1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?
Az eljárási irat kézbesítése azt jelenti, hogy az iratot olyan módon kézbesítik a címzettnek, amely lehetővé teszi számára, hogy jogai gyakorlása és védelme érdekében időben megvizsgálhassa az iratot. A polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik) 34. fejezete különböző kézbesítési módokról rendelkezik, ideértve az elektronikus úton, ajánlott levélben vagy végrehajtó által történő kézbesítést, a címzett képviselője részére történő kézbesítést, az eljárási irat megküldés útján történő kézbesítését és az Ametlikud Teadaanded (Hivatalos Közlemények) című kiadványban közzétett hirdetmény útján történő kézbesítést. Ahhoz, hogy az eljárási irat kézbesítettnek minősüljön, az iratkézbesítési aktusnak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek, és azt az erre a célra kijelölt formátumban kell dokumentálni.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A polgári perrendtartás 306. szakaszának (5) bekezdése szerint a bíróságnak a következő iratokat kell kézbesítenie az eljárásban részt vevő felek részére: a keresetlevelet, a fellebbezést és ezek kiegészítéseit, az idézéseket, a bírósági ítéleteket, az eljárás megszüntetéséről szóló határozatokat és a jogszabályban meghatározott egyéb eljárási iratokat.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
A bíróság az eljárási iratokat az erre kijelölt információs rendszeren keresztül elektronikus úton is kézbesítheti. A bíróság hivatásos postai szolgáltató, végrehajtó, a bíróság biztonsági szolgálata vagy – a bíróság belső szabályzata szerint – erre hatáskörrel rendelkező más bírósági tisztviselő útján kézbesíti az eljárási iratokat. Más, jogszabályban meghatározott módon is kézbesítheti az iratokat. A kézbesítendő iratot benyújtó fél vagy az a fél, aki egyéb eljárási irat kézbesítését kéri, kérelmezheti, hogy a bíróság gondoskodjon az irat önálló kézbesítéséről. A fél csak végrehajtó útján kézbesíthet eljárási iratokat. Ilyen esetben ugyanazon feltételek mellett kerül sor a kézbesítésre és a kézbesítés dokumentálására, mint amikor a bíróság kézbesíti az iratokat végrehajtó útján. A bíróság megállapítja, hogy az eljárási irat kézbesítettnek tekinthető-e.
4 Címkeresés
Észtország a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mechanizmust választotta, azaz az európai igazságügyi portálon keresztül nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy hogyan lehet megtalálni a kézbesítések címzettjeinek a címét.
4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést
A kérelmet átvevő intézmény – az Igazságügyi Minisztérium (Justiitsministeerium) vagy a bíróság – a meglévő adatok mellett azt is ellenőrzi, hogy az érintett személy címe szerepel-e a népesség-nyilvántartásban (Rahvastikuregister) vagy a cégjegyzékben (Äriregister).
A bíróságok járnak el a nemzetközi iratkézbesítési kérelmek esetében, a bíróságok tehát kötelesek mindent megtenni az érintett személy címének a megállapítása érdekében.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
A jogi személyeknek, a külföldi társaságok fióktelepeinek és az egyszemélyes társaságoknak a címe a cégjegyzékben található. Ez az információ ingyenesen elérhető. Valamely magánszemély címének megállapítása érdekében hivatalos kérelmet kell benyújtani a népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatok megszerzéséhez. Ahhoz, hogy az adatkezelő eldönthesse, hogy indokolt-e az érintett információk kiadása, a kérelemben igazolni kell a jogos érdeket. Ha fennáll a jogos érdek, az adatok népesség-nyilvántartásból történő kiadása iránti kérelem vizsgálatáért a személyes adatok minden állománya esetében 15 EUR összegű illetéket kell fizetni.
