Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Ország

Portugal

Jogterület

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés

* kötelező választás

50. cikk (1) bekezdés a) pont – A számlazárolási végzés kibocsátására illetékes bíróságok

A bíróságoknak az ügy tárgyán és a perértéken alapuló, az igazságszolgáltatási rendszer szervezetéről szóló törvényben (a 2013. augusztus 26-i 62/2013. sz. törvény) meghatározott hatáskörével összhangban, az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés tárgyában eljáró bíróságok, a hatáskörükbe tartozó ügytípusok szerint az alábbiak:

A központi polgári bíróságok (Juízos Centrais Cíveis);
A helyi polgári bíróságok (Juízos Locais Cíveis) és az általános hatáskörű bíróságok (Juízos de competência genérica);
A családjogi bíróságok és a kiskorúak ügyeiben eljáró bíróságok (Juízos de família e menores);
A munkaügyi bíróságok (Juízos do Trabalho);
A kereskedelmi bíróságok (Juízos de Comércio);
A végrehajtási bíróságok (Juízos de Execução);
A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben eljáró bíróságok (Tribunal da Propriedade Intelectual);
A versenyjogi, szabályozási és felügyeleti ügyekben eljáró bíróság (Tribunal da Concorrência, Regulação e Supervisão);
A tengerészeti bíróság (Tribunal Marítimo).

50. cikk (1) bekezdés b) pont – A számlainformációk beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság

A jogtanácsosi és végrehajtói kamara (A Ordem dos Solicitadores e Agentes de Execução, OSAE).

Rua Artilharia 1, no 63

1250-038 Lisbon

Tel.: (+ 351) 213894200

Fax: (+ 351) 213534870

E-mail: geral@osae.pt

http://osae.pt/pt/pag/osae/osae/1/1/1/1

50. cikk (1) bekezdés c) pont – A számlainformációk beszerzésének módszerei

A nemzeti jog értelmében a következő módszerek alkalmazhatók:

Portugáliában minden bank köteles közölni, hogy az adós rendelkezik-e náluk számlával (14. cikk (5) bekezdés a) pont);
Az információs hatóság hozzáférhet minden releváns információhoz, amennyiben ezeket hatóságok vagy közigazgatási szervek tárolják, nyilvántartásokban vagy más módon (a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontja).

Ezeket a módszereket a polgári perrendtartás 749. cikke rögzíti, és a legutóbb módosított, 2013. augusztus 29-i 282/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet 17. cikke szabályozza.

Az illetékes hatóság (a jogtanácsosi és végrehajtói kamara, OSAE), annak érdekében, hogy hozzáférjen a portugáliai számlák létezésére vonatkozó információkhoz, megkeresést intéz a Portugál Nemzeti Bankhoz. Portugáliában ezek az információk csak az adós adóazonosító számának (NIF) vagy a jogi személy azonosító számának (NIPC) megadásával kérelmezhetők. A kérelem gyors feldolgozása érdekében ezért ajánlatos a következő információk feltüntetése:

az adós adóazonosító száma (NIF), vagy
a jogi személy azonosító száma (NIPC), amennyiben az adós egy vállalkozás,
az adós címe.

50. cikk (1) bekezdés d) pont – A bíróságok, amelyeknél a számlazárolási végzés iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést elő kell terjeszteni

A fellebbezések elbírálására a fellebbviteli bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

A nemzeti jogértelmében azonban a fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a megtámadott határozatot hozta.

50. cikk (1) bekezdés e) pont – A számlazárolási végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóságok

A bíróságok, különösen a bírósági tisztviselők;
A jogtanácsosi és végrehajtói kamara (OSAE), konkrétan a végrehajtók.

Általánosságban elmondható, hogy a végrehajtók jogosultak a szükséges értesítések elvégzésére.

