Iratkézbesítés (átdolgozás)

---

3. cikk (1) bekezdés – Áttevő intézmények

Bírósági iratok esetében az áttevő intézmény az adott kézbesítést foganatosító bíróság (a polgári perrendtartás [ZPO] 1069. §-a (1) bekezdésének 1. pontja).

Bíróságon kívüli iratok estében az áttevő intézmény az a helyi bíróság (Amtsgericht), amelynek illetékességi területén a kézbesítést foganatosító személy állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye van; közjegyzői okiratok esetében az a helyi bíróság is, amelynek illetékességi területén az okiratot készítő közjegyző hivatala található; jogi személyek esetében a székhely minősül lakóhelynek vagy szokásos tartózkodási helynek; a tartományi kormány rendeletben több helyi bíróság illetékességi területére kiterjedően egy adott helyi bíróságot utasíthat az áttevő intézmény feladatainak ellátására (a ZPO 1069. §-a (1) bekezdésének 2. pontja).

A cikk vonatkozásában illetékes hatóságok listáját az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni.
Az illetékes hatóságok listája

3. cikk (2) bekezdés – Átvevő intézmények

Az (EU) 2020/1784 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint illetékes átvevő intézmény az a helyi bíróság, amelynek körzetében az iratot kézbesíteni kell. A tartományi kormány rendeletben több helyi bíróság illetékességi területére kiterjedően egy adott helyi bíróságot utasíthat az átvevő intézmény feladatainak ellátására.

A cikk vonatkozásában illetékes hatóságok listáját az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni.
Az illetékes hatóságok listája

A 3. cikk (4) bekezdésének c) pontja – Az iratok átvételének módjai

Az (EU) 2020/1784 rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban az iratok átvételének következő módjai állnak rendelkezésre: átvétel postai úton, futárszolgálattal vagy faxon.

Egyéb közlések telefonon vagy e-mailben is fogadhatók.

A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja – Az I. mellékletben található formanyomtatvány kitöltéséhez használható nyelvek

Az (EU) 2020/1784 rendelet I. mellékletében szereplő formanyomtatványok német vagy angol nyelven tölthetők ki (a ZPO 1070. §-a).

4. cikk – Központi szerv

A központi szerv funkcióit elsősorban a tartományi szint látja el.

Minden egyes tartomány saját központi szervvel rendelkezik és a tartomány kormányzata határozza meg, hogy területén melyik szerv látja el ezt a funkciót (a ZPO 1069. §-ának (3) bekezdése). A legtöbb esetben a tartomány központi szerve a tartomány igazságügyi hatósága, a tartományi legfelsőbb bíróság vagy egy helyi bíróság.

A tartományi szintű 16 központi szerv mellett szövetségi szinten egyetlen központi szerv működik – a Szövetségi Igazságügyi Hivatal (Bundesamt für Justiz). A szövetségi központi szerv támogatást nyújt az illetékes tartományi szerveknek (a ZPO 1069. §-ának (4) bekezdése), és fogadja a kézbesítés iránti kérelmeket a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen indított keresetekkel kapcsolatban.

A cikk vonatkozásában illetékes hatóságok listáját az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni.
Az illetékes hatóságok listája

7. cikk – A címkereséshez történő segítségnyújtás

A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban Németország az e-igazságügyi portálon teszi elérhetővé a címkereséssel kapcsolatos információkat. A szövetségi állampolgári nyilvántartásról szóló német törvény (Bundesmeldegesetz; a továbbiakban: BMG) 44. cikkével összhangban külföldi hatóságok és külföldi magánszemélyek anélkül kérhetnek a nyilvántartásból egy konkrét személyre vonatkozó kivonatot a német nyilvántartó hatóságtoktól, hogy kérelmük indokolására lennének kötelesek.

Az egyszerű nyilvántartási kivonat a következőket tartalmazza:

• családnév,
• keresztnevek, az általában használt név feltüntetésével,
• PhD fokozat,
• aktuális címek, valamint
• elhunyt személy esetében az erre vonatkozó nyilatkozat.

A kérelmet az illetékes nyilvántartó hatósághoz kell intézni. Főszabály szerint ez a személy vélt tartózkodási helye szerinti önkormányzat, községben vagy városban működő közigazgatási hivatal (Bürgeramt). Egyre több önkormányzat kínálja az információ online lekérésének lehetőségét.

A nyilvántartás kivonatáért díjat kell fizetni. A díj mértéke tartományonként eltérő.

A nyilvántartás kivonatát azzal a feltétellel adják ki, hogy a keresett személy a megkereső szerv által közölt adatok alapján pontosan beazonosítható. Ez akkor is érvényesül, ha – ahogy az elméletben lehetséges – nagyszámú személyre vonatkozó adathoz kérnek hozzáférést. Az „eredménylista” továbbítása ezért nem lehetséges. Ezen túlmenően a tájékoztatást kérő személynek vagy szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy az adatokat reklámozási vagy címkereskedési célokra nem használja fel.

Nem adható ki a nyilvántartás kivonata, ha az érintett vonatkozásában a BMG 51. §-a szerinti közlési tilalmat vagy a BMG 52. §-a szerinti feltételes titoktartási nyilatkozatot vettek a nyilvántartásba, és ha a védett érdek sérelme nem zárható ki.