4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést
Észtország a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mechanizmust választotta, azaz az európai igazságügyi portálon keresztül nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy hogyan lehet megtalálni a kézbesítések címzettjeinek a címét.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
Az iratkézbesítés módjáról általában az eljáró szerv dönt. A bíróságoknak azonban elsősorban elektronikus úton, a nyilvános e-akta információs rendszeren keresztül kell kézbesíteniük az iratokat, amelyben az eljárásban részt vevő felek az ügy valamennyi eljárási iratához hozzáférnek; ezenkívül az iratok e-mailben is kézbesíthetők. Az elektronikus csatornák használata segít a bíróságnak a postai költségek megtakarításában, és egyre nagyobb arányban alkalmazzák az elektronikus kézbesítést. Az elektronikus kézbesítés megfontolását követően a bíróság más alternatívákat is mérlegel, például a postai kézbesítést, a bírósági futárral történő kézbesítést és számos egyéb, jogszabályban meghatározott módot.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Az elektronikus kézbesítés minden eljárás és minden cím esetén engedélyezett.
A polgári perrendtartás 311. szakasza1 szerint az eljárási iratok elektronikus úton történő kézbesítésére az arra kijelölt információs rendszeren keresztül kerül sor oly módon, hogy az eljárásban részt vevő feleknek értesítést küldenek arról, hogy az irat elérhető a rendszerben. A bíróság az információs rendszeren keresztül minden eljárási iratot – köztük a bírósági határozatokat is – azonnal hozzáférhetővé tesz a felek számára, függetlenül attól, hogy hogyan kézbesítik a feleknek az iratokat. Az információs rendszerbe csak személyazonosító igazolvánnyal történő hitelesítéssel lehet bejelentkezni. Az eljárási irat akkor tekintendő kézbesítettnek, amikor azt a címzett megnyitja az információs rendszerben, vagy amikor a dokumentum megnyitása nélkül megerősíti annak átvételét az információs rendszerben. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha ezt egy másik személy végzi el, akinek a címzett hozzáférést biztosított annak érdekében, hogy megtekintse a dokumentumait az információs rendszerben. Az információs rendszer automatikusan rögzíti az irat kézbesítését.
Ha a címzettől nem várható el az eljárási iratok kézbesítésére szolgáló információs rendszer használata, vagy az iratoknak az információs rendszeren keresztül történő kézbesítése technikailag kivitelezhetetlen, a bíróság más módon is gondoskodhat az eljárási iratok elektronikus úton történő kézbesítéséről. Ebben az esetben az irat akkor tekintendő kézbesítettnek, amikor a címzett írásban, faxon vagy elektronikus úton igazolja az eljárási irat átvételét. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell az irat átvételének az időpontját, valamint a címzettnek vagy a címzett képviselőjének az aláírását. Az elektronikus formában történő visszaigazolásnak tartalmaznia kell a feladó digitális aláírását, vagy azt más olyan biztonságos módon kell továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását és a küldés időpontjának a megállapítását, kivéve, ha a bíróságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a digitális aláírás nélküli visszaigazolást a címzett vagy annak képviselője küldte. Az elektronikus formában történő visszaigazolás e-mailben is elküldhető a bíróságnak, ha a bíróság ismeri a címzett e-mail-címét, és feltételezhető, hogy ahhoz illetéktelen személyek nem férnek hozzá, valamint ha a bíróság ugyanazon ügy során már küldött iratokat erre az e-mail-címre, illetve ha az eljárásban részt vevő fél önállóan adta meg az e-mail-címét a bíróságnak. Az igazolást késedelem nélkül meg kell küldeni a bíróságnak. A bíróság e kötelezettség megsértése esetén bírsággal sújthatja az eljárásban részt vevő felet vagy annak képviselőjét.
Az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók, a csődgondnokok, valamint az állami vagy helyi önkormányzati szervek részére az eljárási iratok csak kellően indokolt esetben kézbesíthetők a kijelölt információs rendszeren keresztül történő elektronikus módszertől eltérő módon.
6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?
Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint a bíróság az eljárási iratokat elektronikus úton, e-mailben is kézbesítheti a címzettnek.
