1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?
Az iratok kézbesítése törvényben szabályozott eljárás, amelynek során természetes és jogi személyek jogszabályban meghatározott célból tájékoztatást kapnak valamely jogi iratról.
A kézbesítést (notificazione) általában a bírósági végrehajtó végzi el az egyik fél vagy az igazságügyi hatóság kérésére, de azt ügyvéd is elvégezheti.
Ha a kézbesítendő irat elektronikus dokumentum, és a címzett nem rendelkezik hitelesített elektronikus levelezési címmel, a bírósági végrehajtó az irat olyan nyomtatott példányának elküldésével teljesíti a kézbesítést, amelyről kijelenti, hogy az megfelel az eredetinek, és az elektronikus dokumentumot a következő két évig megőrzi. Kérésre a bírósági végrehajtó az elektronikus úton kézbesített iratot a kézbesítés címzettje vagy annak képviselője által megadott e-mail-címre is elküldi, vagy a kézbesített irat egy példányát – a vonatkozó díjak megfizetése mellett – nem újraírható számítógépes adathordozón átadja az említett személyeknek (a polgári perrendtartás 137. cikke) (Codice di Procedura Civile).
Az egyszerű kézbesítést (comunicazione) a bírósági hivatalvezető (cancelliere) végzi azokban az esetekben, amikor a feleknek és az eljárásban részt vevő más személyeknek eljárási iratokat kell kézbesítenie (a polgári perrendtartás 136. cikke).
Az iratkézbesítés konkrétan azt jelenti, hogy az iratokat teljes egészében egy vagy több előre meghatározott címzettnek továbbítják azzal az általános céllal, hogy megismertessék velük azok tartalmát, mégpedig oly módon, hogy a jogalkotó által meghatározott személyek a jogalkotó által meghatározott módon eljuttatják a címzetthez az eredeti példány hiteles másolatát, és e személyek kiváltságos bizonyító erővel rendelkező nyilatkozattal igazolják e tevékenységet, az alkalmazott módszert és annak eredményét.
A kézbesítési eljárás folyamatára és eredményére vonatkozó szabályok strukturált rendszere ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy az ilyen tevékenység konkrét joghatások kiváltására szolgál. A kézbesítés megfelelő formájának tiszteletben tartása esetén a jogalkotó e kézbesítéshez különösen azt a megdönthetetlen vélelmet kapcsolja, hogy a címzett tudomással bír az iratról, függetlenül az irat tényleges ismeretétől, ami a kézbesítés elmaradása esetén nem vált ki ugyanolyan joghatásokat, mint az utóbbi, kivéve azokat az eseteket, amikor az irat célja megvalósult.
Ebben az értelemben tehát a kézbesítés megtörténte a jogbiztonság szempontjából a kézbesítés eredményességének szükséges és elégséges feltétele, amely konkrétabban azt jelenti, hogy a címzett jogi ismeretet (legale conoscenza) szerezzen a kézbesített iratról.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A kézbesítés általában olyan iratokra vonatkozik, amelyek tekintetében konkrét joghatások kiváltása céljából biztosítani kell a jogi ismeret megszerzését: a kézbesítést bizonyos jogok gyakorlása (pl. a meghatalmazás visszavonása, a követelés engedményezése, a teljesítésre való hivatalos felszólítás) vagy bírósági eljárások (pl. rendes, felszólalási vagy fellebbezési eljárással kapcsolatos idézés) vagy végrehajtási eljárások megindítása vagy folytatása érdekében kell elvégezni.
Az (EU) 2020/1784 rendelettel összefüggésben a hivatalos kézbesítés a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos összes olyan bírósági vagy bíróságon kívüli iratra vonatkozik, amelynek célja az irat jogi ismeretének joghatással való felruházása.
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá az adó-, vám- vagy közigazgatási tartalmú, illetve az államnak a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért vagy mulasztásokért vállalt felelősségét érintő iratok.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
Az irat kézbesítése a következő esetekben sikeres:
- bírósági végrehajtók (ufficiale giudiziario) végzik, a területi hatóságok pontos szabályaival (az 1959. december 15-i 1229. sz. köztársasági elnöki rendelet (Decreto del Presidente della RepubblicaDecreto del Presidente della Repubblica) 106. és 107. cikkével) összhangban. Az (EU) 2020/1784 rendelet 3. cikke alapján a bírósági végrehajtók az egyedüli olyan intézmények, amelyek hatáskörrel rendelkeznek más tagállamban vagy tagállamból kézbesítendő iratok átadására és átvételére.
