50. cikk (1) bekezdés a) pont – A számlazárolási végzés kibocsátására illetékes bíróságok
Egyesbíróként eljárva az a körzeti bíróság, amelynek illetékességi területén a közokiratot kibocsátották.
50. cikk (1) bekezdés b) pont – A számlainformációk beszerzésére illetékesként kijelölt hatóság
Annak a körzeti bíróságnak az elnöke, amelynek illetékességi területén az adós állandó lakóhelye vagy ideiglenes lakóhelye – jogi személy esetében székhelye – található. Amennyiben az adósnak Olaszországban sem állandó vagy ideiglenes lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagy jogi személy esetében annak székhelye nem Olaszországban van, a hatáskörrel rendelkező hatóság a római körzeti bíróság elnöke.
50. cikk (1) bekezdés c) pont – A számlainformációk beszerzésének módszerei
Az olasz jog a számlainformációk beszerzéséhez elektronikus keresést ír elő. Konkrétan a bíróság elnöke előírhatja, hogy a bíróság tisztviselője digitális kapcsolaton keresztül férjen hozzá a hatósági adatbázisokban (különösen az adónyilvántartásban – ezen belül is a pénzügyi kapcsolatok nyilvántartásában –, valamint a társadalombiztosítási intézmények adatbázisaiban) tárolt információkhoz annak érdekében, hogy megszerezze az összes releváns információt. Ez magában foglalja az adós és a hitelintézetek, valamint a munkáltatók, illetve a megbízók közötti kapcsolatokat is. A technológia meghibásodása esetén a bíróság tisztviselője közvetlenül az üzemeltetőktől szerezheti be az információkat.
50. cikk (1) bekezdés d) pont – A bíróságok, amelyeknél a számlazárolási végzés iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést elő kell terjeszteni
A testületként határozó bíróság, amelynek bírája a számlazárolási végzést kibocsátotta. A megtámadott határozatot hozó bíró nem lehet a testület tagja.
50. cikk (1) bekezdés e) pont – A számlazárolási végzés és az egyéb iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóságok
Az iratok átvétele, továbbítása és kézbesítése tekintetében illetékesként kijelölt hatóság:
a) a bíróság tisztviselője, a rendelet 23. cikkének (5) bekezdése szerinti esetekben;
b) a rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, 23. cikkének (6) bekezdése, 25. cikkének (3) bekezdése és 36. cikkének (5) bekezdése szerinti esetekben a számlazárolási végzést kibocsátó bíróság hivatala;
c) a rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerinti körülmények fennállása esetén a végrehajtásért felelős bíróság hivatala;
d) a rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti esetekben az adós lakóhelye szerint illetékes bíróság hivatala.
e) a 23. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti körülmények fennállása esetén a hitelező.
Amennyiben a rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, 23. cikkének (3) és (6) bekezdése, valamint 25. cikkének (3) bekezdése szerinti esetekben a számlazárolási végzést valamely Olaszországtól eltérő tagállamban adták ki, a számlazárolási végzés végrehajtása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (lásd az 50. cikk f) pontját).
50. cikk (1) bekezdés f) pont – A számlazárolási végzés végrehajtására illetékes hatóság
A harmadik fél lakóhelye szerinti, a harmadik fél általi kisajátításra vonatkozó szabályok alapján azt követően eljáró rendes bíróság (a polgári perrendtartás [codice di procedura civile] 678. cikke), hogy az adós számára a rendelet 28. cikkének megfelelően kézbesítették a dokumentumokat.
50. cikk (1) bekezdés g) pont – A közös és kedvezményezett (letéti) számlák zárolhatóságának mértéke
Több számlatulajdonos közös és kedvezményezett (letéti) számlája esetében csak az adós részére vonatkozóan bocsátható ki számlazárolási végzés. A számlatulajdonosok részeit egyenlőnek kell tekinteni mindaddig, amíg ennek az ellenkezőjét nem bizonyították.
