Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal?

1 Rendes polgári bírósághoz vagy különös hatáskörű bírósághoz (például munkaügyi bírósághoz) kell-e fordulnom?

Lengyelországban a polgári ügyekkel a rendes bíróságok (sądy powszechne) és a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) foglalkozik (lásd: A tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei – Lengyelország), kivéve, ha azok különös hatáskörű bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat a polgári perrendtartás (PP, Kodeks Postępowania Cywilnego) 16–18. cikkei és 27–46. cikkei tartalmazzák.

A járásbíróságokon (sądy rejonowe) a polgári ügyeket a következő felosztás szerint tárgyalják:

• Polgári ügyek;
• Gyermek- és családjogi ügyek (családjogi bíróságok, sądy rodzinne) – a családjogi és gyámsággal kapcsolatos ügyekben; a kiskorúak erkölcsi veszélyeztetésére és az általuk elkövetett büntetendő cselekményekre vonatkozó ügyek; az alkohol-, drog- vagy pszichotrop anyagok függőinek kezelésére vonatkozó ügyek; illetve azok az ügyek, amelyeket más jogszabály a gyámsági bíróság hatáskörébe utal;
• Munkaügy és társadalombiztosítás (munkaügyi bíróságok, sądy pracy) – a munkajogi és társadalombiztosítási ügyek kezelésére;
• Kereskedelem (kereskedelmi bíróságok, sądy gospodarcze) a gazdasági társaságok egymás közötti üzleti tevékenységére vonatkozó, kereskedelmi jogi vagy polgári jogi jellegű jogviták; társasági vagy társulási jogviszonyokra vonatkozó ügyek; a gazdasági társaságok ügyvezetésének tagjaival szemben folytatott, az ügyvezetés tagjai által a nemzeti bírósági nyilvántartáshoz benyújtott hamis nyilatkozatokból eredő követelésekkel kapcsolatos ügyek; gazdálkodó szervezetekkel szemben indított, a környezeti károkozás abbahagyását vagy az abból eredő károk megtérítését, valamint a környezetre veszélyt jelentő tevékenységek betiltását vagy korlátozását elrendelő határozat kiadására irányuló eljárások; építési beruházásra irányuló szerződésekkel és az építési munkák kivitelezési folyamatához szorosan kapcsolódó szerződésekkel kapcsolatos ügyek; lízingszerződésekkel kapcsolatos ügyek; a gazdálkodó szervezet tartozásaiért a jogszabályok vagy valamely jogi aktus alapján együttes vagy egyetemleges felelősséggel tartozó személyekkel szemben indított eljárások; az állami tulajdonban lévő vállalatok szervei közötti ügyek; az állami tulajdonban lévő vállalat vagy annak irányító szervei és a vállalatot alkotó szervek vagy a felügyelő testület közötti ügyek; a csőddel és a szerkezetátalakítással kapcsolatos ügyek; arra irányuló ügyek, hogy a jogerős vagy azonnal végrehajtható kereskedelmi bírósági határozat vagy kereskedelmi bíróság előtt megkötött egyezség formájában létrejött végrehajtható okiratban végrehajtási záradékot rögzítsenek; arra irányuló ügyek, hogy a jogerős vagy azonnal végrehajtható kereskedelmi bírósági határozat vagy kereskedelmi bíróság előtt megkötött egyezség formájában létrejött végrehajtható okiratból töröljék a végrehajtási záradékot; valamint a csődeljárások;
• Ingatlan-nyilvántartás – az ingatlan-nyilvántartások vezetése és az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó egyéb polgári ügyek.

Lengyelországban a törvényszékek (sądy okręgowe) – az ingatlan-nyilvántartási, valamint a gyermek- és családjogi tanácsok kivételével – ennek megfelelő kollégiumokra oszlanak. Lengyelországban a törvényszékeken belül polgári családjogi tanácsok működnek, amelyek különösen a házasság felbontására, a különválásra és a különválás megszüntetésére, a házasság érvénytelenítésére, a házasság létének megállapítására, illetve a külföldi bíróságok családjogi ítéleteinek végrehajthatóságának kimondására vonatkozó ügyekben járnak el.

A varsói törvényszéken emellett a következő is működik:

versenyjogi- és fogyasztóvédelmi bíróság (Sąd Ochrony Konkurencji i Konsumentów), amelynek hatásköre kiterjed a monopolisztikus gyakorlatok megelőzésére és az energiaszabályozásra vonatkozó ügyekre.

Ezenkívül a gdański, a katowicei, a lublini, a poznańi és a varsói törvényszéken szellemi tulajdonjogi kollégium is működik, amely a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ügyeket tárgyal, a varsói törvényszék esetében ideértve az európai uniós védjegyek és formatervezési minták oltalmával, a formatervezési minták és a védjegyek bitorlásával vagy a bitorlás veszélyével, az európai uniós formatervezési minták érvénytelenségével, a védjegyek oltalmi idejének lejártával és a védjegyek érvénytelenítésével, valamint a védjegybitorlás következményeivel kapcsolatos ügyeket is.

Emellett 2010. január 1-jén a lublini járásbíróságot (jelenlegi nevén a Lublin-Zachód [nyugat-lublini] járásbíróságot) jelölték ki illetékes bíróságnak a más járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban történő tárgyalására.

2 Ha a rendes polgári bíróságok rendelkeznek hatáskörrel (azaz e bíróságok feladata az ilyen ügyek elbírálása), hogyan tudhatom meg, hogy melyik bírósághoz kell fordulnom?

Főszabály szerint a polgári ügyek első fokon a járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. A járásbíróságok (sądy rejonowe) rendelkeznek hatáskörrel minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály (a PP 16. és 507. cikke) nem utal a törvényszékek hatáskörébe.

Első fokon a törvényszékek (sądy okręgowe) rendelkeznek hatáskörrel a PP 17. cikkében felsorolt ügyekben, amelyek a következők:

1. a nem vagyoni jogokkal kapcsolatos ügyek és az ilyen jogokkal együtt érvényesített vagyonjogi igényekre vonatkozó ügyek, kivéve a gyermek származásának megállapítására vagy vitatására, az apaság elismerésének érvénytelenítésére és az örökbefogadás megszüntetésére irányuló ügyeket;
2. a szerzői és szomszédos jogok védelmére irányuló, valamint a találmányokkal, a használati mintákkal, a formatervezési mintákkal, a védjegyekkel, a földrajzi árujelzőkkel és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájával, továbbá egyéb immateriális javakra vonatkozó jogok védelmével kapcsolatos ügyek;
3. a sajtótörvényen alapuló követelések;
4. azok a vagyonjogi ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke meghaladja a 100 ezer PLN-t, kivéve a tartási ügyeket, a birtokháborítási ügyeket, a házastársi vagyonközösség megszüntetésére irányuló ügyeket, valamint az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban vizsgált ügyeket;
5. a szövetkezet felosztásáról szóló határozat helyett ítélet meghozatalára irányuló ügyek;
6. a jogi személyek vagy a nem jogi személy, de a jogszabályok által jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek ügyvezető szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére vagy meghozatalára irányuló ügyek;
7. a tisztességtelen verseny megelőzésére vagy megszüntetésére irányuló ügyek;
8. a jogellenes jogerős bírósági határozatokkal okozott károkért való kártérítés iránti ügyek;
9. az adatvédelmi jogszabályokon alapuló jogok megsértéséből eredő követelésekkel kapcsolatos ügyek.

Emellett a törvényszékek hatáskörébe tartoznak például:

1. a cselekvőképtelenséggel kapcsolatos ügyek;
2. az állami tulajdonban lévő vállalatok működésével kapcsolatos jogviták rendezésére irányuló ügyek: a vállalkozás testülete és a vállalkozás igazgatója, a vállalkozás ügyvezető szervei és alapító szervei, valamint az ügyvezető szervei és a vállalkozás felett felügyeleti jogot gyakorló szervei közötti jogviták;
3. a külföldi bíróságok ítéleteinek elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása (a PP 1148.¹ és 1151.¹ cikke).

A tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben a kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie a pertárgy értékét, kivéve, ha a per tárgya egy adott pénzösszeg.

A pénzkövetelésekkel kapcsolatos ügyekben – akkor is, ha a pénzkövetelés egy másik követeléshez képest másodlagos az ügyben – a megjelölt összeg minősül a pertárgy értékének.

Más vagyoni ügyekben a felperes a PP 20–24. cikkei szerint a keresetlevélben szereplő pénzösszeg meghatározásával köteles kijelölni a pertárgy értékét.

2.1 Létezik-e különbségtétel alacsonyabb és magasabb fokú rendes polgári bíróságok (például körzeti bíróságok, illetve regionális bíróságok) között, és ha igen, melyik rendelkezik hatáskörrel az ügyemben?

Lásd a 2. pontot.

2.2 Területi illetékesség („A” vagy „B” város bírósága rendelkezik-e illetékességgel az ügyemben?)

A lengyel polgári perrendtartás a bírósági illetékesség következő típusait különbözteti meg: általános (27–30. cikk), párhuzamos (31–37. cikk) és kizárólagos (38–42. cikk). Az illetékességgel kapcsolatos további kérdéseket különös rendelkezések szabályozzák (a PP 43–46. cikke).

Az illetékességet a 2.2.1–2.2.3. pontban ismertetjük részletesen.

2.2.1 A területi illetékességre vonatkozó főszabály

Általános területi illetékesség

A kereseteket az alperes lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező első fokú bírósághoz kell benyújtani (a PP 27. cikke).

A polgári törvénykönyv 25. cikke szerint a természetes személy lakóhelye az a település, amelyben e személy a hosszú távú tartózkodás szándékával él. Amennyiben az alperes lakóhelye nem Lengyelországban található, az általános illetékességet tartózkodási helye alapján kell megállapítani, amennyiben pedig ez nem ismert vagy Lengyelországon kívül található, az eljárást az alperes legutolsó lengyelországi állandó lakóhelye szerinti bíróságon kell megindítani.

Az Államkincstárral szembeni kereseteket a jogvitában érintett szervezeti egység bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben az Államkincstárt a Lengyel Köztársaság Tanácsa (Prokuratoria Generalna Rzeczypospolitej Polskiej) képviseli, a keresetet a Tanács jogvitában érintett szervezeti egységéért felelős fióktelepének bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

Más jogi személyekkel és természetes személynek nem minősülő szervezetekkel szembeni kereseteket azok bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani (a PP 30. cikke).

2.2.2 A főszabály alóli kivételek

Lásd a 2.2.2.1. pontot.

2.2.2.1 Mikor választhatok az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróság) és egy másik bíróság között?

A párhuzamos illetékesség lehetővé teszi a felperes számára, hogy bizonyos esetekben ő válassza meg a bíróságot. A felperes ezt követően az általános illetékességgel rendelkező vagy a PP 32 - 37¹ cikkében meghatározott másik bírósághoz nyújthatja be kérelmét.

Párhuzamos illetékesség érvényesül a következő esetekben:

• tartási követelések, gyermek származásának megállapítása és az ezzel kapcsolatos követelések – a kereseteket a jogosult személy lakóhelye szerint illetékes bírósághoz is be lehet nyújtani;
• gazdálkodó szervezettel szembeni vagyoni követelés esetében a keresetet az adott szervezet székhelye vagy fióktelepe szerint illetékes bíróság előtt lehet megindítani, ha a követelés a szervezet székhelyének vagy a fióktelepének tevékenységéhez kapcsolódik;
• a szerződés megkötésére, a szerződés tartalmának megállapítására, a szerződés módosítására, létrejöttének megállapítására, teljesítésére, megszüntetésére vagy érvénytelenítésére irányuló keresetek, valamint a szerződés nemteljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő kártérítési igénnyel kapcsolatos keresetek a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes bírósághoz nyújthatók be; a szerződés teljesítésének helye az adott szerződéstípusra jellemző teljesítési hely, amely ennek megfelelően: 1. ingók értékesítése esetében az a hely, ahol a szerződés szerint az árut átadták, vagy ahol azt át kellett volna adni; 2. szolgáltatásnyújtás esetében az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy ahol azt nyújtani kellett volna; kétség esetén a megállapodás teljesítésének helyét okirattal kell igazolni;
• a jogellenes károkozásra vonatkozó követelések – a keresetet a károkozás helye szerint illetékes bírósághoz is be lehet nyújtani;
• a tömegmédia által megsértett személyiség jogok védelme iránti keresetet a felperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani;
• az ügy viteléért járó pénzösszeg megfizetésére irányuló követelések – a keresetet ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely illetékességgel rendelkezik ott, ahol a jogi képviselő az ügy vitelét teljesítette;
• az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó követelések – a keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani;
• a saját váltó vagy csekk kötelezettjével szembeni követelések – a keresetet a kifizetés helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Ha a saját váltó vagy csekk több felet kötelez, azokkal szemben együttesen is lehet eljárást indítani a kifizetés helye szerint illetékes, illetve a saját váltó vagy csekk elfogadója vagy kibocsátója szerint általános illetékességgel rendelkező bíróságnál;
• banki ügyletekből eredő követelésekkel kapcsolatban valamely bankkal, banki tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezettel vagy ezek jogutódaival szemben a felperes lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bíróságnál indítható kereset. Ez a rendelkezés alkalmazandó a jelzáloghitelt nyújtó bank vagy annak jogutódja ellen a jelzáloghitelt nyújtó bank tevékenységéből eredő követelésekkel kapcsolatban indított keresetekre is;
• munkajogi követelések – a keresetet aszerint a hely szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani, ahol a munkavégzés történik, történt vagy ahol annak történnie kellett volna, vagy a munkáltató telephelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz (a PP 461. cikkének (1) bekezdése).

2.2.2.2 Mikor kell az alperes lakóhelye szerinti bíróságtól (a főszabály alkalmazásával meghatározott bíróságtól) eltérő bíróságot választanom?

A kizárólagos illetékesség azt jelenti, hogy az ügyet a polgári perrendtartásban meghatározott bíróságnak kell tárgyalnia. Kizárólagos illetékesség érvényesül a következő helyzetekben:

• az ingatlanok tulajdonjogával vagy az ingatlanokra vonatkozó más dologi jogokkal, valamint az ingatlanok birtoklásával kapcsolatos ügyekben; valamint a polgári törvénykönyv 231., 224–228. és 230. cikke szerinti követelések esetében, amennyiben azok ingatlanra vonatkoznak: csak az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz lehet keresetet benyújtani; amennyiben az eljárás tárgya földterületen fennálló szolgalom, az illetékesség megállapítása a megterhelt ingatlan fekvése szerint történik; ez az illetékesség kiterjed a dologi jogokkal kapcsolatos személyes követelésekre és az ugyanazon alperessel szemben e követelésekkel együtt érvényesített jogokra is. Ha a felek egybehangzóan kérik, és ha az célszerű, az illetékes bíróság az ügyet egy másik, azonos szintű bíróság elé utalhatja;
• öröklésre, kötelesrészre, hagyományra, elrendelésre vagy más végrendeleti intézkedésre vonatkozó követelések – a keresetet kizárólag az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz, és, ha az örökhagyó Lengyelország területén található szokásos tartózkodási helyét nem lehet megállapítani, az örökség vagy annak egy részének helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani;
• a szövetkezeti, partnerségi, cégekben vagy egyesületekben való tagságra vonatkozó követelések – a kereseteket kizárólag a bejegyzett székhely szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani;
• a házassági követelések – a kereseteket kizárólag a házastársak utolsó közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani, ha legalább egyikük továbbra is e bíróság illetékességi területén él, vagy ott van szokásos tartózkodási helye. Ennek hiányában az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, ez utóbbi hiányában pedig a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság;
• a szülő-gyermek és örökbefogadó-örökbefogadott közötti kapcsolatra vonatkozó követelések – a kereseteket kizárólag a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani, feltéve, hogy a kereset általános illetékességi rendelkezések szerinti benyújtásának nincs jogalapja.

2.2.2.3 Maguk a felek kiköthetik-e olyan bíróság illetékességét, amely egyébként nem lenne illetékes?

A különös illetékesség azt jelenti, hogy a különös jogszabályokban meghatározott esetekben a bíróság illetékességére a főszabálytól eltérő meghatározás vonatkozhat:

• a bíróság megválasztására a felperes jogosult;
• ha több bíróság illetékessége is megalapozott, vagy a keresetet több féllel szemben nyújtották be, akik tekintetében az általános illetékességre vonatkozó jogszabályok szerint több bíróság is illetékes. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a bíróság illetékességét megalapozó ingatlan több bíróság illetékességi területén fekszik;
• a bíróság megválasztásának joga a felek megállapodása vagy egybehangzó kérelme alapján mindkét felet megilleti;
• a felek írásban megállapodhatnak, hogy a már folyamatban lévő ügyet vagy egy adott jogviszonyból eredő későbbi jogvitáikat olyan elsőfokú bíróság előtt rendezik, amely a törvény szerint nem rendelkezik illetékességgel. Ebben az esetben az érintett bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy ha a felperes elektronikus fizetési meghagyásos eljárásban (elektroniczne postępowanie upominawcze, EPU) nyújtott be keresetlevelet. A felek emellett írásbeli megállapodásban korlátozhatják a felperes azon jogát, hogy az ilyen jogvitákban több illetékes bíróság közül válasszon;
• a kizárólagos illetékességen azonban a felek nem változtathatnak;
• a bíróság illetékességéről szóló megállapodást írásba kell foglalni, és arról a felek az anyagi jogon alapuló szerződésben (illetékességi kikötés) vagy külön megállapodásban rendelkezhetnek;
• munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben az illetékes bíróság a felek egybehangzó kérelmére átteheti az ügyet egy munkajoggal és társadalombiztosítási ügyekkel foglalkozó másik, azonos szintű bírósághoz, ha az célszerű;
• az illetékes bíróságot magasabb szintű bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki;
• ha az illetékes bíróság valamilyen akadály miatt nem tud eljárni az ügyben, vagy nem képes valamely egyéb intézkedés meghozatalára, a felettes bíróság másik bíróságot jelöl ki. Ilyen kijelölésre csak az adhat okot, ha a bíróság az akadály – például a bíró kizárása vagy vis maior – miatt nem tud eljárni az ügyben;
• a Legfelsőbb Bíróság a megkereső bírósággal azonos szintű másik bíróság elé utalhatja az ügyet, ha azt az igazságszolgáltatás érdekei megkívánják, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a bíróság pártatlan szervnek tűnjön a közvélemény szemében. Az ügy áttételét az illetékes bíróság kérelmezheti;
• ha az Államkincstár félként szerepel az eljárásban, és a követelés valamely állami szerv tevékenységéből ered, a következő szabályokat kell alkalmazni: 1. ha az említett állami szerv az ügy elbírálására illetékes bíróság, a bíróság köteles hivatalból benyújtani az ügy iratait a felettes bírósághoz, amely köteles áttenni az ügyet egy, az ügy elbírálására illetékes bírósággal azonos szintű másik bírósághoz; 2. ha az említett állami szerv az ügy elbírálására illetékes bíróság felettes bírósága, az ügy elbírálására illetékes bíróság köteles hivatalból benyújtani az ügy iratait a felettes bírósághoz, amely köteles áttenni az ügyet egy, az ügy elbírálására illetékes bírósággal azonos szintű, a felettes bíróság illetékességi területén kívül található másik bírósághoz;
• A Legfelsőbb Bíróság köteles kijelölni azt a bíróságot, amelyhez a keresetet be kell nyújtani, ha a perrendtartás szabályai szerint az ügy körülményei alapján nem lehet meghatározni az illetékességet (a PP. 45. cikke).

3 Ha különös hatáskörű bíróság rendelkezik hatáskörrel, hogyan állapíthatom meg, hogy melyikhez kell fordulnom?

A különös hatáskörű bíróságok a közigazgatási bíróságok (sądy administracyjne), valamint a katonai bíróságok (sądy wojskowe).

A katonai bíróságok működését a katonai bíróságok szervezetéről szóló 1997. augusztus 21-i törvény (Prawo o ustroju sądów wojskowych) szabályozza. E bíróságok általában a lengyel fegyveres erőkre vonatkozó büntetőjogi ügyekben járnak el. Egyéb ügyet csak törvény utalhat a hatáskörükbe.

A közigazgatási bíróságok működését a közigazgatási bíróságok szervezetéről szóló 2002. július 25-i törvény (Prawo o ustroju sądów administracyjnych) szabályozza. A közigazgatási bíróságok a közigazgatási szervek tevékenységének nyomon követésével, valamint a helyi önkormányzati szervek és a kormányzati igazgatási szervek közötti hatáskörre és illetékességre vonatkozó viták feloldásával vesznek részt az igazságszolgáltatásban. Előfordulhat, hogy kivételes esetben a közigazgatási bíróság a közjogi hatóságok tevékenységének felügyeletére irányuló feladatai keretein belül polgári ügyben hoz döntést.