- olyan ügyvéd végzi, aki megfelelő meghatalmazással és engedéllyel rendelkezik azon ügyvédi kamarai tanácstól (Ordine), amelynél bejegyezték, és aki az 1982. november 20‐i 890. sz. törvénnyel összhangban postai úton vagy hitelesített elektronikus levélben végezheti el a kézbesítést (a polgári perrendtartás 149a. cikke). Az igazságügyi hatóság vagy a törvény azonban elrendelheti, hogy a kézbesítést a bírósági végrehajtó személyesen végezze el.
4 Címkeresés
4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést
Olaszország esetében az átvevő hatóság a területileg illetékes bírósági végrehajtónak továbbítja a kézbesítésre vonatkozó kérelmet.
Ha a címzett nem található a kérelmező fél által megadott címen, a végrehajtó a következő lépéseket teszi meg:
- természetes személy esetében: megkérdezi a megadott címen lakókat vagy a szomszédokat, tájékoztatást kér a helyi népesség-nyilvántartó hivataltól (Anagrafe del Comune) (ha az iraton feltüntették a születési helyet és időt).
- jogi személy esetében: a bírósági végrehajtó visszaküldi az iratot a kérelmező félnek annak érdekében, hogy az kérelmezhesse az iratnak a címzett jogi képviselője részére történő kézbesítését. Ebben az esetben a jogi képviselő nevét és személyes lakhelyét fel kell tüntetni az iratban (a polgári perrendtartás 145. cikke).
Az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 33. cikk (1) bekezdése alapján a következőket kell megjegyezni.
Amennyiben nem ismert annak a személynek az olaszországi címe, akinek a bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kézbesíteni kell, Olaszország segítséget nyújt a cím meghatározásához azáltal, hogy a római fellebbviteli bíróságon (Corte di Appello di Roma) működő UNEP-et nevezi meg kijelölt hatóságként, amelyhez az áttevő intézmények azon személy címének meghatározásával kapcsolatos kéréseket intézhetik, akinek az iratot kézbesíteni kell. Az olasz hatóságok nem nyújtanak be saját kezdeményezésükre címekre vonatkozó információkérést a lakcímnyilvántartásokhoz vagy más adatbázisokhoz azokban az esetekben, amikor a kézbesítési megkeresésben megadott cím nem felel meg a valóságnak.
A római fellebbviteli bíróság kézbesítési, végrehajtási és nemfizetési értesítési hivatalainak (UNEP) elérhetőségei a következők:
Viale Giulio Cesare 52, 00192 Rome
Tel.: +39 06328367058-7059
Email: attiesteri.unep.ca.roma@giustizia.it
Hitelesített e-mail: attiesteri.unep.roma@giustiziacert.it
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
A címet a kérelmező hivatalnak vagy félnek kell megadnia, amely, illetve aki azt a rendelkezésére álló iratokból szerzi meg.
Az esetleges kereséseket illetően különbséget kell tenni a természetes és jogi személyek között.
A természetes személyek címét az illetékes helyi népesség-nyilvántartó hivataloktól lehet beszerezni – kezdve az utolsó lakhelyük szerinti település hivatalával –, amely általában válaszol a felek vagy ügyvédjeik indokolással ellátott kérelmére, és jelzi, hogy kell-e díjat fizetni (Rómában jelenleg 0,26 EUR-t kell fizetni igazolásonként), vagy szükséges-e bármi egyéb (általában bélyegzővel ellátott boríték a kérelmező válaszlevélhez szükséges címével ellátva).
A közelmúltban lehetővé tették, hogy az ügyvédi kamarába bejegyzett ügyvédek szakmai megbízatásuk keretében közvetlenül az ANPR-portálon (a Belügyminisztérium által kezelt egységes nemzeti népesség-nyilvántartás (Anagrafe Nazionale Unica) szerezzék be az anyakönyvi kivonatokat. A kivonatokat azt követően állítják ki, hogy az ügyvéd megerősítette, hogy azokat a szakmai megbízatásuk gyakorlásához kapcsolódó célokra használja fel, és az ilyen kivonatok mentesülnek a bélyegilleték alól.
A jogi személyek és társaságok esetében a vonatkozó információk a tartományi kereskedelmi kamarák (Camera di Commercio) által vezetett cégnyilvántartásból szerezhetők be. A cégnyilvántartás a registroimprese.it weboldalon keresztül érhető el; e szolgáltatás díjköteles (kb. 7,00 EUR). Másfelől vannak olyan szakmai egyesületek és internetes szolgáltatók, amelyek ellátják az előfizetőket a kért információkkal.
4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést
A kizárólag természetes személyek címének meghatározására irányuló megkereséseket az illetékes hatóságként már említett római UNEP-hez a B. formanyomtatványon (modulo B) kell benyújtani, amelyen fel kell tüntetni a címzett születési helyét és idejét (3.3.3. pont).
