszabbítása” című hetedik fejezetében meghatározott általános szabályokra vonatkozó általános információk a 4., 5. és 6. kérdésre adott válaszokban találhatók.

Az elévülési időkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 110. és azt követő cikkei szabályozzák. Lásd a 1. kérdést.

A szerződéses jogviszonyokból eredő kötelezettségek teljesítésére előírt határidőkre vonatkozó általános szabályokat a kötelezettségekről és a szerződésekről szóló törvény 69-72. cikkei tartalmazzák.

Az eljárási jogban (a GPK 61., 229. és 432. cikke) meghatározott előfeltételek fennállása esetén a megállapított eljárási határidők nem folynak, amely esetekben a határidők folyásának megszűnése az eljárás felfüggesztését előidéző eseménytől kezdődik. Az eljárást felfüggesztik, ha annak folyamatos lefolyása akadályba ütközik, és amíg ezt nem szüntetik meg, az eljárási cselekmények végrehajtása a kereset biztosítása kivételével elfogadhatatlan. Miután az akadályt megszüntették (például egyik fél meghal, gondnokot kell kirendelni, alapul szolgáló eljárás áll fenn stb.), az eljárást folytatják, és a felfüggesztés előtt tett valamennyi intézkedés továbbra is érvényes marad.

A különös törvények más olyan határidőket is megállapítanak, amelyek rövidebbek, mint a rendes elévülési idő.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az a kezdő időpont, amelytől a valamely eljárási cselekmény megtételére előírt határidő elkezdődik, általában az a nap, amelyen a felet e cselekmény elvégzésének szükségességéről tájékoztatják, vagy megfelelően értesítik a bíróság azon kihirdetett határozatáról, amely ellen kifogás terjeszthető elő.

• a keresetlevél hiányosságainak orvoslására előírt határidő azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság által kért hiánypótlásról értesítik a felet.
• a keresetlevéllel szembeni írásbeli válasz alperes általi előterjesztésére megállapított határidő a keresetlevél másolatának és az ahhoz tartozó bizonyítékok kézhezvételével kezdődik, továbbá a bíróság által az alperes részére megküldött másolatokat tartalmazó értesítésnek tartalmaznia kell a válasz előterjesztésére megadott határidőt, valamint a válaszadás elmulasztásának következményeit.
• az ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására előírt határidő az ítéletnek a fél részére való kézbesítésének napjától kezdődik.
• az olyan ítélettel szembeni, fellebbezés benyújtására előírt határidő, amelyet „gyorsított eljárásban” (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv harmadik részének 25. fejezete) hoztak, azon a napon kezdődik, amelyen a bíróság az ítélete nyilvánosságra hozataláról rendelkezett.
• az ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására előírt határidő az ítéletnek a féllel való közlésének napján kezdődik, ha pedig a fél jelenlétében tartott tárgyaláson hirdették ki az ítéletet, akkor a tárgyalás napjától.
• a végrehajtó cselekményeivel szembeni fellebbezést a cselekmény elvégzésétől számított egyhetes időtartamon belül kell előterjeszteni, amennyiben a fél jelen volt a cselekmény elvégzésénél, vagy szabályszerűen idézve volt arra, illetve egyéb esetekben az értesítés napjától számítva.
• a felszámolási eljárásokra vonatkozó határidők a felszámoló érintett eljárási cselekménye (például az elfogadott hitelezői követelések jegyzékének lezárása) nyilvánosságra hozatalának napján vagy pedig a bíróság által a cégnyilvántartásban végrehajtott cselekmény napján kezdődik.

Bizonyos határidők az igényérvényesítés kezdeményezésének időpontjától kezdődnek, amennyiben a törvény csak a teljesítésükre előírt végső határidőről rendelkezik.

Például:

• a felperes megváltoztathatja keresetének alapját vagy tartalmát, illetve az ügy első tárgyalásának berekesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül visszavonhatja a keresetét,
• a hagyaték felosztására irányuló eljárásban az első tárgyalásig előterjesztett írásbeli kérelmével valamennyi örökös kérheti a hagyaték további vagyonelemmel való kiegészítését.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A határidő a fél értesítésének időpontjától kezdődik. Az az időpont, amikor a félnek szóló értesítést megfelelően közöltnek kell tekinteni, az értesítés módjától függően különbözőképpen is meghatározható. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv „Értesítések és idézések” című VI. fejezete rendelkezik a feleknek kézbesítendő értesítések és idézések szabályairól, illetve arról az időpontról, amikor az értesítést megfelelően kézbesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben az értesítést személyesen a címzettnek vagy képviselőjének, illetve más olyan személynek kézbesítik, aki az adott címen lakik vagy dolgozik, az idézésnek tartalmaznia kell az időpontot, amikor a személy az értesítést átvette, függetlenül attól, hogy azt bírósági alkalmazott vagy postai szolgáltató kézbesítette. Az érintett eljárási cselekményre meghatározott határidő ettől az időponttól kezdődik.

Az értesítéseket a fél által megadott e-mail címre is meg lehet küldeni. A különös információs rendszerbe való beérkezéssel ezeket kézbesítettnek kell tekinteni.

Jogszabályban meghatározott feltételek esetén (például amennyiben a fél az ügyben megadott címét a bíróság értesítése nélkül változtatta meg) a bíróság elrendelheti a kézbesítést az értesítés ügyhöz való csatolásával, ebben az esetben a határidő a hozzácsatolás időpontjában kezdődik. Ez a kézbesítés helyébe lépő intézkedés, amelyet akkor alkalmaznak, ha az előírt eljárási kötelezettségeket nem teljesítik.

Amennyiben az alperes nem található az állandó lakcímén, és más személy sem veszi át az értesítést, a kézbesítőnek az ajtóra vagy a postaládára egy arról szóló tájékoztatást kell rögzítenie, hogy az iratok megtalálhatók a bíróság hivatalában, és az értesítéstől számított két héten belül átvehetők. Ebben az esetben – amennyiben az alperes nem veszi át őket –, az értesítést és a kapcsolódó iratokat az átvételükre előírt határidő lejártával kézbesítettnek kell tekinteni.

A kézbesítés helyébe lépő intézkedés ebben az esetben annak következménye, hogy a természetes személy nem teljesíti azon adminisztratív kötelezettségét, amely szerint meg kell adnia azt az állandó és jelenlegi címét, ahol várhatóan megtalálható.

Az értesítéseket azon kereskedők és jogi személyek részére kézbesítik, akiket vagy amelyeket a megfelelő nyilvántartásba iktattak a nyilvántartásban megadott utolsó címmel. Ha nem létezik iroda az adott címen, és nem található a vállalkozás cégtáblája, azaz okkal feltételezhető, hogy a személy elköltözött e címről, az összes értesítést az ügy irataihoz csatolják, és azokat megfelelően kézbesítettnek tekintik: a GPK 50. cikkének (2) bekezdése.

Ha a kereskedő a nyilvántartásba bejegyzett címen található, azonban a kézbesítő nem jut be az irodába, vagy nem talál olyan személyt, aki átvenné az értesítést, a kézbesítő értesítést tűz ki, és ha az iratokat az ezen értesítéstől számított két héten belül nem veszik át, azokat kézbesítetnek kell tekinteni (kézbesítés helyébe lépő intézkedés).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidőt évek, hetek és napok szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőt a határidő kezdőnapját követő naptól kell számítani és az az utolsó nap végén jár le. Például amennyiben a felet hét napon belüli a keresetlevele hiányosságainak orvoslására hívják fel, és az értesítést június 1-jén kézbesítik, ez az a nap, amikor a határidő kezdődik, de a számítása a következő naptári napon, június 2-án kezdődik, és a határidő június 8-án jár le.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani. Ha azonban a határidő munkaszüneti napon (hétvégén vagy ünnepnapon) jár le, úgy tekintik, hogy a határidő a munkaszüneti napot követő első munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben megállapított határidő az utolsó hét megfelelő napján jár le. Például amennyiben a felet egy héten belül a keresetlevele hiányosságainak orvoslására hívják fel, és az ezzel kapcsolatos értesítést pénteken közlik vele, a határidő ezen a napon kezdődik, és a következő hét péntekén jár le.

A hónapokban megállapított határidő az utolsó hónap megfelelő sorszámú napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, akkor a hónap utolsó napján.

Az években megállapított határidő az utolsó év megfelelő napján jár le, ha pedig ez a nap az utolsó évben hiányzik, akkor az utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdésre adott választ.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő első munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak az ítéletek és végzések elleni fellebbezés, a végrehajtható ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidőt nem hosszabbíthatja meg a bíróság.

Fontos okból a bíróság az érintett fél határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelmére bármely más jogszabály és bíróság által meghatározott határidőt meghosszabbíthat (a GPK 63. cikke). Az újonnan megállapított határidő nem lehet rövidebb, mint amilyen az eredeti volt. Az újonnan megállapított határidő az eredeti határidő lejártától kezdődik. A határidő meghosszabbításáról (és az ilyen meghosszabbítás elutasításáról) nem értesítik a felet, akinek ezért aktívan követnie kell a bíróság tevékenységét.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv a polgári és kereskedelmi ügyekben az ítéletek és végzések elleni fellebbezés általános szabályairól rendelkezik annak előírásával, hogy:

• a bíróság által kihirdetett ítéletekkel szembeni fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló idő az ítéletnek a fél részére való kézbesítésétől számított két hét
• a bíróság által kihirdetett ítéletekkel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló idő az ítéletnek a fél részére való kézbesítésétől számított egy hónap
• a bíróság által kihirdetett ítéletekkel szembeni fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló idő az ítéletnek a féllel való közlésétől, illetve amennyiben azok kihirdetésére a fél jelenlétében tartott bírósági tárgyaláson került sor, úgy a tárgyalás napjától számított egy hét.

Ezen általános szabályoktól való eltérést kizárólag jogszabály írhat elő az adott eljárás sajátosságaira tekintettel. Ilyen eltérések vonatkoznak az alábbiakra:

• a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló azon határozatok, amelyekkel szemben a cégnyilvántartásba való bejegyzésüktől számított hét napon belül fellebbezés nyújtható be;
• a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmet elutasító azon határozatok, amelyekkel szemben a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerinti értesítés napjától számított hét napon belül fellebbezés nyújtható be;
• a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben hozott határozat, amelyben a bíróság a tulajdonostárs fennálló követeléséről dönt, amelyben az oszthatatlan ingatlan árverésre bocsátásáról dönt, amelyben az oszthatatlan ingatlan egyik tulajdonostárs tulajdonába adásáról dönt, illetve amelyben a közös tulajdon megosztásáról szóló végleges jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról dönt, a legutolsó határozattal szembeni fellebbezés benyújtására megállapított határidőn belül közös panasszal megtámadható
• a fél távollétében meghozott határozat fellebbezéssel nem támadható meg, de az a fél, akivel szemben a döntést hozták, a határozat részére való kézbesítésétől számított egy hónapon belül kérheti a fellebbviteli bíróságtól a határozat megsemmisítését abban az esetben, ha nem tudott részt venni az eljárásban
• a házasság közös megegyezéssel történő felbontását kimondó határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek,
• vannak más olyan helyzetek is, amelyek esetén szabályozták az ítélettel szembeni fellebbezés benyújtásának határidejét: valamely politikai pártba való belépésről szóló határozattal szemben például hét napon belül nyújtható be fellebbezés.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróságokra nézve nincs előírás az általuk vagy jogszabályban meghatározott határidők rövidítésére vonatkozóan, csupán olyan előírás létezik, amely szerint a felek kérelmére meghosszabbíthatják a határidőket. Csak az ítéletekkel és végzésekkel szembeni fellebbezés, a végrehajtható ítélet megsemmisítésére irányuló kérelem előterjesztésére, illetve a fizetési meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésére előírt határidőt nem hosszabbíthatja meg a bíróság.

Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a bíróság – akár hivatalból, akár a felek egyikének kérelmére – megváltoztassa a tárgyalás napját annak egy korábbi vagy későbbi dátumra történő módosításával, ha azt fontos körülmények indokolják. Mindazonáltal ezekben az esetekben a bíróság köteles a feleket az új határnapról értesíteni, és az értesítést legkésőbb a tárgyalás napját megelőző egy héten belül kézbesíteni kell.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv eljárási szabályait, ideértve a határidő meghosszabbítására vonatkozókat is, tartózkodási helyüktől függetlenül az eljárás valamennyi résztvevőjére alkalmazni kell.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekményeket főszabály szerint a bíróság nem veszi figyelembe. E szabály mellett a GPK kifejezetten előírja, hogy amennyiben a keresetlevél hiányosságait nem orvosolják határidőn belül, azt el kell utasítani; amennyiben a fellebbezést, a semmisségi kifogást vagy a végrehajtható okirattal szembeni panaszt a határidő lejártát követően terjesztik elő, azokat mint elkésettet el kell utasítani; amennyiben a fél elmulasztja határidőn belül a rendelkezésre álló bizonyítékok benyújtását, azt az ügyben nem lehet elfogadni, kivéve ha a mulasztás előre nem látható körülmények következménye. Az eljárási határidők be nem tartása kizárja azon jogok gyakorlását, amelyekre vonatkozóan e határidőket előírták.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogszabály vagy bíróság által megállapított határidőt elmulasztó fél kérheti a határidő elmulasztásának orvoslását, amennyiben igazolja, hogy a mulasztás különös, előre nem látható és el nem hárítható körülmények miatt következett be. Nincs lehetőség orvoslásra abban az esetben, ha az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidő meghosszabbítható lett volna.

A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelmet a mulasztásról szóló értesítést követő egy héten belül kell előterjeszteni az annak alapjául szolgáló körülmények és a kérelem érdemi bizonyítékainak megjelölésével.  A kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek eljárása során az érintett eljárási cselekményt teljesíteni kellett volna. A határidő elmulasztásának orvoslására irányuló kérelemmel együtt elő kell terjeszteni azokat az iratokat is, amelyekre nézve az orvoslást kérik, és ha a határidő költségek megfizetésére vonatkozik, annak teljesítésére a bíróság új határidőt tűz ki.

A bíróságnak a kérelmet nyilvános ülésen kell megvizsgálnia. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az elveszett jogok helyreállnak.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Alapvetően a polgári eljárásjogban érvényesülő határidők eljárásjogi vagy anyagi jogi határidők.

Kétféle eljárásjogi határidő létezik: törvényi és bírói.

A törvényi határidőkről törvény rendelkezik. A törvényi eljárásjogi határidők elmulasztása minden esetben valamilyen eljárásjogi következményt von maga után (például valamely feladat eredményes teljesítéséhez való jog elvesztését, rendbírság kiszabását). A törvényi határidők elmulasztása ellen igazolásnak van helye (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény (zákon č. 99/1963 Sb., občanský soudní řád, ve znění pozdějších předpisů; polgári perrendtartás) 58. szakaszát), amennyiben a fél vagy a jogi képviselője méltányolható okból mulasztotta el a határidőt, és ezért nem tudott elvégezni valamely olyan cselekményt, amelynek elvégzésére jogosult lett volna. Az erre irányuló kérelmet az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, és egyúttal pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A bíróság a fél kérelmére az elmulasztott határidő igazolása érdekében elrendelheti a kérelem felfüggesztő hatályát.

Amennyiben az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét nem közvetlenül törvény határozza meg, úgy azt a bíróság tanácsának elnöke (vagy egyesbíró) állapítja meg. A bíróság tanácsának elnöke (vagy az egyesbíró) nemcsak törvény által meghatározott esetekben határozhatja meg a határidőt, hanem akkor is, ha az az eljárás hatékony és kellő időben való lefolytatását biztosítja. A bíróság a körülményekre tekintettel meghosszabbíthatja a bírói határidőt (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 55. szakaszát). Az elmulasztott határidő igazolásának nincs helye.

A bíróság számára például ítélethozatalra megállapított határidők nem eljárási, hanem igazgatási, ügyviteli határidők.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A független cseh állam megújulásának napja, újév: január 1.

húsvéthétfő: a napja változik, de általában március végére vagy április elejére esik.

a munka ünnepe: május 1.

a győzelem napja: május 8.

Cirill és Metód, a szláv hittérítők napja: július 5.

Husz János máglyahalálának napja: július 6.

A cseh államiság ünnepe: szeptember 28.

Az önálló csehszlovák állam megalapításának napja: október 28.

A szabadságért és a demokráciáért folytatott harc napja: november 17.

szenteste: december 24.

karácsony napja: december 25.

karácsony másnapja: december 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidők számítására vonatkozó törvényi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 55–58. szakaszai tartalmazzák.

A napokban megállapított határidő a kezdetére okot adó esemény napját követő napon kezdődik.

Fél hónap tizenöt napot jelent.

A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. Amennyiben ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

Az órákban megállapított határidő annak az órának a végével jár le, amely elnevezését tekintve megfelel azzal az órának, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

Az eljárásjogi határidőt megtartottnak kell tekinteni, amennyiben a határidő utolsó napján az eljárási cselekményt elvégezték a bíróságon, vagy a beadványt az annak kézbesítésére kötelezett hatóság – az esetek többségében a postai szolgáltatás végzésére jogosult szerv – részére átadták.

Ha az eljárás nyugszik, az eljárásjogi határidők is nyugszanak (a polgári perrendtartás 111. szakaszának (1) bekezdése). Amennyiben az eljárás folytatódik, a határidők újra elkezdődnek.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidők számításakor nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő számítására okot adó esemény történt. Ez a szabály nem alkalmazandó az órákban meghatározott határidőkre. A határidő tehát rendszerint azt a napot követő napon kezdődik, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (1) bekezdését).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nincs.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidők számításakor nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő számítására okot adó esemény történt. Ez a szabály nem alkalmazandó az órákban meghatározott határidőkre (a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (1) bekezdése).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Hetekben kifejezett határidők ritkán fordulnak el a polgári perrendtartásban (a módosított 99/1963. sz. törvény), (pl. a 260. szakasz (3) bekezdése, a 295. szakasz (1) bekezdése és a 295. szakasz (2) bekezdése). Ennél gyakrabban fordulnak elő bírói határidőként a bírói gyakorlatban.

A hónapokban kifejezett határidők a polgári perrendtartás szerint: egy hónap (pl. a 82. szakasz (3) bekezdése, a 336m. szakasz (2) bekezdése és a 338za. szakasz (2) bekezdése); két hónap (pl. a 240. szakasz (1) bekezdése és a 247. szakasz (1) bekezdése; három hónap (pl. a 111. szakasz (3) bekezdése, a 233. szakasz (1) bekezdése és a 234. szakasz (1) bekezdése); illetve hat hónap (pl. a 77a. szakasz (2) bekezdése és a 260g. szakasz (3) bekezdése).

A polgári perrendtartásban szabályozott években megállapított határidők kétfélék lehetnek: egy évesek (pl. a 111. szakasz (3) bekezdése) és három évesek (pl. a 99. szakasz (3) bekezdése, a 233. szakasz (2) bekezdése és a 234. szakasz (2) bekezdése).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napján (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (2) bekezdését).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 57. szakaszának (2) bekezdését).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvényi határidők bírósági döntéssel nem változtathatók meg.

A bírói határidők a körülményektől függően a bíróság által meghosszabbíthatók.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fél a járásbíróság (okresní soud) vagy regionális bíróság (krajský soud) elsőfokú, ítélettel hozott döntését megtámadhatja, kivéve, ha azt törvény kifejezetten kizárja (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 201. szakasza). A fellebbezést az írásbeli határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül kell benyújtani annál a bíróságnál, amelynek döntése ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő nem tartalmazza azt a napot, amelyen a határozatot a félnek kézbesítették. Ezt az eljárási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a fellebbezést az annak kézbesítésére kötelezett hatóságnak (különösen a postai szolgáltatás végzésére jogosult szervnek, fogvatartott elítéltek és előzetes letartóztatásban álló személyek esetén a büntetésvégrehajtási intézetnek, illetve nevelőintézetnek stb.), vagy a bíróságnak a határidő utolsó napján átadták.

Valamely korábbi döntést helyesbítő határozat kibocsátása esetén a határidő a helyesbítő határozat határidejétől kezdődik (lásd a polgári perrendtartás 204. szakaszának (1) bekezdését).

A tizenöt napos határidő lejártát követően előterjesztett fellebbezést csak abban az esetben lehet határidőben előterjesztettnek tekinteni, ha a fellebbező a bíróság téves pervezetésére tekintettel járt el így. Amennyiben a döntés nem tartalmaz tájékoztatást a fellebbezésről, a fellebbezési határidőről vagy a bíróságról, akihez azt be kell nyújtani, illetve téves tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy fellebbezésnek nincs helye, úgy a fellebbezés a határozat kézbesítéséről számított három hónapon belül előterjeszthető.

Amennyiben az ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor, a meghagyás jogerőre emelkedését csak az alperesnek a meghagyás kézbesítésétől számított 15 napos törvényi határidőn belül előterjesztett ellentmondásával lehet megakadályozni (lásd a polgári perrendtartás 172. szakaszának (1) bekezdését). Az ellentmondás előterjesztésével a fizetési meghagyás hatályát veszti, és a bíróság elrendeli a tárgyalást. Fellebbezésnek csak az eljárási költségek megállapításával kapcsolatban van helye, de ez természetesen nem helyezi hatályon kívül a fizetési meghagyást.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A polgári perrendtartás (a módosított 99/1963. sz. törvény) fontos okból lehetővé teszi a tárgyalás elnapolását, amennyiben az ügyet egy tárgyalás alkalmával nem lehet megtárgyalni és eldönteni (lásd a polgári perrendtartás 119. szakaszát). Az elnapolás fontos oka lehet például a tény, hogy valamelyik fél elmulasztotta a bíróság elé terjeszteni beadványát, és nincs lehetőség a tárgyalás távollétében történő megtartására (lásd a polgári perrendtartás 101. szakaszának (3) bekezdését), vagy az, hogy az egyik félnek azért nem volt elég ideje felkészülni a tárgyalásra, mert nem kézbesítették számára megfelelő időben az idézést, és más fontos ok is felmerülhet.

A fél kérheti a bíróságtól a tárgyalás elnapolását. A bíróság a fél előzetesen benyújtott, tárgyalás elnapolására irányuló kérelméről a hivatkozott ok súlyossága alapján dönt. Amennyiben a bíróság nem ad helyt a fél kérelmének, a félnek meg kell jelennie a tárgyaláson.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Cseh Köztársaság törvényei nem rendelkeznek kifejezetten ilyen helyzetről.

Olyan nemzetközi elemet tartalmazó jogvitában, amelyben az iratot a külföldi félnek kell kézbesíteni, a lex fori eljárásjogi szabályai érvényesülnek, vagyis annak a bíróságnak az eljárási szabályai, amelynek joghatósága alá az ügy tartozik.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az eljárásjogi határidők elmulasztásának eljárásjogi következményei vannak.

Ha a polgári perrendtartás (a módosított 99/1963. sz. törvény) határidőt ír elő valamely eljárási cselekmény elvégzésére (pl. a fellebbezés vagy rendkívüli perorvoslat előterjesztésére), a határidő elmulasztásával az eljárási cselekmény eredményes elvégzésére való jogosultság elvész. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, ha a fél vagy képviselője méltányolható okokból (pl. hirtelen betegség, sérülés stb. miatt) mulasztotta el a határidőt, és ezért nem tudott elvégezni valamely olyan cselekményt, amelynek elvégzésére jogosult lett volna (lásd a polgári perrendtartás 58. szakaszát), kivéve, ha a polgári perrendtartás kizárja az adott határidő igazolását (például a 235. szakasz (1) bekezdése alapján az elmulasztott határidő igazolása kizárt az eljárás megismétlésére és megsemmisítésre irányuló kérelmek esetén). Amennyiben a határidő valamilyen kötelezettségnek való megfelelést szolgálja, a határidő elmulasztása meghatározott szankció (pl. rendbírság) kiszabását vonja maga után.

Valamennyi elmulasztott bírói határidőhöz törvényben meghatározott jogkövetkezmények fűződnek. A bírói határidőt a bírósági tanács (vagy egyesbíró) meghosszabbíthatja. Bírói határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható ítélet joghatásaival jár (lásd a polgári perrendtartás 174. szakaszának (1) bekezdését).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A tárgyalás elmulasztásának más következményei vannak, mint a határidő elmulasztásának. Amennyiben a szabályszerűen idézett fél a tárgyalást elmulasztja, és nem terjeszt elő kellő időben és fontos okból elnapolás iránti kérelmet, úgy a bíróság az ügyet tárgyalhatja és a fél távollétében is határozhat (lásd a polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. módosított törvény 101. szakaszának (3) bekezdését), illetve amennyiben a polgári perrendtartásról szóló törvény 153b. szakaszában foglaltak teljesülnek, úgy mulasztási ítéletet hozhat.

Amennyiben az alperes méltányolható okokból olyan ügyben mulasztja el az első tárgyalást, amelyben mulasztási ítéletet hoztak, a bíróság az alperes kérelmére hatályon kívül helyezi a meghagyást és elrendeli az ügy tárgyalását. A fél addig terjesztheti elő ilyen célú kérelmét, ameddig a meghagyás jogerőre nem emelkedik (lásd a polgári perrendtartás 153b. szakaszának (4) bekezdését).

Az ügy érdemét támadó fellebbezés mulasztási ítélet ellen is előterjeszthető. Ha a felperes a bíróság elsőfokú ítéletének hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmével egyidejűleg fellebbezést is előterjeszt, és a bíróság az ítéletének hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek végrehajtható határozatával helyt ad, a fellebbezést figyelmen kívül kell hagyni (lásd a polgári perrendtartásról szóló törvény 153b. szakaszának (5) bekezdését).

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (Zivilprozessordnung) 214–229. szakasza állapítja meg az eljárási határidőkre vonatkozó általános rendelkezéseket, más szakaszai pedig a különös határidőkre vonatkozó konkrét rendelkezéseket tartalmazzák.

Léteznek „valós” határidők (eigentliche Fristen), amelyeken belül az eljárásban részt vevő felek eljárási cselekményeket végezhetnek, vagy alaki követelményeknek tehetnek eleget, illetve a jogvesztés elkerülése érdekében azokat el kell végezniük, vagy azoknak eleget kell tenniük, valamint „nem valós” határidők (uneigentliche Fristen), amelyeken belül a jogszabályok értelmében a bíróság köteles bizonyos hivatalos eljárási cselekmény elvégzésére.

A „valós” határidő továbbá lehet jogszabályban előírt határidő vagy a bíróság által saját mérlegelési jogkörében megállapított bírósági határidő. A jogszabályban előírt határidők közé tartozik a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 224. szakasza (1) bekezdésének második mondatában előírt „kötelező határidő” (Notfristen), amely mindig ezen a néven szerepel a törvénykönyvben, és nem rövidíthető le vagy hosszabbítható meg.

A felek ugyanakkor a kötelező és a nem valós határidők kivételével megállapodhatnak a bíróság által és a jogszabályban előírt határidők lerövidítéséről, de nem hosszabbíthatják meg azokat. A bíróság meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti az általa kitűzött határidőt, de a jogszabályban előírt határidőt kizárólag a jogszabályban előírt esetekben módosíthatja. A bíróság mindkét esetben csak akkor változtatja meg a határidőt, ha a fél meggyőző indokot tud felhozni ennek indokolására.

Az alábbi határidők is fontosak a polgári eljárásokban részt vevő felek számára:

a) Fizetési meghagyásos eljárásokban

A fizetési meghagyásos eljárásokban (Mahnverfahren) két héten belül nyújtható be ellentmondás a fizetési meghagyás ellen (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 692. szakasza (1) bekezdésének 3) pontja), illetve kifogás a végrehajtási határozat ellen (a 700. szakasz (1) bekezdése és a 339. szakasz (1) bekezdése). Ha nem élnek ellentmondással, és a felperes nem kéri a végrehajtható okirat kibocsátását hat hónapon belül, a fizetési meghagyás a 701. szakasz alapján hatályát veszti.

b) Peres eljárásokban

1. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 132. szakasza azt az általános szabályt állapítja meg, hogy a tárgyalásra időben történő felkészülés és az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférés érdekében az előkészítő beadványokat időben be kell nyújtani a bíróságra, hogy az legalább egy héttel a tárgyalás előtt kézbesíthesse azokat a másik fél részére. Az új beadványokra adott ellenvéleményt tartalmazó előkészítő beadványokat időben be kell nyújtani, hogy a bíróság azokat legalább három nappal a tárgyalás előtt kézbesíthesse.
2. Amikor a bíró kitűzi az előzetes tárgyalás napját, köteles legalább két hetet biztosítani az alperesnek a válaszadásra (a törvénykönyv 275. szakasza (1) bekezdésének első mondata, 275. szakaszának (3) bekezdése és a 277. szakaszának (3) bekezdése). Ha a bíró előzetes írásbeli eljárást rendel el, az alperesnek egy kéthetes kötelező határidő áll rendelkezésére annak bejelentésére, hogy kíván-e ellenkérelemmel élni (a 276. szakasz (1) bekezdésének első mondata); a bíróság legalább további két hetet biztosít az ellenkérelem írásban történő benyújtására (a 276. szakasz (1) bekezdésének második mondata). A bírósági tanács elnöke határidőt állapíthat meg a felperes részére is, amelyen belül írásbeli észrevételeket tehet az ellenkérelemre vonatkozóan (a 276. szakasz (3) bekezdése).
3. Ha az alperes a rendelkezésére álló határidőn belül nem jelenti be, hogy ellenkérelemmel kíván élni, a bíróság a felperes kérelme alapján, tárgyalás tartása nélkül a keresetnek helyt adó ítéletet (mulasztási ítéletet [Versäumnisurteil]) hoz a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 331. szakaszának (3) bekezdése értelmében. A bíróság akkor is mulasztási ítéletet hoz, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy nem nyilatkozik az ügyben. Annak a félnek, akivel szemben a mulasztási ítéletet hozták, a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított, 2 hetes kötelező határidő áll rendelkezésére, hogy kifogással éljen (a 338. szakasz, valamint a 339. szakasz (1) bekezdése). Ha a kifogás elfogadható (és ami a legfontosabb, határidőn belül nyújtották be), az eljárás visszatér a mulasztás előtti szakaszához.
4. A fellebbezés (Berufung) benyújtására nyitva álló kötelező határidő egy hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 517. szakasza), a fellebbezés indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 520. szakasz (2) bekezdése). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik. A fellebbezésre történő válaszadásra legalább kéthetes bírósági határidő áll rendelkezésre (a polgári perrendtartás 521. szakaszának (2) bekezdése és 277. szakaszának (3) bekezdése).
5. Ha a fellebbviteli bíróság (Berufungsgericht) ítéletében elutasítja a felülvizsgálati kérelem (Revision) benyújtásának lehetőségét, a teljes ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos kötelező határidőn belül a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti újabb kérelem nyújtható be (a törvénykönyv 544. szakaszának (1) bekezdése és ugyanezen szakasz (3) bekezdésének első mondata). A felülvizsgálati kérelem indokolását a teljes ítélet kézbesítésétől számított két hónapon belül, de legfeljebb az ítélet meghozatalától számított hét hónapon belül kell benyújtani.
6. A felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén kötelező határidő, és egy hónapnak felel meg (a törvénykönyv 548. szakasza); a kérelem indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 551. szakasz (2) bekezdésének második mondata). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik.
7. A bírósági végzés (Beschluss) elleni azonnali kifogást (sofortige Beschwerde) a végzés kézbesítésétől számított kéthetes kötelező határidőn belül, illetve legkésőbb a kihirdetésétől számított öt hónap és két hét elteltével kell benyújtani (az 569. szakasz (1) bekezdése). A jogkérdéssel összefüggő kifogásokat (Rechtsbeschwerde), amelyek kizárólag jogsértésen alapulhatnak, a végzés kézbesítését követő egy hónapos kötelező határidőn belül kell benyújtani (az 575. szakasz (1) bekezdésének első mondata), a kifogás indokolásának benyújtására pedig további egy hónap áll rendelkezésre (az 575. szakasz (2) bekezdése).
8. Ha a fél önhibáján kívül nem tesz eleget a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 233. szakaszában rögzített valamely eljárási követelménynek (például a kötelező határidőnek vagy a fellebbezés indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidőnek), kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított két héten belül kell benyújtani (a 234. szakasz (1) és (2) bekezdése).

Ha a határidő kezdete a kézbesítés időpontjától függ (lásd a 4. kérdésre adott választ), ellenőrizni kell, hogy sikeres volt-e a kézbesítés. A kézbesítésnél való helyettesítés esetén a kézbesítés sikeressége független attól, hogy a címzett ténylegesen megkapja-e az okiratot. A címzett lakóhelyének vagy telephelyének azonban a kézbesítés időpontjában mindenképp azon a címen kell lennie, ahová az okiratot kézbesítik.

Az a címzett, akinek nem volt tudomása az eljárásról, ezért nem tudta megtámadni a bíróság határozatát, bizonyos körülmények között kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását: lásd a 4. kérdésre adott választ. A határidő kezdetére vonatkozóan lásd a 16. kérdésre adott választ.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

• újév napja: január 1.
• vízkereszt: január 6. (csak Baden-Württembergben, Bajorországban és Szász-Anhaltban)
• nemzetközi nőnap: március 8. (csak Berlinben)
• nagypéntek: változó napon, március végén vagy április elején
• húsvétvasárnap: változó napon, március végén vagy április elején
• húsvéthétfő: változó napon, március végén vagy április elején
• 1. a munka ünnepe: május 1.
• áldozócsütörtök: májusban, változó napon
• pünkösdvasárnap: változó napon, májusban vagy júniusban
• pünkösdhétfő: változó napon, májusban vagy júniusban
• úrnapja: változó napon, május vége és június közepe között (csak Baden-Württembergben, Bajorországban, Hessenben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban, a Saar-vidéken, Szászországban és Türingiában)
• Mária mennybemenetele: augusztus 15. (csak Bajorországban és a Saar-vidéken)
• a német egység napja: október 3.
• a reformáció napja: október 31. (csak Brandenburgban, Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában, Szászországban, Szászország-Anhaltban és Türingiában)
• mindenszentek: november 1. (csak Baden-Württembergben, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Rajna-vidék-Pfalzban és a Saar-vidéken)
• a bűnbánat napja (Buß- und Bettag): változó napon, november közepe és vége között (csak Szászországban)
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja/Szent István napja: december 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 222. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy valamennyi eljárási határidőt a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) 187–193. szakaszában megállapított szabályoknak megfelelően kell számítani.

A határidők számításának részletes szabályai a 7–9. kérdésre adott válaszokban olvashatók.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő általában a választ igénylő okiratok vagy a fellebbezendő bírósági döntés kézbesítésével kezdődik (lásd például a Polgári perrendtartás 276. szakasza (1) bekezdésének 1. mondatát, a 329. szakasza (2) bekezdésének 2. mondatát és a 339. szakaszának (1) bekezdését). A fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő a határozat kézbesítésével kezdődik (a törvénykönyv 517. és 548. szakasza, valamint 569. szakasza (1) bekezdésének a második mondata); de ha a határozatot nem vagy eredménytelenül kézbesítették, és ez nem orvosolható a törvénykönyv 189. szakasza alapján, a határidő a határozat kihirdetését követő ötödik hónap leteltével kezdődik. Az öt hónapos határidő ekkor a kézbesítés helyébe lép. Hasonló rendelkezés vonatkozik a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránt benyújtott új kérelemre is, ebben az esetben azonban hat hónapos időszak lép a kézbesítés helyébe (a törvénykönyv 544. szakasza (3) bekezdésének első mondata).

A határidő kezdete eltér az olyan fellebbezések esetében, amelyek kivételes esetekben hatályon kívül helyezhetik a jogerős ítéletet:

• a korábbi állapot visszaállítása (Wiedereinsetzung in den vorigen Stand) iránti kérelem benyújtásának határideje az akadály elhárulásának napján kezdődik (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 234. szakaszának (2) bekezdése);
• a tisztességes tárgyaláshoz való jog megtagadásával szembeni kifogás (Anhörungsrüge) benyújtásának határideje (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 321a. szakasza) akkor kezdődik, amikor az érintett személy tudomást szerez a tisztességes tárgyaláshoz való jogának megsértéséről (a 321a. szakasz (2) bekezdésének első mondata);
• a megsemmisítés iránti kereset (Nichtigkeitsklage), illetve a perújítási kérelem (Restitutionsklage, az eljárás újraindítása, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 578. és azt követő szakaszai) benyújtásának határideje azon a napon kezdődik, amikor az érintett fél tudomást szerez az ítélet megtámadásának jogalapjáról, de semmiképpen sem az ítélet jogerőre emelkedése előtt (az 586. szakasz (2) bekezdésének első mondata).

Ha a kérdés arra irányul, hogy mikor hatályosul egy adott határidőn belül elvégzendő cselekmény, vagyis a határidő mikor minősül betartottnak, a válasz a következő:

Az eljárási határidőt akkor tartják be, ha az eljárási cselekményt az utolsó rendelkezésre álló nap végéig végrehajtják, azaz általában akkor, ha az érintett okiratot az előírt határidőn belül elküldik a bíróságra. Nem a feladás időpontja a döntő, hanem az az időpont, amikor a bíróság kézhez veszi az okiratot. A rendelkezésre álló határidőt azonban teljes egészében, azaz az utolsó nap éjfélig ki lehet használni még akkor is, ha valószínűtlen, hogy abban az időpontban valaki ténylegesen foglalkozzon az irattal a bíróságon.

Ha a kérdés arra irányul, hogyan állapítják meg a határidő kezdetét, a válasz a következő:

A polgári törvénykönyv 187. szakaszának (1) bekezdése értelmében ha a határidő kezdetét valamely esemény vagy egy adott napon belüli konkrét időpont határozza meg, az adott nap nem számít bele a határidőbe.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. Ha a határidő a kézbesítés időpontjával kezdődik (lásd a 4. kérdésre adott választ), a kézbesítés módja lényegtelen. Az okirat a címzettnek történő átadás pillanatában (a Polgári perrendtartás 177. szakasza) vagy valamelyik helyettesítő módszerrel történő kézbesítéssel (a Perrendtartás 178., 180. és 181. szakaszában felsoroltaknak megfelelően, idetartozik például a valamely felnőtt családtagnak történő átadás vagy a postaládában történő elhelyezés) minősül kézbesítettnek.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári törvénykönyv 187. szakaszának (1) bekezdése értelmében ha a határidő kezdetét valamely esemény vagy egy adott napon belüli konkrét időpont határozza meg, az adott nap nem számít bele a határidőbe.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napok nem munkanapok, hanem naptári napok. Ha azonban a határidő szombaton, vasárnap vagy valamely általánosan elfogadott munkaszüneti napon jár le, a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdése és a polgári törvénykönyv 193. szakasza).

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a hetekben, hónapokban vagy több hónapot magában foglaló időszak formájában (év, félév, negyedév) kifejezett határidő kezdetét valamely esemény vagy nap folyamán bekövetkező időpont határozza meg, és így az adott nap nem számít bele a határidőbe, a határidő az utolsó hét vagy hónap azon napján jár le, amely megnevezésénél vagy számánál fogva megfelel annak a napnak, amikor az esemény megtörtént, vagy az időpont bekövetkezett. Azonban ha a határidő valamelyik nap elején kezdődik, vagyis amikor az adott nap beleszámít a határidőbe, a határidő annak a napnak a végén jár le, amely közvetlenül megelőzi az utolsó hét vagy hónap azon napját, amely az elnevezésénél vagy a számánál fogva megfelel a határidő kezdőnapjának (a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdése és a polgári törvénykönyv 188. szakaszának (2) bekezdése).

Ha a hónapokban kifejezett határidő utolsó napjának nincs megfelelője a határidő lejártának hónapjában, a határidő a hónap utolsó napján jár le (például a január 30-án kezdődő 1 hónapos határidő február 28-án jár le) (a polgári törvénykönyv 188. szakaszának (3) bekezdése).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdést.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon jár le, ez a nap nem számít bele a határidőbe, amely a következő munkanapon jár le, a polgári perrendtartás 222. szakaszának (1) bekezdésével és a polgári törvénykönyv 193. szakaszával összhangban.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők meghosszabbítására általában a bíróság mérlegelése alapján kerül sor. A kötelező határidőket azonban nem lehet meghosszabbítani. Néhány esetben szükség van a másik fél beleegyezésére.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

1. A fellebbezés (Berufung) benyújtására nyitva álló kötelező határidő egy hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 517. szakasza), a fellebbezés indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 520. szakasz (2) bekezdése). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik. A fellebbezésre történő válaszadásra legalább kéthetes bírósági határidő áll rendelkezésre (a polgári perrendtartás 521. szakaszának (2) bekezdése és 277. szakaszának (3) bekezdése).
2. Ha a fellebbviteli bíróság (Berufungsgericht) ítéletében elutasítja a felülvizsgálati kérelem (Revision) benyújtásának lehetőségét, a teljes ítélet kézbesítésétől számított egy hónapos kötelező határidőn belül a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti újabb kérelem nyújtható be (a törvénykönyv 544. szakaszának (1) bekezdése és ugyanezen szakasz (3) bekezdésének első mondata). A polgári perrendtartás 544. szakasza szerint a felülvizsgálati kérelem indokolását a teljes ítélet kézbesítésétől számított két hónapon belül, de legfeljebb az ítélet meghozatalától számított hét hónapon belül kell benyújtani.
3. A felülvizsgálati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén kötelező határidő, és egy hónapnak felel meg (a törvénykönyv 548. szakasza); a kérelem indokolásának benyújtására pedig két hónap áll rendelkezésre (az 551. szakasz (2) bekezdésének második mondata). Mindkét határidő a teljes ítélet kézbesítésekor vagy legkésőbb öt hónappal az ítélet kihirdetését követően kezdődik.
4. A bírósági végzés (Beschluss) elleni azonnali kifogást (sofortige Beschwerde) a végzés kézbesítésétől számított kéthetes kötelező határidőn belül kell benyújtani (a polgári perrendtartás 569. szakaszának (1) bekezdése). A kötelező határidő a kézbesítés időpontjától, de legkésőbb a végzés kihirdetésétől számított öt hónap elteltével kezdődik. A jogkérdéssel összefüggő kifogásokat (Rechtsbeschwerde), amelyek kizárólag jogsértésen alapulhatnak, a végzés kézbesítését követő egy hónapos kötelező határidőn belül kell benyújtani (az 575. szakasz (1) bekezdésének első mondata), a kifogás indokolásának benyújtására pedig további egy hónap áll rendelkezésre (az 575. szakasz (2) bekezdése).
5. Ha a fél önhibáján kívül nem tesz eleget a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 233. szakaszában rögzített valamely eljárási követelménynek (például a kötelező határidőnek vagy a fellebbezés indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidőnek), kérheti a mulasztás előtti állapot visszaállítását. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított két héten belül kell benyújtani (a 234. szakasz (1) és (2) bekezdése).

A német polgári jog és polgári perrendtartás egyéb határidőket is meghatároz, például:

1. A választottbírósági határozat a felek eltérő megállapodásának hiányában a kézhezvételétől számított három hónapon belül támadható meg a bírósághoz benyújtott érvénytelenítési keresettel (az 1059. szakasz (3) bekezdésének első és második mondata).
2. A jogerős ítélettel lezárt eljárások megsemmisítés iránti keresettel (Nichtigkeitsklage), illetve perújítási kérelemmel (Restitutionsklage) történő újraindítására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 586. szakaszának (1) és (2) bekezdése) az attól a naptól kezdődő 1 hónapos kötelező határidőn belül van lehetőség, amikor a fél tudomást szerez az ítélet megsemmisítésének a jogalapjáról.
3. A bíróság az önálló bizonyítási eljárás (selbständiges Beweisverfahren, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 494a. szakaszának (1) bekezdése) és a lefoglalás (Arrest, a 926. szakasz (1) bekezdése) esetében is határidőt állapíthat meg a kereset benyújtására.
4. Ha a bérlő nem járul hozzá a bérbeadó azon szándékának teljesítéséhez, hogy a bérleti díjat a településen szokásos bérleti díj összegéig megemelje az erre irányuló kérelem kézhezvételétől számított második naptári hónap végéig, a bérbeadó további három hónapon belül keresetet nyújthat be a jóváhagyás megszerzése érdekében (558b. szakasz (2) bekezdése).
5. Ha a munkavállaló úgy véli, hogy az elbocsátása érvénytelen volt, a felmondólevél kézhezvételét követő három héten belül keresetet kell benyújtania a munkaügyi bírósághoz (az elbocsátással szembeni védelemről szóló törvény [Kündigungsschutzgesetz] 4. szakaszának első mondata). Ha a munkavállaló elmulasztja ezt a határidőt, hatályba lép az elbocsátás.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság előtti megjelenés dátumának és idejének kitűzése alapvetően a bíróságok hatáskörébe tartozik, bár a mérlegelési jogkörüket korlátozza az eljárások gyors lefolytatására irányuló kötelezettségük, valamint az, hogy szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra csak rendkívüli helyzetben tűzhetnek ki tárgyalást.