A portugál eljárásjog értelmében bírósági tisztviselők csak a következő helyzetekben lépnek fel:

Végrehajtás azokban az ügyekben, ahol az állam a hitelező.
Végrehajtás azokban az ügyekben, ahol a hitelezőt az ügyészség (Ministério Público) képviseli.
Ha a folyamatban lévő végrehajtási eljárás körzetében nem működik végrehajtó, és egy másik körzetből származó végrehajtó alkalmazása aránytalan költségekkel járna. Ezt az intézkedést a hitelező kérelmére a bíróság rendelheti el.
Ha a szükséges eljárási cselekmények elvégzése aránytalan utazási költségeket okozna, és abban a körzetben, ahol ezeket az eljárási cselekményeket foganatosítani kell, nem működik végrehajtó. Ezt az intézkedést a végrehajtó kérelmére a bíróság rendelheti el.
10 000 EUR vagy annál kisebb értékre történő végrehajtás, amennyiben a hitelezők magánszemélyek, és a kérelem nem kereskedelmi vagy ipari tevékenységgel kapcsolatos, feltéve, hogy a beavatkozást a végrehajtás iránti kérelemben kérték, és a vonatkozó eljárási költségeket megfizették.
30 000 EUR vagy annál kisebb értékre történő végrehajtás, amennyiben a kérelem munkaviszonnyal kapcsolatos, és a végrehajtást kérő fél a beavatkozást a végrehajtás iránti kérelemben kérte, valamint a vonatkozó eljárási költségeket megfizette.

50. cikk (1) bekezdés f) pont – A számlazárolási végzés végrehajtására illetékes hatóság

A jogtanácsosi és végrehajtói kamara (OSAE).

50. cikk (1) bekezdés g) pont – A közös és kedvezményezett (letéti) számlák zárolhatóságának mértéke

A portugál jog értelmében vélelmezhető, hogy a felek egyenlő mértékben osztoznak a hitelben, így az ellenkező bizonyításáig abból kell kiindulni, hogy minden betétes a számlán elhelyezett pénzeszközök felével rendelkezik (a polgári törvénykönyv 513. és 516. cikke). Ennélfogva a számlazárolási végzés az adósnak a közös számlán való részesedésére vonatkozik, feltételezve, hogy a részesedések mértéke megegyezik (a polgári perrendtartás 780. cikkének (5) bekezdése).

Ez a vélelem az ellenkező bizonyításával megdönthető; a feleknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a bankszámlán elhelyezett pénzeszközök csak egy számlatulajdonoshoz vagy a számlatulajdonosok egyikéhez tartoznak, vagy a számla tulajdonosainak tulajdoni aránya eltérő, esetleg azt is bizonyíthatják, hogy a pénzeszközök harmadik személy tulajdonában vannak.

Amennyiben a számlazárolási végzést csak a házastársak egyike ellen nyújtják be, de a házastársak közös számláját zárolták, mivel az adós valószínűsíthetően nem rendelkezik elegendő vagyonnal, a számlazárolási végzéssel érintett személy házastársát fel kell hívni a vagyon elkülönítésének kérelmezésére, illetve annak kinyilvánítására, hogy elfogadja a tartozás megosztását; erre annak a házastársnak a kérésére kerül sor, akivel szemben a számlazárolási végzést benyújtották. Amennyiben a számlazárolási végzést csak az egyik házastárssal szemben, és olyan számlára vonatkozóan nyújtották be, amely csak az ő nevén van, az említett házastárs kérheti a tartozás megosztását. Ebben az esetben a számlazárolási végzést a házastársak közös számlájára lehet kibocsátani, ha van ilyen (a polgári perrendtartás 740. cikkének (1) bekezdése, 741. cikkkének (1) bekezdése és 742. cikkének (1) bekezdése).

Ha a számlatulajdonos és az adós ugyanaz a személy, de a számlán szereplő összegek vélelmezhetően harmadik fél tulajdonát képezik, a harmadik fél kifogást emelhet (a polgári perrendtartás 342. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben úgy tűnik, hogy az adós harmadik fél számláján letétbe helyezett pénzeszközök tulajdonosa, a harmadik fél fellebbezhet vagy kifogást emelhet a számlazárolási végzés ellen olyan tényeket vagy bizonyítékokat előterjesztve, amelyeket a bíróság nem vett figyelembe, és amelyek alááshatják a számlazárolási végzés meghozatalának indokait (a polgári perrendtartás 372. cikkének (1) bekezdése). Első fokon a harmadik fél tesz kísérletet a pénzeszközök zárolásának megakadályozására, másodfokon pedig az adós.

50. cikk (1) bekezdés h) pont – A lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó szabályok

A polgári perrendtartás 391. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a lefoglalásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a számlazárolási végzésre is.