A BMG 35. §-a értelmében a részben vagy egészben az uniós jog hatálya alá tartozó tevékenységekkel összefüggésben az ezen a körön túlmutató adatok továbbíthatók az Európai Unió más tagállamainak hatóságai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő államai hatóságai, az Európai Unió intézményei és szervei, illetve az Európai Atomenergia-közösség intézményei és szervei számára, a kérelmező szerv feladatainak ellátásához szükséges mértékben.

A 7. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a német átvevő intézmények a következő segítséget nyújtják:

amennyiben a címzett nem tartózkodik a kézbesítés iránti kérelemben meghatározott címen, a német átvevő intézmény rendszerint megkísérli felkutatni az aktuális címét. Ez nem csak akkor érvényesül, ha a címzett elköltözött, hanem akkor is, ha a kézbesítés iránti kérelemben a címe hiányos vagy hibás. Ez azonban az átvevő intézmény által nyújtott önkéntes szolgáltatás, amelynek nyújtására nem köteles.

8. cikk – Iratok továbbítása

Az I. melléklet szerinti „A” jelű formanyomtatványt (kérelem) német vagy angol nyelven lehet kitölteni (a ZPO 1070 §-a).

12. cikk – A kézbesítendő irat átvételének megtagadása

Nincsenek ilyenek.

13. cikk – A kézbesítés időpontja

Az (EU) 2020/1784 rendelet 12. cikke (5) bekezdésének harmadik mondatában és 13. cikkének (2) bekezdésében említett kérelmező tekintetében a német jog szerint a kézbesítés pontos időpontja ritkán befolyásolja a határidők számítását, mivel általában elegendő, ha az iratot a határidőn belül a bírósághoz benyújtották, ha az irat kézbesítése azonnal megtörténik (a ZPO 167. §-a). Ha a konkrét esetben a pontos kézbesítési időpontnak jelentősége van, a ZPO 222. §-a a német polgári törvénykönyv 187. és azt követő §-aival együtt alkalmazandó.

14. cikk – Kézbesítési igazolás és a kézbesített irat másolata

Az I. melléklet szerinti „K” jelű formanyomtatványt (igazolás) német vagy angol nyelven lehet kitölteni.

15. cikk – A kézbesítés költsége

Az (EU) 2020/1784 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti iratok bírósági végrehajtó általi kézbesítésének költségei az adott ügy körülményeitől függenek. A költségek elérhetik a 37,25 eurót, ehhez hozzáadódnak a másolatkészítési költségek vagy a másolatok hitelesítésének díja. Az egyedi ügyekben a pontos költségeket a végrehajtókról szóló törvény (Gerichtsvollzieherkostengesetz [GvKostG]), különösen annak költséglistája határozza meg.

17. cikk – Kézbesítés diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők által

A Németországi Szövetségi Köztársaság területén az (EU) 2020/1784 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a bírósági iratok diplomáciai vagy konzuli képviseleteken történő kézbesítése nem megengedett, kivéve, ha a kézbesítés címzettje a küldő állam állampolgára (a ZPO 1067. §-ának (2) bekezdése).

19. cikk – Elektronikus kézbesítés

Meghatározandó.

20. cikk – Közvetlen kézbesítés

Bírósági iratok kézbesíthetők közvetlenül a rendelet 20. cikke szerint a Németországi Szövetségi Köztársaság területén, feltéve, hogy a német polgári eljárásjog kifejezetten megengedi a közvetlen kézbesítést.

A bírósági iratok körébe tartozhatnak például az ítéletek, de a kérelmek nem. Ez utóbbiak kézbesítésére a rendelet 21. cikke irányadó. A közvetlen kézbesítés a felek kezdeményezésére történik (a ZPO 191. §-a); ezt a bírósági végrehajtó végzi (a ZPO 192. §-a).

Ez lehetővé teszi például a bírósági végrehajtó általi kézbesítést a ZPO 750. §-ának (1) bekezdése szerinti végrehajtás céljából, a ZPO 794. §-ában említett további végrehajtási eszközök kézbesítését, a ZPO 922. §-ának (2) bekezdése szerinti letiltási rendelvény vagy a ZPO 936. és 922. §-a szerinti ideiglenes intézkedések kézbesítését.

22. cikk – A megjelenést elmulasztó alperes

A német bíróságok az (EU) 2020/1784 rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint dönthetnek a vitában, ha a keresetlevelet vagy annak megfelelőjét hirdetményi úton kézbesítették a Németországi Szövetségi Köztársaságban a ZPO 185. §-ának megfelelően.

Az (EU) 2020/1784 rendelet 22. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelemnek az elmulasztott határidő lejártát követő egy évnél később nem lehet helyt adni (a ZPO 234. §-ának (3) bekezdése).

29. cikk – A tagállamok közötti megállapodásokhoz való viszony

A Németországi Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság továbbra is alkalmazza a kormányaik által 1959. június 6-án kötött, az 1954. március 1-jei Hágai Egyezmény alapján a jogügyletek további egyszerűsítéséről szóló megállapodást (közzétéve az Osztrák Szövetségi Közlöny 27/1960. számában és a Német Szövetségi Közlöny 1959. II. számában, 1523. o.).

33. cikk (2) bekezdés – Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Nem alkalmazandó.