Ha valakit olyan ügyben idéznek be a bíróságra, amelyben kötelező a jogi képviselet, az értesítést legalább egy héttel korábban ki kell küldeni; más esetekben három nap az értesítési határidő. Az értesítési határidő csak akkor rövidíthető le, ha a felek az egyik fél kérelmét követően ebben állapodnak meg.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 141. szakaszának (1) bekezdése értelmében a bíróság mindkét felet kötelezi a tárgyaláson való megjelenésre, ha az a tényállás megállapításához szükséges. A bíróság azonban eltekinthet a személyes megjelenésre vonatkozó követelménytől nagy távolságok esetén – ha nem várható el észszerűen a féltől a nagy távolság megtétele (lásd a 8. kérdést) –, illetve egyéb nyomós ok esetén. A 141. szakasz (1) bekezdésének második mondata értelmében „egyéb nyomós oknak” (sonstiger wichtiger Grund) minősülnek a fél szempontjából fontos okok, így például a betegség, a tervezett szabadságok, a túlóra, valamint az is, ha a másik féllel való találkozás várhatóan lelkileg megviselné a felet.

A polgári perrendtartás 227. szakasza (1) bekezdésének első mondata továbbá lehetővé teszi, hogy a bíróság törölje vagy elhalassza a tárgyaláson való megjelenés időpontját, ha a fél „jelentős okokra” (erhebliche Gründe) hivatkozva erre irányuló kérelmet nyújt be. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül megfelelő oknak, ha a fél a saját hibájából nem jelenik meg, vagy nem tesz előkészületeket. A megfelelő okok közé tartozik, ha az idézés kibocsátásakor nem tartották be az értesítési határidőt, ha félnek le kellett cserélnie a jogi képviselőjét, ha a tanú, a jogi képviselő vagy a fél megbetegedett, valamint ha a felsorolt személyek közeli hozzátartozójuk halála miatt nem tudnak megjelenni. A bíróság előírhatja, hogy igazolják a halasztás iránti kérelem okát, és minél közelebb esik a kérelem benyújtásának ideje a kitűzött időponthoz, a bíróság annál szigorúbban vizsgálja meg ezt az okot. Bár a korábbi bírósági törvénykezési szünetet megszüntették, a polgári perrendtartás 227. szakaszának (3) bekezdése továbbra is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, ha a fél egy július 1. és augusztus 31. közötti időpontra kitűzött tárgyalás elhalasztása iránt nyújt be kérelmet.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Németországnak nincsenek olyan sajátos földrajzi jellegzetességei, amelyek különleges szabályozást indokolnának. Ennélfogva a német polgári eljárásjog nem rendelkezik a határidő általános meghosszabbításáról olyan személyek esetében, akik messze laknak az eljáró bíróságtól. A polgári perrendtartás 141. szakasza (1) bekezdésének második mondata alapján azonban a bíróság úgy határozhat, hogy a félnek nem kell személyesen megjelennie, ha a lakóhelye és a bíróság közötti nagy távolság (große Entfernung) miatt az nem észszerű. Tekintettel a mai, általában jó közlekedési lehetőségekre, a néhány száz kilométeres távolság nem minősül „nagynak”. Ugyanakkor minden esetet valamennyi körülmény, többek között a fél egészségének figyelembevételével kell mérlegelni.

Mivel a szabályok szerint nem hosszabbítják meg a határidőt a távolabb élő felek érdekében, a német jogrendszerben nem merül fel a hosszabb határidők máshol történő elismerésének problémája.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő elmulasztása számos jogkövetkezménnyel járhat, például:

1. A polgári perrendtartás 296. szakaszának (1) bekezdése szerint a határidő lejártát követően beterjesztett jogalapok és érvek csak akkor elfogadhatók, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy ez nem késlelteti a jogvita rendezését, vagy ha a fél megfelelően megindokolja a késedelmes benyújtást. Az e rendelkezések alapján elutasított jogalapok és érvek nem nyújthatók be a fellebbezés során (a törvénykönyv 531. szakaszának (1) bekezdése).
2. Ha az előzetes írásbeli eljárás (a Polgári perrendtartás 276. szakasza) során az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított 2 héten belül nem jelzi, hogy felkészült az ellenkérelem benyújtására, a felperesi kereset nyomán mulasztási ítéletet hozhatnak vele szemben (a Perrendtartás 276. szakasza (1) bekezdésének 1. mondata, a 276. szakaszának (2) bekezdése és a 331. szakaszának (3) bekezdése).
3. Ha az adós fizetési meghagyásos eljárás esetén elmulasztja a fizetési meghagyás elleni tiltakozás határidejét (a Polgári perrendtartás 692. szakasza (1) bekezdésének 3) pontja, valamint a 694. szakasz), a hitelező kérelme nyomán végrehajtási határozatot bocsátanak ki (a Polgári perrendtartás 699. szakasza (1) bekezdésének 1. mondata).
4. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a határozat jogerőre emelkedik (a polgári perrendtartás 705. szakasza). Ez a mulasztási ítélet vagy a végrehajtási határozat elleni kifogás határidejének elmulasztására is vonatkozik. (Ez a kifogás [Einspruch] technikai értelemben nem „fellebbezés”, mivel nem magasabb szintű bíróság, hanem ugyanaz a bíróság vizsgálja.) A fellebbezés és a kifogás indokolására rendelkezésre álló határidő elmulasztása azt eredményezi, hogy a bíróság a fellebbezést vagy a kifogást elfogadhatatlanként elutasítja (a törvénykönyv 522. szakaszának (1) bekezdése, 552. szakaszának (1) bekezdése és 577. szakaszának (1) bekezdése).
5. Ugyanez vonatkozik a felülvizsgálati kérelem ismételt benyújtása iránti kérelmek indokolására vonatkozó határidőkre is (az 544. szakasz (4) bekezdése).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A határidő elmulasztása esetén a 15. kérdésre adott válaszban felsorolt jogkövetkezmények vonatkozásában az alábbi jogorvoslati lehetőségek állnak a fél rendelkezésére:

1. A polgári perrendtartás 296. szakaszának (1) bekezdésében említett esetekben a fél megindokolhatja a késedelmet (lásd fent). A félnek ebben az esetben indokolással kell szolgálnia, és ha a bíróság arra kötelezi, kielégítő módon bizonyítania kell, hogy nem felelős a határidő elmulasztásáért. Ha ez megtörténik, a bíróság köteles lehetővé tenni a késedelmes beterjesztést.
2. Az a fél, aki ellen mulasztási ítéletet hoztak, kifogást nyújthat be (a polgári perrendtartás 338. szakasza). Ha a kifogás elfogadható, így különösen, ha az előírt formában és a rendelkezésre álló határidőn belül nyújtották be (a törvénykönyv 339. és 340. szakasza), valamint megalapozott, az eljárás visszaáll a határidő elmulasztását megelőző szakaszba (342. szakasz).
3. Kifogás nyújtható be a fizetési meghagyásos eljárás során hozott végrehajtási határozat ellen is, mert a polgári perrendtartás 700. szakasza értelmében az egyenértékű a mulasztási ítélettel.
4. A fellebbezések és a kifogások benyújtásának határideje kötelező határidő. A kötelező határidő betartásában önhibáján kívül akadályozott fél kérheti a mulasztást megelőző állapot visszaállítását (a polgári perrendtartás 233. és azt követő szakaszai). Ezt a jogszabályban előírt határidőn belül, az előírt formában kell megtenni (a törvénykönyv 234. szakasza és 236. szakaszának (1) bekezdése). A határidő elmulasztásának alapjául szolgáló tényeket meg kell indokolni, és bizonyítékokkal kell alátámasztani (a 236. szakasz (2) bekezdése). Az elmulasztott eljárási cselekményeket, például a fellebbezés benyújtását a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül pótolni kell.
5. Akkor is kérhető a mulasztást megelőző állapot visszaállítása, ha a fellebbezés vagy a kifogás indokolásának benyújtására rendelkezésre álló határidő telt le.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári törvénykönyv (tsiviilseadustiku üldosa seadus, TsÜS) általános részének a határidőkkel és az esedékességi napokkal kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak az eljárási határidők kiszámítására, ha a törvény másképp nem rendelkezik. A TsÜS 134. cikkének (2) bekezdése értelmében a határidőt években, hónapokban, hetekben, napokban, órákban, rövidebb időegységekben vagy olyan eseménnyel adják meg, amely feltétlenül be fog következni. A határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy megtörténtét követő napon kezdődik, és az esedékesség napján jár le. Ha a lejárati időpontot napokban vagy hosszabb időegységben számított határidő alapján adják meg, a határidő a lejárat napján 24:00 órakor jár le, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Ha valamely határidőn belül szándéknyilatkozatot adnak át egy gazdasági vagy szakmai tevékenységet végző személynek, illetve az adott személlyel kapcsolatban a határidőn belül cselekményt hajtanak végre, erre legkésőbb az esedékesség napján kerül sor az azon a helyen érvényes szokásos munkaidő végéig, ahol a szándéknyilatkozatot átadják vagy a cselekményt végrehajtják. Ha az eljárási cselekményre a bíróság területén kerül sor, a bíróság munkanapjának vége tekintendő a határidő lejártának.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról az állami ünnepekről és a nemzeti fontosságú napokról szóló (1998. február 23-án hatályba lépett) törvény (pühade ja tähtpäevade seadus) rendelkezik. Ezek a következők:

1. Február 24. – Az Észt Köztársaság függetlenségének napja és évfordulója;
2. január 1. – Újév napja;
3. Nagypéntek;
4. Húsvétvasárnap;
5. május 1. – A munka ünnepe;
6. Pünkösd;
7. június 23 – Győzelem napja;
8. június 24 – Szentivánéj napja;
9. augusztus 20 – A Függetlenség helyreállításának napja;
10. december 24. – Szenteste;
11. december 25. – Karácsony;
12. december 26. – Karácsony.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik, TsMS) 65. cikkének (1) bekezdése értelmében a TsÜS határidőkkel és az esedékességi napokkal kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak az eljárási határidők kiszámítására, ha a törvény másképp nem rendelkezik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az általános szabályt a TsÜS 135. cikkének (1) bekezdése írja elő, amelynek értelmében a határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy megtörténtét követő napon kezdődik, ha a törvény vagy valamely szerződés másképp nem rendelkezik. A bíróság által kijelölt határidő a határidőt kijelölő okirat kézbesítésének napját követő napon kezdődik, ha nem rendelkeztek másképp a határidő kitűzésekor. Ha az okiratot nem kell kézbesíteni, a határidő a határidő kitűzéséről szóló értesítéssel kezdődik (a TsMS 63. cikke).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem. A polgári perrendtartás kimondja, hogy a bíróság által kijelölt határidő az eljárási okirat kézbesítésének napját követő napon kezdődik. Ez az okiratok valamennyi kézbesítési módjára vonatkozik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem – a TsÜS 135. cikkének (1) bekezdése értelmében a határidő a határidő megkezdésére okot adó esemény naptári napját vagy megtörténtét követő napon kezdődik, ha a törvény vagy valamely szerződés másképp nem rendelkezik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A TsÜS 136. cikkének (9) bekezdése értelmében a határidők megállapításának alkalmazásában egy nap az éjféltől éjfélig terjedő időszak. Ezért ha a határidőt napokban adják meg, a napok száma naptári napokat jelent.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az eljárási határidőket főszabály szerint napokban határozzák meg.

A határidőt hónapokban állapítják meg, ha például nem nyújtható be fellebbezés a határidő lejártával. A TsMS 632. cikke értelmében fellebbezés az ítéletnek a fellebbező részére történt kézbesítését követő 30 napon belül nyújtható be, de legkésőbb 5 hónappal az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetését követően. Az ítélet kihirdetését követő 5 hónap elteltével akkor sem nyújtható be fellebbezés, ha a kézbesítést és az ítélet kihirdetését követő 5 hónapos időszak végéig kevesebb, mint 30 nap van hátra. Ezt az abszolút korlátozást a jogbiztonság érdekében vezették be. Hasonló 5 hónapos abszolút fellebbezési korlátozást vezettek be például a bírósági döntések elleni fellebbezések vagy a semmisségi panaszok esetén is.

Években megállapított határidő például egy állami illeték vagy biztosíték visszatérítése iránti kereset elévülési határideje – a követelés 2 évvel a biztosíték vagy az állami illeték kifizetése évének vége után jár le, de nem azelőtt, hogy az eljárás hatályba lépő ítélettel lezárult. Ez azonban a követelés elévülési ideje, nem pedig eljárási határidő – az ilyen időkeretet sem meghosszabbítani, se visszaállítani nem lehet.

A követelés elévülési idejét is években is állapítják meg. Ez sem eljárási határidő. A TsÜS 143. cikke értelmében a bíróság csak az adós kérésére veszi figyelembe a követelés elévülését.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A határidő az esedékesség napján jár le. Ha a határidőt hetekben fejezik ki, az esedékesség napja az utolsó hét megfelelő napja. Ha a határidőt hónapokban fejezik ki, az esedékesség napja az utolsó hónap megfelelő napja. Ha a határidőt években fejezik ki, az esedékesség napja az utolsó év megfelelő hónapja és napja. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő napja a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja tekintendő az esedékesség napjának (a TsÜS 136. cikke (2)–(5) bekezdése).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen. A polgári törvénykönyv általános része 136. szakaszának (8) bekezdése kimondja, hogy ha egy szándéknyilatkozat vagy egy kötelezettség végrehajtásának határideje ünnepnapon vagy egyéb munkaszüneti napon jár le, a munkaszüneti napot követő első munkanap tekintendő az esedékesség napjának.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A TsMS 64. cikkének (1) bekezdése értelmében a bíróság indokolt kérelem alapján vagy hivatalból meghosszabbíthatja az általa megállapított eljárási határidőt, ha erre alapos ok van. A határidő több alkalommal csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával hosszabbítható meg.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezést az ítéletnek a fellebbező részére történő kézbesítését követő 30 napon belül, de legkésőbb 5 hónappal az elsőfokú bíróság (esimese astme kohus) ítéletének kihirdetését követően kell benyújtani (a TsMS 632. cikkének (1) bekezdése). Azonban léteznek kivételek ez alól a főszabály alól:

1. Ha ítélethozatal esetén a megyei bíróság (maakohus) az ítélet rendelkező részében kimondja, hogy ha az alkalmazandó általános hatályú jogszabály ellentétes az Alkotmánnyal (põhiseadus), és megtagadja az alkalmazását, a fellebbezési időszak addig nem kezdődik el, amíg a Legfelsőbb Bíróság (Riigikohus) alkotmányos felülvizsgálati eljárásban nem hoz határozatot a nem alkalmazott általános hatályú jogszabályról.
2. Ha a fellebbezési időszak alatt kiegészítő ítéletet hoznak egy ügyben, a fellebbezési időszak az eredeti ítélet vonatkozásában is a kiegészítő ítélet kihirdetésének napján kezdődik. Az olyan esetekben, amikor hiányzik az ítélet leíró része vagy indokolása, és ezt pótolják, a fellebbezési időszak a teljes ítélet kihirdetésének napján újra kezdődik.

Ha a felek megállapodást kötnek, amelyről tájékoztatják a bíróságot, a fellebbezési időszak megrövidíthető vagy legfeljebb az ítélet kihirdetését követő 5 hónappal meghosszabbítható.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A polgári perrendtartás értelmében a bíróság a kérvény vagy a kérelem, illetve az arra vonatkozó válasznyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul vagy a nyilatkozattételi határidő lejártát követően kitűzi a bírósági tárgyalás időpontját. A bíróság a válasznyilatkozat beérkezését vagy a nyilatkozattételi határidő lejártát megelőzően is kitűzheti a bírósági tárgyalás időpontját, ha a válasznyilatkozattól függetlenül feltehetően bírósági tárgyalásra lesz szükség az ítélethozatalhoz, vagy ha a tárgyalás haladéktalan kitűzése az adott körülmények között más okokból észszerű. Ha a bíróság nem igényel válasznyilatkozatot, a kérvény vagy a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul kitűzi a bírósági tárgyalás időpontját. Ha lehetséges, a bíróság kikéri és figyelembe veszi az eljárásban részt vevő felek véleményét a bírósági tárgyalás kitűzésekor.

A bíróság csak alapos indokkal törölhet egy tárgyalást, módosíthatja az időpontját vagy halaszthatja el (a TsMS 352. cikkének (1) bekezdése).

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Ha az eljárásra az észt eljárásjogi törvénynek megfelelően kerül sor, az érintett fél nem veszti el azt a jogát, hogy az eljárási határidőt kiterjesszék kizárólag azon az alapon, hogy ez a határidő kiterjeszthető-e vagy sem azon a helyen, ahol értesült a cselekményről.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az eljárási cselekményre nem kerül sor időben, az eljárásban részt vevő fél nem jogosult az eljárási cselekmény későbbi végrehajtására, kivéve, ha a bíróság visszaállítja a törvényileg előírt határidőt, meghosszabbítja az általa kitűzött határidőt, vagy meghallgatást tart az eljárásban részt vevő fél által benyújtott kérvénnyel, kérelemmel, bizonyítékkal vagy tiltakozással kapcsolatban. Ez független attól, hogy az eljárásban részt vevő felet figyelmeztették-e előzetesen az ilyen következményekkel kapcsolatban.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha a bíróság az alperes távolléte miatt mulasztási ítéletet hoz, az alperes a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérvényt nyújthat be (a TsMS 415. cikke). Az alperes a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérvényt nyújthat be, ha a mulasztási ítélethez vezető mulasztása alapos okkal történt. A keresetre adott válasz elmulasztására vagy a bírósági tárgyalásról való távolmaradásra és erről a bíróság értesítésének elmulasztására alapos indokot jelent elsősorban a közlekedési fennakadás, valamely fél váratlan megbetegedése vagy a hozzá közel álló személyek váratlan súlyos betegsége, amiért az adott fél elmulasztott válaszolni a keresetre vagy nem jelent meg a bíróságon és nem küldött képviselőt maga helyett (422. szakasz (1) bekezdés).

A mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérvény attól függetlenül benyújtható, hogy volt-e alapos indok a távolmaradásra, ha:

1. a keresetre adott válasz elmulasztása esetén a keresetet nem aláírás ellenében történő személyes átvétel útján vagy elektronikusan kézbesítették az alperesnek vagy a képviselőjének;
2. a bírósági tárgyalásról való távolmaradás esetén az idézést nem aláírás ellenében történő személyes átvétel útján vagy nem bírósági tárgyaláson, illetve nem elektronikus formában kézbesítették az alperesnek vagy a képviselőjének;
3. a mulasztási ítéletnek nem volt törvényes alapja.

A mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérvény a mulasztási ítélet kézbesítését követő 30 napon belül nyújtható be. Ha a mulasztási ítéletet kihirdetéssel kézbesítik, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérvény az attól számított 30 napon belül nyújtható be, hogy az alperes értesült a mulasztási ítéletről vagy a mulasztási ítélet végrehajtását kezdeményező eljárásról. Ha a perújrafelvételt követően újabb mulasztási ítéletet hoznak az alperes ellen, az alperes csak az alapján fellebbezhet ellene, hogy elmulasztotta ellenőrizni a mulasztási ítélet meghozatalának feltételeit.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Eljárási határidők - Írország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők fő típusai a következők:

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje: A High Court (Felsőbíróság) keresetlevelének kézbesítését követően az alperesnek 8 napja van arra, hogy „megjelenésnek” nevezett kézbesítési igazolást nyújtson be. A 8 napos határidő azonban nem vonatkozik a „különleges idézésre” A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 12/2. pontja szerint, amely lehetővé teszi a megjelenés bármikor történő benyújtását.

Ha a Bíróság másként nem rendelkezik, az általános 8 napos határidő a kézbesítés napját „nem tartalmazza”. Az alperesnek ezt követően további 28 nap áll rendelkezésére a keresetlevél kézbesítésétől vagy a perbe bocsátkozásra nyitva álló határidőtől (amelyik később következik be), hogy ellenkérelmet nyújtson be [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 21/1. pont].

A Körzeti Bíróság (Circuit Court) polgári peres eljárásában az alperesnek a perbelépéstől számított 10 napon belül kell ellenkérelmét közölnie a felperessel [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 2001, 15/4. pont]. A Körzeti Bíróság előtt a perbehívást és az ellenkérelmet legkésőbb a keresetről szóló értesítés kézbesítésétől számított 28 napon belül kell benyújtani [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje, 42. pont].

Az ítélet végrehajtására rendelkezésre álló idő: A Felsőbíróság előtt az ítélet végrehajtására irányuló eljárás az ítélet végrehajthatóvá válásától számított hat éven belül indítható meg [A Felsőbíróságok Eljárásrendje 42/23. pont]. Amennyiben hat év eltelt, vagy ha a felek személyében halálozás miatt vagy más okból változás következett be, a bírósághoz a végrehajtás szabadsága iránti kérelmet kell benyújtani. Az ítélethozatal iránti kereset az ítélet végrehajthatóvá válásától számított 12 év elteltével évül el [Elévülés 1957, 11. cikk].

Elévülési idők: Szerződéses esetekben a szerződő fél a kereset előterjesztése okának bekövetkezését követő hat éven belül nyújthatja be a keresetet. A jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekben általában 6 éven belül indítható kereset, azonban a személyi sérüléssel és a rágalmazással kapcsolatos ügyekre különös szabályok vonatkoznak.

Személyi sérülés esetén a sérülés időpontjától vagy – ha az későbbi – a kár okáról való tudomásszerzéstől számított két éven belül indítható kereset [A polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló 2004. évi törvény, 7. cikk].

Rágalmazás esetén 1 éven belül indítható kereset, amely kivételes körülmények között 2 évre meghosszabbítható.

Az elhunyt vagyona elleni kereset esetén a követelést az elhalálozástól számított két éven belül vagy a rendes elévülési határidőn belül kell benyújtani, attól függően, hogy melyik a rövidebb időszak [A polgári jogi felelősségről szóló 1961. évi törvény, 9. cikk (2) bekezdése].

Az élettársi jogviszonyról és az élettársak bizonyos jogairól és kötelezettségeiről szóló 2010. évi törvény 15. része alapján az élettársak által indított eljárásokat a jogviszony megszűnését követő két éven belül meg kell indítani.

A földterület hasznosításával kapcsolatos ügyekben az elévülési idő 12 év.

A hagyományos bérleti díjak hátralékainak behajtása esetén az elévülési idő 6 év. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén ez az időszak 12 év. A mentett javakra vonatkozó igények elévülési ideje 2 év. A hibás gépjárműből eredő, vélelmezett feltételek megsértése miatti kártérítési igény esetén két éven belül indítható kereset [Az áruértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról szóló 1980. évi törvény, 13. cikk (8) bekezdés]. Hibás termékre vonatkozó kártérítési igény esetén a keresetet három éven belül meg kell indítani [A hibás termékekért való felelősségről szóló 1991. évi törvény, 7. cikk (1) bekezdés].

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A bírósági ülésekre és a bírósági szünetekre vonatkozó szabályok a dokumentum végén található linken érhetők el.

A szombaton és a vasárnapon kívül az írországi munkaszüneti napok listája a következő:

újév napja (január 1.)

Szent Patrik napja (március 17.)

Húsvét hétfő

karácsony napja (december 25.)

Szent István napja (december 26.)

Május, június és augusztus első hétfője

Október utolsó hétfője

Ha karácsony napja, Szent István napja vagy az újév napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Megjegyzendők a bírósági ítélkezési szünetek is, amelyek során korlátozottak a bírósági ülések, így például csak „ítélkezési szünet alatti ülésekre” és a sürgős kérelmek tárgyalására kerül sor. Például az augusztusi és szeptemberi hosszú szünet alatt korlátozott bírósági ülések vannak a felsőbb bíróságokon és a körzeti bíróságon.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1957. évi módosított elévülési törvény meghatározza azokat a határidőket, amelyeken belül bírósági eljárást kell indítani. Az elévülési idő lejártát követően benyújtott kereset csak akkor kizárt vagy elutasítható, ha az alperes ellenkérelmében az elévülésre hivatkozik. Következésképpen az elévülés nem érinti a felperes perindításhoz való jogát, de érintheti a pernyertességhez való jogát. Szintén érdekes az a tény, hogy a Felsőbíróság akkor is saját hatáskörrel bír a keresetnek az igazságszolgáltatás érdekében történő elutasítására, ha a keresetre okot adó körülmény időpontja és az eljárás vagy a kereset időpontja között eltelt idő olyan nagy, hogy az az alperesnek igazságtalanságot okozna. Lásd a fenti 1. kérdésre adott választ is.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő az adott esemény vagy „az adott eseményről való tudomásszerzés időpontja” (pl. sérülés) napján kezdődik. Ha például egy hetet adnak arra, hogy a bíróság valamit megtegyen, az arról szóló végzés meghozatalától számított egy héten belül be kell a szóban forgó cselekményt megtenni, vagy a vonatkozó iratot benyújtani. Hasonlóképpen, ha a félnek 6 év áll rendelkezésére az ítélet végrehajtására, akkor az a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjától számított 6 évet jelent.

Általában, és azon esetek kivételével, amikor ezzel ellentétes szándék szerepel a törvénybeikatatásban, amennyiben egy adott napon kezdődő határidőt határoznak meg, akkor ez a nap beleszámít ebbe az időszakba [Az értelmezésről szóló 2005. évi törvény, 18. cikk h) pontja]. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), a határidő számításakor az első napot nem kell figyelembe venni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Ha az iratot meghatározott időpontig vagy meghatározott számú napon belül kell kézbesíteni a perben részt vevő másik félnek, azt rendszerint rendes előre fizetett levélben vagy ajánlott levélben kézbesítik. Ha az iratot rendes, előre fizetett postai úton kézbesítik, azt akkor tekintik a másik félnek kézbesítettnek, amikor az iratot tartalmazó borítékot a szokásos postai úton, rendszerint a kiküldetést követő napon kézbesítenék. [Egy körzeti bírósági polgári kereset kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 2001, 11/10. pont és 14/3. (vi) pont; egy körzeti bírósági keresetről szóló értesítés kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje 41. pont; egy felsőbírósági idézés kézbesítésére vonatkozó szabályokat lásd: A Felsőbíróságok Eljárásrendje 9. pont].

A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122. pontja szabályozza az időpontra vonatkozó általános szabályokat, beleértve azt az időpontot is, amikor a kézbesítés megtörténtnek tekintendő [A Felsőbíróságok Eljárásrendje 122/9. pont].

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Amennyiben egy adott napon kezdődő vagy attól számított határidőt állapítanak meg, például ha az iratot „7 napon belül” kézbesítik a félnek, az első napot (például a végzés meghozatalának napját), a bíróság alapszabályára vagy eljárásrendjére is figyelemmel, bele kell számítani ebbe a határidőbe. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), az első napot nem kell figyelembe venni. Amennyiben egy időtartam egy adott napon ér véget vagy egy adott napra kell számítani, úgy kell tekinteni, hogy ez a nap beleszámít az időtartamba. Amennyiben bármely irat kézbesítésére vagy bármely eljárási cselekmény megtételére hat napnál rövidebb idő áll rendelkezésre, a szombat, vasárnap, karácsony napja és nagypéntek nem számít bele az időtartamba. [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 122. pont].

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Eltérő rendelkezés hiányában naptári napok.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Amennyiben egy cselekmény megtételére vagy eljárás megindítására rendelkezésre álló idő hónapokra vagy évekre korlátozott, ezt az időt – eltérő rendelkezés hiányában – naptári hónapokkal kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Általában, és azon esetek kivételével, amikor ezzel ellentétes szándék jelenik meg a jogszabályban, amennyiben egy adott napon kezdődő vagy attól számított időtartamot jelölnek meg, ezt a napot bele kell számítani a határidőbe, és amennyiben a határidő egy meghatározott napon ér véget vagy azt egy meghatározott napra kell számítani, ezt a napot bele kell számítani a határidőbe [Az értelmezésről szóló 2005. évi törvény 18. cikkének h) pontja]. A Felsőbíróságok Eljárásrendjének 122/10. pontja azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben e szabályzat bizonyos számú napot ír elő (a „tiszta” napok kivételével), a határidő számításakor az első napot nem kell figyelembe venni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, ha a cselekmény megtételére vagy az eljárás megindítására rendelkezésre álló idő szombaton, vasárnap vagy más olyan napon jár le, amelyen a bírósági irodák zárva vannak, és ha a cselekményt nem lehet azon a napon megtenni, ez a határidő a következő olyan napon jár le, amelyen a bírósági hivatalok nyitva vannak. Ez a szabály mindig érvényes, ha van lejárati idő.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Ha a törvény elévülési időt ír elő, a bíróságok nem hosszabbíthatják meg ezt a határidőt. A bíróságok azonban mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a bírósági eljárásrendben vagy bizonyos esetekben a bírósági végzésekben meghatározott határidők meghosszabbítására vagy lerövidítésére. Ha a felperes úgy véli, hogy kivételes körülmények állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a kérelmet anélkül, hogy megvárná, hogy az alperesnek kézbesítse az iratokat. Ez ex parte vagy „előzetes értesítés nélküli” alkalmazásként ismert. Ha ex parte végzést hoznak, a másik felet értesítik a végzés megtételéről, majd lehetőséget kap arra, hogy bírósághoz forduljon, és kezdeményezze a végzés megváltoztatását vagy teljesítését. A bírósági iratok benyújtásának határideje általában a felek hozzájárulásával meghosszabbítható. Ha a keresetben részt vevő fél szeretné meghosszabbítani a fellebbezés megtételére rendelkezésre álló határidőt, bizonyítania kell, hogy a határidőn belül szándékában állt fellebbezni, hogy a fellebbezés elmulasztása tévedésnek volt betudható, és hogy vitatható ügye van. Ha az idő múlása miatt a másik fél sérelmet szenvedett, ez releváns tényező lehet, és a bíróság ilyen körülmények között élhet a határidő meghosszabbításának megtagadására vonatkozó mérlegelési jogkörével.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A Felsőbíróság határozata elleni fellebbezést a megtámadott végzés végrehajtásának napjától számított 28 napon belül kell benyújtani.

Ha valaki a Körzeti Bíróság határozata ellen kíván fellebbezni, a fellebbezést a megtámadott ítélet vagy végzés kihirdetésének napjától számított 10 napon belül kell benyújtania [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 61/3. pont]

Ha valaki a Körzeti Bíróság határozata ellen kíván fellebbezni, fellebbezést a Körzeti Bírósági határozatától számított 14 napon belül kell benyújtania [A Körzeti Bíróságok Eljárásrendje, 101/1. pont].

A bíró vagy közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata érdekében a kérelmet haladéktalanul és a kérelem indokainak első felmerülésétől számított három hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha a bíróság úgy véli, hogy a határidő meghosszabbítását alapos indok támasztja alá. [A Felsőbíróságok Eljárásrendje, 84/21. (1) pont]

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a törvény elévülési időt ír elő, a bíróságok nem hosszabbíthatják meg vagy rövidíthetik le ezt a határidőt. A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel azonban a bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik bizonyos cselekmények elvégzésére vonatkozó határidő meghosszabbítására vagy lerövidítésére. Mind a Legfelsőbb Bíróságok Eljárásrendje, mind a Körzeti Bíróságok Eljárásrendje úgy rendelkezik, hogy a bíróság hatáskörrel rendelkezik az e szabályzat által kijelölt vagy bármely bíróság által meghatározott időtartam meghosszabbítására vagy lerövidítésére.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, a fél nem veszíti el a meghosszabbított határidő kedvezményét.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az a fél, aki nem tartja be a bíróság által megszabott, illetve a bírósági eljárásrendben vagy a jogszabályokban meghatározott határidőket, viseli annak a veszélyét, hogy törlik az ügyét. Például, ha az alperes nem jelenik meg a perben, vagy nem nyújt be ellenkérelmet, a felperes kérelmezheti a védelem távollétében történő ítélethozatalt.

Ha ilyen körülmények között az alperessel szemben hoznak ítéletet, az alperes kérheti az ítélet hatályon kívül helyezését, vagy fellebbezést nyújthat be egy felsőbb bírósághoz. Ha a felperes nem nyújtja be időben a keresetével kapcsolatos részletes adatokat, az alperes a késedelem miatt kérelmet nyújthat be a kereset elutasítására. A felperes e határozat ellen felsőbb bírósághoz fellebbezhet. A bíróság az ügy költségeivel kapcsolatos mérlegelési jogkörét oly módon is gyakorolhatja, hogy szankcionálja azt a felet, aki észszerűtlenül késedelmesen járt el, vagy nem tartotta be a vonatkozó határidőket.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztást elkövető fél kérheti a bíróságtól a határidők meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával következtében elmarasztaló ítélet született, kérelmezhetik az ítélet hatályon kívül helyezését, vagy ha a kérelem eredménytelen, felsőbb bírósághoz fellebbezhetnek.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők azok az időtartamok, amelyen belül az eljárási cselekményt el kell végezni, vagy amelynek el kell telnie az ügy tárgyalása, illetve az eljárási cselekmény elvégzése előtt. A határidők bevezetésének célja a gyors igazságszolgáltatás és a meghallgatáshoz való jog biztosítása. Az eljárásjogi határidők azok, amelyek megtartása vagy elmulasztása eljárásjogi következményekkel jár. Két fő kategória különböztethető meg: 1) Az eljárási CSELEKMÉNY elvégzésére előírt határidők azok, amelyeken belül az eljárási cselekményt el kell végezni, ilyen például a fellebbezés előterjesztésére megadott határidőnél (lásd CCP 318. cikkének (1) bekezdését), míg az 2) ELŐKÉSZÍTŐ határidők azok, amelyek eltelte után kell az eljárási cselekményt elvégezni. Ezek a határidők az alperes idézésére előírt határidőhöz (lásd a CCP 228. cikkét) hasonlóan általában az alperesek érdekét szolgálják, mivel a felkészüléshez szükséges időt biztosítják számukra. Ez a megkülönböztetés jelentős, tekintettel arra, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére megállapított határidő a felek közös egyetértésével kiterjeszthető, míg az előkészítő határidőt nem lehet meghosszabbítani. Az eljárási cselekmény elvégzésére megállapított határidő a határidőt követő munkanapon jár le, ha a határidő munkaszüneti napon járna le, míg az előkészítő határidők a határidő utolsó napján járnak le függetlenül attól, hogy ez a nap ünnepnap vagy munkaszüneti nap. A polgári perrendtartás (CCP) által szabályozott fontos eljárásjogi határidők irányadó jelleggel a következők:

1. A perindítást követően a felek idézésére megállapított határidő (a tárgyalást megelőző hatvan [60] nap, kivéve ha a fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő a tárgyalást megelőző kilencven [90] nap - lásd a CCP 228. cikkét).
2. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtásának határideje (a döntés kézbesítésétől számított tizenöt [15] nap, ha a fél, akinek a távollétében az ügyet tárgyalták Görögországban tartózkodik, kivéve ha a távollévő fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap - lásd a CCP 503. cikkét).
3. A fellebbezési határidő (a végleges ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbezést előterjesztő fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap. Amennyiben a végleges ítéletet nem kézbesítették, a fellebbezési határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év- lásd a CCP 518. cikkét).
4. A perújítási határidő (hatvan [60] nap, ha a perújító fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a perújító fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő százhúsz [120] nap - lásd a CCP 545. cikkét).
5. További fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő (az ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbező Görögországban tartózkodik, ha azonban a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határidő az ítélet kézbesítésétől számított kilencven [90] nap. Amennyiben az ítéletet nem kézbesítik, a további fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év - lásd a CCP 564. cikkét).

A CCP különösen meghatároz továbbá más eljárásokra irányadó eljárási határidőket, így a házassági kérdésekkel kapcsolatos eljárásokra (bontóper, házasság érvénytelenítése, stb.), a fizetési meghagyással kapcsolatos kérelemre és e meghagyással szembeni ellentmondásra (lásd a CCP 632. cikkét), a bérleti jogvitákra, a munkaügyi jogvitákra, az ideiglenes intézkedésekre, a végrehajtási eljárásokra, valamint az ilyen végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos kifogásokra.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Görögországokban az 1157/1981. sz. törvény tartalmazza az ünnepnapok nem kimerítő felsorolását. Valamely ünnepnap fennállása megállapításának feltétele az ügyleti forgalom általános hiánya, ezért konkrét szakmák vagy szolgáltatások ünnepei nem relevánsak. Ezek az ünnepek lehetnek nemzeti, vallási vagy egyéb ünnepek, ideértve a helyi vagy az időszakos ünnepeket is. Az ünnepnapok az államigazgatási szervek számára munkaszüneti napok. A következő napok ünnepnapok: március 25. (nemzeti ünnep), október 28. (nemzeti ünnep), január 1., vízkereszt (január 6.), nagypéntek, nagyszombat, május 1., augusztus 15., karácsony első és második napja, pünkösdhétfő, a nagyböjt kezdete (hamvazóhétfő), húsvéthétfő és minden vasárnap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A CCP 144-151. cikkei rendelkeznek az eljárási határidőkről. Az időtartamukat meghatározó jogforrástól függően a határidők törvényes (amelyeket jogszabály ír elő, mint a keresetindításra megállapított határidőt), bírói (amelyeket az ügyben eljáró bíróság határoz meg, mint a felek személyes megjelenésére megállapított határidőt - lásd a CCP 245. cikkét), felfüggesztő (amelynek elmulasztása a tárgyalás elmulasztásának joghátrányával jár) és kötelező jellegű határidők szerint (amelynek elmulasztása jogvesztéssel jár) csoportosíthatók. A határidők kezdetét és lejáratát a következőkben ismertetjük. A határidő megszakad, amennyiben annak időtartalma alatt a fél meghal. Amennyiben a határidő az irat kézbesítésekor kezdődik, az új határidőt az elhunyt személy törvényes örökösei részére megismételt kézbesítés napjától kell számítani. Amennyiben egyéb esemény a határidő számításának alapja, az új határidőt a vonatkozó nyilatkozat fent említett személyek részére történő kézbesítésének napjától kell számítani. Amennyiben a határidő alatt a tárgyalás félbeszakad, úgy a határidő megszakad, és az új határidő az új tárgyalás napjától kezdődik. A CCP 147. cikkének (7) bekezdésében szabályozott eljárási cselekményekre meghatározott határidőkbe nem számít bele az augusztus 1-től 31-ig terjedő időszak. Ez vonatkozik a keresetindításra és az ellentmondásra meghatározott határidőre is.

A törvény nemcsak a felek közös megegyezése útján, hanem a bíróság hozzájárulásával is lehetővé teszi a határidők meghosszabbítását. Mind a törvény, mint a bíró által megállapított határidő meghosszabbítható azzal a kitétellel, hogy az nem sértheti harmadik személyek jogait. A bírót nem köti a megegyezés meghosszabbítására irányuló kérelem, és a körülmények esetről-esetre történő mérlegelése alapján annak részben eleget tehet vagy visszautasíthatja azt. Ez azt jelenti, hogy a feleknek indokolni kell a hosszabbítás megalapozottságát. Végül, a határidő a felek egyetértésével bírói döntéssel lerövidíthető. A keresetindítási határidő kivételével valamennyi törvény által meghatározott határidő lerövidíthető.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő kezdőnapja az nap, amely a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követi (a momento ad momentum).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás nem teszi lehetővé a határidő meghosszabbítását vagy lerövidítését, amennyiben az iratokat postai úton vagy más típusú közlekedési szolgáltatás útján továbbítják vagy kézbesítik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Azt a napot, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esett, csak jogszabály, ítélet vagy szerződés kifejezett rendelkezése esetén lehet figyelembe venni. Nem minősül ilyen rendelkezésnek az a rendelkezés, hogy valamely adott határidőt a kézbesítés napjától kell számítani. Erre tekintettel a jogorvoslatokra, a fellebbezésre, további fellebbezésre, illetve ellentmondásra megállapított szigorú határidők az ítélet kézbesítésének vagy közzétételének napját követő napon kezdődnek. Azonban, ha a határidőt egy meghatározott naptól kell számítani, ezt a napot a határidő számításánál figyelembe kell venni. Amennyiben a határidő megkezdésére okot adó esemény a kézbesítés, a határidő számításánál a kézbesítendő dokumentum tartalmáról szóló bármely más tájékoztatási mód figyelmen kívül marad.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A köztes ünnepnapok figyelmen kívül maradnak. A munkanapokat a határidő-számításnál csak kifejezett rendelkezés esetén kell figyelembe venni (például a fizetési meghagyás elleni ellentmondás benyújtására vonatkozó határidő esetében).

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években kifejezett határidőknél hasonlóképpen figyelmen kívül maradnak a köztes ünnepek, kivéve ha törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a határidő munkanapokra vonatkozik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az években kifejezett határidő az utolsó év megfelelő napján jár le. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a számításnál a szökőév fennállása irreleváns.

A hónapokban kifejezett határidő az utolsó hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az egyes hónapok napjainak száma irreleváns.

Féléves határidő hat (6) hónapos határidőnek, fél hónapos határidő pedig tizenöt (15) napos határidőnek minősül.