6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést
Az észt jog szerint az eljárási irat akkor minősül a címzett részére e-mailben kézbesítettnek, ha a címzett megerősíti annak átvételét. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell az irat átvételének az időpontját, valamint a címzettnek vagy a címzett képviselőjének az aláírását. Az elektronikus formában történő visszaigazolásnak tartalmaznia kell a feladó digitális aláírását, vagy azt más olyan biztonságos módon kell továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását és a küldés időpontjának a megállapítását, kivéve, ha a bíróságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a digitális aláírás nélküli visszaigazolást a címzett vagy annak képviselője küldte. Az elektronikus formában történő visszaigazolás e-mailben is elküldhető a bíróságnak, ha a bíróság ismeri a címzett e-mail-címét, és feltételezhető, hogy ahhoz illetéktelen személyek nem férnek hozzá, valamint ha a bíróság ugyanazon ügy során már küldött iratokat erre az e-mail-címre, illetve ha az eljárásban részt vevő fél önállóan adta meg az e-mail-címét a bíróságnak. A címzett köteles haladéktalanul elküldeni a visszaigazolást a bíróságnak. A bíróság e kötelezettség megsértése esetén bírsággal sújthatja az eljárásban részt vevő felet vagy annak képviselőjét.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
A polgári perrendtartás 322. szakaszának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az eljárási irat címzettje nem érhető el a lakcímén, az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt olyan, legalább 14 éves személynek adják át, aki a címzettel él, vagy a címzett családjának alkalmazottja. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az eljárási irat a címzett részére történő kézbesítése helyett átadható a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy az adott ingatlan bérbeadójának is. Az hasonlóképpen kézbesíthető a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt. A (3) bekezdés szerint akkor is úgy tekintendő, hogy az eljárási iratot kézbesítették a címzettnek, ha azt az ugyanezen szakasz (1) és (2) bekezdésében meghatározott módok valamelyikén kézbesítik a címzett képviselőjének. A polgári perrendtartás 322. szakaszának (4) bekezdése szerint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratot a védelmi erőknél szolgálatot teljesítő, a szabadságvesztés-büntetését töltő, valamint az egészségügyi intézményben vagy hasonló helyen hosszabb ideig tartózkodó személy részére akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az iratot az adott intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek adják át.
A polgári perrendtartás 323. szakasza szerint ha az iratot gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy részére kézbesítik, de ez a személy a rendes munkaidőben nem tartózkodik a vállalkozás helyiségeiben, vagy nem tudja átvenni az iratot, az irat átadható az adott vállalkozás helyiségeiben általában jelen lévő munkavállalónak vagy más olyan személynek is, aki hasonló szerződéses alapon rendszeresen szolgáltatást nyújt a címzettnek. A (2) bekezdés szerint ugyanez alkalmazandó az iratok jogi személyeknek, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek és bírósági végrehajtóknak történő kézbesítésére, valamint az iratnak a címzett képviselője vagy bármely más olyan személy részére történő kézbesítésére is, akinek az irat a címzett helyett kézbesíthető.
A polgári perrendtartás 322. és 323. szakaszában meghatározott esetekben az irat nem tekintendő kézbesítettnek, ha az iratot nem a címzettnek, hanem a bírósági eljárásban a címzett ellenérdekű feleként részt vevő személynek kézbesítik.
A polgári perrendtartás 326. szakaszának (1) bekezdése szerint az az eljárási irat, amely azért nem kézbesíthető, mert nem lehet a címzett vagy képviselője lakására vagy munkahelyére kézbesíteni, kézbesítettnek tekinthető, ha azt az adott lakáshoz vagy munkahelyhez tartozó postaládában vagy más hasonló helyen helyezik el, amelyet a címzett vagy képviselője postai küldemények fogadására használ, és amely rendes körülmények között megvédi az iratot az időjárás viszontagságaitól. Az eljárási irat ilyen módon csak akkor kézbesíthető a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy az adott ingatlan bérbeadójának, valamint a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt, ha nem lehet személyesen kézbesíteni a címzettnek vagy képviselőjének. Az e szakasz (1) bekezdése szerinti iratkézbesítés a (2) bekezdés szerint csak akkor megengedett, ha az eljárási iratot legalább egy alkalommal megkísérelték személyesen kézbesíteni a címzettnek, és ha az eljárási irat az érintett személy lakóhelyén vagy az adott vállalkozás helyiségeiben tartózkodó másik személynek sem kézbesíthető a polgári perrendtartás 322. szakaszának (1) bekezdésével vagy 323. szakaszával összhangban.
