Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

Iratkézbesítés

Az ítélkezési gyakorlat értelmezésében az „iratkézbesítés” az a bíróság által eszközölt eljárási lépés, amellyel a bírósági eljárás menetéről értesítik az eljárás feleit, vagy azt a harmadik felet, akinek együttműködésére az adott bírósági eljárásban szükség van. A bírósági eljárások megfelelő lefolytatásának és befejezésének lényeges előfeltétele a felek teljes körű és hatékony tájékoztatása az eljárás menetéről – a bíróság csak akkor járhat el és hozhat határozatot, ha a felek megkaptak minden olyan iratot, amelyek átvétele és ismerete előfeltételét képezi az eljárás következő lépésének, a jogorvoslati kérelemnek, az eljárási óvintézkedéseknek vagy védelemnek, valamint olyan más cselekményeknek, amelyek csak a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül elfogadhatók. Az ügy jogerős lezárásának és a bírósági ítélet végrehajthatóságának különösen a bíróság érdemi határozatának kézbesítése a lényeges előfeltétele. Ki kell emelni, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvről szóló 160/2015. sz. törvény (Civilný sporový poriadok) 105. és azt követő cikke csak a (bírósági) iratok kézbesítésének eljárási szempontjait szabályozza. Az anyagi jogi aktusok, például egy irat formájú szándéknyilatkozat kézbesítését a polgári törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény (Občiansky zákonník) 45. cikke szabályozza. Lényeges különbség van az anyagi és az eljárási szabályok szerinti kézbesítés között, különösen a kézbesítés hatályosulása, a kézbesítési folyamat befejezése és a jogkövetkezmények beállása tekintetében.

Az iratkézbesítésre vonatkozó különös szabályok

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvben az iratkézbesítésre vonatkozó különös szabályokkal a jogalkotó megkísérli fenntartani a fegyveregyenlőség elvét és a kontradiktórius rendszert a bírósági eljárásokban. A bírósági eljárásokban senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és mindegyik felet egyenlő mértékben kell tájékoztatni a bírósági eljárás menetéről. A feleknek lehetőséget kell biztosítani a szükséges együttműködésre az eljárásban, valamint arra, hogy megismerjék a másik fél nyilatkozatait és bizonyítékait, a bíróság eljárással kapcsolatos eljárási cselekményeit és az ügy érdemét. A fegyveregyenlőség elve és a kontradiktórius rendszer az eljárásokban Szlovákiában alkotmányos jogként elismert tisztességes tárgyaláshoz való jog alapvető és meghatározó elve (az Alkotmány, Ústava Slovenskej republiky, 46–48. cikke), amely az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkén alapul.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Általánosságban elmondható, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvvel összhangban végzett valamennyi kézbesítés hivatalos kézbesítésnek tekinthető, azaz:

• elektronikus postafiókba történő kézbesítés (előnyben részesített),
• elektronikus címre (e-mail) történő kézbesítés (csak a fél kérésére),
• személyes kézbesítés kézbesítést végző szervezet (postai szolgáltató, peres kézbesítő) által vagy a személyes kézbesítéstől eltérő más kézbesítés,
• nyilvános hirdetmény formájában történő kézbesítés,
• más kézbesítést végző szervezet (a rendőrség megfelelő részlege, a helyi rendőrség, a bírósági végrehajtó, a börtön- és bírósági őrszolgálat [Zbor väzenskej a justičnej stráže], egy intézményi vagy védelmi ellátást nyújtó intézmény, a Külügyi és Európai Ügyek Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium) által nyújtott különleges kézbesítési forma.