Hetekben kifejezett határidő esetén a határidő azon a napon jár el, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel; azaz amennyiben az esemény hétfőn történt, az egy hetes határidő a következő hétfőn jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben a határidő szombaton, vasárnap, ünnepnapon vagy munkaszüneti napon jár le, úgy az a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvény nemcsak a felek közös megegyezése útján, hanem a bíróság hozzájárulásával is lehetővé teszi a határidők meghosszabbítását. Mind a törvény, mint a bíró által megállapított határidő meghosszabbítható azzal a kitétellel, hogy az nem sértheti harmadik személyek jogait. A bírót nem köti a megegyezés meghosszabbítására irányuló kérelem, és a körülmények esetről-esetre történő mérlegelése alapján annak részben eleget tehet vagy visszautasíthatja azt.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

1. . Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtásának határideje (az ítélet kézbesítésétől számított tizenöt [15] nap, ha a fél, akinek a távollétében az ügyet tárgyalták Görögországban tartózkodik, kivéve ha a távollévő fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő az ítélet kézbesítésétől számított hatvan [60] nap - lásd a CCP 503. cikkét).
2. A fellebbezési határidőt a CCP 518. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Amennyiben a fellebbező Görögországban tartózkodik, ez a határidő harminc (30) nap, ha pedig külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor hatvan (60) nap. A hatvan (60) napos határidő nem vonatkozik olyan személyre, aki ideiglenes jelleggel tartózkodik külföldön (turisztikai célú utazás, meghatározott célból történő néhány napos távollét miatt), de van az érintett személy szakmai vagy családi jogállásához kapcsolódó meghatározott időtartama.
3. A perújítási határidő (hatvan [60] nap, ha a perújító fél Görögországban tartózkodik, kivéve ha a perújító fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, amely esetben a határidő százhúsz [120] nap - lásd a CCP 545. cikkét).
4. További fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő (az ítélet kézbesítésétől számított harminc [30] nap, ha a fellebbező Görögországban tartózkodik, ha azonban a fellebbező fél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határidő az ítélet kézbesítésétől számított kilencven [90] nap. Amennyiben az ítéletet nem kézbesítik, a további fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő az ítélet közzétételétől számított három [3] év - lásd a CCP 564. cikkét).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A görög jog szerint a bírói jogvédelem iránti igény a jogvita jellegétől függetlenül az állandó és az ideiglenes bírói jogvédelmet is magában foglalja. Azokban az esetekben, amelyekben az ügy sürgősségére tekintettel vagy közvetlen veszély elhárítása érdekében a bíróság elrendelheti jog megóvását vagy biztosítását, helyzet rendezését, valamint annak megváltoztatását vagy megsemmisítését célzó intézkedések foganatosítását, sürgősségi eljárásnak van helye (a CCP 682–738. cikkeinek megfelelően). A sürgősségre tekintettel a bíró a gyors megoldás biztosítása érdekében eljárva és a felek meghallgatáshoz való jogának figyelembevétele mellett hatáskörrel rendelkezik az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel kapcsolatos tárgyalás idejének és helyének meghatározására. Ezért a bíró még olyan személyekre is saját mérlegelési hatáskörének keretében határozhatja meg az idézés kibocsátásának módját és a bíróság előtti megjelenés határidejét, akik külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. A tárgyalás vasárnapra vagy ünnepnapra is kitűzhető. A fent említett határidők – anélkül, hogy meghosszabbíthatók lennének –az ideiglenes intézkedés kivételével valamennyi polgári eljárásra alkalmazandók.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A görög jogban nincs ilyen rendelkezés.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Bírósági tevékenységgel kapcsolatos határidők elmulasztásának nincsenek eljárásjogi következményei. A felek eljárási cselekményeinek elvégzésére meghatározott határidő túllépése jogvesztéssel jár, míg másfajta következmények – mint a tárgyalás elfogadhatatlansága – előkészítő határidők esetén merülhetnek fel (lásd a CCP 271. cikkének (1) bekezdését).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az in integrum resritutio az Alkotmány által előírt jogorvoslat, amellyel a határidőt – akár vis maior, akár a másik fél csalárd szándéka következtében – elmulasztó fél kérheti a határidő lejárta előtt fennálló helyzetének megfelelő helyreállítást.

Kivételes esetben azonban ilyen kérelem nem terjeszthető elő, amennyiben a) az a kérelmező meghatalmazott ügyvédjének vagy jogi képviselőjének hibáján, vagy b) olyan tényeken alapul, amelyeket a bíró a határidő meghosszabbításra vagy elhalasztására irányuló kérelem tárgyalásán az érintett hosszabbítás vagy halasztás megítélése céljából értékelt. A kérelemnek tartalmaznia a határidő elmulasztásának indokát, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, illetve az elmulasztott cselekményt, vagy az arra vonatkozó kijelentést, hogy azt teljesítették. Az in integrum restitutióra irányuló kérelem esetén a vis maiort okozó akadály megszűnésének vagy a csalárd szándékról való értesítés napját követő harminc (30) napon belül kell eljárni azzal a feltétellel, hogy nem kerülhet sor új határidő kitűzésére, ha a fent említett határidőt bármilyen okból elmulasztják (lásd a CCP 152-158. cikkét).

Kivételes esetben azonban ilyen kérelem nem terjeszthető elő, amennyiben az (a) a kérelmező meghatalmazott ügyvédjének vagy jogi képviselőjének hibáján, (b) olyan tényeken alapul, amelyeket a bíró a határidő meghosszabbításra vagy elhalasztására irányuló kérelem tárgyalásán az érintett hosszabbítás vagy halasztás megítélése céljából értékelt. A kérelemnek tartalmaznia a határidő elmulasztásának indokát, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, illetve az elmulasztott cselekményt, vagy az arra vonatkozó kijelentést, hogy azt teljesítették. Az in integrum restitutióra irányuló kérelem esetén a vis maiort okozó akadály megszűnésének vagy a csalárd szándékról való értesítés napját követő harminc (30) napon belül kell eljárni azzal a feltétellel, hogy nem kerülhet sor új határidő kitűzésére, ha a fent említett határidőt bármilyen okból elmulasztják (lásd a CCP 152-158. cikkét).

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Eljárási határidők - Spanyolország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárásbeli aktusokat konkrét határidőkön (términos) vagy a törvény által előírt időtartamon (plazos) belül kell teljesíteni.

A határnap meghatározza azt az időt, ameddig egy adott eljárási cselekményt el kell végezni.

A határidő meghatározza az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamot. A határidőket napokban, hetekben, hónapokban vagy években lehet megállapítani.

Amennyiben jogszabály nem ír elő határidőt vagy határnapot, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt haladéktalanul el kell végezni.

Ugyanakkor az arányosság követelményét érvényesíteni kell, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlata bevezette az észszerű idő fogalmát (amely olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint az ügy összetettsége, azt, hogy rendszerint mennyi ideig tartana elbírálni a szóban forgóhoz hasonló kérdést, a peres fél érdekeit és az eljárás során tanúsított magatartását, a hatóságok magatartását vagy a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálatát). Azonban, ha a bíróság elmulasztja az észszerű idő fogalmának érvényesítését, az kihatással van a spanyol alkotmány 24. cikkének (2) bekezdésében szabályozott jogra.

A bíróságok és a bírósági tisztviselők indokolatlan határidő-, illetve határnap-mulasztása ezen túlmenően az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial) szerinti fegyelmi eljáráshoz vezet. Ez nem érinti a sérelmet szenvedett fél jogát az esetlegesen felmerült kárának érvényesítésére.

Az eljárásjogi határidők mellett külön kérdést jelentenek az anyagi jogok gyakorlására meghatározott határidők (elévülés és jogvesztés).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Ami a közigazgatási eljárások szabályozását illeti, az 1182/71 rendeletet a közigazgatás szervezetére vonatkozó jogi szabályozásról és az egységes közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ley de Régimen Jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común) 48. cikke ültette át a nemzeti jogba. A 48. cikk a következőképpen rendelkezik:

1. Spanyol jogszabály vagy uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben a határidőket napokban fejezik ki, azokat munkanapoknak kell tekinteni a vasárnapok és a munkaszüneti napok kizárásával. Amennyiben a határidőt naptári napokban fejezik ki, ezt fel kell tüntetni az érintett értesítésben.
2. Amennyiben a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki, az azt a napot követő napon kezdődik, amelyen az iratot közölték vagy közzétették, vagy pedig az azt követő napon, amelyen az érintett hatóság hallgatása miatt elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni a kérelmet. Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
3. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő meghosszabbodik a következő munkanapig.
4. A napokban kifejezett határidőt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az iratot közölték vagy közzétették, vagy pedig amelyen az érintett hatóság hallgatása miatt elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni a kérelmet.
5. Amennyiben valamely nap munkanapnak minősül az önkormányzatnál vagy abban az autonóm régióban, amelynek területén az érintett fél tartózkodik, és munkaszüneti napnak minősül a közigazgatási szerv székhelyén, vagy fordítva, úgy az ilyen napot minden esetben munkaszüneti napnak kell tekinteni.
6. Valamely nap határidő-számítás alkalmazásában történő munkaszüneti nappá vagy munkanappá minősítése önmagában nincs kihatással a közigazgatási szervek működésére, a munkaidő szervezésére, illetve a közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférésre.
7. A munkanapok hivatalos naptárára figyelemmel a központi kormányzat és az autonóm régió hatóságai határidő-számítás céljából az illetékességi területükre kiterjedően meghatározzák a munkaszüneti napok naptárát. Az autonóm régiók által jóváhagyott naptár tartalmazza azon érintett földrajzi terület helyi önkormányzati szerveire vonatkozó munkaszüneti napokat, amelyekre a naptár alkalmazandó.

A naptárat minden év kezdete előtt a megfelelő közlönyben és más híradási csatornákon kell közzétenni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerez arról.

A 2020. évi munkanapokat ábrázoló naptárra mutató link: WEB LINK

A bírósági eljárásban érvényesülő munkaszüneti napokat az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 182. cikke szabályozza. A következőképpen rendelkezik:

1. Eljárásjogi szempontból az alábbi napok munkaszüneti napok: szombatok és vasárnapok; december 24. és 31.; a nemzeti, regionális és hivatalos ünnepnapok. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács rendeletében jogszabályban kifejezetten nem szabályozott esetekben engedélyezheti bírósági eljárások lefolytatását ezeken a napokon.
2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkanap reggel 8 órától este 8 óráig tart.

Az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 183. cikke szerint augusztus napjai valamennyi bírósági eljárásra nézve munkaszüneti napnak minősülnek, az eljárási jogszabályok által sürgősnek nyilvánított eljárásokat kivéve.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A szabályokat a 2015. október 5-i 42/2015. sz. törvénnyel módosított, a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) I. Könyve, V. Címe, II. Fejezetének 130-136. cikkei tartalmazzák.

A jelenlegi szabályok főbb ismérvei a következők:

a) Valamennyi bírósági eljárásra munkanapokon és munkaidőben kerül sor.

Munkanap a szombatokon és vasárnapokon, a nemzeti, regionális és helyi ünnepnapokon kívüli összes egyéb nap az évben. Augusztus napjai ugyancsak munkaszüneti napnak minősülnek, és a bíróságok ezeken a napokon nem küldenek elektronikus értesítéseket az ügyvédeknek és jogi szakembereknek, kivéve, ha ezeket a napokat a szóban forgó alakiságok céljából munkanapoknak kell tekinteni.

A munkaidő reggel 8 órától este 8 óráig tart, kivéve ha valamely különleges eljárásra tekintettel jogszabály eltérően rendelkezik. Az értesítéseket és a végrehajtást illetően az este 8 óra és este 10 óra közötti időszakot ugyancsak munkaidőnek kell tekinteni.

Kivételesen bizonyos eljárásokban – például ajánlat elektronikus árverés során történő benyújtása esetén – a határidőt naptári napokban kell meghatározni, és e tekintetben nincsenek nem munkaidőnek tekintett órák. A polgári perrendtartás 649. cikke az árverés kezdetétől számított húsz naptári napos időszakról rendelkezik, és az árverés nem zárul le az utolsó ajánlat beérkezésétől számított egy óráig, feltéve, hogy az nagyobb összegű, mint a korábbi legmagasabb ajánlat, még akkor is, ha ez az eredeti húsznapos határidő legfeljebb 24 órával történő meghosszabbítását jelenti.

b) Sürgősnek minősülő eljárásokban munkanapnak és munkaidőnek lehet minősíteni a napokat és órákat, például, ha a késedelem komoly hátrányt jelentene az érintett feleknek vagy az igazságszolgáltatás megfelelő működésére nézve, vagy ha ellehetetlenítené a bíróság határozatát. (A példák közé tartozik a pszichiátriai kórházba történő nem önkéntes felvétel, valamint a polgári jogvitákban kiskorúak mindenek felett álló érdekének érvényesítése érdekében tett bírói intézkedések.) Erre sor kerülhet a bíróság hivatalbóli kezdeményezésére, vagy az érintett fél kérelmére, és az ügytől függően az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője (Letrado de la Administración de Justicia) vagy maga a bíróság rendeli el.

A sürgős intézkedések augusztusban minden esetben kifejezett engedély nélkül teljesíthetők. Ehhez hasonlóan nincs szükség engedélyre, ha a munkaidőben kezdeményezett sürgős intézkedések szükségszerűen túlnyúlnak a munkaidőn.

c) A határidők számítását illetően a határidő a határidő kezdetéről szóló hivatalos értesítést követő napon kezdődik, és magában foglalja a határidő utolsó napját, amely éjfélkor ér véget.

Ugyanakkor, ha jogszabály rendelkezése szerint valamely határidő egy másik határidő lejártával kezdődik, akkor az új határidő az előző határidő lejártát követő napon kezdődik anélkül, hogy szükség lenne ezzel kapcsolatban új értesítésre.

d) Az eljárási beadványok esetében (a polgári eljárásról szóló törvény 135. cikke) a bíróság és a peres fél közötti kommunikációnak két módja létezik:

1. Jogi képviselővel (procurador) nem rendelkező természetes személyek esetén (ez rendszerint abban az esetben fordul elő, hogy ha a per tárgya nem éri el a 2 000 eurót), illetve ha az irat nem terjeszthető elő digitális formában, papíralapon.
2. A bíróság online és elektronikus rendszerén keresztül. Ez a módszer kötelező az ügyvédek és jogi szakemberek, valamint bizonyos felek számára akkor is, ha jogi képviselő nélkül járnak el (például jogi személyek, közjegyzők és nyilvántartók esetén: lásd a polgári perrendtartás 273. cikkét). A felek választásuk szerint abban az esetben is használhatják ezt a rendszert, amennyiben az számukra nem kötelező. Az iratok elektronikus előterjesztése esetén a visszaigazolás automatikusan kibocsátott elektronikus elismervény formájában történik. Az ügyvédek és jogi szakemberek a nap 24 órájában, az év minden napján elektronikus úton is benyújthatnak beadványokat és egyéb dokumentumokat. Ha az iratot munkaszüneti napon, vagy munkaidőn kívül nyújtották be, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanap kezdetén került benyújtásra. Külön rendelkezés szól a lejáró határidők meghosszabbításról abban az esetben, ha kötelező irat az online szolgálat előre nem látható meghibásodása miatt nem volt határidőben előterjeszthető.

A benyújtás módjától függetlenül a határidőhöz kötött dokumentumok a határidő lejártát követő munkanapon 15 óráig nyújthatók be.

Polgári bíróságok előtti eljárásban az eljárási beadványok nem terjeszthetők elő a bíróság őrszolgálatánál.

e) A határidők nem hosszabbíthatók meg: amennyiben a fél elmulasztja a határidőt, elveszíti a jogát az eljárási cselekmény elvégzésére.

WEB LINK:

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (LEY DE ENJUICIAMIENTO CIVIL)

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A polgári perrendtartás 151. cikkében rögzített általános szabály szerint valamennyi bírósági vagy az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője által hozott döntésről szóló értesítést a döntés meghozatalának vagy közzétételének napjától számított három napon belül kézbesíteni kell.

A 151. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítést az ügyészségnek, a kormányzati jogi szolgálatnak, a Cortes Generales és a törvényhozó parlamentek tanácsának, a társadalombiztosítási igazgatás jogi szolgálata tanácsának, más autonóm régiós szervnek vagy helyi önkormányzati szervezetnek kell kézbesíteni, és az értesítést a Bírósági Eljárás Képviselői által működtetett értesítési szolgálaton keresztül kézbesítik, úgy a kézbesítést a hivatalos nyilvántartásba való beérkezés rögzítésének napját követő munkanapon, vagy pedig az átvételről szóló igazolással kell teljesítettnek tekinteni, ha az értesítést elektronikusan vagy online kézbesítették. Amennyiben az értesítést délután 3 óra után küldték, azt a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni.

A 151. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítéshez csatolandó dokumentum vagy végzés kézbesítésére az értesítés kézhezvételét követő napon kerül sor, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az iratot rögzítették, feltéve, hogy az értesítés joghatása az irathoz kapcsolódik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Amennyiben a döntést végrehajtó útján vagy postán kézbesítik, az irat kézhezvételének napja az a nap, amelyen a végrehajtó vagy a postai szolgáltató kézbesítette, és annak átvétele aláírásra került.

Ha az értesítést a polgári perrendtartás 164. cikke szerint hirdetményi úton kell kézbesíteni, mert az alperes címe ismeretlen, akkor a határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a hirdetményt a bíróság hirdetőtáblája kifüggesztik, vagy megfelelően a hivatalos közlönyben vagy elektronikusan közzéteszik.

Ha a jogi képviselő által előterjesztett iratok másolatának a másik fél jogi képviselője részére való továbbítása szükséges, akkor a polgári perrendtartás 278. cikke szerint, amennyiben törvény alapján a továbbított irat ad okot olyan határidő kezdetére, amely alatt valamilyen eljárási cselekményt kell teljesíteni, úgy a határidő a bíróság bevonása nélkül a továbbított másolatokon rögzített napot követő napon kezdődik, elektronikus kézbesítés esetén pedig azon a napon, amelyen az iratokat továbbítottnak kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidő számításának kezdőnapja azt a napot követő nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A munkaszüneti napokat a határidők számításának figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a fent említett esetekben elektronikus árverésen tett ajánlatok esetét, illetve, ha a határidőt naptári napokban fejezik ki.

A sürgős intézkedést igénylő határidő-számításnál augusztus napjait nem munkaszüneti napként kell figyelembe venni: csak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok maradnak figyelmen kívül a számításnál.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidők az egyik dátumtól a következőig tartanak. A spanyol szabályozás nem tartalmaz rendelkezést hetekben megállapított határidőkről.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy más munkaszüneti napon jár le, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők nem hosszabbíthatóak meg. Azonban a határidőket félbe lehet szakítani, a határnapokat pedig ki lehet terjeszteni abban az esetben, ha azok vis maior miatt nem tarthatók. Ezekben az esetekben a határidő a félbeszakadás vagy meghosszabbítás okának elmúltával újra elkezdődik. A vis maior fennállását a bíróságnak hivatalból, vagy az érintett fél kérelmére, a többi fél meghallgatását követően kell megítélnie jelenlétével zajló tárgyaláson (lásd a 13. kérdésre adott választ).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A jogorvoslat különböző típusaira meghatározott határidőről jogszabály rendelkezik, és azok nem hosszabbíthatók meg. A következő szintű felsőbb bírósághoz (recursos de apelación) és a Legfelsőbb Bírósághoz (recursos de casación) történő fellebbezés esetén a határidő a bírósági határozat kézbesítését követő naptól számított 20 nap (a polgári eljárásról szóló törvény 458. és 479. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A törvényben meghatározott határidőket nem lehet meghosszabbítani. Bizonyos esetekben jogszabály írja elő a bíróság számára, hogy valamely eljárási cselekmény elvégzésére határidőt határozzon meg.

Kivételesen vis maior esetén lehetőség van a határidők félbeszakítására és a határnapok kiterjesztésére:

1. A polgári eljárásról szóló törvény 134. cikkének (2) bekezdésében foglalt általános rendelkezés. Az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselőjének hivatalból vagy az érintett fél kérelmére kell a vis maior bizonyítékait értékelnie a többi fél jelenlétével zajló tárgyaláson. E szerv döntésének felülvizsgálata fellebbezéssel kérhető a bíróságon.
2. A tárgyalás időpontjának kitűzését követően, ha a megidézettek bármelyike vis maior vagy hasonló okok miatt nem tud megjelenni, erről haladéktalanul értesítenie kell a bíróságot, bizonyítékot szolgáltatva az indokról, és új tárgyalást vagy határozatot kell kérnie (a polgári eljárásról szóló törvény 183. cikkének (1) bekezdése, valamint 189. és 430. cikke). Az új tárgyalás a helyzet fennállását igazoló bizonyíték elfogadása esetén, és akkor kerül kitűzésre, ha a helyzet miatt az alábbi személyek nem tudnak megjelenni a tárgyaláson: az ügyvéd (a polgári perrendtartás 183. cikkének (2) bekezdése és 188. cikkének (1)–(5) és (6) bekezdése); a fél, akinek a jelenléte szükségszerű tekintettel arra, hogy ügyvéd nélkül jár el, vagy akinek meghallgatása szükséges; (a polgári perrendtartás 183. cikkének (3) bekezdése és 188. cikkének (4) bekezdése); tanú vagy szakértő. Utóbbi esetben a tanút vagy szakértőt tárgyaláson kívül is meg lehet hallgatni a bizonyítékra vonatkozóan, ha a feleket meghallgatták (a polgári perrendtartás 183. cikkének (4) bekezdése).
3. A jogerős ítélet megsemmisítése iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő vis maior esetén meghosszabbítható (a polgári eljárásról szóló törvény 502. cikkének (2) bekezdése).
4. Amennyiben a bizonyításfelvételre a tárgyalás előtt kerül sor (amelyet a bíró a polgári eljárásról szóló törvény 293. és azt követő cikkei alapján engedélyezhet, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a bizonyítékokat az eljárás szokásos szakaszában nem lehet majd megvizsgálni), a kérelmet a bizonyítékok megvizsgálását követő két hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az említett határidőn belül vis maior vagy hasonló okok miatt nem lehetett megindítani a tárgyalást (a polgári eljárásról szóló törvény 295. cikkének (3) bekezdése).

A két fél közös megállapodással indokolás nélkül ugyancsak kérheti az eljárás felfüggesztését annak érdekében, hogy megkíséreljék megállapodás vagy egyezség létrehozását, illetve közvetítés vagy választottbírósági út igénybevételét. Az eljárás nem függeszthető fel 60 napnál tovább, vagy a közvetítői eljárás befejezését követően (a polgári perrendtartás 19. cikkének (4) bekezdése és 415. cikke).

Amennyiben költségmentesség iránti kérelmet nyújtanak be, két lehetséges forgatókönyv létezik, amelyek a fent említett 42/2015. sz. törvénnyel módosított 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény (a költségmentességről szóló törvény) 16. cikke hatálya alá tartoznak.

1. Amennyiben a kérelem benyújtására akkor kerül sor, amikor az eljárás már megindult, a keresetindításhoz való jog elévülésének és annak megelőzése érdekében, hogy a fél a határidő lejárta miatt elveszítse a tárgyaláshoz való jogát, a jogi képviselő vagy a közigazgatási szerv hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelheti a határidő felfüggesztését a költségmentesség megítéléséről vagy megtagadásáról szóló döntés meghozataláig, vagy ideiglenes ügyvéd és jogi képviselő kirendeléséig abban az esetben, ha a jogi képviselet kötelező vagy az igazságszolgáltatás érdekében szükséges, feltéve, hogy a kérelem benyújtására a polgári eljárásjogban meghatározott határidőn belül került sor.
2. Amennyiben a költségmentesség iránti kérelem benyújtására az eljárás megkezdése előtt kerül sor, és a keresetet hátrányosan befolyásolhatja a jogvesztő vagy az elévülési határidő eltelte, ezeket a határidőket megszakítják illetve felfüggesztik addig, amíg ideiglenesen pártfogó ügyvéd nem kerül kijelölésre, valamint, amennyiben kérelmezték, bírósági képviselő, aki a kérelmező nevében az ügyet intézi; továbbá amennyiben ilyen kijelölés nem lehetséges, amíg a költségmentesség iránti kérelem megítéléséről végleges közigazgatási határozatot nem hoznak.

Mindenesetre, az elévülési idő újra kezdődik, amikor a kérelmezőt az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados) által ideiglenesen kijelölt ügyvédről értesítik, vagy, adott esetben, amikor a költségmentességi bizottság határozatot hoz a költségmentesség megítéléséről, de minden esetben a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

Amennyiben a kérelmet elutasítják, az nyilvánvalóan sértő és csupán a határidők meghosszabbítását célozza, az ügyet tárgyaló bíróság a törvény által megengedett legszűkebb határidőket alkalmazhatja, az abból eredő minden következménnyel együtt.

A fizetés elmaradása vagy a határidő lejárta miatti kilakoltatással járó szóbeli eljárásokban a polgári eljárásról szóló törvény 441. cikkének (5) bekezdése az eljárás felfüggesztésének egy másik esetét írja elő, ha a szociális szolgálatok megerősítik, hogy az érintett háztartás szociális és/vagy gazdasági szempontból kiszolgáltatott helyzetben van. A Bíróság hivatalvezetője az értesítés kézhezvételét követően felfüggeszti az eljárást a szociális szolgálatok által megfelelőnek ítélt intézkedések elfogadásáig, a szociális szolgálatok által a bírósághoz eljuttatott értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy hónapos időtartamra, illetve jogi személy kérelmező esetén három hónapos időtartamra. Az intézkedések végrehajtása vagy a határidő eltelte után a bíróság a felfüggesztést megszünteti és az eljárást folytatja.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem alkalmazandó.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Általános szabály, hogy a határidőt elmulasztó fél elveszíti az eljárási cselekmény elvégzéséhez való jogát (a polgári perrendtartás 136. cikke). A legfontosabb példák az alábbiak:

• Ami az alperes tárgyaláson való jelenlétét jelenti, a tárgyalás alperes által történő elmulasztása esetén (a polgári perrendtartás 442. cikkének (2) bekezdése és 496. cikkének (1) bekezdése) a tárgyalás az alperes ismételt idézése nélkül folytatódik tovább. Ebben az esetben őt csak erről, valamint az eljárást befejező határozatról tájékoztatják (a polgári perrendtartás 497. cikke).
• Rendes eljárás során, ha a felperes vagy a felperes ügyvédje elmulasztja a perfelvételi tárgyalást és az alperes sem jelenik meg, vagy megjelenik ugyan, de az eljárás folytatását jogos indokok alapján nem kívánja, az eljárást meg kell szüntetni (414. cikk).
• Ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson és az alperes nem hoz fel jogos indokot az eljárás folytatása mellett, úgy kell tekinteni, hogy a felperes a keresetétől elállt. Ebben az esetben a felperest kell kötelezni a költségek és az alperes kárának megtérítésére, amennyiben utóbbit az alperes kéri és az általa elszenvedett kárról bizonyítékot szolgáltat (a polgári perrendtartás 442. cikkének (1) bekezdése).
• Jóllehet a bíróság eljárás lefolytatása iránti kötelezettsége fennáll, aktív tevékenységek hiányában az eljárás megszűnik, és úgy kell tekinteni, hogy valamennyi eljárási cselekmény, fellebbezés valamennyi eljárási szinten okafogyottá vált (a polgári perrendtartás 237. cikke). Az elsőfokú eljárások két év inaktivitás után szűnnek meg, és azokat visszavontnak kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy új kereset előterjeszthető. A másodfokú eljárások, valamint azok, amelyben a hozott döntések eljárásjogi szabálytalanságok miatt rendkívüli perorvoslattal, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt megtámadhatók, egy év inaktivitás után szűnnek meg, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél valamennyi perorvoslatától elállt. A határidőket a feleknek szóló legutolsó értesítés kézbesítésének napjától kell számítani. Az eljárás nem szűnik abban az esetben, ha vis maior vagy a felek ellenőrzési körén kívül eső ok miatt félbeszakadt.
• A végrehajtási eljárások nem szűnnek meg, és a fent említett inaktív időszakok ellenére is folytathatók mindaddig, amíg az ítélet végrehajtható. Ehhez azonban az szükséges, hogy a végrehajtási eljárás már elindult, tekintettel arra, hogy a polgári perrendtartás 518. cikke öt éves elévülési időt ír elő a bíróság ítéletének, bíróság döntésének vagy mediáció során kötött egyezségnek a végrehajtására. Az öt éves határidő a döntés jogerőssé és megfellebbezhetetlenné válásától kezdődik. Ezért, ha a végrehajtás iránti kérelem nem kerül előterjesztésre e határidőn belül, a határidő lejár és az ítélet bírósági végrehajtásához való jog elenyészik.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a felet arról tájékoztatják, hogy valamely meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidő lejárt, és az eljárás a következő stádiumába lépett, vagy ha a fél beadványát vagy kérelmét elkésettség miatt utasítják vissza, a fél fellebbezhet a döntés ellen. Ez a helyzet például akkor, amikor a keresetlevél elleni kérelem annak határidőn túl történő előterjesztésére tekintettel kerül visszautasításra.

Az a személy, akit távollétében elítéltek, és akinek az ítéletet személyesen kézbesítették, csak a következő felsőbb szintű bírósághoz (recurso de apelación) vagy a Legfelsőbb Bírósághoz (recurso de casación) benyújtott fellebbezés útján fellebbezhet. Ezek a fellebbviteli utak az értesítés hivatalos közlönyben való közzététele, illetve elektronikus úton történő kézbesítése esetén is alkalmazandók. A fellebbezést minden esetben a törvény által meghatározott határidőn belül kell előterjeszteni (a polgári perrendtartás 500. cikke).

Aki ismétlődő jelleggel elmulasztja a tárgyalást, csak akkor kérelmezheti az eljárást befejező ítélet hatályon kívül helyezését, ha vis maior miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson vagy ez okból nem volt tudomása az eljárásról (a polgári perrendtartás 501. cikke).

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A francia jog „elévülési határidőkről” (délais de prescription), „jogvesztő határidőkről” (délais de forclusion) és „eljárási határidőkről” (délais de procédure) rendelkezik.

Az elévülési határidők azok a határidők, amelyek lejártával a személy tulajdon tekintetében jogot szerez birtoklás révén (jogszerző elévülési határidő, délai de prescription acquisitive), vagy a jog gyakorlásának elmulasztása esetén a jogosult elveszíti a jog gyakorlásához való jogát vagy ez a jog lejár (megszüntető elévülési határidő, délai de prescription extinctive). Az elévülési határidők nyugodhatnak (suspendu) vagy megszakadhatnak (interrompu).

A jogvesztő határidők különösen szigorúak, és a jog általában a keresetek benyújtásának alkalmazásában határozza meg őket. A jogvesztő határidők lejártakor a kereset megszűntnek tekintendő. A jogvesztő határidők nem nyugodhatnak. Főszabály szerint megszakítani sem lehet őket: mindazonáltal a polgári törvénykönyv 2241. és 2244. cikke alapján bizonyos lépések – mint jogi eljárás indítása, lefoglalás vagy más végrehajtási intézkedés – megszakítják ezeket a határidőket.

Az eljárásjogi határidőket (délais de procédure) eljárásindítást követően kell alkalmazni a bírósági eljárásban. Az eljárási határidőket jogszabályok határozhatják meg, vagy a bíróság írhatja elő őket. A jogvesztő határidőktől eltérően a bírósági eljárásokra vonatkozó határidők nem gátolják a keresetindítást. Ezek a határidők nem nyugodhatnak és nem szakadhatnak meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A hatályos szabályozás értelmében a következő napok az ünnepnapok:

• január 1.;
• húsvéthétfő;
• május 1.;
• május 8.;
• áldozócsütörtök;
• pünkösdhétfő;
• július 14.;
• Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.);
• mindenszentek napja (november 1.);
• november 11.;
• karácsony napja (december 25.).

Egyes helyeken (egyes megyékben (départements) és területi közösségekben (communautés territoriales) munkaszüneti napokon emlékeznek meg a rabszolgaság eltörléséről: Guadeloupe: május 27., Francia Guyana: június 10., Martinique: május 22., Reunion: december 20. és Mayotte: április 27.

Elzász-Mosel megyében december 26. és nagypéntek is munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A 2008. június 17-i 2008-561. sz. törvény (amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz) hatálybalépése óta az általános elévülési jog – amelynek lejártával a jogosultság elenyészik – öt év (korábban 30 év volt).

Ugyanakkor e főszabály alól számos kivétel létezik, például a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igényeknél, amelyekre vonatkozóan az elévülési határidő 10 év.

A jogvesztő és eljárási határidők tartama az eljárás tárgya és az érintett eljárás szerint változik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az eljárásjogi határidőkkel kapcsolatban a polgári perrendtartás 640. cikke úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamilyen cselekményt vagy alakiságot kell megadott időn belül teljesíteni, a határidőt a megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés napjától kell számítani.

Az általános jogban a személyes keresetek vagy az ingó vagyonnal kapcsolatos keresetek esetében a megszüntető elévülési határidő kezdete „az a nap, amelyen a jogosult tudomást szerez a jogosultságáról, vagy amelyen tudomást kellett volna szereznie arról”. Néhány területen, például a testi sérülést okozó cselekményből fakadó polgári kártérítési igények érvényesítése esetén sajátos kezdőpontok vannak meghatározva. A polgári törvénykönyv 2226. cikke alapján a tízéves elévülési határidő kezdete az a nap, amikor a kezdeti vagy súlyosbodott sérülés stabilizálódott.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás 664-1. cikkének értelmében, ha az iratot végrehajtó (huissier) kézbesíti, a kézbesítés napja a címzett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történő személyes kézbesítés napja, vagy pedig a végrehajtó által készített azon hivatalos jelentés napja, amely rögzíti a címzett felkutatására tett lépéseket abban az esetben, ha az érintett személy nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy ismert munkahellyel. Amennyiben az iratot elektronikus úton kézbesítik, úgy a kézbesítés napja és ideje megegyezik az irat címzett részére történő átadásának napjával.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítik, úgy a polgári perrendtartás 668. és 669. cikke szerint a kézbesítés napja – a feladóra, a feladás napjára, valamint a címzettre tekintettel – a levél kézhezvételének napja. A feladás napja az a nap, amely a feladás helyének postabélyegzőjén feltüntetésre kerül. A kézhezvétel napja a címzett aláírt elismervényének (récipissé) vagy aláírásának (émargement) napja. Amennyiben az iratot ajánlott küldeményként átvételi elismervénnyel (avis de réception) kézbesítik, az átvétel napja megegyezik azzal a nappal, amelyet a postai szolgáltató a levél címzett részére történő átadáskor rögzített.

Ettől eltérően a polgári perrendtartás 647-1. cikke úgy rendelkezik, hogy egy bírósági vagy bíróságon kívüli irat Francia Polinéziába, Wallis és Futunára, Új-Kaledóniába, a Francia Déli és Antarktiszi Területekre vagy külföldre történő kézbesítésének napja – a feladóra tekintettel – a hatósági irat végrehajtó vagy bírósági hivatal (greffe) általi feladásának dátuma, vagy ennek elmaradása esetén a hatáskörrel rendelkező ügyészségi hivatal (parquet) általi kézhezvétel napja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint, ha egy határidőt napokban kell megállapítani, akkor nem kell beszámítani az eljárás, esemény, határozat vagy értesítés azon napját, amikortól a határidő kezdődik. Ez a szabály vonatkozik az eljárási határidőkre.

A megszüntető elévülési határidő meghatározása is napokban történik úgy, hogy abba a határidő kezdőnapjának számító cselekmény napja nem számít bele. A fellebbezési határidő tekintetében azonban, ha az iratot nem személyesen kézbesítik, egyes rendelkezések lehetővé teszik a határidő kezdőnapjától való eltérést arra a napra, amelyen a személyt az iratról valójában értesítették, vagy pedig arra a napra, amelyen az irat alapján végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A polgári perrendtartás 642. cikke szerint az olyan határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik az azt követő első munkanapig.

A határidők így telnek vasárnapokon és ünnepnapokon, de meghosszabbodnak a következő munkanapig, ha egyébként a lejáratuk szombatra, vasárnapra, ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esne.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A polgári perrendtartás 641. cikke szerint a napokban vagy években megállapított határidő a hónap utolsó napján, vagy pedig a lejárati év utolsó hónapjának utolsó napján jár le, amely számánál fogva megfelel a hónap azon napjának, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, döntés vagy kézbesítés történt. Ha a vonatkozó következő hónapnak nincs ugyanolyan számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

Amennyiben a határidő hónapokban és napokban van kifejezve, először a hónapokat, majd a napokat kell számításba venni.

A polgári perrendtartás 642. cikkében meghatározott szabály (lásd előző kérdés) minden határidőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az napokban, hónapokban vagy években van kifejezve.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A fentieknek megfelelően az a határidő, amely rendes esetben szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon járna le, meghosszabbodik a következő munkanapig.

A következő munkanapig történő határidő-hosszabbítás valamennyi eljárási fajtára és valamennyi eljárásban alkalmazandó.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 643. cikke szerint, amennyiben Franciaország kontinentális területén működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre (comparution), a rendes fellebbezés előterjesztésére (appel), a kifogás előterjesztésére (opposition), az ítélet felülvizsgálatára (révision), valamint a Semmítőszék előtt jogkérdésre vonatkozó perorvoslat előterjesztésére (pourvoi en cassation) vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

• egy hónappal azon személyek esetében, akik Guadeloupe-on, Francia Guyanában, Martinique-on, Réunionon, Mayotte-on, Saint-Barthélemyn, Saint-Martinen, Saint Pierre és Miquelonon, Francia Polinéziában, Wallis és Futunán, Új-Kaledóniában vagy a Francia Déli és Antarktiszi Területeken laknak;
• két hónappal külföldön élő személyek esetében.

A polgári perrendtartás 644. cikke szerint, amennyiben Guadeloupe-on, Francia Guyanában, Martinique-on, Réunionon, Mayotte-on, Saint-Barthélemyn, Saint-Martinen, Saint Pierre és Miquelonon vagy Wallis és Futunán működő bíróságon indítanak keresetet, a bíróság előtti megjelenésre, a rendes fellebbezés előterjesztésére, a kifogás előterjesztésére, valamint az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó határidők meghosszabbodnak:

• egy hónappal azon személyek esetében, akik nem a hatáskörrel rendelkező bíróság működésének területi közösségén élnek;
• két hónappal külföldön élő személyek esetében.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Főszabály szerint a polgári perrendtartás 538. cikkének megfelelően a rendes fellebbezési határidő peres eljárások esetében egy hónap, nem peres eljárások esetében tizenöt nap. Azonban ezen alapelv alól több rendelkezés is kivételt határoz meg. Például az ilyen fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő tizenöt nap az ideiglenes intézkedések során hozott végzések, végrehajtással kapcsolatos bírósági döntések, családjogi bírósági döntések, fiatalkorúak bíróságának oktatási támogatással kapcsolatos döntései stb. esetén.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Főszabály szerint a polgári bíróságon történő megjelenésre és az idézések kézbesítésére vonatkozó határidő vészhelyzetben lerövidíthető a bíróság jóváhagyásával. Ezek a határidők a jog vagy a szabályozások értelmében is lerövidíthetők.

Például a felek számára engedélyezhető az idézések kézbesítése egy külön jelzett időpontra az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásokban/rövid idő alatt indított eljárásokban, valamint a gyorsított eljárásokban is.

Főszabály szerint a bíróságok későbbi időpontra halaszthatják az ügy vizsgálatát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a felek bíróság előtti megjelenését.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 647. cikke alapján, amennyiben az irat címzettje olyan személy, aki tartózkodási helye szerint jogosult határidő-hosszabbításra, azonban olyan helyen került sor a személyes kézbesítésre, ahol a helyi lakosok nem jogosultak ilyen határidő-hosszabbításra, kizárólag a helyi lakosságra vonatkozó határidők alkalmazandók.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az elévülési vagy jogvesztő határidők lejártával az eljárások elévülnek; a kérelmet annak érdemi vizsgálata nélkül elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Jogszabály vagy bíróság által megállapított eljárási határidők esetében a mulasztás szankciói a határidő rendeltetésétől és a teljesítendő cselekmény jellegétől függően eltérőek lehetnek. A jogszabályok nem rendelkeznek a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó határidő elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókról: az ítélkezési gyakorlat értelmében a bíróság előtti megjelenésre vonatkozó határidő elmulasztása semmissé teszi a határidő lejárta előtt meghozott ítéletet, ha az alperes nem jelent meg.

A felek által elvárható gondosság hiánya, amennyiben ebből a célból határidőt állapítottak meg, általában az ügy törlésének szankciójával jár. Az eljárási cselekmények végrehajtásának elmulasztása azonban szintén a semmissé nyilvánítás szankciójával (például akkor, ha nem kerül sor az előírt határidőn belül az idézés kézbesítésére a bírósági hivatalban) vagy az ügyiratok előkészítésének összefüggésében a vizsgálat lezárásának szankciójával járhat (szokásos írásbeli eljárás).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A jogorvoslati jog elévülési vagy jogvesztő határidő lejártának joghatásaként történő elenyészésének visszaállítására nem létezik jogorvoslat.

Ugyanakkor jogszabályi rendelkezés esetén a bíróság részben mentesítheti a felet a határidő elmulasztásából fakadó jogvesztése alól. A polgári perrendtartás 540. cikke lehetővé teszi a mulasztás folytán vagy kontradiktóriusnak tekintett eljárásban hozott ítélet megtámadására megállapított határidő elmulasztásából fakadó jogvesztés alóli részleges mentesítést, ha a fél önhibáján kívül nem szerzett tudomást az ítéletről az annak megtámadásához szükséges határidőn belül, vagy ha az eljárásban akadályozott volt.

A bíróságnak valamely eljárási cselekményt semmissé nyilvánító döntése jogorvoslatra irányuló kérelemmel megtámadható. Emellett ez a fajta semmisség megszünteti a folyamatban lévő eljárást, azonban nem érinti az eljárásindítási jogot. Mindaddig új eljárás indítható tehát, ameddig nem merül fel eljárást gátló körülmény, nevezetesen a jogvesztő határidő lejárta.

Nincs helye fellebbezésnek az ügy törléséről szóló döntés ellen. Ugyanakkor a törlés magát a kérelmet érintetlenül hagyja. Az idézés kézbesítésével az elévülési vagy jogvesztő határidők megszakadnak, és ez a következmény továbbra is fennáll. A felfüggesztés az ügy ügylistába való újbóli bejegyzésének kérelmezésével megszüntethető, feltüntetve a törlést indokoló lépéseket.

Kapcsolódó linkek

Legifrance – Polgári perrendtartás (franciául)

Legifrance – Polgári perrendtartás angolul és spanyolul

Legifrance – ünnepnapok

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárások határidőit a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) 111–114. cikkében foglalt rendelkezések szabályozzák (Narodne Novine [NN; A Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja], Nos 53/91, 91/92, 112/99, 129/00, 88/01, 117/03, 88/05, 2/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 25/13, 89/14 és 70/19; a továbbiakban: ZPP).

A határidő olyan adott időszakot jelöl, amely alatt az eljárási cselekmény elvégezhető, vagy amelynek lejárata előtt az ilyen cselekmény nem végezhető el.

A horvát eljárásjog többféle határidőt ismer:

• törvényi (zakonski) és bírói (sudski) határidők — a törvényi határidők tartamát törvény írja elő, és azok nem módosíthatók sem a bíróság, sem a felek által, míg a bírói határidők tartamát a bíróság minden adott ügyben saját mérlegelési jogkörében, törvényi felhatalmazás alapján állapítja meg.
• meghosszabbítható (produživi) és nem meghosszabbítható (neproduživi) határidők — a törvényi határidők nem hosszabbíthatók meg, míg a bírói határidők meghosszabbíthatók, amiről a bíróság kizárólag az érintett személy indítványa alapján, észszerű indokok fennállása esetén dönt (a ZPP 111. cikkének (2) bekezdése);
• szubjektív (subjektivni) és objektív (objektivni) határidők — a szubjektív határidők kezdete a jogosult személynek a határidő kiszámításához alapul szolgáló lényeges eseményről való tudomásszerzésétől függ, míg az objektív határidő a lényeges tény bekövetkeztével, a jogosult személy azokról való tudomásszerzéséről függetlenül, számítandó;
• jogvesztő (prekluzivni) és irányadó (instruktivni) határidők — a jogvesztő határidő elmulasztása az eljárási cselekmény azt követő elvégzéséhez való jog elvesztésével jár, míg az irányadó határidő elmulasztása nem vezet káros következményekhez, és az eljárási cselekmény azt követően elvégezhető;
• minimum (dilatorni) és teljesítési (paricijski) határidők — a minimum határidő azt jelenti, hogy az eljárási cselekmény nem végezhető el egy bizonyos időtartam eltelte előtt, míg a teljesítési határidő azt jelenti, hogy a bíróság nem végezhet el bizonyos cselekményt a teljesítésre megállapított határidő eltelte előtt;
• anyagi jogi (građanskopravni) és eljárásjogi (procesnopravni) határidők — az anyagi jogi határidők az anyagi jogi rendelkezésekből eredő kötelezettségek teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére való határidőt állapítják meg, míg az eljárásjogi határidők az eljárásjogi rendelkezéseiből eredő kötelezettségek teljesítésére vagy jogosultság megszerzésére való határidőt állapítják meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A Horvát Köztársaságban a munkaszüneti napok jegyzékét a Horvát Köztársaság ünnepnapjairól, emléknapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény (Zakon o blagdanima, spomendanima i neradnim danima u Republici Hrvatskoj) (NN No 110/19) határozza meg.