A polgári perrendtartás 327. szakasza azt is lehetővé teszi, hogy az eljárási iratot meghatározott helyen történő letétbe helyezéssel kézbesítsék. A polgári perrendtartás 217. szakaszának (1) bekezdése szerint a törvény 326. szakaszában meghatározott feltételek teljesülése esetén az irat a kézbesítés helye szerinti postán vagy önkormányzatnál, illetve a kézbesítés helye szerint illetékes megyei bíróság hivatalánál is letétbe helyezhető.
A polgári perrendtartás 317. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság határozata alapján az eljárási irat hirdetmény útján kézbesíthető a félnek, ha:
- a fél címe nem szerepel a nyilvántartásban, vagy az érintett személy nem a nyilvántartásba bejegyzett címen lakik, és a bíróság más módon sem tudja kideríteni az érintett személy lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, továbbá az irat nem kézbesíthető az érintett személy képviselőjének vagy az irat átvételére jogosult személynek, és azt a szóban forgó szakaszban meghatározott más módon sem lehet kézbesíteni;
- lehetetlennek tűnik az irat követelményeknek megfelelő, külföldi államba történő kézbesítése;
- azért nem kézbesíthető az irat, mert a kézbesítés helye területen kívüli személy otthona.
Az eljárási irat a bíróság határozata alapján hirdetmény útján is kézbesíthető az eljárásban részt vevő jogi személynek, ha az elektronikus úton történő kézbesítés és a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett postai címre elküldött ajánlott levél eredménytelennek bizonyult. Ha a jogi személy megadta a hivatalvezetőnek a kereskedelmi törvénykönyv 24. szakaszában meghatározott személy észtországi címét, a hirdetményi úton történő kézbesítés előtt ezen a címen is meg kell kísérelni az eljárási irat kézbesítését.
A polgári perrendtartás 317. szakaszának (3) bekezdése szerint az Ametlikud Teadaanded című kiadványban közzéteszik a hirdetményi úton kézbesítendő irat kivonatát. Az ügyben eljáró bíróság elrendelheti, hogy más kiadványokban is tegyék közzé a kivonatot.
A bíróság megtagadhatja az eljárási irat hirdetmény útján történő kézbesítését, ha feltételezhető, hogy az eljárásban meghozandó határozatot külföldön kívánják majd elismertetni vagy végrehajtani, és a hirdetmény útján történő kézbesítés következtében valószínűleg nem kerülne sor a határozat elismerésére vagy végrehajtására.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
Ha az iratot a polgári perrendtartás 322. és 323. szakasza szerint kézbesítik, azt akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha átadták annak a személynek, akinek a szóban forgó rendelkezések szerint kézbesíteni kell.
Ha az iratot a polgári perrendtartás 326. szakasza szerint postaládában történő elhelyezés útján kézbesítik, az a postaládában történő elhelyezésekor tekintendő kézbesítettnek.
Ha az iratot a polgári perrendtartás 327. szakaszának (3) bekezdése alapján letétbe helyezés útján kézbesítik, azt az ugyanazon szakasz (2) bekezdésében meghatározott írásbeli értesítés elhelyezésétől vagy megküldésétől számított 3 nap elteltével kell kézbesítettnek tekinteni. A kézbesítés időpontját feltüntetik az irat borítékján.
