A tagállamok joga

Jogi források

A jogi eszközök típusai – leírás

Az Alkotmány biztosítja a holland állam szervezetének keretét, és a jogalkotás alapját képezi. A Hollandia és más államok közötti szerződések fontos jogforrást jelentenek. Az alkotmány 93. cikke úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szervezetek szerződéseinek és határozatainak rendelkezései közvetlen hatállyal rendelkezhetnek a holland jogrendben. Ebben az esetben ezek a rendelkezések túlmutatnak a holland jogszabályokon. A Holland Királyságban hatályban lévő törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók, ha e rendelkezésekkel összeegyeztethetetlenek. Ezért a szerződésekben, rendeletekben és irányelvekben meghatározott európai uniós rendeletek jelentős jogforrást jelentenek Hollandiában.

A Holland Királyság Alapjogi Chartája szabályozza a Hollandia, Aruba, Curaçao és Sint Maarten közötti alkotmányos viszonyt.

A jogszabályokat nemzeti szinten hozzák meg. A központi kormányzat törvényi felhatalmazás útján tanácsi és miniszteri rendeletekben (további) szabályokat állapíthat meg. A tanácson belüli független (nem törvényen alapuló) végzések is lehetségesek. Az Alkotmány a közjogi alsóbb szintű szervekre (tartományokra, önkormányzatokra és vízügyi testületekre) ruházza a szabályozó hatóságot.

Az ítélkezési gyakorlat jogforrás, mivel a bírósági határozatok nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az a konkrét ügy, amelyben az ítéletet kihirdették. A felsőbb bíróságok ítéletei iránymutatásként szolgálnak. A Legfelsőbb Bíróság ítéletei különösen hitelesek, mivel e bíróság feladata a jogszabályok egységességének előmozdítása. Új ügyekben ezért az alsóbb fokú bíróság az ítélet meghozatalakor figyelembe veszi a Legfelsőbb Bíróság ítéletét.

Az általános jogelvek relevánsak a kormányzat és az igazságszolgáltatás felmentése szempontjából. A törvény néha általános jogelvekre hivatkozik, mint a Polgári Törvénykönyv (észszerűség és méltányosság). A bíróság az ítélet meghozatalakor az általános jogelvekből is meríthet.

A szokásjog, más néven íratlan jogforrás. Főszabály szerint a szokás csak akkor releváns, ha a jog erre utal, azonban a bíróság az ítéletben ellentmondás esetén figyelembe veheti a szokást. A szokásjog nem lehet jogforrás a bűncselekmény megállapítása során (az Alkotmány 16. cikke).

Jogszabályi hierarchia

Az Alkotmány 94. cikke kimondja, hogy a nemzetközi jog egyes szabályai hierarchikus elsőbbséget élveznek: a nemzetközi jog ezen szabályaival összeegyeztethetetlen törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók. Az európai jog jellegénél fogva elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Ezt követi a Charta, az Alkotmány és a Parlament törvényei. Ezek megelőzik a többi rendeletet. A parlament jogi aktusait a kormány és a legfőbb államok (a nép választott képviselői) közösen fogadják el.

Az is kiköti, hogy valamely törvény csak egy későbbi jog következtében veszítheti el teljes egészében vagy részben hatályát. Ezenkívül létezik egy olyan általános értelmezési szabály, amely szerint a konkrét jogszabályok az általános jogszabályok felett állnak. Ezenkívül a kontinentális hagyományokban az írott jog magasabb jogforrásnak tekinthető, mint az ítélkezési gyakorlat.

Intézményi keret

A jogi rendelkezések elfogadásáért felelős hatóságok

A jogalkotási folyamat

A parlament jogi aktusait a kormány és a legfőbb államok közösen fogadják el. Jogalkotási javaslatokat a kormány vagy az államok alsóháza nyújthat be. Az Államtanács tanácsot ad a jogalkotási javaslatokról, valamint a tanácsi utasításokról. A jogalkotási javaslat előkészítése során általában más érdekelt felekkel is konzultálnak.

A Miniszterek Tanácsa általában jogalkotási javaslatokat fogad el, és ajánlás céljából megküldi azokat az Államtanács tanácsadó osztályának. A kormány további jelentés készítésével válaszol erre az ajánlásra. Ezt követően a kormány a jogalkotási javaslatot – a szükséges módosításokkal együtt – királyi üzenetben küldi meg az alsóháznak. A javaslat módosítható, amíg azt az alsóház vitatja meg. Az alsóház jogosult a módosításra. Miután az alsóház elfogadta azt, a felsőház megvitatja a javaslatot. A felsőház csak a jogalkotási javaslatot fogadhatja el vagy utasíthatja el. Ebben a szakaszban további módosításra nem kerülhet sor. Amint azt a Felsőház elfogadta, a király és a miniszter aláírja a jogszabály szövegét, majd azt követően jogszabálygá válik.

Jogi adatbázisok

Az Overheid.nl a holland közszektorbeli szervezetektől származó valamennyi hivatalos információ központi hozzáférési pontja. Ez az oldal a helyi és nemzeti jogszabályokhoz biztosít hozzáférést. A portál részét képezik a következő adatbázisok.

Az Officielebekendmakingen.nl megtalálható a törvények és rendeletek közlönye, a Kormányzati Közlöny, a Tractatenblad és a négy regionális kormányzati közlöny. Itt találja a holland parlament ülésdokumentumait is (beleértve a jogalkotási javaslatok parlamenti megvitatását is).

A Wetten.overheid.nl a nemzeti jogszabályok és egyezmények egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza.

A Lokalregelelgeving.overheid.nl az összes regionális hatóság (tartományok, önkormányzatok, vízügyi testületek és együttműködési szervezetek) egységes szerkezetbe foglalt szabályozását tartalmazza.

Létezik egy adatbázis is, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy Hollandiában hogyan hajtották végre az európai irányelveket.

A jogi adatbázis ingyenesen hozzáférhető?

Mindezek az adatbázisok ingyenesen megtekinthetők.

Mely nyelveken érhető el?

Valamennyi adatbázis csak holland nyelven érhető el.