Munkaszüneti napok a Horvát Köztársaságban:

• január 1. - újév
• január 6. - vízkereszt
• húsvétvasárnap és húsvéthétfő
• úrnapja
• május 1. - a munka ünnepe
• május 30. - az államiság ünnepe
• június 22. - az antifasiszta küzdelem napja
• augusztus 5. - a győzelem és a haza hálaadásának napja, illetve a haza veteránjainak napja
• augusztus 15. - Nagyboldogasszony ünnepe
• november 1. - mindenszentek
• november 18 - a függetlenségi háború áldozatainak emléknapja, illetve a vukovari és škabrnjai áldozatok emléknapja
• december 25. - karácsony
• december 26. - karácsony másnapja/Szent István napja.

A Horvát Köztársaságban a nemzeti ünnepek munkaszüneti napok.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napokban, hónapokban és években számítják.

A határidők számítására vonatkozó szabályok valamennyi határidőre alkalmazandók. A határidők teljes napokban, éjféltől éjfélig (computatio civilis, a die ad diem) számítják, nem pedig percről percre, órákban és percekben (computation naturalis, a momento ad momentum). Az általános szabályokkal kapcsolatos további információkat az 1. kérdésre adott válaszban talál.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőnap az eljárás, vagy más egyéb intézkedés (pl. kézbesítés, kihirdetés) megindításának napja, amelytől a határidő tartamát számítani kell. A napokban kifejezett határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Az ezt követő első napot kell a határidő kezdőnapjának tekinteni.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kézbesítéssel kapcsolatos általános szabály, hogy azt munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között a kézbesítés címzett személyének lakásán vagy munkahelyén kell elvégezni, vagy pedig a bíróságon, amikor az említett személy ott tartózkodik. A fent említett szabály alóli kivétel, miszerint a kézbesítést munkanapon, nevezetesen délelőtt hét és este nyolc óra között kell elvégezni, a posta vagy közjegyző útján való kézbesítés.

A kézbesítés címzettjének a hozzájárulásával a kézbesítés más időben és helyen is teljesíthető.

Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, végzést bocsát ki a kézbesítés valamely más helyen vagy más időben történő elvégzésére vonatkozóan. Az ilyen formában történő kézbesítés esetén a kézbesített irat címzettjének át kell adni az ezt elrendelő bírósági végzés másolatát is. A végzésnek indokolást nem kell tartalmaznia.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen a kézbesítést vagy értesítést teljesítették, vagy az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett. A határidő az ezt követő első napon kezdődik.

Például ha a 15 napos határidő kezdetére okot adó esemény február 5-én történt, úgy a 15 napos határidő február 20-án éjfélkor jár le.

A határidő számítása tehát nem az esemény megtörténtének napján (dies a quo), hanem az azt követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, azesetben a megadott napok száma naptári napokat jelent. Amennyiben a határidő utolsó napja azonban munkaszüneti napra, vasárnapra vagy bármilyen olyan napra esik, amikor a bíróság nincs nyitva, úgy az ilyen határidő az azt követő első munkanap végével jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években számított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végével jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ha az utolsó hónapban nincs olyan számú nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. pontot.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.

Az indítványt azon határidőn belül kell előterjeszteni, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérik.

A határidőt meghosszabbító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A meghosszabbított határidő annak a határidőnek a lejártát követő első napon kezdődik, amelyre vonatkozóan a meghosszabbítást kérték.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A felek az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést az ítélet másolatának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül terjeszthetik elő, kivéve ha ez a törvény más határidőt állapít meg. Csekkel és váltóval kapcsolatos jogvitákban ez a határidő nyolc nap.

Ezek a fellebbezés benyújtásával kapcsolatos határidők augusztus 1-től augusztus 15-ig felfüggesztésre kerülnek.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság által megállapított határidő az érintett fél indítványára indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A Horvát Köztársaságban a polgári eljárás szabályai nem rendelkeznek a felek tartózkodási helye szerinti határidő-hosszabbításról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A következmények a határidő jogi természetétől függenek, pl. nem meghosszabbítható törvényi határidők esetén, amennyiben a fél elmulasztja az eljárási cselekmény előírt határidőn belüli elvégzését, az ilyen határidő elmulasztása az eljárási cselekmény ezt követő elvégzéséhez való jog elvesztését eredményezi.

Ugyanakkor vannak olyan határidők, amelyek elmulasztásával a cselekmény elvégzéséhez való jog nem enyészik el, ezeket nevezik irányadó határidőknek.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a fél elmulasztja a tárgyaláson való megjelenést vagy az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt, és ebből az okból elveszti a cselekmény elvégzéséhez való jogát, a bíróság e fél indítványára engedélyezheti, hogy a fél az eljárási cselekményt később végezze el (a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítvány), amennyiben a mulasztás okai igazolhatónak bizonyulnak.

Az indítványt a mulasztás okának megszűntétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni; ha a fél a mulasztásról később szerzett tudomást, a fent említett határidő a tudomásszerzés napjától kezdődik. A mulasztás napját követő két hónap elteltével nincs helye a korábbi állapot helyreállítására irányuló indítványnak.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidő, azaz egy adott lépés meghozatalára rendelkezésre álló időtartam lehet a) kötelező (perentorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása a lépés érvénytelenségével jár; b) iránymutató (ordinatorio), ami azt jelenti, hogy a határidő be nem tartása nem jár a lépés érvénytelenségével vagy semmisségével; c) halasztó (dilatorio), ami azt jelenti, hogy az intézkedés érvénytelen, ha azt a szóban forgó dátum előtt tették meg (a polgári perrendtartás 152–155. szakasza, lásd az alább említett mellékletet).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A következő napok munkaszüneti napnak minősülnek: minden vasárnap, január 1., január 6., április 25., húsvét hétfő, május 1., június 2., augusztus 15., november 1., december 8. és december 25. és 26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidő kiszámításakor a kezdőnapot (dies a quo) nem kell figyelembe venni. Ha a határidő lejáratának napja (dies ad quem) munkaszüneti nap, a határidő automatikusan meghosszabbodik a következő munkanapig. Ha a törvény „teljes napra” (giorni liberi) hivatkozik, a számításból ki kell hagyni mind a kezdőnapot, mind az utolsó napot.

Ha a törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a határidő betartása kötelező, a határidőt iránymutató jellegűnek kell tekinteni.

A hónapokban vagy években megadott határidők kiszámításához a rendes naptárt kell használni; így a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.

A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani.

A rendes és a közigazgatási bíróságokon (a munkaügyi perek kivételével) az eljárási határidők automatikusan felfüggesztésre kerülnek minden évben a nyári szünet augusztus 1-től 31-ig tartó időszakára, a 132/2014. sz. törvényerejű rendeletnek megfelelően (korábban a felfüggesztés szeptember 15-ig tartott), és számításuk e felfüggesztési időszak végétől folytatódik, illetve kezdődik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a bíró nem jelölte ki a kezdőnapot, a határidő általában attól a pillanattól kezdődik, amikor a fél jogilag vagy ténylegesen tudomást szerez a kötelezettségről (például: a fellebbezés határideje az ítéletre vonatkozó értesítés pillanatában, ennek hiányában a közzétételének pillanatában kezdődik).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Ez a következő két esetben fordulhat elő:

a) Olyan határidőkre vonatkozóan, amelyek valamely dokumentum kézbesítésekor vagy az arra vonatkozó értesítéskor kezdődnek (mint például valamely ítélet elleni fellebbezésre megszabott határidő):

Ezekben az esetekben a polgári perrendtartás 325. szakaszában megállapított rövid határidőn (első fellebbezés esetében 30 napon, illetve jogkérdésben a Semmítőszékhez címzett fellebbezés esetében 60 napon) belül az az időpont az irányadó, amikor a címzett az ítélet egy példányát kézhez veszi. Ezért a határidő kezdetének időpontja valóban eltérő lehet a kézbesítés módjától függően, mivel a postai kézbesítés lassabb lehet, mint a bírósági végrehajtó által történő kézbesítés.

b) Ami a postai kézbesítést illeti, az Alkotmánybíróság (2002. évi 477. és 2004. évi 28. ítélete) megállapította, hogy a bírósági okirat kézbesítése a feladó részéről akkor fejeződik be, amikor a dokumentumot átadják a bírósági végrehajtónak, bármilyen is legyen ezt követően a továbbítás módja (postai úton vagy végrehajtó általi személyes kézbesítés útján), míg a címzett részéről a dokumentum kézhezvételének időpontjában fejeződik be.

Ez az elv azt jelenti, hogy a dokumentum feladó általi kézbesítésének időpontja elkülönül a címzett általi kézhezvétel időpontjától, amely elvet az 1348/2000/EK tanácsi rendelet is elfogadta. Az elv csupán a dokumentum kézbesítésének határidejére vonatkozik, vagyis a kézbesítő fél által a jogi határidő akkor minősül betartottnak, ha a dokumentumot az alkalmazandó határidő lejárta előtt átadták a bírósági végrehajtónak. Ez nem érinti egyéb határidők kezdő időpontját, amely időpont lehet az értesítés időpontja vagy a dokumentum címzett részére történő kézbesítésének, vagy valamely ítélet közzétételének vagy a fentiekben részletesebben kifejtett események valamelyikének időpontja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem, az esemény bekövetkezésének napját nem kell figyelembe venni.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Minden napot be kell számítani; ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidőnél naptári hónappal és évvel kell számolni.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ezekben az esetekben a határidő a kezdő időpontnak megfelelő hónap és nap utolsó pillanatának elteltével, illetve években megállapított határidő esetén a (következő) év, hónap és nap utolsó pillanatában jár le, függetlenül attól, hogy a hónap 31 vagy 28 napos, vagy, hogy adott február szökőévi hónap-e.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A kötelező határidőket nem lehet meghosszabbítani. A felek azonban kérelmezhetik a bíróságnál a határidő meghosszabbítását, amennyiben bizonyítani tudják, hogy rajtuk kívül álló okokból nem tudták betartani a határidőt.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Először is különbséget kell tenni a hosszú és a rövid határidők között.

A hosszú határidő az ítélet közzétételétől számított hat hónap. A rövid határidő, amely az ítéletre vonatkozó értesítéssel kezdődik, fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés esetében 30 nap, a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés esetében 60 nap. Harmadik fél által benyújtott kifogásra (opposizione di terzo revocatoria) irányuló és felülvizsgálati kérelmeket (revocazione) a kérelem alapjául szolgáló megtévesztés vagy tévedés felfedezését követő 30 napon belül kell benyújtani. A hatáskör és illetékesség hiánya miatti fellebbezéseket 30 napon belül kell benyújtani.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Főszabály szerint a bíróság tetszése szerint állapíthatja meg a határidőket a törvény által meghatározott időintervallumon belül. A felek személyes megjelenésére vonatkozó határidőt azonban a törvény határozza meg, és nem a bíróság. A polgári perrendtartás 168a. szakasza értelmében a bíróság legfeljebb 45 nappal elhalaszthatja az első tárgyalás időpontját.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Olaszországban nincsenek általános szabályok a határidők meghosszabbításának engedélyezésére. Ugyanakkor bizonyos esetekben volt már rá példa, hogy a határidőket természeti csapások miatt felfüggesztették. Így főszabály szerint a határidő meghosszabbítása csak egy intézkedésben vagy miniszteri rendeletben érintett személyre vagy területre vonatkozik.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A kötelező határidő be nem tartása következtében az érintett fél elveszíti a határidő alá tartozó cselekmény megtételének jogát.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztást elkövető fél kérheti a határidő meghosszabbítását, ha igazolni tudja, hogy azt rajta kívül álló külső okokból nem tudta betartani.

Vonatkozó mellékletek

Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 323–338. szakasz (72 Kb)

Eljárási határidők: Polgári perrendtartás, 152-155. szakasz (41 Kb)

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári perrendtartás szerint a legfontosabb határidők a következők:

A bírósági okiratok nyilvántartásba vételének határideje:

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában az általános záradékkal ellátott idézések esetében a felperesnek indokolást tartalmazó keresetlevelet kell benyújtania a bírósághoz, és az indokolást tartalmazó keresetlevelet az alperes perbe bocsátkozásról szóló okirat kibocsátásának napjától számított 10 napon belül az alperes részére meg kell küldenie.

Azon alperesek esetében, akik már benyújtották a perbe bocsátkozásukról szóló okiratot, az ellenkérelmet a keresetlevél kézhezvételétől számított 14 napon belül nyilvántartásba kell venni, kivéve, ha a bíróság az erre vonatkozó határidőt meghosszabbítja.

Bírósági ítélet végrehajtásának határideje:

A bíróság ítélete annak végrehajthatóvá válásától számított 6 éven belül hajtható végre. Amennyiben az ítélet a megszabott határidőn belül nem hajtható végre, a felperes kérheti az ítélet megújítását (ez a határidő közvetett meghosszabbításával jár).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Cipruson a szombati és vasárnapi napokon felül munkaszüneti nap:

• Újév: január 1.
• Vízkereszt: január 6.
• Tiszta hétfő (mozgó ünnep)
• Nemzeti ünnep: március 25. (az 1821. évi forradalom kezdete)
• Nemzeti ünnep: április 1. (az 1955–1959. évi ciprusi felszabadítási mozgalom kezdete)
• Munka ünnepe: május 1.
• Nagypéntek: húsvét előtti péntek
• Húsvét hétfő: húsvét utáni hétfő
• Pünkösd (mozgó ünnep)
• Mária mennybemenetele: augusztus 15.
• Függetlenség napja: október 1.
• Nemzeti ünnep: október 28. (az 1940. évi „NEM” napja)
• Karácsony, szenteste: december 24.
• Karácsony napja: december 25.
• Karácsony másnapja: december 26.

Ezen túlmenően a 61. sz. polgári perrendtartási jogszabály alapján az alábbi hivatalos munkaszüneti napok érintik az igazságszolgáltatási rendszert:

• a július 10. és szeptember 9. közötti időszak (nyári szünet),
• a december 24. és január 6. közötti időszak (téli szünet),
• a húsvét előtti csütörtök és Tamás vasárnapja közötti időszak (húsvéti szünet).

A fenti időszakokban bírósági tárgyalások vagy más eljárások kizárólag a Legfelsőbb Bíróság vagy a saját hatáskörébe tartozó ügyben eljáró bíró utasítására folytathatók.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

• A polgári perrendtartásról szóló jogszabályok vonatkoznak a különböző polgári eljárásokra.
• Az elévülésről szóló 165(I)/2002. sz. törvény rendelkezései szabályozzák a perindításra vonatkozó határidőt.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő a kézbesítést követő napon kezdődik, mivel a jogértelmezési törvény 2. cikke értelmében a „napok” „teljes napokat” jelölnek.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A polgári perrendtartás szerint a dokumentumokat személyesen, bírósági végrehajtó (kézbesítő) útján kézbesítik a Ciprusi Köztársaság területén, kivéve azokat az eseteket, amikor a bíróság kérelemre másként rendelkezik. A határidőt a kézbesítés időpontja nem befolyásolja.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. Lásd a 4. kérdésre adott választ.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma „naptári napokat” jelöl, kivéve, ha a bíróság az adott esetben másként rendelkezik. A bíróság például kikötheti, hogy az alperes kifogását „a mai naptól számított 3 munkanapon belül” vegyék nyilvántartásba, illetve az intézkedést „annak megállapításától számított 5 munkanapon belül” kézbesítsék (pl. az alperes részére ex-parte eljárás során vagy egy pénzintézet részére bankszámla-befagyasztási eljárás során).

A jogértelmezési törvény 2. cikke értelmében a „napok” mindig „teljes napokat” jelölnek.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidő naptári heteket vagy hónapokat jelöl.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ezekben az esetekben a határidőként megadott hét, hónap vagy év utolsó napjának utolsó órájában jár le a határidő.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, ebben az esetben a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Az 57. sz. polgári perrendtartási jogszabály 2. rendelkezése szerint a bíróság a fenti jogszabályokban előírt, illetve a vonatkozó intézkedésben meghatározott határidőket további feltételek megállapítása nélkül vagy az igazságszolgáltatás érdekei által diktált feltételek mellett meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A keresetnek nem minősülő ügyekben hozott ideiglenes vagy végleges intézkedés ellen vagy ideiglenes kérelem elutasítása ellen fellebbezés az intézkedés jogerőre emelkedésének napjától vagy a kérelem elutasításának napjától számított 14 napon belül nyújtható be.

A fellebbezést minden egyéb esetben (pl. egy polgári perben hozott jogerős ítélet elleni fellebbezés esetében) az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 6 héten belül kell benyújtani.

A határidő csak kivételes esetekben hosszabbítható meg.

A kereset benyújtásának határidejét a határidőkről szóló 165(I)/2002. sz. törvény határozza meg.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A kereset kézhezvétele után az alperesnek 10 napja van a perbe bocsátkozásáról szóló okirat benyújtására.

A továbbiakban a bíróság határozza meg a felek bíróság előtt való megjelenésének időpontját.

Kérelem esetében a bíróság előtti megjelenés első időpontját a bíróság nyilvántartó osztálya határozza meg a kérelem benyújtását követően, kivéve, ha valamilyen rendkívüli ok miatt egyedi időpontot kell kijelölni a megjelenésre. Ebben az esetben az egyedi időpontot kizárólag azután lehet meghatározni, hogy az ügyet tárgyaló bíróság kiadja az erre vonatkozó engedélyt.

Az egyéb határidők módosításához lásd a 11. kérdésre adott választ.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Amennyiben az adott helyen a ciprusi jog alkalmazandó, a kereset címzettjének tartózkodási helyétől függetlenül ugyanazok a szabályok és határidők vonatkoznak a felekre.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben az alperes a perbe bocsátkozásról szóló okirat benyújtását elmulasztja, vagy az ellenkérelmet meghatározott határidőn belül nem nyújtja be, a felperes a számára előnyös ítéletre irányuló kérelmet adhat be.

Hasonlóképp az alperes kérelmezheti a per megszüntetését, amennyiben általános záradékkal ellátott idézéssel indított per esetében a felperes az indokolással ellátott keresetlevelet a meghatározott határidőn belül nem nyújtja be.

Ezen túlmenően a kérelmekkel szemben emelt, ám a vonatkozó határidő lejárta után benyújtott kifogásokat a bíróság figyelmen kívül hagyhatja, így a mulasztó alperes elveszítheti arra vonatkozó jogát, hogy a bíróság előtt meghallgassák.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az a mulasztó felperes, akinek a perét megszüntették, kérheti a per újrafelvételét.

Az a mulasztó alperes, akivel szemben ítéletet hoztak, kérheti az ítélet hatályon kívül helyezését.

Az ilyen kérelmeket különleges esetekben teljesítik.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidők olyan időtartamok, amelyeken belül bizonyos eljárási cselekményeket el kell végezni.

A határidők az alábbi csoportokba sorolhatók aszerint, hogy kire vonatkoznak:

- A bíróságra, bíróra vagy végrehajtóra vonatkozó határidőket jogszabály írja elő, és azok általában rövidek. Polgári eljárásokban e határidők 1–30 naposak lehetnek (lásd például a polgári perrendtartás [Civilprocesa likums, a továbbiakban: CPL] 102. cikkének (2) bekezdését, 15 nap; a CPL 140. cikkének (9) bekezdését, 30 nap; a CPL 341.6 cikkének (2) bekezdését, 15 nap). A bírónak a beérkezéstől számított hét napon belül döntenie kell a kereset befogadásáról, ám ha a kereset egy gyermek Lettországba történő visszavitelére irányul, és azt külföldi országban kell benyújtani, a határozatot az eljárás megindításától számított 15 napon belül megtartott bírósági tárgyaláson kell meghozni. A követelés biztosítására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos határozatot legkésőbb az eljárás megindítását követő napon meg kell hozni. Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet a kérelem kézhezvételét követő munkanapon el kell bírálni, ha további bizonyítékokat nem kell bekérni, vagy ha a késedelem jelentősen érintené a felperes jogait; egyéb esetekben a kérelem kézhezvételétől számítva 20 nap áll rendelkezésre a kérelem elbírálására. Bizonyos ügytípusok esetében létezik olyan határidő, amelyen belül az ügy vizsgálatának meg kell kezdődnie, vagy az ügynek határozattal le kell zárulnia. Az ítélet vagy határozat másolati példányát a kihirdetéstől számított három napon belül meg kell küldeni, rövidített ítélet esetében pedig a teljes ítélet írásba foglalásától számított három napon belül. Léteznek jogszabályban előírt egyéb határidők is. Előfordulhat, hogy a bíróságnak vagy végrehajtónak bizonyos lépéseket haladéktalanul meg kell tennie. Bizonyos, jogszabály által előírt esetekben vannak általános határidők, amelyeket a bíróságok vagy bírák konkretizálhatnak, ezáltal maguk szabják meg, hogy az adott cselekményt mennyi időn belül kell elvégezni. Bonyolult ügyekben a bíróság rövidített ítéletet is kiadhat, amely csak bevezető és rendelkező részt tartalmaz. Ezt követően 14 napon belül elkészíti a teljes ítélet tervezetét, és megjelöli, hogy a teljes ítéletet mikorra foglalja írásba. A polgári perrendtartás nem szabja meg, hogy a bíróságnak milyen határidőn belül kell előkészítenie és elbírálnia egy polgári ügyet. Az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Likums par tiesu varu) 28. cikke mindazonáltal kimondja, hogy valamely személy megsértett jogai védelmének biztosítása érdekében a bíróságnak „kellő időben” meg kell vizsgálnia az ügyet, ami azt jelenti, hogy azt a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálnia. Ugyanakkor a rendes bírósági eljárástól eltérően a polgári perrendtartásról szóló törvény a polgári ügyek bizonyos kategóriáira vonatkozó kérelmek elbírálására különleges határidőket állapít meg, amelyek különleges eljárások hatálya alá tartoznak: például a bírónak a nem vitatott kötelezettségek végrehajtására irányuló kérelemről a beérkezésétől számított hét napon belül kell határozatot hoznia. Emellett szakirányú jogszabályokban bizonyos rendelkezések meghatározzák, hogy mely ügyeket kell rendkívüli eljárásban elbírálni (például a gyermekek jogainak védelméről szóló törvény [Bērnu tiesību aizsardzības likums] előírásai szerint elsőbbséget kell adni a gyermek jogainak és érdekeinek biztosítására irányuló keresetnek).

- Az eljárásban részt vevő felek által megteendő eljárási cselekményekre – a polgári perrendtartásban – megállapított határidők: a bizonyítékokat a tárgyalás előtt 14 nappal kell benyújtani, kivéve, ha a bíró ettől eltérő határidőt állapított meg (írásbeli eljárás esetén a határidő hét nap); 10 nap áll rendelkezésre kiegészítő panasz (blakus sūdzība) benyújtására; 20 nap a fellebbezés (apelācija) benyújtására, stb. A legtöbb esetben azonban az eljárás feleire és az egyéb érdekeltekre vonatkozó határidőket a bíróság, a bíró vagy a végrehajtó állapítja meg, aki konkrét napot jelöl meg a jogszabályban csak általánosan meghatározott határidő lejártára, vagy az eljárási cselekmény típusára, az adott személy lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől való távolságra és egyéb körülményekre figyelemmel önállóan állapít meg határnapot.

Az ügyben nem félként részt vevő személyekre alkalmazandó határidőket kizárólag a bíró vagy a bíróság állapíthatja meg

A fontosabb határidők a következők:

• Bizonyíték benyújtására nyitva álló határidő: ha a bíró másként nem rendelkezik, a bizonyítékokat legkésőbb 14 nappal a bírósági tárgyalást megelőzően kell benyújtani (az írásbeli eljárás szerinti eljárás megindítása előtt hét nappal). Az ügy tárgyalása során bizonyítékot bármelyik fél vagy harmadik személy indokolással ellátott kérelmére lehet benyújtani, feltéve, hogy ez nem késlelteti az ügy elbírálását, vagy ha a bíróság elfogadja, hogy a bizonyítékot okkal nem nyújtották be időben, vagy ha a bizonyíték olyan tényekre vonatkozik, amelyekre az eljárás során derül fény. A bizonyíték befogadásának elutasításáról szóló bírósági határozatot nem lehet megtámadni, de azzal szemben kifogást lehet előterjeszteni a fellebbezés (apelācija) vagy a felülvizsgálati kérelem (kasācija) keretében.

• Az alperesi észrevételek benyújtására nyitva álló határidő: az eljárás megindítását követően a keresetlevelet azonnal el kell küldeni az alperesnek a hivatalos elektronikus címére vagy ajánlott levélben, és a keresetlevél megküldésétől számítva 15–30 napos határidőt kell tűzni az írásbeli észrevételek megtételére.

• Az ügy újbóli megnyitása és újratárgyalása iránti kérelem hibáinak orvoslására nyitva álló határidő: amennyiben az ítéletet az alperes távollétében hozták, az alperes az ítélet kézhezvételétől számított 20 napon belül kérheti a bíróságtól az eljárás újbóli megindítását és az ügy újratárgyalását.

Az eljárás felfüggesztésének időtartama:

• ha olyan természetes személy hunyt el vagy jogi személy szűnt meg, aki vagy amely az eljárásnak fele vagy független követeléssel előálló harmadik személy, és a vitatott jogviszony lehetővé teszi a jogok átszállását, az adott időtartam az az idő, amíg a jogutód kilétét megállapítják vagy törvényes képviselőt jelölnek ki;
• ha a bíróság valamely fél vagy harmadik személy cselekvőképességének olyan korlátozását állapította meg, amely megakadályozza őt a polgári eljárási jogok és kötelezettségek önálló gyakorlásában, az adott időtartam a jogi képviselő kijelöléséig tartó idő;
• ha a fél vagy harmadik személy súlyos betegsége, életkora vagy fogyatékossága folytán nem tud részt venni az eljárásban, az adott időtartam az a határidő, amelyet a bíróság határoz meg a képviselő kijelölésére;
• amikor a bíróság úgy határoz, hogy a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani, vagy az Alkotmánybíróság keresetet indított a (fellebbező) felperes alkotmányos panaszával kapcsolatban; ha a bíróság úgy határoz, hogy egy kérdést az Európai Unió Bírósága elé terjeszt előzetes döntéshozatalra; amennyiben az ügy vizsgálata nem lehetséges egy másik polgári, büntető- vagy közigazgatási ügy lezárása előtt, a vonatkozó időszak az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága polgári, büntető- vagy közigazgatási eljárásban hozott ítéletének vagy bírósági határozatának jogerőre emelkedéséhez szükséges idő;
• amikor egy eljárásban részt vevő fél vagy önálló követeléssel fellépő harmadik fél hosszabb kiküldetés vagy hivatalos üzleti elfoglaltság miatt Lettország határain kívül tartózkodik, a vonatkozó időszak az az időtartam, ami az alperes megjelenését előíró felszólítás kibocsátásához szükséges; ha az eljárásban részt vevő fél vagy független követeléssel rendelkező harmadik fél betegség miatt nem tud részt venni az ügy elbírálásában, vagy ha a bíróság szakértői jelentést rendel el, a vonatkozó időszak az az időtartam, amely alatt az e bekezdésekben említett körülmények megszűnnek;
• ha a felek beleegyeznek az eljárás felfüggesztésébe, és az ellen a független követeléssel előálló harmadik személy sem tiltakozik, az adott időtartam az az idő, amelyet a bírósági határozat megállapít;
• ha egy jogi vagy természetes személy fizetésképtelenségére vonatkozó eljárást indítottak az alperes ellen vagyoni jellegű cselekmények tekintetében, a vonatkozó időtartam a fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig tartó időszak.

Fellebbezési határidő – az első fokú bíróság határozata elleni fellebbezést az ítélet kihirdetését követően húsz napon belül lehet benyújtani. Ha rövidített ítéletet hirdetnek ki, a fellebbezésre nyitva álló határidőt attól a naptól kell számítani, amelyet a bíróság a teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik. A határidő lejárta után benyújtott fellebbezést nem fogadják el, és visszaküldik a benyújtó félnek;

ha a polgári perrendtartás másként nem rendelkezik, a vitatott határozat bíróság általi meghozatalától számított 10 napon belül lehet kiegészítő panaszt benyújtani. A határidő lejárta után benyújtott kiegészítő panaszt nem lehet elfogadni, és azt visszaküldik a benyújtó félnek.

Az újonnan feltárt tények figyelembevételére irányuló kérelem benyújtásának határideje – az ilyen kérelem benyújtásának határideje lejár:

• az ügy szempontjából lényeges olyan körülmények esetében, amelyek az eljárás idején már fennálltak, de azokról a kérelmezőnek nem volt vagy nem lehetett tudomása: az e tényekről való tudomásszerzés napja;
• szándékosan hamis tanúvallomás, szakértői vélemény vagy fordítás, illetve hamisított okirati vagy tárgyi bizonyíték esetében, amelyre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján az ítéletet meghozták, vagy olyan bűncselekmények esetében, amelyekre büntetőügyben hozott, jogerőre emelkedett bírósági ítélettel összefüggésben derül fény, és amelynek alapján jogellenes vagy megalapozatlan ítéletet vagy határozatot hoztak: a büntetőügyben hozott ítélet jogerőre emelkedésének napja;
• olyan bírósági ítélet megsemmisítése vagy más intézmény olyan határozatának megsemmisítése esetén, amely az ügyben bírósági ítélet vagy határozat alapjául szolgált: az a nap, amelyiken a polgári vagy büntető ügyben hozott ítéletet hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedik, vagy az a nap, amikor az új tények ismeretében megsemmisíteni kívánt ítélet vagy határozat alapjául szolgáló, más intézmény által hozott határozatot megsemmisítették;
• ha ismertté válik, hogy az ügyben hozott határozat olyan jogszabályi rendelkezésen alapul, amely nem egyeztethető össze valamely vele szemben elsőbbséget élvező jogszabályi rendelkezéssel: az a nap, amikor az ügyben alkalmazott, a vele szemben elsőbbséget élvező jogszabályi rendelkezésnek meg nem felelő rendelkezés hatályvesztését kimondó ítélet vagy más határozat jogerőre emelkedik.

Végrehajtható okiratok benyújtásának határideje: jogszabályban megállapított más elévülési idő hiányában a végrehajtható okiratot a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül lehet végrehajtásra benyújtani.

Ha bírósági ítélet elrendeli, hogy a tartozást időszaki részletekben kell törleszteni, a végrehajtható okirat addig marad hatályban, amíg a részleteket törleszteni kell, ugyanakkor a fent említett tízéves elévülési idő az egyes részletek tekintetében kitűzött utolsó napon kezdődik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról, az emléknapokról és az ünnepnapokról szóló törvény értelmében munkaszüneti napok az alábbiak:

• Január 1.: újév napja;
• Nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő;
• május 1.: a munka ünnepe, a Lett Köztársaság Alkotmányozó Nemzetgyűlése összehívásának emléknapja;
• május 4.: megemlékezés a Lett Köztársaság függetlenségének helyreállításáról szóló nyilatkozatról;
• Május második vasárnapja: anyák napja;
• Pünkösdvasárnap;
• Június 23.: Szent János ünnepének előestéje;
• Június 24.: Szent János napja, nyári napforduló;
• A lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja;
• November 18.: a Lett Köztársaság kikiáltásának emléknapja;
• December 24., 25., 26.: Karácsony (téli napforduló)
• December 31.: újév előestéje.

Az ortodoxok, óhitűek és más vallási felekezetek hívei a Húsvétot, pünkösdvasárnapot és a Karácsonyt az e vallási felekezetek által meghatározott napokon ünneplik.

Ha a lett országos dal- és táncfesztivál zárónapja, május 4-e vagy november 18-a szombatra vagy vasárnapra esik, a következő munkanap munkaszüneti nap.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási intézkedéseket a törvényben előírt határidőkön belül kell elvégezni. Ha jogszabály nem állapít meg határidőt, azt a bíróság vagy a bíró tűzi ki. A bíróság vagy bíró által tűzött határidőnek kellően hosszúnak kell lennie az eljárási cselekmény elvégzéséhez.

A kitűzött idő lehet egy pontos határnap vagy egy meghatározott napon lejáró időszak, illetve egy években, hónapokban, napokban vagy órákban megállapított időszak. Ha az adott cselekményt nem egy adott határnapon kell teljesíteni, az a megadott időszak során bármikor elvégezhető. Az időszak meghatározható egy olyan esemény bekövetkezésére való hivatkozással, amely biztosan meg fog történni.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Az években, hónapokban vagy napokban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő napot vagy eseményt követő napon indul.

Az órákban számított eljárási határidő a kezdetét jelentő eseményt követő órában indul.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bírósági iratokat elsősorban elektronikus úton, online rendszeren keresztül küldik meg a személyeknek, ha a címzett értesítette a bíróságot, hogy beleegyezik abba, hogy a bírósággal az online rendszeren keresztül kommunikáljon; a címzett által megadott elektronikus címre, ha a címzett arról tájékoztatta a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való levelezéshez elektronikus levelezést használjanak; a címzett hivatalos elektronikus címére. Amennyiben az iratokat elektronikus úton továbbítják, azokat az elküldésük napját követő harmadik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a bírósági iratokat nem lehet elektronikus úton továbbítani egy természetes személynek, azokat a természetes személy bejelentett lakóhelyére vagy tartózkodási helyére kell megküldeni. A bírósági iratok az adott személy munkahelyére is kézbesíthetők. Ha a bírósági iratokat nem lehet elektronikus úton továbbítani egy jogi személynek, akkor azokat a jogi személy székhelyére kell küldeni. Ha a dokumentumokat postán küldik meg, azokat a feladást követő hetedik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

A bírósági iratok személyesen kézbesíthetők a címzettnek vagy a címzettnél lakó bármely nagykorú családtagnak. Ebben az esetben az iratokat azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azokat a címzett vagy más személy átvette.

Azt, hogy a bírósági iratokat kézbesítettnek kell-e tekinteni, önmagában nem az határozza meg, hogy azokat a természetes személy bejelentett lakóhelyére, a lakóhelyről szóló nyilatkozatban megjelölt további címre, a természetes személy által a bírósággal való levelezésre megjelölt címre vagy a jogi személy székhelyére kézbesítették-e, illetve hogy a postahivatal adott-e értesítést arról, hogy az iratot kézbesítették, vagy hogy az iratokat visszaküldik. A címzett megdöntheti azt a vélelmet, amely szerint az iratok postai küldemény esetén a feladástól számított hetedik napon, e-mail útján továbbított küldemény esetén pedig a feladástól számított harmadik napon kézbesítettnek minősülnek, ha olyan objektív, rajta kívül álló körülményekre hivatkozik, amelyek megakadályozták abban, hogy a megadott címen átvegye az iratokat. Ha a címzett megtagadja a bírósági iratok átvételét, az iratokat kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amikor a címzett az átvételt megtagadta.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. Ha a határidő egy adott esemény bekövetkezéséhez kötődik, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezését követő napon kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a napok száma magában foglalja valamennyi naptári napot.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években, hónapokban vagy napokban kifejezett határidő a naptári napokat foglalja magában.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az években megállapított határidő az időszak utolsó évének a kezdőnapnak megfelelő hónapjában és napján jár le.

A hónapokban megállapított határidő az időszak utolsó hónapjának a kezdőnapnak megfelelő napján jár le. Ha a hónapokban kifejezett határidő olyan hónapban jár le, amelyből hiányzik ez a nap, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Egy meghatározott napig tartó határidő az adott napon jár le.

• A határidő lejártához érkező eljárási cselekményt a határidő utolsó napján 24:00 óráig lehet végrehajtani.
• A bíróságon elvégzendő bármely eljárási cselekményre vonatkozó határidő a bíróság munkájának befejezésével egyidejűleg lejár. Ha a keresetet, fellebbezést vagy más dokumentumot a határidő utolsó napján 24:00 óráig átadják valamely kommunikációs közreműködőnek, azt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy jogszabályban megállapított nemzeti ünnepen jár le, a határidő utolsó napja a következő munkanap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bíróság vagy bíró által megállapított határidőt lehet az ügyben részes fél kérelmére meghosszabbítani. A jogszabályban előírt egyéb határidőt azonban a bíróság valamelyik fél kérelmére megújíthatja. A határidő meghosszabbítása vagy az elmulasztott határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol a késedelmes intézkedést végre kellett volna hajtani, és a kérelmet írásbeli eljárásban kell megvizsgálni. A kérelem írásbeli eljárásban történő vizsgálatát megelőzően az eljárásban részt vevő feleket erről értesíteni kell, és egyidejűleg meg kell küldeni nekik a határidő meghosszabbítása vagy az elmulasztott határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet.  Az eljárásjogi határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási intézkedés végrehajtásához kért dokumentumokat, és a határidő ismételt érvénybe helyezésének indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja. Határidő meghosszabbításának, illetve ismételt érvénybe helyezésének bíróság vagy bíró által történő megtagadása esetén kiegészítő panasz nyújtható be.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A vitatott határozat bíróság általi meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet kiegészítő panaszt benyújtani.

Ha a határozatot írásbeli eljárásban hozták, a kiegészítő panasz benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Ha a határozatot valamelyik fél távollétében hozzák meg (például bizonyításfelvétel vagy ideiglenes intézkedés elrendeléséről szóló határozat esetén) a kiegészítő panasz benyújtására nyitva álló határidő a határozat kézbesítésének vagy feladásának napján kezdődik.

Ha a bírósági határozatot az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy a határozat, vagy, a bíróság által adott rövidített határozat esetén a teljes határozat kézbesítésének napjától számított 15 napon belül nyújthat be kiegészítő panaszt.

A fellebbezést (apelācija) az ítélet kihirdetésétől számított 20 napon belül, vagy, amennyiben rövidített ítéletet hoznak, attól a naptól számított 20 napon belül kell benyújtani, amelyet a bíróság teljes ítélet írásba foglalására meghatározott. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik.

Ha a bírósági ítéletet az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet kézbesítésének napjától számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést.

A felülvizsgálati kérelmet (kasācija) az ítélet kihirdetésétől, illetve amennyiben rövidített ítéletet hirdetnek, a teljes ítélet írásba foglalására a bíróság által meghatározott határidő lejártától számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha az ítélet írásba foglalására a megjelölt időpontot követően kerül sor, az ítélet elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítélet tényleges írásba foglalásának időpontjától kezdődik.

Ha a bírósági ítéletet az uniós jogszabályokkal vagy a Lettországra nézve kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban olyan személy részére küldték meg, akinek vagy amelynek a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye nem Lettországban van, de a címe ismert, az illető személy az ítélet kézbesítésének napjától számított 30 napon belül nyújthat be felülvizsgálati kérelmet.

A határidőn túl előterjesztett jogorvoslati kérelmet – akár fellebbezésről, akár felülvizsgálati kérelemről van szó –, a bíróság elfogadhatatlannak fogja nyilvánítani, és visszaküldi a kérelmezőnek. A fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet elutasító bírói határozat elleni kiegészítő panaszt a határozat meghozatalának napjától számított 10 napon belül lehet benyújtani.

Bizonyos típusú jogviták esetében, például külföldi bíróság által hozott határozat elismerésével kapcsolatban különleges határidők vonatkozhatnak a jogorvoslatra, amelyeket a polgári eljárásra vonatkozó szabályok keretein belül az egyes esetekben egyedileg határoznak meg.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság köteles elhalasztani az ügy elbírálását és a bírósági tárgyalásra másik határnapot kitűzni, ha:

• az eljárásban részt vevő bármelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson, és őt nem értesítették a tárgyalás időpontjáról és helyéről;
• az eljárásban részt vevő valamelyik felet értesítették ugyan a tárgyalás időpontjáról és helyéről, azonban a bíróság által elfogadhatónak ítélt okokból nem jelent meg a tárgyaláson;
• a keresetlevelet nem kézbesítették az alperes részére, és ezért az alperes az ügy elbírálásának elhalasztását kéri;
• azokat a személyeket, akinek jogát vagy jogos érdekét a bíróság ítélete sértheti, félként kell idézni;
• ha a halasztás elősegítheti a házastársak együttélésének helyreállítását vagy a békés megegyezés előmozdítását, a bíróság saját kezdeményezésére elhalaszthatja a tárgyalást. Valamelyik fél kérelmére az ügy tárgyalása e célból többször is elhalasztható;
• az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, amelynek az átvételről szóló elismervény visszaérkezett, azonban az alperes nem kapta meg időben az értesítést és nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson;
• az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és értesítést küldtek részére a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről, vagy megküldték számára a keresetlevelet, de az átvételről szóló elismervény nem érkezett vissza, és az alperes nem jelenik meg a bírósági tárgyaláson;
• megérkezik a felek hozzájárulása a közvetítéshez.

A bíróság bizonyos esetekben máskor is elhalaszthatja az ügy elbírálását.

A bíróság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát:

• ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített felperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
• ha a bírósági tárgyalás időpontjáról és helyéről értesített alperes ismeretlen okból nem jelenik meg;
• ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben nem lehet döntést hozni olyan fél távolléte miatt, akinek jelenléte a törvény alapján kötelező, vagy a bíróság által biztosított tanú, szakértő vagy tolmács távolléte miatt;
• az ügyben részt vevő valamely fél kérelmére, aki azt kérte, hogy lehetőséget kapjon további bizonyítékok benyújtására;
• ha egy személy a bíróságon kívül álló technikai vagy egyéb okok miatt nem tud részt venni a videókonferencia útján történő bírósági meghallgatáson;
• ha egy tolmács a bíróság elfogadott ok miatt nem vesz részt a tárgyaláson.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári eljárás szabályai értelmében a bírósági iratok olyan személynek történő átadására és kézbesítésére, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, más eljárásrend vonatkozik, és a bírósági iratok átvételének időpontjától induló eljárási határidőket másként kell számítani.

Főszabályként például az elsőfokú bíróság határozatával szemben annak meghozatalától számított 20 napon belül lehet fellebbezni. Ha az ítéletet olyan félnek küldik meg, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban található, e személy a bírósági ítélet kézbesítésétől számított 20 napon belül nyújthat be fellebbezést. Ha az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés benyújtására az ügyben részt vevő különböző felek tekintetében eltérő határidők érvényesülnek, az ítélet akkor válik jogerőssé, ha az ítélet utolsó kézbesítésének napjától számított fellebbezési határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidő lejártával megszűnik. A határidőn túl benyújtott kifogásokat vagy iratokat nem fogadják el.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az eljárásban részt vevő fél kérelmére a bíróság ismét érvénybe helyezi az elmulasztott eljárási határidőket, ha a határidő elmulasztásának okait indokoltnak találja.

Például nem helyezhető ismét érvénybe a végrehajtható okirat benyújtására nyitva álló határidő az adott bírósági vagy bírói határozat jogerőre emelkedésével kezdődő tízéves elévülési idő lejárta után.

Az elmulasztott eljárási határidő ismételt érvénybe helyezésekor a bíróság a késedelmes eljárási cselekmény elvégzését is engedélyezi.

A bíróság, bíró vagy végrehajtó által megállapított eljárási határidők valamely fél kérelmére lejáratuk előtt meghosszabbíthatók. A törvényileg előírt határidők nem hosszabbíthatók meg. Bíróság, bíró vagy végrehajtó által tűzött határidő elmulasztása esetén a határidő által kötött személy kérheti, hogy tűzzenek ki új határidőt az eljárási cselekmény végrehajtására.

Az elmulasztott határidő meghosszabbítása vagy ismételt érvénybe helyezése iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynél a késedelmes cselekményt el kellett volna végezni. A kérelmet bírósági tárgyaláson bírálják el, és a feleket előzetesen értesítik e tárgyalás időpontjáról és helyéről. Valamelyik fél távolléte nem gátolja meg, hogy a kérelem tárgyában határozatot hozzanak.

Az eljárásjogi határidő ismételt érvénybe helyezése iránti kérelemhez csatolni kell az eljárási intézkedés végrehajtásához kért dokumentumokat, és a határidő ismételt érvénybe helyezésének indokait.

A bíró által meghatározott határidőt egyesbíró meghosszabbíthatja.