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
Az irat kézbesítése a következő esetekben sikeres:
- Azt a bírósági végrehajtó végzi a területi hatóság pontos szabályainak (az 1959. december 15-i 1229. sz. elnöki rendelet 106. és 107. cikkének) megfelelően. Az (EU) 2020/1784 rendelet 3. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában az iratok tagállamok közötti kézbesítése és átvétele tekintetében a bírósági végrehajtó az egyetlen illetékes személy.
- Olyan ügyvéd végzi, aki megfelelő meghatalmazással és engedéllyel rendelkezik azon ügyvédi kamarai tanácstól, amelynél bejegyezték, és aki a rendelet 20. cikkének (1) bekezdése alapján kézbesítés céljából iratokat fogadhat külföldi kérelmezőktől.
- Olaszországon belül az 1982. november 20-i 890. sz. törvénnyel összhangban vagy hitelesített elektronikus levél útján történhet (a polgári perrendtartás 149a. cikke). Az igazságügyi hatóság vagy a törvény azonban elrendelheti, hogy a kézbesítést a bírósági végrehajtó személyesen végezze el.
Az alternatív módszereket a következőkben ismertetjük.
Közvetlen kézbesítés
A kézbesítésre a következő helyeken is sor kerülhet: a címzett szokásos tartózkodási helye (abituale dimora), azon irodái, ahol kereskedelmi tevékenységét folytatja, ahol ideiglenesen tartózkodik, vagy ahol a polgári törvénykönyv 43. cikke értelmében vett üzleti tevékenységének és érdekeinek fő székhelyét létesítette (sede principale dei suoi affari ed interessi).
Ha a címzett nem található meg ezeken a helyeken, a másolat zárt borítékban olyan családtagjának vagy otthonában, illetve munkahelyén foglalkoztatott olyan személynek is átadható, aki már betöltötte a 14. életévét, nyilvánvalóan nem alkalmatlan, illetve nem vesz részt az eljárásban.
A másolat, továbbra is zárt borítékban, átadható az épület portásának vagy a szomszédnak, aki ezt köteles aláírásával igazolni; ebben az esetben a címzettet tértivevény nélküli ajánlott levélben kell értesíteni a kézbesítésről (a polgári perrendtartás 139. cikke).
Ha a címzett általában kereskedelmi hajó fedélzetén lakik, az irat átadható a hajó kapitányának.
A polgári perrendtartás 146. cikke előírja, hogy aktív katonai állomány esetében, ha nem lehetséges a személyes kézbesítés, az iratot az ügyészség részére kell kézbesíteni, amely megküldi azt azon hadtest parancsnokának, amelyben a címzett szolgál.
Ha a kézbesítés az ismertetett módok egyike szerint sem lehetséges, mivel a címzett adott időpontban távol van, vagy a többi olyan személy, aki az iratot átvehetné, távol van vagy megtagadja az átvételt, a bírósági végrehajtó a polgári perrendtartás 140. cikkével összhangban eljárhat és az irat másolatát zárt borítékban letétbe helyezheti azon település polgármesteri hivatalában, ahova az értesítést kézbesíteni kell.
Postai szolgáltatások útján történő kézbesítés
A postai dolgozónak meg kell kísérelnie személyesen kézbesíteni a borítékot a címzettnek; a címzett távollétében a borítékot a borítékon feltüntetett helyen kézbesítik a vele – akár ideiglenesen – együtt élő családtagnak vagy a szolgálatában álló személynek, feltéve, hogy nyilvánvalóan nem szenved mentális betegségben, illetve már betöltötte a 14. életévét. Ilyen személyek hiányában a boríték átadható a portásnak.
Az ajánlott levelet átvevő személy a megadott helyen aláírja az átvételi elismervényt és a kézbesítési jegyzéket, feltüntetve a címzetthez fűződő viszonyát.
Hivatalos kézbesítés, ha a címzett lakóhelye, ideiglenes lakóhelye vagy ügyeinek és érdekeinek központja ismeretlen.
A címzettet általános gondosság mellett és jóhiszeműen kell felkutatni. Ha azonban a címzettet nem találják, az irat másolatát letétbe helyezik az utolsó ismert tartózkodási helye szerinti polgármesteri hivatalban, vagy ha az utolsó tartózkodási helye ismeretlen, a születési helye szerinti polgármesteri hivatalban. Ha ez is ismeretlen, vagy külföldön található, az iratot az ügyészségnek küldik meg (a polgári perrendtartás 143. cikke).
Bíróság által elrendelt kézbesítési módok
A bíróság kérésre vagy hivatalból, meghatározott körülmények között vagy sürgősség esetén a törvényben foglalt eljárásoktól eltérő kézbesítési módot rendelhet el. E módok szabadon választhatók, de azoknak védeniük kell a címzett magánéletét és védelemhez való jogát (a polgári perrendtartás 151. cikke).