Szűkebb értelemben a hivatalos kézbesítés kizárólag a bírósági küldemény személyes kézbesítését jelenti. A bíróságok a jogszabály szerint személyes kézbesítést nem igénylő iratok esetében a rendes kézbesítési eljárást alkalmazzák.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv különböző rendelkezései határozzák meg, hogy mely iratokat kell személyesen kézbesíteni. Ezenfelül személyes kézbesítésre kerül sor azokban az esetekben is, amikor a bíróság az ügy körülményei alapján személyes kézbesítést rendel el (a bíróságok általában például az eljárás biztonsága miatt szükséges tárgyalásra való idézés esetében alkalmaznak személyes kézbesítést). Azt a tényt, hogy a jogszabály különböző iratok esetében e kivételes kézbesítést írja elő, ezen iratok fontossága, valamint annak szükségessége igazolja, hogy a félnek megismerje azok tartalmát, ez pedig biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jog gyakorlását.

A 160/2015. sz. törvény – a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (CSP) a következő iratok személyes kézbesítését írja elő:

• a végzés, amelyben a bíróság lehetővé teszi a kereset módosítását, ha felek nem képviseltették magukat azon a tárgyaláson, amelyen módosították a keresetet (a CSP 142. cikkének (2) bekezdése),
• mellékletekkel rendelkező keresetlevelek, ha a bíróság nem utasította el a keresetet, vagy nem döntött az eljárás megszüntetéséről (a CSP 167. cikkének (1) bekezdése),
• az ellenkérelem, ha az alperes nem ismerte el teljes egészében az érvényesített követelést (a CSP 167. cikkének (3) bekezdése),
• a felperes által a 167. cikk (3) bekezdése alapján az ellenkérelemre adott válaszként benyújtott nyilatkozat (a CSP 167. cikkének (4) bekezdése),
• előzetes meghallgatásra történő idézés (a CSP 169. cikkének (2) bekezdése),
• ítélet (a CSP 223. cikkének (1) bekezdése),
• fizetési meghagyás a keresettel együtt (a CSP 266. cikkének (1) bekezdése),
• az alperesnek a fizetési meghagyással szembeni kifogásai, amelyeket a felperesnek kézbesítenek (a CSP 267. cikkének (5) bekezdése),
• a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 273. cikkének c) pontja szerinti végzés, amely a következőket írja elő: a keresetre meghatározott időn belül írásbeli nyilatkozatot kell tenni, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fél védekezésének legfontosabb tényeit, csatolni kell a hivatkozott iratokat, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 273. cikkének a) pontja értelmében meg kell jelölni az ezen állításokat alátámasztó bizonyítékokat.

A 161/2015. sz. törvény – a nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv (Civilný mimosporový poriadok) (CMP) a következő iratok személyes kézbesítését írja elő:

• azok az eljárást megindító végzések, amelyeket akkor kézbesítenek a feleknek, ha az eljárást a bíróság hivatalból indította (a CMP 27. cikke),
• az eljárás megindítására irányuló módosított indítványok, ha a felek nem voltak jelen azon a tárgyaláson, amelyen a módosításra sor került (a CMP 28. cikke),
• az ügy érdemében hozott végzések (a CMP 45. cikke),
• kiskorú elrablása vagy jogellenes visszatartása esetén a kiskorú visszavitelére irányuló eljárásokban hozott végzések, amelyek előírják, hogy a kérelmező szerint jogsértést elkövető személy nyújtson be írásbeli nyilatkozatot az ügyben (a 131. cikk (2) bekezdése),
• a hagyatéki eljárásban a vélhető örökösök részére kiadott, az öröklési jogaikról és az örökség visszautasításának a lehetőségéről szóló értesítések és tájékoztatás, ha a bíróság az értesítéseket és a tájékoztatást nem szóban – jegyzőkönyvben rögzítve – közölte (a CMP 189. cikkének (2) bekezdése),
• a 335. szakasz a) vagy b) pontja szerinti esetekben a közjegyzőnél letétbe helyezett dolognak valamely kötelezettség teljesítése érdekében történő kiadása iránti kérelemmel kapcsolatos értesítések a közjegyzőnél letétbe helyezett dolog kiadása ellen indított eljárásban, vagy ha a letéteményes kérte, hogy a letétbe helyezett dolgot adják ki neki vagy a kedvezményezettől eltérő valamely személynek (a CMP 340. cikke),
• az elbirtoklás megerősítésre irányuló eljárás során a kifogások benyújtására felhívó értesítések, amelyeket annak a személynek küldenek meg, aki az eljárás megindításának időpontjában az elbirtoklás megerősítésére irányuló eljárásban érintett ingatlan tekintetében tulajdonjoggal vagy egyéb dologi joggal rendelkező személyként szerepel a tulajdoni lapon (a CMP 359g. cikke).