50. cikk (1) bekezdés h) pont – A lefoglalás alól mentes összegekre vonatkozó szabályok
A polgári perrendtartás együtt értelmezett 545. és 671. cikke értelmében a lefoglalás alól mentes összegek a következők:
a) a tartásra fordított összegek, kivéve, ha a lefoglalás tartásdíj megfizetése érdekében történik, és csak a bíróság elnökének vagy az általa kijelölt bírónak az engedélye alapján, bírósági határozatban megállapított összegre történhet;
b) a társadalombiztosítási intézetek, jótékonysági intézmények és biztosítási alapok által fizetendő, rászorulóknak folyósított segélyek, támogatások, anyasági- és táppénz-juttatások, valamint temetési költségek;
c) a fizetés, munkabér, vagy munkaviszonyból eredő egyéb juttatás címén magánszemélynek fizetett összegek, ideértve a végkielégítéseket is, tartásdíj megfizetése céljából a bíróság elnöke, vagy az általa kijelölt bíró által engedélyezett mértékben foglalhatók le; ezen összegek legfeljebb ötöde foglalható le; a fenti okok együttes fennállásából eredő egyidejű lefoglalások legfeljebb ezen összegek felére foganatosíthatók;
d) az életjáradék, amennyiben ellenszolgáltatás nélkül hozták létre, és amennyiben kikötötték, hogy a hitelező szükségleteit fedező mértéken túl nem foglalható le és nem zárolható;
e) a biztosító által a biztosított vagy a kedvezményezett részére fizetendő összeg, azzal, hogy – a befizetett díjak figyelembe vételével – alkalmazni kell a hitelező számára kedvezőtlen cselekmények felülvizsgálatára, valamint az adományok elfogadására, megterhelésére és csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket;
f) a nyugdíj, vagy nyugdíjnak minősülő juttatás vagy egyéb nyugellátás címén fizetendő összegek, ezek azonban legfeljebb a havi szociális járadék összege másfélszeresének mértékéig eshetnek lefoglalás alá, az ezen felüli rész pedig csak a c) és d) pontban megállapított mértékben;
g) a vállalkozó által létrehozott speciális jóléti- és segélyalapok, ideértve azokat is, amelyek munkavállalói hozzájárulás fizetése nélkül működnek, amennyiben azok a vállalkozó hitelezői vagy munkavállalói által előzetesen nyújtott hitelekre támaszkodnak.
Egy másik rendelkezés értelmében, a fizetés, munkabér, vagy munkaviszonyból eredő illetve munkavégzés után járó egyéb juttatás címén magánszemély által fizetendő összegek – ideértve a végkielégítéseket is –, valamint a nyugdíj, vagy nyugdíjnak minősülő juttatás vagy egyéb nyugellátás címén fizetendő összegek a havi szociális járadék összege háromszorosát meghaladó részükben lefoglalhatók, amennyiben azokat az adós nevére szóló bankszámlára vagy postai takarékszámlára utalják át, és az átutalás a lefoglalást megelőzően megtörtént; ha az átutalás a lefoglalás napján vagy azt követően történik, ezek az összegek a (3), (4), (5) és (7) bekezdésben, valamint speciális törvényi rendelkezésekben meghatározott korlátozásokkal eshetnek foglalás alá;
Az adósnak kell bizonyítania, hogy a követelés nem foglalható le.
50. cikk (1) bekezdés i) pont – A díjak, ha a bankok jogosultak ezeket felszámolni az egyenértékű tagállami végzések alkalmazásáért vagy a számlainformációk biztosításáért, és melyik felet terheli e díjak megfizetésének kötelezettsége
Főszabály szerint az érintett vagyoni eszközök kezelője, például bankszámla esetében a bank, a vagyon megőrzése fejében ellentételezésre jogosult; az ellentételezés mértékét az érvényben lévő, vagy szokás szerint alkalmazott díjak alapján kell meghatározni, a vagyoni eszközök megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, igazolt költségek megtérítésével együtt. Ilyen költségnek minősülnek a rendelet 25. cikke szerinti nyilatkozat kézbesítésével kapcsolatban felmerülő költségek is.
A költségek megfizetéséért (átmenetileg) a kérelmező felelős. A költségek viseléséért véglegesen felelős személyt a bíróság állapítja meg.
A 14. cikk szerinti, bankszámlával kapcsolatos információk nyújtásért a bankok nem számolhatnak fel díjat. A bankoknak törvényi kötelességük nyilvántartásaik naprakészen tartása – Olaszországban ez a rendelet 14. cikke szerinti számlainformációk beszerzésének forrása.
50. cikk (1) bekezdés j) pont – A számlazárolási végzés feldolgozásában vagy végrehajtásában érintett hatóság vagy egyéb szerv által felszámított díjak táblázata vagy az alkalmazandó díjakat megállapító egyéb szabályok
A 655/2014/EU rendelet 42. cikke szerinti illetékeken túl, az Olaszországban kérelmezett számlazárolási végzés kiadása és végrehajtása a bírósági eljárások iratainak másolataiért felszámított, és a bírósági tisztviselők részére az iratok kézbesítésért járó díjak megfizetését vonja maga után.
A másolatokért fizetendő díjak a 2012. május 30-i 115. sz. elnöki rendeletnek az „Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok és a bírósági eljárások költségeire vonatkozó rendelkezések” című, 7. mellékletében szereplő táblázat alapján kerültek meghatározásra.