A leggyakoribb példa, hogy a gyors kézbesítés garantálása érdekében engedélyezik, hogy a levelet futárszolgálat igénybevételével kézbesítsék. Más rendszerek mára elavultnak számítanak.
Nyilvános hirdetményi kézbesítés
A felek egyikének kérelmére és az ügyészség véleményének meghallgatását követően a bíróság engedélyezheti ezt a kézbesítési módot, ha azt a címzettek nagy száma indokolja, vagy ha nehézségekbe ütközik az összes címzett azonosítása.
Az irat másolatát letétbe helyezik az eljáró bíróság szerinti település polgármesteri hivatalában, és az irat kivonatát közzéteszik a Hivatalos Közlönyben (Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana). A bíróság elrendelheti a kivonat széles körben terjesztett újságokban való közzétételét, vagy a nyilvánosság egyéb formáit is alkalmazhatja (a polgári perrendtartás 150. cikke).
Ha a cím ahhoz a településhez tartozik, amelyben a bírósági végrehajtói iroda található, a bírósági végrehajtónak közvetlenül kell kézbesítenie az iratot, illetve ha a cím a településen kívül van, a bírósági végrehajtónak postai úton kell kézbesítenie az iratot (az 1229/1959. sz. köztársasági elnöki rendelet 107. cikke), kivéve, ha a kérelmező fél vagy hatóság kifejezetten közvetlen kézbesítést kért.
Közvetlen kézbesítés: ez az eredeti irat hiteles másolatának kézbesítéséből áll (a polgári perrendtartás 137. cikke), amelyet hétköznap 7:00 és 21:00 óra között kell végrehajtani (a polgári perrendtartás 147. cikke). A bírósági végrehajtó személyesen adja át a másolatot a címzettnek, a címzett magánéletének védelme érdekében lehetőleg annak otthonában, egyébként bárhol a bírósági végrehajtó illetékességi területén belül.
Ha a természetes vagy jogi személy kézbesítési címként egy másik személy lakóhelyét vagy munkahelyét adja meg, az iratot e címen az átvételre felhatalmazott személy részére a kézbesítési címként megjelölt helyen kézbesítik. Az ilyen kézbesítés a címzett részére történő közvetlen kézbesítésnek tekintendő (a polgári perrendtartás 141. cikke).
E szabálytól eltérően a kilakoltatással kapcsolatos idézések (citazioni per convalida di sfratto), a végrehajtható okiratok (titoli esecutivi) és a fizetési meghagyások (precetti di pagamento) nem kézbesíthetők választott kézbesítési címre.
Az államigazgatási szervek kézbesítési címe az államügyész hivatala (Avvocatura di Stato).
A másolatot a polgári perrendtartás 149. cikke és az 1982. november 20-i 890. sz. törvény szerinti postai szolgáltatás útján küldik meg: Az irat másolatát ajánlott levélnél használt külön borítékba helyezik, és átvételi elismervénnyel kézbesítik. A boríték és az átvételi elismervény is zöld színű, és a nyomon követhetőséget lehetővé tevő formanyomtatványnak felel meg.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Igen, a polgári eljárásokban megengedett az elektronikus kézbesítés.
Olaszország a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésére vonatkozó rendes eljárásként úgy rendelkezett, hogy az iratot – a címzett jogi vagy szakmai státuszától függetlenül – közvetlenül egy hitelesített e-mail-címmel rendelkező címzettnek kell megküldeni.
A különböző felek, azaz a jogászok, jogi személyek, kereskedelmi vállalkozások és közigazgatási szervek kötelesek hitelesített e-mail-címüket (posta elettronica certificata [PEC]) megfelelő nyilvántartásokban hozzáférhetővé tenni.
A polgári perrendtartás 149a. cikke értelmében a bírósági végrehajtó vagy a kérelmező fél ügyvédje az irat digitális aláírással ellátott digitális másolatát megküldi a címzett nyilvános telefonkönyvekben szereplő vagy a hatóságok számára más módon hozzáférhető, hitelesített e-mail-címére.
Az iratot attól az időponttól kezdve kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a szolgáltató az elektronikus iratot a címzett elektronikus postaládájában elérhetővé tette.