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bíróság felelős a bírósági eljárás során a kézbesítésért. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv rendszertani értelmezése szerint az iratok kézbesítésének módjai sorrendben a következők:

1. a bíróság általi kézbesítés tárgyaláson vagy más eljárási cselekmény során;
2. egy elektronikus postafiókba a hatóságok elektronikus kormányzati formájáról és egyes törvények módosításáról szóló 305/2013. sz. törvény (e-kormányzati törvény) (zákon o e-Governmente) szerint (minden jogi személy számára kötelező az engedélyezett elektronikus postafiók megléte, míg a természetes személyek választhatják annak aktiválását);
3. a fél kérelmére elektronikus levélcímre történő kézbesítés, ha nincs előírva az iratok személyes kézbesítése;
4. kézbesítést végző szervezet révén történő kézbesítés:

• • általában postai szolgáltató vagy kézbesítést végző,
  • ha a bíróság szükségesnek tartja, a rendőrség megfelelő részlege, a bírósági végrehajtó vagy helyi rendőrség általi kézbesítést rendelhet el,
  • különleges esetekben a bíróság a következő kézbesítőkön keresztül kézbesíti az iratokat: a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata (kézbesítés szabadságvesztéssel járó büntetésüket töltő vagy őrizetbe vett természetes személyek részére), az intézményi és védelmi gondozást biztosító intézmény (kézbesítés az ilyen intézményekben elhelyezett természetes személyek részére), a külügy‐ és európai ügyi minisztérium (kézbesítés diplomáciai kiváltságokat és mentességet élvező természetes személyek vagy velük egy háztartásban élő, illetve olyan személyek részére, akiknek diplomáciai védelem alatt álló helyiségben kell iratokat kézbesíteni), illetve a védelmi minisztérium (kézbesítés hivatásos katonák részére, valamint egyéb módon nem kézbesíthető iratok kézbesítése);
  • külön eset a nyilvános hirdetmény útján történő kézbesítés a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvben (például ha a természetes személy címe nem ismert) vagy más jogszabályokban meghatározott esetekben (például a nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv 199. cikke).

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Ilyen esetekben a szlovák bíróságok mindig aktívan megpróbálják megállapítani a címzett aktuális hollétét, elsősorban a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartása (Register obyvateľov Slovenskej republiky) segítségével, amely elektronikus kapcsolatban áll a bíróságok információs rendszerével. A bíróság azonnal meg tudja állapítani az e nyilvántartásba bejegyzett állandó vagy ideiglenes lakóhelyet (amennyiben létezik). A Társadalombiztosítási Hivatal (Sociálna poisťovňa) jelenleg ugyancsak elektronikus úton működik együtt a szlovák bíróságokkal a bírósági nyilvántartáson keresztül, és a bíróságok bekérhetnek bizonyos, a Társadalombiztosítási Hivatal által nyilvántartott adatokat, különösen az eljárásban részt vevő felek Társadalombiztosítási Hivatalban bejegyzett címét, valamint a fél aktuális vagy korábbi munkáltatójának nevét (akin keresztül bizonyos esetekben megállapítható a címzett aktuális holléte). A bíróságot a törvény felhatalmazza arra is, hogy kérje az adóhivatal, az önkormányzat, a börtön stb. együttműködését.

