Milyen, ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
Az áldozat akkor jogosult kártérítésre az államtól (valsts kompensācija), ha egy szándékosan elkövetett bűncselekmény valamely személy halálát okozza, az áldozat közepesen súlyos vagy súlyos sérülést szenvedett, az áldozaton szexuális zaklatást vagy szexuális erőszakot követtek el, emberkereskedelem áldozata, vagy az áldozat HIV, hepatitis B vagy C vírussal fertőződött meg.
Milyen sérülésért kaphatok kártérítést?
Az állam kártérítést nyújthat a szándékosan elkövetett bűncselekményből eredő erkölcsi károkért (morālais aizskārums), fizikai szenvedésért (fiziskās ciešanas) és anyagi kárért mantiskais zaudējums).
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét vesztette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Ha valamely személy bűncselekmény következtében elhunyt, a büntetőeljárásban sértettként részt vehet az elhunyt hozzátartozója (jegyes, házastárs, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák, testvérek, valamint azok a személyek, akikkel az érintett természetes személlyel közös háztartásban élt [kivéve a lakóközösséget]).
Ha egy személy bűncselekmény következtében meghalt, vagy a sértett meghalt és nem kért állami kártérítést, vagy állami kártérítést kért és nem kapott, Ön jogosult állami kártérítésre. Ugyanakkor kérnie kell az eljárásért felelős személytől (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól) a büntetőeljárásban sértettkénti elismerését.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Az áldozat hozzátartozója vagy eltartottja nem jogosult kártérítésre az államtól, ha az áldozat túlélte a bűncselekményt. Ebben az esetben maga a sértett jogosult kárenyhítésre az államtól.
Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
Járhat Önnek kártérítés, ha nem uniós tagállam állampolgára.
Igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól, ha itt lakom, vagy itt van a tartózkodási helyem, vagy ennek az országnak az állampolgára vagyok, akkor is, ha a bűncselekmény egy másik EU tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
Ha a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, kárenyhítést kérhet a bűncselekmény helye szerinti uniós tagállamtól közvetlenül vagy a Bírósági Hivatalon (Tiesu administrācija) keresztül.
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
A bűncselekményt először jelentenie kell a rendőrségen.
Az állami kártérítés igényléséhez büntetőeljárást kell indítani, amelyben az eljárásért felelős személy (a rendőrség, az ügyészség, a bíróság) döntésével Önt áldozatként el kell ismernie.
Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
Az állami kártérítés igényléséhez nem kell bevárnia az eljárásért felelős személy (rendőrség, ügyészség, bíróság) jogerős döntését.
A Bírósági Hivatal állami kártérítés kifizetéséről vagy elutasításáról történő döntéséhez az eljárásért felelős személynek (rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak) a következő információkat kell megadnia:
- a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
- a bűncselekmény minősítése, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás benyújtásának időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
- a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
- a büntetőeljárásban az áldozat képviselőjeként elismert személy adatai, ha az áldozat a jogait képviselőn keresztül gyakorolja;
- a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
- a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
- valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.
Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem, amennyiben ismert a személye?
Ön nem köteles először az elkövetőtől követelni kártérítést. Az állami kártérítés nem zárja ki az áldozat azon jogát, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljen a büntetőeljárás bármely szakaszában a sérülés miatti kártérítési kérelem benyújtásával, az ügy elsőfokú bíróság általi tárgyalásának kezdetéig, valamint polgári peres eljárásban, kereset benyújtásával, ha megítélése szerint teljes kárát nem térítették meg.
Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a kérelmemet?
Jogosult az államtól kárenyhítésre, ha az elkövető vagy bűntársai ismeretlenek, vagy ha nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségüket.
Az állami kártérítés iránt kérelmet kell benyújtania, az eljárásért felelős személynek (rendőrségnek) a szükséges információkat tartalmazó tájékoztatásának csatolása mellett.
Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
Az állami kártérítés iránti kérelmet a Bírósági Hivatalnál kell benyújtani, az azt követő egy éven belül, hogy áldozatként elismerték vagy az elismerésre jogosító tények a tudomására jutottak.
Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
Az állami kártérítés kiterjed a bűncselekményből származó lelki sérülésre, testi szenvedésre vagy anyagi kárra, az állami kártérítés tárgyát képező kár típusának megkülönböztetése nélkül. Az állami kártérítés összegét a bűncselekmény következményei alapján az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény (Likums par valsts kompensāciju cietušajiem) határozza meg.