Határidő meghosszabbításának, illetve ismételt érvénybe helyezésének bíróság vagy bíró által történő megtagadása esetén kiegészítő panasz nyújtható be.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári törvénykönyv (Civilinis kodeksas) általános és rövidebb határidőkről rendelkezik. A határidők kimenthető, elbirtoklási és jogvesztő határidők lehetnek.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

vasárnapok,

január 1., újév napja;

február 16.: a litván állam helyreállításának napja;

március 11.: Litvánia függetlenségének napja;

húsvétvasárnap és húsvéthétfő (a nyugati hagyomány alapján);

május 1.: a munka nemzetközi ünnepe;

május első vasárnapja: anyák napja;

június első vasárnapja: apák napja;

június 24.: szentivánéj, Szent Iván ünnepe;

július 6.: az államalapítás napja (Mindaugas király megkoronázása);

augusztus 15.: nagyboldogasszony napja;

november 1.: mindenszentek napja,

december 24.: szenteste,

december 25–26.: karácsony

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A törvény, szerződés vagy bíróság által megállapított határidőket konkrét naptári napok megadásával, években, hónapokban, hetekben, napokban vagy órákban kell kifejezni.

A határidőt olyan esemény leírásával is ki lehet fejezni, amelynek elkerülhetetlenül meg kell történnie. A határidő kimenthető, elbirtoklási vagy jogvesztő lehet. Kimenthető az a határidő, amelyet lejárta esetén a bíróság meghosszabbíthat, feltéve, hogy a határidőt fontos okból mulasztották el. Elbirtoklási az a határidő, amelynek lejárta jogszerzést vagy kötelezettség létrejöttét (megszerzését) eredményezi. Jogvesztő az a határidő, amelynek lejárta jogvesztést vagy kötelezettség megszűnését eredményezi. A jogvesztő határidőt nem állíthatja vissza bíróság vagy választottbíróság.

Az általános elévülési idő tíz év.

A litván jogszabályok egyes követeléstípusok tekintetében ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg.

Rövidebb, egy hónapos elévülési idő vonatkozik a közbeszerzési eljárásokból származó követelésekre.

Rövidebb, három hónapos elévülési idő vonatkozik a jogi személyek testületeinek határozatait érvényteleníteni kívánó követelésekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési idő vonatkozik a következőkre:

1. mulasztás (bírság, késedelmi kamat) végrehajtásából származó igényekre;
2. értékesített dolog hibáival kapcsolatos igényekre.

Rövidebb, hat hónapos elévülési határidő alkalmazandó közlekedési vállalkozások és ügyfeleik közötti, Litvániában feladott küldeményekre vonatkozó jogviszonyból származó igényekre, míg egyéves határidő alkalmazandó a külföldön feladott küldeményekre.

Rövidebb, egyéves elévülési határidő alkalmazandó a biztosítási igényekre.

Rövidebb, hároméves elévülési idő vonatkozik a károkozással kapcsolatos igényekre, ideértve a termékek elégtelen minőségéből származó károkozással kapcsolatos igényeket is.

Rövidebb, ötéves elévülési idő alkalmazandó a kamatok és egyéb időszakos kifizetések érvényesítésével kapcsolatos igényekre.

10. Rövidebb elévülési idő vonatkozik az elvégzett munkák hibáiból származó követelésekre.

A rakomány, személyek és poggyászok szállításából eredő követelésekre a szállítás konkrét módjára vonatkozó törvénykönyvekben (törvényekben) meghatározott elévülési időt kell alkalmazni.

Az elévülési határidők, vagy az ilyen határidők számítására vonatkozó szabályok nem változtathatók meg a felek megállapodásával.

Nem vonatkozik elévülési határidő a következőkre:

1) a személyiségi jogok megsértéséből származó, nem vagyoni kártérítési igények, a törvényben meghatározott eseteket kivéve;

2) a betétes banknál vagy más hitelintézetnél tartott betétjének visszafizetésével kapcsolatos igények;

3) a büntető törvénykönyvben (Baudžiamasis kodeksas) meghatározott alábbi bűncselekményekből származó károkozással kapcsolatos igények:

1) népirtás (99. cikk);

2) személyekkel kapcsolatos olyan bánásmód, amelyet a nemzetközi jog tilt (100. cikk);

3) nemzetközi humanitárius jog védelme alatt álló személyek megölése (101. cikk);

4) polgári lakosság kitoloncolása vagy elszállítása (102. cikk);

5) nemzetközi humanitárius jog védelme alatt álló személyeknek testi sértés okozása, kínzása, vagy velük szemben embertelen bánásmód alkalmazása (103. cikk);

6) az ellenség fegyveres erőivel szemben a polgári lakosság vagy a hadifoglyok kényszerített felhasználása (105. cikk);

7) védett tárgyak elpusztítása vagy nemzeti kincsek kifosztása (106. cikk);

8) erőszak (110. cikk);

9) tiltott katonai műveletek (111. cikk);

10) tiltott hadműveleti módszer alkalmazása (112. cikk);

11) parancsnoki kötelezettségek hanyag teljesítése.

4) más jogszabályban meghatározott esetek és egyéb igények.

A polgári ügyek tárgyalására meghatározott határidők vonatkoznak. A bíróságnak törekednie kell arra, hogy a polgári ügy tárgyalása minél hamarabb kitűzhető legyen, illetve el kell kerülnie a késedelmet, és gondoskodnia kell arról, hogy az ügy egy tárgyaláson elbírálható legyen.

Jogszabály a polgári ügyek bizonyos kategóriájának tárgyalására eltérő határidőket állapíthat meg. Amennyiben az elsőfokú bíróság elmulasztja a polgári törvénykönyv által előírt eljárási cselekmény elvégzését, az adott cselekmény elvégzésében érdekelt fél a fellebbviteli bírósághoz előterjesztett fellebbezésében kérheti az eljárási cselekmény elvégzéséhez határidő kitűzését. A kérelmet az eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, amelynek legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon döntenie kell annak elfogadásáról. Amennyiben a kérelem előterjesztésére okot adó eljárási cselekmény elvégzését elmulasztó bíróság a kérdéses eljárási cselekményt a kérelem kézhezvételétől számított hét munkanapon belül elvégzi, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet előterjesztő fél a kérelmét visszavonta. Egyébként a kérelmet a kézhezvételének napját követő hét munkanapon belül át kell tenni a fellebbviteli bírósághoz. Ezeket a kérelmeket általában írásbeli eljárás keretében bírálják el anélkül, hogy az elbírálás idejéről vagy helyéről a feleket értesítenék vagy őket idéznék. A kérelmet a fellebbviteli bíróság annak kézhezvételét követő hét munkanapon belül vizsgálja meg. A kérelmet meg kell vizsgálni, és annak alapján a döntést a fellebbviteli bíróság elnöke, a polgári kollégium elnöke vagy általuk kijelölt bíró hozza meg. Az elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem támadható meg.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A határidő utolsó napján éjfél előtt postára adott, táviratozott vagy egyéb kommunikációs eszközzel továbbadott valamennyi írásbeli kérelmet vagy értesítést úgy kell tekinteni, hogy azt határidőben előterjesztették (a polgári törvénykönyv 1.122. cikke).

A polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) 123. cikkének (3)-(4) bekezdése alapján, amennyiben a periratot kézbesítő személy nem találja tartózkodási helyén vagy munkahelyén a címzettet, úgy az iratot a címzett bármely vele egy háztartásban élő felnőtt családtagjának (gyermekének (nevelt gyermekének), szüleinek (nevelőszüleinek), házastársának stb.) kell kézbesíteni, kivéve ha a családtagoknak az ügy kimenetele tekintetében ellenérdekük áll fenn, távollétükben pedig a munkahelynek kell kézbesíteni az iratot.

Amennyiben a periratot kézbesítő személy nem találja a jogi személy székhelyén vagy más általa meghatározott telephelyén a címzettet, a jogi személy kézbesítés helyén jelen lévő bármely alkalmazottjának kell kézbesíteni az iratot. Amennyiben a periratot nem a jelen paragrafusban meghatározott módon kézbesítik, azt a jogi személy irodájának címére kell megküldeni, és azt a postára adás napjától számított tíz napon belül kézbesítettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A határidőt azt a napot követő nap 0 óra 00 perctől kell számítani, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik. (A polgári perrendtartás 73. cikke.)

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidőt naptári napok szerint kell számítani. Ez a határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az években, hónapokban, hetekben vagy napokban kifejezett határidő azt a naptári napot vagy eseményt követő nap 0 óra 00 percétől kezdődik, amely a határidő kezdetére okot adott, kivéve ha külön törvény ettől eltérően rendelkezik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó hetének azon napján, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. A hónapokban kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó hónapjának azon napján, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Az években kifejezett határidő 24 óra 00 perckor jár le a határidő utolsó évében a megfelelő hónap azon napján, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Amennyiben az években vagy hónapokban kifejezett határidő olyan hónapban jár le, amelyben a kezdőnapnak megfelelő nap nem létezik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A munkaszüneti napokat és pihenőnapokat (szombatokat és vasárnapokat) bele kell számítani a határidőbe. Amennyiben a határidő utolsó napja pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Az eljárási határidők elmulasztásának kimentése. Ha a törvényi vagy a bíróság által megállapított határidőt olyan okból mulasztja el a fél, amelyet a bíróság fontosnak ismer el, a fél kérheti az elmulasztott szóban forgó határidő kimentését. A bíróság a határidőt hivatalból meghosszabbíthatja, ha az ügy adatai alapján a határidőt fontos okból mulasztották el.

Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet ahhoz a bírósághoz kell előterjeszteni, amely előtt az eljárási cselekményt el kellett volna végezni. A kérelmet írásbeli eljárás keretében bírálják el. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell azt az eljárási cselekményt (követelés előterjesztését, iratok benyújtását, egyéb eljárási cselekmény elvégzését), amelyre tekintettel a határidőt elmulasztották. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet indokolni kell. A kérelemhez csatolni kell a kimentés szükségességét igazoló bizonyítékokat.

Az eljárási határidőt határozattal kell meghosszabbítani. Az elmulasztott eljárási határidő kimentésének elutasításáról indokolással ellátott határozatot kell hozni. Az elmulasztott eljárási határidő kimentésére irányuló kérelmet elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalától számított 30 napon belül lehet a regionális bírósághoz előterjeszteni az ítélet elleni fellebbezést.

A regionális bíróság határozata önálló fellebbezéssel megtámadható:

• a határozat meghozatalától számított 7 napon belül azokban az esetekben, amelyekben a fellebbezés alapjául szolgáló elsőfokú bírósági határozatot szóbeli eljárásban hozták;
• a határozat hiteles másolatának kézbesítésétől számított 7 napon belül azokban az esetekben, amelyekben a fellebbezés alapjául szolgáló elsőfokú bírósági határozatot írásbeli eljárásban hozták.

A regionális bíróság ügy érdemében hozott ítélete ellen fellebbezésnek van helye, és külön fellebbezéssel támadhatók a regionális bíróság polgári perrendtartásban kifejezetten nevesített közbenső határozatai (például az eljárási határidő kimentése iránti kérelmet elutasító végzés (a polgári perrendtartás 78. cikkének (6) bekezdése), a perköltségről szóló végzés (a polgári perrendtartás 100. cikke), valamint a további eljárást elhárító végzés).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírósági tárgyalást minden esetben folyamatosan kell lefolytatni, kivéve a tárgyalás elhalasztása esetén, amely öt munkanapnál nem lehet hosszabb. Halasztásnak meghosszabbított tárgyalás esetén az eljárás bíróság és felek érdekében való szüneteltetése, valamint a hiányzó bizonyítékok beszerzése miatt lehet helye annak érdekében, hogy az eljárás a lehető legrövidebb időn belül befejeződjön.

Amennyiben a bíróság elhalasztja a tárgyalást, egyidejűleg ki kell tűzni a következő tárgyalás időpontját, amelyről a feleket aláírt átvételi elismervény ellenében kell értesíteni. A tárgyalást elmulasztó személyeket és azokat, akiket az eljárás során vontak perbe, a polgári perrendtartás szerint kell értesíteni a követező tárgyalás napjáról.

A bírósági tárgyalás bizonyos esetekben felfüggeszthető. Ez a felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügy érdemi eldöntése érdekében végzett valamennyi eljárási cselekményt határozatlan időre fel kell függeszteni. Az eljárást külön törvényben meghatározott olyan objektív okok fennállása esetén is fel lehet függeszteni, amelyek akadályozzák a polgári ügy tárgyalását, és amelyek nem tartoznak a felek vagy a bíróság mérlegelési jogkörébe, illetve olyan körülmények fennállása esetén is, amelyekről külön törvény nem rendelkezik, azonban akadályozzák az ügy érdemi elbírálását.

A bíróságnak az alábbi körülmények esetén fel kell függesztenie a tárgyalást:

• természetes személy fél halála vagy jogi személy fél megszűnése esetén, amennyiben a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogutódlásnak van helye; ha a fél elveszíti jogképességét, az eljárást az elhunyt természetes személy vagy megszűnt jogi személy jogutódjának megállapításáig vagy az öröklés hibáit okozó körülmények tisztázásáig fel kell függeszteni, vagy addig az időpontig, amíg kijelölik a jogképességét elvesztő természetes személy törvényes képviselőjét;
• amennyiben adott ügyet egy másik ügy elintézéséig nem lehet elintézni, a polgári, büntető vagy közigazgatási eljárás tárgyát képező ügyet a bíróság döntésének, ítéletének, végzésének vagy határozatának jogerőre emelkedéséig, vagy pedig a közigazgatási eljárásban hozott végzés elutasításáig fel kell függeszteni;
• amennyiben az alperessel szembeni tulajdonjogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás során kiderül, hogy a tulajdonjogi igény kielégítéséhez büntetőeljárás lefolytatása szükséges, a büntetőeljárás tárgyalásáig vagy a tulajdonjogi korlátozás feloldásáig az eljárást fel kell függeszteni; egyéb körülményekről külön jogszabály rendelkezik.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Tárgytalan.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben a határidő a kereset benyújtása előtt jár le, a keresetet el kell utasítani.

Amennyiben a bíróság megállapítása szerint a határidőt fontos okból mulasztották el, a megsértett jog igazolásának, és a határidő meghosszabbításának van helye.

A polgári törvénykönyv IV. könyvében meghatározott rendelkezések szerint kell elbírálni azokat a tulajdonjogi ügyeket, amelyek olyan tulajdon helyreállításával kapcsolatosak, amelyre vonatkozóan a határidő már lejárt.

Valamely eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogosultság a törvény vagy a bíróság által megállapított határidő lejártával szűnik meg. A határidő lejártát követően előterjesztett valamennyi beadványt vissza kell utasítani. Az eljárási kötelezettség elvégzésére megállapított határidő elmulasztása nem jelenti azt, hogy a kötelezett szabadult a kötelezettség alól.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha a határidőt fontos okból mulasztották el és még nem telt el három hónap a bíróság ítéletének meghozatalától, a bíróság a kérelmező kérelmére meghosszabbíthatja a szóban forgó határidőt. A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő meghosszabbításának akkor van helye, ha a bíróság megítélése szerint a határidőt fontos okból mulasztották el. Az elmulasztott fellebbezési határidő kimentésére irányuló kérelmet elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a fellebbviteli bíróság helyt ad ennek az önálló fellebbezésnek és a fellebbezésre megszabott határidőt meghosszabbítja, a fellebbviteli bíróság polgári kollégiumának elnöke a fellebbezést az ügy irataival együtt továbbítja a fellebbviteli bíróság tanácsának, vagy az elsőfokú bíróság elé utalja a fellebbezés elfogadhatóságának tárgyában való döntéshozatalt. Amennyiben e feltételek fennállása esetén az ügy iratait továbbítják a fellebbviteli bíróság tanácsának, a fellebbviteli bíróság köteles a fellebbezés elfogadását követő három munkanapon belül megküldeni a feleknek a fellebbezés iratait. Amennyiben az ítélet megtámadására és a fellebbezésre való válaszadásra megszabott határidő lejárt, az elsőfokú bíróság hét napon belül megküldi az ügy iratait a fellebbviteli bíróságnak, és értesíti a feleket. Amennyiben az ügyet továbbítják a fellebbviteli bírósághoz, és az megállapítja, hogy a fellebbezés előterjesztésére megszabott határidőt elmulasztották, a bíróság hivatalból (ex officio) meghosszabbíthatja a határidőt, ha az ügy irataiból egyértelműen kiderül, hogy a határidő elmulasztására fontos okból került sor, vagy a bíróság felhívja a felet, hogy a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére irányuló kérelmét terjessze elő (a polgári perrendtartás 307. cikkének (2)-(3) bekezdése, 338. és 78. cikke). A kérelmező elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmét elutasító bírósági határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye (a polgári perrendtartás 78. cikkének (6) bekezdése).

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A luxemburgi jog szerint határidőhöz kötött(ek) az eljárásindítás, az eljárási formaságok, a bíróság előtti megjelenés, a távolság miatti halasztás stb.

Az elévülési vagy jogvesztő határidők nem mindig kizárólag eljárásjogi természetűek; itt csak a kizárólag eljárásjogi természetű határidőkkel foglalkozunk.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat és a vasárnap munkaszüneti nap, ahogy a következő jogszabályokban előírt ünnepnapok is:

• újév, húsvéthétfő, május 1., május 9., áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, és Luxemburg nemzeti napja június 23-án,
• Mária mennybemenetele, mindenszentek, karácsony napja és december 26./Szent István napja.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidők az eljárás tárgyától és típusától függően változhatnak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő a cselekmény, az esemény, a határozathozatal vagy az okiratok kézbesítésének napján éjfélkor kezdődik.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen: ha a jogszabályok előírják az okiratok bírósági végrehajtó általi kézbesítését (signification) vagy a hivatalvezető általi értesítést (notification), a kézbesítés vagy értesítés napjának az okiratok érintett személy általi tényleges kézhezvételének napjától eltérő nap is tekinthető (például ha az okiratot nem veszik át, vagy ha azt a fél lakóhelyén hagyják stb.)

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Minden határidő a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napján éjfélkor kezdődik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A jogszabályokban előírt munkaszüneti napokat, a szombatokat és a vasárnapokat beleszámítják a határidőbe.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Minden eljárási határidő az utolsó nap éjfélkor jár le.

Ha a határidőt hetekben adják meg, a határidő az utolsó héten azon a napon jár le, amely megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés napjának.

Ha a határidőt hónapokban vagy években adják meg, a határidő az utolsó hónapban azon a napon vagy az utolsó év utolsó hónapjában azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a határidő megkezdésére okot adó cselekmény, esemény, határozat vagy kézbesítés kezdőnapjának. Ha az adott hónapban nincs olyan számú nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt hónapokban és napokban vagy egy hónap töredékében adják meg, először az egész hónapokat számolják, aztán a napokat vagy a hónaptöredékeket; hónaptöredékek esetén 30 napos hónapokkal számolnak.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon, illetve pótmunkaszüneti napon járna le, akkor a következő munkanapig meghosszabbodik. Ugyanez vonatkozik okiratoknak a helyi hatóságokhoz történő benyújtására is, ha e hatóságok a határidő utolsó napján zárva vannak a nyilvánosság számára.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A külföldi lakóhellyel rendelkező személyekre vonatkozó határidőket a távolságra tekintettel meghosszabbítják, ha luxemburgi bíróság tárgyalja az ügyüket. Ez az alperes lakóhelyétől függően 15–35 nap lehet.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezések (appels) határideje főszabály szerint 40 nap, de ez a külföldi lakóhellyel rendelkező személyek esetében a távolság miatt meghosszabbítható. Az ideiglenesen nem végrehajtható ítéletek ellen csak 8 nap elteltével nyújtható be fellebbezés.

A mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem (opposition) benyújtásának határideje a kézbesítés vagy értesítés napjától számított 15 nap.

Az ideiglenes határozatok (ordonnances de référé) ellen a kézbesítés napjától számított 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. Ha az ideiglenes határozatot az érintett fél távollétében hozták, a hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtásának határideje a kézbesítés napjától számított 8 nap. A hatályon kívül helyezés iránti kérelem benyújtásának határideje és a fellebbezési határidő egyidejűleg kezdődik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ideiglenes határozattal záruló gyorsított eljárások esetén idézést bocsátanak ki az ilyen tárgyaláson való megjelenés céljából az ilyen eljárások esetében szokásos napon és időben. Sürgős esetekben azonban az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró nyilvános bírósági tárgyalásra vagy az illető otthonába szóló, a feltüntetett időpontban történő meghallgatásra szóló idézést bocsáthat ki; az időpont akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy általában munkanapnak nem minősülő napra is eshet.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Ha egy Luxemburgon kívüli lakóhellyel rendelkező felet idéznek be Luxemburgba, a rendes határidők érvényesek, kivéve, ha a bíróság határozatot hoz a meghosszabbításukról.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha a keresetet nem nyújtják be határidőn belül, a keresetindítási jog elévül. Ha az eljárási formaságok határideje lejár, főszabály szerint a kereset elévül vagy törlik a jegyzékből.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha valamely fél nem vitt bíróság elé egy ügyet a megadott határidőn belül, a határidő lejártának jogkövetkezményei megszüntethetők, ha az adott fél önhibáján kívül nem szerzett időben tudomást a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy nem volt lehetősége cselekedni. A kereseti kérelem csak akkor befogadható, ha azt legfeljebb 15 nappal az után nyújtják be, hogy az érintett fél tudomást szerzett a határidő kezdetére okot adó cselekményről vagy lehetővé vált számára a cselekvés. Következésképpen a kereseti kérelmek főszabály szerint a cselekmény kezdetétől számított határidő lejártát követő 1 éven belül nyújthatók be. Ezeknek a határidőknek nincs halasztó hatályuk.

Minden kereset elévül, ha az eljárás 3 évre megszakad. Ezt a határidőt minden olyan esetben meghosszabbítják 6 hónappal, amikor indokolt az eljárás folytatására vagy új ügyvéd kirendelésére vonatkozó kérelem benyújtása. Az eljárás megszűnik, de a keresetindítási jog nem évül el. A további eljárást óhajtó félnek új keresetet kell benyújtania, hogy fenntartsa a jogait, kivéve, ha maga a keresetindítási jog elévült.

A kereset törléséről amiatt hozott határozat ellen, hogy az ügyvéd nem tartotta be a határidőket, nincs helye fellebbezésnek.

Kapcsolódó linkek

http://www.legilux.lu/

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A kívánt joghatás kiváltására alkalmas eljárási cselekmények általában a jogszabályban meghatározott időhöz kötve végezhetők el. Ilyen előírások az anyagi és az eljárásjog területén egyaránt fellelhetők.

Az anyagi jog az e körbe eső feltételeket részben a bírói út igénybevételéről szóló, részben pedig az elévülési szabályok kapcsán rögzíti, megszabva ezzel a polgári eljárás megindításának időhatárait. Az ilyen típusú korlátozás alól a törvény akkor ad felmentést, ha a feltétlen igényérvényesítés lehetőségét kívánja biztosítani (így például a tulajdon iránti követelés kapcsán). Az eljárási cselekmények egy része csak meghatározott időtartam (határidő) alatt végezhető el jogszerűen. A határidő mértékét a törvény esetenként pontosan rögzíti, mint pl. a perorvoslatok előterjesztése tekintetében (törvényi határidő), máskor - például a hiánypótlás esetében – annak hossza a bíróság döntésétől függ (bírói határidő).

Az anyagi és eljárásjogi határidők számítási módja egymástól lényegesen eltér és különbözőek e kétféle határidő elmulasztásának jogkövetkezményei is. Az anyagi jogi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, igazolással nem orvosolható; „kimentésre” csak elévülési határidő esetében és csak a vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint van mód. Az eljárási határidőkön belül meg kell különböztetni a szubjektív és objektív határidőket. Szubjektív határidőkbe tartoznak azok a határidők, amelyek esetében a kezdő napot a fél tudomásszerzésétől kell számítani, és általában igazolási kérelemmel kimenthetők, ezzel szemben az objektív határidők nem kötődnek a fél tudomásszerzéséhez, és igazolási kérelemmel nem orvosolhatók.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Egyebekben a polgári eljárásjogban a határidőkre vonatkozó általános szabályok a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény (a továbbiakban: Pp.) 103-112. §-aiban találhatóak.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A Polgári perrendtartás a kézbesítés módja tekintetében nem tesz különbséget a határidő számításánál; elektronikus iratforgalom esetében ugyanakkor érvényesül néhány speciális rendelkezés. Ha a szakértő elektronikus úton tart kapcsolatot a bírósággal, ez esetben is papír alapon kerül megküldésre a szakértő részére néhány irat: a bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz ily módon papír alapú melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja. A perbeli beadványok előterjesztése és a bírósági iratok kézbesítése az ügyek Pp. által meghatározott csoportjában már elektronikus úton történik; a törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt az erre szolgáló kézbesítési rendszer.

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere a jogszabályban meghatározottak szerint befogadás-visszaigazolást küldött. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat jelöl. Azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fentieken túl a bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A törvénykezési szünet alól a törvény kivételeket is megállapít. Ezen kivételek alkalmazása esetén a felet a bíróságnak erre külön is figyelmeztetnie kell. A törvénykezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket a Pp-n kívüli törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha a külön törvény így rendelkezik.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés határideje főszabály szerint a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság az általa megállapított határidőt bármely fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A magyar polgári perrendtartás a fél tartózkodási helye vonatkozásában nem rendelkezik meghosszabbodási okról. A mulasztást azonban esetleg kimentheti, ha menthető okból nem volt elérhető a személyiadat- és lakcímnyilvántartóban megadott címén.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti. A mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állanak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet. Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A fél a mulasztás kimentése érdekében igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyet a bíróságnak méltányosan kell elbírálni.

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók. Igazolásnak nincs helye, ha az igazolást a törvény kizárja, a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, vagy a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.

Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Málta törvényeinek 12. fejezete értelmében az általános eljárás szerint a kézbesítés napjától számított húsz nap áll az érintett rendelkezésére a válaszadásra. Egyes törvények azonban ettől eltérő határidőt állapítanak meg.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Január 1., február 10., március 19., március 31., nagypéntek, május 1., június 7., június 29., augusztus 15., szeptember 8., szeptember 21., december 8., december 13., december 25.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Főszabály szerint, ha valaki ellen polgári eljárás indul, húsz napon belül nyújthatja be válaszát a bíróságnak. Vannak azonban olyan külön jogszabályok, amelyek az adott esettől függően rövidebb vagy hosszabb határidőket állapítanak meg.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kézbesítés napja.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem, a továbbítás módja nem befolyásolja a kezdő időpontot. A kézbesítés napja irányadó.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Általában az időtartamot a következő naptól kell számítani. Törvény vagy a bíróság azonban megállapíthat olyan határidőt, amelynek számításánál a kézbesítés napját kell figyelembe venni.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A máltai jog szerint a jogszabályban említett napokat naptári napnak kell tekinteni, kivéve, ha egyértelmű utalás történik arra, hogy a jogszabály munkanapokban számítja a határidőt.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az időtartam számításakor egy nap 24 órás időtartamnak számít, míg a hónapokat és éveket a naptár szerint kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az időtartam számításakor egy nap 24 órás időtartamnak számít, míg a hónapokat és éveket a naptár szerint kell számítani.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, ha a határidő munkaszüneti napon jár le (azaz szombaton, vasárnap vagy ünnepnapon), a határidőt Málta törvényei 12. fejezetének 108. szakaszával összhangban a következő munkanapig meg kell hosszabbítani.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidőt csak bírósági engedéllyel lehet meghosszabbítani, az adott személy pedig akkor nyújthatja be válaszát, ha a bíróság számára elfogadható indokot tud igazolni a hivatalos válasz benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása tekintetében.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az elsőfokú bírósági ítélet meghozatalát követően annak kézbesítésétől számított húsz (naptári) napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az alperesnek húsz napja áll rendelkezésre a válaszadásra. Alkotmányjogi ügyekben, ha az eljárást kérelem benyújtásával indították, a fellebbezés határideje az ítélet kézbesítésétől számított húsz nap. Ha az ügyet a bíróság az Alkotmánybírósághoz továbbítja, a fellebbezést nyolc munkanapon belül kell benyújtani. Alkotmányjogi ügyekben az alperesnek nyolc munkanapon belül kell válaszolnia. Ha a határozat ellen még a jogerős ítélet meghozatala előtt kívánnak fellebbezni, a fellebbezést a határozat nyilvános ülésen történő kihirdetését követő hat napon belül kell benyújtani. Ez az általános eljárás. Megjegyzendő azonban, hogy vannak olyan törvények, amelyek eltérő határidőket állapítanak meg a fellebbezésre, ha azt a fentiektől eltérő bíróságok bírálják el.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Valamennyi rendes polgári ügyet két hónapon belül tárgyalásra kell tűzni, a tárgyalásokra pedig kéthavonta kerül sor. A bíróság dönthet úgy, hogy július 16. és szeptember 15. között nem tart tárgyalást.

Alkotmányjogi ügyekben a bíróság a kérelem benyújtását követő 8 munkanapon belül, vagy az ellenkérelem határidőn belüli beérkezését követően kitűzi a tárgyalás napját. Ha nem nyújtanak be ellenkérelmet, a bíróság a benyújtásra nyitva álló határidő letelte után tűzi ki a tárgyalás napját.

Egyszerűsített vagy különleges eljárás esetén az alperest legkorábban a kézbesítés napját követő tizenötödik, legkésőbb harmincadik napon kell idézni.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Máltának nincs olyan része, ahol a helyi lakosok határidőhosszabbításra jogosultak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő be nem tartása az érintett fél részéről a bírósági eljárás semmibevételének minősül, aki ennek következtében elveszíti a válaszadás és bizonyíték benyújtásának jogát. A határozat meghozatala előtt azonban a bíróság egy utolsó rövid időtartamot biztosít az alperes részére, hogy írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot tegyen a felperes követelésével szemben. Amennyiben a megjelenést elmulasztó féllel szemben marasztaló ítéletet hoz a bíróság, a fél joga megmarad arra, hogy az ítélettel szemben fellebbezéssel éljen.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztást igazolnia kell. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a mulasztás kellően indokolt, engedélyezheti az ellenkérelem benyújtását.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.

Eljárási határidők - Hollandia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A polgári eljárásjogban alkalmazandó határidőket tág értelemben az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

a. A másik fél, harmadik személy, illetve a tanúk tárgyalásra történő idézésre megállapított minimális értesítési határidők. Rendszerint legalább 1 hetes határidő alkalmazandó. Főszabály szerint az 1 hetes határidő alkalmazandó az érdekelt fél nemperes eljárásban való idézésére is, kivéve ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik (a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 114–119. és 276. cikke (a felek és harmadik személyek idézése), illetve 170. és 284. cikke (tanúk idézése). Fontos megjegyezni, hogy ha az alperesnek ismert lakcíme van Hollandia területén kívül, vagy köztudottan jelenleg Hollandia területén kívül tartózkodik, a fél idézésre megszabott értesítési határidő legalább 4 hét (a polgári perrendtartás 115. cikke).

b. A jogorvoslatra megállapított maximális határidők. A kifogás (verzet) előterjesztésére megállapított határidő általában 4 hét. Általában 3 hónapos határidő alkalmazandó a fellebbezésre (hoger beroep), a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre (cassatie), valamint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem (herroeping) előterjesztésére (lásd a polgári perrendtartás 143. cikkét [kifogás], 339. és 358. cikkét ] [fellebbezés], 402. és 426. cikkét [a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezés], valamint 383. és 391. cikkét [jogerős ítélet hatályon kívül helyezése]).

c. A felek eljárási cselekményeinek elvégzésére és a bíróság döntéshozatalára alkalmazandó határidők. Ezek a határidők általában 2 és 6 hét közé esnek. Bizonyos körülmények fennállása esetén a bíróság lehetővé teheti az eljárási cselekmények elhalasztását.

d. Keresetindításra és végrehajtásra meghatározott elévülési határidők. Az általános elévülési idő 20 év. Számos esetben azonban rövidebb, 5 éves elévülési idő alkalmazandó. A járulékos bírságok a felmerülésüktől számított 6 hónap elteltével évülnek el. A folyamatban lévő elévülési idő megszakadhat, majd ezt követően új elévülési idő kezdődhet. A végrehajtási jog elévülése például félbeszakadhat az ítélet vagy bármely más végrehajtási okirat kézbesítésével (a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 3. könyvének 306–325. cikke).

A törvényi határidők is a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény (Algemene Termijnenwet) hatálya alá tartoznak.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombatokon és vasárnapokon kívül a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény a következő napokat határozza meg általánosan elismert állami munkaszüneti napként:

• újév napja: január 1.
• nagypéntek: húsvét előtti péntek
• húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
• áldozócsütörtök: 40 nappal a húsvét utáni csütörtök
• a király napja: április 27.
• a felszabadulás napja: május 5.
• pünkösdhétfő: a pünkösdvasárnap utáni hétfő
• karácsony és karácsony másnapja: december 25–26.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A törvényi határidők a határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A törvény előírja, hogy az a törvényben meghatározott határidő, amely szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti napon járna le, a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap. Amennyiben szükséges, a legalább 3 napos határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

A polgári peres eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok értelmében (Landelijk procesreglement voor civiele dagvaardingen bij de rechtbanken) a 6 hetes határidőt kell kiindulópontnak tekinteni a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére, illetve az ítélet meghozatalára. A körzeti bíróságok előtti polgári eljárást szabályozó nemzeti jogszabályok (Landelijk reglement voor de civiele rol van de kantonsectoren) értelmében a körzeti bíróságok főszabály szerint a 4 hetes határidőt alkalmazzák (http://www.rechtspraak.nl/).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdőidőpont minden esetben a határidő kezdetére okot adó esemény napját követő első nap.

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

A kifogás (kizárólag mulasztási ítélettel szemben lehetséges) benyújtására vonatkozó határidő kiindulópontja háromféle lehet:

1. az időpont, amikor a marasztalt félnek az ítéletet személyesen kézbesítik;
2. más kézbesítési módszer alkalmazásának időpontja: az időpont, amikor a marasztalt fél olyan eljárási cselekményt végez, amellyel bebizonyosodik, hogy az ítéletről vagy a végrehajtás kezdetéről tudomást szerzett; illetve
3. más ügyekben: az ítélet végrehajtása befejezésének időpontja.

Az ítélet elleni fellebbezésre, illetve Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az ítélet meghozatalának időpontjától kell számítani. A határidő első napja az ítélet napját követő nap. Lásd még a 12. kérdést.

A határozatok elleni fellebbezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidőt az alábbiak szerint kell számítani:

• amennyiben a kérelmező és az érdekelt felek a tárgyaláson megjelentek, a határozathozatal napjától, illetve
• egyéb érdekelt felek esetén a határozat kézbesítésétől vagy más módon való közlésétől számítva.

A jogerőre emelkedett ítélet vagy határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemre megállapított határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a hatályon kívül helyezés oka felmerült, és arról a felperes vagy kérelmező tudomást szerzett, de semmiképpen sem az ítélet vagy határozat jogerőre emelkedése előtt, azaz csak amikor az már kifogással, fellebbezéssel vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel nem helyezhető hatályon kívül.

Eljárási cselekmények

Az eljárási cselekmények teljesítésére megállapított rögzített határidők általában a tárgyalási jegyzékben kitűzött előző naptól kezdődnek – egész hetekben számítva. Például: az ügy tárgyalási jegyzék szerinti, szerdai tárgyalását követően azt négy héttel később ismételten szerdára tűzik ki a tárgyalási jegyzékben, és a beadványok előterjesztésének határideje délelőtt 10 óra. Ha az ügy például lekerül a tárgyalási jegyzékről, akkor a bíróság fogja meghatározni az időpontot, amelyen a jegyzékbe ismét felveszik.

Elévülési határidők

A keresetindításra megállapított elévülési határidők a per tárgyától függenek. Például valamilyen dolog szolgáltatásával vagy tevékenység elvégzésével kapcsolatos szerződéses kötelezettség teljesítésére irányuló igénynél a keresetindítási jog az igény esedékessé válásának napját követő naptól számított 5 év elteltével évül el. Például: Jogellenes állapot megszüntetésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen az állapot azonnali megszüntetése igényelhetővé vált.

Végrehajtás

Főszabály szerint a végrehajtási jog az ítélet meghozatalának napját követő naptól számított 20 év elteltével évül el.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem, ugyanakkor bizonyos esetben a jogorvoslat előterjesztésére, pl. a kifogás benyújtására megállapított határidő kezdőpontját befolyásolja az a mód, ahogyan a fél az ítéletről tudomást szerzett. Lásd még a 4. kérdést.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem. A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyre az esemény esett.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A holland jog – eltérő rendelkezés hiányában – naptári napokkal számol. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a szombaton vagy vasárnap, illetve általánosan elismert állami munkaszüneti napon záruló határidő meghosszabbodik az említett napokat követő első olyan nap végéig, amely nem szombat, vasárnap, illetve általánosan elismert munkaszüneti nap.

Szükség esetén továbbá a legalább 3 napos törvényi határidőt úgy kell kiterjeszteni, hogy az legalább 2 olyan napból is álljon, amely nem szombat, vasárnap vagy általánosan elismert állami munkaszüneti nap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ez a szabály a naptári hónapokra és a naptári évekre is vonatkozik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Idézés

Tárgytalan.

Jogorvoslatok

Az idézés alapján indított eljárásban a jogorvoslati határidők számítása az idézés kibocsátásától indul. A végrehajtó este 8 után nem bocsáthat ki végrehajtói értesítést, kivéve ha a bíróság – amely előtt a felet megjelenésre idézték – erre engedélyt ad. A határidő ezáltal valójában az utolsó napon, este 8 órakor jár le. Ezeknél az eljárásoknál nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem számít bele az idézés határidejébe az idézés kibocsátásnak napja, és az a nap sem, amelyen a felet idézték (az első tárgyalási jegyzékben kitűzött nap). A minimális értesítési határidőnek tehát e két időpont közé kell esniük.

A nemperes eljárásoknál a kérelem bírósági hivatalnál történő előterjesztésével van helye jogorvoslatnak. A jogorvoslat előterjesztése történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Családjogi ügyekben a kezdőidőpont kissé eltér a más eljárástípusokra meghatározott fellebbezési határidők kezdőidőpontjától (lásd a 4. kérdést „Jogorvoslatok”): A kérelmező az ítélet meghozatalának napját követő 3 hónapon belül terjeszthet elő fellebbezést. Más érdekelt fél a döntés neki való kézbesítésétől, vagy arról más módon való értesülésétől számított 3 hónapon belül terjesztheti elő fellebbezését.

Eljárási cselekmények

Ha az ügyet felvették a tárgyalási jegyzékbe, az iratok benyújtására a következők vonatkoznak. Főszabály szerint a tárgyalási jegyzékben kitűzött napra szánt iratot az benyújtásra megállapított határidőn belül kell a bíróság hivatalánál benyújtani. Ez az a legvégső határidő, amelynek lejártával az idézés kivételével valamennyi iratnak és beadványnak a bíróság rendelkezésére kell állnia. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően a nap és az időpont, ameddig az iratokat elő kell terjeszteni, a következő: Szerda reggel 10 óra. Amennyiben az eljárás írásbeli elbírálására tekintettel nem kerül sor tárgyalásra, úgy az iratokat a tárgyalási jegyzékben kitűzött napon vagy azt megelőzően kell a bírósági hivatalnál előterjeszteni. A körzeti bíróság mindig tart tárgyalást, ezért az eljárási cselekményeket ez esetben szóban is el lehet végezni. Az iratokat legkésőbb a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőző napig kell benyújtani a bíróság hivatalánál. Az iratok benyújtása történhet akár postán, vagy személyesen a hivatal nyitvatartási idejében, vagy pedig a határidő utolsó napján éjfélig fax útján.

Elévülési határidők

Lásd az „Elévülési határidők” címet a 4. kérdésnél. A keresetindítás bizonyos eseteiben fontos lehet az időpont, amikor a fél valamely adott tényről tudomást szerzett. Például: Tartozatlan fizetés visszakövetelésére irányuló igénynél a keresetindítási jog azt a napot követő naptól számítva 5 év elteltével évül el, amelyen a hitelező egyrészt a követelés létéről, másrészt a fizetésből részesülő személyazonosságáról tudomást szerzett, bármely más esetben pedig az igény felmerülésétől számított 20 év elteltével.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, a szombaton, vasárnap vagy általánosan elismert ünnepnapon lejáró határidő a következő azon nap végéig meghosszabbodik, amely nem szombat, vasárnap vagy általános elismert ünnepnap. A határidők általános meghosszabbításáról szóló törvénnyel összhangban azonban ez nem vonatkozik azokra a határidőkre, amelyeket egy határnaptól vagy eseménytől visszafelé számítva határoznak meg. Másképpen fogalmazva, ez a szabály a maximális határidőkre, nem pedig a minimális határidőkre vonatkozik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Bizonyos esetekben a határidő meghosszabbításáról törvény rendelkezik. Például amennyiben a pervesztes fél a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő alatt meghal, és a fél örökösei a fellebbezési eljárás során a helyébe kívánnak lépni, egy új három hónapos határidő alkalmazandó.

Alapvetően azonban a határidőkre vonatkozó szabályoknak szigorú feltételek mellett kell érvényesülniük, annak ellenére, hogy a holland Legfelsőbb Bíróság (Hoge Raad der Nederlanden) olyan bizonyos esetekben kivételt tett, amikor a fellebbező fél a bíróság hibájából vagy mulasztásából nem szerzett időben tudomást az ítéletről. Ezekben az esetekben a fél önhibáján kívül mulasztotta el a határidőt és rövid hosszabbítást ítéltek meg neki.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés előterjesztésére megállapított határidő általában 3 hónap. Bizonyos esetekben, például ideiglenes intézkedés esetén (gyorsított eljárásokban) a fellebbezésre és a Legfelsőbb Bírósági előtti fellebbezésre rövidebb, azaz 4 illetve 8 hetes fellebbezési határidők alkalmazandók.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Valamennyi fél bíróság előtti megjelenésével kapcsolatos határidő minimális határidőnek minősül. Nincsen maximális határidő.

Idézés

Bizonyos feltételek fennállása esetén a felperes kérelmére a bíróság szükség szerint lerövidítheti a fél idézésre megállapított határidőt. Ideiglenes intézkedés esetén a bíró csak az akár vasárnap is megtartható tárgyalás napjának és időpontjának meghatározása után bocsáthat ki idézést. Szükség esetén a fél igen rövid határidővel is idézhető. Kérelemre indult eljárásoknál a bíróság a fél idézésére rövidebb értesítési határidőt is megállapíthat.

A bíróság nem hosszabbíthatja meg a fél idézésre vonatkozó értesítési határidőt, azon a nemperes eljárásokban való megjelenésre hosszabb értesítési határidőt is meghatározhat (lásd a 7. és 8. kérdést).

Eljárási cselekmények

A felek együttes kérelme alapján a bíróság a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére megállapított határidőket meghosszabbíthatja. Amennyiben csak az egyik fél terjeszt elő erre irányuló kérelmet, halasztásnak csak kényszerítő okok fennállta vagy vis maior esetén van helye. Kényszerítő okok közé tartozik például az ügy ténybeli vagy jogi összetettsége, más kapcsolódó eljárásban ítélethozatal bevárásának a szüksége, vagy pedig az a tény, hogy a fél vagy annak ügyvéde beteg vagy nyaral.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A holland jog nem rendelkezik erről az esetről.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Idézés

Amennyiben a felet nem szabályszerűen idézték, az idézés hatálytalan, ha az alperes a tárgyalást elmulasztja, és az idézést a bíróság hatálytalanná nyilvánítja. Az idézés nem automatikusan válik hatálytalanná. A felperes a tárgyalási jegyzékben kitűzött napot megelőzően módosított végrehajtói értesítés kibocsátásával javíthatja a hibát.

Amennyiben az alperes az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelenik meg, az idézést szabályszerűségi szempontból meg kell vizsgálni, mert a nem szabályszerű idézés hatálytalan. Ha az idézés szabályszerű, megállapítandó, hogy az alperes a tárgyalást elmulasztotta, és a keresetet tárgyalás elmulasztása esetén általában megalapozottnak kell tekinteni. Amennyiben az alperes a tárgyaláson való megjelenést elmulasztja, és valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba folytán a végrehajtói értesítést nem kapta meg, a bíróság az értesítést hatálytalanná nyilvánítja.