Szlovákia 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentése elérhető az európai e-igazságügyi portál Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza című részében.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az a fentiekben szerepel, a bírósági nyilvántartáson keresztül a szlovák bíróságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásában szereplő adatokhoz. A bírósági eljárásokban részt vevő felek öt euró igazgatási díj ellenében kérhetnek adatokat a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásától (valamely személy hollétére vonatkozó igazolás vagy írásos értesítés kiállítása).

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Szlovákia biztosítja a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatást. A cím megállapítására irányuló megkereséseket a körzeti bírósághoz kell küldeni, mivel a nemzetközi magánjogról és eljárási szabályokról szóló 97/1963. sz. törvény 56. cikkének (3) bekezdése értelmében az ilyen megkeresések elbírálásáért az a területileg illetékes bíróság felelős, amelyhez a megkeresés érkezik. Ilyen esetekben a kérelmet fogadó bíróság a 4.1. pontban leírtakhoz hasonlóan jár el.

Szlovákia 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentése – amellyel Szlovákia a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a címek megadásában való segítségnyújtás lehetőségét választotta – elérhető az európai e-igazságügyi portál Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza című részében.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Amint az a 3. pontban kifejtésre került, a bíróságok előnybe részesítik a tárgyaláson vagy más eljárási cselekmény során történő személyes kézbesítést. A bíróságok a következők lehetőségeket is igénybe vehetik:

• az e-kormányzati törvény alapján elektronikus postafiókba történő kézbesítés,
• a fél kérelmére elektronikus levélcímre (e-mail) történő kézbesítés, ha nincs előírva az iratok személyes kézbesítése,
• a kézbesítést végző szervezet révén történő kézbesítés (postaszolgálat, kézbesítést végző; ha szükséges, a rendőrség megfelelő részlege, a bírósági végrehajtó vagy helyi rendőrség általi kézbesítés; különleges esetekben pedig a börtön- és bírósági őrszolgálat, egy intézményi vagy védelmi ellátást nyújtó intézmény, a Külügyi és Európai Ügyek Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium),
• a jogszabály meghatározza azokat az eseteket is, amikor a kézbesítésnek hirdetményi úton kell történnie (személyek meghatározatlan csoportjának a határozatról való értesítése érdekében).

A bíróság elsősorban az e-kormányzati törvény szerinti elektronikus postafiókba kézbesíti az iratokat, ha a címzett aktiválta ezt a postafiókot, és ha a kézbesítendő irat minősített elektronikus aláírással vagy egyéb szükséges alaki követelményekkel ellátott elektronikus dokumentum.

Azokban az esetekben, amikor az elektronikus úton történő kézbesítés az e-kormányzati törvény értelmében nem lehetséges, a bíróság kézbesítést végző szervezeteken keresztül kézbesíti az iratokat. Ilyen esetekben a bíróság az iratokat a megkereső hatóság által közölt címre kézbesíti. Ha a kézbesítés sikertelen, a bíróság akkor a következőképpen kézbesíti az iratokat:

1. természetes személy esetében a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásában szereplő címre, vagy külföldi állampolgár esetén a tartózkodási engedélyének megfelelő szlovákiai címére;
2. jogi személy esetében a jogi személynek a https://www.orsr.sk/ honlapon elérhető cégjegyzékben (Obchodný register) vagy más nyilvános nyilvántartásban (például a kereskedelmi engedélyezési nyilvántartásban, Živnostenský register) a jogi személy székhelyeként bejegyzett címre.

A közvetett kézbesítéstől eltérő alternatív módok

Azáltal, hogy a felek szigorú objektív felelősségét írja elő a közhiteles nyilvántartásokban szereplő adatokért, a polgári perrendtartás a 7. pontban említett közvetett kézbesítésen kívül nem rendelkezik más alternatív módszerekről.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A személyes kézbesítés kivételével (lásd a 2. pontot) a bíróság az iratokat elektronikus úton (e-mailben) is kézbesítheti, ha az eljárásban részt vevő fél ezt írásban kéri, és megadja e-mail-címét. Az irat akkor is kézbesítettnek minősül az elküldésétől számított harmadik napon, ha a címzett nem is olvasta azt.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Az e-kormányzati törvény alapján elektronikus postafiókba történő kézbesítés (minden jogi személy számára kötelező, hogy rendelkezzen engedélyezett elektronikus postafiókkal, míg a természetes személyek választhatják az elektronikus postafiók aktiválását).