A iratkézbesítésért fizetendő díjak tekintetében különbséget kell tenni aszerint, hogy az iratot a bíróság tisztviselője közvetlenül kézbesíti-e a címzett részére, vagy postai úton történik-e a kézbesítés. Az első esetben a bírósági tisztviselő részére a fent említett egységes szerkezetbe foglalt rendelkezések 27. cikke alapján utazási költségtérítést kell fizetni, amelynek kiszámítása az említett rendelkezések 35. cikke alapján történik, az Igazságügyi Minisztérium rendelete által évente naprakésszé tett referenciaértékek figyelembevételével. A második esetben költségtérítés fizetése helyett a postaköltséget kell megtéríteni. Mindkét esetben – azaz a címzett részére személyesen, illetve postai úton történő kézbesítés esetén – meg kell fizetni egy, az egységes szerkezetbe foglalt rendelkezések 27. cikkében előírt díjat, amelynek összegét a 34. cikk alapján kell kiszámítani. Amennyiben a kézbesítés sürgős, az egységes szerkezetbe foglalt rendelkezések 36. cikke értelmében mind a díj, mind a költségtérítés összege magasabb.
A fent említett cikkek, valamint a 115/2014. sz. elnöki rendelet 7. mellékletének szövegét lásd az alábbi linken.
50. cikk (1) bekezdés k) pont – Az egyenértékű tagállami végzések rangsora, amennyiben fennáll
A tagállami végzések tekintetében nem áll fenn rangsor.
50. cikk (1) bekezdés l) pont – A jogorvoslatra illetékes bíróság vagy végrehajtó hatóság
A rendes bíróság, egyesbíróként eljárva. A rendelet 34. cikkében említett eljárás tekintetében a harmadik fél adós lakóhelye vagy bejegyzett székhelye szerinti bíróság az illetékes.
50. cikk (1) bekezdés m) pont – A bíróságok, amelyeknél a fellebbezést elő kell terjeszteni, valamint a fellebbezés előterjesztésének esetlegesen előírt határideje
A fellebbezést a rendes bírósághoz kell benyújtani, amely tanácsban jogosult eljárni a rendelet 33., 34. és 35. cikke szerinti határozatokkal szembeni jogorvoslatok tárgyában. A fellebbezési határidő tizenöt nap, kezdete az a nap, amikor a bíróság a végzést nyilvánosan kihirdeti, vagy, amennyiben az a korábbi, a közlés illetve a kézbesítés napja.
50. cikk (1) bekezdés n) pont – Az eljárási illetékek
Az általános illeték összege az eljárás típusától és az ügy értékétől függően változik.
Konkrétan:
a) a rendelet 21. és 37. cikke szerinti eljárások esetében az általános illeték a bírósági ítéletek tekintetében 98 EUR, a fellebbezések tekintetében 147 EUR, a semmítőszéki ítéletek tekintetében pedig 196 EUR;
b) a rendelet 8., 33. és 35. cikke szerinti eljárások esetében összegtől függően a következő általános illetékeket kell fizetni:
a) 21,50 EUR a legfeljebb 1 100 EUR értékű eljárások esetében;
b) 49 EUR az 1 100 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 5 200 EUR értékű eljárások esetében;
c) 118,50 EUR az 5 200 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 26 000 EUR értékű eljárások esetében;
d) 259 EUR a 26 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 52 000 EUR értékű eljárások, valamint a meghatározhatatlan értékű polgári eljárások esetében;
e) 379,50 EUR az 52 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 260 000 EUR értékű eljárások esetében;
f) 607 EUR a 260 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 520 000 EUR értékű eljárások esetében;
g) 843 EUR az 520 000 EUR-t meghaladó értékű eljárások esetében;
c) a rendelet 34. cikke szerinti eljárások esetében a következő általános illetékeket kell fizetni:
a) 43 EUR a legfeljebb 1 100 EUR értékű eljárások esetében;
b) 98 EUR az 1 100 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 5 200 EUR értékű eljárások esetében;
c) 237 EUR az 5 200 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 26 000 EUR értékű eljárások esetében;
d) 518 EUR a 26 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 52 000 EUR értékű eljárások esetében;
e) 759 EUR az 52 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 260 000 EUR értékű eljárások esetében;
f) 1,214 EUR a 260 000 EUR-t meghaladó, de legfeljebb 520 000 EUR értékű eljárások esetében;
g) 1,686 EUR az 520 000 EUR-t meghaladó értékű eljárások esetében;
d) a rendelet 14. cikke szerinti eljárások esetében az általános illeték 43 EUR.
Az illetéket az eljárás kezdetén, a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
Ezenkívül előlegként 27 EUR összegű átalánydíjat kell fizetni a hivatal képviselőjének kérésére végzett iratkézbesítéssel kapcsolatos költségek, utazási költségek és postaköltségek fedezésére.
50. cikk (1) bekezdés o) pont – Az iratok fordítása céljából elfogadott nyelvek
Az iratokat kizárólag olasz fordításban benyújtva fogadják el.