Mivel olyan továbbítási módot használnak, amelynek működése az ország területére korlátozódik, és azt az iratnak a kérelmezőtől a címzett részére történő közvetlen továbbítására vonatkozó eljárás szabályozza, a hiteles elektronikus levél útján történő kézbesítés jelenleg nem alkalmazható a határokon átnyúló iratkézbesítés esetében. Ami az irat elektronikus továbbításának egyéb lehetséges formáit (fax, e-mail) illeti, mivel azokat a jogalkotó nem az iratkézbesítés rendes módjaként határozza meg, azok sajátos jellegűek, és ily módon azok esetében a polgári perrendtartás 151. cikke értelmében a bíróság kifejezett engedélyére van szükség, amelynek a nemzeti jogrendszerre korlátozódó joghatása kétséges a határokon átnyúló vonatkozású cselekmények tekintetében, amelyek esetében az ország területén kívül joghatással bíró jogviszonyokat csak a szabályozási jellegű, illetve a megállapodásokban vagy szerződésekben meghatározott különös rendelkezések keretében és alapján lehet szabályozni.
6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?
A határokon átnyúló kézbesítés központi hatóságának (Autorità Centrale per le notifiche transfrontaliere) nincs tudomása ilyen kézbesítési mód igénybevételéről, amelyre – mivel közvetlen – a 19. cikk (1) bekezdésében és a 910/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a felek között személyesen is sor kerülhet.
6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést
Jelenleg nincs ilyen feltétel.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
Ami a közvetlen kézbesítést illeti, az irat kézbesítésre a következő helyeken is sor kerülhet: a címzett szokásos tartózkodási helye, azon irodái, ahol kereskedelmi tevékenységét folytatja, ahol ideiglenesen tartózkodik, vagy ahol a polgári törvénykönyv 43. cikke értelmében vett üzleti tevékenységének és érdekeinek fő székhelyét létesítette.
Ha a címzett nem található meg ezeken a helyeken, a másolat zárt borítékban olyan családtagjának vagy otthonában, illetve munkahelyén foglalkoztatott olyan személynek is átadható, aki már betöltötte a 14. életévét, nyilvánvalóan nem alkalmatlan, vagy akinek nincs közvetlen érdeke a kézbesített irathoz kapcsolódó eljárásban, illetve aki nem rendelkezik összeférhetetlen érdekkel a címzettel szemben.
Ilyen személyek távollétében az irat másolata átadható a portásnak, és ha nincs portás, egy olyan szomszédnak, aki vállalja annak átvételét, mindkét esetben zárt borítékban. A portásnak és a szomszédnak az okirat átvételét aláírásával kell igazolnia, a címzettet pedig tértivevény nélküli ajánlott levélben kell értesíteni a kézbesítésről (a polgári perrendtartás 139. cikke).
Ha a címzett általában kereskedelmi hajó fedélzetén lakik, az irat átadható a hajó kapitányának.
A polgári perrendtartás 146. cikke előírja, hogy aktív katonai állomány esetében, ha nem lehetséges a személyes kézbesítés, az iratot az ügyészség részére kell kézbesíteni, amely megküldi azt azon hadtest parancsnokának, amelyben a címzett szolgál.
Ha az irat átvételére jogosult személyek egyike nem található meg, vagy megtagadja az irat másolatának átvételét, a polgári perrendtartás 140. cikke értelmében a bírósági végrehajtó az irat másolatát zárt borítékban a kézbesítés helye szerinti település polgármesteri hivatalában letétbe helyezi, a letétbe helyezésről értesítést helyez el a címzett házának ajtaján, és erről tértivevényes ajánlott levélben értesíti a címzettet.
Postai szolgáltatások útján történő kézbesítés: a postai dolgozónak meg kell kísérelnie személyesen kézbesíteni a borítékot a címzettnek; a címzett távollétében a borítékot az azon feltüntetett helyen kézbesítik a vele – akár ideiglenesen – együtt élő családtagnak vagy a szolgálatában álló személynek, feltéve, hogy nyilvánvalóan nem szenved mentális betegségben, illetve már betöltötte a 14. életévét. Ilyen személyek hiányában a boríték átadható a portásnak.
Az ajánlott levelet átvevő személy a megadott helyen aláírja az átvételi elismervényt és a kézbesítési jegyzéket, feltüntetve a címzetthez fűződő viszonyát.
Hivatalos kézbesítés, ha a címzett lakóhelye, ideiglenes lakóhelye vagy ügyeinek és érdekeinek központja ismeretlen.
A címzettet általános gondosság mellett és jóhiszeműen kell felkutatni. Ha azonban a címzettet nem találják, az irat másolatát letétbe helyezik az utolsó ismert tartózkodási helye szerinti polgármesteri hivatalban, vagy ha az utolsó tartózkodási helye ismeretlen, a születési helye szerinti polgármesteri hivatalban. Ha ez is ismeretlen, vagy külföldön található, az iratot az ügyészségnek küldik meg (a polgári perrendtartás 143. cikke).