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

Szlovákia 19. cikk (2) bekezdésének pontja szerinti bejelentése – amelynek értelmében Szlovákia nem engedélyezi az e-mail használatát olyan iratok kézbesítésére, amelyeket személyesen kell kézbesíteni – elérhető az európai e-igazságügyi portál Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza című részében.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv hatálya alá tartozik a papíralapú iratok közvetett kézbesítése, míg az e-kormányzati törvény az elektronikus postafiókokba történő kézbesítésre vonatkozik.

Az e-kormányzati törvény esetében nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett közvetett kézbesítésről (vélelem), mivel az elektronikus postafiók (jogi személyek esetében automatikus, illetve természetes személyek esetében választható) aktiválása azt jelenti, hogy a címzett címe nem lehet „ismeretlen”, valamint az sem fordulhat elő, hogy az „irat nem kézbesíthető”. Pusztán az elektronikus hivatalos üzenet (a bírósági e-mail) elhelyezése az elektronikus postafiókban a címzett rendelkezésére bocsátja azt. A hivatalos elektronikus levél (bírósági küldemények) elektronikus postafiókba érkezése azt jelenti, hogy az a címzett birtokába került. A hivatalos elektronikus levél az elektronikus postafiókba érkezését követő napon kézbesítettnek minősül. Ha azonban a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint személyesen kézbesítendő iratról van szó, akkor, ha azt a címzett nem veszi át a rendszerben (és ezért azt nem olvassa el), az a hivatalos elektronikus levél érkezését követő napon kezdődő 15 napos határidő végével minősül kézbesítettnek. Ez a mód nem vehető igénybe fizetési meghagyás kézbesítésekor, amely esetben tilos a közvetett kézbesítés (vélelem). A bíróságokról szóló 757/2004. sz. törvény 82l. cikkének (1) bekezdése értelmében azonban elektronikus postafiók regisztrációja esetén a személyesen kézbesített elektronikus hivatalos irat elektronikus átvételi elismervénye visszaigazolásának a letétbe helyezési határidő végéig történő elmulasztása, amennyiben az alternatív kézbesítés tilos, a kézbesített elektronikus hivatalos irat átvétele indokolatlan megtagadásának minősül. Ilyen esetekben az elektronikus hivatalos iratot a letéti határidő lejártát követő napon kézbesítettnek kell tekinteni.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerinti klasszikus kézbesítés esetében a közvetett kézbesítés (vélelem) alkalmazása a kézbesítés formájától függetlenül, azaz függetlenül attól, hogy rendes kézbesítésről vagy személyes kézbesítésről van-e szó, megegyezik. Ha a címzett címe szerepel a nyilvános nyilvántartásban (Lakosok Nyilvántartása természetes személyek esetében, illetve cégjegyzék jogi személyek esetében), és a levelet a bíróságra nem kézbesítettként küldik vissza, az a bíróságra való visszaküldése napján kézbesítettnek minősül. Ha a természetes személy címe nem szerepel a Lakosok Nyilvántartásában, a kézbesítésre a bíróság hirdetőtáblájára való kifüggesztés vagy weboldalon való közzététel útján kerül sor, a levél pedig ezen értesítés közzétételét követőn 15. napon minősül kézbesítettnek. A közvetett kézbesítés ezen módja nem alkalmazható fizetési meghagyás kézbesítésekor.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Lásd a 7.1. pontot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ez nem egy másik módszer, hanem egy postai szolgáltató cégen keresztül történő rendes kézbesítés – ha a postai szolgáltató alkalmazottja nem tudja elérni a címzettet a megadott címen, akkor külön írásbeli értesítést hagy a címzett postaládájában, amelyben tájékoztatja őt arról, hogy a levelet (akár ajánlott, akár személyes kézbesítésű küldemény) a postahivatalban helyezték el. A címzett vagy az átvételre jogosult személy meghatározott határidőn belül veheti át az iratokat, amely rendszerint 18 naptári nap. A címzett kérésére e határidő meghosszabbítható. Ha a levelet nem veszik át az átvételi határidőn belül, a levél kézbesíthetetlenné válik. A kézbesíthetetlen leveleket a postai szolgáltató visszaküldi a feladónak.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Amennyiben a címzett alapos indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek tekintik az iratot; a kézbesítést végzőnek tájékoztatnia kell erről a címzettet. Amennyiben a kézbesítés nem jogszerűen történik, a kézbesítésnek nincs joghatása.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Tértivevényes rendes kézbesítés kérése esetén a postahivatal (Slovenská pošta, a.s., hagyományos postai szolgáltató) csak akkor kézbesíti az iratokat, ha a címzett vagy (ha az iratokat nem lehet a címzettnek kézbesíteni) a jogosult átvevő az átvételkor igazolja személyazonosságát, lehetővé teszi a személyazonosító okmánya számának feljegyzését, és elismeri az átvételt. A természetes személynek címzett iratok átvételére jogosult személyek a címzett házastársa és a vele egy házban vagy lakásban élő, 15. életévüket betöltött személyek.