Amennyiben az alperes annak ellenére mulaszt el a tárgyaláson megjelenni vagy ügyvédet meghatalmazni, hogy ezek elvégzésére az idézés felhívást tartalmazott, és bebizonyosodik, hogy a végrehajtói értesítés olyan hibát tartalmaz, amely azt hatálytalanná teszi, az alperest nem lehet úgy tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. A bíróság a tárgyalási jegyzékben új napot tűz ki, és elrendeli a hibák felperes költségén történő orvoslását. Amennyiben az alperes megjelenik, és nem hivatkozik a hibára, az idézést szabályszerűen kibocsátottnak kell tekinteni.

Jogorvoslatok

Amennyiben a jogorvoslatot nem terjesztik elő határidőben, a fellebbezés elfogadhatatlansága az alkalmazandó szankció. Ezt követően az alapul szolgáló bírósági határozat jogerőre emelkedik, azaz már nem támadható meg kifogással, fellebbezéssel, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezéssel.

Eljárási cselekmények

Amennyiben az eljárási cselekményt határidőben nem végzik el, bizonyos feltételek fennállása esetén halasztásnak lehet helye (lásd a 10. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Amennyiben az érdekelt fél a keresetindításra megállapított határidőt elmulasztotta, az igényből fakadó érvényesítési jog továbbra is fennmarad. Azonban az igényérvényesítési jog a továbbiakban bíróságok előtt már nem gyakorolható.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az alábbi jogorvoslatok állnak a határidőt elmulasztó felek rendelkezésére.

Idézés

Az alperest, aki az első tárgyalási jegyzékben kitűzött napon nem jelent meg, általában úgy kell tekinteni, mint aki a tárgyalást elmulasztotta. Az ilyen alperes a jogerős ítélet meghozataláig azzal háríthatja el mulasztási ítélet meghozatalát, hogy félként megjelenik. A tárgyalást elmulasztó fél a jogerős ítélet meghozatalát követően kifogás útján kereshet jogorvoslatot. Nemperes eljárásban nincs helye tárgyalás elmulasztása miatt ítéletnek, a tárgyaláson való megjelenéssel a mulasztási ítélet elhárításának és kifogásnak. Ezekben az esetekben a tárgyalást elmulasztó fél fellebbezést terjeszthet elő.

Jogorvoslatok

A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére megállapított határidőknek a bíróság hivatalból szerez érvényt. A fellebbezésre és a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezésre megállapított határidők kötelezőek. A jogbiztonság érdekében a bíróságok ezeket a határidőket szigorúan alkalmazzák. A Holland Legfelsőbb Bíróság azonban a nemperes eljárásokban előterjesztett fellebbezésekkel szemben bizonyos mértékű rugalmassággal járt el. A fellebbezési kérelemben elő kell adni a fellebbezés okait, ugyanakkor azokban az esetekben, amelyekben a döntést már kihirdették, de még nem kézbesítették, és ezért a kérelmező nem fér hozzá az alapul szolgáló indokoláshoz, a kérelmező a fellebbezési kérelemhez később kiegészítően csatolt beadványában is előadhatja fellebbezése okait. A fellebbezést azonban határidőn belül kell előterjeszteni. Csak kivételesen, kettős bírósági hiba esetében hosszabbítható meg a határidő a döntés kézhezvételét követően 14 nappal. Ez abban az esetben fordul elő, amikor a bíróság (vagy a bíróság hivatalának) hibájából a fellebbező fél nem tudta és nem is tudhatta, hogy mikor hirdették ki a döntést, továbbá a döntést csak a fellebbezési határidő lejártát követően kézbesítették vagy bocsátották ki olyan hiba miatt, amely tekintetében a fellebbezőt mulasztás nem terheli. Idézés alapján indított eljárásban a fellebbezési kérelemnek nem kell tartalmaznia a fellebbezés okait. Ezeket elegendő csak az eljárás későbbi szakaszában előadni.

Eljárási cselekmények

Bizonyos esetekben meghatározott eljárási cselekmények elvégzésére halasztás kérhető (lásd a 13. kérdést). Amennyiben halasztásnak nincs helye, az eljárási cselekmény elvégzésére való jogosultság elenyészik.

Elévülési határidők

Az elévülési határidők lejárta ellen az elévülés kellő időben való megszakítását leszámítva nincsen jogorvoslat (lásd az 1. kérdésre adott d) választ). Rendkívüli körülmények esetén azonban a bíróság rendelkezhet arról, hogy az elévülésre hivatkozás az ésszerűség és a tisztesség követelményével ellentétes.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az osztrák jogban többféle határidő létezik.

Különbséget tesznek az eljárásjogi és anyagi jogi határidők közt: az eljárásjogi határidő azt jelöli meg, hogy a peres félnek vagy az eljárásban részt vevő egyéb személynek milyen határidőn belül kell vagy lehet egy bizonyos jogcselekményt végrehajtania; az anyagi jogi határidő azt határozza meg, hogy mely időpontig kell egy bizonyos eseménynek bekövetkeznie ahhoz, hogy abból a jogrendszer szabályai szerint anyagi jogi következmények származzanak (pl. ilyen a panasz benyújtásának határideje birtokvitával kapcsolatos ügyekben az osztrák polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) 454. szakasza szerint vagy a bérleti szerződés felmondási határideje (a ZPO 560. szakasza)). Fontos szempont, hogy a küldemény postai úton történő kézbesítéséhez szükséges idő az eljárásjogi határidőbe nem számít bele, viszont az anyagi jogi határidőbe igen. Ez azt jelenti például, hogy a fellebbezés időben benyújtottnak tekinthető, ha azt a fellebbezési eljárási határidő utolsó napján adták postára (a postabélyegző dátuma szerint), még akkor is, ha azt a bíróság jóval a határidő után kapja meg.

Különbséget tesznek aszerint is, hogy a határidőt közvetlenül törvény határozza meg (például a fellebbezési határidők esetében), vagy a bíró állapítja meg azt, az adott ügy követelményeitől függően (például a költségek fedezésére szolgáló biztosíték letétbe helyezésének határideje). A vizsgálati határidők esete a két helyzet kombinációját jelenti; ilyenkor a törvény csupán bizonyos időkeretet határoz meg (minimális, maximális időtartamot vagy hozzávetőleges időtartamot, mint pl. a ZPO 257. szakaszának (1) bekezdésében az előkészítő ülés összehívására).

Abszolút határidők azok, amelyek meghatározott időpontban járnak le (általában adott naptári napon); míg a relatív határidők esetében az időtartam van meghatározva. A kezdő időpontokat a határidőt keletkeztető esemény alapján határozzák meg.

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők.

Különbséget kell tenni a megváltoztatható és a nem megváltoztatható határidők között attól függően, hogy a határidő elmulasztása esetén lehetséges-e a korábbi helyzet visszaállítása. A határidők a főszabály szerint megváltoztathatóak. Azokban a kivételes esetekben, amikor tilos valamely korábbi helyzet visszaállítása, a határidő jogvesztő vagy rögzített határidő (Fallfrist). Példa a jogvesztő eljárási határidőre az érvénytelenítés vagy újratárgyalás iránti kérelem benyújtásának abszolút határideje (a ZPO 534. szakaszának (3) bekezdése).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat, vasárnap, nagypéntek és az állami ünnepek munkaszüneti napnak minősülnek Ausztriában. Ausztriában munkaszüneti nap az újév (január 1.), vízkereszt (január 6.), húsvéthétfő, a munka ünnepe (május 1.), áldozócsütörtök, pünkösdhétfő, úrnapja, Nagyboldogasszony (augusztus 15.), az osztrák nemzeti ünnep (október 26.), mindenszentek (november 1.), a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.), karácsony (december 25.) és karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidőkre vonatkozó legtöbb rendelkezés a polgári perrendtartás (ZPO) 123–129., 140–143. és 222. szakaszában, valamint a bíróságok szervezéséről szóló törvény (Gerichtsorganisationsgesetzes GOG) 89. szakaszában található.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő időpont általában a határidőt megszabó vagy keletkeztető döntés kézbesítésének, más esetekben közlésének időpontja (a ZPO 124. szakasza).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen; az általános szabályokkal szemben, amelyek értelmében a kézbesítés időpontja a határidőt előidéző határozat kézbesítésének vagy közlésének időpontja, az elektronikus úton továbbított bírósági határozatok és bírósági keresetek (GOG 89a. szakaszának (2) bekezdése) a címzett elektronikus domain-jére történő megérkezésüket közvetlenül követő munkanapon tekintendők kézbesítettnek (a szombat ebből a célból nem tekintendő munkanapnak) (GOG 89a. szakaszának (2) bekezdése).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha egy határidő napokban van kifejezve, a kezdőnap kiszámítására használt napot, vagy az esemény napját nem számítják bele a határidőbe.

Másrészről, a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával. Ha nincs ilyen nap az utolsó hónapban, akkor a határidő a hónap utolsó napján jár le.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban kifejezett határidők számítása naptári napban történik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidőknél alkalmazott számítás jellege miatt (lásd a 6. és 9. kérdést), ez az ilyen határidőknél nem merül fel.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidők a határidő utolsó hetének vagy hónapjának azon a napján éjfélkor járnak le, amely nevében vagy számában megegyezik a határidő kezdőnapjával. Ha a kérdéses időszak utolsó hónapjában nincs ilyen nap (pl. ha az egy hónapos határidő kezdő napja január 31.), a határidő az utolsó hónap utolsó napján jár le (ebben az esetben február 28-án vagy 29-én). A szombatok, vasárnapok, munkaszüneti napok és a nagypéntek nem befolyásolják a határidő kezdőnapját vagy időtartamát.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a határidő vége szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra vagy nagypéntekre esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le (amennyiben az nem a fent említett napok egyike).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A fellebbezési eljárásban kötelező határidők július 15-től augusztus 17-ig, valamint december 24-től január 6-ig felfüggesztésre kerülnek. Ha ezen időszakok valamelyike kötelező határidő alatt kezdődik, vagy a kötelező határidő kezdete ezen időszakok valamelyikére esik, a határidő a teljes időszakkal vagy a kezdőnapkor hátralévő időszakkal meghosszabbodik.

Ez nem vonatkozik bizonyos különleges eljárásokra, különösen a birtokháborítással, tartásdíjjal, végrehajtási követelésekkel és ideiglenes intézkedésekkel, valamint a mulasztást elismerő ítéletekkel szembeni fellebbezések határidejére.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Általános szabály, hogy a fellebbezési határidők a döntés (határozat vagy végzés) típusától és az eljárás tárgyától függenek. A peres polgári ügyekben a végzés elleni fellebbezés (Rekurs) határideje általában 14 nap, míg a határozat elleni fellebbezés (Berufung) határideje négy hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bírák a határidőket általában meghosszabbíthatják (hosszabbítható határidők). Kivételes esetekben a törvény tiltja a határidő meghosszabítását: az ilyen határidők az úgynevezett nem meghosszabbítható vagy kötelező határidők (például fellebbezés benyújtásának határideje).

Az érintett felek okiratba foglalt közös megegyezéssel bármilyen határidőt lerövidíthetnek. A bíróság az egyik fél kérelmére lerövidítheti a határidőt, amennyiben az egyik fél bizonyítani tudja, hogy a lerövidített határidőre jelentős anyagi veszteség elkerülése végett van szükség, valamint ha a másik fél, akire a határidő vonatkozik, a lerövidített időtartamon belül is nehézség nélkül képes teljesíteni kötelezettségeit (a ZPO 129. szakasza).

Valamely fél kérésére meghosszabbítható a határidő akkor, ha a kötelezett elháríthatatlan és nagyon komoly okok miatt nem képes betartani az eljárási cselekmény határidejét, és különösen, ha a határidő meghosszabbításának elmaradása visszafordíthatatlan kárt okozna a számára (a ZPO 128. szakaszának (2) bekezdése). A felek közt létrejött megállapodás alapján a határidők nem hosszabbíthatók meg (a ZPO 128. szakaszának (1) bekezdése).

Mindazonáltal az idézések általában egy megadott napra vonatkoznak. Ezért az „idézési határidők” vagy „különleges napok” módosításai nem vonatkoznak az idézésekre.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, mert ebben az esetben az a lényeges szempont, hogy az osztrák bírósággal kapcsolatos eljárási cselekmény időben bekövetkezzen.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Főszabály szerint az eljárási cselekmény megtételének elmulasztása kizárja a mulasztó felet az adott cselekmény megtételének lehetőségéből (jogvesztő hatás, a ZPO 144. szakasza). Ez alól létezik néhány kivétel, például a ZPO 289. szakaszának (2) bekezdése (a bizonyításfelvételben való részvétel elmulasztásának következményei), és a ZPO 491. szakasza (a fellebbezési tárgyaláson történő részvétel elmulasztásának következményei) alapján.

A határidőn túli eljárási cselekményeket általában a törvény alapján utasítják el, de néhány esetben az ellenérdekű fél indítványára is szükség van az elutasításhoz.

A határidő elmulasztásának az általános következményeken túl egyéb, konkrét következményei is lehetnek. Ezek jelentősen eltérhetnek egymástól. A mulasztás legfontosabb konkrét következménye az, hogy az egyik fél mulasztása esetén a polgári eljárásban a másik fél – bizonyos körülmények fennállása esetén – kérheti a mulasztási ítélet meghozatalát (a ZPO 396. és 442. szakasza). További példák: ha egyik fél sem jelenik meg a bíróságon, az eljárást legalább három hónapra felfüggesztik (a ZPO 170. szakasza), ha pedig házassági joggal kapcsolatos ügyben a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a keresetet az alperes kérésére visszavontnak (de nem semmisnek) lehet tekinteni (a ZPO 460. szakaszának 5. pontja).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A határidő vagy egy meghatározott időpont elmulasztásának konkrét jogkövetkezményeivel szemben az alábbi jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

Korábbi állapot visszaállítása (a ZPO 146. és azt követő szakaszai):

Az ügy korábbi állapotának visszaállítása a bíróság előtti megjelenési kötelezettség elmulasztása vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére kitűzött határidő elmulasztása esetén alkalmazható, amellyel a fél akkor élhet, ha ő maga vagy képviselője előre nem látható vagy elkerülhetetlen okból mulasztotta el a határidőt, és így a fél vagy képviselője egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben (enyhe gondatlanság) felelős a mulasztásért. Az erre irányuló kérelmet az akadály elhárultától számított 14 napon belül lehet előterjeszteni.

Ellentmondás (a ZPO 397a. és 442a. szakasza):

Az ellentmondás olyan jogorvoslati lehetőség, amely a ZPO 396. vagy 442. szakasza alapján ad lehetőséget a mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására. Az ellentmondást főszabály szerint a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 14 napos, meg nem hosszabbítható határidőn belül, előkészítő irat formájában kell benyújtani az eljáró bíróságnak.

Fellebbezés (a ZPO 461. és az azt követő szakaszai):

A fellebbezés a mulasztási ítélet ellen nyújtható be arra való hivatkozással, hogy a határidő elmulasztása nem következett be, mivel valamely, a ZPO 477. szakasza (1) bekezdésének 4. és 5. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok (hibás kézbesítés vagy az eljárásban részt vevő fél képviseletének hiánya) áll fenn. Az érvénytelenség iránti fellebbezés azonban nem alapulhat valamely fél tényleges mulasztásán, hanem – mint minden jogorvoslat – a bíróság hibáján kell, hogy alapuljon, amely miatt úgy tűnt, hogy a fél mulasztott.

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Eljárási határidők - Lengyelország

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A lengyel polgári perrendtartás 1) a felek eljárási cselekményeinek elvégzésére törvényi, bírói és szerződéses határidőkről, 2) a bíróság eljárási cselekményeinek elvégzésére pedig irányadó határidőkről rendelkezik.

A törvényi és bírói határidők véglegesek és nem léphetők túl.

A törvényi határidőkről – amelyek jogvesztő határidőnek minősülnek (azaz elmulasztásuk az adott eljárási cselekményt hatálytalanná teszi) – törvények rendelkeznek. Az ilyen határidők nem hosszabbíthatók meg és nem rövidíthetők le. A törvényi határidők a törvényben meghatározott időpontban kezdődnek. Kétféle törvényi határidő létezik: azok a határidők, amelyek előtt valamilyen eljárási cselekményt teljesíteni kell, illetve azok a határidők, amelyek után valamilyen eljárási cselekmény teljesíthető. A törvényi határidők közé tartoznak a jogorvoslat előterjesztésére megállapított határidők, pl. a fellebbezés vagy panasz előterjesztésére megállapított határidő.

A bírói határidők szintén jogvesztő határidők, azonban azokat a bíróság vagy a bíró állapítja meg. A bírói határidők akár az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül is meghosszabbíthatók vagy lerövidíthetők, azonban ennek csak fontos okból, a határidő lejárta előtt előterjesztett kérelem esetén van helye. Ezek a határidők akkor kezdődnek, amikor a róluk rendelkező határozatot kihirdetik; amennyiben a polgári perrendtartás automatikus kézbesítésről rendelkezik, a határidők a határozat vagy végzés kézbesítésétől kezdődnek.
A bírói határidők közé tartozik a bíróságnál felmerült akadály vagy perképesség hiányának rendezésére megállapított határidő, vagy a fellebbezés vagy panasz alaki hiányosságainak pótlására megállapított határidő.

A szerződéses határidőket – ahogyan azt a nevük is sugallja – a felek közötti megállapodás határozza meg. A klasszikus példa erre a felek közösen előterjesztett kérelmére felfüggesztett eljárás. Amennyiben a felek ilyen kérelmet előterjesztenek, a bíróság felfüggesztheti az eljárást (azonban erre nem köteles). Az ilyen típusú határidő alkalmazása kizárólag a felek szándékától függ.

Az irányadó határidőknek általában a bírói szervek (bíróságok), nem pedig a felek a címzettjei.
Elmulasztásuk nem von maga után hátrányos eljárásjogi következményeket. Az alapelv a gyors eljárás alapelvének érvényesítése. Az ilyen határidőre példa a bírósági ítélet indokolásának megszerkesztésére megállapított határidő.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A munkaszüneti napokról szóló 1951. évi január 18-i törvény értelmében az alábbiak a törvényben megállapított munkaszüneti napok:

1. valamennyi vasárnap (a szombatok nem törvényi munkaszüneti napok),

2. az alább felsorolt napok:

a) január 1. – Újév napja,

b) január 6. – Vízkereszt,

c) Húsvétvasárnap,

d) Húsvéthétfő,

e) május 1. – állami ünnep,

f) május 3. – május 3-i nemzeti ünnep,

g) Pünkösdvasárnap,

h) Úrnapja,

i) augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja,

j) november 1. – Mindenszentek,

k) november 11. – nemzeti ünnepnap – a függetlenség napja,

l) december 25. – Karácsony,

m) december 26. – Karácsony másnapja.

2019-ben a Húsvétvasárnap április 21-re, Húsvéthétfő április 22-re, Pünkösdvasárnap június 9-re, Úrnapja pedig június 20-re esett.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A polgári jogban a „határidőnek” kétféle jelentése van.
A határidő egyrészt utalhat egy meghatározott időpontra (például 2017. április 5-ére) másrészt pedig egy meghatározott időtartamra kezdettel és lejárattal (például 14 napra).

Amennyiben végső határidő kerül meghatározásra (a nap, amikorra valamit el kell végezni), a lejáratának pontos időpontja a meghatározó. A határidőt nem szükséges napban kifejezni, azonban ez esetben olyan eseményhez kell kötni, amelynek megtörténtéről a szerződő felek egy meghatározott helyzet esetére rendelkeznek.

Az eljárási határidőket nap, hét, hónap vagy pedig év időegység használatával kell kifejezni. A polgári perrendtartás 165. cikkének értelmében a polgári eljárásjogi határidők számításának módját a polgári törvénykönyv határidőkre vonatkozó rendelkezései szabályozzák, amennyiben a törvény, bírósági határozat, más állami hatóság határozata vagy valamilyen jogszabály anélkül ír elő határidőt, hogy meghatározná annak számítási módját (a polgári törvénykönyv 110. cikke). Valamely eljárási irat lengyel postahivatalban vagy az Európai Unió más tagállamában egyetemes postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató postahivatalában történő feladását egyenértékűnek kell tekinteni azzal, hogy ezt az eljárási iratot a bíróságnál előterjesztik. Ugyanez ez a szabály alkalmazandó abban az esetben, ha katona a szolgálati egységénél, a szabadságától megfosztott személy a börtönének hivatalában, vagy valamely lengyel tengeralattjáró személyzetének tagja a tengeralattjáró kapitányának terjeszti elő az iratot.

Egy nap 24 órából áll, amely 24:00 órakor kezdődik és ér véget.
A napokban megállapított határidő a határidő utolsó napjának végén jár le. A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő, míg a fél hónap 15 napnak felel meg. Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába. Például ha a bíróság valamely meghatározott eljárási cselekmény hét napos határidőn belüli elvégzésére hívta fel a felet 2017. január 11-i kézbesítéssel, a határidő 2017. január 18-án éjfélkor (24:00-kor) járt le.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A bíróság iratait többféleképpen kézbesítheti: postán, végrehajtó, bírósági tisztviselők vagy a bírósági kézbesítési szolgálat útján. A címzettnek szóló kézbesítésnek úgy is helye lehet, hogy az iratot a címzett részére a bíróság hivatalában átadják. E kézbesítési módok jogszerű alkalmazásukig egyformán érvényesek, és a módszer kiválasztásának a határidőkre nincsen kihatása.

2016. szeptember 8-ától lehetőség van a bírósági irat adatátviteli rendszeren át történő kézbesítésére, amennyiben a címzett az iratait ilyen rendszeren keresztül nyújtotta be, vagy annak alkalmazása mellett döntött. Az iratok adatátviteli rendszeren történő benyújtása mellett döntő fél az elektronikus szolgáltatásról lemondhat.

Az elektronikus úton kézbesített iratot kézbesítettnek kell tekinteni a levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervényen feltüntetett időpontban akkor is, ha ez az időpont törvényben meghatározott munkaszüneti napra esik. A kézbesítés hatályára nincs kihatással az a tény, hogy az elektronikus irat kézhezvételére éjjel került sor. A levélváltás nyugtázásáról szóló elektronikus elismervény hiányában a kézbesítést az irat adatátviteli rendszerben történő feltöltésének napját követő 14 nap elteltével kell teljesítettnek tekinteni. A fent említett szabályok alapján a felek kötelesek az elektronikus fiókjukat legalább 14 naponta egyszer ellenőrizni.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a napokban megállapított határidő kezdetét egy adott eseményhez kötik, az esemény bekövetkeztének napja nem számít bele a határidő tartamába.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban megállapított határidőket naptári napokban kell számítani. Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években meghatározott határidő annak a napnak a végén jár le, amelynek megnevezése vagy dátuma megegyezik a határidő első napjának megnevezésével vagy dátumával. Ha az utolsó hónapban nincs ilyen nap, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

Ha a határidőt a hónap elejére, közepére, vagy végére tűzik ki, ezen az adott hónap elseje, tizenötödike, illetve a hónap utolsó napja értendő. A fél hónap 15 napnak felel meg.

Ha a hónapokban vagy években meghatározott határidő esetében nem követelmény a folytonosság, akkor egy hónap harminc nappal, egy év pedig háromszázhatvanöt nappal egyenértékű.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő törvényben megállapított munkaszüneti napra vagy vasárnapra esik, a határidő azon a következő napon jár le, amely nem munkaszüneti nap vagy vasárnap.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bírói határidők – vagyis azok, amelyeket a bíróság vagy a tanács elnöke határozott meg – hosszabbíthatók meg illetve rövidíthetők le. A határidő meghosszabbításáról vagy lerövidítéséről szóló határozatot a tanács elnöke vagy a bíróság hozza meg, azonban ennek csak a mérlegelési jogkörükbe tartozó fontos okból van helye.

A határidő csak a fél, a nemperes eljárás résztvevője, a beavatkozó, az ügyész, a munkaügyi felügyelő, a fogyasztóvédelmi ombudsman, nem állami szervezet, bíróság által kirendelt szakértő vagy tanú kérelme alapján hosszabbítható meg vagy rövidíthető le, amennyiben a határidő az eljárásukra kihatással van. Ilyen határozat a bíró vagy bíróság hivatalból nem hozhat.

A kérelmet a határidő lejárta előtt elő kell terjeszteni.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A lengyel polgári perrendtartás a bírói határozatok típusa szerint (ítélet (wyrok), nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott határozat (postanowienie co do istoty sprawy w postępowaniu nieprocesowym), mulasztási ítélet (wyrok zaoczny), fizetési felszólítással indult eljárásban hozott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu upominawczym), fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás (nakaz zapłaty w postępowaniu nakazowym), illetve végzések (postanowienie)) rendelkezik a jogorvoslat előterjesztésére megállapított törvényi eljárási határidőkről. Különösen az alábbi törvényi eljárási határidők érdemelnek említést:

• ítélet és nemperes eljárásban az ügy érdemében hozott határozat esetén: Az ítélet indokolását a félnek az ítélet és az indokolás kézbesítésére irányuló kérelme esetén az ítélet rendelkező része kihirdetésének napját követő egy héten belül, két esetben pedig 1) amennyiben az ügyvéd, jogi képviselő vagy szabadalmi ügyvivő nélkül eljáró fél nem volt jelen az ítélethirdetésnél, mivel szabadságától megfosztották, illetve 2) amennyiben az ítéletet zárt tárgyaláson hozták meg) az ítélet rendelkező része kézbesítése napjától számított egy héten belül kell írásban elkészíteni. A fellebbezést az alapjául szolgáló ítéletet hozó bíróságnál az ítélet és indokolás fellebbezőnek való kézbesítésétől számított két héten belül lehet előterjeszteni.

Amennyiben a fél az ítélet rendelkező részének kihirdetése napjától számított egy héten belül nem kérte az ítélet és az indokolás kézbesítését, a fellebbezési határidő azon a napon kezdődik, amelyen az ilyen kérelem előterjesztésére megállapított határidő lejár;

• határozat esetén: a panasz előterjesztésére megállapított határidő egy hét, amely a határozat kézbesítésekor kezdődik, ha pedig a fél az előírt határidőn belül nem kérte a tárgyaláson hozott határozat kézbesítését, a határozat kihirdetésekor.
• az alperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: az alperes, aki ellen a mulasztási ítéletet kibocsátották az ítélet neki való kézbesítésétől számított két héten belül ellentmondással élhet;
• a felperessel szemben hozott mulasztási ítéletnél: a bíróság a mulasztási ítéletet indokolással látja el, amennyiben a keresetet részben vagy egészben elutasította, és a felperes az ítélet neki való kézbesítésétől számított egy héten belül az indokolással való kiegészítést kérte, vagy pedig ha a felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő, az előírt határidőn belül fellebbezéssel élt;
• fizetési felszólítással indult fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás felhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alperes teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy a meghagyás kézbesítésétől számított két héten belül terjesszen elő ellentmondást;
• fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyásnál: a fizetési meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság rendelkezik arról, hogy az alperes két héten belül teljes egészében teljesítse a követelést költségeivel együtt, vagy ugyanezen határidőn belül terjessze elő ellenkérelmét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A tanú vagy a fél köteles a tárgyaláson megjelenni. A tanú akkor is köteles a tárgyaláson megjelenni, amennyiben nincsen tudomása az ügy körülményeiről, illetve ha már eldöntötte, hogy a tanúvallomás megtagadásához való jogát fogja gyakorolni. A tanúnak a tárgyalást megelőzően írásban igazolnia kell távollétét (megjelenésének elmulasztását). A megjelenés elmulasztása miatti igazolás későbbi előterjesztése nem akadályozza a bíróságot abba, hogy a tárgyaláson bírságot szabjon ki a tanúra.

A tanúnak az írásbeli igazolással együtt csatolnia kell a megjelenése elmulasztásának okát alátámasztó iratot. A tanú megjelenésének elmulasztása betegség, fontos üzleti út, vagy súlyos, előre nem látható esemény miatt igazolható. Amennyiben az idézéskor fennállt betegséget jelölik meg a megjelenés elmulasztásának okaként, a bíróság orvosának a megjelenésre való képtelenséget igazoló tanúsítványt kell kiállítania. Ebben az esetben a bíróság új időpontot tűz ki a tárgyalásra.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A félre vagy a tanúra a bírói szervezet (bíróság) által alkalmazott polgári eljárásjogi szabályok vonatkoznak.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fél határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekménye hatálytalan.
Ez az alapelv a törvényi és bírói határidőkre egyaránt alkalmazandó. Az eljárási cselekmények hatálytalansága azt jelenti, hogy a késve elvégzett cselekmény nem váltja ki azt a törvény által előírt joghatást, amelynek érdekében azt elvégezték. A határidő lejárta után elvégzett eljárási cselekmény akkor is hatálytalan, ha a bíróság még nem hozott végzést a határidő lejártának jogkövetkezményéről.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az elmulasztott határidő esetén a fél annak meghosszabbítását kérheti az eljárás újbóli lefolytatásával.

Amennyiben a fél az eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, a bíróság a határidőt hivatalból meghosszabbítja. Nincs helye azonban meghosszabbításnak, amennyiben a határidő elmulasztása a fél számára hátrányos eljárásjogi következményekkel nem jár. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló kérelmet tartalmazó beadványt legkésőbb a határidő elmulasztásának alapjául szolgáló ok megszűnésétől számított egy héten belül kell előterjeszteni annál bíróságnál, amely előtt a cselekményt el kell volna végezni. A beadványban a kérelmet igazoló körülményeket megfelelően alá kell támasztani. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a félnek el kell végeznie az elmulasztott eljárási cselekményt. Az elmulasztott határidőtől számított egy év elteltével csak kivételes esetben van helye kimentésnek. A házasságot érvénytelenítő, házasságot felbontó, valamint házasság nem létezését megállapító ítélet elleni fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése akkor sem lehetséges, ha a felek valamelyike az ítélet jogerőre emelkedését követően újraházasodott. Az elmulasztott határidő kimentésére irányuló, késve előterjesztett vagy törvény szerint elfogadhatatlan kérelmet a bíróság elutasítja. Az elmulasztott határidő miatti igazolási kérelem előterjesztésének ténye nem függeszti fel az eljárást vagy a határozat végrehajtását. A bíróság azonban a körülményektől függően elrendelheti az eljárás vagy a határozat végrehajtásának nyugvását. Amennyiben a kérelemnek a bíróság helyt ad, haladéktalanul intézkedik az ügy elbírálása iránt.

Perújítás esetén helye van a jogerősen lezárt ügy újbóli tárgyalásának. A perújítási panaszt a rendes jogorvoslatokkal szemben (amelyeket nem jogerős határozatokkal kapcsolatban használnak) gyakran a jogerős határozatokat megtámadó rendkívüli jogorvoslatként (vagy rendkívüli fellebbezésként) kezelik. Perújítás az alábbi okok miatt indítványozható: az ítélet hamisított vagy megváltoztatott okiraton, illetve pedig utólag hatályon kívül helyezett büntetőjogi elítélésen alapult; vagy az ítéletet bűncselekmény okozásával hozták. Perújításnak lehet továbbá abban az esetben is: ha ugyanazon jogviszonyra vonatkozóan hozott jogerős ítélet később vált ismertté, vagy olyan ténybeli körülmény vagy bizonyíték került elő, amely az ügy eredményére kihatással lehet, és amelyet a fél a korábbi eljárásban nem tudott felhasználni; ha az ítélet tartalmát olyan határozat befolyásolta, amely az ügyben az eljárást nem tette befejezetté, és amelyet az Alkotmánybíróság által az Alkotmánnyal, ratifikált nemzetközi szerződéssel vagy törvénnyel ellentétesnek nyilvánított normatív aktus alapján hoztak (a polgári perrendtartásnak megfelelően hatályon kívül helyezve vagy módosítva).

Nincs helye perújításnak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított tíz év elteltével (kivéve, ha a fél az eljárásban akadályozott volt, vagy a megfelelő képviselete nem volt biztosított).

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Az eljárási határidő lehet jogvesztő (peremptório), amikor a határidő lejártával megszűnik a cselekvés elvégzésére való jogosultság, vagy halasztó (dilatório), amikor a cselekvés lehetőségét adott időpontig vagy egy újabb határidő kezdőnapjáig elhalasztják.

Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári perrendtartás 138–143. cikke rendelkezik.

Az eljárási határidők kiszámítására, illetve a bíróságok által meghatározott határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 278., 279. és 296. cikke rendelkezik.

Polgári ügyekben a határidők hosszáról és a jogviszonyokra való hatásukról a polgári törvénykönyv 296–333. cikke rendelkezik.

Az elévülési határidőre (prazos de prescrição) és a jogvesztő határidőre (prazos de caducidade) vonatkozó szabályokról a polgári törvénykönyv 300–327., illetve 328–333. cikke rendelkezik.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Ennek alkalmazásában Portugália az alábbi munkaszüneti napokról értesítette az Európai Bizottságot:

január 1.; április 7. (nagypéntek); április 9. (húsvétvasárnap); április 25.; május 1.; június 8. (úrnapja); június 10.; augusztus 15.; október 5.; november 1, december 1., 8. és 25.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2023/C 39/07. sz.) közzétette ezt a listát, amely itt érhető el.

A tagállamok minden évben elküldik ezt a listát a Bizottságnak. Néhány munkaszüneti nap mozgó, így nem mindig a fent feltüntetett napokra esik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A portugál polgári eljárásjogban az az általános szabály, hogy különös rendelkezés hiányában a felek számára nyitva álló határidő 10 nap az intézkedések vagy bírósági eljárások kérelmezésére, a semmisségre való hivatkozásra, járulékos kérelem előterjesztésére vagy bármely más eljárási jog gyakorlására; a feleknek ugyancsak 10 nap áll rendelkezésére a másik fél beadványaira való válaszadáshoz (a polgári perrendtartás 149. cikke).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Főszabály szerint valamennyi válaszadásra nyitva álló határidő mindig a kérdéses cselekményről való értesítéssel kezdődik (a polgári eljárásjogi törvény 149. cikkének (2) bekezdése).

Az eljárás alatt a feleket jogi képviselőiken keresztül értesítik.

Ha a kézbesítés célja valamelyik fél személyes megjelenésre való felhívása, akkor a jogi képviselő értesítése mellett tértivevényes ajánlott levélként magának a félnek is megküldik a megjelenés időpontját, helyét és célját is tartalmazó értesítést.

A jogi képviselő értesítése e-mailben történik (lásd a 2013. augusztus 26-i 280/13. sz. végrehajtási rendeletet (Portaria) itt), és a számítógépes rendszer igazolja a kézbesítés dátumát, feltételezve azt, hogy az elküldéstől számított harmadik napon – vagy ha ez nem munkanap, akkor az azt követő első munkanapon – került rá sor.

Az idézések tértivevényes ajánlott levéllel történő kézbesítését „a tértivevény aláírásának napján megtörténtnek tekintik, és a címzett általi átvételt vélelmezik, még akkor is, ha a tértivevényt harmadik fél írta alá, ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezve azt, hogy a levelet haladéktalanul átadták a címzettnek” (a polgári eljárásjogi törvény 230. cikkének (1) bekezdése).

Ha jogi képviselő, illetve a beidézett személlyel a kapcsolatot felvevő bírósági végrehajtó vagy bírósági titkár útján történik az idézés, a határidő akkor kezdődik, amikor az értesített személy aláírja a kézbesítési igazolást.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen. Lásd az előző kérdésre adott választ.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem számít a cselekmény, esemény, határozat, idézés vagy kézbesítés konkrét napja (a polgári törvénykönyv 279. cikkének b) pontja).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha egy eljárási cselekmény lebonyolítására rendelkezésre álló határidő olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva tartanak, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

Az ítélkezési szünet december 22. és január 3. között, virágvasárnap és húsvét hétfő között, valamint július 16. és augusztus 31. között tart.

A bíróság a polgári eljárásjogi törvény 269. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően indokolt végzéssel és a felek meghallgatását követően felfüggesztheti az eljárási határidőt.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A határidő a polgári eljárásjogi törvény 279. cikke b) pontjának megfelelően nem foglalja magában azt a napot – vagy órában kifejezett határidő esetén azt az órát –, amikor a határidő kezdetét jelentő esemény történt.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A meghatározott napon kezdődő, és hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év megfelelő napján 24:00 órakor ér véget; ha a megfelelő nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le (a polgári törvénykönyv 279. cikkének c) pontja).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Mivel a bíróságok csak munkanapokon működnek, és a vasárnapok és a munkaszüneti napok ítélkezési szünetnek minősülnek, a vasárnap vagy munkaszüneti napon véget érő határidők a következő munkanapig meghosszabbodnak, ha bírósági tárgyalás szükséges a kérdéses cselekményhez.

Valamennyi eljárási határidő kiszámításánál az a szabály, hogy az eljárási cselekmény végrehajtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik a következő munkanapig, amennyiben olyan napon jár le, amikor a bíróságok zárva vannak (a polgári eljárásjogi törvény 138. cikkének (2) bekezdése).

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A törvényben meghatározott eljárásjogi határidő a megadott esetekben meghosszabbítható.

A felek egyetértése esetén a határidő egy alkalommal, ugyanolyan időtartammal meghosszabbítható (a polgári eljárásjogi törvény 141. cikke).

Igazolt akadályoztatás esetén: a törvény lehetőséget ad a fellebbezési határidő meghosszabbítására (a polgári perrendtartás 140. cikke).

A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a cselekményt a határidő végét követő első három munkanapon végrehajtsák, pénzbírság megfizetése mellett (lásd a polgári perrendtartás 139. cikkét).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat közlésétől számított 30 nap (a polgári eljárásjogi törvény 638. cikke), sürgősségi eljárásokban, illetve a sürgős ügyekben és a polgári perrendtartás 644. cikkének (2) bekezdése és 677. cikke szerinti ügyekben pedig 15 nap.

Azokban az esetekben, amikor a határozatot nem közlik: a határidő azon a napon kezdődik, amikor a személy tudomást szerzett a határozatról.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A törvényben meghatározott eljárási határidőket nem lehet lerövidíteni. A bíróság azonban kitűzhet egy napot vagy határidőt szabhat az érintett felek megjelenésére.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Amennyiben az idézést a folyamatban lévő ügy bíróságának földrajzi illetékességi területén kívül kézbesítik, az idézett személy számára az adott polgári jogi követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 245. cikke).

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A kötelező határidő lejártával megszűnik a cselekmény elvégzésére való jogosultság. Igazolt akadályoztatás esetén azonban a cselekmény elvégezhető határidőn kívül, és ettől függetlenül a határidőt követő első három munkanapon is, bírság azonnali megfizetése mellett (a polgári eljárásjogi törvény 139. cikke).

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Igazolt akadályoztatás esetén a cselekmény a határidő lejártát követően is elvégezhető.

A polgári eljárásjogi törvény 140. cikkének megfelelően az igazolt akadályoztatás a cselekmény időben való elvégzését megakadályozó, a határidővel érintett személynek vagy képviselőinek vagy meghatalmazott ügynökeinek nem betudható esemény. Ilyen esetben az indokolt akadályoztatásra hivatkozó félnek azonnal be kell mutatnia az azt alátámasztó bizonyítékot.

Az igazolt akadályoztatástól függetlenül a cselekmény a fent írtaknak megfelelően, bírság megfizetése mellett elvégezhető a határidőt követő első három munkanapon belül; emellett a bíróság egyértelmű pénzügyi nehézségek esetén, vagy ha az összeget nyilvánvalóan aránytalannak tartja, kivételesen határozhat a bírság csökkentéséről vagy elengedéséről – különösen olyan eljárási cselekmények esetében, amelyekhez nincs szükség jogi képviselő kijelölésére, és a cselekményt maga a fél tette meg.

Kapcsolódó linkek

• Igazságügyi politikáért felelős főigazgatóság
• Igazságszolgáltatási Főigazgatóság
• Polgári perrendtartás
• Polgári törvénykönyv

Please note that the original language version of this page has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Please note that the following languages: have already been translated.

Eljárási határidők - Románia

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Eljárásjogi szempontból az eljárási határidő – általános meghatározás szerint – az eljárás egy olyan időintervalluma, amelyen belül meghatározott eljárási cselekményt el kell végezni, vagy – éppen ellenkezőleg – az ilyen cselekmény elvégzése tiltott. A vonatkozó rendelkezéseket a módosított és kiegészített, valamint újra megjelentetett (2013. február 15-én hatályba lépett) polgári perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 180–186. cikke tartalmazza.

A polgári eljárásban alkalmazott határidőtípusok attól függően, hogy azok milyen módon kerültek meghatározásra, törvényi, bírósági vagy megállapodásos határidőként csoportosíthatók (tekintet nélkül azok jellegére). Törvényi határidők azok, amelyekről törvény kifejezetten rendelkezik. Ezek a határidők főszabály szerint meghatározottak, azaz azok sem a bíróság, sem pedig a felek által nem rövidíthetők le vagy hosszabbíthatók meg (például az idézés kézbesítésére meghatározott öt napos határidő). Kivételesen törvény lehetővé teheti bizonyos törvényi határidők meghosszabbítását vagy lerövidítését. A bírósági határidőket a bíróság határozza meg a vitarendezés során a felek megjelenése, a tanúk meghallgatása, egyéb bizonyíték, pl. okiratok, szakvélemények stb. rögzítése céljából. A megállapodásos határidők pedig azok, amelyeket a felek határoznak meg a tárgyalás során, és amelyek nem igénylik a bíróság jóváhagyását.

Típusuktól függően az eljárási határidők előíró (meghatározott) vagy tiltó (halasztható) határidők lehetnek, előbbiek alatt valamilyen eljárási cselekményt el kell végezni (például azok a határidők, amelyeken belül valamilyen jogorvoslatot – fellebbezést, második fellebbezést – elő kell terjeszteni, stb.), utóbbiak alatt pedig a törvény valamilyen eljárási cselekmény elvégzését tiltja.

A határidők csoportosításának másik kritériuma az elmulasztásuk esetén alkalmazandó szankciókhoz kapcsolódik, amely értelemben a határidők abszolút vagy relatív határidők lehetnek. Abszolút határidők azok, amelyek elmulasztása az eljárási cselekmény hatályosságát végső soron befolyásolja, míg a relatív határidők elmulasztása ugyan nem szükségszerűen vonja maga után az eljárási cselekmény hatálytalanságát, a mulasztó féllel szemben azonban fegyelmi vagy pénzügyi szankció kiszabását vonhatja maga után (döntéshozatali határidő, előkészületi határidő stb.).

Végül pedig a tartamukat illetően a határidőket órákban, napokban, hetekben, hónapokban és években lehet meghatározni, amely osztályozásról a polgári perrendtartás 181. cikke is rendelkezik. Ezen túlmenően vannak olyan különleges esetek, amelyeknél a törvény meghatározott típusú határidőről (óra, nap, stb.) kifejezetten nem rendelkezik, csak azt az időpontot határozza meg, ameddig az eljárási cselekményt el kell végezni (például végrehajtási kifogás esetén, amely a legutolsó végrehajtási cselekményig nyújtható be), vagy pedig arról rendelkezik, hogy a cselekményt „késedelem nélkül”, „mielőbb”, „sürgősen” el kell végezni.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A román jog szerint munkaszüneti napok a szombatok és vasárnapok, melyhez hozzáadódnak a következő munkaszüneti napok is: január 1 és 2. (újév); január 24 (a román hercegségek egyesítésének napja); húsvét – a naptári napoktól függően, két nap (Nagypénteket beleértve); május 1. (a munka ünnepe); június 1 (gyermeknap); pünkösd – a naptári napoktól függően, egy nap; augusztus 15. (nagyboldogasszony napja); november 30 (Szent András napja); december 1. (nemzeti ünnep); december 25. és 26. (karácsony).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőkre vonatkozó szabályokról a polgári perrendtartás 180–186. cikke rendelkezik.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Valamennyi határidőnek van kezdeti és lejárati időpontja, továbbá a kettő közötti időtartama.