Bíróság által elrendelt kézbesítési módok
A bíróság kérésre vagy hivatalból, meghatározott körülmények között vagy sürgősség esetén a törvényben foglalt eljárásoktól eltérő kézbesítési módot rendelhet el. E módok szabadon választhatók, de azoknak védeniük kell a címzett magánéletét és védelemhez való jogát (a polgári perrendtartás 151. cikke).
A leggyakoribb példa, hogy a gyors kézbesítés garantálása érdekében engedélyezik, hogy a levelet futárszolgálat igénybevételével kézbesítsék.
Nyilvános hirdetményi kézbesítés
A felek egyikének kérelmére és az ügyészség véleményének meghallgatását követően a bíróság engedélyezheti ezt a kézbesítési módot, ha azt a címzettek nagy száma indokolja, vagy ha nehézségekbe ütközik az összes címzett azonosítása.
Az irat másolatát letétbe helyezik az eljáró bíróság szerinti település polgármesteri hivatalában, és az irat kivonatát közzéteszik a Hivatalos Közlönyben. A bíróság elrendelheti a kivonat széles körben terjesztett újságokban való közzétételét, vagy a nyilvánosság egyéb formáit is alkalmazhatja (a polgári perrendtartás 150. cikke).
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
A címzettől eltérő személyek részére történő iratkézbesítés: amennyiben az iratot a címzett családtagjának vagy az otthonában alkalmazott személynek, illetve a portásnak vagy a szomszédnak adják át, a kézbesítésre az irat e személyek részére történő átadásának napján kerül sor, még akkor is, ha a címzett ténylegesen csak utólag szerez tudomást erről.
A polgári perrendtartás 140. cikke alapján a település polgármesteri hivatalában történt iratkézbesítés: abban az esetben, ha a kézbesítésre a polgári perrendtartás 140. cikke értelmében az iratnak a település polgármesteri hivatalában történő letétbe helyezésével kerül sor, tekintve, hogy az érvényes kézbesítéshez számos alakiságnak kell teljesülnie, és azok nem feltétlenül ugyanazon a napon teljesülnek, a bíróságok beavatkoztak, hogy véglegesen értelmezzék a rendelkezést. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat megállapította, hogy a kérelmező tekintetében az az időpont, amelyen a kézbesítésre sor kerül, egybeesik az utolsó alakiság teljesítésével, nevezetesen a polgármesteri hivatalban történő letétbe helyezésről szóló értesítést tartalmazó ajánlott levél megküldésével, míg a címzett esetében az az időpont, amelyen a postai hivatalban való elhelyezésre vonatkozó 10 napos időtartam letelik, vagy az az időpont, amelyen a levelet elhozzák, ha az korábbi.
Postai kézbesítés: ennek időpontja a tértivevényen feltüntetett irat kézbesítésének időpontja; ha az iratot nem veszik át, a kézbesítés időpontja az irat postahivatalban való megőrzésétől számított 10 nap lejártának napja. Ha ez utóbbi esetében még bizonytalanság áll fenn, a kézbesítést a postahivatal által a feladónak visszaküldendő átvételi elismervényen elhelyezett bélyegző szerinti napon kell megtörténtnek tekinteni.
Az át nem vett levelet a címzett 6 hónapon keresztül veheti át annak érdekében, hogy mégis megismerhesse annak tényleges tartalmát.
Hivatalos kézbesítés, ha a címzett lakóhelye, ideiglenes lakóhelye vagy ügyeinek és érdekeinek központja ismeretlen: a letétbe helyezést vagy az ügyészség részére történő átadást követő 20 nap elteltével az iratot kézbesítettnek kell tekinteni.
Bíróság által elrendelt kézbesítési módok
A kézbesítés teljesítésének időpontja az alkalmazott kézbesítési módtól függ.
Nyilvános hirdetményi kézbesítés
Az irat kézbesítettnek tekintendő, ha a törvényben megállapított eljárásokat betartva a bírósági végrehajtó a (kézbesítési) jegyzőkönyv és a bíróság kérésére a fél által elvégzett cselekményt igazoló iratok másolatát benyújtja azon bíróság hivatalának, amely előtt ez eljárást megindították (a Hivatalos Közlönyben való közzététel stb.).
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
A polgári perrendtartás 140. cikke értelmében a címzett távollétében vagy annak távollétében az irat átvételére alkalmas személyek hiányában a bírósági végrehajtó az irat másolatát a kézbesítés helye szerinti település polgármesteri hivatalában helyezi letétbe. A bírósági végrehajtó zárt borítékban letétbe helyezésről szóló értesítést helyez el a címzett lakásának ajtaján, valamint erről tértivevényes ajánlott levélben is tájékoztatja a címzettet. Az ajánlott levelet a címzettnek vagy más olyan személynek kézbesítik, aki átveheti a borítékot a postai dolgozótól, aki a távollétükben a levelet a területileg illetékes postahivatalban helyezi letétbe, és a címzett postaládájában értesítést hagy arról, hogy azt a következő 10 napon belül veheti át.
