Határidők
Bár a közvetítés bármikor elkezdhető, ajánlott azt a lehető leghamarabb megindítani, lehetőség szerint bármilyen bírósági eljárás kezdete előtt.
A közvetítésnek, mint a gyermek határokon átnyúló lakhelyváltozásából fakadó problémák megoldása prevenciós rendszerének a hatékonyságát figyelembe véve, a közvetítés nagyon ajánlott minden határokon átnyúló családi vita esetében, és különösen a nemzetközi gyermekelhelyezési vitákban. Ugyanakkor, mivel a közvetítés bizonyosan nem alkalmas eszköz a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos valamennyi ügyben, helyes gyakorlat lenne egy szűrőinterjú bevezetése az eljárásba. Ez csökkentheti a szülők aggályait is, és elősegítené a közvetítéssel kapcsolatos ismereteik bővítését.
A közvetítés sosem jelenthet kifogást az egyik fél számára a vitarendezés elhalasztására. Ez különösen fontos gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyekben, ahol az időzítés kulcsfontosságú tényező.
A közvetítőknek kifejezetten tájékoztatniuk kell erről a feleket a tájékoztatási szakaszban vagy a közvetítés kezdetekor.
Egy jogellenesen elvitt gyermek szokásos lakóhelye szerinti országába történő visszatelepítése után a közvetítést szintén meg kellene fontolni a további pereskedés elkerülése érdekében.
A közigazgatási/igazságügyi hatóságokkal való szoros együttműködés
Gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyekben, ahol a központi hatóságok és/vagy az igazságügyi hatóságok járnak el, a közvetítőnek el kell magyaráznia a feleknek a közvetítés hatását a folyamatban lévő eljárás keretein belül.
Egyes országokban a központi hatóságok képzett, belső közvetítőkkel rendelkeznek.
Ezen az oldalon megtalálja a központi hatóságok listáját.
A megállapodás végrehajthatósága valamennyi érintett jogrendszerben (a vonatkozó jogi információkhoz való hozzáférés)
Ahhoz, hogy hatékony legyen, a közvetítés során elért megállapodásnak joghatásokkal kell bírnia és valamennyi érintett jogrendszerben végrehajthatónak kell lennie.
A központi hatóság vagy a nemzetközi családi közvetítések központi kapcsolattartó pontjai megkönnyíthetik a jogrendszerekben a vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információhoz való hozzáférést.
A tagállamokban a végrehajthatóságra vonatkozóan további információk a Közvetítés az uniós tagállamokban oldalon találhatók.
Nyelvi nehézségek és a modern kommunikációs csatornák
Általában véve fontos a felek fizikai jelenléte a közvetítés során. Ebből a szempontból a közvetítés helye szerinti országoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a szükséges úti okmányok – például vízumok – beszerzését.
Adott esetben, ha lehetséges, kettős nemzetiségű együttes közvetítést kell alkalmazni.
A közvetítő számára fontos előnyt jelent, ha mindkét fél nyelvét vagy legalább a közös nyelvet (ha a pár rendelkezik ilyennel) beszéli. A kettős kultúrájú együttes közvetítés eseteiben elégséges lehet, ha a közvetítő az egyik fél nyelvét beszéli és megérti a másikét, ha más megoldás nem lehetséges. A feleknek valamennyi jogi kifejezést érteniük kell. A felek nyelvét beszélő közvetítő megtalálása nemcsak a költségeket csökkenti a szükségtelen tolmácsolás miatt. Pszichológiai szempont is fennáll, és a felek azon szükséglete, hogy megértsék, mihez járulnak hozzá.
A közvetítőnek figyelemmel kell lennie a felek kulturális hátterére, és tisztában kell lennie a kulturális különbségekkel.
A modern kommunikációs csatornák (telefon, (online) videokonferencia, webkamerák stb.) elősegítik a költségek csökkentését és lehetővé teszik a közvetítést akkor, ha a felek fizikai jelenléte nem lehetséges. Az ilyen technikai eszközöknek minden tagállamban rendelkezésre kell állniuk, és a „távolsági” közvetítést tesztelni kell.
Biztonságos interaktív szoftvert kell alkalmazni a közvetítésre annak támogatása végett.
Ezen túlmenően a közvetítés során használt bármilyen nyelv esetén fontos, hogy minden érintett fél megértse a közvetítő(k) által használt nyelvet és terminológiát.
A közvetítés és a gyermekekkel kapcsolatos eljárások közötti kapcsolat
Több nemzetközi jogi eszköz segíti elő általában véve a békés megoldások keresését:
– A Brüsszel IIa. rendelet: 46. cikk (a közvetítéssel megkötött egyezségek végrehajthatóságát biztosító mechanizmusról)
– Brüsszel IIb. rendelet: 25. cikk (a szülők jogellenes elvitelével kapcsolatos ügyekben eljáró bíróságok felhívása arra, hogy kérjék fel a feleket a közvetítés vagy alternatív vitarendezés mérlegelésére, kivéve, ha az ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, nem megfelelő vagy késedelmet okozna), 79. cikk (3) bekezdése (a központi hatóságok kötelesek közvetítés vagy más alternatív vitarendezési eszköz révén elősegíteni a szülői felelősség gyakorlói közötti megállapodást, és e célból megkönnyíteni a határokon átnyúló együttműködést), (43) preambulumbekezdés (a közvetítés nem mindig megfelelő, különösen kapcsolati erőszak esetén).
– Az 1980. évi Hágai Egyezmény: 7. cikk c) pontja (a központi hatóságok által a gyermek önkéntes visszavitele vagy bármely békés megoldás biztosításának érdekében tett megfelelő intézkedések), 10. cikk (a gyermek önkéntes visszavitelének elérése érdekében tett megfelelő intézkedések), 16. cikk (a megkeresett államban nem döntenek érdemben a szülői felügyeleti jogról).
–Az 1996. évi Hágai Egyezmény: 31. cikk (a központi hatóságok által a közvetítés során elért megoldás megkönnyítése érdekében tett megfelelő lépések), 23. és 26. cikk (elismerés és végrehajtás), 16. cikk (alkalmazandó jog = a gyermek szokásos lakóhelye szerinti állam joga), 7. cikk (a gyermek jogellenes elvitelét közvetlenül megelőző szokásos lakóhelye szerinti állam joghatósága fennáll a gyermek védelme érdekében tett intézkedésekre nézve is), 24. cikk („előzetes elismerés”).
– A tartásról szóló rendelet: az 51. cikk (2) bekezdésének d) pontja (a központi hatóság által tett megfelelő lépések a tartásdíj önkéntes kifizetése céljából történő békés megoldások ösztönzésére, adott esetben közvetítés, békéltetés vagy hasonló eljárások alkalmazásával). Lásd még az e cikk alkalmazásában kidolgozott, békés megoldásokra vonatkozó, nem kötelező formanyomtatványt.
– A 2007. évi Hágai Egyezmény: 19–31. cikk (a határozat megállapodást vagy egyezséget is magában foglal)
A büntetőeljárás hatása
A büntetőeljárást figyelembe kell venni. Az olyan igazságügyi vagy közigazgatási hatóságoknak, mint a központi hatóságok, meg kell tudniuk adni a felek számára a büntetőeljárás megindítására és megszüntetésére vonatkozó vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos szükséges információkat.
A központi hatóságra/nemzetközi családi közvetítések központi kapcsolattartó pontjára vonatkozó információ.