A kezdőpontra vonatkozóan a polgári perrendtartás 184. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a határidő az eljárási irat kézbesítésének napjától számítandó, kivéve ha törvény ettől eltérően rendelkezik.

Ugyanakkor előfordulnak olyan esetek is, amelyekben az eljárási irat kézbesítésének kezdőidőpontja felcserélhető valamilyen egyenértékű eljárási cselekménnyel (egyenértékű esetek). Ezáltal a határidő kezdetére okot adó eljárási irat kézbesítése bizonyos esetben felcserélhető a határidő kezdetére okot adó egyéb eljárásokkal (például az eljárási irat ellenérdekű félnek történő kézbesítésére irányuló kérelemmel, fellebbezés előterjesztésével, vagy a végrehajtható okirat kézbesítésével).

Az általános szabálytól eltérően előfordulnak olyan esetek, amikor a határidő a kézbesítéstől eltérő időponttól kezdődik, nevezetesen a döntéstől (az elévülési határidő lejártának megállapításánál, az ítélet kiegészítésénél); valamilyen bizonyíték elismerésétől (a kért összeg vagy a tanúk listájának benyújtásánál öt napon belül), bizonyos iratok közzétételétől (épület eladásával kapcsolatos hirdetésnél öt napon belül).

A lejárat idejét az az időpont fejezi ki, amikor a határidő joghatása érvényesül, ami vagy az eljárási cselekmény határidőn belüli elvégzése lehetőségének elenyészésével jár (az előíró határidőknél), vagy éppen ellenkezőleg, meghatározza/jelzi azt az időpillanatot, amikor meghatározott eljárási cselekmények elvégzésére való jogosultság létrejön (tiltó határidők esetén).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kezdeti és a lejárati időpont között a határidő főszabály szerint megszakítás nélkül, megszakadás vagy felfüggesztés lehetősége nélkül telik. Azonban a fél akaratán kívül eső körülményből fakadó akadály miatt – amelyről a polgári perrendtartás 186. cikke rendelkezik – az eljárási határidő megszakadhat. Itt érdemes kitérni más különleges megszakadási okokra is: (például a fellebbezési határidő megszakadására – a polgári perrendtartás 469. cikke). A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy az eljárási határidő felfüggeszthető (például elévülési idő esetén – a polgári perrendtartás 418. cikke). Amennyiben a határidő a polgári perrendtartás 186. cikke alapján megszakad, az akadály megszűnésétől számítva a megszakított határidő tartamától függetlenül egy 15 napos, állandó tartamú határidő kezdődik. Felfüggesztés esetén a határidő attól az időponttól folytatódik tovább, ahol a felfüggesztésnek vége szakad, továbbá a felfüggesztésig eltelt időt ehhez szintén hozzá kell számítani.

A polgári perrendtartás 183. cikke értelmében a törvényi határidőn belül ajánlott levélként postán, expressz futárszolgálatnál vagy speciális kommunikációs szolgáltatónál feladott, illetve faxon vagy e-mailen megküldött beadványt határidőn belül előterjesztettnek kell tekinteni. Az érdekelt fél által a törvényi határidőn belül a katonai egységénél vagy a fogvatartó büntetésvégrehajtási-intézményének titkárságán előterjesztett beadványt ugyancsak határidőn belül előterjesztettnek kell tekinteni. A postahivatal nyugtája, valamint az expressz futárszolgálat, speciális kommunikációs szolgáltató, katonai egység vagy a fogvatartó büntetésvégrehajtási-intézmény titkárságának elismervénye vagy tanúsítványa az előterjesztett beadványon, valamint a fax vagy e-mail átvétele napjának és időpontjának megjelölése a bírósági fogadó számítógép vagy faxszám által tanúsítva, adott esetben bizonyítékként tanúsítja az érdekelt fél eljárási cselekménye megkezdésének időpontját.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

A polgári perrendtartás 181. cikke értelmében a napokban kifejezett határidőt a kizárólagos rendszer alapján számítják, azaz szabad napok szerint. Sem a kezdetének napja – dies a quo –, sem pedig a lejáratának napja – dies ad quem nem számítódik bele a határidőbe, és a 4. pontban a kezdőidőponttal kapcsolatban ismertetett szabályok alkalmazandók.

A napokban kifejezett határidők számítása minden esetben naptári napban történik, ugyanakkor beadványt csak a bírósági hivatal ügyfélfogadási idejében lehet előterjeszteni. Ez a hátrány ugyanakkor kiküszöbölhető a beadvány postai úton történő elküldésével, a postai hivatalnok által az eredményes kézbesítés időpontjának és módjának megjelölésével. Lásd továbbá a 4. kérdésre adott választ.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha például valakinek 2005. április 4-én, hétfőn kell eljárnia vagy ezen a napon kézbesítenek számára egy iratot azzal, hogy a kézbesítéstől számítva 14 napon belül kell rá válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a személynek

• április 19., kedd előtt (naptári napokkal számolva) vagy
• április 22., péntek előtt (munkanapokkal számolva) kell válaszolnia?

A helyes válasz az, hogy meghatározott számú nap naptári napokat jelent. Az érintett személynek április 19-cel bezárólag kell eljárnia.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A polgári perrendtartás 182. cikke szerint az években, hónapokban vagy hetekben kifejezett határidő a számított évnek, hónapnak vagy hétnek az időszak kezdőnapjával azonos napján végződik.

Ha a hónap 29-én, 30-án vagy 31-én kezdődő határidő olyan hónapban jár le, amelyben ilyen nap nincsen, a határidő ezt a hiányzó napot megelőző napon jár le.

Amennyiben a határidő állami ünnepnapon vagy olyan napon jár le, amelyen a bíróság működése fel van függesztve, a határidő a következő munkanap végéig meghosszabbodik.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő az utolsó hét, hónap vagy év azon napján jár le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Amennyiben az utolsó hónapban nincsen olyan nap, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen, amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A polgári perrendtartás 184. cikke értelmében az eljárási határidő megszakad, és az alábbi esetekben az új kézbesítéstől számítva új határidő kezdődik:

• amennyiben a felek egyike meghal; ebben az esetben az új iratot az elhunyt fél utolsó lakóhelyére az örököse számára kell kézbesíteni valamennyi örökös nevének és helyzetének feltüntetése nélkül;
• amennyiben a felek valamelyikének képviselője meghalt; ebben az esetben az új iratot az érintett félnek kell kézbesíteni.

Az eljárási határidő mindaddig nem kezdődik el, illetve az elkezdődött határidő mindaddig megszakad, ameddig a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott fél részére adott esetben képviselőt vagy segítőt nem rendelnek.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Igen, a különböző jogterületeken különleges határidők léteznek. Az általános fellebbezési és másodlagos fellebbezési határidő a polgári perrendtartás szerint 30 nap. Bizonyos ügyfajtákban (különleges eljárásoknál), például ideiglenes intézkedés esetén a fellebbezési határidő öt nap, amely rövidebb mint a rendes eljárásban a fellebbezés előterjesztésére előírt határidő.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A válasz igen, azaz bizonyos kivételes esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy a bíró a határidőt vagy meghosszabbítsa (például a polgári perrendtartás 469. és 490. cikke alapján a fellebbezési és másodlagos fellebbezési ügyekben öt nappal), vagy pedig lerövidítse (például a polgári perrendtartás 159. cikke értelmében a bírósági irat kézbesítésére megállapított határidő esetén a tárgyalás napját megelőző öt nappal).

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A polgári perrendtartás 1088. cikke alapján nemzetközi polgári jogvitákban a bíróság kifejezetten ellentétes rendelkezés hiányában a román eljárásjogot alkalmazza. Lásd továbbá az 5., 11. és 16. kérdésekre adott válaszokat.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A fentiekben megállapítottak szerint az abszolút határidő elmulasztása végső soron befolyásolja az eljárási cselekmények hatályosságát, míg a relatív határidők elmulasztása – noha nem feltétlenül eredményezi az eljárási cselekmények hatálytalanságát – a mulasztó féllel szemben fegyelmi vagy pénzügyi szankciók alkalmazását vonhatja maga után (döntéshozatali határidő, előkészületi határidő, stb.).

Eljárási határidő elmulasztása esetén különböző szankciók alkalmazásának lehet helye, méghozzá az alábbiaknak:

• az eljárási aktus megsemmisítése;
• az eljárási aktus elvégzésére megállapított határidő megszűnése;
• a bíróság elé terjesztett kérelem hatályosságának lejárta;
• a jogérvényesítésre való jog korlátozása;
• pénzügyi szankciók;
• fegyelmi büntetések;
• valamilyen eljárási cselekmény ismételt elvégzésének, vagy valamely jogi alakszerűségek nélkül elvégzett eljárási cselekmény módosításának a kötelezettsége;
• az eljárási alakiságok megsértésével sérelmet szenvedett fél számára kompenzáció nyújtásának kötelezettsége.

A polgári perrendtartás 185. cikke értelmében amennyiben valamilyen eljárási cselekményt egy meghatározott határidőn belül kell elvégezni, ennek a kötelezettségnek az elmulasztása e jog megszűnésével jár, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. A határidő lejártát követően elvégzett eljárási cselekmény hatálytalan. Amennyiben a törvény meghatározott eljárási cselekmény meghatározott határidőre történő felfüggesztéséről rendelkezik, a határidő lejárta előtt elvégzett eljárási cselekményt az érintett fél kérelmére hatálytalanná lehet nyilvánítani.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A polgári perrendtartás 186. cikke alapján a határidőt elmulasztó fél számára csak abban az esetben kell új határidőt tűzni, ha a késedelem alapos okát igazolja. Az érintett fél az eljárási cselekményt legfeljebb az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül végezheti el, és egyidejűleg részére új határidőt kell biztosítani. Jogorvoslat esetén a határidő ugyanaz, mint amit a fellebbezés előterjesztésére megállapítanak. Az új határidő tűzésére irányuló kérelem elbírálása annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely a határidőben nem gyakorolt jogosultsággal kapcsolatos kérelem tárgyában is eljár. Amennyiben a felet felróhatóság terheli, eljárási jogorvoslatnak nincs helye.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A szlovén eljárásjog szerint a határidő az idő azon két, kezdő és záró pontja által közrefogott időtartam, amely alatt valamely meghatározott eljárási cselekményt el lehet végezni, vagy kivételes esetben nem lehet elvégezni.

A szlovén jogban különböző határidők ismeretesek:

• anyagi és eljárásjogi határidők: az anyagi jogi határidőket az alanyi jogokat keletkeztető anyagi jog határozza meg, és az ilyen határidőkön belül megkülönböztethetők a negatív, jogvesztő határidők, amelyek lejáratával a jogosultság törvény erejénél fogva megszűnik, illetve az elévülési határidők, amelyek valamely jogosultság kontradiktórius eljárásban való érvényesíthetőségének jogát szüntetik meg. Az eljárási határidők eljárási cselekmények elvégzését célozzák;
• törvényi és bírói határidők: a törvényi határidőket és azok időtartamát közvetlenül a törvény határozza meg, míg a bírói határidőt az ügy valamennyi körülményére tekintettel a bíróság határozza meg;
• meghosszabbítható és nem meghosszabbítható határidők: a bírói határidők meghosszabbíthatók, a törvényi határidők azonban nem;
• szubjektív és objektív határidők: a szubjektív határidők akkor kezdődnek, amikor az érintett személy valamilyen meghatározott eseményről tudomást szerzett vagy valamely eljárási cselekmény elvégzésére lehetősége nyílt, az objektív határidők pedig akkor kezdődnek, amikor egy meghatározott objektív körülmény bekövetkezett;
• eljárási jogvesztő és irányadó határidők: az eljárási jogvesztő határidő lejártával a határidő kitűzésének alapjául szolgáló eljárási cselekményt a továbbiakban joghatályosan már nem lehet elvégezni, míg az irányadó eljárási határidő megszegésének nincsenek közvetlen jogi következményei.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Az 1182/71/EGK rendelet értelmében „munkanap” valamennyi nap a munkaszüneti napokat, a szombatot és a vasárnapot kivéve. Szlovéniában az alábbi állami ünnepnapok minősülnek munkaszüneti napnak a Szlovén Köztársaság állami ünnepnapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény (Zakon o praznikih in dela prostih dnevih v Republiki Sloveniji) rövidítve: ZPDPD) értelmében:

• január 1. – újév;
• február 8. – Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnepnap;
• április 27. – a megszállással szembeni ellenállás napja;
• május 1–2. – a munka ünnepe;
• június 25. – nemzeti ünnep;
• november 1. – mindenszentek;
• december 26. – a függetlenség napja;

Szlovéniában munkaszüneti napnak minősül továbbá:

• húsvétvasárnap és húsvéthétfő;
• augusztus 15. – nagyboldogasszony;
• október 31. – a reformáció napja;
• december 25. – karácsony.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az eljárási határidőkre vonatkozó általános szabályokat a szlovén jogban a polgári eljárásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku; rövidítve: ZPP) határozza meg. A ZPP 110–112. cikke, illetve 116–120. cikke a polgári eljárások során közvetlenül, a nemperes eljárások, végrehajtási és biztosítéki eljárások, vállalkozás fizetésképtelensége vagy felszámolása miatti kötelező csődegyezségi valamint felszámolási eljárás során pedig értelemszerűen alkalmazandók.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A szlovén jogban a polgári határidőszámítás érvényesül, ami alapján napok szerint kell számolni. A határidőket napok, hónapok, és évek szerint lehet számítani. A napokban kifejezett határidőbe nem számít bele a bírósági irat kézbesítésének napja továbbá az a nap, amelyre a határidő számítására okot adó esemény esett. Ehelyett az ezt a napot követő első nap a határidő első napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végén jár le, amely számánál fogva megfelel a határidő kezdőnapjának. Amennyiben a lejárat hónapjában ez a nap hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. A határidők ezekben az esetekben azon a napon kezdődnek, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett (például amennyiben valamilyen eljárási cselekményt az irat kézbesítésétől számított egy éven belül kell elvégezni, és a kézbesítés 2005. április 25-én történt, a határidő 2006. április 25-én jár le). Amennyiben a határidő utolsó napja szombat, vasárnap, állami ünnep vagy más olyan munkaszüneti nap, amelyet a Szlovén Köztársaság állami ünnepnapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény (lásd a fenti 2. pontot) ekként határoz meg, a határidő a következő munkanapon jár le. A fent említett határidők nincsenek kihatással az eljárás kezdetére, illetve lefolytatására, figyelemmel arra, hogy a határidő e napokra tekintet nélkül megszakítás nélkül telik. Ez alól a szabály alól kivételt jelent a törvénykezési szünet (július 15. és augusztus 15. között), amelynek napjaira a határidő kezdőnapja nem eshet; ehelyett a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon kezdődik.

A határidő kezdetére okot adó események leggyakrabban valamilyen bírósági irat kézbesítésével, ellenérdekű fél eljárási cselekményével vagy egyéb nem eljárásjogi eseménnyel függenek össze.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A szlovén jogban az iratokat postán, végrehajtó útján, a bíróságon, vagy a törvényben meghatározott más módon kézbesítik. Amennyiben a határidő kézbesítéssel kezdődik, a kézbesítés módja a határidő kezdő időpontjára nincs kihatással. A határidő a kézbesítés tényleges teljesítésének napjától, valamint attól az időponttól kezdődik, amelyen a kézbesítést törvény szerint teljesítettnek kell tekinteni.

Az iratok kézbesítéséről a ZPP 132. cikke és azt követő cikkei rendelkeznek. E rendelkezések megkülönböztetik a posta által végzett nem személyes (közönséges) és személyes kézbesítést, valamint a biztonságos elektronikus eszközök útján végzett kézbesítést, ami szintén lehet személyes vagy közönséges.

Az iratok nem személyes kézbesítése esetén (a ZPP 140. és 141. cikke) a kézbesítést azon a napon kell teljesítettnek tekinteni, amelyen a kézbesítő az iratot a címzett számára otthonában vagy munkahelyén átadja. Amennyiben a címzett az otthonában nem fellelhető, az iratok a háztartásában fellelhető bármely más felnőtt személynek is átadhatók. Amennyiben a kézbesítő a munkahelyén kézbesíti az iratot olyan címzettnek, aki a kézbesítés időpontjában ott nincs jelen, vagy akit a kézbesítő a munkahely munkaszervezési eljárásai következtében nem tud elérni, a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, amikor az iratokat a postaküldemények átvételére jogosított vagy pedig olyan személynek átadták, aki a munkahely alkalmazásában áll. Amennyiben a címzett szálláshelyen él, és a kézbesítő őt ezen a helyen nem éri el, az iratokat a szállás vendégei részére postaküldemények átvételére jogosult személynek kell átadni. A határidő az ilyen kézbesítés napját követő napon kezdődik. Amennyiben a kézbesítés nem lehetséges, a kézbesítő az iratokat elhelyezi a szállás címén található postaládában. A küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amelyen a küldeményt a postaládában elhelyezték. Amennyiben a címzett postaládával nem rendelkezik, vagy az nem használható, az iratokat a kézbesítést kérő bíróságnak vagy helyi postahivatalnak lehet megküldeni azzal együtt, hogy a bejárati ajtóra kifüggesztett értesítés nyújt tájékoztatást az iratok átvételének helyéről. A kézbesítést azon a napon kell teljesítettnek tekinteni, amelyen a kézbesítésről szóló értesítést az ajtóra kifüggesztették. A postahivatal az iratokat 30 napig tartja rendelkezésre. Amennyiben a címzett ezen időtartam alatt sem veszi át az iratokat, azokat vissza kell küldeni a bírósághoz. Amennyiben az iratokat nyilvántartásban szereplő jogi személy vagy egyéni vállalkozó részére kell kézbesíteni, és a kézbesítés a nyilvántartásba bejegyzett szervezeti egység címére nem lehetséges, a kézbesítést az iratoknak vagy a kézbesítésről szóló értesítésnek a nyilvántartásban bejegyzett címen történő elhelyezésével kell teljesíteni, feltéve, hogy ez a cím ténylegesen létezik.

Személyes kézbesítésnek (a ZPP 142. és 143. cikke alapján) akkor van helye, amikor a kézbesítés eljárási cselekménnyel, fellebbezéssel vagy rendkívüli perorvoslattal megtámadható bírósági határozattal, a ZPP 105a. cikke szerinti beadványok illetékköltségére vonatkozó fizetési felszólítással, illetve egyezségi tárgyalásra vagy az első érdemi tárgyalásra szóló idézéssel kapcsolatos. Más dokumentumok személyes kézbesítésének csak törvény előírása esetén, vagy pedig abban az esetben lehet helye, amennyiben a bíróság azt iratok eredeti jellegére tekintettel, vagy pedig más egyéb fokozottabb elővigyázatosságot igénylő okból szükségesnek ítéli. A határidő a kézbesítés napját követő napon kezdődik. A határidő munkaszüneti napon is lejárhat, ami azt jelenti, hogyha a határidő munkaszüneti napon jár le, nem hosszabbodik meg a következő munkanapig.

Amennyiben közvetlen személyes kézbesítésnek lenne helye, azonban az nem lehetséges, a kézbesítő az iratokat elhelyezheti a postaládában, vagy pedig a bejárati ajtóra értesítést függeszthet ki arra vonatkozóan, hogy a címzett az iratokat 15 napon belül – postai kézbesítés megkísérlése esetén – a helyi postahivatalban, vagy pedig a kézbesítését elrendelő bíróságnál átveheti. A kézbesítést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a címzett a postahivatalban az iratokat átveszi, vagy pedig 15 nap elteltével, amennyiben a címzett az iratokat nem veszi át. Amennyiben a címzett az iratokat nem veszi át, a határidő a kézbesítést követő napon vagy azon a napon kezdődik, amelyen a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni.

Az iratok elektronikus kézbesítésének megbízható elektronikus eszközök útján van helye. Az igazságszolgáltatási információs rendszer automatikusan megküldi az iratokat a nyilvántartásban megjelölt kézbesítési címre vagy biztonságos elektronikus postafiókba olyan jogi vagy természetes személyek révén, akik az Igazságügyi Minisztérium különleges engedélye alapján iratok biztonságos elektronikus eszközök útján történő kézbesítését végzik. A címzettnek az iratokat 15 napon belül át kell vennie. A címzett az információs rendszerből az iratait úgy veszi át, hogy személyazonosságát az előírt módon igazolja, a kézbesítésről szóló tanúsítványt elektronikusan aláírja és biztonságos elektronikus eszköz használatával azt visszaküldi a feladónak. A kézbesítést azon a napon kell teljesítettnek tekinteni, amelyen a címzett az elektronikus iratokat átveszi. Amennyiben az iratokat 15 napon belül nem veszi át, a kézbesítést a határidő lejártát követően kell teljesítettnek tekinteni. A címzett részére lehetőséget kell biztosítani az iratok tartalmának a megismerésére legalább az elektronikus iratok kézhezvételét követő 15 napos határidő leteltét követő három hónapig. Amennyiben a címzett az iratokat nem veszi át, a határidő a kézbesítést követő napon vagy azon a napon kezdődik, amelyen a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni. Hangsúlyozandó, hogy annak ellenére, hogy az elektronikus kézbesítésnek törvényes jogalapja van, az a polgári és kereskedelmi bíróság eljárásokban a végrehajtási, fizetésképtelenségi és ingatlannyilvántartási eljárásokat kivéve még nem alkalmazandó. Az elektronikus műveleteket illetően lásd az „automatizált eljárás” címszót.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a bírósági irat kézbesítésének napja, illetve azon esemény bekövetkezésének napja, amelytől a határidőt számítani kell, ebbe nem számít bele; Ehelyett a határidő első napja a beadvány kézbesítését követő nap vagy pedig az eseményt követő nap.

A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végén jár le, amely számánál fogva megfelel a határidő kezdőnapjának. Amennyiben a lejárat hónapjában ez a nap hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. A határidők ezekben az esetekben azon a napon kezdődnek, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett (például amennyiben valamilyen eljárási cselekményt az irat kézbesítésétől számított egy éven belül kell elvégezni, és a kézbesítés 2005. április 25-én történt, a határidő 2006. április 25-én jár le).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A napokban kifejezett határidőt naptári napok szerint kell számítani. A határidő megszakítás nélkül, szombatokat, vasárnapokat és munkaszüneti napokat is magában foglalva telik. Például amennyiben az ítéletet pénteken kézbesítették, a fellebbezési határidő szombaton kezdődik. Amennyiben a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra, állami ünnepnapra, vagy olyan más munkaszüneti napra esik, amelyet a Szlovén Köztársaság állami ünnepnapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény ekként minősít, úgy a határidő az ezt a napot követő munkanapon jár le.

Határidők számításánál alkalmazni kell a törvénykezési szüneteket szabályozó bírósági törvény (Zakon o sodiščih) 83. cikkében foglalt különleges szabályokat is. Július 15. és augusztus 15. között a bíróság kizárólag olyan sürgős ügyekben folytat tárgyalást és hoz döntést, amelyeket a törvény ilyenként minősít (jogsértéstől való eltiltás, gyermek elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos ügyek, tartási kötelezettségek, stb.). Sürgős eseteket kivéve az eljárási határidők nyugszanak. Amennyiben a kézbesítést törvénykezési szünetben teljesítették (például július 20-án), az eljárási határidő a törvénykezési szünet utolsó napját követő napon kezdődik, amely augusztus 16-a. Az eljárási határidők sem járhatnak le a törvénykezési szünet alatt. Például amennyiben a kézbesítést július 10-én teljesítették, a 15 napos határidő augusztus 26-án jár le. A határidőt a törvénykezési szünet megszakítja.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A szlovén jogban nincsenek hetekben kifejezett határidők. A határidőket napokban, hónapokban vagy években kell számítani. A szombatoknak, vasárnapoknak és egyéb munkaszüneti napoknak a határidőre nincsen kihatásuk, illetve a határidő ezeken a napokon nem járhat le. Amennyiben a határidő utolsó napja szombat, vasárnap, állami ünnep vagy más olyan munkaszüneti nap, amelyet a Szlovén Köztársaság állami ünnepnapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény ekként határoz meg, a határidő a következő munkanapon jár le.

A bírósági törvénynek a törvénykezési szünet alatti határidőkre vonatkozó rendelkezései hiányosak a hónapokban vagy években kifejezett azon határidőket illetően, amelyek esetében a ZPP 111. cikkének (3) bekezdése értelmében a határidők azon a napon járnak le, amelyek számuknál fogva a kezdőnapnak megfelelnek. A törvénykezési határidő nincs kihatással az években kifejezett határidőkre. Az ítélkezési gyakorlat alapján a hónapokban kifejezett határidő a törvénykezési szünet alatt nem telik, így az ilyen határidők egy hónappal meghosszabbodnak (például ha a három hónapos eljárási határidő június 20-án kezdődik, az szeptember 20-án jár le, az a három hónapos határidő pedig, amely a törvénykezési határidő alatt, azaz például augusztus 5-én járt volna le, egy hónappal meghosszabbodik és szeptember 5-én jár le).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó hónap vagy év azon napjának végén jár le, amely számánál fogva megfelel a határidő kezdőnapjának. Amennyiben ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le (például amennyiben valamilyen eljárási cselekményt az irat kézbesítésétől számított egy éven belül kell elvégezni, és a kézbesítés 2005. április 25-én történt, a határidő 2006. április 25-én jár le; amennyiben valamilyen eljárási cselekményt az irat kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell elvégezni, és a kézbesítés 2005. május 31-én történt, a határidő 2005. június 30-án jár le).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

A határidők nem járnak le szombaton, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon. Amennyiben a határidő utolsó napja szombat, vasárnap, állami ünnep vagy más olyan munkaszüneti nap, amelyet a Szlovén Köztársaság állami ünnepnapjairól és munkaszüneti napjairól szóló törvény ekként határoz meg, a határidő a következő munkanapon jár le.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Csak a bíróság által meghatározott, úgynevezett bírósági határidők hosszabbíthatók meg (a ZPP 110. cikke). A bírósági határidőt a bíróság csak a fél kérelmére, és a meghosszabbítás alapjául szolgáló fontos okból hosszabbíthatja meg. A határidő meghosszabbítását a határidő lejártát megelőzően kell kérelmezni. A törvény által előírt határidők nem hosszabbíthatók meg. A törvényi határidők nem meghosszabbítható jellegéről szóló rendelkezés kötelező erejű.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A ZPP (333. cikke vagy 363. cikke (2) bekezdése) eltérő rendelkezésének hiányában a felek az ítélet kézbesítésétől számított 30 napos általános fellebbezési határidőn belül, és az elsőfokú bírósági határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül élhetnek fellebbezéssel az első fokú bíróság ítélete vagy határozata ellen.

Rövidebb, 15 napos fellebbezési határidő alkalmazandó a váltókkal vagy csekkel kapcsolatos jogvitákban (a ZPP 333. cikke), 8 napos fellebbezési határidő alkalmazandó a birtokvédelemmel kapcsolatos jogvitákban (a ZPP 428. cikke), a kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvitákban (a ZPP 458. cikke), továbbá gazdasági társaságok kis értékű követelésekkel kapcsolatos jogvitáiban a fellebbezésről való értesítésre és fizetési meghagyás kibocsátására. Ugyancsak a rövidebb, 8 napos eljárási határidő alkalmazandó a követelések végrehajtásával és biztosításával kapcsolatos eljárásokban a jogorvoslatok (fellebbezés illetve kifogás) előterjesztésére (a polgári jogi követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju) 9. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A bíróság a törvény által előírt esetekben, illetve akkor tart tárgyalást, ha az az eljárás során szükséges (a ZPP 113. cikke). A tárgyalás egy meghatározott helyen és időben valamilyen eljárási cselekmény lefolytatása érdekében kitűzött találkozó. A bíróság fontos okból a tárgyalást későbbi időpontra halaszthatja (a ZPP 115. cikke).

A bíróság azt a határidőt, amelyet valamilyen eljárási cselekmény elvégzésére a fél részére tűzött (bírói határidő), akkor hosszabbíthatja meg, ha a meghosszabbítás megalapozott okai fennállnak, és a fél a határidő lejártát megelőzően kérte annak meghosszabbítását.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

A szlovén jogban nincs helye a határidő azon az alapon történő meghosszabbításának, hogy a fél meghatározott helyen vagy területen tartózkodik.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

A határidő elmulasztása általában jogvesztéssel jár. A fél elveszíti a jogorvoslat előterjesztésére való jogát (negatív jogvesztés), illetve a túl későn előterjesztett jogorvoslatot el kell utasítani. A bíróság elutasítja azt a kérelmet, amelyet a fél az előírt határidőn belül nem módosított vagy nem egészített ki.

A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a fél a követelését visszavonta (például amennyiben a bíróság a törvényi határidőn belül nem fizeti meg az eljárási költségeket, úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a követelését és az eljárás szünetel; ugyanez alkalmazandó abban az esetben, amennyiben a felek egyike sem kéri az eljárás folytatását a szünetelés kezdetétől számított négy hónap elteltével).

Amennyiben a fél a tárgyalást elmulasztja, bizonyos esetekben úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a keresetét (például amennyiben a felek egyike sem jelenik meg az első tárgyaláson úgy kell tekinteni, hogy a felperes a keresetétől elállt).

A határidő elmulasztásának a bizonyítási eljárásban is következményei lehetnek a félre nézve. A javasolt bizonyításfelvétel előlegezésének elmulasztása azzal jár, hogy ezt a bizonyítékot nem veszik figyelembe.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Amennyiben a fél olyan meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidőt mulaszt el, amely negatív jogvesztéssel jár (azaz a fél elveszti az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló jogát), a bíróság a fél kérelme esetén engedélyezheti számára annak későbbi elvégzését (azaz az eredeti állapot helyreállítását; a ZPP 116–121. cikke).

Az eredeti állapot helyreállításának feltételei:

• a fél indokoltan mulasztotta el a határidőt, amit a bíróság az eset összes körülményei alapján értékel;
• a negatív jogvesztés a határidő elmulasztása miatt következett be;
• a fél az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmét a határidő elmulasztására okot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül előterjeszti annál a bíróságnál, amely előtt az eljárási cselekményt el kellett volna végezni; amennyiben a fél csak ezt követően szerzett tudomást az elmulasztott határidőről, a tudomásszerzésétől számított 15 napon belül; valamennyi esetben a határidő elmulasztása napjától számított három hónapon, kereskedelmi jogvitákban pedig 30 napon belül;
• az elmulasztott eljárási cselekményt az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg el kell végezni.

Az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelem előterjesztésének az eljárás lefolytatására általában nincsen kihatása, azonban a bíróság a kérelemre vonatkozó döntés jogerőre emelkedéséig az eljárást felfüggesztheti. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmet határidőben előterjesztik, a bíróság általában tárgyalást tart, amelyen a kérelemről döntést hoz. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása megengedett, az eljárást a mulasztást megelőző állapot szerint kell folytatni, és a bíróságnak a mulasztás miatt hozott határozatait hatályon kívül kell helyezni.

Kapcsolódó linkek

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.sodisce.si/

https://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

http://www.pisrs.si/Pis.web/

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

a) Törvényi – a határidők tartamát törvény határozza meg;

b) Bírói – a bíróság az érintett személy kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Munkaszüneti napok azok a napok, amelyeket a dolgozók pihenése céljából a hét napjai közül kijelölnek, valamint a törvényben meghatározott ünnepnapok,

a) munkaszüneti napok a Szlovák Köztársaságban: január 6., nagypéntek, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, május 1., május 8., szeptember 15., november 1., december 24., december 25., december 26.

b) törvényben meghatározott ünnepnapok a Szlovák Köztársaságban: január 1., július 5., augusztus 29., szeptember 1., november 17.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

a) A polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény (zákona č. 160/2015 Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) szerint jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a bíróság állapítja meg az eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozó határidőt. A napokban kifejezett határidő számításánál nem kell figyelembe venni azt a napot, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett.

b) A határidő nem telik azon személy vonatkozásában, aki elvesztette perbeli jogképességét vagy perbeli cselekvőképességét (a PP 119. cikke).

c) Amennyiben új fél, jogi képviselő vagy valamely fél gondnoka a perbe belép, a perbe való belépéstől számítva vonatkozásukban új határidő kezdődik (a PP 120. cikke).

d) A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha annak utolsó napján az adott eljárási cselekményt a bíróság előtt elvégezték, vagy pedig a beadványt az annak kézbesítésére kötelezett hatóságnak átadták (a PP 121. cikkének (5) bekezdése).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Nem.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Nem.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A határidő számításához a naptári napokat kell alapul venni.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidőket ugyancsak naptári napok alapján kell számítani.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A hetekben, hónapokban és években kifejezett határidők azon a napon járnak le, amely számánál vagy elnevezésénél fogva megfelel annak a napnak, amelyre a határidő kezdetére okot adó esemény esett, illetve ha ez a nap az adott hónapban hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Amennyiben a határidő szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a határidő utolsó napja az ezt a napot követő első munkanap (a PP 121. cikke).

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben valamely eljárási cselekmény elvégzésére törvény nem ír elő határidőt, azt kérelemre a bíróság állapítja meg. A bíróság az általa megállapított határidőt meg is hosszabbíthatja (a PP 118. cikkének (2) bekezdése).

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A fellebbezést a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül kell előterjeszteni annál a bíróságnál, amelynek a fellebbezést címzik (a PP 362. cikke).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Igen, azonban csak az érdemi meghallgatással kapcsolatos határidőt.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Amennyiben a határidőt nem tartják be, azt elmulasztottnak kell tekinteni.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A bíróság eltekinthet az elmulasztott határidő miatti jogkövetkezmények alkalmazásától, amennyiben a mulasztás olyan, a félnél vagy annak képviselőjénél felmerült menthető oknak tudható be, amely miatt a fél vagy annak képviselője akadályozott volt jogszerű eljárási cselekményének elvégzésében. A kérelmet az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni, továbbá egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt (a PP 122. cikke). Teljes mértékben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak a megítélése, hogy menthető-e a törvényi határidő fél vagy annak képviselője általi elmulasztását előidéző ok.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők azt írják elő, hogy az eljárás adott szakaszát mikorra kell lezárni. Bizonyos határidőket a törvény határoz meg, míg másokat a bíróságok.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombat és a vasárnap mellett Finnországban a következő napok minősülnek munkaszüneti napnak:

• újév napja (január 1.)
• vízkereszt (január 6.)
• nagypéntek (változó)
• húsvétvasárnap (változó)
• húsvéthétfő (változó)
• a munka ünnepe (május 1.)
• áldozócsütörtök (változó)
• pünkösd (változó)
• Szent Iván-éj (változó)
• nyári napforduló (változó)
• mindenszentek (változó)
• a függetlenség napja (december 6.)
• karácsony (december 25.)
• Szent István napja (december 26.)

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidők kiszámítására vonatkozó szabályokat a határidőkről szóló törvény (määräaikalaki) (150/1930) tartalmazza. A határidők hosszára vonatkozó rendelkezéseket a bírósági eljárásról szóló törvény (oikeudenkäymiskaari) és számos egyéb előírás is tartalmazza.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidőket általában a cselekményt vagy alakiságot eredményező esemény bekövetkezésének napját követő nap kezdetétől számítják. Például a végrendelet megtámadására nyitva álló határidőt a végrendeletről szóló értesítés kézbesítésének napját követő nap kezdetétől számítják.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az iratok továbbításának vagy kézbesítésének módja nem befolyásolja a kezdő időpontot. A határidő számítása csak akkor veszi kezdetét, ha az okiratról szóló értesítést kézbesítették.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha az időtartamot valamely adott napot követő meghatározott számú napban fejezik ki, akkor az adott napot nem kell figyelembe venni. Ilyenkor például az értesítés kézbesítésének napja nem számít.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

A megadott napok száma az összes naptári napra vonatkozik, nemcsak a munkanapokra. Ha azonban a határidő utolsó napja a 2. kérdésben felsorolt napok valamelyikével egybeesik, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az adott naptól számított hetekben, hónapokban vagy években megadott határidő a hét vagy hónap azon napjáig tart, amely elnevezésében vagy számában a kezdőnapnak megfelel. Ha az adott hónapban nincs olyan számú nap, amelyen a határidő lejár, a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Lásd a 8. kérdésre adott választ.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Lásd a 7. kérdésre adott választ.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A határidők kellően indokolt esetben meghosszabbíthatók. A folyamatban lévő bírósági ügyekre vonatkozó határidők meghosszabbítását például kérésre elrendelheti az illetékes bíróság. Az üggyel foglalkozó személy dönti el, hogy a határidő meghosszabbítható-e.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A bírósági ügyben a kerületi bíróság (käräjäoikeus) határozata ellen fellebbezni kívánó peres félnek a kerületi bíróság határozatának kihirdetésétől számított legfeljebb hét napon belül be kell jelentenie fellebbezési szándékát. A fellebbezés benyújtásának határideje a kerületi bíróság határozatának kihirdetésétől számított 30 nap. A fellebbező fellebbezési szándékát a kerületi bíróság hivatalához legkésőbb a határidő utolsó napján, hivatali időben köteles benyújtani.

A fellebbviteli bíróság (hovioikeus) határozatait illetően a fellebbezés engedélyezése iránti kérelem és a fellebbezés benyújtásának határideje a fellebbviteli bíróság határozathozatalától számított 60 nap. A fellebbező a Legfelsőbb Bíróságnak (korkein oikeus) címzett, fellebbviteli szándékáról szóló levelét a fellebbviteli bíróság hivatalához legkésőbb a határidő utolsó napján köteles benyújtani, amelyhez csatolnia kell a fellebbezés engedélyezésére irányuló kérelmét és magát a fellebbezést.

Ha a fellebbezés olyan ügyre vonatkozik, amelyet a fellebbviteli bíróság elsőfokú bíróságként tárgyalt, a fellebbezés benyújtásának határideje a fellebbviteli bíróság határozatának kihirdetésétől számított 30 nap.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

A határidőkről szóló törvényben megállapított határidőket nem lehet lerövidíteni. A legtöbb esetben a bíróság saját belátása szerint állapíthat meg határidőket bizonyos cselekményekre és alakiságokra vonatkozóan, és módja van az említett határidők meghosszabbítására is. Bizonyos esetekben a bíróságok a fellebbezési határidőket is meghosszabbíthatják.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Finnországban nincs ilyen hely, így ilyen helyzet sem adódhat.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Általános szabályként a határidők elmulasztása negatív következményekkel jár a mulasztást elkövető fél számára, és akár jogvesztő hatású is lehet.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az elmulasztott határidőkkel kapcsolatban nincs egyetemes jogorvoslati lehetőség. Egyes esetekben kérésre új határidőt lehet megállapítani. Ez azonban rendkívül ritkán fordul elő.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

Polgári ügyekben több különböző típusú határidő létezik, és az Alkotmány is megállapít határidőket. Ide tartoznak például a fellebbezési, a panasztételi és a perújítási határidők (határidő az az időtartam, amelyen belül bírósághoz lehet fordulni egy ügyben). Egyes rendelkezések csak azt írják elő, hogy egy intézkedést meg kell tenni, és a bíróság dönti el, hogy erre milyen határidő áll rendelkezésre (például további információk közlése, bizonyítékok benyújtása vagy ellenkérelem előterjesztése esetében).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombatok, a vasárnapok és az ünnepnapok munkaszüneti napnak minősülnek.

Svédországban (az ünnepnapokról szóló 1989:253. törvény [lagen om allmänna helgdagar] értelmében) az alábbi napok ünnepnapok:

• újév napja (január 1.);
• vízkereszt (január 6.);
• nagypéntek (a húsvét előtti utolsó péntek);
• húsvétvasárnap (a március 21-i vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap);
• húsvéthétfő (a húsvétvasárnapot követő nap);
• áldozócsütörtök (a húsvétvasárnapot követő hatodik csütörtök);
• pünkösdvasárnap (a húsvétot követő hetedik vasárnap);
• Svédország nemzeti ünnepe (június 6.);
• Szent Iván napja (a június 20. és 26. közé eső szombat);
• mindenszentek napja (az október 31. és november 6. közé eső szombat);
• karácsony első napja (december 25.);
• karácsony második napja (december 26.).

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

A határidőkre vonatkozó alapelv szerint ha a bíróság arra kötelez egy személyt, hogy az eljárás során elvégezzen valamilyen cselekményt, akkor erre elegendő időt kell biztosítani (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv [rättegångsbalken] 32. fejezetének 1. szakasza). Az esetek többségében a rendelkezésre álló időt a bíróság határozza meg, és olyan határidőt kell megszabnia, amely megfelelő időt biztosít a felek számára a kötelezettség teljesítéshez.

Néhány esetben a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv rögzít bizonyos határidőket. Ez főként a bírói ítéletek vagy végzések elleni fellebbezések és a lezárt ügyekben előterjesztett perújítási kérelmek benyújtásának határidejére, illetve egyes esetekben a határidő megváltoztatására vonatkozik.

Az a személy, aki fellebbezni kíván valamely kerületi bíróság polgári ügyben hozott ítélete ellen, ezt az ítélet kihirdetését követő 3 héten belül teheti meg. Aki valamely kerületi bíróság (tingsrätt) polgári ügyben hozott végzése ellen kíván fellebbezni, ezt ugyanezen a határidőn belül teheti meg. Ha azonban az eljárás során hozott végzést nem hirdették ki a bírósági tárgyaláson, és nem tettek nyilatkozatot a bíróságon arról, hogy mikor fogják azt kihirdetni, akkor a fellebbezési határidő azzal a nappal kezdődik, amelyen a fellebbezni kívánó fél a végzést kézhez vette. A fellebbviteli bíróság (hovrätt) ítélete vagy végzése elleni fellebbezés határideje 4 hét (a bírósági eljárásról törvénykönyv 50. fejezetének 1. szakasza, 52. fejezetének 1. szakasza, 55. fejezetének 1. szakasza és 56. fejezetének 1. szakasza).

Az a fél, akinek a terhére a kerületi bíróság (tingsrätt) mulasztási ítéletet hozott, az ítélet részére történő kézbesítését követő 1 hónapon belül kérelmezheti az ügy újbóli megnyitását (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 44. fejezet 9. szakasza).

Ha a fellebbezési jog elévült, mert a fellebbező fél nem jelent meg a fellebbviteli bíróság (hovrätt) előtt, a fellebbező fél a határozathozatal napját követő 3 héten belül kérelmezheti a bíróságnál az ügy újrakezdését (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 50. fejezet 22. szakasza).

Ha egy fél elmulasztotta a fellebbezésre, illetve az ügy újrakezdésének vagy újbóli megnyitásának kérelmezésére vonatkozó határidőt, kérelmezheti a határidő meghosszabbítását. A kérelmet a mulasztásra okot adó körülmény megszűnését követő 3 héten belül, de legkésőbb a határidő lejártát követő 1 éven belül kell benyújtani (a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 58. fejezet 12. szakasza).

A svéd végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) gyorsított eljárásaiban is több határidő érvényesül. A kötelezettnek az értesítést követő meghatározott időn belül észrevételt kell tennie a kérelem vonatkozásában. Különleges körülmények hiányában ez nem lehet több 2 hétnél (a fizetési meghagyásról és a segítségnyújtásról szóló 1990:746. törvény [lagen om betalningsföreläggande och handräckning] 25. szakasza). Ha a kötelezett vitatja a kérelmet, a jogosult az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 4 héten belül kérheti az ügy kerületi bírósághoz történő továbbítását (tingsrätt) további tárgyalás céljából (34. szakasz). Ha a svéd végrehajtó hatóság határozatot hoz valamely fizetési meghagyásra vagy általános segítségnyújtásra vonatkozó ügyben, a kötelezett a határozathozatal napját követő 1 hónapon belül kérheti az eljárás újbóli megnyitását (53. szakasz). A hatóság egyéb határozatai ellen a határozathozatal napját követő 3 héten belül nyújtható be fellebbezés (55–57. szakasz).