Hirdetmény útján történő kézbesítés esetén az eljárási iratot a kivonat Ametlikud Teadaanded című kiadványban történő közzétételének napjától számított 15 nap elteltével kell kézbesítettnek tekinteni (a polgári perrendtartás 317. szakaszának (5) bekezdése). Az ügyben eljáró bíróság hosszabb időt is meghatározhat az irat kézbesítettnek tekintéséhez. Ebben az esetben az időtartamot az irat közzétételével egyidejűleg hozzák nyilvánosságra.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Ha az eljárási iratot a polgári perrendtartás 327. szakaszának (2) bekezdése szerint letétbe helyezés útján kézbesítik, erről írásbeli értesítést kell elhelyezni a címzett címén, vagy azt el kell küldeni a címzett címére. Amennyiben ez lehetetlen, úgy az értesítést a címzett otthonának, üzlethelyiségének vagy tartózkodási helyének bejáratára függesztik ki, vagy a szomszédban élő személynek adják át azt azzal, hogy továbbítsa azt a címzettnek. Az értesítésben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a letétbe helyezett iratot a bíróság küldte, hogy az irat a letétbe helyezés időpontjától kezdve kézbesítettnek minősül, és hogy az eljárási határidők ettől az időponttól számíthatók.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 325. cikke szerint, amennyiben valamely személy alapos indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az iratátvétel megtagadásának időpontjától a személy részére kézbesítettnek tekintik az iratot. Ebben a helyzetben az iratot a címzett otthonában vagy üzlethelyiségében hagyják, vagy levélszekrényébe helyezik. Ingatlan vagy levélszekrény hiányában az iratot visszaküldik a bíróságra.
8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
A polgári perrendtartás (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletet átültető 316. cikkének1 (5) bekezdése szerint és az említett rendelet alapján Észtországban a polgári perrendtartásban az eljárási iratok kézbesítésére vonatkozóan meghatározott eljárás szerint kézbesítik az iratokat. Az iratok hirdetményi úton nem kézbesíthetők.
A polgári perrendtartás 313. szakaszának (2) bekezdése szerint a kézbesítendő eljárási irat csak a polgári perrendtartás VI. részében meghatározott esetekben adható át a címzettől eltérő személynek. Ennek a személynek a lehető leghamarabb át kell adnia az iratot a címzettnek. Kizárólag akkor tagadhatja meg az irat címzettnek való átadásra való átvételét, ha bizonyítja, hogy képtelen átadni az iratot a címzettnek. Az iratátadási kötelezettségről tájékoztatni kell az adott személyt. Az irat e tájékoztatás megadásától függetlenül kézbesítettnek minősül.
Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint alkalmazni lehet a 7. pontban ismertetett kézbesítési módokat is, amelyeket a polgári perrendtartás 322. és 323. szakasza szabályoz:
A polgári perrendtartás 322. szakaszának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az eljárási irat címzettje nem érhető el a lakcímén, az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt olyan, legalább 14 éves személynek adják át, aki a címzettel él, vagy a címzett családjának alkalmazottja. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az eljárási irat a címzett részére történő kézbesítése helyett átadható a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy az adott ingatlan bérbeadójának is. Az hasonlóképpen kézbesíthető a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek részére a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt. A (3) bekezdés szerint akkor is úgy tekintendő, hogy az eljárási iratot kézbesítették a címzettnek, ha azt az ugyanezen szakasz (1) és (2) bekezdésében meghatározott módok valamelyikén kézbesítik a címzett képviselőjének. A polgári perrendtartás 322. szakaszának (4) bekezdése szerint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az iratot a védelmi erőknél szolgálatot teljesítő, a szabadságvesztés-büntetését töltő, valamint az egészségügyi intézményben vagy hasonló helyen hosszabb ideig tartózkodó személy részére akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az iratot az adott intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek adják át.
A polgári perrendtartás 323. szakasza szerint ha az iratot gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató természetes személy részére kézbesítik, de ez a személy a rendes munkaidőben nem tartózkodik a vállalkozás helyiségeiben, vagy nem tudja átvenni az iratot, az irat átadható az adott vállalkozás helyiségeiben általában jelen lévő munkavállalónak vagy más olyan személynek is, aki hasonló szerződéses alapon rendszeresen szolgáltatást nyújt a címzettnek. A (2) bekezdés szerint ugyanez alkalmazandó az iratok jogi személyeknek, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek és bírósági végrehajtóknak történő kézbesítésére, valamint az iratnak a címzett képviselője vagy bármely más olyan személy részére történő kézbesítésére is, akinek az irat a címzett helyett kézbesíthető.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
A polgári perrendtartás 316.1 szakasza (5) bekezdésének második mondata szerint az eljárási iratoknak az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kézbesítése esetén nem alkalmazható hirdetmény.