Amennyiben a kézbesítésre postai úton kerül sor, a címzett távollétében a postai dolgozó a kézbesítendő iratot tartalmazó borítékot az átvételre jogosult személyek egyikének is kézbesítheti, majd ajánlott levélben kézbesítésről szóló értesítést (comunicazione di avvenuta consegna, CAN) küld a címzettnek.
Ha a postai dolgozó nem találja a címzettet vagy más felhatalmazott személyt az ismert címen, ajánlott levélben értesítést küld a címzettnek az irat másolatának területileg illetékes postahivatalban történő letétbe helyezéséről (comunicazione dell’avvenuto deposito, CAD). A kézbesítés mellett kézbesítésről szóló értesítést és letétbe helyezésről szóló értesítést is küld, és a postai dolgozó a kézbesítendő iratot tartalmazó boríték eredeti átvételi elismervényén feljegyzést készít, hogy az értesítéseket elküldték. Az értesítések azt hivatottak biztosítani, hogy a címzett ténylegesen megismerje az irat tartalmát, és azok nem érintik a kézbesítés időpontját, amely továbbra is a 10 napos postai letét lejártának időpontja vagy az átvétel időpontja, ha az korábbi.
Ahhoz, hogy a postai dolgozó végrehajthassa a postai kézbesítés egyes lépéseit, a címzettnek rendelkeznie kell a levelek fogadására alkalmas postaládával, amelyen szerepel a neve.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
A polgári perrendtartás 138. cikke értelmében a bírósági végrehajtó mindig úgy hajthatja végre a kézbesítést, hogy a másolatot személyesen az otthonában adja át a címzettnek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ott, ahol a címzettet a bírósági végrehajtó a bírósági hivatal által számára kijelölt területen belül megtalálja. Ha a címzett megtagadja a kézbesíteni kívánt másolat átvételét, a bírósági végrehajtó ezt rögzíti a jegyzőkönyvben, és a kézbesítést személyesen kézbesítettnek kell tekinteni.
Az irat másolatának a címzettől eltérő, annak távollétében az irat átvételére alkalmas személy részére történő kézbesítése, valamint az iratnak a település polgármesteri hivatalában történő letétbe helyezésével vagy postai szolgáltatás útján történő kézbesítés esetén a kézbesítést minden esetben teljesítettnek kell tekinteni, ha a jogszabályban előírt alakiságok teljesülnek, függetlenül attól, hogy a címzett esetleg azt követően megtagadta az irat átvételét.
8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
A postai dolgozó az ajánlott levelet a címzettnek a megadott címre vagy a szabályok által az ajánlott levelek kézbesítése kapcsán meghatározott más alkalmas személy, úgymint a háztartás tagja, élettárs, munkatárs vagy portás számára kézbesíti.
A szervezeteknek, jogi személyeknek és egyesületeknek címzett ajánlott leveleket a jogi képviselőnek vagy a személyzet felelős tagjának kézbesítik. A szervezeteknek, jogi személyeknek és egyesületeknek címzett ajánlott leveleket a jogi képviselőnek vagy a személyzet felelős tagjának kézbesítik.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Ha a postai dolgozó nem talál senkit, az iratot letétbe helyezik a területileg illetékes postahivatalban.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
A címzett távollétében a postai dolgozó az irat átvételére vonatkozó értesítést hagy a címzett postaládájában.
A külföldről történő kézbesítés nemzetközi ajánlott levélpostai küldemény útján lehetséges, amely az olaszországi postai kézbesítéssel ellentétben nem rendelkezik olyan jellemzőkkel, amelyek lehetővé tennék a postai ügyintéző vagy a címzett számára, hogy annak tartalmát az (EU) 2020/1784 rendelet 18. cikke értelmében vett, külföldről történő iratkézbesítésként azonosítsa, kezdve a használt boríték típusával, amely a belföldi postai kézbesítés esetében zöld színű, és így lehetővé teszi a tartalom azonosítását. A borítékot ezért ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más, személyes vagy üzleti jellegű levelezést tartalmazó ajánlott levelet.