A lefoglalásnak a végrehajtható követelés megfizetéséhez szükséges pénzeszközökre és a végrehajtás várható költségeire kell korlátozódnia (a polgári perrendtartás 735. cikkének (3) bekezdése).

A polgári perrendtartás 738. cikkével összhangban mentesül a zárolás alól: a nettó jövedelem kétharmada, fizetés, öregségi nyugdíjként vagy bármely más társadalombiztosítási juttatásként kapott időszakos összegek, biztosítási összeg, baleseti kártérítés vagy járadék, illetve az adós megélhetését biztosító hasonló jellegű egyéb kifizetések. A fent említett kifizetések likvid részének kiszámítása céljából csak a törvény alapján járó hozzájárulásokat lehet figyelembe venni. A zárolás alól mentes összeg legfeljebb a zárolás időpontjában érvényes nemzeti minimálbér háromszorosa lehet; ha az adósnak nincs más jövedelme, a zárolás alól mentes minimális összeg a nemzeti minimálbérnek felel meg.

Bankszámla-egyenleg zárolásának különleges esetében a nemzeti minimálbérnek megfelelő teljes összeg mentesül a zárolás alól.

Tekintettel a követelés összegére, a kiegyenlítetlen tartozás típusára, annak a személynek a szükségleteire, akivel szemben a végrehajtást kérték, valamint családi körülményeire, a bíró azon személy kérelemére, akivel szemben a végrehajtást kérték, kivételesen csökkentheti a jövedelem lefoglalható összegét, mindaddig, amíg azt észszerűnek tartja (de egy évnél nem hosszabb időre), vagy akár mentesítheti is a zárolás alól.

Végül a banki betétek mentesek a zárolás alól, amennyiben olyan hitel kifizetéséből erednek, amely a polgári perrendtartás 739. cikkével összhangban maga is mentes a zárolás alól.

50. cikk (1) bekezdés i) pont – A díjak, ha a bankok jogosultak ezeket felszámolni az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért, és melyik felet terheli e díjak megfizetésének kötelezettsége

A bankok csak abban az esetben jogosultak díjazásra az általuk nyújtott szolgáltatásokért, ha a hitelező olyan kereskedelmi vállalkozás, amely az előző évben 200 vagy annál több ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz, képviselethez vagy kapcsolattartó ponthoz (a polgári perrendtartás 780. cikkének (12) bekezdése).

A 2011. május 20-i 202/2011. sz. végrehajtási rendelet legutóbbi módosítás szerinti változata megállapítja e díjak összegét, a fizetési és behajtási módokat, valamint az e díjakkal kapcsolatos összegek felosztását.

Ez a díj kizárólag azokra a költségekre vonatkozik, amelyek megfizetése a hitelező kizárólagos felelőssége, és sem a végrehajtó díját és költségeit, sem a végrehajtás költségeit nem tartalmazza; valamint megtérítése a feleknél felmerült költség címén sem kérhető (a 2011. május 20-i 202/2011. sz. végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése).

Abban az esetben, ha annak a személynek a nevén lévő bankszámlán szereplő összegeket zárolják, akivel szemben a végrehajtást kérték, egy elszámolási egység egyötöde (1/5) esedékes, ami 20,40 EUR-nak felel meg.

Abban az esetben, ha zárolásra nincs lehetőség (amennyiben annak a személynek a nevén, akivel szemben a végrehajtást kérték, nincs bankszámla, illetve nincsenek pénzeszközök), egy elszámolási egység egytizede (1/10) esedékes, ami 10,20 EUR-nak felel meg.

50. cikk (1) bekezdés j) pont – A számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett hatóság vagy egyéb szerv által felszámított díjak táblázata vagy az alkalmazandó díjakat megállapító egyéb szabályok

Portugáliában a bankok az 50. cikk (1) bekezdésének i) pontjában foglalt feltételek és díjak szerint nyújtanak információkat bankszámlákkal kapcsolatban.

A számlazárolási végzés kezeléséért vagy végrehajtásáért az alábbi díjak fizetendők:

25 EUR, ha az adós lakóhelye az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban van;
51 EUR, ha az adós lakóhelye az eredeti eljárás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van.