Az eljárási irat a polgári perrendtartás 326. szakasza szerint postaládában történő elhelyezés, a polgári perrendtartás 327. szakasza szerint pedig letétbe helyezés útján is kézbesíthető.
A polgári perrendtartás 326. szakaszának (1) bekezdése szerint az az eljárási irat, amely azért nem kézbesíthető, mert nem lehet a címzett vagy képviselője lakására vagy munkahelyére kézbesíteni, kézbesítettnek tekinthető, ha azt az adott lakáshoz vagy munkahelyhez tartozó postaládában vagy más hasonló helyen helyezik el, amelyet a címzett vagy képviselője postai küldemények fogadására használ, és amely rendes körülmények között megvédi az iratot az időjárás viszontagságaitól. Az eljárási irat ilyen módon csak akkor kézbesíthető a címzett otthonának vagy üzletének helyet adó épület fenntartójának, a közös tulajdonban lévő ingatlan üzemeltetőjének vagy az adott ingatlan bérbeadójának, valamint a címzett munkáltatójának vagy más olyan személynek, akinek a címzett szerződés alapján szolgáltatást nyújt, ha nem lehet személyesen kézbesíteni a címzettnek vagy képviselőjének. Az e szakasz (1) bekezdése szerinti iratkézbesítés a (2) bekezdés szerint csak akkor megengedett, ha az eljárási iratot legalább egy alkalommal megkísérelték személyesen kézbesíteni a címzettnek, és ha az eljárási irat az érintett személy lakóhelyén vagy az adott vállalkozás helyiségeiben tartózkodó másik személynek sem kézbesíthető a polgári perrendtartás 322. szakaszának (1) bekezdésével vagy 323. szakaszával összhangban.
A polgári perrendtartás 327. szakasza azt is lehetővé teszi, hogy az eljárási iratot meghatározott helyen történő letétbe helyezéssel kézbesítsék. A polgári perrendtartás 217. szakaszának (1) bekezdése szerint a törvény 326. szakaszában meghatározott feltételek teljesülése esetén az irat a kézbesítés helye szerinti postán vagy önkormányzatnál, illetve a kézbesítés helye szerint illetékes megyei bíróság hivatalánál is letétbe helyezhető.
Ha az eljárási iratokat az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének megfelelően átvételi elismervénnyel kell kézbesíteni, kérdéses, hogy a polgári perrendtartás 326. és 327. szakaszában meghatározott esetekben alkalmazott kézbesítési mód elfogadható-e.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
A gazdasági és hírközlési miniszter 2006. június 22-i 57. sz. rendeletével jóváhagyott, „Az ajánlott és biztosított küldemények egyetemes postai szolgáltatás keretében történő továbbítására vonatkozó követelmények” 6. szakaszának (1) bekezdése szerint ha a levélküldemény címzettje a kézbesítés időpontjában nem tartózkodik a lakóhelyén vagy az adott helyen, a lakóhelyéhez vagy a szóban forgó helyhez legközelebbi postahivatal a kézbesítésről szóló értesítést hagy a címzettnek.
Ha az eljárási irat kézbesítése a címzett távolléte miatt vagy bármely más okból nem lehetséges, a feladó által a kézbesítési megjegyzésekben megadott utasítások szerint kell eljárni, és az eljárási irat a feladó választása szerint 15 vagy 30 naptári napig tárolható a postahivatalban (ha a feladó nem választotta ki a tárolás időtartamát, a küldeményt 15 napig tárolják). A feladó meghosszabbíthatja az eljárási irat tárolási időtartamát. Ha a címzett a tárolás időtartama alatt nem veszi át az eljárási iratot, azt az adott időszak lejártakor visszaküldik a feladónak. A tárolásról szóló értesítést sms-ben, e-mail-ben vagy postaládába küldik el a címzettnek (vö. az AS Eesti Post eljárási iratok kézbesítésére vonatkozó szolgáltatási feltételeivel).