E személyek részére azonban nem teljesíthető a személyes kézbesítés.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Lásd a 7.3. pontot.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a 7.3. pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint ez a tértivevény, amely a bírósági iratok kézbesítésének bizonyítékaként közokirat. A tértivevényen szereplő adatok ellenkező bizonyításig igaznak minősülnek. A tértivevényen szereplő adatok pontosságát vitató (a kézbesítés jogszerűtlenségével érvelő) eljárásban részes félnek kell a bíróság előtt bizonyítania állítását. Amennyiben a bíróság tárgyaláson vagy eljárási cselekmény során kézbesíti az iratot, a tárgyalási jegyzőkönyvben feljegyzés készül erről.

Az e-kormányzati törvény vonatkozik az elektronikus tértivevényre, amely az irat (hivatalos levél) személyes kézbesítésének megerősítését jelenti – az átvevő köteles elektronikus tértivevény formájában megerősíteni a hivatalos elektronikus levél kézbesítését. A kézbesítés megerősítése előfeltétele annak, hogy a hivatalos elektronikus levél tartalma hozzáférhetővé váljon az átvevő elektronikus postafiókjában. Az elektronikus tértivevény tartalmazza a hivatalos levél kézbesítésének napját, óráját, percét és másodpercét. A „papíralapú” tértivevényhez hasonlóan az elektronikus tértivevényben foglalt adat ellenkező bizonyításáig helytállónak tekintendő, és hasonlóképpen, annak joghatásai megtámadhatók.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Lásd a 7.1. és 7.4. pontot azokra az esetekre vonatkozóan, amikor az irat címzettje nem kapja meg az iratot.

Amennyiben jogellenesen került sor a kézbesítésre, meg kell ismételni az irat kézbesítését: A szlovák jog nem ismeri az érvénytelen kézbesítés orvoslásának intézményét. A jogszerűtől eltérő módon kézbesített bírósági irat jogi szempontból nem hatályosul, és nem váltja ki a törvényben előírt joghatásokat.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Ez mindig az ügyben eljáró bíróság jogától függ. Ha az eljárás szlovák bíróságon folyik, és a bíróság a vizsgálat során úgy dönt, hogy a címzett részéről az iratok átvételének megtagadása nem volt indokolt, az iratokat úgy kell tekinteni, hogy azokat azon a napon kézbesítették, amikor azok átvételét megtagadták (lásd a 7.4. pontot). Az ilyen határozatok ellen nem lehet fellebbezni.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Szlovákia 15. cikk szerinti bejelentése elérhető az európai e-igazságügyi portál Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza című részében.