Szlovéniában a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EIH) 3 kapcsolattartó ponton keresztül, 23 hálózati taggal működik.
A kapcsolattartó pontok a Szlovén Igazságügyi Minisztérium alkalmazottai, ami azt jelenti, hogy a kapcsolattartó pontok munkája napi szinten kezelhető és koordinálható.
A körzeti bíróságok (okrožna sodišča) – amelyekből 11 van a Szlovén Köztársaságban – felhatalmazással rendelkeznek polgári és kereskedelmi ügyekben nemzetközi jogsegély nyújtására. Ez azt jelenti, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló tanácsi határozat[1] 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint minden körzeti bíróságtól egy képviselőt jelölt az EIH-ba tagként. Szlovénia egy szakosodott hálózati tagot (bírót) is kijelölt, aki ért a családjogi igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyekhez.
Ezen túlmenően 2019-ben kijelöltek négy hálózati tagot (kerületi bírót), akik értenek az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos ügyekhez; valamint négy hálózati tagot (kerületi bírót), akik értenek az uniós eljárásokhoz (az európai fizetési meghagyásos eljáráshoz, a kis értékű követelések eljárásához, az európai végrehajtó okirathoz).
Az Európai Igazságügyi Hálózatról (EIH) szóló, 2009-ben módosított határozat [2] értelmében egyéb jogi hivatásrendek képviselői is együttműködhettek az EIH-n belül. Ennek megfelelően 2011. óta a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Republike Slovenije), a Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Republike Slovenije) és a Szlovén Végrehajtói Kamara (Zbornica izvršiteljev Slovenije) is a hálózat tagja.
A bírák és más jogi szakemberek bevonása az EIH-ba fontos az EIH célkitűzéseinek eléréséhez, mivel ez közvetlen együttműködést biztosít a bírák és más jogi szakemberek között, ami fontos a bíróságok elé kerülő ügyek zökkenőmentesebb rendezéséhez.
Az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjai és tagjai gyakran és szükség szerint kommunikálnak egymással, többek között e-mailben, telefonon és személyesen, továbbá nemzeti szinten éves üléseket tartanak.
[1] A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat (HL L 174., 2001.6.17.), amelyet az 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 168., 2009.6.18.) módosított.
[2] A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 168., 2009.6.18.).