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
A polgári perrendtartás 306. szakaszának (2) bekezdése szerint az eljárási iratok kézbesítésekor az átadásnak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott alaki követelményeknek, és azt az e célból előírt formában kell dokumentálni. A polgári perrendtartás 307. szakaszának (4) bekezdése értelmében a kézbesítendő eljárási irat elküldését fel kell tüntetni a bírósági aktában. A polgári perrendtartás 311.1 szakasza szerint a kijelölt információs rendszer automatikusan rögzíti az eljárási iratoknak az adott rendszeren keresztül történő kézbesítését (lásd az információs rendszeren keresztül történő kézbesítés leírását a 6. pontban). A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 313. cikke szerint az átvételi elismervény igazolja az irat ajánlott levélben történő kézbesítését. Ha az iratot nem ajánlott levélben vagy faxon küldik el, az akkor minősül kézbesítettnek, amikor a címzett saját választása szerint levélben, faxon vagy elektronikus úton visszaigazolja a bíróságnak az irat átvételét. Az igazoláson szerepelnie kell az iratátvétel dátumának, valamint az irat címzettje vagy a címzett képviselője aláírásának. A polgári perrendtartás 315. szakaszának (5) bekezdése szerint az eljárási iratnak a végrehajtó, bírósági tisztviselő, illetve más személy vagy intézmény általi kézbesítéséről átvételi elismervényt kell kiállítani. Az átvételi elismervényt a kézbesítést követően késedelem nélkül visszaküldik a bíróságnak.
A bírósági iratnak a polgári perrendtartás 314. szakasza1 szerinti, elküldés útján történő kézbesítése során az ügy aktájában feljegyzik az irat vagy az annak elérhetőségéről szóló tájékoztatás elküldésének helyét és időpontját, kivéve, ha annak elküldését az erre a célra létrehozott információs rendszer automatikusan rögzíti.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
A polgári perrendtartás 307. szakaszának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az irat eljut ahhoz a félhez, akinek az iratot kézbesíteni kellett, vagy akinek az irat a jogszabályok szerint kézbesíthető, de a kézbesítés megtörténte nem igazolható, vagy ha a jogszabályban előírt kézbesítési eljárást megsértik, csak attól az időponttól tekinthető úgy, hogy az iratot kézbesítették a félnek, amikor az irat ténylegesen megérkezett a címzetthez.
A polgári perrendtartás 313. szakasza szerinti, ajánlott levélben történő kézbesítés esetén a bíróság a kézbesítés céljára megfelelőnek tekintheti azt az átvételi elismervényt, amely nem felel meg a hivatkozott szakasz (3) és (4) bekezdésében meghatározott alaki követelményeknek, ha az átvételi elismervény ennek ellenére megbízhatóan dokumentálja a kézbesítést. Ha a bíróság azért nem tekintheti kézbesítettnek az eljárási iratot, mert azt a postai szolgáltató nem megfelelően kézbesítette, a bíróság a kézbesítés megismétlése érdekében újra átadhatja az eljárási iratot a postai szolgáltatónak, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban a bíróságnak többletköltsége keletkezne. A nem szabályszerű iratkézbesítésre példaként említhetők a következők: ha az eljárási irat ajánlott levélben történő kézbesítésekor nem alkalmazzák a polgári perrendtartásban meghatározott valamennyi lehetőséget; ha az eljárási iratot olyan személynek kézbesítik, akinek e szakasz rendelkezései alapján nem lehetett volna; ha nem tesznek eleget az eljárási irat postaládában való elhelyezés vagy letétbe helyezés útján történő kézbesítésére vonatkozó követelményeknek (a polgári perrendtartás 326. és 327. szakasza); vagy ha a kézbesítést nem dokumentálták megfelelő módon, melynek következtében a kézbesítés nem tekinthető teljesítettnek.
11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?
Az észt jog nem rendelkezik ilyen jogorvoslati lehetőségről.
12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről
A postai szolgáltatások Észtországban belföldön kifizetett költsége nem minősül az ügy vizsgálatához kapcsolódó költségnek, azaz a nemzeti bírósági eljárások során az eljárási iratok kézbesítése általában ingyenes, kivéve, ha a kézbesítést végrehajtón keresztül kérik.