A nemzetközi átvételi elismervény nem tartalmaz bizonyos olyan elemeket, amelyek a megfelelő kézbesítés és a védelemhez való jog biztosítása érdekében a nemzeti jogban előírt átvételi elismervényekben szerepelnek, és amelyek a pontos megőrzési határidő megállapításához hasznos információkkal szolgálnak a borítékot átvevő személy helyzetéről, nevéről, valamint a postahivatalban történő esetleges letétbe helyezés időpontjáról. Nemzetközi ajánlott levél esetében a megőrzési idő 30 nap, míg a nemzeti jog szerint csak 10 nap, még akkor is, ha a boríték 6 hónapig a címzett rendelkezésére áll, ezáltal hosszabb időt biztosítva az irat tényleges megismerésére.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
A kézbesítést végző személy a kézbesítési eljárás szabályszerűségének értékelése céljából a kézbesített másolaton és az eredeti példányon feltünteti a kézbesítés napját, módját és helyét. Fel kell tüntetniük továbbá az elvégzett – többek között a személyes nyilvántartásokban végzett – kereséseket is (a polgári perrendtartás 148. cikke).
A postai kézbesítésről szóló jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az időpontot és az iratot megküldő postahivatalt. A feladónak visszaküldendő tértivevényt azt igazoló dokumentumként kell csatolni, hogy az iratot kézbesítették.
Ha a postai dolgozó a tértivevényen jelzi, hogy a címzett ismeretlen vagy elhagyta a borítékon megadott címet, a kézbesítés nem tekinthető teljesítettnek.
A bírósági végrehajtó jegyzőkönyve hivatalos okirat, és amennyiben nem bizonyul hamisítványnak, igazolja a bírósági végrehajtó jelenlétében történt eseményeket és a hozzá intézett nyilatkozatokat; az első ránézésre meggyőző bizonyíték más olyan körülményekre vonatkozóan, amelyekről a bírósági végrehajtó személyesen nem győződött meg (például arról a tényről, hogy az iratot átvevő személy családtag vagy a címzett otthonában foglalkoztatott személy volt).
Ami a határokon átnyúló értesítéseket illeti, a kézbesítési műveletek eredményét az (EU) 2020/1784 rendeletben meghatározott, a kézbesítésre vagy a kézbesítés elmaradására vonatkozó formanyomtatványokon rögzítik.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
A kézbesítés érvénytelen, ha nem tartották be a jogi ismeret elvének biztosítása érdekében előírt alaki követelményeket, vagy ha alapvető bizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatban, hogy az iratot kinek és mikor kézbesítették.
Az érvénytelen kézbesítés orvosolható, ha a kézbesítés célját mégis sikerül elérni, például ha a címzett megjelenik a bíróság előtt.
A kézbesítés időpontjával kapcsolatos bizonytalanságnak alapvetőnek kell lennie, és az nem orvosolható, ha egy kötelező határidő ettől függ. Ha az eredeti iraton és a másolaton eltérő időpont szerepel, a címzett példányán található időpont lesz az irányadó annak érdekében, hogy a címzett védelemhez való joga biztosítva legyen.
Az ítélkezési gyakorlattal összhangban nem történt kézbesítés, és ezért nincs mit orvosolni, ha az irat kézbesítésére egyáltalán nem került sor, vagy ha az iratot olyan helyre vagy személynek kézbesítették, amely vagy aki semmilyen módon nem kapcsolódik a címzetthez.
Az érvénytelenség másik olyan oka, amely nem orvosolható, ha az eredeti irat és a másolat között olyan eltérés tapasztalható, amely akadályozza a címzettet a megfelelő védekezésben.
11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?
Amennyiben a kézbesítés címzettje a használt nyelv miatt megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítési rendelet 12. cikke), és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az átvétel megtagadása nem indokolt, az eljárásjogban (polgári perrendtartás) általában előírt jogorvoslatok alkalmazhatók a védelemhez való jog és a meghallgatáshoz való jog megsértésével elfogadott intézkedések megtámadására.
12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről
Polgári ügyekben a kézbesítést kérő fél köteles viselni a költségeket, köztük az államkincstárnak (erario) fizetendő díjat, a kézbesítési költségeket és a bírósági végrehajtó számára az iratoknak az irodájától eltérő helyen történő kézbesítése következtében felmerülő költségeket.
E kérdést a 2002. május 30-i 115. sz. köztársasági elnöki rendelet (a jogi költségekről szóló, egységes szerkezetbe foglalt törvény [Testo Unico delle spese di giustizia]) szabályozza.
Bizonyos típusú eljárásokban, ideértve a munkaügyi és szociális biztonsági ügyeket, a házasságfelbontási és válási ügyeket, és azokban az esetekben, amelyekben elegendő pénzeszközökkel nem rendelkező személy állami költségmentességben részesül, a fél mentesül az államkincstárnak fizetendő kézbesítési díj megfizetése alól.
Az (EU) 2020/1784 rendeletben előírt kézbesítés minden költség alól mentesül.