50. cikk (1) bekezdés k) pont – Az egyenértékű tagállami végzések rangsora, amennyiben fennáll

Nem alkalmazandó.

50. cikk (1) bekezdés l) pont – A jogorvoslatra illetékes bíróság vagy végrehajtó hatóság

A 33. cikk (1) bekezdése szerinti, a számlazárolási végzéssel szembeni jogorvoslatok:

A fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság az az elsőfokú bíróság, amely a számlazárolási végzést hozta.

A 34. cikk szerinti, a számlazárolási végzés végrehajtásával szembeni jogorvoslatok:

50 000 EUR-t* meghaladó értékű végrehajtás esetén a központi polgári bíróságok;
50 000 EUR, vagy annál alacsonyabb értékű végrehajtás esetén a helyi polgári bíróságok, vagy, ha ilyen nem létezik, az általános hatáskörű bíróságok.

Ez az összeg a számlazárolási végzés kibocsátásának időpontjáig számított tőkét és kamatokat/bírságokat foglalja magában.

50. cikk (1) bekezdés m) pont – A bíróságok, amelyeknél a fellebbezést elő kell terjeszteni, valamint a fellebbezés előterjesztésének esetlegesen előírt határideje

A fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a megtámadott határozatot hozta (a polgári perrendtartás 637. cikkének (1) bekezdése). A bíróság a fellebbezést a benyújtást követően felterjeszti elbírálásra a Fellebbviteli Bírósághoz (Tribunal da Relação).

A fellebbezés benyújtásának határideje a határozat kézbesítésétől számított 15 nap (a polgári perrendtartás 638. cikkének (1) bekezdése és 363. cikkének (1) bekezdése).

50. cikk (1) bekezdés n) pont – Az eljárási illetékek

Először is, a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási költségekről szóló rendelet 5. cikke kimondja, hogy a bírósági illetékeket elszámolási egységben kell kifejezni, amely jelenleg 102 EUR-nak felel meg. A bírósági illeték összegét az ügy értékétől vagy bonyolultságától függően állapítják meg.

Az eljárási költségekről szóló rendelet 7. cikkének (1), (4) és (7) bekezdésével és II. táblázatával összhangban az alábbiakban feltüntetett értékű számlazárolási végzésekkel összefüggésben a következő bírósági illetéket kell megfizetni:

legfeljebb 300 000 EUR: 306 EUR (3 elszámolási egység),
legalább 300 000,01 EUR: 816 EUR (8 elszámolási egység).

A különösen összetett számlazárolási végzések esetében a bírósági illeték 9 elszámolási egység (918 EUR) és 20 elszámolási egység (2 040 EUR) között van. E tekintetben a polgári perrendtartás 530. cikkének (7) bekezdése azokat az eseteket és eljárásokat tekinti különösen összetettnek, amelyek:

a) különösen hosszadalmas beadványokat vagy állításokat tartalmaznak;

b) rendkívül sajátos jogkérdésekkel vagy kifejezetten műszaki szakkérdésekkel kapcsolatosak, vagy rendkívül eltérő összefüggésekből eredő jogkérdések együttes elemzését igénylik; vagy

c) nagyszámú tanú meghallgatását, összetett bizonyítékok elemzését vagy hosszadalmas, több lépésből álló bizonyítási eljárást tesznek szükségessé.

A fent említett összegek növelhetők, ha az évente benyújtott ügyek száma meghalad egy bizonyos küszöbértéket. Ez a helyzet áll fenn az olyan gazdasági társaságok esetében, amelyek az előző évben legalább 200 ideiglenes végzés, kereset, eljárás vagy végrehajtás ügyében fordultak a bírósághoz, a bíróság hivatalához vagy a bírósági ügyfélszolgálathoz (az eljárási költségekről szóló rendelet 13. cikkének (3) bekezdése). Ilyen esetben az illeték mellett további 3,5 elszámolási egység (357 EUR), 9 elszámolási egység (918 EUR), valamint 10 (1 020 EUR) és 22 elszámolási egység (2 244 EUR) közötti elszámolási egység fizetendő.

50. cikk (1) bekezdés o) pont – Az iratok fordítása céljából elfogadott nyelvek

Nem alkalmazandó.

Last update: 04/12/2024