Ha az eljárási iratokat végrehajtó útján kézbesítik, a végrehajtókról szóló törvény 48. szakaszának (2) bekezdése szerint az eljárási iratok kézbesítéséért 40 EUR-t kell fizetni a végrehajtónak, ha az iratokat a következő módon kézbesíteni lehetett a címzettnek vagy a címzett jogi képviselőjének:
- a népesség-nyilvántartásba bejegyzett cím vagy távközlési adatok alapján, illetve az isikukood@eesti.ee e-mail-címen keresztül (isikukood = személyi azonosítókód);
- az egyéni vállalkozók vagy a jogi személyek észtországi nyilvántartásába bejegyzett címen, illetve az e nyilvántartás információs rendszerében szereplő távközlési adatok alapján.
A (3) bekezdés szerint abban az esetben, ha az eljárási iratot nem lehet kézbesíteni annak ellenére, hogy a végrehajtó minden szükséges és észszerűen lehetséges intézkedést megtett az iratnak a jogszabályban meghatározott eljárás szerinti kézbesítése érdekében, a végrehajtó 40 EUR összegű díjat követelhet a végrehajtói díjról szóló határozat és a kézbesítési okirat kiállításával, amely tartalmazza, hogy a végrehajtó milyen lépéseket tett az irat kézbesítése érdekében. A (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetekben 70 EUR összegű díj jár a végrehajtónak az eljárási iratok kézbesítéséért.
Ha a kézbesítendő iratok címzettje a jogszabályok alapján köteles bejegyeztetni a címét vagy az elérhetőségeit a népesség-nyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók vagy a jogi személyek észt nyilvántartásába, azonban az említett személy nem tett eleget ennek a kötelezettségének (ideértve azt az esetet is, ha a nyilvántartásban szereplő adatok elavultak vagy egyéb okból helytelenek), ezért az említett adatok alapján nem lehetett kézbesíteni az eljárási iratokat, a végrehajtó díját megállapító határozat alapján a 70 EUR összegű díjból 35 EUR-t a végrehajtó eljárását kérelmező személynek, a másik 35 EUR-t pedig annak a személynek kell megfizetnie, akinek az iratokat kézbesíteni kellett volna.
A végrehajtó nem jogosult díj követelésére, és a kifizetett előleget vissza kell fizetni, ha a végrehajtó nem tett meg minden szükséges és észszerűen lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a bíróság által meghatározott határidőre a jogszabályban előírt eljárásnak megfelelően kézbesítse az iratokat, és ha az eljárási iratokat nem lehetett kézbesíteni.
A bíróság által fizetendő postaköltség összege a szolgáltató árjegyzékétől függ; jogszabályi szinten nem állapítottak meg fix díjat. Az ár a levél súlyától, kézbesítési helyétől stb. függ.
Az eljárásban részt vevő fél a postai szolgáltató díjszabásának megfelelően köteles megfizetni az eljárási irat külföldi kézbesítésének díját. Az eljárási iratok külföldi kézbesítésének és továbbításának, valamint az Észt Köztársaság területén kívül tartózkodó észt állampolgár részére történő kézbesítésének és továbbításának a költségei a polgári perrendtartás 143. szakasza szerint az ügy elbírálásának különös költségei közé tartoznak. Az ügy elbírálásának különös költségeit a bíróság által meghatározott mértékben annak a félnek kell megelőlegeznie, aki a költségek alapjául szolgáló kérelmet benyújtotta, kivéve, ha a bíróság ettől eltérően határoz. Az eljárási költségek viselésére végső soron az a személy köteles, akit a bíróság a határozatában erre kötelez. Az eljárás költségeit a pervesztes fél viseli. A bírósági iratok kézbesítése iránti kérelem feldolgozásáért 50 EUR összegű illetéket kell fizetni. Az illetéket banki átutalással lehet befizetni a Pénzügyminisztérium bármely bankszámlájára: SEB Pank – bankszámlaszám: EE571010220229377229 (SWIFT: EEUHEE2X); Swedbank – bankszámlaszám: EE062200221059223099 (SWIFT: HABAEE2X); Luminor Bank – bankszámlaszám: EE221700017003510302 (SWIFT: RIKOEE22); LHV Pank – bankszámlaszám: EE567700771003819792 (BIC/SWIFT: LHVBEE22).
További információ: Polgári perrendtartás