A kompenzációt egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
Az állami kártérítést egyszeri kifizetésként fizetik ki, amelyet átutalnak a kérelemben megjelölt pénzforgalmi intézményi számlára.
A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját bűnügyi előéletem, vagy együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
A bűncselekmény minősítése befolyásolhatja az állami kártérítés összegét; például ha a bűncselekményt erős felindulásban követik el, a jogos védelem korlátain túl terjeszkednek, vagy sérülnek a fogva tartás feltételei. Ebben az esetben a bűncselekmény következményeinek megfelelő állami kártérítés összegét 50%-kal csökkentik.
Ha a Bírósági Hivatal 15 napon belül nem kapja meg a kért információt, elutasíthatja az állami kártérítés kifizetését. Ebben az esetben az állami kártérítés kifizetésének megtagadásáról szóló döntés nem akadályozza meg Önt abban, hogy ismételten benyújtsa a kérelmet a Bírósági Hivatalhoz a kérelemre vonatkozó eljárás szerint.
Az anyagi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Az anyagi helyzete nem befolyásolhatja a kárenyhítési esélyeit és/vagy a kárenyhítés összegét.
Ha a bűncselekmény által okozott kárért kártérítést kapott az elkövetőtől vagy helyette egy másik személytől, az állami kártérítés összegét a már kapott kártérítés összegével csökkentik.
Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény további feltételeket határoz meg, amelyek befolyásolhatják a kártérítési esélyeit és/vagy a kártérítés összegét. Például:
- ha egy bűncselekmény következtében egyidejűleg több következmény áll fenn, az állami kártérítést a bűncselekmény legsúlyosabb következményének megfelelően kell kifizetni;
- ha bűncselekmény következtében több személy hunyt el, és több személyt is elismertek áldozatként a büntetőeljárás során, a kártérítést az áldozatok számának aránya szerint osztják fel;
- ha a kártérítés kifizetése után az eljárásért felelős személy (rendőrség, ügyészség, bíróság) valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban egy másik személyt is elismer áldozatként, részére az egy vagy több áldozatnak fizetett összeggel egyező állami kártérítést kell nyújtani.
Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
A bűncselekmény egy áldozatának fizetendő állami kártérítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszöröse. A fizetendő állami kártérítés összegét a személy áldozatként való elismerésének időpontjában érvényben lévő havi minimálbér mértékét figyelembe véve számítják ki.
A kompenzáció kifizetésére a következő módon kerül sor:
- ha az adott személy meghalt: teljes mértékben (100%);
- ha az áldozat súlyos testi sértést szenvedett el, a bűncselekményt nemi erőszaknak vagy szexuális erőszaknak minősítik, a kiskorút ért szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, vagy az áldozat emberkereskedelem áldozata: 90%-ban;
- ha a kiskorú áldozat mérsékelt testi sérülést szenved, vagy a kiskorú áldozat – HIV-vírussal, hepatitis B-vel vagy C-vel fertőzött: 70%.
Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
Az állami kártérítés maximális összege a Lett Köztársaságban megállapított havi minimálbér ötszöröse, minimális összege pedig a maximális összeg 50%-a. A havi minimálbér összegének változásával az állami kártérítés összege is változik.
Meg kell-e jelölnöm az összeget a kérelmezésére szolgáló igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
Az állami kártérítés iránti kérelem formanyomtatványán nem kell megjelölnie az összeget, mivel az áldozatok kárának állam általi megtérítéséről szóló törvény határozza meg az állami kártérítés összegét.
Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói vagy magán-biztosítás) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
Az egyéb forrásokból (például a munkáltatói vagy magánbiztosítótól) kapott kompenzáció nem kerül levonásra az állami kártérítés összegéből.
Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
Nem kaphat előleget az állami kártérítésre.
Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
Ha állami kártérítést kapott, és a jogerős határozat megállapítja, hogy bűncselekmény következtében súlyosabb következményeket szenvedett el, akkor megkaphatja a kifizetett és a kifizethető állami kártérítés közötti különbséget.
Milyen igazoló dokumentumokat kell csatolni a kérelmemhez?
Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás még nem zárult le jogerősen, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljárásért felelős személy (rendőrség, ügyészség, bíróság) tájékoztatását, amely az alábbiakat tartalmazza:
- a bűncselekmény elkövetésének időpontja és helye;
- a bűncselekmény minősítése, az elkövető bűnösségének formája a tájékoztatás benyújtásának időpontjában, a büntetőeljárás megindításának időpontja és a büntetőügy száma;
- a büntetőeljárásban sértettként elismert személy adatai;
- a büntetőeljárásban a sértett képviselőjeként elismert személy adatai;
- a bűncselekmény következtében okozott kár jellege (halál, a sérülés súlyossága, szexuális zaklatás vagy szexuális erőszak, emberkereskedelemre utaló körülmények fennállása vagy HIV-, hepatitis B vagy C vírussal való fertőzés megállapítása);
- a szakértői vélemény kelte, a dokumentum száma és a szakértői vizsgálatot végző személy;
- valamely személy halálával kapcsolatban ugyanabban a büntetőeljárásban sértettként elismert személyek száma és adatai.
Ha az állami kártérítés igénylésekor a büntetőeljárás befejeződött, az állami kártérítés iránti kérelemhez csatolnia kell az eljárásért felelős személy jogerős határozatát és a végrehajtást elrendelő végzést, ha a jogerős határozatban megállapított kártérítést nem vagy csak részben fizették ki.
Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
Az állami kártérítés iránti kérelmek elbírálása díjmentes.
Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket?
Az állami kártérítés fizetésére vagy meg nem fizetésére vonatkozó határozatot a Bírósági Hivatal hozza meg.
Hová kell küldenem a kérelmet? (belföldi ügyek esetén)?
Ahhoz, hogy állami kártérítésben részesülhessen, az állami kártérítés iránti kérelmet a Bírósági Hivatalnak (Tiesu administrācija) kell elküldenie a következő címre: Antonijas iela 6, Riga, LV-1010.
Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
Az Ön jelenléte nem szükséges az állami kártérítés iránti kérelem vizsgálata és annak eldöntése során, hogy indokolt-e kifizetés.
(Hozzávetőlegesen) mennyi ideig tart, amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
A Bírósági Hivatal a kártérítési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül dönt arról, hogy kifizeti-e az állami kártérítést, és a határozatot megküldi a keresetben megjelölt címre.
Ha a Bírósági Hivatal további információkat kér Öntől vagy az az eljárásért felelős személytől (rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól), az eljárási határidők nyugszanak, amíg a Hivatal az összes kért információt meg nem kapja.
Ha nem vagyok megelégedve a hatóság határozatával, hogyan tudok fellépni ellene?
A Bírósági Hivatalnak az állami kártérítés fizetésére vagy elutasítására vonatkozó határozatával szemben annak hatálybalépésétől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a Bírósági Hivatalnál, amelyet az továbbít az Igazságügyi Minisztériumnak.
Hol találom a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és egyéb információkat?
Az állami kártérítési kérelem formanyomtatványát (Valsts kompensācijas pieprasījuma veidlapa) és a kitöltés módjára vonatkozó információkat itt találja:
- a http://www.latvija.lv portálon
- a Bírósági Hivatal honlapján http://www.jpa.gov.lv, a „Szolgáltatások” részben;
- a Bírósági Hivatalban, Antonijas iela 6, Riga (tájékoztatás a munkaidőről);
- az eljárásért felelős személynél (rendőrség, ügyészség, bíróság);
- a 80001801 ingyenes információs vonal hívásával (hivatali időben).
Van-e e célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
Mindennap 12:00 és 22:00 óra között hívható a 116006-os ingyenes segélyvonal („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
- a bűncselekmények sértettjeinek érzelmi és pszichológiai támogatása;
- tájékoztatás a sértettek eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban megillető jogokról, a kártérítés iránti jogról, az állami kártérítésről stb.), a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és a sértettek számára nyújtható támogató szolgáltatásokról.
Tájékozódhat a http://www.cietusajiem.lv weboldalon is.
Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?
Az állami kártérítés igényléséhez nem szükséges költségmentesség iránti igényt benyújtani. A Bírósági Hivatal biztosítja az állami kártérítés igényléséhez szükséges segítséget.
Van-e olyan, sértetteket segítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
A „Skalbes” szövetség (Biedrība “Skalbes”) mindennap 12:00 és 22:00 óra között ingyenes segélyvonalat működtet a 116006-os számon („Segélyvonal bűncselekmények áldozatai részére”), amelyen keresztül érzelmi és pszichológiai támogatást nyújt a bűncselekmények áldozatainak, tájékoztatást ad az áldozatok eljárási jogairól (például a büntetőeljárásban őket megillető jogokról, a kártérítéshez való jogról, az állami kártérítésről stb.), az elérhető szolgáltatásokról és áldozatoknak szóló, működő támogató szolgáltatásokról.