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

Ha egy cselekményt adott időtartamon belül kell elvégezni, ez az időtartam főszabály szerint az ítélet vagy végzés meghozatalának napján kezdődik. Az olyan esetekben azonban, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az olyan esetekben, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ha a kezdőnap az ítélet vagy végzés meghozatalának a napja, a határidőt gyakran annak a napnak a meghatározásával tűzik ki, ameddig az ítélet vagy végzés alapján elvégzendő cselekményt teljesíteni kell. Néha azonban úgy határozzák meg a határidőt, hogy megszabják, hogy a cselekményt bizonyos számú napon, héten, hónapon vagy éven belül kell elvégezni; az ilyen határidő mindig a kezdőnapon kezdődik. Ha a kezdőnap a kézbesítés napja, mindig meghatározzák, hogy a cselekményt a kézbesítés napjától – azaz az okirat adott fél általi kézhezvételének napjától – számított meghatározott számú napon, héten, hónapon vagy éven belül kell elvégezni.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a határidőt napokban fejezik ki, a meghatározott számú nap naptári napokra vonatkozik, nemcsak a munkanapokra.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha egy cselekményt adott időtartamon belül kell elvégezni, ez az időtartam főszabály szerint az ítélet vagy végzés meghozatalának napján kezdődik. Az olyan esetekben azonban, amikor iratokat kell kézbesíteni a felek részére, ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a felek átvették az iratokat (a kézbesítés napja).

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A jogszabályokban előírt határidők kiszámításáról szóló 1930:173. törvény (lag om beräkning av lagstadgad) szerint ha a határidőt hetekben, hónapokban vagy években határozzák meg, a határidő utolsó napja az a nap, amely a neve alapján vagy a hónap adott sorszámú napjaként megfelel annak a napnak, amikor a határidő elkezdődött. Ha az utolsó hónapban nincs ennek megfelelő nap, a hónap utolsó napja tekintendő a határidő utolsó napjának.

Ha a cselekmény elvégzésére kijelölt határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy más ünnepnapra (lásd a fenti 2. kérdést), Szent Iván napjának előestéjére (a Szent Iván napját megelőző napra), karácsony estéjére (december 24.) vagy szilveszter napjára (december 31.) esik, a teljesítési határidő a következő munkanapig meghosszabbodik. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a határidő a kézbesítés napján kezdődik.

Amennyiben az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71. tanácsi rendelet alkalmazandó, a fentiek helyett e rendelet szabályait kell alkalmazni.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Ha a cselekmény elvégzésére kijelölt határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy más ünnepnapra (lásd a fenti 2. kérdést), Szent Iván napjának előestéjére (a Szent Iván napját megelőző napra), karácsony estéjére (december 24.) vagy szilveszter napjára (december 31.) esik, a teljesítési határidő a következő munkanapig meghosszabbodik. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a határidő a kézbesítés napján kezdődik.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Nincsenek konkrét szabályok a határidők meghosszabbítására azokban az esetekben, ha valamely félnek Svédországon kívül vagy valamely távoli területen van a lakóhelye, székhelye, vagy egyéb módon ott lelhető fel. Ugyanakkor ahogy már jeleztük, a bíróság sok esetben maga állapítja meg az egyes határidőket, és ennek során gondoskodik róla, hogy elegendő idő álljon a felek rendelkezésére a cselekmény elvégzéséhez.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A bírósági ítéletek és végzések elleni fellebbezés határideje általában 3–4 hét.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a határidőt jogszabályok határozzák meg (például a fellebbezés benyújtásának határidejét), ezt a határidőt nem lehet sem lerövidíteni, sem meghosszabbítani. Ha a felet a bíróság elé idézték vagy valamilyen más cselekmény elvégzésére szólították fel, a bíróság új határidő kiszabásával meghosszabbíthatja a határidőt. Rendkívüli helyzetben a bíróság szabadon törölheti a tervezett tárgyalást, és korábbi időpontra tűzhet ki egy másikat. Mindazonáltal megfelelő időt kell biztosítani a feleknek a felkészülésre.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem, lásd a fenti 11. kérdést.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Felszólítások stb. teljesítésére vonatkozó határidők

Ha a felperes nem tesz eleget a keresetével kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy más módon hátráltatja az ügy tárgyalását, a keresetet elutasítják. Ha az alperes elmulasztja az ellenkérelem benyújtását, mulasztási ítélet hozható vele szemben. Valamely felszólítás határidőn belüli teljesítésének elmulasztása szintén azt eredményezheti, hogy a bíróság erre tekintet nélkül határoz az ügyben.

A bíróság előtti megjelenés elmulasztása

Ha az egyik fél a peren kívüli egyezség megkötését lehetővé tevő ügyben (például kereskedelmi jogviták esetében) nem jelenik meg a kerületi bíróság (tingsrätt) előtt, a bíróság mulasztási ítéletet hozhat. Egyéb esetekben bírság szabható ki. Ha azonban a felperes olyan ügyben nem jelenik meg a bíróság előtt, amelyben nincs lehetőség peren kívüli egyezségre (például családjogi perekben), az eljárást megszüntethetik; ha pedig ilyen ügyben az ellenérdekű fél nem jelenik meg, bírságot szabhatnak ki vele szemben vagy elővezethetik. Ha a fellebbező fél nem jelenik meg a fellebbviteli bíróság előtt, a fellebbezési jog elévülhet. Ha az ellenérdekű fél nem jelenik meg, bírság szabható ki vele szemben.

Fellebbezési határidő

A késedelmesen benyújtott fellebbezést elutasítják.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Ha nem jogszabályok állapítják meg a határidőt, a félnek a határidő lejártát megelőzően hosszabbítási kérelemmel kell fordulnia a bírósághoz, és kérelmeznie kell a határidő meghosszabbítását. Ha a határidő lejárt és a bíróság ezt követően eljárási cselekményt végzett (például határozatot hozott az ügyben), a fél több rendes és rendkívüli intézkedést tehet. Ezen intézkedések célja egy lezárt ügy újrakezdése, illetve bizonyos esetekben a határidő módosítása (lásd a fenti 3. kérdést).

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők fő típusai a következők:

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje – A keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolásának kézhezvételekor az alperesnek 14 napja van arra, hogy válaszoljon a keresetre, vagy kézbesítési igazolást nyújtson be. A kézbesítési igazolás benyújtásakor az alperesnek további 14 napja van az ellenkérelem előkészítésére. Ez azt jelenti, hogy az alperesnek 28 napja van a kereset megválaszolására, de ha a kézbesítési igazolást a kereset kézhezvételét követő napon nyújtja be, az alperesnek csak 15 napja van az ellenkérelem benyújtására.

Az ítélet végrehajtására vonatkozó határidő – Az elévülésről szóló 1980. évi törvény 24. szakasza értelmében egyetlen ítélet alapján sem lehet végrehajtást kezdeményezni az ítélet végrehajthatóvá válásától számított hat év elteltével.

Elévülési idők – Általában a hatéves elévülési időt kell alkalmazni, ami a következőkre alkalmazandó:

• a kártérítési kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1980. évi törvény 2. szakasza)
• az egymást követő jogalap nélküli birtoklás és a tulajdonjog megszűnése, valamint a jogalap nélkül birtokolt javak esetén irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1980. évi törvény 3. szakasza)
• a törvény alapján behajtható összegek iránti kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1980. évi törvény 9. szakasza)

Az elévülési idő más típusú ügyekben eltérő. Például:

• a hitelesített biztosítéki szerződésekre vonatkozó keresetek benyújtásának határideje 12 év (az elévülésről szóló 1980. évi törvény 8. Szakasza) – például az olyan hitelesített biztosítéki szerződésen alapuló adósságok, mint a jelzálogkölcsönök esetén.
• a személyi sérülésekkel kapcsolatos keresetek benyújtásának határideje három év (az elévülésről szóló 1980. évi törvény 11. szakasza).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A polgári perrendtartásfól szóló törvény 2.8–2.10. része foglalkozik a határidők kiszámítását illetően a szabályok alkalmazásával és értelmezésével.

A szombaton és vasárnapon kívül Angliában és Walesben a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

• újév: január 1.
• nagypéntek: húsvét előtti péntek
• húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
• május eleji munkaszüneti nap: május első hétfője
• tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
• nyári munkaszüneti nap: augusztus utolsó hétfője
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja vagy az újév napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, akkor a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap.

Ezenkívül minden bíróság karácsonykor egy további napon zárva tart.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1980. évi elévülési törvény – Ez több elévülési határidőt határoz meg az eljárás megindítására vonatkozóan, valamint más olyan határidőket, amelyeken belül például az ítélet végrehajtható, és a feleknek egyéb eljárási cselekményt kell végrehajtaniuk. Ezekkel kapcsolatos további információt a fenti 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A külföldi elévülési időkről szóló 1984. évi törvény – Ez előírja, hogy az eljárási cselekmények megtételére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos valamennyi törvényt anyagi jogi és nem eljárási kérdésként kell kezelni azokban az esetekben, amelyek külföldi jogot vagy külföldi bíróságok határozatát érintik. Ez vonatkozik mind a választottbírósági eljárásra, mind pedig az angliai walesi bíróságok bírósági eljárására, amikor egy másik ország törvényeit kell figyelembe venni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény – Ezek az angliai és walesi polgári bíróságok eljárási szabályait jelentik, és tartalmazzák a különböző eljárási cselekményekre vonatkozó határidőket.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő kezdő napja általában az adott esemény napja. Például a keresetre adott válasz benyújtására vonatkozó 14 napos időtartam kezdő napja a keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolása kézhezvételének napja (a kézbesítési vélelem szabályainak betartásával – lásd alább). Ezenkívül az ítélet végrehajtására vonatkozó hatéves időtartam kezdő napja az a nap, amikor az ítélet végrehajthatóvá vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az iratok átadására használt kézbesítés szokásos módja az elsőbbségi postai küldemény. Ha egy iratot elsőbbségi postai küldeményként kézbesítenek, akkor azt a feladását követő második napon kell kézbesítettnek tekinteni.

További információk a nem személyes kézbesítés egyéb módszereinek, pl. iratcsere, az irat eljuttatása az engedélyezett címre és az irat e címen hagyása, fax vagy más elektronikus módszerek, vélelmezett kézbesítési időpontjára vonatkozóan a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ahol az időtartamot a napok számában fejezik ki, azt teljes napokkal kell számítani. A „teljes napok” számának kiszámításakor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az időtartam elkezdődik, és ha az időtartam végét valamely eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az esemény bekövetkezik. Példák ezen napok kiszámítására a polgári perrendtartásról szóló törvény 2. részében találhatók.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amely határidőt állapít meg valamely cselekmény végrehajtására, a teljesítés utolsó napját, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni; úgy hogy tartalmazza azt az időpontot, amikorra a cselekményt el kell végezni. Ha bármely iratba belefoglalják a napot, ameddig a cselekményt el kell végezni, a napot, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni.

Például, ha egy iratot április 4-én kézbesítettek, és az adott személynek arra a kézbesítéstől számított 14 napon belül kell válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a válaszát április 18. előtt kell megadnia.

Mindazonáltal ha a megadott időszak kevesebb, mint 5 nap, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti napok nem számítanak bele.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amelyben a „hónap” szerepel, ez naptári hónapot jelent.

Ha egy időszakot években fejeznek ki, bár nincs kifejezett szabály, analógia útján a polgári perrendtartásról szóló törvény 2.10. részét kell alkalmazni. Ha tehát az „évet” adnak meg bármely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban, akkor az naptári évet jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ha az időszak végét egy eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor abba az esemény bekövetkezésének napja nem számít bele. Lásd a fenti 6. pontra adott választ is.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amikor a polgári perrendtartás, a gyakorlati útmutató, a bírósági hivatalban végrehajtandó eljárási cselekmény teljesítésére vonatkozó bármely ítélet vagy bírósági végzés által meghatározott időtartam azon a napon ér véget, amikor a hivatal zárva tart, akkor ezt a cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha arra másnap kerül sor. amikor a bírósági hivatal nyitva van. Ez a szabály mindig érvényes, ha van lejárati idő.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben a keresetlevelet a joghatósági területen kívül kézbesítik, külön szabályok alkalmazandók. Ha például a kézbesítés valamely uniós tagállamba vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. évi Hágai Egyezmény valamely szerződő államába történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 21. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolásának kézbesítésétől számított 21. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolásának kézbesítésétől számított 35. nap. Ha a kézbesítés a Hágai Egyezmény valamely szerződő államának más területére történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 31. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolásának kézbesítésétől számított 31. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolásának kézbesítésétől számított 45. nap. További részletek a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

Ha a kézbesítés bármely más országba történik, a kézbesítési igazolás vagy az ellenkérelem benyújtásának határideje (az alábbi linken megadott) táblázatban felsorolt, a kereset indoklásának kézbesítésétől számított napok száma, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújtott be, a táblázatban felsorolt napok száma és a kereset indokolásának kézbesítésétől számított további 14 nap. A táblázat a polgári perrendtartásról szóló törvény 6B gyakorlati útmutatójában található.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az ítéletek elleni fellebbezés határideje 14 nap. Valamely testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje 28 nap, ha az alapszabály erre lehetőséget ad, kivéve ha a szóban forgó alapszabály másként rendelkezik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a felperes szerint kivételes okok állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a keresetét, anélkül, hogy az alperes részére bármely iratot kézbesítenének, azaz „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélkül”. Ha a bíróság „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélküli” végzést hoz, a felperest kötelezik a bíróság előtti megjelenésre. Az alperes jelen lehet ezen a találkozón, és ily módon a bíróság meghallgathatja mindkét felet azt megelőzően, hogy az újabb végzés meghozataláról döntene.

Az időtartam meghosszabbításának további lehetőségeiről az 1980. évi elévülési törvény II. része rendelkezik. Például azokban az esetekben meghosszabbítható az elévülési idő, amikor a felperes fogyatékkal élő (az 1980. évi elévülési törvény 28. szakasza).

Ha a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a gyakorlati útmutató, illetve a bíróság másként nem rendelkezik, a jogszabály vagy a bíróság által az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott határidő a felek írásbeli megállapodása alapján módosítható. Ezenkívül a bírák kiterjedt ügykezelési hatáskörrel rendelkeznek a határidők megváltoztatására vonatkozóan.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem. A fél nem veszti el ezt a lehetőséget.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, vagy nem ismeri el a követelést az előírt határidőben, a felperes kérelmet nyújthat be a mulasztási ítélet meghozatala iránt. Mindazonáltal az alperesnek továbbra is lehetősége van arra, hogy a határozattal szemben fellebbezést nyújtson be, vagy a bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet.

Egyéb ügykezeléssel kapcsolatos szankciók is rendelkezésre állnak. Például, ha valamelyik félnek meghatározott időn belül be kell nyújtania valamely iratot, például szakértői véleményt, és elmulasztja azt, a bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a véleményt.

A bíróság olyan szankciókat is igénybe vesz, mint a figyelmen kívül hagyás.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztó felek a bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a határidők meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával mulasztási ítéletet hoztak, fellebbezést nyújthatnak be, vagy kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését.

Kapcsolódó linkek

Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium)

A polgári perrendtartásról szóló törvény

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje – A High Court (felsőbíróság) előtti eljárásban az alperesnek, ha Észak-Írországban lakik, az eljárási irat kézbesítésétől számított 14 napon belül meg kell jelennie (10. szakasz) (beleértve a kézbesítés napját is), bár később is bármikor megjelenhet az ítélethozatalt megelőzően. Az ítélethozatalt követő megjelenéshez a bíróság engedélye szükséges (az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 12. szakasza). Az alperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 6 héten belül, a megjelenésétől számított 6 héten belül vagy az ellenkérelem benyújtásának engedélyezésétől számított 6 héten belül kell az ellenkérelmet megküldenie, attól függően, hogy melyik a legkésőbbi (18. szakasz). A County Court (megyei bíróság) előtti eljárásban az alperesnek meg kell küldenie arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ellenkérelmet nyújt be a polgári kereset kézbesítésétől számított 21 napon belül (az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 12. szakasza).

Az ítélet végrehajtására vonatkozó határidő – Az elévülésről szóló, 1989. évi (észak-írországi) rendelet 16. szakasza értelmében egyetlen ítélet alapján sem lehet végrehajtást kezdeményezni az ítélet végrehajthatóvá válásától számított hat év elteltével.

Elévülési idők - Általában a hatéves elévülési időt kell alkalmazni, ami alkalmazandó:

• a kártérítési kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 6. szakasza);
• az egymást követő jogalap nélküli birtoklás és a tulajdonjog megszűnése, valamint a jogalap nélkül birtokolt javak esetén irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 17. szakasza).

Az elévülési idő más típusú ügyekben eltérő. Például:

a személyi sérülésekkel kapcsolatos keresetek benyújtásának határideje három év (az elévülésről szóló 1989. évi észak-írországi rendelet 7. szakasza).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakasza az 1978. évi értelmező törvény 5. szakaszával és az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakasza az 1954. évi észak-írországi értelmező törvény 39. szakaszával együtt foglalkoznak a határidők kiszámítása szempontjából a legfelsőbb bíróság, illetve a megyei bíróság szabályzatának alkalmazásával és értelmezésével.

A szombaton és vasárnapon kívül Észak-Írországban a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

• újév napja: január 1.
• Szent Patrik napja: március 17.
• húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
• húsvétkedd: húsvét vasárnapját követő kedd
• május eleji munkaszüneti nap: május első hétfője
• tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
• júliusi munkaszüneti napok: július 12. és 13.
• nyári munkaszüneti nap: augusztus utolsó hétfője
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja vagy az újév napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, akkor a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap.

Ezenkívül minden bíróság karácsonykor és nagypénteken egy további napra zárva tart.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet – Ez több elévülési határidőt határoz meg az eljárás megindítására vonatkozóan, valamint más olyan határidőket, amelyeken belül például az ítélet végrehajtható, és a feleknek egyéb eljárási cselekményt kell végrehajtaniuk. Ezekkel kapcsolatos további információt a fenti 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A külföldi elévülési időkről szóló 1985. év észak-írországi rendelet – Ez előírja, hogy az eljárási cselekmények megtételére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos valamennyi törvényt anyagi jogi és nem eljárási kérdésként kell kezelni azokban az esetekben, amelyek külföldi jogot vagy külföldi bíróságok határozatát érintik. Ez vonatkozik mind a választottbírósági eljárásra, mind pedig az észak-írországi bíróságok bírósági eljárásaira azokban az esetekben, amikor egy másik ország törvényeit kell figyelembe venni.

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat és az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat – Ezek az észak-írországi polgári bíróságok eljárási szabályait tartalmazzák, és határidőket írnak elő a különböző eljárási cselekményekre vonatkozóan.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A keresettel szembeni ellenkérelem benyújtására szolgáló időtartam általában a kereset kézbesítésének napjától kezdődik – lásd a fenti 1. kérdésre adott választ. Az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet értelmében a határidő kezdő napja általában az adott esemény napja, például az ítélet végrehajtására szolgáló hatéves elévülési idő kezdő napja az a nap, amikor az ítélet végrehajthatóvá vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Igen – ha az eljárási iratot postai úton vagy levélszekrénybe helyezve kézbesítik, akkor azt az ezt követő hetedik napon (a hétvégét is beleértve) kézbesítettnek kell tekinteni (az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 10. szakaszának 1. pontja), illetve ha vasárnap postázzák, a postázást követő nyolcadik napon, hétfőn kell kézbesítettnek tekinteni. Hasonlóképpen, ha az ügyvéd a polgári keresetet elsőbbségi postai küldeményként kézbesíti, akkor azt a feladást követő hetedik munkanapon kell kézbesíteni tekinteni (a postázást napját nem beleszámítva), de a felsőbíróság eljárási szabályzatától eltérően a hét napos időszakba nem kell beleszámítani a szombatot, a vasárnapot és a munkaszüneti napokat (az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 19A. pontja).

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja alkalmazandó a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekmény végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban meghatározott határidőre. Ha valamely eljárási cselekményt egy meghatározott napot követően vagy attól kezdődően kell végrehajtani, ez az időtartam általában közvetlenül az adott napot követő napon kezdődik. Ha valamely eljárási cselekményt egy meghatározott napot megelőző vagy követő meghatározott számú teljes nap alatt kell végrehajtani, akkor e napoknak az eljárási cselekmény végrehajtásának napja és e nap közé kell esniük.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 17. pontja a szabályzat által meghatározott határidőkre vonatkozik. Ha egy adott esemény időszakában vagy az annak megtörténtét követően meghatározott időtartamon belül kell valamely eljárási cselekményt végrehajtani, ez az időtartam az esemény megtörténte napjának végén kezdődik, kivéve ha kifejezetten az adott napra is vonatkozik.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha a szóban forgó időszak 7 napos vagy annál rövidebb időszak, és a szombatot, a vasárnapot vagy a munkaszüneti napot, a karácsonyt vagy a nagypénteket is magában foglalja, ezt a napot nem kell beleszámítani. A 3. szakasz 3. pontja előírja, hogy ha a bíróság másként nem rendelkezik, a hosszú, pl. nyári szabadság időtartamát nem kell beszámítani a szabályzatban vagy a kézbesítésre, a beadványok benyújtására vagy a kérelem módosítására vonatkozó bármely végzésben vagy utasításban előírt időtartam kiszámításánál. A 3. szakasz 4. pontja előírja, hogy ha a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekménynek a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) hivatalában történő végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban előírt határidő azon a napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, és ezen okból ezt a cselekményt ezen a napon nem lehet végrehajtani, az eljárási cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha azt a következő napon hajtják végre, amikor a hivatal nyitva van.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzat 43. szakaszának 17. pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben a szabályzat előírja, hogy valamely eljárási cselekményt három napon belül el kell elvégezni, abba nem kell beleszámítani a szombatot, a vasárnapot vagy más olyan napot, amelyen a hivatal zárva tart. Amennyiben a valamely eljárási cselekmény végrehajtására előírt határidő szombaton, vasárnap vagy más olyan napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, az eljárási cselekményt másnap kell végrehajtani, amikor a hivatal nyitva tart. Ez utóbbi rendelkezés kiterjed a végzésben előírt határidőkre is.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 1. pontja előírja, hogy az 1978. évi értelmezési törvény 5. szakaszának sérelme nélkül a szabályzat alkalmazásában a „hónap” szó, ha valamely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban szerepel, naptári hónapot jelent, kivéve ha a szövegkörnyezetből más következik.

Ha valamely időszakot években fejeznek ki, bár nincs kifejezett szabály, analógia útján, ha „évet” használnak valamely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban, akkor az naptári évet jelent.

A megyei bírósági eljárásokkal kapcsolatban az 1954. évi (észak-írországi) értelmezési törvény 39. szakasza alkalmazandó, és előírja, hogy az „év” 12 (naptári) hónapot, a „hónap” pedig egy naptári hónapot jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha valamely eljárási cselekményt valamely meghatározott napot megelőző meghatározott időtartamon belül kell elvégezni, akkor a határidő közvetlenül az e napot megelőző napon jár le.

Az 1981. évi észak-írországi megyei bírósági szabályzatban az 1954. évi (észak-írországi) értelmezési törvény 39. szakasza értelmében az egy adott napon végződő vagy egy adott napra vonatkozóan számított időtartam magában foglalja ezt a napot is.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Az 1980. évi észak-írországi bírósági szabályzat 3. szakaszának 2. pontja előírja, hogy ha a szóban forgó időszak 7 napos vagy annál rövidebb időszak, és a szombatot, a vasárnapot vagy a munkaszüneti napot, a karácsonyt vagy a nagypénteket magában foglalja, azt a napot ki kell zárni. A 3. szakasz 3. pontja előírja, hogy ha a bíróság másként nem rendelkezik, a hosszú, pl. nyári szabadság időtartamát nem kell beszámítani a szabályzatban vagy a kézbesítésre, a beadványok benyújtására vagy a kérelem módosítására vonatkozó bármely végzésben vagy utasításban előírt időtartam kiszámításánál. A 3. szakasz 4. pontja előírja, hogy ha a szabályzatban vagy a valamely eljárási cselekménynek a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) hivatalában történő végrehajtására vonatkozó ítéletben, végzésben vagy utasításban előírt határidő azon a napon jár le, amikor a hivatal zárva tart, és ezen okból ezt a cselekményt ezen a napon nem lehet végrehajtani, az eljárási cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha azt a következő napon hajtják végre, amikor a hivatal nyitva van.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

-

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A High Court (felsőbíróság) határozatával szembeni fellebbezés benyújtásának határideje általában hat hét, a county court (megyei bíróság) határozatával szembeni fellebbezés benyújtásának határideje pedig 21 nap. Valamely testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje 21 nap, ha az alapszabály erre lehetőséget ad, kivéve ha a szóban forgó alapszabály másként rendelkezik.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a felperes szerint kivételes okok állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a keresetét, anélkül, hogy az alperes részére bármely iratot kézbesítenének, azaz „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélkül”. Ha a bíróság „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélküli” végzést hoz, a felperest kötelezik a bíróság előtti megjelenésre. Az alperes jelen lehet ezen a találkozón, és ily módon a bíróság meghallgathatja mindkét felet azt megelőzően, hogy az újabb végzés meghozataláról döntene.

Az időtartam meghosszabbításának további lehetőségeiről az 1989. évi észak-írországi elévülési rendelet IV. része rendelkezik. Például azokban az esetekben meghosszabbítható az elévülési idő, amikor a felperes fogyatékkal él (az 1980. évi elévülési törvény 48. szakasza).

Ha a szabályzat vagy a bíróság másként nem rendelkezik, a jogszabály vagy a bíróság által az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott határidő a felek írásbeli megállapodása alapján módosítható. Ezenkívül a bírák hatáskörrel rendelkeznek a határidők megváltoztatására vonatkozóan.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem. A peres fél nem veszti el az ilyen külföldi szabályozásból eredő kedvezményt.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, vagy nem ismeri el a követelést az előírt határidőben, a felperes kérelmet nyújthat be a mulasztási ítélet meghozatala iránt. Mindazonáltal az alperesnek továbbra is lehetősége van arra, hogy a határozattal szemben fellebbezést nyújtson be, vagy a bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet.

Egyéb ügykezeléssel kapcsolatos szankciók is rendelkezésre állnak. Például, ha valamelyik félnek meghatározott időn belül be kell nyújtania valamely iratot, például szakértői véleményt, és elmulasztja azt, a bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a véleményt.

A bíróság olyan szankciókat is igénybe vesz, mint a figyelmen kívül hagyás.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztó felek bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a határidő meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával mulasztási ítéletet hoztak, fellebbezést nyújthatnak be, vagy kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) ügyeiben, ahol a kézbesítés Európán belül és Európán túl (vagy kívül) történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 21 nap. Bizonyos esetekben, amikor a kézbesítést nem érintik az e szabályokban előírt módsok, a határidő 42 nap.

A Sheriff Court (körzeti bíróság) ügyeiben, ahol a kézbesítés Európán belül történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 21 nap. Valamennyi ügyben, ahol a kézbesítés Európán kívül történik, a határidő a kézbesítés napjától számított 42 nap.

További információ a következő oldalon található:

• Rules of the Court of Session (a legfelsőbb polgári bíróság szabályai)
• Ordinary Cause Rules of the Sheriff Courts (a körzeti bíróságok rendes eljárásra vonatkozó szabályai) (helyi bíróságok)

Külön szabályok vannak a legfeljebb 5000 fontot elérő pénzösszegek visszafizetésére irányuló egyszerű és gyorsított eljárások tekintetében.

Jogvesztő vagy elévülési határidők

A skót törvényekben a bírósági kereset benyújtásának határidejét az elévülés és a jogvesztés jogi fogalmai határozzák meg. Az elévülés egy olyan eljárási szabály – védelem –, amelynek alapján bizonyos jogok és kötelezettségek (miközben fennállnak) jogilag végrehajthatatlanná válnak egy meghatározott idő lejárta után. A jogvesztés egy olyan anyagi jogi szabály, amely úgy működik, hogy egy adott személy jogát vagy kötelezettségét meghatározott idő elteltével megszünteti.

A hatályos szabályozást az elévülésről és jogvesztésről szóló 1973. évi (módosított) (skót) törvény tartalmazza.

Az elévülésre vonatkozó rendelkezések a szerződéses jogok és kötelezettségek megszűnése keretében kerülnek megállapításra. A határidők a kötelezettség jellegétől függően változnak.

A törvény elévülési határidőt ír elő a kártérítéssel, személyi sérülésekkel, rágalmazással és a termékfelelősséggel kapcsolatos hibákkal összefüggő keresetek esetében. Az elévülési idő a sérelemről való tudomásszerzéstől számított három év, bár a bíróságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy engedélyezzék a kereset elbírálásának folytatását ezen időtartam letelte után, ha úgy vélik, hogy méltányos így eljárni.

Különböző elévülési határidőket állapítottak meg több más törvényben, például a (személyek vagy áruk) légi, közúti, tengeri és vasúti fuvarozásával kapcsolatos keresetek benyújtásának korlátozásával kapcsolatban.

A tényre vonatkozóan, hogy valamely konkrét kereset benyújtására különös határidők vonatkoznak-e, ügyvédtől vagy a Citizens Advice Bureau-tól (állampolgárokat segítő tanácsadó testület) kérhető tanács.

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A szombaton és vasárnapon kívül Skóciában a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

• újév napja: január 1.
• újévi ünnep: január 2.
• nagypéntek: húsvét előtti péntek
• május eleji munkaszüneti nap: május első hétfője
• tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
• nyári munkaszüneti nap: augusztus első hétfője
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja vagy az újév napja és január 2-a hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap.

Az összes dátumot a banki és pénzügyi ügyletekről szóló, 1971. évi törvény 1. melléklete írja elő, kivéve a tavaszi munkaszüneti napot és karácsony másnapját, amelyre a királyi kiáltvány hivatkozik.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Elévülés és jogvesztés

Az elévülésről és jogvesztésről szóló 1973. évi (módosított) (skót) törvény tartalmaz részletes rendelkezéseket az 1. kérdésre adott válaszban leírtak szerinti különböző elévülési és jogvesztő határidők kiszámítására vonatkozóan.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A kezdő napot a kézbesítés napja határozza meg.  Postai kézbesítés esetén a kézbesítés napja a hivatalos irat/idézés postai feladását követő nap.  Olyan idézés esetében, ahol a határidő lejáratának napja hétvégére, munkaszüneti napra, illetve bírósági szünnapra esik, a lejárat dátuma ténylegesen meghosszabbodik a következő munkanapra.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

A kezdő nap mindig a kézbesítés teljesítésének napja, függetlenül a kézbesítés módjától.  A kézbesítés teljesítésének napjával kapcsolatos részletek tekintetében lásd a 4. kérdésre adott választ.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Az eljárási cselekmény végrehajtásának napja.  A kézbesítés teljesítését követő első nap az első nap, amelyet a határidő visszaszámlálásakor figyelembe vesznek (a 4. kérdésben az ünnepnapokra vonatkozóan ismertetett részletes rendelkezésekre is figyelemmel).

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Naptári napok (de lásd az ünnepnapokra, stb. vonatkozóan a 4. kérdést is).  Bár a határidők nem járhatnak le munkaszüneti napokon, a határidő visszaszámlálásakor valamennyi munkaszüneti napot be kell számítani.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Amikor a bírósági iratokban a „hónap” kifejezés szerepel, ez naptári hónapot jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

A határidők a korábbi kérdésekben vázolt elvek szerint járnak le, azaz a határidőtől függően az utolsó napon, szem előtt tartva, hogy a visszaszámlálás a kézbesítés napját követő napon kezdődik.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Igen. Lásd a 4. kérdésre adott választ.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

A kézbesítésről való értesítés határidejét a bíróság meghosszabbíthatja, amikor az ügyben indokolt, ha meggyőződik arról, hogy erre szükség van.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) előtti eljárásban az alperesnek a jogerős határozatról való értesítéstől számított 14 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a határozat ellen, és erről a szándékáról értesítse a bíróságot.

A Sheriff Court (körzeti bíróság) egyes határozatai elleni fellebbezés benyújtásának határideje 2016. január 1-jétől 14 napról 28 napra nőtt.  Ezeket a fellebbezéseket most közvetlenül a Sheriff Appeal Courthoz (körzeti fellebbviteli bíróság) kell benyújtani.

A gyorsított és egyszerű eljárásban a fellebbezést továbbra is a Sheriff Courthoz (körzeti bíróság) kell benyújtani, és a fellebbezési határidő 14 nap marad.

Meg kell jegyezni, hogy ha az eljárási szabályokban foglaltakon kívül valamely jogszabály bizonyos típusú fellebbezések, pl. törvényben előírt fellebbezések esetében fellebbezési határidőkről rendelkezik, akkor ezt a határidőt kell alkalmazni.

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Csak kivételes körülmények között. A határidő lerövidítése esetén a minimális határidő 48 óra. Csak abban az esetben lehet teljes mértékben eltekinteni az alperes előzetes értesítésének követelményétől, ha gyermek jólétével kapcsolatos ügyekben ideiglenes határozatot hoznak. Ilyen esetekben természetesen később tárgyalás tűzhető ki, hogy minden fél számára biztosított legyen a megfelelő eljárás.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, a bíróság a felperes kérésére távollétében ítéletet hozhat. Természetesen az alperes ezzel szemben fellebbezést nyújthat be, amint azt a 12. kérdésre adott válasz felvázolja.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

Az alperes kérheti a bíróságtól a határidő meghosszabbítását. Ha az ítéletet már (távollétében) meghozták, az alperes a bírósághoz fordulhat a visszavonás érdekében az alkalmazandó bírósági szabályokra figyelemmel.

1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?

A határidők fő típusai a következők:

A keresetre adott válasz benyújtásának határideje – A keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolásának kézhezvételekor az alperesnek 14 napja van arra, hogy válaszoljon a keresetre, vagy kézbesítési igazolást nyújtson be. A kézbesítési igazolás benyújtásakor az alperesnek további 14 napja van az ellenkérelem előkészítésére. Ez azt jelenti, hogy az alperesnek 28 napja van a kereset megválaszolására, de ha a kézbesítési igazolást a kereset kézhezvételét követő napon nyújtja be, az alperesnek csak 15 napja van az ellenkérelem benyújtására.

Az ítélet végrehajtására vonatkozó határidő – Az elévülésről szóló, 1960. évi törvény 4. szakaszának (4) bekezdése értelmében egyetlen ítélet alapján sem lehet végrehajtást kezdeményezni az ítélet végrehajthatóvá válásától számított tizenkét év elteltével.

Elévülési idők – Általában a hatéves elévülési időt kell alkalmazni, ami alkalmazandó:

• a kártérítési kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakasza (1) bekezdésének a) pontja)
• az egymást követő jogalap nélküli birtoklás és a tulajdonjog megszűnése, valamint a jogalap nélkül birtokolt javak esetén irányadó határidőre (az elévülésről szóló, 1960. évi törvény 11. szakasza)
• a törvény alapján behajtható összegek iránti kereset benyújtására irányadó határidőre (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakasza (1) bekezdésének d) pontja)

Az elévülési idő más típusú ügyekben eltérő. Például:

• a hitelesített biztosítéki szerződésekre vonatkozó keresetek benyújtásának határideje 12 év (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakaszának (3) bekezdése) – például a hitelesített biztosítéki szerződésen alapuló adósságok, mint a jelzálogkölcsönök esetén.
• a személyi sérülésekkel kapcsolatos keresetek benyújtásának határideje három év (az elévülésről szóló 1960. évi törvény 4. szakaszának (1) bekezdése).

2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája

A polgári perrendtartásról szóló törvény 2.8–2.10. része foglalkozik a határidők kiszámítását illetően a szabályok alkalmazásával és értelmezésével.

A szombaton és vasárnapon kívül Gibraltáron a munkaszüneti napok a következő munkaszüneti napokat jelentik:

• újév napja: január 1.
• nagypéntek: húsvét előtti péntek
• húsvéthétfő: húsvét vasárnapját követő hétfő
• munkások emléknapja: április 28.
• május ünnepe                                                május 1.
• tavaszi munkaszüneti nap: május utolsó hétfője
• a királynő születésnapja: június 2. vagy 3. hétfője
• nyári munkaszüneti nap: augusztus utolsó hétfője
• a nemzet napja: szeptember 10.
• karácsony napja: december 25.
• karácsony másnapja: december 26.

Ha karácsony napja, másnapja, az újév napja vagy a nemzet napja hétvégére esik, a következő munkanap munkaszüneti nappá válik. Például, ha december 25. és 26. szombat, illetve vasárnap, akkor a következő hétfő és kedd munkaszüneti nap. Emellett a bíróságok a karácsony és újév közötti időszakban is zárva tarthatnak.

3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?

Az 1960. évi elévülési törvény Ez több elévülési határidőt határoz meg az eljárás megindítására vonatkozóan, valamint más olyan határidőket, amelyeken belül például az ítélet végrehajtható, és a feleknek egyéb eljárási cselekményt kell végezniük. Ezekkel kapcsolatos további információt a fenti 1. kérdésre adott válasz tartalmaz.

A polgári perrendtartásról szóló törvény Ezek az angliai és walesi polgári bíróságok eljárási szabályait jelentik (amelyek alkalmazandók Gibraltáron), és tartalmazzák a különböző eljárási cselekményekre vonatkozó határidőket.

4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?

A határidő kezdő napja általában az adott esemény napja. Például a keresetre adott válasz benyújtására vonatkozó 14 napos időtartam kezdő napja a keresetlevél vagy a kereset külön kézbesített indokolása kézhezvételének napja (a kézbesítési vélelem szabályainak betartásával – lásd alább). Ezenkívül az ítélet végrehajtására vonatkozó tizenkét éves időtartam kezdő napja az a nap, amikor az ítélet végrehajthatóvá vált.

5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?

Az iratok átadására használt kézbesítés szokásos módja a személyes kézbesítés. Ha a kézbesítésre ajánlott postai küldeményként kerül sor, az értelmezésről és az általános rendelkezésekről szóló törvény 8. szakasza előírja, hogy az iratot akkor tekintik kézbesítettnek, amikor „a levelet a szokásos postai úton kézbesítették”.

További információk a nem személyes kézbesítés egyéb módszereinek, pl. iratcsere, az irat eljuttatása az engedélyezett címre és az irat e címen hagyása, fax vagy más elektronikus módszerek, vélelmezett kézbesítési időpontjára vonatkozóan a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

Ha egy iratot személyesen kézbesítenek, akkor azt a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha azt munkanapon 17.00 óra után, vagy szombaton, vasárnap vagy munkaszüneti napon bármikor kézbesítik.

6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?

Ahol az időtartamot a napok számában fejezik ki, azt teljes napként kell számolni. A „teljes napok” számának kiszámításakor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az időtartam elkezdődik, és ha az időtartam végét valamely eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor nem veszik figyelembe azt a napot, amelyen az esemény bekövetkezik. Példák ezen napok számítására a polgári perrendtartásról szóló törvény 2. részében találhatók.

7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amely határidőt állapít meg valamely cselekmény végrehajtására, a teljesítés utolsó napját, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni; ami tartalmazza azt az időpontot, amikorra ezt a cselekményt el kell végezni. Ha bármely iratban a nap szerepel, ameddig a cselekményt el kell végezni, a napot, amennyiben lehetséges, naptári napként kell megadni.

Ha például egy iratot április 4-én kézbesítettek, és az adott személynek arra a kézbesítéstől számított 14 napon belül kell válaszolnia, ez azt jelenti, hogy a válaszát április 18. Előtt kell meg adnia.

Mindazonáltal ha a megadott időszak kevesebb, mint 5 nap, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti napok nem számítanak bele.

8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?

Ha a bíróság olyan határozatot, végzést hoz vagy utasítást ad, amelyben a „hónap” szerepel, ez naptári hónapot jelent.

Ha egy időszakot években fejeznek ki, bár nincs kifejezett szabály, analógia útján a polgári perrendtartásról szóló törvény 2.10. részét kell alkalmazni. Ha tehát „évet” adnak meg bármely ítéletben, végzésben, utasításban vagy más iratban, akkor az naptári évet jelent.

9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?

Ha az időszak végét egy eseményre hivatkozással határozzák meg, akkor abba az esemény bekövetkezésének napja nem számít bele. Lásd a fenti 6. pontra adott választ is.

10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?

Amikor a polgári perrendtartás, a gyakorlati útmutató, a bírósági hivatalban végrehajtandó eljárási cselekmény teljesítésére vonatkozó bármely ítélet vagy bírósági végzés által meghatározott időtartam azon a napon ér véget, amikor a hivatal zárva tart, akkor ezt a cselekményt időben végrehajtottnak kell tekinteni, ha arra másnap kerül sor. amikor a bírósági hivatal nyitva van. Ez a szabály mindig érvényes, ha van lejárati idő.

11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?

Amennyiben a keresetlevelet a joghatósági területen kívül kézbesítik, külön szabályok alkalmazandók. Például, ha a kézbesítés valamely uniós tagállamba vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. évi Hágai Egyezmény valamely szerződő államába történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 21. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolása kézbesítésétől számított 21. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolása kézbesítésétől számított 35. nap. Ha a kézbesítés a Hágai Egyezmény valamely szerződő államának más területére történik, az igazolás benyújtásának határideje a keresetlevél vagy a kereset indokolása kézbesítésének napjától számított 31. nap. Az ellenkérelem benyújtásának határideje a kereset indokolása kézbesítésétől számított 31. nap, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújt be, a kereset indokolása kézbesítésétől számított 45. nap. További részletek a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. részében találhatók.

Ha a kézbesítés bármely más országba történik, a kézbesítési igazolás vagy az ellenkérelem benyújtásának határideje a polgári perrendtartásról szóló törvény 6B gyakorlati útmutatójában szereplő táblázatban felsorolt, a kereset indoklásának kézbesítésétől számított napok száma, vagy ha az alperes kézbesítési igazolást nyújtott be, a táblázatban felsorolt napok száma és a kereset indokolásának kézbesítésétől számított további 14 nap.

12 Melyek a fellebbezési határidők?

Az ítéletek elleni fellebbezés határideje 14 nap. Valamely testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje 3 hónap, ha az alapszabály erre lehetőséget ad, kivéve ha a szóban forgó alapszabály másként rendelkezik (jóllehet az ilyen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet minden esetben haladéktalanul be kell nyújtani).

13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?

Ha a felperes szerint kivételes okok állnak fenn, kérheti a bíróságtól, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a keresetét, anélkül, hogy az alperes részére bármely iratot kézbesítenének, azaz „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélkül”. Ha a bíróság „ex parte” vagy „előzetes értesítés nélküli” végzést hoz, a felperest kötelezik a bíróság előtti megjelenésre. Az alperes jelen lehet ezen a találkozón, és ily módon a bíróság meghallgathatja mindkét felet azt megelőzően, hogy az újabb végzés meghozataláról döntene.

Az időtartam meghosszabbításának további lehetőségeiről az 1960. évi elévülési törvény rendelkezik. Például azokban az esetekben meghosszabbítható az elévülési idő, amikor a felperes fogyatékkal él (az elévülési törvény 28. szakasza).

Ha a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy a gyakorlati útmutató, illetve a bíróság másként nem rendelkezik, a jogszabály vagy a bíróság által az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott határidő a felek írásbeli megállapodása alapján módosítható. Ezenkívül a bírák kiterjedt ügykezelési hatáskörrel rendelkeznek a határidők megváltoztatására vonatkozóan.

14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?

Nem. A fél nem veszti el ezt a lehetőséget.

15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?

Ha az alperes nem nyújt be ellenkérelmet, vagy nem ismeri el a követelést az előírt határidőben, a felperes kérelmet nyújthat be a mulasztási ítélet meghozatala iránt. Mindazonáltal az alperes kérheti a bíróságtól az ítélet hatályon kívül helyezését.

Egyéb ügykezeléssel kapcsolatos szankciók is rendelkezésre állnak. Például, ha valamelyik félnek meghatározott időn belül be kell nyújtania valamely iratot, például szakértői véleményt, és elmulasztja azt, a bíróság elfogadhatatlannak nyilváníthatja a véleményt.

A bíróság olyan szankciókat is igénybe vesz, mint a figyelmen kívül hagyás.

16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?

A mulasztó felek a bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a határidők meghosszabbítását. Ha a határidő lejártával mulasztási ítéletet hoztak, kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését.