Öröklés | Európai igazságügyi portál

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

Végrendelet csak közjegyzői okirat (közjegyzői végrendelet) (notariële akte, notarieel testament) vagy a közjegyzőnél letétbe helyezett (depot-testament) és a közjegyzőnek megőrzésre átadott, kézzel írott magánokirat formájában készíthető (a Polgári Törvénykönyv [Burgerlijk Wetboek] 4:94. cikke). E szabály alól néhány különleges esetben kivételek alkalmazhatók (a polgári törvénykönyv 4:97–107. cikke). Közös végrendelet (gezamenlijk testament) nem fogadható el (a polgári törvénykönyv 4:93. cikke). Jövőbeli örökségre vonatkozóan nem köthető megállapodás. A polgári törvénykönyv 4:4. cikkének (2) bekezdése szerint semmisek azok a megállapodások, amelyek részben vagy egészben olyan hagyatékról rendelkeznek, amely még nem szállt át.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendeletet elkészítő közjegyzőnek a következő munkanapon be kell jegyeznie az adott információkat a végrendeletek központi nyilvántartásába (Centraal Testamenten Register [CTR]).

Lásd még: http://www.centraaltestamentenregister.nl/. A végrendeletek megőrzésével, nyilvántartásba vételével és keresésével kapcsolatos információk a Végintézkedések Nyilvántartásainak Európai Hálózata Egyesület (ARERT) honlapján is elérhető az „Információs lap” menüpontban: http://www.arert.eu/

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

Az örökhagyó leszármazottai (gyermekei, vagy ha a gyermekei már nem élnek, azok gyermekei) nem tagadhatók ki teljes mértékben az öröklésből. A leszármazottak ugyanis kötelesrészre (legitieme portie) jogosultak. Sem a házastárs, sem a felmenők nem jogosultak kötelesrészre. A kötelesrész a hagyaték felének felel meg (lásd a polgári törvénykönyv 4:64. cikkét). Ha valamelyik leszármazó bejelenti az igényét a kötelesrészre, a továbbiakban már nem örökösnek (erfgenaam), hanem hagyatéki hitelezőnek (schuldeiser) minősül.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Végrendelet hiányában az alábbi elvek vonatkoznak a különböző helyzetekre:

Ha az örökhagyónak nem volt házastársa, és nem voltak gyermekei, főszabály szerint a szülei és a testvérei örökölnek egyenlő arányban, azzal, hogy a szülők minden esetben legalább egy negyedrészt örökölnek.

Ha az örökhagyónak nem volt házastársa, de vannak túlélő gyermekei, a hagyaték egyenlő arányban oszlik meg a gyermekek között.

Ha az örökhagyónak túlélő házastársa van, és nincsenek túlélő gyermekei, a túlélő házastárs örökli a teljes hagyatékot.

Ha az örökhagyónak túlélő házastársai és gyermekekei vannak, a gyermekek és a házastárs egyenlő arányban örökölnek, de a törvény erejénél fogva a túlélő házastárs szerzi meg a hagyatéki vagyont. A hagyaték felosztása a házastárs feladata. Örökösi minőségében minden gyermeknek pénzkövetelése (geldvordering) van a túlélő házastárssal szemben. A pénzbeli követelés a gyermeket a hagyatékból megillető hányadnak felel meg. Ez a követelés akkor válik végrehajthatóvá, ha a túlélő házastársat fizetésképtelennek nyilvánítják, vagy adósságátalakítás alá vonják (lásd a természetes személyek adósságátalakításáról szóló törvényt [Wet schuldsanering natuurlijke personen] is), illetve ha a túlélő házastárs meghal (a polgári törvénykönyv 4:13. cikke). Bizonyos helyzetekben – például ha a túlélő házastárs újra megházasodik – a gyermekek ezt megelőzően is érvényesíthetik a pénzkövetelésüket.

A házas házastársak és a bejegyzett élettársak azonos elbírálás alá esnek.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az öröklési jog tekintetében Hollandiában a közjegyző a hatáskörrel rendelkező hatóság. A felek szabadon választhatnak közjegyzőt, függetlenül az örökhagyó utolsó lakóhelyétől.

Az örökösnek három lehetőség áll rendelkezésére:

feltétel nélkül elfogadhatja az örökséget;
elfogadhatja az örökséget a hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevételével, azaz a tartozásokért való felelősségét az öröksége értékére korlátozhatja (beneficiair aanvaarden);
lemondhat az örökségről.

Ha az örökös teljes mértékben el kívánja fogadni az örökséget (feltétel nélküli elfogadás), azt ráutaló magatartással, külön alaki követelmények nélkül is megteheti bizonyos cselekmények, például az örökhagyó vagyonának értékesítése vagy az azzal egyéb módon való rendelkezés révén. Az örökség feltétel nélküli elfogadása következtében az örökös saját vagyonával, személyesen felelőssé válik a hagyatéki tartozásokért. Az örökös ezt a felelősségét úgy korlátozhatja, ha az örökséget kifejezetten azzal a feltétellel fogadja el, hogy a hagyatéki tartozások nem haladhatják meg annak értékét. Az örökös ennek érdekében a bírósági nyilvántartó hivatal (griffie van de rechtbank) előtt nyilatkozik, hogy a hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevételével (verklaring van beneficiaire aanvaarding) fogadja el az örökséget. Az örökösnek ezt akkor is meg kell tennie, ha nem kívánja átvenni az örökséget, hanem arról le kíván mondani. Ezekre a nyilatkozatokra nem vonatkozik határidő, a hitelező vagy más érdekelt fél azonban kérheti, hogy a bíróság tűzzön ki határidőt az örökös számára. Ha az örökös a határidőn belül nem nyilatkozik, azzal feltétel nélkül elfogadja örökséget. Akkor is ez a helyzet, ha a nyilatkozattétel előtt az örökös úgy viselkedett, mintha feltétel nélkül elfogadta volna az örökséget. A már meghozott döntés nem vonható vissza.

A hagyomány (legaten) külön alaki követelmények nélkül is elfogadható vagy visszautasítható. A holland jog szerint hagyomány nem fogadható el korlátozottan.

A kötelesrészre jogosult örökös (legitimaris) pusztán azzal lemondhat a kötelesrészre való jogáról, hogy nem jelenti be az arra vonatkozó igényét. Erre vonatkozóan a jogszabályok nem írnak elő külön nyilatkozatot. Ha a kötelesrészre jogosult örökösök lemondanak a kötelesrészről, az nyilatkozatban is rögzíthető.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

A legtöbb esetben – különösen akkor, ha van házassági szerződés (huwelijkscontract) vagy végrendelet – célszerű közjegyzőt megbízni a hagyaték felszámolásával. Hollandiában bármelyik örökös, valamint ha a végrendelet végrendeleti végrehajtót (executeur-testamentair) jelölt ki, akkor ez a személy is jogosult arra, hogy közjegyzőt bízzon meg. A felek szabadon választhatnak közjegyzőt, függetlenül az örökhagyó utolsó lakóhelyétől. A közjegyző segítséget nyújt az örökösöknek a hagyaték rendezéséhez. Megállapítja/meghatározza, hogy kik az örökösök, majd ellenőrzi, hogy készült-e végrendelet, valamint tájékoztatja, és tanácsokkal látja el a kedvezményezetteket az örökség elfogadásának vagy visszautasításának következményeiről. A közjegyző az adófizetési kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban is segítséget nyújthat az örökösöknek. A bíróság csak néhány esetben jut szerephez az örökség felszámolásában. Ez akkor fordulhat elő, ha a hagyaték felosztása vitatott, vagy ha az egyik örökös nem tudja érvényesíteni az érdekeit (például azért, mert kiskorú).

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Hollandiában nincs bírósági eljárás előírva. Végrendelet hiányában a jog határozza meg, hogy kik az örökösök. Ha van végrendelet, akkor abban szerepel, hogy kik az örökösök és a hagyományosok (legatarissen). A közjegyző öröklési bizonyítványban (verklaring van erfrecht) rögzítheti, hogy kik a hagyaték örökösei (lásd a polgári törvénykönyv 4:188. cikkét). A végrendeleti végrehajtó is kérheti az öröklési bizonyítvány kiállítását. Az öröklési bizonyítványban a közjegyző megjelölheti az öröklésre jogosult személyeket, az örökségből őket megillető hányadot és – adott esetben – a végrendeleti végrehajtó nevét. Az öröklési bizonyítvány segítségével az örökös/a végrendeleti végrehajtó igazolhatja magát a hagyatéki adósok előtt, és rendelkezési jogot szerezhet a bankszámlaegyenlegek stb. felett. Közjegyzői okiratra van szükség az ingatlanok vagy ingatlanokon fennálló jogok valamelyik örökösre történő átruházásához.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Ha az örökös feltétel nélkül elfogadta az örökséget, teljes mértékben felel az örökhagyó tartozásaiért (a polgári törvénykönyv 4:182. cikke). Ha a hagyatéki leltározás kedvezményével fogadta el az örökséget, az örökös csak annyiban felel a tartozásokért, amennyiben azokat fedezi a hagyatékból való részesedése. Személyesen nem tartozik felelősséggel.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Az öröklési bizonyítvány bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba (openbaar register van onroerend goed). Az ingatlanokon fennálló tulajdonjog vagy az azok feletti jogok átruházásához külön közjegyzői okiratra van szükség.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A holland jog szerint nem kötelező hagyatéki gondnokot (beheerder van de nalatenschap) kijelölni.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

A végrendelkező (erflaters) a végrendeletben végrendeleti végrehajtót jelölhet ki, aki gondoskodhat a hagyaték felosztásáról. A hagyatéki leltározás kedvezményének igénybevétele esetén a bíróság különleges vagyonfelügyelőt (speciale beheerder) jelölhet ki.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A végrendeletben megnevezett végrendeleti végrehajtó a polgári törvénykönyv 4:144. cikkének megfelelően általában korlátozott hatáskörrel rendelkezik. Kezelheti a hagyatékot, és rendezheti a hagyatéki tartozásokat. A végrendelkezők további jogokat is biztosíthatnak a végrendeleti végrehajtónak, például arra vonatkozóan, hogy az örökösök engedélye nélkül is átruházhassa a hagyaték részét képező vagyontárgyakat. Ha a végrendeleti végrehajtót különleges végrehajtóként (speciale executeur, azaz a hagyatékot felosztó vagyonkezelőként [afwikkelingsbewindvoerder]) jelölték ki, akkor vagyontárgyakat ruházhat át, és a hagyaték felosztásával kapcsolatos minden döntést meghozhat.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Az örökösök a hagyaték felosztásáról szóló okiratot (akte van verdeling) készíthetnek. Ez az okirat közjegyzői okiratként jön létre, ha közjegyző készíti el. Erre akkor van szükség, ha az egyik örökös (kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése/bíróság általi vagyonkezelés [curatele/bewindvoering] miatt) cselekvőképtelen. Hollandiában közjegyzői okiratra van szükség az ingatlanok és az ingatlanokon fennálló jogok átruházásához; lásd a 7. kérdésre adott választ. Egyéb esetben nincs szükség a hagyaték felosztásáról szóló okiratra. A különböző eszközök – például a bankszámlák és egyéb ingóságok – átruházásához az öröklési bizonyítvány is elegendő.

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Last update: 27/12/2024